Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-23 / 84. szám

ŐSZI VERŐFÉNYBEN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XH. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1957. OKTÓBER 23, SZERDA < Milliók jövője Oktober 23: népünk történetének egyik fekete napja ez. Egy évvel ezelőtt, ezen a napon indultak nyílt csatára a népi hatalom, a munkásosztály, a párt ellen azok az erők, amelyek éppen a párt hibájából szervezkedhettek, készül­hettek a szocialista rend megdöntésére. Egy esztendővel ezelőtt kegyetlen, sötét és mély szakadék felé indult az ország, amelyből úgy látszott, nincs és nem lehet vissza­térés, amely az egésa magyar nép katasztrófáját, végső so­ron egy harmadik világháborút jelentett volna. Ezen a na­pon indultak Mindszentyék, és Habsburg Ottó, Weiss Manfrédék és báró Apponyi, tőkések, kulákok, fasiszta és huligán elemek — „kijavítani” a munkáshatalom hibáit, nemzetiszínű zászlóval, nacionalista jelszavakkal, féktelen uszítással, külföldi támogatással. S rövid néhány nap múl­va már valóban „folyt a vér a pesti utcán”, lincseltek, akasztottak, romboltak és szervezték „az új” Magyarorszá­got, az ellenforradalom a reakció, a burzsoázia Magyar- országát. E szervezéshez minden segítséget megadott — mint ahogy október 23. kirobbantásához is — az imperia­lizmus, amely a féktelen uszítás hangján támadta már azt megelőzően (s támadja ma is) a nép országát, s Ígért hetet- bavat azok számára, akik felkelnek a szocialista rend ellen. Október 23. után az uszítok hangja, a gyakorlati tanács­adók hangjává változott. A Szabad Európa, az Amerika Hangja, s egyéb külföldi magyar nyelvű rádióadások köz­vetlen és gyakorlati módszereket, jelszavakat, máról hol­napra megoldandó célokat és feladatokat tűzött ki, ame­lyet a hazai reakció, az áruló Nagy Imre kormánya meg­alkuvó magatartásának támogatásával rendre igyekezett is megoldani. A „szent szabadságharc” — ma már ezt minden józaneszű ember látja — a huligánok, és prostitu­áltak, a börtöntöltelékek és a múlt urainak harca volt a maguk szabadságáért, a nép elnyomásáért, egy fasiszta Magyarország visszaállításáért. Hiába próbált az ENSZ ötösbizottsága hamis és megfizetett tanúk vallomásaira építve „tiszta forradalmat” csinálni az októberi esemé­nyekből, a mártírok vére, a féktelen és vandál pusztítás, az ellenforradalomban részvevő szervező, és irányító ele­mek egyáltalán nem leplezett céljai világosan bizonyítják: ellenforradalom volt ez a javából, A munkás—paraszt forradalmi kormány megalakulá­sakor segítségét kérte a szovjet fegyveres erőknek. Segít­séget kért, mert a Nagy—Losonczy-féle csoport nyűt árulá­sa miatt már dezorganizálva volt a Magyar Népköztársa­ság fegyveres ereje, a fegyverek azok kezében voltak, akik vissza akarták fordítani a történelem kerekét. Segítséget kért és kapott, s a Szovjetunió történelmi jelentőségű lé­pése megmentette hazánkat attól, hogy ismét a három millió koldus országa, új háború tűzfészke legyen. Novem­ber 4-e után megindult a harc az ellenforradalom fegy­veres erőinek teljes szétveréséért, politikai és ideológiai elszigeteléséért, majd megsemmisítéséért. Az ország abban az időszakban gazdasági katasztrófa szélén állt. A készle­tek kifogytak, a kár sok-sok millió forint, az ellenforrada­lom sztrájkot szervez, sztrájkra uszít, tél van, sokan úgy látják, hogy lehetetlen a kiút ebből az állapotból. De a munkásosztály öntudata, az új párt, a kommunisták párt­jának ereje, a proletár nemzetköziség erőt vett ezeken a hihetetlen nehézségeken. A Szovjetuniótól, a Kínai Nép- köztársaságtól, a baráti államoktól minden segítséget meg­kapott népűnk, hogy talpra tudjon állni, hogy el tudjon indulni ismét a felemelkedés útján, hogy képes legyen begyógyítani az ellenforradalom okozta súlyos gazdasági sebeket, őszinte hála és köszönet ezért a segítő, támogató barátainknak. S most, egy esztendő után, büszkén mondhatjuk el ba­rátainknak, a világnak és saját magunknak, hogy jól sá­fárkodtunk a segítséggel, jól saját erőnkkel, lehetőségeink­kel. A magyar népgazdaság lényegében kiheverte már az ellenforradalom okozta súlyos gazdasági nehézségeket, a termelés volumene megközelíti, számos területen túl is ha­ladja