Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-05 / 79. szám

2 NÉPÜJSAG 1957. október 5. szombat. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szerepe és feladata a proletárdiktatúra rendszerében i. \ Párthoz csatlakozó, de szervezetileg önálló tömegszervezet Lenin tanításainak megfele­lően Sztálin az alábbiakban fejtette ki az ifjúsági szövet­ség szerepét és feladatát a pro­letárdiktatúra rendszerében. .. Az ifjúsági szövetség. F.z a munkás- és paraszt­ifjúság tömegszervezete nem pártjellcgű szervezet, de a párthoz csatlakozó szervezet. Feladata, hogy segítse a pár­tot. az ifjú nemzedék szo­cialista szellemű nevelésé­ben. Fiatal tartalékokat ad a proletariátus valamennyi többi tömegszervezete szá­mára a kormányzás minden ágában. Az ifjúsági szövet­ség különös jelentőségre tett szert a proletárdiktatúra megszilárdítása után, a pro­letariátus széleskörű kultú- rális és nevelő munkájának időszakában ... Az ifjúsági szövetség... a munkás és parasztifjúság tömegszerve­zete, melynek az a hivatása, hogy a proletariátus élcsa­patának megkönnyítse az új nemzedékek szocialista ne­velését és fiatal tartalékok kiképzését”. Az ifjúsági szövetségnek a párt elmélete, a marxizmus- leninizmus alapján kell nevel­nie az ifjúságot, és e nevelő­munka eredményeképpen el­érni, hogy az ifjúsági szövet­ség rohamcsapat legyen, segít­séget adjon a párt harcához, az élet minden területén. A párt politikáját minden tö- mégszervezetnek a maga te­rületén, a maga módszereivel kell érvényesítenie, hiszen a tömegszervezeteknek az a fel­adatuk, hogy összekapcsolják a pártot a tömegekkel. Nép­szerűsítsék a párt politikáját, megnyerjék a tömegeket a párt politikájának. Ismert do­log az, hogy a párt a mun­kásosztály, a dolgozó nép leg­jobbjait gyűjti soraiba de az egész nép aktív támogatására, részvételére van szüksége ah­hoz, hogy meg tudja valósítani a nép érdekének megfelelő politikáját. Ehhez pedig szük­ség van olyan szervezetekre, melyeknek segítségével ezt ké­pes megvalósítani. Az ifjúsági szövetség a párt ifjúsági szervezete, Sztálin meghatározása szerint párton- kívüli szervezet, de párthoz csatlakozó, a párthoz tartozó szervezet, ami annyit jelent, hogy az ifjúsági szövetség ve­zető szervei a központtól egé­szen az alapszervi vezetősége­kig alá vannak rendelve a pórt vezető szerveinek és a párt határozatai közvetlenül vonatkoznak az ifjúsági szö­vetségre. Nem csak a szövet­ségben dolgozó párttagokra, hanem az egész szövetségre, a pártonkívüliekre is. Természetesen ebből egyál­talán nem következik az, hogy meggyőzés nélkül egyszerűen határozathozatallal kell és le­het az ifjúsági szövetséget irá­nyítani. Az ifjúsági szövetség egész helyzeténél fogva — mivel fiatalokról van szó — szorosan kell, hogy a párthoz tartozzon. Az ifjúság nagy erőt képvisel, koránál, hely­zeténél fogva, általában lel­kes, lendületes, harcrakész, de tapasztalata kevés van. A párt tapasztalatára, irányítására, vezetésére van szüksége szinte minden ngp. Az ifjúság szá­mára az osztályharc bonyo­lult útján csak a párt közvet­len vezetése tud biztosítani eszméket, ideológiát, amely kifejezi *i nép és az ifjúság érdekeit. De éppen mert ifjúsági szö­vetségről, tehát fiatalokról van szó, szükséges, hogy az ifjú­sági szövetség szervezetileg önálló legyen. Ez nem mond ellent annak, hogy a párthoz csatlakozó szervezet is egy­ben. Az ifjúságnak tanúlni kell, tapasztalatokra kell szert tenni, de ezt az élet vihará­ban, a gyakorlati munka so­rán kell megszereznie. Lenin már 1916-ban rámutatott a következőkre. „Nem ritkán megesik, hogy a meglett korúak és öregek nemzedékének képvi­selői nem tudnak megfelelő módon bánni az ifjúsággal, amely szükségszerűen más­képpen kénytelen a szocia­lizmushoz közeledni, nem azon az úton, nem abban a formában, nem olyan viszo­nyok között, mint apáik. Többek között ezért kell fel­tétlenül az ifjúsági szövetség szervezeti önállósága mellett állást foglalnunk, mégpedig nemcsak azért, mert az op­portunisták félnek ettől az önállóságtól, hanem a dolog lényege folytán is. Mert hi­szen az ifjúság teljes önál­lósága nélkül, sem arra nem képes, hogy jó szocialistákat termeljen ki soraiból, sem pedig arra nem képes, hogy a szocializmust előre vigye. Az ifjúsági szövetségek tel­jes önállósága, egyúttal a hi­bák elvtársi bírálatának tel­jes szabadsága mellett fog­lalunk állást. Hízelegnünk az ifjúságnak nem szabad!” Ezért kell tehát önálló szer­vezet, amelynek saját szerve­zeti szabályzata van, amely­nek alapján dolgoznak a bi­zottságok és az alapszerveze­tek. Így tudja az ifjúsági szö­vetség a párt politikája alap­ján önállóan, helyesen meg­oldani a feladatokat az ifjú­ság sajátos helyzetének megfe­lelően. Nagyon fontcs, hogy a párt előtt álló feladatokból az ifjúsági szövetség olyan részt vállaljon, amely legjob­ban megfelel az ifjúságnak. Mindebből kiindulva a párt­bizottságok irányító, vezető tevékenységükben messzeme - nőén figyelembe kell, hogy vegyék ezt a sajátosságot és úgy vezessék az ifjúsági szö­vetséget, hogy mind a két fontos elv érvényesüljön a gyakorlatban. Az ifjúsági szö­vetség a határozataiért harcol­jon, azt valósítsa meg és nem valami más politikát folytas­son — de mindezt önállóan az ifjúság öntevékenységét — kifejlesztve tegye. II Az ifjúsági szövetség néhány legfontosabb feladata 1. Mindenekelőtt erősítse if­júságunkban a szocialista tár­sadalom felsőbbrendűségébe, a marxista-leninista tanítások igazságába vetett hitet. Tuda­tosítsa fiataljainkban a 12 év politikai, gazdasági, kultúrális és szociális vívmányait. Ma­gyarázza a proletár állam lé­nyegét, szerepét, a proletár- diktatúra további erősítésé­nek feladatait. Fplytasson éles vitákat azokkal a revizionista nézetekkel szemben, amelyek tagadják a párt vezető szere­pét, különösen hangsúlyozza, hogy a marxista-leninista forradalmi párt a magyar tör­ténelemben is az egyedül olyan párt, amely ténylegesen a nép és az ifjúság életének gyökeres megváltoztatá­sáért harcol. Szálljon szembe azokkal a néze­tekkel, amelyek az ifjúsági szövetség párttól való függet­lenségét proklamálják. Ugyan­akkor magyarázza meg a fi­ataloknak, hogy az egységes, párthoz tartozó ifjúsági szö­vetség léte, a szocialista tár­sadalmat építő társadalomban történelmi szükségszerűség. Minden olyan törekvés, amely az ifjúsági rétegeket egymás­sal szembe akarja állítani, re­akciós és antimarxista, ami ellen mindenkor keményen fel kell lépni. 2. Az ifjúsági szövetség ne- velőmunkájának feladata, hogy erősítse ifjúságunkban a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus érzéseit. Meg kell értetni a fi­atalokkal, hogy a magyar ha­za felvirágzásának ügye szo­ros egységet alkot a nemzet­közi haladás ügyével. Ismer­tetni kell, hogy a magyar történelemben a hazafias moz­galmak mindig összeforrtak a nemzetközi mozgalmakkal ugyanúgy mint ma, amikor a magyar nép jólétének és bol­dogulásának ügye összeforr a szocialista tábor fejlődésével, a nemzetközi kommunista mozgalom erőinek gyarapodá­sával. Beszéljenek a fiatalok arról, hogy a Kommunista Párt mindig az igaz hazafiak pártja volt és lesz. A Szovjet­unióval való barátság pedig népünk történelmi érdeke és eddigi sikereink döntő ténye­zője. 3. KISZ szervezeteink fela­data ápolni a magyar történe­lem haladó hagyományait, a magyar tudomány, irodalom, művészet maradandó értékeit, fejleszteni az ifjúság tájéko­zottságát, a nemzetközi kérdé­sekben, segíteni a fiatalok materialista világnézetének ki­alakítását, ismertetni a kom­munista erkölcs szabályait, Kö­vetelményeit. Fejleszteni kell a fiatalokban az olyan tulaj­donságokat, mint az elvhűség, becsület, bátorság, áldozatkész­ség, hősiesség és akarat. Ne­velni őket a munka és a szakma szeretetére, segíteni nekik a pályaválasztásban, s szembe kell szállni az olyan nézetekkel, amelyek lebecsü­lik a fizikai munka jelentő­ségét és az értelmiségi mun­kát tartják csak alkotónak. Mindezeken túl nevelni kell a fiatalokat az udvarias és emberies magatartásra. 4. Ugyanakkor tudatában annak, hogy az ifjúság neve­lése nem szakadhat el az élettől, foglalkozni kell a fi­atalok termelő munkájával. Fel kell eleveníteni a szocia­lista munkaversenyen belül az olyan termelési mozgalma­kat mint az ifjúsági brigádok versenye, takarékossági moz­galom stb. El kell érni, hogy a jövőben ne legyen olyan if­júsági szervezet, amely társa­dalmi kollektív munka nélkül jut anyagi javakhoz. Végez­zenek mennél több közhasznú munkát, például útépítés, ré­tek, legelők rendbehozása, kultúrház díszítése, parkok létesítése, fásítás stb. 5. Harcoljanak a KISZ szer­vezetek a Kisz belső életének, fegyelmének megszilárdításá­ért. Rendszeresen tartsák meg a taggyűléseket, ahol döntse­nek a tagságot érintő kérdé­sekben, s amit egyszer elha­tároznak azt hajtsák is végre. Ne legyen a szövetség tagjai között olyan, aki valamilyen tevékenységet ne folytatna a szervezetek érdekében. A Kisz munkájába vbnják be a szer­vezeten kívül álló fiatalokat is, adjanak nekik különböző megbízatásokat, mert így azok is közelebb kerülnek a szö­vetséghez, megismerik a KISZ problémáit, célkitűzéseit, így lesznek majd a még KISZ-en kívüliekből a KISZ tagjai. Ezek azok a legfontosabb feladatok, amelyek jelenleg a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség szervezetei előtt állnak. Pártbizottságaink és pártszer­vezeteink nyújtsanak mindeh­hez megfelelő segítséget. Min­denekelőtt elvileg határozzák meg a KISZ szervezetek fela­datait és ez az elvi irányítás a mindennapos gyakorlati se­gítségadásban, a végrehajtás ellenőrzésében válljon való­sággá. Pártszervezeteink ve­zetői és tagjai tartózkodjanak minél többet a fiatalok köré­ben, vegyenek részt a KISZ rendezvényein, vezetőségi ülé­seken és táncmulatságokon egyaránt. Tanulmányozzák a KISZ munkáját, tartsanak elő­adást a fiatalok számára. Kü­lönösen sokat tehetnek a fia­talok nevelése érdekében azok az idős kommunisták, akik a múltról, a munkásosztály és a párt harcáról, saját tapaszta­lataikat tudják elmondani Akik minden szépen írott könyvnél, ékesszólóbban tud­nak összehasonlítást tenni a múlt és a jelen között. Na­gyon fontos, hogy a fiatalo­kat minél gyakrabban emlé­keztessük a múltra, mert ez­által jobban tudják értékelni a jelent és megtanúlják, hogy a jelenért, a jövőért harcolni és dolgozni kell. HORVÁTH NÁNDOR L 400 ezer forintos beruházással 20 holdas oltvány-telepet létesítenek Földművesszövetkezeteink az idén már sokkal több segít­séget adnak a termeléshez is. Egerben és környékén a sző­lőtermelés fejlesztéséhez ad­nak nagy segítséget. 400 ezer forintos beruházással 10-10 — JÓL SIKERÜLT mező- gazdasági kiállítást tartottak Kompolton, ahol több állatte­nyésztésben és növényterme­lésben jó eredményt elért gazdát jutalmaztak meg. holdas szőlőoltványtelepet lé­tesítenek Egerben és Maklár- tályán. Emellett Makiáron 2 hold, Egerben 3 hold gyöke- reztető telep is lesz. figyelem! Szerdán délután Egerben a Főiskola mellett egy páncélszek­rénykulcsot találtunk. A kulcs átvehető, a Népújság Szerkesztő­ségében. Little Rockéi úton ittle Rock, ez az eddig soha nem hallott, vagy leg­alábbis alig ismert amerikai város most bevonult a világpolitikai események színpadára. Legyünk őszinték, ez a bevonuld? eléggé dicstelen formában történt, dehát mindenki úgy vonul be erre a bizonyos színpadra, ahogy tud. Little Rock csak a négerüldözéssel tudott, de ebben legalább számottevő sikereket ért el. A központi főis­kola épülete előtt talán most is ott áll az a háromszáz ejtőernyős, aki Eisenhower utasítására biztosítja, hogy a város néger diákjai látogathassák, — nem a tanulási órá­kat — az épületet. Mindenesetre eléggé furcsa, hogy a szabadság és az igazi demokrácia hazájában, 1957-ben 300 ejtőernyős ka­tona szükséges, hogy néhány néger diák érvényesíteni tudja a „demokrácia” biztosította jogait. Furcsa nekünk, ahol pedig a Szabad Európa Rádió és Amerika Hangja szerint nincs demokrácia, de egyáltalán nem az, az átlag amerikai számára — akinek nem mondja az amerikai rádió, hogy nincs demokrácia, sőt! — mert mind jobban tapasztalja a saját bőrén, hogy ilyen, vagy olyan formá­ban egy egész ország lépeget előre a Little Rock-i úton. S végeredményben egy több mint 150 milliós népnek azért mégis csak kevés 300 ejtőernyős a demokrácia adta jogok védelméhez! Bővül a diplomáciai szótár / > örögország és szomszédai közötti kapcsolatnak „meg LT kell fclelniök az amei ikai vonalnak. Ezt <j megál­lapítást nem mi mondtuk, távol álljon tőlünk minden­fajta ilyen értelmű rágalmazás, a világ minden kincséért se vonnánk kétségbe a görög kúl- és belpolitika abszo­lút függetlenségét. Nem, ezt a megállapítást nem mi, ha­nem Allen, amerikai nagykövet volt egész fesztelenül bá­tor kijelenteni, mégpedig Cacosz megbízott görög külügy­miniszternek. A kijelentést azt tette szükségessé, hogy Románia balkáni értekezletet javasolt, többek között Görögország részvételével, s ezt az értekezletet Allen nagykövet nem javasolja. Ezt nem mondja, csak az ame­rikai vonalat feszegeti, amely köztudomású, hogy megle­hetősen távol áll az ilyen jellegű értekezlettől, mint a tervezett balkáni, minthogy az a népek baráti együtt­működését lenne hivatva elősegíteni. Úgy véljük — s ehhez nem kell különösebb jóstehet­ség — hogy ezen a balkáni értekezleten Görögország most már aligha vesz majd részt, mert független és szuverén kül- és belpolitikája ezt így diktálja. S ettől a perctől kezdve a diplomáciai szótárba új fogalom kerül: Allen független kül- és belpolitika. (látó) Terjesszük a pártsajtót A megyei párt végrehajtó bizottság határozatot hozott a megyei sajtó terjesztésére, de úgy gondolom a pártsajtó ter­jesztése határozat nélkül is minden párttag kötelessége. Kötelességünk azért, mert nem mindegy, hogy egy községben 10—20, vagy 100 család olvas rendszeresen újságot, tájéko­zódva a napi politikai, gazda­sági és kultúrális életről. Az újság olvasásnak nevelő hatá­sa sokszor megváltoztatja egy- egy ember nézetét, felfogását. Ezért kötelességük a párt­tagoknak az újságot lehetőleg minden családba eljuttatni, hiszen a párttagnak népneve­lőnek is kell lennie Köteles­sége a felvilágosító munka, melyet maga sem tud jól el­végezni, ha nem olvas sajtót. A sajtó terjesztése nem köny- nyű feladat, tudom, magam is foglalkoztam vele. De mégis az újságon keresztül a megye valamennyi kommunistáját arra kérem, hogy mindannyi­an terjesszük a sajtót, meg­látjuk ezáltal könnyebb lesz a mi munkánk is. Én elsőnek négy nap alatt 30 előfizetőt szerveztem, de ezzel még mun­kám nem ért véget. Szentgyörgyi János MSZMP ágit. prop. felelős. Lőrinci. NEGYVEN EV TÁVLATÁBÓL EZERKILENCSZAZTIZEHHÉT HfiRCOS HIFIM Elmondja Szergely Ariaztov, aki 1911 óta tagja az SZKP-nek SZERPUHOV város bolsevik szervezete 1917 márciusának első napjaiban vette le a föld­alatti illegalitás leplét. Mun­kánkat nagyon nehéz körül­mények között kedtük mejj, mert a városi önkormányzat­ban, a városi Dumában min­denütt mensevikek és eszerek uralkodtak. Napról-napra azt hirdették, hogy a Forradalom már győzött