Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)
1957-10-12 / 81. szám
4 iurrOJiAG 1957. október 12. szombat TUDOMÁNY • MŰVÉSZET Á főid bűvkörén túl.. . ALIG NÉHÁNY NAPJA egyetlen geofizikai esemény foglalkoztatja a tudományos világot: a szovjet műhold meglepetésszerű felbocsátása. A rádióadások legérdekesebb zenéje ma nem Beethoven, Wagner, Dunajevszkij vagy Gershwin, hanem az a morze- hang szerű csivitelés, amit a parányi új égitest útja alatt, fáradhatatlanul sugároz a föld felé. Maga a hang is jellegzetes, szinte szimbólumszerű: mondhatni, gunyorosan vidám, pattogó, mintha az apró kis gömböc dudorászva rohan- gána, körözne egy óriási korcsolyapályán. Az emberek felnéznek a láthatatlan égre, — ahol a sötétkék semmiben ki tudja, hol süvölt a kis mű égitest és Newtonra gondolnak, Galileire, Einsteinre és mindazokra, akik fáradhatatlanul, a babonák és tévelygések útvesztőit kikerülve dolgoztak, míg ma egy szürke és jelentéktelen napon elhagytuk bolygónkat. Szerintem a Föld történetének két Himalája-szerűen kimagasló állomása van: az egyik az az időpont, amikor a majomember kiegyenesedett, s első, tudatosan készített husángjával leverte a kókuszdiót az erdőségek fáiról, a másik pedig az a nap, amelyen az egyidejűleg finomodó, degenerálódó, testileg satnyuló, de szellemében folyton épülő ember eszköze elhagyta a Földet, kilépett a véges földi fizikai törvények, a nehézkedés mindent lenyűgöző korlátái közül, s nemcsak egy gondolat, hanem évezredek minden vergődésének, sikertelenségének, és újrakezdésének ballasztjától mgszabadulva, foglalja el helyét az örök törvények szerint mozgó világegyetemben. Ezen a napon rombadőltek az antik templomok, az azték istenek pantheonjai, az inkvizíció, a hitek és eszmék minden filozófiája, s az ember egyedül maradt önmagával, talán kicsit kevesebb romantikával, — de méltóságteljesen, saját maga istenévé lényegülve. Ha a műhold feltalálója háromezer évvel, vagy csak háromszáz évvel ezelőtt élt volna, istennek tartották volna és imádták volna az akkori emberek, Krisztusként, vagy antikrisz- tusként, mindegy. Most csak csendesen örülünk, tiszteljük a tudóst, mint primus, inter parest, elsőt, az egyenlők között. Nem egy ember, az egész emberiség jutott el ide, az Olympus csúcsára. Köszönet érte és hála, szovjet emberek, kik reklám, előzetes felhajtás és szenzációhajhászás nélkül oly természetes könnyedséggel bocsátottátok útjára a fütyörésző kis masinát, mint az egri gyerekek a sárkányt a vár tövében. Még azt sem tudjuk, melyikötöké a dicsőség egyénileg, dehát az itt nem is lényeges. Kézszorítás, néhány baráti elismerés, talán kitüntetés, többre kü- lön-külön égyikötök sem vágyik. S mi érezzük, a kis hold fenn az ég óceánjában nemcsak a tiétek, a miénk is, — a jobbért, igazabbért küzdő emberek táboráé. Á „LÁZ" komoly lázat okozott a kritikusok körében. Alig akad film, mely oly nehéz feladat elé állította volna a műbírálót, mint Szász Péter filmje. Abban minden mozilátogató egyetért velem, hogy e film után, a nézőtérről jövet, mindnyájunknak az volt az értése, hegy valami lenyűgözőt és nagyon jelentősei láttunk. S itt mindjárt Bessenyei alakításáról van szó, mely ez esetben annyira a film maga, hogy alig lehet elvonatkoztatni, ha a Láz-ra gondolunk. Bessenyei Emil Janningsra emlékeztetőt nyújtott e film kissé exaltált, erőszakos és lírai szélsőségek felé vergődő Szabó Barnájának megformálásában. Sajnos, kevés magyar film főszereplőjéről mondhattuk eleddig — hogy amit egy-egy szerepben nyújtott: nemzetközi klasszi- sú. Most Bessenyey olyasmit