Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-16 / 82. szám

2 NÍPÜJSAC 1957. október 16. szerda Este a petofibányai KISZ klubban Üres fala Este 8 óra tájt járt az idő, mikor betértem a petőfibá- nyai KISZ-klubba. Az egyik kis szobában Nagy Sándor KISZ-titkár, s jó néhány társa vitatkozott éppen. — Szóljatok nekik, hogy hagyják abba. — Ne bolondozz, ezek új em_ berek, hadd pingpongozzanak még egy kicsit. — A többiek táncolni akar­nak... veti ellen az egyik, s vé­gül abban egyeznek meg, — hogy csak a mérkőzés végén viszik ki az asztalt, hadd szó­rakozzanak a vendégek. A klub történetével érdemes megismerkedni. Alakulásakor csak a puszta falak várták a tanulni és szó­rakozni vágyó fiatalokat. Ak­kor nem nagyon hitték, hogy néhány hónap múlva virágzó klubéletet teremthetnek az egykori üres falak között, — olyan klubéletet, melyben „Az a srác, aki ott olvas A klub belső szobájában, a könyvszekrényhez támaszkod­va egy magas fiú elmerülten olvas. A KISZ propagandis­tája érdekes dolgokat mesélt róla. „Az a srác, aki ott ol­vas... — kezdi nagy csirkefo­gó volt, — vagánykodott a lá­nyokkal, kötekedett a fiúkkal, végül kénytelenek voltunk ki­zárni a klubból. A kizárást annyira a szívére vette, hogy nemcsak megígérte, hogy meg­javul, de akkép is cselekedett, s azóta semmi baj nincs vele. Volt még jónéhány „nehéz esetünk” — magyarázza to­vább. — Egy híres verekedőt úgy szoktattunk le a virtusko­dásról, hogy egy merész for­dulattal rendezővé tettük, s ezután nem hogy ő verekedett volna, de tekintélyével, erejé­vel elejét vette mindenféle ve­rekedésnek, azóta — tehát mi­óta a klub megalakult — egyet­len verekedés sem zavarta a klubba járó fiatalok szórako­i és viták résztvenni megtiszteltetést je­lent a bányász-fiataloknak. A KISZ-esek felkutatták a bányatelepen található, hasz­nálaton kívüli bútorokat, a lá­nyok kitakarították a helyisé­geket, függönyt vettek, tár­sasjátékokat, labdát, könyve­ket, folyóiratokat, a lányok varrógépet kaptak (kár, hogy még nem hasznosítják), s ma már bármelyik város fiatalsá­ga megirigyelhetné a petőfibá- nyai KISZ-klubot. A klub megalakulásának el­ső heteiben, de még az utób­bi időben is gyakran előfordul, hogy éles vitákat folytatnak a fiatalok arról, hogy beenged­jék-e a szervezeten kívül álló fiatalokat a klubhelyiségbe. — Végül is a józanabb, ésszerűbb elgondolás győzött, s azóta — szerdán és szombaton — azok a bányászfiatalok, akik szere­tik a szolid szórakozást, ellá­togathatnak! a KISZ Iszépen berendezett klubhelyiségébe. .. nagy csirkefogó volt“ zását, hangos szó sem hallat­szott Tangó a sláger Itt a KISZ-klubban estén­kint Nagy Zoli a karmester, a zenekar egyszemélyben, — ugyanis ő kezeli a lemezját­szót, s legilletékesebb abban, hogy elmondja, milyen táncot szeretnek a petofibányai fia­talok. — A tangó a sláger, a tangó mindenük. De különben te­gyünk próbát, ajánlja, s amint a lassú tangó végetér, gyors számokat tesz fel, ket- tőt-hármat egymásután. Az élénk ütemű szvinget, rumbát mérsékletes, vagy kicsit gyor­suló tangóban járják a fia­talok, pedig nem jelentette be senki előre, hogy „próbára te­szik őket”. Valahogy így kell táncolni, csak ezt lehet mondani a bá­nyászfiatalokat nézve, úgylát­szik, nemcsak nyakatekert, — kézlábtörő figurákkal lehet a tánc istenségének hódolni. te még nem akadt semmi munkám, s ez már így van né­hány hete”. Népes az olvasószoba Főleg lányok érdeklődnek az újságok, folyóiratok iránt. Ter­mészetesen a divatlapok és más őket érdeklő cikkek a legkapósabbak. Kilenc óra felé azonban lassan . átszivá­rognak a táncterembe, — az ügyeletes összeszedi a folyó­iratokat, elzárja a szekrénybe, ma este már csak rexezés és tánc lesz. Székely Magdi, Ma­rika a „művésznő”, a kis, ele­ven mozgású „Icácska”, a kö­zépső teremben táncolnak már, az olvasóteremben csak a fel­öltők, kabátok maradnak, s néhány, tánctól kifáradt fiatal pár. A nős emberek sem hiányoznak Mert ők is fiataloknak érzik magukat, szeretnek olyan he­lyen szórakozni, ahol vereke­dés, botrány, nem zavarja a mulatságot. Itt táncolnak, szó­rakoznak szombat-vasárnap esténkint Szabó Kálmán, Im­re Domokos feleségestül, sőt az asszonyok még takarítani is eljárnak, mikor rájuk kerül a sor. A KISZ-klub egyre több fiatal házasembert von el az italboltokból, s vezeti rá a he­lyes szórakozás útjára. Mikor mennek le a bányába? Újabb látogató érkezik. Elő­ször jár itt, neve: Veszelovszki Károlyt Vendel Gyulához siet, s arról érdeklődik, mikor mennek le legközelebb a bá­nyába, társadalmi munkát vé­gezni, mert ő is szeretne a KISZ-esekkel tartaníj habár még nem KISZ-tag. Ahogy a jelek mutatják, nemsokára az lesz, mert az érdeklődés után Ma este senkit sem kellett figyelmeztetni A KISZ klub nemcsak a he­lyes szórakozásra neveli a fia­talokat, de a helyes magatar­tásra is. Minden estére ügye­letes van beosztva, rend- és szórakozás-felelős, ezen az es­tén Szannenvein László ügyel a rendre, s arra, hogy minden­ki jól érezze magát. Vigyáz arra, nehogy egy-két élelmes fiatal a „jó nők” képét kivag- dassa a folyóiratokból, nehogy szétszórják a csikkeket, gyu­faszálat, éberen ügyel, nehogy valamelyik fiatal ittasan be­térjen a KISZ-klubba, s ott botrányt okozzon. Van felada­ta bőven, illetve csak volt, — mert mostanában már nem igen kell figyelmeztetni senkit a tisztaságra. Szavai szerint „most már mindenki tudja, mit lehet és mit nem lehet tenni a KISZ-klubban. Ma es­ő is beállt a táncolok közé, s ne csodálkozzon senki, ha ez­után ő is szorgalmas látogató­ja lesz a KISZ-esek és a bá­nyászfiatalok népszerű klubjá­nak. Az idő könyörtelen a fiata­lokhoz, éjfél felé szállingózni kezdenek a bányatelep házai felé, az ügyeletes eloltja a vil­lanyt, s utolsónak egyedül ha­zafelé tart a jólsikerült este után. Miért nem marad a kultúra otthona az egri Panakoszta-ház? Irigylésre méltó a petőfi- bányai fiatalok klubja, jó len­le, ha Egerben is létesítenének ilyet a KISZ-isták. Új módszerek az őszi-téli mezőgazdasági szakoktatásban — a Népfront Heves megyei mezőgazdasági bizottságának A Hazafias Népfront Heves megyei bizottsága mellett öt hó­napja működik mezőgazdasági bi­zottság. A megye legjobb elmé­leti és gyakorlati szakembereiből álló, negyventagú bizottság nagy segítséget nyújt a tanácsoknak az őszi-téli mezőgazdasági oktatás megszervezésében. A községi ter- melési bizottságokon keresztül jo- előre megtudakolták, melyik falu népe milyen speciális ismereteket kíván szerezni az idei télen és ennek a közvéleménykutatásnak az eredményeként állítottál: ösz- sze az előadások és szakelőadók •sorát. Az ezüstkalászos és más eddig ismert tanfolyamok mellett azonban az idén a Népfront kez­deményezésére új utakat is kö­vetnek a szakoktatásban. Többek közölt kéthetes, bent­lakásos iskolát szerveznek Eger­ben a szőlőoltvány-készítés elsa­játítására. A megyében az aba- sári, nagyrédei szőlősgazdák ki­váló szaktekintélyek ebben, s a gyöngyösi borvidékei jól ellátják szaporítóanyaggal. Ezzel a tanfo­lyammal és a következőkkel azt akarják elérni, hogy az egri tör­ténelmi borvidék rekonstrukciójá­hoz szükséges alapanyagot hely­ben állítsák elő, szakértő kezek­kel. Két ifjúsági