Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)

1957-11-07 / 88. szám

2 NÉPÚJSÁG 1957. november 7. csütörtök 1917-ben kezdte KITÖLTÖTT KÉRDŐÍV FEKSZIK a járási pártbizottság asztalán. Nehéz munkáskéz rót­ta rá a betűket, egy 65 éves öreg harcos vá- laszolgatott a feltett kérdésekre. Az egyik kérdés után kevés helyet hagytak a kérdőív szerkesztői, s így a lap másik oldalára írta nehéz betűit. — Volt-e internálva, vagy bör­tönben politikai tevékenységért? — így a kér­dés. Volt. Az egri vár börtönében kezdte rabos- kodását 1919-ben, majd a Dunántúlon, és a zalaegerszegi internáló táborban folytatta. On­nan rendőri felügyelet alá helyezték, míg 1944-ben Füzesabonyba internálták, később Kistarcsára, majd a komáromi táborba, ahon­nan egyenesen vezetett az út a sachausehi haláltábor felé. Ki ez az ember, akire így vigyáztak évtize­deken keresztül, ki ez az ember, aKitől így kellett félteni az urak Magyarországát? A kérdésre egyetlen szóval is lehetne válaszolni: kommunista. Volt, az ma is, s az lesz, amíg él: Kuholya József 65 éves öreg harcos, aki a nagy orosz hómezőkön 1917-ben Kezdte har­cait a szebb, a jobb életért. HUSZONKÉT ÉVES KORÄBAN, még ifjú szívvel, de férfias erővel ,.védte” a monarchiát túl a Kárpátokon. Harcolt, védte a semmit, a szülői ház nyomorát, a földnélküli földműves­sorsot egy hosszú éven keresztül, majd két esztendeig ette a hadifogság keserű kenyerét, a nagy orcsz honban. A nagy napok Moszkvá­ban érték. Épp Szibériába akarták vinni, — amikor eldördült az első ágyúlövés az Auróra cirkáló fedélzetén. Ő, a fiatal parádi fiú, a töb- iagvar s más nemzetiségű foglyokkal együtt még nem értette tisztán, mit jelent ez az ágyúszó. Nem értette, csak talán érezte, miért megy a harc ebben a hatalmas ország­ban, de szívük minden melegével akarták ezt a harcot ő is, a többiek is. A 40 év előtti vöröskatona most egy kicsit megáll a beszéddel, leszedi a falról a nagy gonddal keretezett fényképeket, s megmutatja. A képek magas, vállas 25 év körüli fiatalem­bert mutatnak, csizmában, gimnasztorkában, karddal, pisztollyal, vagy csak úgy, fegyver nélkül. Az első nagy csatát a Caricin közelében lévő vasúti csomópontnál vívta meg az első voro­nyezsi nemzetközi kommunista ezred, melynek egyik bátor katonája volt Kuholya elvtárs, a bolsevik párt tagja is. — LENIN BESZÉLT NEKÜNK erről egy gyűlésen — folyik tovább az emlékezés — rég volt, a pontos időpontra már nemigen emlék­szem, Sok ezer ember volt együtt, s Lenin be­szélt. Beszélt a forradalomról, a proletár nem­zetköziségről, a munkások jogairól, földről, szabadságról. Olyan gyújtóbeszédet mondott, hogy az a hadsereg a fél világgal is szembe­szállt volna. És szembe is szállt. Hisz a félvilág fcgott össze a fiatal szovjet állam ellen. Sokszor volt nehéz helyzetben a nemzetközi kommunista ezred, de mindig kivágták magukat, hisz nem kisebb parancsnokait voltak, mint Vorosilov, és Bugyonij. És az ilyen parancsnokok vezeté­sével csak győzni lehetett. S győztek is Tas- ken vagy Pétervár környékén épp úgy, mint a buharai emir elleni harcokban. Mert harcolt ő a buharai emir csapatai ellen is. (S ez az ember mégsem látta az ..Emirátus bukása” cí­mű szovjet