Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-12 / 81. szám

4 iurrOJiAG 1957. október 12. szombat TUDOMÁNY • MŰVÉSZET Á főid bűvkörén túl.. . ALIG NÉHÁNY NAPJA egyetlen geofizikai esemény foglalkoztatja a tudományos világot: a szovjet műhold meg­lepetésszerű felbocsátása. A rádióadások legérdekesebb ze­néje ma nem Beethoven, Wag­ner, Dunajevszkij vagy Ger­shwin, hanem az a morze- hang szerű csivitelés, amit a parányi új égitest útja alatt, fáradhatatlanul sugároz a föld felé. Maga a hang is jel­legzetes, szinte szimbólumsze­rű: mondhatni, gunyorosan vi­dám, pattogó, mintha az apró kis gömböc dudorászva rohan- gána, körözne egy óriási kor­csolyapályán. Az emberek fel­néznek a láthatatlan égre, — ahol a sötétkék semmiben ki tudja, hol süvölt a kis mű égi­test és Newtonra gondolnak, Galileire, Einsteinre és mind­azokra, akik fáradhatatlanul, a babonák és tévelygések út­vesztőit kikerülve dolgoztak, míg ma egy szürke és jelen­téktelen napon elhagytuk bolygónkat. Szerintem a Föld történeté­nek két Himalája-szerűen ki­magasló állomása van: az egyik az az időpont, amikor a majomember kiegyenesedett, s első, tudatosan készített hu­sángjával leverte a kókuszdiót az erdőségek fáiról, a másik pedig az a nap, amelyen az egyidejűleg finomodó, dege­nerálódó, testileg satnyuló, de szellemében folyton épülő em­ber eszköze elhagyta a Földet, kilépett a véges földi fizikai törvények, a nehézkedés min­dent lenyűgöző korlátái közül, s nemcsak egy gondolat, ha­nem évezredek minden vergő­désének, sikertelenségének, és újrakezdésének ballasztjától mgszabadulva, foglalja el he­lyét az örök törvények szerint mozgó világegyetemben. Ezen a napon rombadőltek az antik templomok, az azték istenek pantheonjai, az inkvizíció, a hitek és eszmék minden filo­zófiája, s az ember egyedül maradt önmagával, talán ki­csit kevesebb romantikával, — de méltóságteljesen, saját ma­ga istenévé lényegülve. Ha a műhold feltalálója háromezer évvel, vagy csak háromszáz évvel ezelőtt élt volna, isten­nek tartották volna és imád­ták volna az akkori emberek, Krisztusként, vagy antikrisz- tusként, mindegy. Most csak csendesen örülünk, tiszteljük a tudóst, mint primus, inter parest, elsőt, az egyenlők kö­zött. Nem egy ember, az egész emberiség jutott el ide, az Olympus csúcsára. Köszönet érte és hála, szov­jet emberek, kik reklám, elő­zetes felhajtás és szenzációhaj­hászás nélkül oly természetes könnyedséggel bocsátottátok útjára a fütyörésző kis masi­nát, mint az egri gyerekek a sárkányt a vár tövében. Még azt sem tudjuk, melyikötöké a dicsőség egyénileg, dehát az itt nem is lényeges. Kézszorí­tás, néhány baráti elismerés, talán kitüntetés, többre kü- lön-külön égyikötök sem vá­gyik. S mi érezzük, a kis hold fenn az ég óceánjában nem­csak a tiétek, a miénk is, — a jobbért, igazabbért küzdő emberek táboráé. Á „LÁZ" komoly lázat okozott a kritikusok körében. Alig akad film, mely oly nehéz feladat elé állította volna a műbírálót, mint Szász Péter filmje. Abban minden mozilátogató egyetért velem, hogy e film után, a nézőtérről jövet, mind­nyájunknak az volt az értése, hegy valami lenyűgözőt és na­gyon jelentősei láttunk. S itt mindjárt Bessenyei alakításá­ról van szó, mely ez esetben annyira a film maga, hogy alig lehet elvonatkoztatni, ha a Láz-ra gondolunk. Bessenyei Emil Janningsra emlékeztetőt nyújtott e film kissé exaltált, erőszakos és lírai szélsőségek felé vergődő Szabó Barnájá­nak megformálásában. Sajnos, kevés magyar film főszerep­lőjéről mondhattuk eleddig — hogy amit egy-egy szerepben nyújtott: nemzetközi klasszi- sú. Most Bessenyey olyasmit produkált, ami