tanfolyamot is indítanak a megyében, a KISZ- szel karöltve. Ezek mellett az if­júsági népfőiskolák inelleti — amelyekből egyelőre, kísérletké­pen kettőt indítanak meg, — az elméleti oktatáson kívül a gya­A megye egész területén megkezdődött a felkészülés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére. Az elmúlt hét óta a Hazafias Népfront bizottság a pártbizottságokkal karöltve esténként több kis- gyűlést, pártnapot tart, amelyeken az előadók az arany János szavalóversenv Egerben Harmincöt közép- és általá­nos iskolai tanuló, valamint üzemi munkás vett részt az Egerben megrendezett Arany János szavalóversenyen. Az általános iskolások közül az első díjat Morvái Magdolna, a IX. számú, a második díjat Kiss Edit, a VI. számú, a har­madik díjat Petrán Katalin, a III- számú iskolai tanulója nyerte. A középiskolások versenyét Szeredi Mária a Gárdonyi Ta­nítóképző, a második díjat Villangó István a Gárdonyi Tanítóképző, a harmadik díjat Ballucz Károly a Dobó Gim­názium tanulója nyerte. Az üzemi dolgozók versenyét Li- Tpóczi Béláné dohánygyári dol­gozó nyerte. kezdeményezésére korlati tudást kísérleti parcellák művelésével szerzik meg a pa­rasztfiatalok. A parasztság szélesebb körét is be akarja vonni a Népfront az új, haladó gazdálkodás megisme­résébe. E célból a mezőgazdasági MÜZEUMKALAUZ — RÁDIÓ ÜTJÄN A moszkvai múzeumokban nemrégen rádió-adó készülékkel felszerelt látogatókat lehetett látni. A készülékek közlik a látogatók­kal a külön fülkében elhelyez­kedő múzeum-szakemberek ma­gyarázatait, A múzeum-kalauz rá­dióhoz mikrofon is tartozik, hogy a látogató szükség esetén kérdést tehessen fel a fülkében tartóz­kodó szakembernek s így azonnal választ kaphasson a kérdésére. A magyarázatot több nyelven köz­ük, s így az új készüléket a kül­földi látogatók is igénybe vehe­tik. SZOVJET KINA-KUTATÁS A Szovjet Tudományos Aka­démia a fenti címmel új folyó­iratot indított. A lap Kína népei­nek történelmével, ősi kultúrájá­val és gazdasági életével foglal­kozik. Nagy figyelmet szentel a SZKP történetét, a szovjet ál­lam életét, eredményeit ismer­tetik a hallgatókkal. A kis- gy üléseken és pártnapokon igen nagy számban jelennek meg az értelmiségi dolgozók, pedagógusok, akik szintén be­kapcsolódtak az ünnepi elő­készületekbe és figyelmesen hallgatják az érdekes beszá­molókat, előadásokat. Ebben a munkában igen nagy részt vállaltak a Szovjetúnióban nemrég járt békevonat Heves megyei küldöttei, akik már számos élménybeszámolót tar­tottak. Több előadás hangzott el az SZKP harcairól, ered­ményeiről, a megyei TTIT szervezet klubhelyiségében is, ahol legnagyobb részt peda­gógusok vannak. Itt az előadók ugyancsak a pedagógusok kö­réből kerülnek ki. A Hazafias Népfront bizott­ságok tervei szerint még eb­ben a hónapban a nagyobb lakóterületeken külön értel­miségi gyűléseket rendeznek. Ezen a téren igen jó munkát végeznek a jubileumi évfordu­ló méltó megünneplését elő­készítő bizottság értelmiségi tagjai, akik a szervezési mun­kákon kívül, már is sok elő­adást tartottak. bizottság legkiválóbb szakembe­reinek vezetésével több, gyakor­lati bemutatóval egybekötött táj- ankétot rendeznek. Legközelebb Viszneken kerül sor ilyen .'Ti­kéi ra, állattenyésztési bemutató­val. Kínai Népköztársaságnak a nem­zetközi életben betöltött szerepé­nek is. A folyírat szerkesztésében ismert szovjet, kínai kutatók, tu­dósok és más államok híres Kína- kutatói is résztvesznek, ÉPÜL A TUDÓSOK VAROSA Novoszibirszkb^n óriási tudo­mányos központ létesül — a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata. Novoszibirszk- ben ezzel kapcsolatban rövidesen megindul az akadémiai város épí­tése. Erre a célra az Ob folyó jobbpartján 1 .'200 hektárnyi terü­letet szemeltek ki. Itt építik fel a különböző tudományos kutatóin­tézeteket, az egyetemet, a Tudó­sok Házát, tervbevették továbbá lakóházak, -filmszínház, sportléte­sítmények építését. AUTOMATIKUS ASZFALTOZÓ GÉP Csehszlovákiában tökéletesített aszfaltozógéppel építenek gyorsan egyenletes aszfalt utat. A gép elő­készíti, elteríti és tökéletesen el­simítja az aszfaltot. Kezelését egyetlen ember látja el. TÖBB MINT 127.000 KIS­IPARI MŰHELY LENGYEL- ORSZÁGBAN A Lengyel Népköztársaságban az utóbbi hónapokban egyre több kisipari műhely kezdte meg önálló munkáját. Az eddigi ada­tok szerint 1956 szeptember vé­gén alig 97,000 kisipari műhely volt az ország területén. 1957 jú­nius végén számuk már megköze­lítette a 128 ezret. A kisipari mű­helyekben alkalmazott iparosok száma hasonló idő alatt 137.000- ről 176.000-re emelkedett. Külö­nösen a falusi kisipari üzemek száma emelkedett. ÜZEMBE HELYEZTÉK ROMÁNIA LEGKORSZERŰBB CUKORGYÁRÁT Craiova közelében üzembe he­lyezték Románia legkorszerűbb cukorgyárát. A többi román cu­korgyárral ellentétben az új gyár­ban az egész termelési folyamat gépesített. Az építkezésnél német szakemberek segédkeztek, a gé­pek egy részét az NDK szállí­totta. A gyár 25—30 vagon cuk­rot gyárt majd naponta. Gyűléseken, pártnapokon ismerkednek a Szovjetunió életével a szociatisTa ohszaboh ÉLETÉBŐL Eger egyik legszebb mű­emléke, a Panakoszta-ház, az állami zeneiskola otthona. Az örökhagyó — az egykori tulajdonos — kívánságát hagyta ezzel helyben a vá­rosi tanács, amikor kulturá­lis célokra adta át az ősi épületet. Azóta azonban történt egy- és más... Ideköltözött a Vö­röskereszt, kijelöltek és igénybevettek néhány helyi­séget körzeti orvosi rendelő céljára. Bár a Vöröskereszt munkatársai alig tartózkod­tak itt, az orvosi rendelő pe­dig meg sem kezdte működé­sét, ezeket a szobákat és termeket semmi utánjárásra nem tudja visszakapni a ze­neiskola. E miatt szoronga­nak kis helyen a tanulók, ezért nem lehet kibővíteni a hangversenytermet, amely minden rendezvénynél szűk­nek bizonyul, hiszen az eg­riek szeretik a muzsikát. Az ő nevükben is kérdez­zük: miért nem marad egé­szében a kultúra otthona a Panakoszta-ház ? Jó mulatság — kis bosszúságokkal Jól sikerült szüreti bált rendezett az elmúlt szomba­ton az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Technikum. A bál­nak szüreti hangulatot adtak a népviseletes szüretelő lá­nyok, legények, szőlőlugas és az édes must, amit oly gyak­ran iszogattak a bál résztve­vői. Igazi, jól sikerült bál volt ez, de azért egy dologra sze­retnénk felhívni az iskola ve­zetőinek figyelmét: A 15 forintos belépődíj az bizony sok egy bálra — de eh­hez talán joguk van. Nem hisszük azonban, hogy indo­kolt lenne két deci szódát 80 fillérért, 3 deci sört 3 forin­tért, egy szendvicset (amely­ben 2.5 dekányi, 2.80 forintos paríaer van) 2 forintért és két deci mustot 4 forintért árulni. Ez bizony egy kicsit sok. Sok még akkor is, ha a tiszta be­vétel a KISZ-szervezeté és ez valamilyen nemes célt szol­gál. S különösen sok, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a bálozók nagyrésze diák volt. Nem mindig jó az a jelszó, hogy „tisztelet a bevételnek!” A TÖRTÉNELEM ARANYLAPJAIRÓL Lenin hazatérése és áprilisi tézisei A februári polgári demok- ratikus forradalom kitö­résekor a bolsevik párt ve­zetőinek nagy része börtön­ben, száműzetésben, vagy kül­földi emigrációban volt. Le­nin Svájcban tartózkodott, — Sztálin pedig a messzi Turu- hanszkban volt száműzetésben, ahonnan március 12-én (már­cius 25-én) tért vissza Petro- grádra, átvette a Pravda ve­zetését és megkezdte a forra­dalmi munkát. Lenint Svájcban, Zürich,vá­rosában érte a forradalom hí­re 1917. február 17-én (már­cius 2-án). Nyomban levelet írt Petrográdra, amelyben ér­tékelte a februári burzsoá-de- mokratikus forradalmat. A le­vél végén Lenin látnoki sza­vai arról szólnak, hogy az orosz proletariátus a paraszt­sággal szövetkezve és a nem­zetközi munkásság támogatá­sával elindulhat és el is indul, „először a demokratikus köz­társaság meghódítása és a pa­rasztságnak a földesurak felet­ti teljes győzelme felé, azután pedig elindul a szocializmus felé, amely egyedül ad majd a háború által agyongyötört né­peknek békét, kenyeret és sza­badságot.” Lenin azonnal in­dulni akart haza, de a cári Oroszország szövetségesei nem engedték meg az átutazást. Ek­kor több tervet latolgatott, — hogy miképpen is juthatna vissza Oroszországba. Utazha­tott volna hamis útlevéllel, — Svédország állampolgáraként, de nem tudott svédül (egyéb­ként több idegen nyelvet be­szélt). Ezért arra gondolt, hogy némának tetteti magát. Lenin felesége, Nagyezsda Konsztantyinova nevetve azt mondta: — Ha Lenin kadétokkal és mensevikekkel álmodnék, ál­mában is szitkozódni kezdene, így elárulná magát. — Végül is az emigránsok tanácskozá­sán határozták el, hogy ha­difogolycsere útján tér haza Lenin a 10 évi száműzetésből. 1 lyeri előzmények után Le- ninnek csak ápr. 3-án si­került visszatérnie Petrográd­ra. Este a finnlandi pályaud­var előtti téren sokezres 'tö­meg gyűlt össze. Itt sorakoz­tak fel plakátokkal és zász­lókkal Petrográd valamennyi kerületének küldöttei, a hely­őrség katonái, a Vörös Gárda osztagai és a Kronstadtból ér­kezett tengerészek. Határtalan volt a lelkesedés, amikor éj­féltájban befutott a vonat az álomásra a kocsi lépcsőjén megjelenő Leninnel. A pálya­udvar csarnokában a díszőrség sorfala előtt elhaladva, Lenin rövid beszédei intézett a kö- rülállókhoz. Majd Csheidze, egy mensevik „munkásvezér’’, a burzsoázia ügynöke azt kö­vetelte Lenintől, hogy vele tartson lépést, ér, együtt véd­jék a burzsoázia érdekeit. Le­nin türelmesen végighallgatta a vén mensevik motyogását, s aztán válasz nélkül kilépett a térre, ahol a tömeg hatal­mas lelkesedéssel, „hurrá” ki­áltásokkal fogadta a bolsevik párt vezérét. Vállra kapták és egy páncélautóra emelték. Le­nin fenkölt szavakkal üdvözöl­te a forradalom részvevőit: — Ti a hősiesség csodáit mű­veltétek. De ez még csak a kezdet, a forradalom koránt­sem ért véget. Ahhoz, hogy kivívjuk a békét, a kenyeret és a földet, még nagy áldoza­tokra van szükség... Majd be­szédét e szavakkal fejezte be: „Éljen a szocialista forrada­lom!” A prilis 4-én a bolsevik Párt értekezletén Lenin felolvasta téziseit: „A prole­tariátus feladatairól a jelen forradalomban”. Az „Áprilisi tézisek”-ben rámutatott arra, hogy az október utáni helyzet Oroszországban átmenetet je­lent a forradalom első szaka­száról — amely a burzsoáziá­nak adta a hatalmat — a for­radalom második szakaszához. — amely viszont a proletari­átusnak és szövetségesének, a szegényparasztságnak adja ke­zébe a hatalmat. Lenin kiadta a jelszót: „Semmi támogatást az Ideiglenes Kormánynak!” „Az Áprilisi tézisek”-ben gya­korlati programot adott a bol­sevik pártnak. A munkásosz­tály élcsapatát felvértezve a legfőbb feladatra: a polgári demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átváltoztatására és a proletár­diktatúra kivívásáért folyó harcra.

Next

/
Thumbnails
Contents