filmet, pedig ott kellett volna ül­nie, ünneplő ruhában, valamelyik páholyban, a film díszbemutatóján.) S esténkint, a harcok szünetében és a hosz- szú utazások alatt sokat hallott a mátraalji fiatalember a nép igazságáról, a párt igaz­ságáról. így edződött elvekben is harcos kom­munistává. Gondolatai mind gyakrabban száll­tak haza. A Duna-Tisza tájékáról kevés hír érkezett a messzi távolba. Mi újság odahaza? Mi yan a családdal, a faluval? A Piavenál 200 ezer magyar pusztult el — olvastuk a Magyar Újságban. Nagyon nekikeseredett. Ekkor hí­vatták a parancsnokságra. • ^ Menjetek haza, rátok otthon lesz szükség, 1919 január végén már itthon volt. EGY KORAI REGGELEN, amikor még alig lépett ki a nap a bükki hegyek mögül, elin­dult az erdőtanácsoshoz. A falusi szatócs utá­na szólt, bevitte a lakásba, be a legbelső szo­bába, s a fülébe súgta: „Kikiáltották a prole­tár uralmat, Kuholya úr!” Hitte is meg nem is, azért ment. tovább az erdőtanácsoshoz, aki kezet fogott vele, hely- lyel kínálta, őt, az egyszerű favágót, akit pár nappal ezelőtt csendőrkézre akart adni. — Tudja fiatalember — mondja most mosolyog­va — akkor tudtam meg biztosan, hogy győ­zött a forradalom. Ettől kezdve, mint a forradalomban tapasz­talt embert tartják számon, kikérik vélemé­nyét, majd a direktórium elnökének választ­ják meg. Nagy ambícióval dolgozik a Tanács- köztársaságért. de hiába, a külső és belső ellenség elnyomta a fiatal proletár diktatúrát. Menekülnie kell. A Dunántúlra megy, de egy estére visszaszökik a faluba. Szüleit akarja látni, s várja a családi tűzhely melege, fele­sége ölelő karja. Amikor a sötétség ellepi a falut, megkocogtatja az ablakot. Alig jött el a reggel, már csendőrök kísér­ték az egri vár börtönébe. Nagy üggyel-bajjal megszökik egy ködös reggelen. Pestre megy, majd Csehszlovákiába. Egy esztendő után a honvágy hazahozza. Eljön a kis mátrai falu­ba. De csak az ablak előtt áll meg néhány percig, megpróbál benézni az elfüggönyzött kis ablakon, és nehéz szívvel megy tovább. Kisterenye, s onnan Burgerland bujdosná­nak útja. Egy évnél tovább ott sem bírja. Hazavágyik. Tizenhárom hónapi zalaegerszegi internálással fizet ezért a honvágyért. Amikor az internáló táborból kiszabadul, — rendőri felügyelet alá helyezik. 1923-at mutat akkor a naptár. S mcst előkerül az 1849/1923- as számú járásbírósági végzés — mert ez is megvan, mint valami vádoló emlék, ebben a kis. csaknem családi múzeumban —, amely tu­datja a címzettel, hogy az alispán rendeletére hetenként kétszer jelentkeznie kell a csendőr­ségen, nem járhat kocsmába, olvasókörbe, gyű­lésre, nem telefonálhat, nem adhat fel távira­tot. s postai levelezést is csak hatósági ellenőr­zés mellett folytathat. S alul — mintegy fi­gyelmeztetésül — ott a nagy koronás pecsét. Nagyon vigyáztak rá, de azért ő dolgozott. Kivés H. Istvánnal és a többiekkel munkál­kodtak. Megnyerték maguknak az embereket és így sikerült meneszteniök a papot, a kán­tort, és leváltatták a falusi képviselő testületet is. Lassú, de szívós földalatti munkát végez­tek a községben. S MÚLTAK AZ ÉVEK. A 20-AS ÉVEK után jöttek a harmincasok majd a negyveneseké: mutatta a naptár, s így jött el 1944. október 19, ismét egy szomorú dátum Kuholyka József életében. Kistarcsára. Komáromba, s onnan a sachauseni haláltáborba deportálták. Több mint egy évig volt a haláltábor lakója. Ami­kor már összeomlóban volt a német birodalom, amerikai fogságba került, s később elindult hazafelé. ; Egy forró júliusi napon ért haza Párádra, 1945-ben. A jóismerősök sívafakadtak, amikor meglátták a'haláltáborból szabadult embert, aki 108 kilóval ment el és 60 kilóval jött visz- sza. — Ne, ennek is elvették a kedvét örökre a kommunizmustól — súgtak össze egynéhá- nyan a hátamögött. Nem. nem vették el. Két hetet pihent csu­pán. s már ment, segített rendbehozni a község életét, az emberek holnapját. Mint tapasztalt forradalmár, ott.volt mindenütt, ahol segíteni kellett, ahol szükség volt a tanácsaira. Ott volt a földosztásnál, épp úgy, mint a párt szer­vezésénél: Reggeltől estig építette a házakat, s munka után intézte a párt ügyeit, az embe­rek, a község ügyeit... Aztán jött ismét, — életében immár har­madszor — az ellenforradalom. Fegyver nél­kül, egy kőműveskalapáccsal a zsebében állt őrt a tanácsházán, s ágyához támasztott fej­szével feküdt éjszakánként a lakásán. — Nem adja olcsón az életéi: — gondolta, s elszántan szorongatta a fejsze nyelét. Nagyon bízott, — hisz 1917-ben ő is és még sok magyart segített megvívni Oroszország népeinek nagy forradal­mát, kell hogy most ők is segítsenek a kis ma­gyar népnek. Segítettek is. És most ismét mosolyog, s a régi fénnyel csillog a szeme, amikor napjainkról mesél. — Arról hogy most jobban, szebben alakul az életünk, mint az elmúlt, években. Nyugdíjba vonult öreg harcos, de csak a kőműves szer­számot rakta le, a pártmunkában nincs nyug­díj. Ö most is dolgozik. Szemináriumra jár 65 éves fejjel, és munkásőr is. Három forradalom, három társadalmi átala­kulás résztvevője, harcosa mondta el a nagy napok történetét. Nehéz, harcos élete volt ed­dig. Sokat tud erről beszélni, s sok tanulsága van beszédének. S MESÉL A FIÁRÓL IS, az ifjú Kuholya elvtársról, aki már Egerben, a Dobó gimná­ziumban tanult. Építészmérnök lesz a fiúból. Apja nevelése, s ő méltán büszke rá. És ha ott fent, azon a pesti egyetemen, ezekben a napokban a nagy forradalomról lesz szó, az a magas, szőke parádi fiatalember büszke lehet édesapjára, aki 40 évvel ezelőtt, 1917-ben kezdte harcos forradalmi munkáját. MARKUS/. LÁSZLÓ — A MEGYEI tanács és a Tü­dőgondozó Intézet az állatorvosi továbbképző előadássorozat kere­tében november 5-én filmvetítés­sel egybekötött ankétot rendezett az egri tiszti klubban. — AZ EPITOANYAGIPARI Dolgozók Szakszervezete Heves megyei bizottsága november 12-én tartja küldött közgyűlését. — A TTIT klubhelyiségében Dr. Böszörményi Miklós kandidátus beszmolt a moszkvai tüdőgyógysz konferenciról. A nagy érdeklődés­sel kísért előadást sokrétű vita kö­vette. 1852. Született: D. N. Man in — Szibirják orosz költő (105 éve). 1893-ban halt meg Csajkovsz­kij orosz zeneszerző. (64 éve). NOVEMBER 7: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom (40 éve). NOVEMBER 8: 1742-ben született Simái Kris­tóf színműíró (215 éve). 1917. A Szovjetek II. össz- oroszországi ülése határozatot hozott a hatalom átvételéről és a békéről. Megalakult a népbiz­tosok tanácsa V, I. Lenin veze­tésével (40 éve). 