Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)

1957-11-09 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ★ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ★ VH ÉVFOLYAM, 89. SZÁM. ÄRA: 60 FILLÉR. 1957. NOV. 9. SZOMBAT MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Kezdeményezések... elgondolások... tervek... a diákotthonok életében. — Sarudi gondok. — Kitüntetések a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkalmából. — Kis ügyek. — Földművesszövetkezeti híradó. — Sohsem le­het tudni. — Sok gól esett a megyei bajnokság vasárnapi fordulójában. Jelenünk és biztató jövőnk forrása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom November 6-án, szerdán es­te a Magyar Szocialista Mun­káspárt megyei ési városi bi­zottsága, a megyei és a városi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi elnöksége díszünnepséget rendezett Egerben a Gárdonyi Géza Színházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának alkalmából. A díszünnepség elnökségében helyet foglaltak: Bíró József, a megyei pártbizottság másod­titkára, Dorkó József, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, Egri Gyula, az egri váro­si pártbizottság titkára, Furucz János a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöke, Gu­bán Dezső, az egri járási párt- bizottság titkára, Lendvai Vil­mos, a Megyei Tanács elnöke, Ubertény Sándor megyei rend­őrkapitány, Putnoki László, a megyei pártbizottság elsőtit­kára, Suha Andor, a Népújság felelős szerkesztője, Szabó Im­re a KISZ Heves megyei bi­zottságának titkára, a megyei pártbizottság végrehajtó bi­zottságának tagjai, valamint a társadalmi, tömegszervezetek és az üzemek több képviselő­je: Horváth Nándorné, a Heves megyei Nőtanács titkára, Sá- lyi János, a Hazafias Népfront megyei titkára, L intallér László rendőrőrnagy, a Heves megyei karhatalmi egység pa­rancsnoka, Tóth Zoltán alezre­des, Boyér János, az erdőgaz­daság igazgatója, Kiss László- né, az egri Dohánygyár mun­kása, Solthy Bertalan, az egri Gárdonyi Géza Színház igaz­gatója, Kossuth-díjas színész, dr. Osváth Gábor, a Heves me­gyei Kórház igazgató-főorvosa, Karaszek Mihály, a munkás- mozgalom veteránja, Szántó Imre főiskolai tanár, Mészáros József, az MSZBT megyei tit­kára. Résztvett a díszünnepségen és az elnökségben helyet fog­lalt Benke Valéria elvtársnő, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Lendvai Vil­mos elvtárs, a Megyei Tanács elnöke nyitotta meg az ünnep­séget. Méltatta az októberi for­radalom jelentőségét, beszélt a szocialista forradalom hatásá­ról a világra és hazánkra, majd Putnoki László elvtárs, a MSZMP Megyei Pártbizottsá­gának elsőtitkára mondott ün­nepi beszédet: 1917-ben, amikor először dördült el az Auróra cirkáló ágyúja, új korszak kezdődött az emberiség történetében — kezdte beszédét Putnoki Lász­ló elvtárs. Az Auróra cirkáló ágyúinak hangja, az első olyan csatakiáltás volt, amelyet szer­te a világon hallottak az el­nyomott ' népek. E cirkáló hangja mintegy jelszó vonult végig a szabadságukért har­coló nemzetek táborán. Az 1917-es Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, először a történelem során hozott létre gyökereiben új, az előző társadalomtól teljesen független társadal­mi rendet. Ez az új tár­sadalmi rend, amely 1917. októberében született meg, új értelmet adott az embe­riség millióinak. Az új termelési viszonyok, a dol­gozó tömegek termelőesz­közökhöz való új viszo­nya, új értelmet, új sza­kaszt jelentettek az em­beri munkában. 1917-ben született az első olyan állam, amelynek alap­vető érdekei egybeestek a vi­lág elnyomott, kizsákmányolt, gyarmati sorsban tengődő né­pei és az egész haladó embe­riség legszentebb érdekeivel. Ezért vált a Szovjetúnió az emberi haladás centrumává. Ezért tekintenek ma is nagy reménnyel a Szovjetunióra az elnyomott népek százmilliói. Alig született meg a fiatal köztársaság, a nemzetközi imperializmus máris teljes erejét latbavetve, mintegy 14 ország, intervenciós hadse­regét mozgósítva rontott rá a fiatal orosz köztársaságra. A nemzetközi imperializmus min­den katonai támadása kemény falba ütközött. Ez a kemény fal az orosz munkás, szocializ­mus győzelmébe vetett hite, a cári önkény, a terror, a nyo­morúságos élettől való meg­szabadulás törhetetlen hite és akarata volt — mondotta a továbbiakban. És ez az akarat olyan hatalms erőt jelentett, hogy egy gyengén felfegyver­zett vörös gárda csapást, csa­pás után tudott mérni a nálá­nál sokkal jobban és moder­nebbül felfegyverzett inter­venciós hadseregre. Az orosz nép nemcsak a külső interven­ciót győzte le, hanem porrá zúzta a cári rezsimet resta­urálni akaró Gyenyikin, Kol- csak és a többi tábornokok seregeit is. Még alig öltött testet az ok­tóberi forradalom eszméinek hatása és máris akadtak kö­vetői. A magyar proletariátus felbuzdúlva az orosz nép példáján, 1919-ben megte­remtette a proletárok, a munkások hatalmát. A magyarok közül sokan, saját maguk győződtek meg arról, hogy nem is olyan nagy és legyőzhetetlen az imperia­lizmus és annak ereje, mint ahogy azt korábban hitték. Másrészt saját maguk is érez­ték ennek a történelmet for­máló forradalomnak új leve­gőjét. Az októberi forradalom győzelméhek híre és az a ba­rátság, amely a forradalom győzelméért harcoló magyar és orosz katonák között ki­alakult csak meggyorsította a forradalmi folyamatot Magyar- országon is. A magyar prole­tár-forradalom győzelme azoni- ban nehezebb körülmények között valósult meg, mint az orosz proletár-forradalom Nem utolsó sorban azért, mert a magyar munkásosztálynak nem. volt egy olyan harcokban kipróbált és nagy munkás- mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező pártja, mint az orosz munkásoknak a bolsevik párt. Mégis a kommunisták magyarországi pártjának el­évülhetetlen érdeme, hogy ve­zetésével a magyar munkás­osztály másodiknak döntötte meg a világon a tőkések ural­mát. A párt elévülhetetlen tör­ténelmi érdeme, hogy a Ta­nácsköztársaság fennállásának néhány hónapja alatt szinte maga mellé tudta állítani a dolgozó tömegek nagy többsé­gét. A fiatal magyar Tanács- köztársaság erejéből telve min­den segítséget megadott szö­vetségesének, az Orosz Köz­társaságnak. A Tanácsköztár­saság néhány hónapos fennál­lása ebből a szempontból is örökbecsű történelmi tény marad. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a Tanácsköztársa­ság leverése után két és fél évtizeden keresztül tűzzel- vassal irtották hazánkban az októberi forradalom minden emlékét. A magyar népből mégsem lehetett kiirtani a szocia­lizmushoz való vonzódását, mert élt és hirdette a munkásosztály erejét, a szocialista tanok igazságát, — a Szovjetuniót. A Szovjetunió hatalmas erejét — 40 éves fejlődését — misem bizonyítja jobban — folytatta Putnoki László elv­társ, — mint az, hogy a szovjet állam az 1913-as ipari termelésnek ma harmincszo­rosát termeli és a termelés 1950—55 közötti üteme évente átlagban) háromszor olyan ma­gas volt, mint az Egyesült Államoké. A mezőgazdasági kultúra is olyan magas fokra emelkedett, amely példátlanul áll a történelemben. A Szov­jetunió mezőgazdasága, a nincstelen muzsikok paraszti gazdasága helyén a kollektivi­zálás során milliókkal rendel­kező szövetkezeti gazdaságo­kat varázsolt elő a cárizmus egykori kietlen pusztáin. Amig a cárizmus nyomorúságos évei­ben minden munkát kézierő­vel végeztek el, ma a szovjet mezőgazdaságban 97 százalék ban gépesítve van a munka. Érthető, hogy lenygöző hatás­sal van mindez a szocialista országok mezőgazdaságának fejlődésére is. Ezután így folytatta — amilyen hatalmas gazdasági és politikai eredményeket ért el a szovjet állam, éop olyan nagyok és világraszólók a kul- túrális téren elért eredmények is. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom előtt a la­kosság 75 százaléka írástu­datlan volt. ma már a köte­lező középiskolai oktatás be­vezetése került napirendre. Amerikai lapvélemények sze­rint például a Szovjetunió évente kétszer annyi mérnö­köt kénez ki. mint az Egye­sült Államok. Mindez együtt­véve azt eredményezte, hogy olyan hatalom jött létre, amelynek részvétele nél­kül ma már nem lehet dönteni a népek sorsa fe­lett, amelynek világító csillaga fényt derít a ka­pitalista politika legsöté­tebb üzelmeire is. A szovjet állam puszta, léte biztosítékot jelent a né­pek szabadságáért és füg­getlenségéért folytatott harc sikeréhez. A magyar népben is érthe­tően mély érzéseket váltott ki a szovjet emberek sikere és példája, s e mély érzések ápolója volt a Kommunisták Magyarországi Pártja, a Horthy időszak legsötétebb idejében is. Ez a párt volt az, amely nem hagyta elcsüggedni a népet, a legkilátástalanabb években sem, ez a párt volt az, amely- lyel a szovjet nép hozta sza­badságot, oly gyümölcsözően tudta felhasználni 1945. után, az egész magyar dolgozó nép életében. A magyar nép párt ja veze­tésével, tanulva a szovjet példán, hatalmas eredmé­nyeket ért el az elmúlt 13 esztendő alatt. Elmaradott, agrár országból fejlett iparral rendelkező, kultu­rált országot teremtett, — megszüntette a hárommil­lió koldus országát és meg­teremtette a dolgozó nép egyre javuló jobblétét. Mindez nem valósulhatott vplna meg az 1917-es októberi forradalom eszméi és segítsége nélkül — hangsúlyozta Putno­ki László elvtárs. Ezután a magyarországi el­lenforradalom terveiről, céljai­ról és gaztetteiről beszélt Put­noki László elvtárs. Hangoz­tatta, hogy mindaz, amit -12 éven keresztül tervezett a belső és külső reakció, 1956. októbe­rében — úgy látszott — végre megvalósul: Magyarországot kiszakítják a szocializmust épí­tő országok táborából, s fasisz­ta államberendezkedést valósí­tanak meg. S a magyar nép e súlyos megpróbáltatások idején a szovjet államra tekintett, at­tól várt, kért és kapott segítsé­get a munkásosztály, a nép ha­talmának megvédéséhez. A Szovjetunió, amikor eleget tett a munkás—paraszt kormány kérésének, internacionalista kötelességének tett eleget, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom eszméinek szellemé­ben cselekedett. S az, hogy az ellenforradalom leverése és népgazdaságunk rendkívül gyorsütemű konszolidációja végbe mehetett: ez barátainknak, a Szov­jetuniónak, a proletár in­ternacionalizmusnak, vég­eredményben a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalomnak köszönhető, — amelynek kivívásáért oly sok becsületes magyar ad­ta vérét 1917-ben. Befejezésül a következőket mondotta Putnoki László elv­társ: Az a segítség, amelyet a ma­gvar nép egy esztendővel ez­előtt szovjet barátaitól kapott, még szorosabbra lűzte a két nép megbonthatatlan barátsá­gát. Ez a barátság a történe­lem során immár másodízben is vérrel pecsételődött meg. 1917-ben magyar katona adta életét a szovjet nén szabadsá­gáért, most a szovjet katona adta vérét azért, hogy a ma­gyar nép továbbra is szabadon és függetlenül élhessen. A ma­gyar nép e történelmi példán okulva, még hűségesebb lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméihez, még határozottabban halad azon az lton, amely az emberisév bol­dogulásához vezet: a kommu­nizmus útján — fejezte be nagy tapssal fogadott ünnepi GYÖNGYÖSÖN Zsúfolásig megtelt a városi kultúrház helyisége, ahol az ünnepi gyűlést tartották. Az ünnepi beszédet Csomós Mik­lós elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára tartotta meg. Utána a kultúrház szín­játszó csoportja a Harminc ezüst pénz című színdarabot adta elő. Az üzemek, vállala­tok külön is megemlékeznek a Nagy Októberi Forradalom évfordulójáról. Az ünnepi gyű­lések után mindenütt vidám dallal, tánccal köszöntötték a dolgozók a nagy évfordulót. Már az évforduló előestéjén ünnepelt az egész város. Másnap az üzemek, párt és tömegszervezetek küldöttei megkoszorúzták a szovjet em­lékművet, s a temetőben a magyar szabadságért hősi ha­lált halt katonák sírjait. HATVANBAN Fáklyás felvonulást rendez­tek a fiatalok az évforduló előestjén. Utána megkoszorúz­ták az emlékművet. A koszo- rúzási ünnepélyen mintegy négyezer ember vett részt. Az ünnepi gyűlést a kultúrház- ban tartották, ahol Rabecz Lajos beszélt, utána a város kultúrcsoportjai adtak színvo­nalas műsort. Gyűléseket tar­tottak az üzemekben is, ahol az üzem dolgozói reggelig tar­tó tánccal ünnepeltek. Hason­ló ünnepségek zajlottak le Pe- tőfibányán, Selypen és a Mát- ravidéki Erőműnél is. FÜZESABONYBAN szerdán este tartották meg az ünnepi gyűlést, s másnap meg­koszorúzták a hősök emlék­művét. Ünnepi gyűléseket tar­tottak a járás többi községei­ben, Kálbán, Kápolnán, Mező- szemerén, Bessenyőtelken is. Szihalmon tűzijátékot rendez­tek. Pusztaszikszón, Füzes­1957. november 5-én Egerben ünnepélyes keretek között osz­tották ki a Magyar Szovjet Ba­rátság terén végzett kiváló munkáért járó arany- és ezüst­koszorús jelvényeket. Arany-koszorús jelvényt kap­tak dr. Osváth Gábor, a me­ggyei kórház igazgató-főorvosa, Sándor Imre, a Magyar Nem­zeti Bank egri fiókjának veze­tője, Dancz Pál, a Gyöngyös- Egervidéki Borforgalmi Válla­lat egri pincészetének vezetője, Csirmaz Dezső, a Közületi In­gatlankezelő vállalat igazgató­ja, Kocsmár János, az Eger Városi Tanács VB elnöke, Kör- möczi Lajos, az MSZBT Hat­beszédét Putnoki László elv­társ. Az ünnepi beszéd után kul­túrműsor következett, amelyen az egri Gárdonyi Géza Színház művészei léptek fel és arattak megérdemelt sikert. abonyban és Kálban november hetedikén adták át a pártszer­vezetek a KISZ fiataloknak a zászlót azzal, hogy továbbra is a Nagy Októberi Forradalom szellemében végezzék munká­jukat. HEVESEN Szovjet hősi emlékművet avattak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfor­dulóján. Az avatáson mintegy négyezern vettek részt, az ün­nepi beszédet Bíró József, az MSZMP megyei bizottságának tagja mondott. Résztvett az emlékmű avató nagygyűlésen a szolnoki szovjet helyőrség tagjainak küldöttsége, mint a község dolgozóinak vendégei. A nagygyűlés résztvevői meg­koszorúzták az emlékművet. Délután tartották meg a szovjet Filmhét megnyitó ün­nepségét, este pedig a kultúr- házban folytatódott az ünnep­ség. Az üzemek, termelőszövet­kezetek, az állami gazdaság dolgozói külön is ünnepi gyű­léseket tartottak. PÉTERV AS ARAI JARASBAN részben szerdán, részben csü­törtökön este tartották meg az ünnepi gyűléseket. A köz­ségekben mindenütt előkészí­tő bizottságok alakultak a párt, a tanács és a különböző tömegszervezetek részvételé­vel. Jó munkájuk eredménye, hogy még olyan kis községek­ben is, mint Hevesaranyos, Terpes 250—350 főnyi tömeg vett részt a gyűlésen. A kul­túrműsorokat majdnem min­denütt az iskolások adták, s ez a pedagógusok munkáját dicséri. Sirokban a község la­kói és az üzem dolgozói közö­sen rendezték meg ünnepsé­güket. Több községben vacso­rákat rendeztek, s mindenütt reggelig tartó tánccal fejező­dött be az évforduló megün­neplése. van városi titkára, Tamás László, a megyei pártbizottság munkatársa. Ezüstkoszorús jelvényt kap­tok; Pollák Pál Eger, Seregi Ernő Eger, Dús Lászlóné Eger, Merczel János Eger, Rudlof Ti­bor, Séra Lászlóné Eger, Bóta László Eger, Tóth János Hat­van, Nagy Antal Hatvan, Szűcs Mária Hatvan. A kitüntetéseket Mészáros József, az MSZBT megyei tit­kára nyújtotta át a nevezettek­nek. A kitüntetések átnyújtása után meleg baráti beszélgetés alakult ki a Magyar Szovjet Baráti Társaság további mun­káját illetően. I Magvar Szovjet Barátság új kitüntetettjei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents