Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-02 / 78. szám

4 népújság 1957. október 2. szerda. Acélos hősök S A. Kozsin riportja nyomán LÁXT YOKNAK ­A nagy Kínát járva nemrég elvetődtem a csingkingi múze­umba. Ott őrzik a Hosszú Me­netelés zászlóit. A múzeum egyetlen látogatója sem mu- lásztja el megtekinteni eze­ket. Mély meghatottság fogja el az embert ebben a terem­ben. A Kínai Felszabadító Nép­hadsereg hőskorának ereklyéi ezek a vörös zászlók. A hősi múlt e szent erek­lyéi elevenedtek meg emléke­zetemben, amikor meglátogat­tam a Felszabadító Néphad­sereg égjük lövész alakulatát. A harmadik században kezd­tem az ismerkedést, egy tá­gas iskolához hasonlító nagy kétemeletes téglaépületben. A századkörletben virágok dísz- lenek, fiatal fák zöldéinek. A konyha kertjét magas kukori­casor övezi. — Ez mind a katonák mun­káját dicséri, — mondja ne­kem látható megelégedéssel Liu Csiang-szi ezredes, a szá­zad parancsnoka. A laktanyát is mi építettük. A takarékosság, a munka sze­retető régi hagyomány hadse­regünkben ! Ha valaki, hát ez a férfias arcvonású ember igazán isme­ri a Felszabadító Néphadsereg hagyományait. A Nagy Had­járat idején kezdte meg köz­katonaként katonai szolgálatát a Vörös Hadseregben, s mire Jenanba jutottak, ahol befeje­ződött a Hosszú Menetelés, már a század helyettes politi­kai tisztje volt. Majd csapat­parancsnok lett. Nemrég elvé­gezte a Katonai Akadémiát és újra ehhez az alakulathoz ne­vezték ki. Itt, az alakulatnál bizonyára mindenki tudja, hogy ön résztvett a legendás Hosszú Menetelésben? — faggattam Liu Csang-szi ezredest. — Ezt nem lehet eltitkolni — válaszolta. — Nem győzök eleget beszélni azokról a fe­ledhetetlen napokról. Fiatal harcosaink hadseregünk hősi hagyományain nevelkednek. Szentül ápolják ezeket a ha­gyományokat ! Az ezredes szavai mintegy bevezetésül szolgáltak ahhoz, amit a harmadik század körle­tében láttam. Az épület folyosójáról mind­két oldalra magas szobák nyíl­nak, emeletes faágyakkal. Minden ágy példásan megvet­ve. Gúlákba rakva csillogtak a napon a gondosan bezsíro­zott legújabb típusú hazai gyártmányú géppisztolyok, go­lyószórók. Kifogástalan kato­nás rend mindenütt. Minden jel mutatja, hogy a haza anyai gondot visel fiaira. A század klubterme A falon Mao Ce-tung kis mellszobra felett aranyszegé­lyű vörös zászló, rá van hí­mezve: „Az acélos hősök szá­zadának, amely bátran roha­moz és okosan védekezik.” — A harcokban különösen kitűnt alegységeknek adomá­nyozták ezt a nevet — ma­gyarázta Lou Csang-szi ezre­des. Több mint 30 zászló függ a falon. Csupa kitüntetés harci hőstettekért, meg békebeli példamutató kiképzési eredmé­nyekért. És ott van a falon Kí­na térképe, amelyen cikk-cak- kos piros vonal jelzi az „acé­los hősök” egykori háborús útját. Egy pont jelzi rajta, hogy a Japán elleni háború kezdetén megszületett ez a kis partizánosztag, amelyből a Vörös Hadsereg egyik alakula­tának harmadik százada lett. MWM'/''WVWWWWVWWVVWW A század harcosainak min­den szava azt mutatta, hogy a régi harci szellem és hősi ha­gyományok örököseinek érzik magukat. Olyan aprólékosan mondták el nekem a nagy csa­ták történetét, mintha ők ma­guk rohamozták volna az el­lenséges vonalakat. Pedig még a Világon sem voltak, amikor az „acélos hősök” százada meg­kezdte dicsőséges menetelését. Amikor pedig az „acélos hő­Ismét leszállították a gyógyszerek árát Kínában Kínában leszállították öt­venegy féle gyógyszer, orvosi anyag és készülék árát. Az ár- leszállítás 10 százaléktól 44 százalékig terjed. Az árleszál­lítást a gyógyszerek előállítási költségének csökkenése tette lehetővé. Ebben az évben ezúttal ne­gyedszer csökkentik a legfon­tosabb gyógyszerek árát. Réz Pál, Maklártálya, Vasút u. 3 szám alatti olvasó személyesen jött be panaszát előadni. — Vegyes KTSZ-ben dol­goztam öt évig. Amikor be­mentünk, az volt a rendelet, hogy a munkagépünket is be kell vinni, természetesen ezt felértékelték és megígérték, hogy kifizetik. Erre eddig még nem került sor, pedig a szövetkezet már feloszlott, bennünket átvett az egri Kis­ipari Cipész KTSZ. A régi vezetőség most vissza akarja adni a varrógépem, amelyet öt évig használt és most használhatatlan. Én már ez­zel a panasszal fordultam a Kiszöv vezetőségéhez, de könnyen elutasítottak, mond­ván: ha a szövetkezet felosz­lott, mihez kezdjenek, egy ha­lottól nem kérhetnek semmit. Én már elég idős vagyok, nekem a kenyeret jelenti a gép. Kérjük a Kiszöv vezetősé­gét, próbáljanak segíteni a fenti panaszon. 1957. IX. hó 19—23-ig mandula műtéttel voltam beutalva a gyöngyösi kór­házba. A következő eset­nek voltam szemtanúja. Az I. számú kórteremben ve­lem együtt három kisgyer­mek feküdt, szintén mandu­la műtéttel, két három éves és egy öt éves. Első éjjel őr­sök” az utolsó csatát is meg­vívták a rabtartók ellen, a szá­zad leendő újoncai még mindig csak mezítlábos kisfiúk vol­tak. És ezek alatt a zászlók alatt ma már ők gyakorlatoznak, zöld zubbonyban. Közülük a legjobbak neve ugyanabba a dicsőségkönyvbe van beírva, amelybe először azok neve került, akik harcokban hoztak dicsőséget a századnak. Az el­A Cshuang Autonom Terüle­ten, Kvangzsi tartomány nyu­gati részében minden száz pa­raszt család közül 99 csatlako­zott a szövetkezeti gazdaságok­hoz. Jól lehet az aszály a meg­művelt föld 85 százalékát érin­tette, a termés mégis 30 szá­zalékkal nagyobb volt, mmt a felszabadulás előtti legjobb esztendőben. A Csuang Autonom Terület a Vietnami Népi Demokrati­kus Köztársasággal határos és Kína legnépesebb nemzetiségi területe. ra riadtam fel, hogy a há­rom éves Bujtor Dóra, egy petőfibányai bányász egyet­len gyermeke leesett az ágy­ról. Felkeltem és visszafek­tettem. Másnap — már én is az operáció után voltam — újból leesett a kisgyerek az ágyról, újból segítettem neki a visszafekvésnél. Az éjjeles ápolónő tudott mind­két esetről, még ezekután sem intézkedett, hogy a gyerek biztonságos rácsos ágyba feküdjön. Szörnyű be­legondolni, mi lett volna, ha a gyerek úgy esik, hogy fe­jét töri, vagy éppen nyak- csigolyája. Valamivel több felelősséget várnak a szü­lők azoktól, akikre éppen az egészség visszaszerzéséért bízzák tehetetlen gyermekei­ket. Ha már írok a. kórházról, nem hallgathatom el a töb­bi észrevételt sem. Kis do­log, de ez esetben fontos, hogy étkezésnél először a gyerekeket szolgálják ki, nem úgy, ahogy itt tették. Sokszor félórákig vártak a gyerekek szájtátva és azzal sem törődtek, hogy eszik meg, vagy egyáltalán elfo­gyasztják-e az ebédet. A mosdatást, fésülködést is a szobában lévő járkálni tudó betegek végezték el. Hajnal Irén eym gyösi XII-es akn» ső nevek viselői közül néhá- nyan a hadseregben marad­tak. Ma tisztek, ugyanennél az alakulatnál. Megkérdezem a dicsőség­könyvbe beírt újoncok egyiké­től, mi volt a legnehezebb a kiképzésben. A fiatal katona gondolkodás nélkül rávágja: — Megtanulni írni-olvasni! Jellemző válasz. Az a hely­zet, hogy az alakulat egysé­geiben még nemrég is sok volt a7 írástudatlan katona. A múltban valahogy még csak ment a dolog így is, de ma már, amikor a hadsereget a legkorszerűbb fegyverekkel látják el, elengedhetetlen szük­séges az általános műveltség. Nehéz feladat volt ezt megad­ni az újoncoknak, mert hiszen négy-hat évi iskolai anyaggal kell megbirkózni a falusi le­gényeknek újoncidejük alatt. Sze Hand-dan, az „acélos hősök” századának veterán tisztje, hosszú évekkel ezelőtt maga is faluról került a szá­zadhoz, éveket töltött háború­ban és most, miután, nevét rég rávezették a legkiválóbbak névsorára, a győzelem művé­szetére tanítja a harcosokat, — pihenő közben megelégedetten mondotta nekem: — Jó utánpótlást kaptunk, s védelmet a haza! Haza! A legszebb szó. A ben­ne rejlő nagyság és fennség szépíti meg a katonaélet m;n- den percét. A harcosok élete elválaszthatatlan a haza pezs­gő életétől, örömeitől, gondjai­tól, melyekről nem csupán a politikai foglalkozásokon sze­reznek tudomást. A Felszaba­dító Néphadsereg harcosai se­gítenek a környező falvak la­kosságának. Csatornákat, ku­takat ásnak, szántanak, gáta­kat építenek. Az „acélos hősök” százada nemrég öt napig aratott egy szövetkezetben. A katonák a szabad ég alatt háltak. A nép­hadsereg mindenkor ahhoz a régi szabályhoz tartja magát, hogy a parasztoknak semmi­vel ne legyen terhére. A ka­tonák nagy segítséget nyújtot­tak a parasztoknak. Távozásuk előtt még rendet teremtettek minden ház körül, a hordókat megtöltötték vízzel s gyermeki melegséggel búcsúztak el. Háztartási — Brikettkészítés házilag úgy történik, hogy a pincében összegyűlt szénport apránként lelocsoljuk vízzel, miközben lapáttal kevergetjük addig, amíg összeáll. Egy-két lapát­nyit újságpapírra téve, addig gömbölgetünk, amíg nagyban, de brikett formája lesz. — Borotvapengét 70 százalé­kos alkohollal jó időnként fer­tőtleníteni. — Csipkebogyóból kitűnő ízű, C-vitaminban gazdag teát készíthetünk gyermekeknek, betegnek orvosság gyanánt. Kellemes, savanykát íze és aromája kedveltté teszi. Ké­szítési módja: csészénként egy kávéskanálnyi kettévágott csip­kebogyót este beáztatunk, reg­gel leszűrve, leforrázzuk és csészékbe szűrjük. — Odasűlt ételt úgy lehet megmentem, hogy sürgősen más edénybe töltjük anélkül, hogy az alját felkavarnánk és nedves ruhával