1941-ben alakult az Albán Kommunista Párt (1948 novem­ber 8-tól Albán Munkáspárt (16 évp). Megjelent a Képes Nyelvmester című if­júsági folyóirat, amelyet a Mű­velődésügyi Minisztérium szer­keszt havonta. Érdekes, a nyelvoktatás követelménye szerint megírt, könnyebb és nehezebb meséket, szépirodal­mi és ismeretterjesztő olvas­mányokat, rejtvényeket, fordí­tási gyakorlatokat közöl és ha­sábjait sok fénykép, rajz teszi színessé. Több, — orosz, orosz- angol. orosz—francia, orosz- német nyelven jelenik meg. Ára 50 fillér, illetve 1 forint. Kapható a lapárusoknál Feketén szántott - elbocsátották Varga Illés, a hevesi gép­állomás traktorvezetője, Ki­rály Andor részére Október hó második dekádiában fekete­szántást végzett, s a fekete­szántásért felvett 190 forintot a gépállomás számlájára nem fizette be. A gépállomás fegyelmi bi­zottsága Varga Illést azonnali hatállyal elbocsátotta és a 190 forintot járandóságából levon­ta. FELFÚJHATÓ HÄZ Dél-Walesben hozzáláttak a felfújható házak gyártásához. Tulajdonképpen nagy állvány­ról van szó, amelyek kifeszíté­se gumicsövek bonyolult rend­szerével történik. A gumicsö­veket felfújják és így megfe­lelő szilárdságot kap a szer­kezet. A ház hossza 9 méter, szélessége 6 méter, magassága 2.7 méter. A ház ablakai orga­nikus üvegből készültek, az ajtók tolószerkezettel működ­nek. A felfújható házban 30 ember fér el, s egy személy 3 percen belül felépítheti. ELVIS ES A KULTÚRA Jgmándot a keserűvízről, Fordot az autójáról, Grace A Kellyt házasságáról, Elvis Presleyt a rock and roll- ról (sajnos, nem akadt jobb képző) ismerte meg a világ. — Elvis kétségkívül eme nagyszerű és új tánc koronázatlan királynője, helyesebbet mondva, királya. De azért a király­nak sem szabad mindent. Nem szabad például vetkőző számokkal 10 ezer fiatalkorút őrjöngésbe hozni, — mint tette ezt legutóbb. Ezt helytelenítette a rendőrség, s fel is szólította, hogy előadásaiból hagyja ki a „túlzásokat”. — Hogy a rendőrség mit ért „túlzások” alatt, azt nem lehet tudni. De ha a fogalom alatt azt érti, amit minden józan ember, aki csak egy kicsit is jártas a szavak jelentésének tanában, akkor Elvis Presley becsukhatja a boltot. Sze­rencsére azonban Elvis jobban tudja, mint maga rendőr­ség, hogy mit kell értenie „túlzás” alatt, s minden bizony­nyal elhagyja az egyik vetkőző számot. Mert hiába, a rendőrség nem ért a kultúrához, ahhoz csak a rock and roll énekes ért, s ki hallott már kultúrát vetkőző szám nélkül? Elvis Presley legalább is még soha. NAPONTA KÉT GYILKOSSÁG r íz hónap alatt 550 algériait gyilkoltak meg Francia- országban. Nem pénzért, nem szerelmi féltékeny­ségből, nem gondatlanságból... Nem, ilyen aljas tettre nem képesek azok, akik a hurik ölébe küldték a szerencsétlen áldozatokat. A gyilkosság alapja, ahogyan finoman kifejez­te magát a francia sajtó: „az algériaiakat elválasztó poli­tikai ellentétek...” Ugyanilyen „finom” ellentétek zajlanak le Algériában is, de ott legalább tudja az ember, hogy „zaj­lanak”, s emiatt ha nem is megnyugvással, de legalább is előre felkészülten veszi tudomásul, hogy megint be­tiltanak néhány