Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)
1957-10-05 / 79. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÚTBAN A TŰZREVALÓ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 79. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1957. OKTOBER 5. SZOMBAT* Gyöngyös szüretel Hajnal négy óra. A búzapiacon tengernyi ember várakozik vödrökkel, kocsikkal, itt „vásárolnak” szedőt, puttonyost, préselőt és kocsit a szüretelő gyöngyösi gazdák. A napszám 80—100 forint. Ugylátszik nemcsak a gazdák, de a napszámosok is szüretelnek. A szüretelő Gyöngyös, asszonyok, fiatalok ezreit szippantja fel a szőlőhegyekre, még a messzi Bodonyból, Párádról is eljönnek ide pénzt keresni szüret idejére. S mire eljön a hajnal, a szőlők végében vidám emberek köszöntik a napot, jóféle kisüstivel, körülülve a tüzet, mely fölött szalonna pirul sisteregve. Aztán kezdetét veszi a munka, s addig míg a 4000 hold szőlő termése a kádakba nem kerül, nem nagyon várható, hogy csendesül a szüretelők zaja a szőlőhegyeken. A tőkéktől most követeli vissza a kölcsönt a szőlősgazda egész évi verejtékéért, s a tőke saját vérével, jófajta borral fizet. Persze sohasem úgy, hogy a gazda elégedett legyen a kölcsönnel. Úgy érzi, sohasem tud megfizetni a bakkhátakra hullott verejtékért, mint ez a mostani fukar esztendő is. Pedig annyit dolgoztak az idén, mint amennyit soha az előző években. Azt mondják a gyöngyösiek, ha ezelőtt néhány évvel ennyi kártevő támadt volna a szőlőkre, egy fürtöt sem szüretelhetnének az idén. De most nem hagyták jussukat, s ezért történt meg, hogy vezércikket írunk róluk, hadd lássák az emberek, nemcsak a háború, de a paraszti munka is tud győzelemre törő jellemekké nevelni. Mert győzelem volt a gyöngyösi parasztoké is, az, hogy az idén a termés nagy része megmaradt. S habár olyan jó szőlőtermelő, mint Székely Andor kesereg a rossz év miatt, most arra törekszik, hogy a kárt jobb borral pótolja. Hagyja, hogy a vénasszonyok nyarának melege tovább édesitse a szőlőt. S nagyon sokan így gondolkodnak. A gyöngyösi gazdáknak sok tapasztalatot hozott ez az év. Ott a példa előttük, hogy a szakszerű védekezéssel, ebben a nehéz esztendőben is meg lehetett menteni a termést. Kecskés Péter tanár a tudományos szőlőművelés mestere, a peronoszpórás, fakórothadásos évben is 50 mázsa körül szüretel holdanként, míg a gyöngyösi átlag jó, ha eléri a 20—22 mázsát, s igen sokan csak 8—10 hektó mustot szűrhetnek a hordókba egy hold terméséből. A szüret már szeptember 20-án. megkezdődött, Jaros István, Juhász Lajos és igen sok gazdatársa már a pincéjében tartja ez évi termését. Sürgette a szüretet a fakórothadás, s hogy mentsék, ami menthető, korábban leszedik a szőlőt. Még most az utolsó napokban sincs biztonságban a termés. ..Csak jó idő lenne” ezt sóhajtozzák Gyöngyösszerte, mert ha már sok nem is lesz a bor, de legalább jó legyen. Ez most a cél, az akarat, s reméljük a valóság is ez lesz. Azért, hogy így legyen, nagyon megdolgoztak a gyönyösi szőlőtermelők. Az utóbbi években ennyiszer nem permeteztek mint az idén. ennyi új szőlőt nem telepítettek. 10 év alatt ennyi karót nem adak támul a tőkék mellé, mint ebben az évben. Bár kevesebb a szőlő az előző évieknél, de a Borforgalmi Vállalat jól fizet és egy hold szőlő közepes termése is megér 20—30 ezer forintot. S egyáltalán nem fenyegeti éhínség Gyöngyös város szőlősgazdáit. Sőt... A jólét letagadhatatlan jelei mutatkoznak lépten-nyomon a szüretelő városban. Mivel ennek a cikknek nemcsak az a célja, hogy hírül vigye a gyöngyösi szőlőtermelők tetteit, de az is. hogy feltárja a szüretnél mutatkozó visszásságokat, hibákat, nem lehet elhallgatni azt a jó néhány tényt, mely méltán bosszantja a gyöngyösieket. Lássuk sorjában. A gyöngyösi szőlőnek kevés a becsülete, a kategóriák világában. És a kategóriákkal legalább annyi bajuk van a gazdáknak, mint a legalattomosabb peronoszpórás idővel. A szomszéd községek ..minőségi övezetbe” tartoznak, de Gyöngyös nem. Minőségi céduláért — mert erre többet kapnak a borért, a szőlőért — a tanács nyakára járnak a gyöngyösiek. Eddig a szomszéd községekbe vándoroltak, ahol szőlőiük van. de a községek visszautasították őket, menjenek Gyöngyösre cédulákért. A drága szüreti napokat így utazgatták el a gazdák. Tudják a rédeiek, a visontaiak, hogy a Sárhegyen legalább olyan bort adnak a tőkék, mint náluk, ők tudják. a gyöngyösiek is. de akik kategóriákba szorították a szőlőtermelést, úgylátszik ezt nem tudták. Most azt javasolják a gyöngyösiek, dűlőnként állapítsák meg, hogy minőségi szőlő terem-e ott vagy sem, ne városonként, vagy községenként, mert ez már több, mint igazságtalanság. Kis dolog de épp úgy bosszantja a gyöngyösieket, mint az, hogy kevés a hordó, hogy a kádárok horribilis összegekért javítanak, mert sok a munkájuk, hogy a Borforgalmi átvevő helyén a hideg idő miatt egy-másfél fokot vonnak le a szőlőátvételnél, (a tanácsnál éppen két gazda reklamált emiatt, mikor ott jártunk.) Hallani olyan panaszt is, hogy a földmfivesszövetke- zeti átvevő helyeken hozzá nem értő nők az átvevők és a gazdák bizalmatlanok irántuk. Úgy érzik becsapják őket, mert belkereskedelmi áron veszik át tőlük a szőlőt, s ott a szemük előtt rakják az exportra induló ládákba. A legtöbb panasz, a legnagyobb úrra, az időjárásra hallatszik. Ezt azonban sem panaszkönyv, sem könyörgés, sem fenyegetés nem tudta jobb belátásra bírni, pedig csak ez segítene a gyöngyösieken, hogy mégis víg szüret legyen 1957-ben. A hírek szerint azért nem kell búnak ereszteni a fejeket, lesz vígság is Gyöngyösön, nemcsak jó bor. Már a szüreti mulatságra készül a gazdakör és a földművesszövetkezet, s vasárnap bárki megcsodálhatja a felvonuló lovasbandériumot, a kivont kardok alatt tovalejtő gyöngyösi lányokat, ünnep lesz ez a javából, igaz szüreti bál. Győzelmi és örömünnep, mert a nehéz év után mégis szüretelnek Gyöngyösön. Urbán Ernő: BAGÓS KASZINÓ • Horváth Nándor: A KISZ-RÖL • Herbst Ferenc: EGY „CSENDES” ÉJSZAKA • KÖLTŐK ÉS VERSEK (Cs. Ádám Éva.) • MEGYEI I. O. ÉS AZ NB Il-es BAJNOKI TÁBLÁZATA Kinemaszkóp mozi lesz Egerben Az egri Vörös Csillag filmszínházat jövő év márciusában mintegy 5—600 ezer forint beruházással kezdik átalakítani kinemaszkóp' mozivá. Valószínű a második negyedévben be is fejeződik ez az átalakítás. Négycsatornás hangberendezés lesz, átrendezik a nézőteret is és a vászon, melyet 11x7 méterre nagyobb!tanak, néhány méterrel hátrább lesz mint most. 5 Őszbe borúit a táj, a levelekétől búcsúzó erdőben — a fej- ♦ széké lesz a szó. ! 1 négyszögöl szőlőt 25—30 forint j ♦ Ebben az évben 100—120 J hold földet és szőlőt adtak és* vettek a gyöngyösi gazdák,} főleg a rossz szőlők kerültek} eladásra, melyet az új tulajdo-j nősük akar feljavítani. A jól szőlők négyszögölönként 25—30* forintért cserélitek gazdát,} s a 216 adás-vétel legnagyobb} részét szőlőterületre kötötték. * Október első napjainban megkezdődött a fakitermelés megyénk erdőgazdaságaiban. Egyedül az Egri Állami Erdőgazdaságban nyolcezer köbméterrel több tűzifát termelnek ki a „termelési évben, mint tavaly. Kedves vendégek, szeretett barátok — szovjet veteránok látogatása Egerben és a megyében Megható ünnepség színhelye volt a megyei pártbizottság székháza. Szerda délelőtt 11 órakor ellátogattak hozzánk hazánkban tartózkodó szovjet veteránok, hogy találkozzanak a megye idős kommunistáival. A küldöttséget megérkezésükkor Putnoki László elvtárs a MSZMP megyei titkára köszöntötte a megyei fiatal és öreg kommunistái nevében. Bojcov elvtárs válasza után az úttörők virágcsokrokat adtak át a kedves vendégeknek, akik apró kis ajándékokkal, jelvényekkel stb. viszonozták a fiatalok kedvességeit. Délelőtt megtekintették a város nevezetességeit, a híres egri líceumot, ahol a Ped. Főiskola székel, az itt elhelyezett egyetemi könyvtárat, majd a főszékesegyházat, s végül a várban, valamint a vár múzeumában jártak a város kedves vendégei. Délután két órakor a közös baráti ebéden találkoztak megyénk öreg, harcos kommunistáival. A találkozás megható volt, ölelgették, csókolgatták egymást és már az ebéd közben az egyszerű asztalszomszédi beszélgetések folyamán felelevenítették a régi közös forradalmi harcok emlékeit. Hiszen olyan emberekkel találkoztak mint Jenei Lajos, Semperger Sándor, Csuhaj József, Balázs Sándor, Kiss Lajos elvtársak, akik ott harcoltak Leningrádban és hullatták vérüket 1917-ben, a Don mellett, a nagy orosz síkságon, együtt az orosz proletárokkal, Lenin oldalán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért Denikin és Kolcsak, majd később az intervenciós csapatok ellen. Harcoltak mint 1945-ben, vagy 1956 októberében a szovjet emberek harcoltak és hullatták vérüket a mi szabadságunkért. Olyan emberekkel, akik az orosz példa nyomán itthon ragadtak fegyvert 1919- ben a magyar munkásosztály a nép hatalmának megteremtéséért, s a Tanácsköztársaság bukása után, illegalitásban is szervezték a pártot, majd fegyvert fogtak a spanyol nép szabadsága védelmében: Balázs Sándor, Bóta Ferenc, Gulyás József, Boér Ferenc, Karaszeg Mihály, Szabó József elvtársakkal. Ebéd után az egri állami pincegazdaság pincéit látogatták meg a küldöttek közösen a magyar öregekkel, s itt a bensőséges hangúlat, talán írnunk sem kell, még barátibbá változott. Itt már az is tudott beszélni, aki még csak nem is törte az orosz nyelvet, hiszen tagjai voltak valameny- nyien az ezerarcú, egyszívű brigádnak. A baráti találkozás és beszélgetés a késő esti órákba nyúlott. Másnap csütörtökön a küldöttség ellátogatott a Mátravidéki Erőműhöz, s megnézték hazánk második legnagyobb villamosenergia telepét. Itt is kellemes, baráti ünnepséget rendeztek a párt járási vezetői és a helyi vezetők. Ebéd után a Mátrába mentek, ahol a kékesi gyógy- szanatóriumot nézték meg, majd a gályái SZOT üdülőben pihentek az esti órákig. Az öreg szovjet bolsevik veteránokat elkísérték útjukra, a megye párt és állami vezetői is. Vasárnap — vidám szüreti bál Gyöngyösön Az egész várost megmozgató vidám, szüreti mulatságra készülnek a gyöngyösiek. Vasárnap szüreti felvonulás lesz, a vidám menetben lovasbandériumok, hatalmas szőlőprizmákat vivő legények, kard, diadalkapú alatt menetelő lányok, bohócok, menyecskéknek és legényeknek öltözött óvodások vonulnak végig a városon, este pedig nagy szüreti bál lesz. A szüreti ünnepségeket a gazdakör és a földművesszövetkezet rendezi, egyenlőre a legények beszervezése jelent gondot, de remélhető, vasárnapra minden megoldódik és soha nem látott vidámság feszegeti Gyöngyös falait. — NAGY ÖSZI-TÉLI divat- bemutató lesz 13-án Budapesten. Erről a bemutatóról egyik legközelebbi számunkban interjút közlünk Mezei László- né női szabótól. Széljegyzet Egy város jellegét nem- I csak házai, a környező vi> dék, hanem a benne élő em> berek is adják. Ahány vá- Uos, annyi jellegzetes „figu- |ra” (elnézést e szóért!) aki lesakis abban a városban élI hét, csakis ahhoz a városhozI , tartozhat, aki valósággal j összenőtt, mint valami fúr-' 5 csa kentaur, szülőhazájával. ) Ilyen, a sok közül Egerben, (Szabó bácsi. Modem szóval félve, büfés, jó magyarosan' ) mondva, kis bodegája van,' Jahol minden kapható, amitf (csak a jámbor halandó egy Iilyen kis bolttól elvárhat. j Reggel félötkor nyit, ott ül \ magakészítette székén, fél< lábbal, késő délutánig az ab- \lak mögött, méri.:, méri a <pálinkát, sört, szörpöt, cigarettát, cukort, vagy pogá- ) csát, sajtot, vagy szendvi-' \cset, télen forralt bort, s a (jó ég tudja még mi mindent. ) Ismeri minden koránkelő' < ember, s az is, akit nem fco-j ira reggel visz arra az útja.; ) Félévtizede méricskéli áru-1 jját, félévtized alatt sárga kis 5 bódéja — városrendezés ide, , Ivárosrendezés oda, — bele-' J nőtt az egriek szemében aj í város képébe. Szabó bácsi és lEger ma már elválaszthatat-\ ) lan fogalom.
