Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)

1957-11-07 / 88. szám

1957. november 7. csütörtök

NÉPÚJSÁG

5

Tudományos ülésszakkal, emlékünnepségek, kiállítások sorával ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját az egri Pedagógiai Főiskola.

Az egri pedagógiai főiskola november 4—9-ig tudományos ülésszakot rendez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére. Az eddigieknél nagyobbszabású tudományos seregszemlén tíz előadás foglalkozik majd a szovjet pedagógia, filozófia, tudomány eredményeivel, a főiskola tanszékeinek munkásságával. Többek között vitát folytatnak a főiskolai tanárképzés problémáiról is.

A tudományos ülésszakot követően november 13-án Comeni- us-emlékünnepséget rendeznek, 22-én pedig nagy költőnk, Ady emlékének adóznak.

A november hetedikéi ünnep- sorozat keretében december elsejéig nyolc kiállítást is rendeznek. Bemutatják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetét művészi reprodukciókban, a főiskolai tanárok külföldi kulturális és baráti kapcsolatainak dokumentumait, a biológiai tanszéknek a szovjet tudomány elveinek követésével elért eredményeit. Ezal- kalommal ismertetik meg kiállítás keretében a növénytani tanszék ötéves kukoricatermelési kísérleteit is.

fl jövedelem 70 százalékát az állattenyésztés adja a besenyőtelki Szabad Föld tsz-ben

KI TUDNÁ elképzelni egy parasztember udvarát, gazdaságát üres istállóval, óllaL jószágok nélkül? Senki, még a városi ember sem, hát még olyan, aki falun nőtt fel A gazdaság ezernyi munkájához kell a ló. s egyik aratástól a másikig a jószágnevelés, a tej, a baromfi hoz pénzt a konyhára. Ha egy-egy faluban azt nézi az ember, ki hoavam él, nem nehéz megállapítani, hogv az él jobban, aki több állatot tart. Régi igazság ez és mégis sok termelőszövetkezetben hátat fordítanak ennek, egyenesen ellenkezőjét valliák. Egyik-másik helyen valóságos harcot kell folytatni, míg megvesznek egv jószágot a közös áPamánvba, Dedig ha áll az egvéni parasztra, hogy csak az úgv tud jói gazdálkodni. aki állatokat tart. sokszorosan vonatkozik ez a tsz- re. Bizonyítékért nem is kell messze menni.

A beseryőtelki Szabad Föld termelőszövetkezet híre nem szállt még messzebb a falu határán dicséret ritkán éri őket. pedig vannak ió eredményei. Ráiöttek arra. amire sok tsz még nem,, hogv az állattartás nemcsak az egyéni oaraszt kis narc°líáján jövedelmez. Állattartás. — mert a tenvésztői rnnnkáig még hosszú út vezet náluk is

A könyvelés száraz, szürke számai szerint, a tsz jövedelmének túlnvomó részét a szerződéses hizlalás adja. Minden évben meghízlalnak 50—60 sertést, pz egvmaga 130 ezer forintot jövedelmezett az idén Nyáron vásároltak 10 anyakocát saját erőből, hogy jövőre több süldőt állíthatnak hízóba.

SZARVASMARHA állományuk sajnos nem törzskönyvezett, még 1952-ben vásárolták. A növendékeket azért gondo-( san felnevelik, hízlalási szem ződést kötnek rá. Az. idén 1.00 ezer forintot jövedelmezett a bikahízilalás. Kiszámították, hogy a növendékek hizlalásánál leszámítva a munkaegység ráfordítást és a takarmányt is, minden százezer forintból 25 ezer forint a tiszta jövedelem. Ezért jövőre nemcsak a saját nevelésű növendékeikre kötnek hízlalási szerződést, hanem a bikahízlalás jövedelméből vásárolnak még hozzá.

.Juhállománya szén a szövetkezetnek. jelenleg 296 darab van. A gyapjú, a sajtkészítés, a szerződéses ürünevelés 60 ezer forint jövedelmet hozott az idén a tsz-nek. Mindent összevetve a szövetkezet idei összjövedelmének 70 százalékát az állattenyésztés adta és ez vonatkozik a többi esztendőre is. Eszerint alakul növénytermelésük. Szántóterületük 367 hold. s ezenkívül 30 hold legelőink van. Ebből negyvenet már ők füvesítettek be, hogv legelőt biztosítsanak a svgrvasmarba állo- mánvpoV. Nagy területen vetnek minden évben nillangós növényt, az idén 4fi hnild volt, ezt az in gazdasági évben 60—70 holdra- növelik A fellett állattenyésztés kihat a terméseredményekre a nillangós ió előveteménve a kalászosoknak. Rendszeresebben végzik a trágyázást is. Igaz,

most még csak hétévenként trágyázhatnak egy-egy földdarabot, de az állatállomány számbeli fejlesztésével ezt tovább javítják.

Jól jövedelmező dolognak bizonyúlt az állattartás, de a szövetkezet tervei túlnőnek ezen. 1958 végére a szarvas- marha állományt törzskönyv- vezett egyedekre cserélik ki. így nemcsak hizlalással tudnak foglalkozni, hanem tenyészállat neveléssel is, s nagyobb lesz a tejhozam. Kiszámították hozzávetőlegesen, hogy — ha meglévő állományuk törzskönyvezett egye- dekből állna, a tenyészállatnevelés legkevesebb 10 százalékkal növelné a jövedelmet. Természetes, emellett továbbra is folytatj ák a hizlalást.

A JÓ JÖVEDELEM után azt gondolhatná az ember, hogy a szövetkezet minden egyes tagja híve az állattenyésztésnek. Sajnos, nem ez a helyzet, vannak még akik ellenzik, de ezeket az élet maga győzi meg arról, hogy érdemes jószágot tartani. És így egyre kevesebben lesznek, akik ellenzik az állatállomány fejlesztését, kisebb lesz előttük az akadály a helyes úton.

FIZIKÁI munkásokat felvesz a MÄV Építési Főnökség Tállyai, Putnoki, Füzesabonyi. Kál-Kápol- nai, Gyöngyösi és Miskolci Építésvezetősége. Kereseti lehetőség: 800—1200 forintig, családi pótlék és különélési pótlék. Vasúti utazási kedvezmény a családtagok részére is. ötnapos munkahét, szál lást biztosítunk. Jelenkezni lehet a fenti munkahelyeken.

Egr' Vörös Csillag:

November 7—11: Prolog

(szovjet).

Egri Bródy:

November 7—13: A szív újra dobog (szovjet).

Gyöngyösi Szabadság:

November 7—11: Turista szerelem (szovjet).

Gyöngyösi Puskin:

November 7—11: Negyvenegyedik (szovjet).

Hatvani Vörös Csillag:

November 7—10: Anya (szov-* jet).

Hatvani Kossuth:

November 7—10: Elveszett vőlegény (szovjet).

Heves:

November 6—8: Negyvenegyedik (szovjet).

Füzesabony:

November 7—8: Egymásra találtak (szovjet).

Pétervására:

November 7—8: A hallhatatlan gamizon (szovjet).

íM/ilkai^eWk

... hogy a moszkvai Lenin könyvtárban körülbelül 160 nyelven nyomtatott 20 millió kötet van, s körülbelül 300 ezer kéziratot őriznek.

... hogy a földrengés hullámok tanulmányozása eredményeként a torontói geofizikus kongresszuson résztvevő tudósok közül többen kijelentették, hogy a föld szilárd rétege 29 és 56 kilométer között váltakozik.

. . . hogy a strucc földünk legnagyobb madara. Elérheti a 90 küos súlyt is.

... hogy a világ legmélyebben fekvő bányája a Johannesburgban van. Az aranyér ebben a bányában 4.000 méter mélységben húzódik.

. .. hogy japán szakemberek különleges vizhatatlan műselyemből úszó-szőnyeget készítettek, amely nagyságához mérten 1—2 személlyel együtt lebeg a vízen.

Óvatos autósok

Los Angelesben kitüntettek két gépkocsivezetőt, mert az egyik 15 a másik 8 éve minden baleset nélkül vezetett. A kitüntetés után néhány napra a két gépkocsi vezető az egyik los-angelesi útkereszteződésnél összeütközött.

„Barátsági parkot44 ültetnek az egri magyar- szovjet baráti körök.

Megyénkben az elmúlt hónapban 110 falusi, városi, üzemi magyar-szovjet baráti kör alakult. Ezeknek a köröknek a Szovjetunióban járt tagjai az üzemekben több élménybeszámolói tartottak a nagy szovjet állam életéről, ott szerzett tapasztalataikról. Most, a Barátsági Hónap közeledtével az egri körök újabb kezdeményezéssel mutatják meg szeretetüket a nagy testvérállam iránt. Abból a

nyolcvanféle virágmagból, amit a magyar békevonat Heves megyei tagjai hoztak legutóbb a Szövet- unióból, „barátsági parkot“ ültetnek. Virágokkal díszítik a szovjet hősi halottak sírjait is, hogy november 30-ra, Eger város felszabadulási évfordulójára virágpompába boruljon az ősi város szabadságáért életüket áldozott katonák sírja.

IÍIsügyEK

Az ivádi tsz tanyája mellett húzódik el az Ózd —Kisterenye közötti műút, melynek építése alkalmával a tsz területéből egy holdat elvettek. így záródott a bejáró út a tsz tanyájához. A tsz tagok azt az ígéretet kapták, hogy építenek nekik egy másik utat. A megállapodásban az szerepel, hogy ez az út még a nyár folyamán elkészül, A megyei Útfenntartó vállalat azonban ígérete ellenére, még a mai napig sem tett semmit. Kérjük az Útfenntartó Vállalatot, hogy teljesítse a megállapodásban vállalt kötelezettségét, mert atsz dolgozóinak ez könnyítené munkáját.

Heréd községben hosszú idő óta nem lehet Kossuth és Munkás cigarettát kapni. Az üzletvezető arra hivatkozik, hogy kimerült a keret, és csak a következő negyedév elején lesz újra Kossuth. Nem tudunk arról, hogy az országban cigaretta hiány lenne, ezért valószínű csak arról var- szó, hogy rossz az áruelosztás. Nem hisszük, hogy nem lenne lehetőség arra, hogy a helytelenül kidolgozott terveket megmásítsák, hogy biztosítsák Heréd község dohányosainak cigaretta szükségleteit is,

November 6, szerda:

Egerben este fél 8 órakor díszelőadás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára.

November 7, csütörtök:

Egerben este fél 8 órakor a Magyar Játékszín rendezésében „Reggel—délben—este“.

November 8, péntek:

Egerben este fél 8 órakor „Reggel—délben—este“.

Kós/.öntjttk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulója alkalmából a csá- nyi Földművesszővetkczel összes tagságát és dolgozóit. Kívánunk a további munkájukhoz jó egészséget és sok sikert.

Csányi Földművesszövetkeset Igazgatósága.

Filmhírek

— Federico Fellini, a neves olasz rendező „Maggiano szabad asszonyai“ címen filmet készít az elmebetegek életéről,

— Az amerikaiak megfilmesítik Erich Maria Remarque „Az élet és halál ideje című regényét“. A

regény filmváltozatának címe: Van idő a szerelemre is. Egyik szerepét maga a neves író játsza.

— A Szovjetunióban film készül a mesterséges hold „születéséről“.

— Párizsban sikerrel játszották a „Rizalmas levél című kínai fil- „Rizalmas levél“ című kínai filmet.

— Két John Knittel regényből készült filmváltozat, az El Ha- kim-et a nyugatnémetek, a Therese Etienne-t pedig a franciák fil- mesítik meg.

— Jugoszláviában az Adria partján forgatják Jean Marais új filmjét, amelynek címe: „A király legjobb embere“. A film XV. Lajos és Mária Terézia korában játszódik.

NAGY JÓZSEF:

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása

Heves megyében

I 914-ben a magyar uralkodó osztályoknak a dolgozó tömegektől való félelme belevitte az országot egy olyan kalandorvállalkozásba, amelyben a magyar népnek semmi érdeke nem volt és amelytől semmit nem remélt. Az a kezdeti lelkesedés, amit a hazafias jelszavak hangoztatásával sikerült a lakosság jelentős részébe belevinni, csakhamar lelohadt és kezdtek érződni a háború keservei. Magyarország sem gazdaságilag, sem politikailag nem volt felkészülve a háborúra, s hogy uralkodó osztálya mégis vállalta a háborút, azt csupán azzal magyarázhatjuk, hogy ezzel akarta elodázni a megoldásra váró súlyos belpolitikai kérdéseket. A Magyar Szociáldemokrata Párt a nyugati szociáldemokrata pártok mintájára a szociálsovinizmus álláspontjára helyezkedett és oda- adóan támogatta a kormány háborús törekvéseit.