letakarjuk, pár perc múlva cseréljük a nedves ruhát, ez teljesen felszívja a kozmáit ízt és szagot. — Szemüvegünket ha véko­nyan bekenjük glicerinnel, nem futja be a pára, amikor melegből hidegbe kerül. — Szeletelni kalácsot, friss kenyeret, tortát, melegvízbe mártott késsel lehet legszeb­ben. A vizet természetesen le­csurgatjuk a késről, de nem törüljük meg. SÜSSÜNK-FŐZZÜNK POGÁCSA TOJÁS NÉLKÜL Hozzávaló 12 deka marga­rin, 10 deka liszt, 10 deka főtt áttört burgonya. A margarint a liszttel és burgonyával ösz- szegyúrjuk, kinyújtjuk és po­gácsa szaggatóval kiszaggat­juk, a tétjét megkenjük tejjel és forró sütőben sütjük. Mele­gen tálaljuk. LEPÉNY Hozzávaló 25 dk lisz, fél sü­tőpor, 12 dk zsír, 12 dk cukor, és tejföl. A sütőporral elve­gyített lisztet, zsírt, cukrot tanácsok összegyúrjuk annyi tejfellel, amennyit felvesz. A tésztát két részre osztjuk, egyrészt egy centiméter vastagságra ki­nyújtunk és tepsibe téve lek­várral, mákkal, vagy dióval megkenjük. A tészta másik fe­lével rácsozunk. MANDULÁSKA Hozzávaló két tojás fehérje, 19 dk porcukor, 18 dk mandu­la, reszelt citromhéj, mokkás- kanálnyi rum. A fehérjét ke­mény habbá verjük, lassan hozzáadjuk a szitált porcuk­rot. A hab felébe belegyúrjuk a darált mandulát, citromhé­jat, a rumot és nagyon vé­konyra kinyújtjuk. Kizsíroz­zuk a tepsit, lisztezzük és be­letesszük a lapot. Rákenjük a hab másik felét. Meleg'sütő­ben sütjük pár percig és ki­sülés után rudacskákra vág­juk. VELŐ RÁNTVA Személyenként negyekiló borjúvelő. A velőt kis hideg­vízben áztatjuk és lehártyáz- zuk. Kettévágva megsózzuk, lisztben, tojásban, zsemlyemor zsában megforgatjuk és forró zsírban kisütjük. VAGDALT MALACHÚS Személyenként 10 dk malac­hús, egyharmad zsemle, egy- harmad tojás, kis reszelt sár­garépa. A darált malachúst, zsemlyét, tojást, reszelt sárga­répát, vagdalt petrezselyem­zöldet, kis sót összedolgozunk. Pogácsákat formálunk belőle, lisztbe vagy morzsába forgat­va, forró zsírban kisütjük. CT 1 T~i 11 CD 11 CT !' 1— Jóminőségű kádak, cefrés- és barelliiordók kaphatók az Egri Földműves­szövetkezetnél, Eger, Ár- nyékszala u. 2. sz. alatt. i, CD iTcpiTo ÍTCD .IC _ _ Citromot A/íeg kell mondanom őszintén és kertelés ni nélkül, hogy én rendkívül szeretem az­okat a kisfilmeket, amelyeket a nagyfilmek előtt vetítenek, a mozilátogató és tanulnivá- gyó emberek végtelen örömére. Külön öröm az örömben, hogy váratlanul, meglepetés­szerűen villának fel a vászonon a kisfilm kockái, a kutya se tudott róla, a jegypénz­tár is csak sokat sejtetően mosolyog, — hogy „no, gyerekek, ti még nem is tudjátok, mi­lyen meglepetésben lesz részetek.” s a tu­dománytalan földi halandó, aki beül megvál­tott jegyével a sötét nézőtérre a „Háromcsó- kos vémász” című nagyfilm előtt váratlan csemegeként megkapja mondjuk, a „Hogyan trágyázzuk a ribizlit” című nagyon kedves és bájos kisfilmet. Legutóbb a „Till Ulen- spiegel” című film előtt abban a nagy sze­rencsében részesülhettem, hogy egy másik, szintén nagyon bájos és nagyon színes film keretében behatóan foglalkozhattam a cit­romtermesztés legújabb módszereivel, külö­nös tekintettel a szobai termesztésre. Néhányan körülöttem érthetetlenül mor­golódtak és semmiképpen sem a teába kí­vánták a citromot, pedig ugyanezek az em­berek talán képesek volnának órákig sort- állni két öklömnyi darabért... Mondom ez a morgolódás rendkívül módon meglepett, mert a film valóban nagyon színes volt, rö­vid is volt, s főleg meglehetett belőle tanulni a házi citromtermesztés fejlett módszereit. Nem is tudom, hogy eddig mindez miért nem jutott eszembe. Két-három virágcserép, öt-hat esztendő és a sparhelt mellett máris ott himbálódznának az ágakon a citromsárga termelek citromok, amelyek csak nekem himbálódz­nának, amelyeket csak én enném... De miért csak két-három virágcserép? Száz! Igen, leg­alább száz cseréppel termelek, mert a nagy­üzemi gazdálkodás az a jövő gazdálkodása, s száz cserépből talán még exportra is jut, amelyért cserébe a szomszédtól mondjuk na­rancsot kaphatok. Nagyon helyes és nagyon okos dolog ez a házi citromfejlesztés és lelki szemeimmel már látom, hogy példám nyo­mán először az egész ház, majd az egész ut­ca, végül az egész város citromot fog otthon termelni, cserépben és műtrágyázva, éjt- nappallá téve. Rengeteg devizát takarítunk majd meg, ismeretlen fogalom lesz a vita­minhiány, a limonádé lesz a nemzeti italunk és tejben-vajban helyett citromban fogunk fürdeni és... és... Jaj, de nagyon izgatott vagyok. Borzasz­tóan hatott rám ez a film. Nem szabad egyet­len pillanatot késlekednem, mert valaki meg­előz és akkor nem én leszek a hazai és házi citromterme'szt és atyja. Hamar elő a csere­pet, hamar elő a földet és hamar elő a cit­rommagot, mert igenis magról is lehet cit­romot nevelni, a film erre is megtanított. Mondom hamar elő a magot... a magot... az­az hogy a citromot, mert citrom nélkül nincs mag, igaz hogy mag nélkül sincs citrom... Emberek, segítség! Kérek egy citromot, csak egyetlen darabot, hogy legyen magom, s becsületemre, hét év múlva megadom, sőt kettőt adok egy helyett... De most egy sincs és az utcán a képem­be röhögnek a lovak... , (egri) hírek n népi kínAből Mesterséges vesét állítottak elő egy sangliáj i kórház orvosai Az egyik Sanghaj i kórház orvosainak sikerült mestersé­ges (mechanikus) vesét elő­állítani. Az állatokon végzett számos kísérlet bebizonyítot­ta e találmány használható­ságát. Abban az esetben, ha a szervezet megbetegedik, s a vesék nem tudják betölteni funkciójukat, a mesterséges vesék ideiglenesen helyettesít­hetik. A mesterséges vesék ugyanúgy, mint a mesterséges szív, vagy tüdő, a világ leg­újabb orvosi műszerei közé tartoznak. Az aranybányászat fejlesztése A Kínai Államtanács hatá­rozata alapján a jövőben nagy gondot fordítanak az aranybá­nyászat fejlesztésére. Heljrre- állítják a régi aranybányákat és újakat nyitnak meg. A határozat hangsúlyozza az aranyérc felkutatásának fon­tosságát. Az egyéni kutatók magas jutalomban részesül­nek. Az aranybányákat mentesí­tik minden adó alól. A termelőszövetkezeti mozgalom újabb sikerei K Is ügyE K AZ UDVARIASSÁG TRAGÉDIÁJA

Next

/
Thumbnails
Contents