produkált, ami az érzelmekre ható erők tekintetében még francia filmek sikerei között is ritkaság. Kitűnő segítsége volt Gordon Zsuzsa és Somló István átélt és emberi közelségűvé formált figurái, melyek nélkül Bessenyei robosztusán erőteljes alakítókészsége csak a levegőben mozgott volna. Jól rendezett, fotografált és összevágott képek nyugati rutinfilmekre emlékeztető bravúrjával elkészített filmszalagja pereg a néző előtt s érződik: a rendező figyelmét semmi sem kerülte el (kezdve a bakonyi feszület és a záró jelenetben szereplő kocsma „Ne káromkodj!” plakátjának szimbólumától a tizedelés és „te vagy a tizedik” párhuzamig). A romantikus, hatásos történetet tehát mesteri kézzel mesteri szereplők oldották meg és technikai, színészi és rendezői értelemben egészen kiváló filmet készítettek s alig csodálnám, ha nyugati országok fesztiválján a Láz értékes elismeréseket, sőt díjakat szerezne. A gondolkodó ember mégis furcsán érzi magát a történet alatt, majd tépelődve, — niozi után. S ez az, amit sok kritikus — nem számolva a közönségsikerrel — talán kissé egyoldalúan eltúlozva, a film egyedüli fokmérőjévé tett és ennek alapján magát a filmet egészében elmarasztalta. Szerintem nem ez a hibája a Láz-nak, hogy felvergődött, erőszakos és önző, de alapjáért pusztuló, vergődő polgári iigurát állít elénk egy nagy, országot érintő ügy hullámai között. Abban sem értek egyet néhány bírálóval, hogy ilyen figura a valóságban nem létezett. A Bajcsy-Zsilinszky vezette ellenálló tömbhöz számos feudalista vagy polgári osztályhoz tartozó egyéniség tartozott, akik ezért vagy azért német-ellenesek voltak. Az egész burzsoáziát a német érdekek számlájára írni: egyszerű vulgarizálás lenne. Lehettek és voltak is kivételek, akik a maguk malmát a „haza érdekei” jelszóval párosítva német-ellenesek voltak pasz- szívan, sőt aktívan is. Hogy az ilyen figura nem jellemzően tipikus: az más kérdés. Ez jogosan kérhető számon Szász Pétertől ma, amikor számos fontosabb cél lebeg szemünk előtt, mint az, hogyan állítsunk emléket a burzsoázia egyik vagy másik — korában kétségtlenül pozitív — alakiának. A film igazi hibája azonban éppen Szabó Barna jellemének alakulása körül van. Ez az önző, erőszakosan élni vágyó, — törtető ember a film egy bizonyos fázisában szőrötől-bőrös- tül altruista lesz. Míg a cselekmény elején váltig hangoztatja, hogy mindene a pénz, a dráma csúcspontján, a svájci menekülés lehetőségét, a szerzett vagyon megtartásának ötletét gondolkodás nélkül félredobja, csak hazája sorsa lebeg előtte, aféle XIX. századbeli romantikum gyanánt. Adódhat egy jellem életében ilyenfajta átalakulás? A kritikusok szerint nem, szerintem igen. Nem az a baj, hogy Szabó Barna jelleme ellentmondósokból van összegyúrva. Hisz sokkal több az ellentmondással teli ember az, hogy a film nem indokolja mint az egyenesvonalú. A baj meg, nem vet eléggé széles ágyat ennek az átalakulásnak a lélektani rúgóira. Ezért hat oly hamisul a Bara Margittal való jelenetek egész sora, — ezért nem érti a néző, hogy mitől csömörlött a gazdag Szabó Barna halálra, ruháinak se szeri, se száma, vagyona, milliói miért üldözik unalomba, hiszen egy életen át ezt akarta? Egy ilyenfajta céltudatosság nem szokott ok nélkül letörni? Itt a bibi, —nem másutt Érzi ezt Szász Péter is. Nem véletlen, hogy a Bara Margittal párhuzamos jelenetekben legtöbb az erőltetett drámai- ság, dagály, és giccs. A story írója erőszakkal akarja kimondatni azt, amit maga a cselekmény nem mond ki. A szavak itt, ezekben a jelenetekben éppen a fentiek miatt csengenek olyan bántón, üresen. E kétségtelenül súlyos hibák azonban nem annyira a kész film, mint inkább a gyártási előkészület, a szerző, de talán filmművészetünk irányításának hibái. Mondjuk meg így: Szabó Barna figurájából nem kellett volna ma filmet csinálni nálunk. De ha már világra hozták a fattyút, állapítsuk meg azt: a „gyermek” némi testi hibával, de nagyon életrevalóan éviekéi, s kellemes két órát szerez a mozilátogatónak. — pala — Hí SÍSS BEMUTATJUK ÚJ SZÍNÉSZEINKET GYŐR VÁ R Y JÁNOS Számtalan szerepet felsorol, amikor kérdezzük legkedvesebb alakításáról. Úgy vagyok vele mint az anya gyermekével, mind ked vés — mondotta. örültem az Oberon tündérkirály szerepemnek is, igyekeztem jól játszani. A Vig özvegyben nem kaptam szerepet, de majd egyik következőben a „Veszélyes fordulóban” újból láthat az egri közönség. Ez a darab november 15. után kerül bemutatásra. Shakespeare: Szentivánéji álom című darabjában, mint Oberon tün- lérkirály mutatkozott be, úgy tudjuk, zlég nagy sikerrel. Tizenegy évvel ezelőtt végezte a színészképző intézetben tanulmányait, utána vidékre szerződött. Színészpályájának fontosabb állomásai: Győr, Sopron, Szeged. Mindenütt prózai szerepeket vállalt, alakított. Mint város, Sopron legkedvesebb emléke. É iI.Hl : KOLDUSDIÁK Az operettkedvelő közönség örömmel üdvözölheti a kelet-német filmgyártás új alkotását a Millöcker Koldusdiákjából készült színes filmet. A kellemes, vidám muzsika méltó keretet kapott a színpompás díszletekkel, káprázatos kosztümökkel, romantikus felvételekkel. Erős Auguszt szász király leigázva tartja Lengyelországot. A nemesség és a nép összesküvést sző, vezetője Jan. A véletlen hozza útjába Simont, az örök vidám koldusdiákot és egy főúri hintát három előkelő hölgy utasával. Egy grófnő és két leánya az utas. Egy nagy ünnepségre érkeznek és a két barát is sikeresen bejut az estélyre. Itt az egyik lány ellen kis merénylet történik, melynek az lesz a vége, hogy a vendégsereg kikacagja a kormányzót. A vakmerőségért, a nevetésért börtönnel kell fizetni és majd, hogy nem, kivégzés lesz belőle, de sikeresen megmenekülnek. A film kellemes szórakozást nyújt nézőinek. Bemutatásra kerül a gyöngyösi Szabadság filmszínházban 10-től 16-ig, az egri Vörös Csillagban október 22—23. között. Egri Vörös Csillag: Október 12—16: Vágyakozás. Egri Bródy: Október 12—16: Áruló jel. Gyöngyösi Puskin: Október 12—14: Áruló jel. Október 15—16: Párisi tavasz. Gyöngyösi Szabadság: Október 12—16: Koldúsdiák. Hatvani Vörös Csillag: Október 12—14: Kuruzsló. Október 15—16: Árnyék. Hatvani Kossuth: Október 12—13: Irén menj haza. Október 15—16: Északi Robinsonok. Füzesabony: Október 12—14: Az élet háza. Október 15—17: Holt tárna titka. Pétervására: Október 12—13: Egy szép lány férjet keres. Október 15—16: Bagdadi tolvaj. Heves: Október 12—14: Romeo és Júlia. Október 15—17: Folyón túl. ______ ‘ muttarn : Október 12, szombat: Egerben 19.30 órakor: Víg özvegy (Katona József bérlet). Október 13, vasárnap: Egerben 19.30 órakor: özvegy (bérletszünet). Egerben 15,30 órakor: özvegy (bérletszünet). Október 14, hétfő: Nincs előadás. Október 15, kedd: Egerben 19.30 órakor: özvegy . (Arany János bérlet, középiskolás). Víg Víg Víg MIELŐTT ÁLOMRA csuknátok szemecskéiteket, ma újra mesélek nektek édes kicsi felnőttecskék, bár sok panaszt hallottam rátok. Hallom, hogy sok kicsi felnőttecske kijár szőlőt csenni a hegyoldalakba, mások meg idegen házak kamráiban keresik meg minden-» napi kenyérkéjüket. Nekik nem szól a mesém, és jó lesz, ha vigyáznak, mert szólok a mumsnak és akkor lesz dá-dá. Most csak a jó kis felnőt- tecskéknek mesélek, mert nem igaz, hogy avval, hogy Andersen meghalt a mese is megszűnt. Sőt, most indult csak igazi felvirágzásnak. Olvasgassátok csak figyelemmel néhány felnőttecske önéletrajzát. A mai napra rendelt mesemese mesketém tárgya igazán érdekes, mert a szerelemről is lesz benne szó, úgy, hogy vigyázzatok, nehogy a gyerekek meghallják. Igaz, hogy ettől nem kell félni, hiszen már este 10 óra van, úgy, hogy a gyerekek még nincsenek itthon. Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer két felnőtt bácsi Az egyik felnőttecske csúnya volt és öreg, mint az országút, míg a másik fiatal és csinos. megtartják a hetedhét országra szóló lakodalmat. És így is lett édes kicsi felnőttecskék. Alig telt el egy hónap, máris szóltak a sípok és dobok és nagy színes forgatagban megindult a násznép a tanácsháza felé, ahol a két pár örök hűséget esküdött egymásnak. Este aztán megtartották a hetedhétországra szóló lakodalmat, ahol folyt a bor, a sör, a pálinka és alig győzték hordani a pirosra sült kacsákat, libákat és egyéb madarakat. Ezalatt a két boldog ifjú házaspár... a két boldog ifjú házaspár... Épp úgy nem törődött semmivel, mint az a két huncut kicsi felnőttecske, aki már régen nem figyel az én tanulságos mesémre. Most aztán itt a vége, fuss el véle, azaz, hogy még annyi hiányzik, hogy a fiatalok még máig is együtt élnek, ha azóta ki nem derült valami turpiság. Látom magam előtt az elégedetlen arcotokat édes kicsi felnőttecskék, amint a fal felé fordulva dühöngve mondjátok, hogy az a .................................. (a kipontozott rész tetszés és vérmérséklet szerint tölthető ki), mesemondó pontosan a legfontosabbról feledkezett meg, nevezetesen azt nem mesélte el, hogy ki, kié lett? Ne féljetek nem maradok adós a válasszal, csak figyeljétek szépen. TERMÉSZETESEN a csúnya és öreg bácsi a harmatos rózsabimbót szakította le, míg a fiatal deli legény az aszalt szilvához hasonló vén nénit vezette az anyakönyvvezetőhöz. Azt mondjátok, hogy ez hihetetlen? Hát mit vártok egy mesétől? A hétfejű sárkány hihető talán? Nem is beszélve arról, hogy azt elfelejtettem időben elmondani, hogy a csúnya öreg bácsi a Kacsalábonforgó Kastély Kiszerelő Trösztnek volt az igazgatója és megismerkedésük után titkárnői beosztásban itt tevékenykedett a harmatos rózsabimbó is. Az aszaltszilvához hasonló rút néni pedig a Kásahegy Bányászati Vállalatnál volt személyzetis és az ő jóvoltából fúrhatta be magát mesénk ifjú és deli hőse a hatalmas kásahegybe. Tudom, hogy ilyen az életben nincs, na de hát furcsa kis mesémnek bocsássátok meg ezt a fogyatékosságát, miképpen én is megbocsájtom azt, amit mesém hallgatása után a Kacsalábonforgó Kastélyt Kiszerelő igazgatója és a Kásabánya személyzetise mond és terjeszt rólam. ÉS MOST ALUDJATOK szépen és álmodjatok arról, hogy a világon minden, de minden önzetlen, talán még a szerelem is. HERBST FERENC Geofizikai hét lesz Egerben A TTIT rendezésében Egerben, október 14—19 között geofizikai hét lesz. Ez alkalomból október 14-én, hétfó'n a Nemzetközi Geofizikai Ev jelentőségéről tart előadást Sulaky István az E. L. Geofizikai Intézet Tud. munkatársa. 15-én, kedden a Déli Sark kutatásairól tart előadást Czenthe László tanár, és ezen az estén a Déli Sarok című színes, angol filmet is vetítik. A rakéták és mesterséges holdat ismertető előadásra szerdán, október 16-án kerül sor. Előadó Bakó Jenő tanár. Október 17-én, csütörtökön a meteorológiai feladatok a N. G. F. Évben címmel Zétényi Endre a Ped. Főiskola helyettes igazgatója mond ismertetőt. Míg pénteken Lengyel Gábor tanár szavaiból a kozmikus sugárzást és a sarki fényt ismerhetik meg a résztvevők. Az előadások naponta este 6 órakor lesznek a főiskola II. emelet, 78, számú termében (jobboldal, lépcső). — A FELNÉMETI Fűrészüzem Kisz szervezetében névadó ünnepséget tartottak szombaton. A Kisz szervezet Ságvári Endre nevét vette fel, s a névadó ünnepségen jutalmazták meg a V1T műszakban kimagasló termelési eredményt elérő Kisz fiatalokat. — NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS a hosszú lejáratú kölcsönnel kifizethető bányászlakások iránt Gyöngyösön is. Huszonöt kislakást építettek fel az idén s 33 igénylő akarja megvenni 25 évi részletre a 105 ezer forintot érő bányászházakat. — AZ EGRI JÁRÁSI és városi tanács végrehajtó bizottsága rendkívüli ülésen tárgyalta a járás és a város mezőgazdaságának távlati fejlesztési tervét. A tervjavaslatot, a mezőgazdasági szakemberek bevonásával készítették. — AZ ŐSZI HANGVERSENY évad első egri eseményére november 7-én kerül sor, melyet a városi zeneiskola 20 kiváló növendéke ad szovjet zeneszerzők műveiből. — A FALVAKBAN újra tanulmányozzák a Központi Vezetőség agrárpolitikájának téziseit. Termelési terveket készítenek, s a megye gazdái úgy számítják, hogy a talajerő gyors visszapótlásával a homokosabb földek megkötésével, a hároméves terv végére 3—I mázsával tudják növelni egy-egy hold föld átlagos hozamát. esi felnőttek, hogy mire akarok kilyukadni. Bizony arra, hogy az életben az ilyen emberek hamarosan egymásra találnak. És természetesen ebben a mesében is. Mert ahogy mentek, mende- géltek, egy nagy sötét erdőben egy espressóra találtak. Az espressónak kolbászból volt a kerítése, az ajtó előtt egy helyen kis rumpatak (Dock) csörgedezett, bent pedig a mesebeli vasorrú bába mérte az igazi finom felnőt- tecskéknek való feketekávét. Nosza, betért ide a két vándor és itt találta a már említett két nénit, amint éppen nagyon búslakodtak. Még nem kelt fel a nap a keleti ég alján, máris megismerkedtek és tüzes manótáncokba kezdtek, A hangulat nagyon kellemes volt, az erdei jó tündérkék, akiket itt pincérecskéknek hívtak, nagyon udvariasak voltak és csuda pontosan tudtak számolni. (Vigyázat kedves felnőttecskék, ennek semmi köze a történethez, ezt csak azért írtam, hogy végre valami mese-szerű is legyen ebben a mese-mese mesketé- ben). Mondanom sem kell, hogy a két néni és a két bácsi hamarosan egymásba szerettek. Úgy, hogy attól a naptól fogva minden nap felkeresték az erdei tündérlakot és nemsokára tervezgetni kezdték, hogy Ugyanekkor volt két felnőtt néni is, mert ez muszály, hiszen a szerelemről lesz szó. Az egyik felnőtt néni ráncos volt, mint az aszalt szilva, és annak idején az Andersen bácsi személyesen mesélte neki legújabb meséit. A másik néni fiatal volt és olyan szép, mint virágos kertben hajnalban a nyíló, harmatos rózsa. Egyszóval jó nő volt a leikecském. A két bácsi csendesen men- degélt az élet útjain és mindkettő szíve szerelemmel volt teli. Vágytak arra, hogy magányos életüket megédesítse egy hozzájuk illő néni ’bájos mosolya, hogy gyermekkacaj csilingeljen kunyhójukban, hogy esténként ne egyedül kelljen hallgatni ezeket a meséket, hanem összebújva, úgy, mint közületek sokan kicsi felnőttecskék. Igaz, hogy ebben az esetben nincs mese. A KÉT NÉNI SZIVE ugyanilyen érzésekkel volt teli. Nem volt szegényeknek senki, akivel esténként jól kiveszekedhetnék magukat, nem volt, akitől számon lehetne kérni, hogy hová tette a fizetését. Szóval cudar életük volt szegényeknek. Ugye sejtitek már édes kiJó estét felnőttek... III.