A háború a kezdeti sikerek után mind nagyobb és nagyobb megpróbáltatást jelentett az ország lakossága számára. A családfenntartó munkásokat és parasztokat kihurcolták a frontra, az itthonmaradt családtagokat pedig arra kötelezték, hogy többet termeljenek, mint a háború előtt. A termelés intenzitása egyre jobban csökkent, a szükségleti cikkek ára emelkedett, s ugyanakkor mikor a dolgozók nagy többsége súlyos nyomorba jutott, néhány hadiszállító milliókat vágott zsebre.

Heves megyében a háború kitörése idején hasonló volt a helyzet az országos viszonyokhoz. csakhamar azonban súlyosabb helyzetbe került, mint az alföldi megyék általában. Heves megye jelentős része hegyvidék, ahol mezőgazdasági termékek kisebb mértékben állnak a lakosság rendelkezésére, behozatalra szorul. A jegyre kiszdlgáltatott élelmiszermennyiség még a szellemi dolgozóknak sem volt elég. Virágzásnak 'indult a feketepiac, s már 1915 júniusában a piaci árak az 1914 júliusi árak kétszeresére emelkedtek. 1917- re pedig elérték a háború előtti árak ötszörösét. Ugyanezen idő alatt a napszámbérek csupán másfél-kétszeresükre

emelkedtek. A súlyos gazdasági és hadihelyzet hatása alatt már 1915-ben—16-ban megindultak a békéről való jóso-lga- tások, s ez, a hangulat a háború további éveiben még fokozódott és egvre nagyobb tömegekre terjedt ki.

A Nagy Októberi Szocialis^ ta Forradalom győzelme után a szovjet kormány azonnal békefelhívással fordult a világ valamennyi nemzetéhez. Erre a békefelhívásra választ kellett adni Magyarország dolgozó tömegeinek is. Az Októberi Szocialista Forradalom hatására hatalmas méretekben megnövekedett a magyar békemozgalom is. Az egész, országban tüntetéseken, gyűléseken követelik az azonnali békét s ez a hangulat egyre forradalmibbá válik.

Természetesen túlzás lenne azt állítani, hogy az ország, sőt csak a megye lakossága is egységes örömmel fogadta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hírét és a békekötésre irányuló törekvéseket. Vol- thk olyan rétegek, amelyek nagyon jól ki tudták használni ni a háborús konjuktúrát s hatalmas jövedelemhez jutottak. A Heves megyei Takarékpénztár betétállománya 1917-ben több mint 8 és félmillió koronával nőtt, s a bank tiszta nyeresége meghaladta a 264.000 koronát. Ez évi kiemelkedő forgalmának hatására elhatározta alaptőkéjének egy millió koronáról, két millió koronára való emelését, s ezt a műveletet sikeresen végre is hajtotta. Ugyanebben az évben az egri Agrár-Takarékpénztár részvénytőkéjét 600.000 koronával emelte s kitűnő évi forgalma következtében a szokásos 30 korona helyett 35 koronát fizettek részvényenként.

De nemcsak a hadimilliomosok szűk kasztja keresett jól a háborún, hanem azok a kisebb iparosok és kereskedők is, akik a háború előtt, Vagy közvetlenül a háború kitörésekor jelentős raktárt létesítettek s ezt a háború folyamán többszörös áron dobták piacra. 1917 júliusában még a nép érdekeivel teljesen szembenálló Egri Újság is arról panaszkodik, hogy „sok iparos és kereskedő is elérkezettnek látta az időt, hogy a kedvező konjuktúrát kihasználja s rövid idő alatt meggazdagodjék. Egyes iparcikkekért elképzelhetetlen árakat kérnek. A kereskedők a háború előtt elraktározott s visszatartott áruik árát napról-napra emelik.”

Viszont éppen ezeket az elemeket — s hozzájuk számíthatjuk a gazdagparasztságot is — személyükben sem túlságosan érintette a háború, tehát annak mielőbbi befejezésében sem voltak különösebben érdekelve. 1917 végén és 1918 elején azonban már olyan események következtek be, amelyek ezt a réteget is a béke felé nyomták, s nem egyszer a széles néptömegek szószólójá- vá tették. Dús raktáraik lassan kiapadtak, a pénz értéke romlott, a közlekedési zavarok, a villanyáram korlátozása, sőt gyakran teljes hiánya, érzékenyen érintették ezeket az elemeket is. Bekövetkezett az a helyzet,'amit Lenin már 1917 elején így jellemzett:

„A háború huszonkilenc hónapja alatt már elég pontosan tisztázódott, hogy milyen tartalékokkal rendelkezik a két imperialista koalíció A finánctőke milliár- dokat harácsolt össze... A jelenlegi háború révén több bőrt nyilváp már nem lehel lenyúzni a bérmunka igavonó barmairól. Ez a világ: politikában most észlelhető fordulat egyik legkomolyabb gazdasági alapja.”

"p mellett a dolgozók szilárd és egyre erőteljesebb békevágya volt az a tényező, amely arra kényszerítette még az uralkodó osztály egy részét

is, hogy kiáll jón a béke követelése melllett. A békeszólamok hangoztatása szükséges volt azért is, mert fennállt annak a lehetősége, hogy a háború továbbfolytatása esetén a néptömegek éppen az orosz példán okulva forradalmi úton vetnek véget a háborúnak s a kizsákmányolásnak egyaránt.

Az ettől váló félellem készteti az egri burzsoáziát is arra, hogy már a februári forradalom után szembeszálljon általában a forradalmakkal s elrettentse az ország „jámbor, becsületes népét” a hasonló lépésektől. A Munkapárt helyi szócsöve az Egri Újság július 21-i számában egyik cikkíró az előző napokban lejátszódott pétervári tüntetést felhasználja arra, hogy elítélje általában a forradalmi mozgalmakat.” A francia forradalom negyed- százados öldöklést, a magyar két évi háborút jelentett, — írja a cikkíró. Mutasson nekem valaki egy forradalmat, amely békét teremtett.”

A sajtócenzura az oroszországi hírekre nem terjedt ki, s az ottani eseményekről a pesti és helyi lapokból is tudomást szerezhettek a dolgozók. Az augusztus 3-i szám például hírt ad arról, hogy Oroszországban nagyarányú földosztómozgalom van kibontakozóban, Nyizsnij-Novgorodban pedig ideiglenesen a bolsevikok ragadták magukhoz a hatalmat.

Az oroszországi forradalmaknak általában nagy hatásuk volt a magyar dolgozó tömegekre. A frontokról haza- özöndő katonák a béke megkötésén túl szociális reformokat is követelitek. A szociáldemokrata pártvezetőség,

amely eddig szociálsoviniszta volt, mindezek hatására kénytelen volt legalább a szociálpacif izmus álláspontjára helyezkedni és bizonyos követelésekkel fellépni, hacsak nem akarta még meglévő tömegeit is elveszíteni. A párt és a szakszervezetek újjászervezése nagy erővel indult meg.

I_T eves megyében a háború a már meglévő kezdeti párt és szakszervezeti mozgalmat is szétzúzta. Vezető katonák voltak, vagy felcsaptak lelkes honmentőknek. Már a februári orosz forradalomnak nagy hatása volt a Heves megyei munkásságra. Különösen az egri Dohánygyár munkásnői szervezkedtek erőteljesen. A munkásság megmozdulásai arra kényszerítették a budapesti pártközpontot, hogy kezébe vegye Hves megyei munkásság irányítását is. 1917 szeptemberében megjelent Egerben két budapesti szociáldemokrata kiküldött, akiknek az volt a feladatuk, hogy szakszervezetbe tömörítsék az egri dohánygyári munkásnőket.

A mintegy 800 munkással és munkásnővel dolgozó üzemben szépen is ment a szervezés és csakhamar a dolgozók döntő többsége szakszervezeti tag lett. Közben azonban észbe kapott a Keresztély Szocialista Párt is, ellenakciót indított, mintegy 15—20 munkásnőt sikerült beszervezni a keresztény szocialista szakszervezetbe. Az üzem doligozói, hogy a munkásegységet megóvják, követelték! az egész üzem munkásságának a szocialista szakszervezetbe való belépését, vagy a keresztény szocialista munkásnők eltávolítását. Az igazgatóság nem engedett, — egyre feszültebb lett a helyzet, végül a munkások október 11- én, bár az üzembe felvonultak, beszüntették a munkát. Az igazgatóság, megrémülve a dolgozók egységes fellépésétől, (Folytatás a 6. oldalon)