a múlt év augusztusi, szeptemberi szintet. A mező­gazdaságban jó termést értünk el, nem sikerült a szövet­kezeti mozgalom szétverése, sőt e kataklizmából megacé- losodva kerültek ki java termelőszövetkezeteink. A népi hatalom ma erősebb, mint valaha volt Magyarországon, s ezen a poklok kapui sem vehetnek erőt! Aki mégegy- szer kezet mer emelni szocialista társadalmi rendünk­re, a munkásosztály hatalmára, az megtanulja, hogy a proletárdiktatúra kíméletlenül lesújt minden ellenségére. Megvédjük szocialista vívmányainkat, megvédjük né­pünk békéjét, és jövőjét, azt a jövőt, amely százezreket és milliókat lelkesít, amely felé a párt vezet, s amelyet mu­tat nekünk a Szovjetunió példája. Egységesen, összefogva az előttünk álló feladatok sikeres megoldásával, új mun­kagyőzelmekkel haladunk tovább, s ezekkel köszöntjük a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét is, november 7-ét, amely végeredményben lehetővé tette, hogy ma szabad országban, szabad és boldog legyen a nép. KISZ zászlóavatás Hatvanban Szombaton délután tartotta meg a hatvani járási és városi KISZ-bizottság zászló-avató ünnepségét, s ezzel egyidőben — az országban először — tet­tek esküt a város és járás if­júsági vezetői. A másfélszáz sötét ruhás fiatal előtt Erdé­lyi Ferenc elvtárs, az MSZMP járási bizottságának első tit­SZEMTÖL SZEMBE O Márkusa László: TELJESÍTHETŐ KÍVÁNSÁGOK O HATVANI OLDAL O Gyurkó Géza: A BŰCSÜZAS o SPORTJELENTÉSEINK Mi újság a nov. 7-i munkaversenyben? Az Egri Lakatosárugyárban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára indított munkaversenyben az Egri Lakatosárugyárban már szép eredményeket értek el. A verseny kezdete óta két száza­lékkal emelkedett a termelés. Jelenleg úgy állnak, hogy 15 és fél napot fizethetnek ki nyereség-visszatérítés címén az üzem dolgozóinak. Ez még emelkedni fog és remélik, hogy elérik azt a termelési ered­ményt, amely mellett három heti fizetést adhatnak ki a dolgozóknak. Erre minden elő­feltétele megvan az üzemnek. A VIT tiszteletére indított versenyt tovább folytatják No­vember 7 tiszteletére. Ebben az üzemben a termelést csak abban az esetben lehet növelni, ha anyagot tudnak megtaka­rítani. Ezért a verseny fő fel­flz Egri Bútorgyárban tétele az önköltség takarékos­ság és főleg az alapanyagokkal való takarékosság. Ebben már értek is el eredményeket, de csak a következő héten lesz részletes értékelés, — így tá­jékoztattak az üzem vezetői. A Selyp! Cukorgyárban Az udvari rakodó brigád ért I versenyben. A kocsi-állás csők­éi szép eredményt a munka-1 kentését vállalták a rakodó­brigád tagjai. Ez az őszi csúcs- forgalom idején nagyon fontos feladat. Egy kocsi ki- és bepa- kolási ideje 4.4 óra. A dolgo­zók vállalták, hogy ezt az időt 3.3 órára csökkentik. Ezt a mai napig teljesítették. Az üzem többi dolgozói, — akik a feldolgozással foglal­koznak, vállalták, hogy két százalékkal növelik a feldolgo­zási tervet. Eddig már három százalékkal sikerült túlteljesí­teni feldolgozási tervüket. Ez az eredmény természetesen de­kádonként változik. Apa és fiú versenye a műszaki fejlesztésért Petőfibányán kára mondott beszédet, s ő adta át a zászlót Sebestyén Já­nosnak, a KISZ járási titkárá­nak. Résztvett az ünnepségen, felszólalt és szalagot kötött a zászlóra özv. Mező Imréné elvtársnő is. A zászlóavató ün­nepséget és az eskütételt kö­zös vacsora követte. Hosszú hónapok óta kitartó tü­relemmel kísérleteznek a Petőié bányai műszakiak azon, hogy a fa- és támmentes fronthomlok ki­alakításával a szénjövesztésnek új módját teremtsék meg. Egy Romániából kapott pajzsos biz­tosító berendezéssel kezdtek mun­kához, de ehhez az alaphoz már eddig is sokat adtak hozzá a ma­guk eszéből, erejéből. Módosítot­ták a mozgatási rendszert. A frontbiztosítást ellátó pajzstagokat nem kötéllel vontatják már előre, hanem olajhengerekkel, hidrauli­kus meghajtással. Több más kis- sebb ésszerűsítéssel a legutóbbi kísérletnél mái- elérték a napi 1.20 méteres előrehaladási sebes­séget — bányafa felhasználás nél­kül — ami általában a Petőfi-bá- nyai frontoknál szokásos ered­mény. De még többre törekszenek: a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt főmérnöke, Ursitz József tervei alapján két