az érzelmekre ható erők tekintetében még francia filmek sikerei között is ritkaság. Kitűnő segítsége volt Gordon Zsuzsa és Somló István átélt és emberi közel­ségűvé formált figurái, melyek nélkül Bessenyei robosztusán erőteljes alakítókészsége csak a levegőben mozgott volna. Jól rendezett, fotografált és össze­vágott képek nyugati rutinfil­mekre emlékeztető bravúrjá­val elkészített filmszalagja pereg a néző előtt s érződik: a rendező figyelmét semmi sem kerülte el (kezdve a ba­konyi feszület és a záró jele­netben szereplő kocsma „Ne káromkodj!” plakátjának szimbólumától a tizedelés és „te vagy a tizedik” párhuza­mig). A romantikus, hatásos történetet tehát mesteri kéz­zel mesteri szereplők oldották meg és technikai, színészi és rendezői értelemben egészen kiváló filmet készítettek s alig csodálnám, ha nyugati orszá­gok fesztiválján a Láz értékes elismeréseket, sőt díjakat sze­rezne. A gondolkodó ember mégis furcsán érzi magát a törté­net alatt, majd tépelődve, — niozi után. S ez az, amit sok kritikus — nem számolva a közönségsikerrel — talán kissé egyoldalúan eltúlozva, a film egyedüli fokmérőjévé tett és ennek alapján magát a fil­met egészében elmarasztalta. Szerintem nem ez a hibája a Láz-nak, hogy felvergődött, erőszakos és önző, de alapjá­ért pusztuló, vergődő polgári iigurát állít elénk egy nagy, országot érintő ügy hullámai között. Abban sem értek egyet néhány bírálóval, hogy ilyen figura a valóságban nem léte­zett. A Bajcsy-Zsilinszky ve­zette ellenálló tömbhöz szá­mos feudalista vagy polgári osztályhoz tartozó egyéniség tartozott, akik ezért vagy azért német-ellenesek voltak. Az egész burzsoáziát a német ér­dekek számlájára írni: egy­szerű vulgarizálás lenne. Le­hettek és voltak is kivételek, akik a maguk malmát a „haza érdekei” jelszóval párosítva német-ellenesek voltak pasz- szívan, sőt aktívan is. Hogy az ilyen figura nem jellemző­en tipikus: az más kérdés. Ez jogosan kérhető számon Szász Pétertől ma, amikor számos fontosabb cél lebeg szemünk előtt, mint az, hogyan állít­sunk emléket a burzsoázia egyik vagy másik — korában kétségtlenül pozitív — alak­iának. A film igazi hibája azonban éppen Szabó Barna jellemének alakulása körül van. Ez az ön­ző, erőszakosan élni vágyó, — törtető ember a film egy bizo­nyos fázisában szőrötől-bőrös- tül altruista lesz. Míg a cse­lekmény elején váltig hangoz­tatja, hogy mindene a pénz, a dráma csúcspontján, a svájci menekülés lehetőségét, a szer­zett vagyon megtartásának öt­letét gondolkodás nélkül félre­dobja, csak hazája sorsa lebeg előtte, aféle XIX. századbeli romantikum gyanánt. Adódhat egy jellem életében ilyenfajta átalakulás? A kritikusok sze­rint nem, szerintem igen. Nem az a baj, hogy Szabó Barna jelleme ellentmondósokból van összegyúrva. Hisz sokkal több az ellentmondással teli ember az, hogy a film nem indokolja mint az egyenesvonalú. A baj meg, nem vet eléggé széles ágyat ennek az átalakulásnak a lélektani rúgóira. Ezért hat oly hamisul a Bara Margittal való jelenetek egész sora, — ezért nem érti a néző, hogy mitől csömörlött a gazdag Szabó Barna halálra, ruháinak se szeri, se száma, vagyona, milliói miért üldözik unalom­ba, hiszen egy életen át ezt akarta? Egy ilyenfajta céltu­datosság nem szokott ok nél­kül letörni? Itt a bibi, —nem másutt Érzi ezt Szász Péter is. Nem véletlen, hogy a Bara Margit­tal párhuzamos jelenetekben legtöbb az erőltetett drámai- ság, dagály, és giccs. A story írója erőszakkal akarja ki­mondatni azt, amit maga a cselekmény nem mond ki. A szavak itt, ezekben a jelene­tekben éppen a fentiek miatt csengenek olyan bántón, üre­sen. E kétségtelenül súlyos hi­bák azonban nem annyira a kész film, mint inkább a gyár­tási előkészület, a szerző, de talán filmművészetünk irányí­tásának hibái. Mondjuk meg így: Szabó Barna figurájából nem kellett volna ma filmet csinálni nálunk. De ha már vi­lágra hozták a fattyút, állapít­suk meg azt: a „gyermek” né­mi testi hibával, de nagyon életrevalóan éviekéi, s kelle­mes két órát szerez a mozilá­togatónak. — pala — Hí SÍSS BEMUTATJUK ÚJ SZÍNÉSZEINKET GYŐR VÁ R Y JÁNOS Számtalan szerepet felso­rol, amikor kérdezzük leg­kedvesebb ala­kításáról. Úgy vagyok vele mint az anya gyermeké­vel, mind ked vés — mondot­ta. örültem az Oberon tündér­király szere­pemnek is, igyekeztem jól játszani. A Vig özvegyben nem kaptam szerepet, de majd egyik következőben a „Veszé­lyes fordulóban” újból láthat az egri közönség. Ez a darab november 15. után kerül be­mutatásra. Shakespeare: Szentivánéji álom című da­rabjában, mint Oberon tün- lérkirály mu­tatkozott be, úgy tudjuk, zlég nagy si­kerrel. Tizen­egy évvel ez­előtt végezte a színészképző in­tézetben tanul­mányait, utána vidékre szerző­dött. Színész­pályájának fontosabb állomá­sai: Győr, Sopron, Szeged. Mindenütt prózai szerepeket vállalt, alakított. Mint város, Sopron legkedvesebb emléke. É iI.Hl : KOLDUSDIÁK Az operettkedvelő közönség örömmel üdvözölheti a ke­let-német filmgyártás új alkotását a Millöcker Koldusdiák­jából készült színes filmet. A kellemes, vidám muzsika méltó keretet kapott a színpompás díszletekkel, káprázatos kosz­tümökkel, romantikus felvételekkel. Erős Auguszt szász király leigázva tartja Lengyelorszá­got. A nemesség és a nép összesküvést sző, vezetője Jan. A véletlen hozza útjába Simont, az örök vidám koldusdiákot és egy főúri hintát három előkelő hölgy utasával. Egy gróf­nő és két leánya az utas. Egy nagy ünnepségre érkeznek és a két barát is sikeresen bejut az estélyre. Itt az egyik lány ellen kis merénylet történik, melynek az lesz a vége, hogy a vendégsereg kikacagja a kormányzót. A vakmerőségért, a nevetésért börtönnel kell fizetni és majd, hogy nem, kivég­zés lesz belőle, de sikeresen megmenekülnek. A film kellemes szórakozást nyújt nézőinek. Bemuta­tásra kerül a gyöngyösi Szabadság filmszínházban 10-től 16-ig, az egri Vörös Csillagban október 22—23. között. Egri Vörös Csillag: Október 12—16: Vágyakozás. Egri Bródy: Október 12—16: Áruló jel. Gyöngyösi Puskin: Október 12—14: Áruló jel. Október 15—16: Párisi tavasz. Gyöngyösi Szabadság: Október 12—16: Koldúsdiák. Hatvani Vörös Csillag: Október 12—14: Kuruzsló. Október 15—16: Árnyék. Hatvani Kossuth: Október 12—13: Irén menj haza. Október 15—16: Északi Robin­sonok. Füzesabony: Október 12—14: Az élet háza. Október 15—17: Holt tárna titka. Pétervására: Október 12—13: Egy szép lány férjet keres. Október 15—16: Bagdadi tol­vaj. Heves: Október 12—14: Romeo és Júlia. Október 15—17: Folyón túl. ______ ‘ muttarn : Október 12, szombat: Egerben 19.30 órakor: Víg özvegy (Katona József bérlet). Október 13, vasárnap: Egerben 19.30 órakor: özvegy (bérletszünet). Egerben 15,30 órakor: özvegy (bérletszünet). Október 14, hétfő: Nincs előadás. Október 15, kedd: Egerben 19.30 órakor: özvegy . (Arany János bérlet, középiskolás). Víg Víg Víg MIELŐTT ÁLOMRA csuk­nátok szemecskéiteket, ma új­ra mesélek nektek édes kicsi felnőttecskék, bár sok panaszt hallottam rátok. Hallom, hogy sok kicsi felnőttecske kijár szőlőt csenni a hegyoldalakba, mások meg idegen házak kam­ráiban keresik meg minden-» napi kenyérkéjüket. Nekik nem szól a mesém, és jó lesz, ha vigyáznak, mert szólok a mumsnak és akkor lesz dá-dá. Most csak a jó kis felnőt- tecskéknek mesélek, mert nem igaz, hogy avval, hogy Ander­sen meghalt a mese is meg­szűnt. Sőt, most indult csak igazi felvirágzásnak. Olvas­gassátok csak figyelemmel néhány felnőttecske önéletraj­zát. A mai napra rendelt mese­mese mesketém tárgya igazán érdekes, mert a szerelemről is lesz benne szó, úgy, hogy vi­gyázzatok, nehogy a gyerekek meghallják. Igaz, hogy ettől nem kell félni, hiszen már es­te 10 óra van, úgy, hogy a gyerekek még nincsenek itt­hon. Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer két felnőtt bácsi Az egyik felnőttecske csúnya volt és öreg, mint az országút, míg a másik fiatal és csinos. megtartják a hetedhét or­szágra szóló lakodalmat. És így is lett édes kicsi fel­nőttecskék. Alig telt el egy hónap, már­is szóltak a sípok és dobok és nagy színes forgatagban meg­indult a násznép a tanácsháza felé, ahol a két pár örök hű­séget esküdött egymásnak. Este aztán megtartották a hetedhétországra szóló lako­dalmat, ahol folyt a bor, a sör, a pálinka és alig győzték hor­dani a pirosra sült kacsákat, libákat és egyéb madarakat. Ezalatt a két boldog ifjú há­zaspár... a két boldog ifjú há­zaspár... Épp úgy nem törődött sem­mivel, mint az a két huncut kicsi felnőttecske, aki már ré­gen nem figyel az én tanulsá­gos mesémre. Most aztán itt a vége, fuss el véle, azaz, hogy még annyi hiányzik, hogy a fiatalok még máig is együtt élnek, ha azóta ki nem derült valami turpiság. Látom magam előtt az elé­gedetlen arcotokat édes kicsi felnőttecskék, amint a fal felé fordulva dühöngve mondjátok, hogy az a .................................. (a kipontozott rész tetszés és vérmérséklet szerint tölthető ki), mesemondó pontosan a legfontosabbról feledkezett meg, nevezetesen azt nem me­sélte el, hogy ki, kié lett? Ne féljetek nem maradok adós a válasszal, csak figyeljé­tek szépen. TERMÉSZETESEN a csú­nya és öreg bácsi a harmatos rózsabimbót szakította le, míg a fiatal deli legény az aszalt szilvához hasonló vén nénit vezette az anyakönyvvezető­höz. Azt mondjátok, hogy ez hi­hetetlen? Hát mit vártok egy mesétől? A hétfejű sárkány hihető talán? Nem is beszélve arról, hogy azt elfelejtettem időben el­mondani, hogy a csúnya öreg bácsi a Kacsalábonforgó Kas­tély Kiszerelő Trösztnek volt az igazgatója és megismerke­désük után titkárnői beosztás­ban itt tevékenykedett a har­matos rózsabimbó is. Az aszalt­szilvához hasonló rút néni pe­dig a Kásahegy Bányászati Vállalatnál volt személyzetis és az ő jóvoltából fúrhatta be magát mesénk ifjú és deli hő­se a hatalmas kásahegybe. Tudom, hogy ilyen az élet­ben nincs, na de hát furcsa kis mesémnek bocsássátok meg ezt a fogyatékosságát, miképpen én is megbocsájtom azt, amit mesém hallgatása után a Kacsalábonforgó Kas­télyt Kiszerelő igazgatója és a Kásabánya személyzetise mond és terjeszt rólam. ÉS MOST ALUDJATOK szépen és álmodjatok arról, hogy a világon minden, de minden önzetlen, talán még a szerelem is. HERBST FERENC Geofizikai hét lesz Egerben A TTIT rendezésében Egerben, október 14—19 között geofizikai hét lesz. Ez alkalomból október 14-én, hétfó'n a Nemzetközi Geo­fizikai Ev jelentőségéről tart elő­adást Sulaky István az E. L. Geofizikai Intézet Tud. munka­társa. 15-én, kedden a Déli Sark kutatásairól tart előadást Czenthe László tanár, és ezen az estén a Déli Sarok című színes, angol fil­met is vetítik. A rakéták és mes­terséges holdat ismertető előa­dásra szerdán, október 16-án ke­rül sor. Előadó Bakó Jenő tanár. Október 17-én, csütörtökön a meteorológiai feladatok a N. G. F. Évben címmel Zétényi Endre a Ped. Főiskola helyettes igazga­tója mond ismertetőt. Míg pénte­ken Lengyel Gábor tanár szavai­ból a kozmikus sugárzást és a sarki fényt ismerhetik meg a résztvevők. Az előadások naponta este 6 órakor lesznek a főiskola II. emelet, 78, számú termében (jobboldal, lépcső). — A FELNÉMETI Fűrész­üzem Kisz szervezetében név­adó ünnepséget tartottak szombaton. A Kisz szervezet Ságvári Endre nevét vette fel, s a névadó ünnepségen jutal­mazták meg a V1T műszak­ban kimagasló termelési ered­ményt elérő Kisz fiatalokat. — NAGY AZ ÉRDEKLŐ­DÉS a hosszú lejáratú köl­csönnel kifizethető bányász­lakások iránt Gyöngyösön is. Huszonöt kislakást építettek fel az idén s 33 igénylő akar­ja megvenni 25 évi részletre a 105 ezer forintot érő bányász­házakat. — AZ EGRI JÁRÁSI és városi tanács végrehajtó bi­zottsága rendkívüli ülésen tárgyalta a járás és a város mezőgazdaságának távlati fej­lesztési tervét. A tervjavasla­tot, a mezőgazdasági szakem­berek bevonásával készítették. — AZ ŐSZI HANGVER­SENY évad első egri esemé­nyére november 7-én kerül sor, melyet a városi zeneisko­la 20 kiváló növendéke ad szovjet zeneszerzők műveiből. — A FALVAKBAN újra ta­nulmányozzák a Központi Ve­zetőség agrárpolitikájának té­ziseit. Termelési terveket ké­szítenek, s a megye gazdái úgy számítják, hogy a talajerő gyors visszapótlásával a ho­mokosabb földek megkötésé­vel, a hároméves terv végére 3—I mázsával tudják növelni egy-egy hold föld átlagos ho­zamát. esi felnőttek, hogy mire aka­rok kilyukadni. Bizony arra, hogy az életben az ilyen emberek hamarosan egymásra találnak. És termé­szetesen ebben a mesében is. Mert ahogy mentek, mende- géltek, egy nagy sötét erdő­ben egy espressóra találtak. Az espressónak kolbászból volt a kerítése, az ajtó előtt egy helyen kis rumpatak (Dock) csörgedezett, bent pe­dig a mesebeli vasorrú bába mérte az igazi finom felnőt- tecskéknek való feketekávét. Nosza, betért ide a két ván­dor és itt találta a már emlí­tett két nénit, amint éppen nagyon búslakodtak. Még nem kelt fel a nap a keleti ég al­ján, máris megismerkedtek és tüzes manótáncokba kezdtek, A hangulat nagyon kellemes volt, az erdei jó tündérkék, akiket itt pincérecskéknek hívtak, nagyon udvariasak voltak és csuda pontosan tud­tak számolni. (Vigyázat ked­ves felnőttecskék, ennek sem­mi köze a történethez, ezt csak azért írtam, hogy végre valami mese-szerű is legyen ebben a mese-mese mesketé- ben). Mondanom sem kell, hogy a két néni és a két bácsi hama­rosan egymásba szerettek. Úgy, hogy attól a naptól fog­va minden nap felkeresték az erdei tündérlakot és nemsoká­ra tervezgetni kezdték, hogy Ugyanekkor volt két felnőtt néni is, mert ez muszály, hi­szen a szerelemről lesz szó. Az egyik felnőtt néni rán­cos volt, mint az aszalt szilva, és annak idején az Andersen bácsi személyesen mesélte ne­ki legújabb meséit. A másik néni fiatal volt és olyan szép, mint virágos kertben haj­nalban a nyíló, harmatos ró­zsa. Egyszóval jó nő volt a lei­kecském. A két bácsi csendesen men- degélt az élet útjain és mind­kettő szíve szerelemmel volt teli. Vágytak arra, hogy magá­nyos életüket megédesítse egy hozzájuk illő néni ’bájos moso­lya, hogy gyermekkacaj csi­lingeljen kunyhójukban, hogy esténként ne egyedül kelljen hallgatni ezeket a meséket, hanem összebújva, úgy, mint közületek sokan kicsi felnőt­tecskék. Igaz, hogy ebben az esetben nincs mese. A KÉT NÉNI SZIVE ugyan­ilyen érzésekkel volt teli. Nem volt szegényeknek senki, aki­vel esténként jól kiveszeked­hetnék magukat, nem volt, aki­től számon lehetne kérni, hogy hová tette a fizetését. Szóval cudar életük volt szegények­nek. Ugye sejtitek már édes ki­Jó estét felnőttek... III.

Next

/
Thumbnails
Contents