és támogatni kell az ideiglenes kormányt. Mi, bolsevikek megmagya­ráztuk a népnek: a burzsoázia a forradalmi tömegek febru­ári győzelmét saját hasznára fordítja. Lenin tanításai nyo­mán fel kell készülnünk a szocialista forradalomra. Ne támogassuk az ideiglenes kor­mányt, amely folytatja a ka­pitalisták érdekeit kiszolgáló háborút! Újra és újra emlé­keztettük a népet Lenin sza­vaira: az imperialista háborút polgárháborúvá, a kizsákmá­nyoló osztály elleni küzdelem­mé kell változtatni. Le a kapitalista miniszte­rekkel! Vessenek véget a há­borúnak! Gyárakat és üzeme­ket a dolgozók kezébe! Földet a parasztoknak! — ezekkel a jelszavakkal vonultak a bolse­vikok vezette tüntetők a váro­sunk utcáin. Az ideiglenes kormány, hogy megbénítsa a város munkásai­nak egyre erősbödő mozgal­mát, tankokkal és gépfegyve­rekkel felszerelt büntető osz­tagokat küldött Szerpuhovba. A katonák azonban nem tud­ták megakadályozni a gyűlé­seket és hiába próbálkoztak a vezető bolsevikok letartózta­tásával. Ekkor az osztag pa­rancsnoka, a cári hadsereg ez­redese, ostromállapotot hirde­tett a városban. A munkás­gyűlések és tüntetések száma méginkább szaporodott. A munkásság szervezettsége meg­hiúsította a büntető-osztag célját, s az egy éjjel eltávo­zott a városból. JÖL EMLÉKSZEM, milyen hatást váltott ki városunkban a bolsevik párt VI. kongresz- szusa, amely felszólított ben­nünket: készüljünk a fegyve­res felkelésre. S mi készül­tünk. Először azonban fegyve­reket kellett szereznünk, hi­szen csak a rendőröktől zsák­mányolt revolverekkel rendel­keztünk. .Tyihon Romanov ka- tonabajtársunk segítségével hamarosan fegyverhez jutot­tunk. Késő ősszel egyik este Ko­pogtattak a pártbizottság aj­taján. Tyihon Romanov lépett be. — Ma éjjel az én rajom őrzi a fegyverraktárt. Renge­teg puskánk, töltényünk és kézigránátunk van. Gyertek és zsákmányoljatok fegyvert. A katonák mindenben segíte­nek. — A megbeszélt időben meg is érkeztünk és a kato­nák segítégével sok fegyver­hez jutottunk. Ekkor már a városi szovjet csaknem teljes egészében a bolsevikok kezén volt. A bol­sevik párt városi bizottsága megszervezte a katonai forra­dalmi bizottságot. Minden ké­szen állt. . . ... Október 26-ra virradó éjszaka városunkba érkezett a párt Moszkva-környéki bizott­ságának és a katonai forra­dalmi bizottság képviselője Javasolta, hogy haladéktalanul tartóztassuk le az ideiglenes kormány megbízottait és fog­laljuk el a legfontosabb köz­épületeket. A városban már készen álltak a munkások és katonák Vörös Gárdái. Az osz­tagok főparancsnokává Ivan Plotnyikovot nevezték ki. A város munkásai és kato­nái a bolsevikok zászlai alatt haladtak. Az ideiglenes kor­mány megbízottai elmenekül­tek Szerpuhovból. Október 26- án megbíztak, hogy hívjam össze a munkás és katona küldötteket, az üzemi szak- szervezeti bizottságok tagjait és a katona bizottságok veze­tőit. A gyűlésen Ivan Kokus- kin, a pártbizottság képvise­lője beszélt. — PETROGRADBAN győ­zött a forradalom. Leninnel az élen megalakult a szovjet kor­mány. Moszkvában a munká­sok a szovjet hatalomért küz­denek. Harcoljunk tehát, hogy Szerpuhovban is megszilárdul­jon a szovjet hatalom. A mensevikek és az eszerek kiabálni, szónokolni kezdtek. Ekkor Krofjev bolsevik textil­munkás előre lépett és hatá­rozottan kijelentette: Mint a Vörös Gárda törzska­rának parancsnoka láttam.* milyen készégesen álltak csa­tasorba városunk munkásai. — Eleget hallgattuk az áru­lókat. Segítsük Moszkvát. Szavazzunk! Következő nap elindult Moszkva felé az első szerpu- hovi vörösgárdista osztag. Ha­marosan utasítást kaptunk a katonai forradalmi bizottság­tól: „A forradalom érdekében küldjétek még csapatokat”. 1917 harcos napjaiban így álltak helyt a szerpuhovi munkások.

Next

/
Thumbnails
Contents