olyan pajzsot építenek meg, amelyek másalakú- ak lesznek, mint a jelenlegiek, de mozgékonyabbak, a helyi bánya- viszonyoknak jóval megfelelőb­bek. A tervek gyakorlattá váltá­sán a főmérnök fia, Ursitz Mik­lós, a „pajzsos-brigád“ Vezetője őrködik, aki két pajzstagon már­is az új módszert alkalmazza, hogy a gyakorlati tapasztalatok­kal még tökéletesíthessék a ter­veket és jövőre mór üzemszerűen működhessenek az új pajzsok. Ha az apa és fiú — Ursitz József főmérnök és Ursitz Miklós mérnök — egymást segítő vetél­kedése meghozza a várt ered­ményt, jövőre a famentesen biz­tosított fronthomlokkal elérik a napi 1.70—1.80 méteres előreha­ladást­Majakovszkij-est a november 7-i ünnepi programban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkal­mából összeállított Heves megyei ünnepi műsor nyolc irodalmi elő­adása közül az elsőnek megtar tására október 31-én kerül sor Egerben. A nyitó előadás Maja­kovszkij életét, munkásságát is­merteti. ; Kettős úttörő ünnep Egerben Kedves ünnepség volt Eger­ben az elmúlt pénteken. A dél­utáni órákban szabályos rend­ben sorakoztak fel a Foglár­utcai sportpályán a Pedagógiai Főiskola Gyakorló Ált. iskolá­jának úttörői, kisdobosai, hogy ünnepélyes keretek között át­vegyék a Szülői Munkaközös­ség ajándékát, a gyönyörű csa­patzászlót. Nem hiányzott az ünnepség­ről a honvédség dísz-szakasza sem, s a zenét a katonazenekar szolgáltatta. A csapatzászlót Szőkefalvi Nagy Zoltán adta át, majd a párt, tanács és a társadalmi szervek üdvözölték az ünnep alkalmával az úttö­rőket. A zászló-átadás alkalmával az úttörők megújították foga­dalmukat, a kisdobosokat pe­dig ünnepélyes keretek között I avatták fel. Katonák kötötték nyakukba a kék nyakkendőt. Az ünnepség második része a várban játszódott le, ahol a fordulója alkalmából töbortűz vár hősi védelmének 405 év- mellett megemlékeztek az út­törőcsapat névadójáról, — Bor­nemissza Gergelyről. (Foto: MÁRKUSZ) Széljegyzet Idézetek egy levélből: „Itten, csak aki dolgozik, annak jó- Pedig már, ha az ember egy helyről kiesik, ha 40 éven fe­lül van, sehol nem kell. ... Csak engem vettek fel mu­tatónak, főnyereményt nyertem ezzel, mert azóta sok munka­nélküli lett, még a kanadaiak közül is... Itt ugyan köny- nyebben hozzájutok déligyü­mölcshöz, de nékem az én kis falumat és a cigányzenét, azt nem pótolja semmi ... Üzlet itt minden.. •“ A, levelet, amelyből idéztünk a tavaly még Egercsehiben dolgozó Barta Miklós írta a bánya fő­mérnökének Newaterfordböl. Egy levél csak ez a sok száz és ezer hazavágyó, panaszkodó levélből. Egy, de benne van a kicsábított, hazáját elhagyott magyarok minden keserve, nosztalgiája. ,,A nagy világon e kivüt nincsen számodra hely“, — j most megtanulták a költő, a haza, a becsület igazságát. Tízéves a Toto Tíz évvel ezelőtt, 1947 október 19-én vehettek részt először a fogadók a totó-játékban. Az eh telt tíz év alatt a sportfogadás, a Totó rendkívüli népszerűségre tett szert, amit bizonyít az, hogy az eddig megtartott 514 játékhé­ten a totókedvelő közönség több mint 245 millió totószelvényt vá­sárolt, Ez idő alatt közel 3,200.000 nyereményt fizettek ki a fogadóknak, több mint 437 mil­lió forint összegben. A totó fejlő­dése ma sem állt meg, a másik népszerű játék a lottó mellett is hétről-hétre milliók tippelnek 1-est, x-et, vagy 2-est a toló-mű­sor mérkőzéseire. Kitelepítik az üzemeket Eger belvárosából Az egri városi pártbizottság — megvitatta, milyen lehető­ségek vannak a város belterü­letén lévő ipari üzemek kihe­lyezésére. Eszerint a Finom­mechanikai Vállalat gumija­vító részlege, a volt Babako­csigyár területére kerül, A pártbizottság javasolta, hogy íjz ugyancsak több és szétszórt részlegekkel dolgozó Faipari Vállalat a Lenin-udvar területére egyesítse részlegeit. A Szeszipari Vállalat a Sas-úti volt MÉH telep helyére kerül, míg a MÉH a Tihaméri állo­más melletti területre költö­zik. Kijelölték a 32. sz. Autó- közlekedési Vállalat új helyét is, ugyancsak a Sas úton, s az új telephely kivitelezésére 1958-ban kerül sor. Hasonló — közelebbi, illetve távolabbi ter­vek vannak a Tüzép Vállalat, a Lakatosárugyár és az egri Vegyesipari Vállalat és még több más üzem telephelyeit il­letően. «

Next

/
Thumbnails
Contents