francia újságot, mert ismét megöltek né­hány szabadságharcost, s ezt esetleg megírják az újságok. De hogy a világ kultúrájának egyik fővárosában, a L’Arc de Triumph tövében, napi átlagban két embert gyilkolnak meg csak azért, mert arab, s ezek a gyilkosságok szinte a rendőrség orra előtt zajlanak le, — nos ez enyhén szólva, is elgondolkodtató. Talán ezek a gyilkosságok, s a róluk írt elferdített sajtó­beszámolók kiválóan alkalmasak a algériaiak elleni han­gulat felkeltésére, s ezzel a francia külpolitika igazolására? Ezt kimondani merészség; erről hallgatni naivság volna. S az ember inkább merész, mint naiv! —látó— KÜLPOLITIKA — BELGRÄDBAN közös közle­ményt adtak ki azokról a tárgya­lásokról, melyeket a japán szoci­alista párt küldöttsége folytatott a jugoszláv dolgozók szocialista szövetségének vezetőivel. — AZ IZRAELI hadügyminisz­térium szóvivője kijelentette, hogy' egy év alatt ötven száza­lékkal emelkedett Izraelben a fegyvereket gyártó ipar termelése. —- A JAPAN llajótulajdonosok Társaságainak Szövetsége közölte, hogy a japán tengerészek legu­tóbbi sztrájkja összesen 444 mil­lió yen kárt okozott. 744 hajón bénult meg az élet két napon keresztül. — SCHRÖDER nyugatnémet belügyminiszter legutóbbi napipa­rancsában bejelentette, hogy a liatárrendőrség lészámát a közel­jövőben ismét 20.000 fővel növe­lik. — SOROKBA* — AZ OSZTRÁK Kommunista Párt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. jubileuma alkal­mából „Világot átformáló 10 esz­tendő“ címen brossurát adott lu. — AZ AL UZSAR1DA jelenti, hogy Ciprus szigetén angol csa­patokat vonnak össze. A lap sze­rint ezzel egyidejűleg néhány an> goi hadihajót indítottak izraeli kikötök felé. AZ OKTÓBERI Szocialista Forradalom. 40. évfordulója alkal­mából Belgrádban pénteken meg­nyílt a „Hogyan élnek a szovjet embere” című fényképkiállílás, A kiállítást Vlagyimir Brikin bel­grádi szovjet nagykövetségi ügy­vivő nyitotta meg. — MINT A TANJUNG jelentig a nemzetközi gyarmatellenes kongresszus november 2-án kezdte meg munkáját Athénben. A kong, resszust a görög gyarmatellenes liga kezdeményezésére hívták össze. November hetedikéig ötven Heves megyei KlSZ-saiervezet bont zászlót és tart névadó ünnepséget. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére a Heves megyei fiatalok is szorgalmasan készültek. Vasárnaptól hetedikéig ötven fa­lusi KISZ-szervezetbeu tartanak rendkívüli összejöveteleket, melye­ken zászlót bontanak és névadó ünnepségeket tartanak. Ilyen ese­mények voltak, illetve lesznek a következő napokban a feldebrői, a pusztaszikszói, a mezőt,irkányi, a kápolnai és a füzesabonyi KISZ-szervezetekben is. Ezeken a zászlóbontó és név-: adó ünnepségeken a KlSZ-szervfe zetekbe tömörült fiatalok fogadab mat tesznek: minden erejükel tá-: mogatják a párt és a kormány célkitűzéseit, megvédik a népi: sé­táimat. ' A/WWWZ AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Szarvas László, Antal János. Bittner János, Űjváry Ottó, Kolyó Antal, Kecskés Péter gimnáziumi tanuló, Eger főaknász. Egercsehi r. százados, Eger gimnáziumi igazgató, Eger bányász, Rózsaszentmárton tanár, tud. kutató .Gyöngyös

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents