Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-12 / 81. szám

1957. október 12. szombat NÉPÚJSÁG 3 Árdrágítók nyomában Alig néhány héttel ezelőtt szü­letet kormányhatározat a burkolt árdrágítások letörésére, s máris komoly intézkedéseket tettek a kereskedelmet ellenőrző szerve­ink, hogy segítségére legyenek pártunknak és kormányunknak a forint megóvása és a gazdasági stabilitás mellett folyó küzdelem­ben. A nyíltan drágítókat elcsí­pik és megbütetik, itt tehát egy kis éberséggel sokat és alaposan lehet tisztogatni. Nehezebb dolog ott, ahol a spekuláció rejtett, kör­mönfontabb módjáról, a burkolt árdrágításról van szó. Sok esetben még a szakembert is megtéveszti cgy-egy eset. Az állami kereske­delmi felügyelőség mostanában vizsgálatait erre a területre össz­pontosította, mert a miniszterta­nácsi beszámolókból kitűnt, hogy sokszor maguk a vállalatok, sőt gyárak sem riadnak vissza a lel­kiismeretlen nyerészkedésnek et­től a forintrontó formájától, lelep­lezésük tehát az egész ellenőrző aparátus összefogását ígényb. A „cseles“ textilszervező A gyárok egyik trükkje, hogy tervezőikkel — például cipőnél — teljesen azonos, sőt olykor gyen­gébb minőségű nyersanyagból egy már bevált és évek óta azo­nos áron adott lipus helyett je­lentéktelen eltéréssel másik fajtát gyártanak s persze jóval maga­sabb áron hozzák forgalomba. Ggakran csak a fűzőlyukak szá­ma, egy odabiggyesztett csatt az eltérés az előző típussal szemben, az ár mégis emelkedett. A me­gyei kereskedelmi felügyelet el­lenőrei legutóbb négy cipőfajtát találtak kifogásolhatónak. Előfor­dult, hogy a szakmai minősítés szabványai szerint I. osztályú ci­pőt a gyár és a nagykereskede­lem extraminőségként hozott for­galomba, mert a dötőbizottság sem intézte el megfelelően az ügyet, ma az extrának kinevezett cipő dolga a legmagasabb mi­nisztériumi fórumok előtt van. „Jó ötlete“ támadt a budapesti Különleges Textildivat Gyárnak. A 165 forintos Valéria takaróba — teljesen azonos minőség mel­lett — kis mintát nyomatott s az ezzel gazdagított takarót 275 forintért hozta forgalomba. Az el­lenőrök lecsaptak a takaróra, s most kíváncsian várjuk, hogy a gyár vezetői mivel fognak majd takarózni? Sokba került a csavar — a vállalatnak Ne higyjük, hogy a drágító vállalat egyszerű leleplezéssel ússza meg. A kereskedelmi felü­gyelőség arról is intézkedik, hogy a jogtalanul szerzett többletbevé­tel — árkiogyenlítési forgalmiadó gyanánt — kikerüljön a drágító vállalat bukszájából. Az Egri Vas- Műszaki Vállalat nemrég 3000 darab csavart adott el da­rabonként 4 forintért az 1,60-as ár helyett. A külömbözetet — 6000 forintot — be kellett fizet­niük z államnak. Ilyen esetben oda a prémium, veszélyben a pénzügyi terv. A vezetők fejüket vakarják. Pedig ezt a drágítást csak tévedés, vagy kis gondatlan­ság okozta. Baj van a túróval Na persze nem mindenütt, de azért előfordult néhányszor, hogy a háziasszonyok szidták a Teji­pari Vállalatot, a száraz, széteső túróért. Az ellenőrök kiderítet­ték — s a Közegézsségügyi és Járványügyi Állomás dolgozói oroszlánrészt vállaltak ebből az ellenőrzésből is, mint általában az élelmiszer front minden sza­kaszán — hogy néhol az előírt 45 százalékos zsírtartalom helyett mindössze 38—39 százalékos zsír- tartalmú túrót hozott a Tejipari Vállalat forgalomba. Es mert a túró ára azonos maradt, a válla­lat bizony burkolt árdrágítást kö­vetett el, mert ugyanazért a pénzért kevesebb értéket adott a vásárlónak, mint annak előtte. Madarat tolláról, bort a maligandról Ezt a jelmondatot tűzhetné cé­gérként számos vendéglátó válla­lat homlokzatára. Bizony itt, e területen található a legtöbb visz- szaélés. A csaposok úgylátszik ál­talában vallásos emberek, s mi­ként a bibliai legendák Kánai mennyegzőjén, ők is vízzel sza­porítják a kapatos emberek bó­káját. Az egri FMSZ italboltjai bizonyára közkedveltek. A poha- razgató atyafiak aligha gondoltak arra a minap, hogy a szemfü­les ellenőrök 220 liter borról rán­tották le a keresztvizet, mert az előírt 11.8 malligánfok helyett mindössze 9.8 fokkal rendelke­zett. A kimérők ennek ellenére 20,60 fillérért adták literét, ho­lott csak 16.80-ért adhatták volna, az alacsonyabb szeszértékű bort. Csak az a vigasztaló, hogy a kü­lönb özetet — a kereskedelmi fel­ügyelőség éberségéből — itt is jó helyre kerül. A mátravidéki vendéglátó 119, 152 és 156-os egységeméi talált az ellenőrzés hasonló kifogásokat, de rajtacsípték a gyöngyöspatai FMSZ-t és az egri Vendéglátó Vállalat mozgó árusai közül is. Szeptemberben 22 büntetés súj­tott a visszaélőkre. Jó üzlet a kevert de csak ha gyanútlanúl lehet az 50—50 százalékos arány helyett az olcsóbb édespálinkát többlet­ként odakotyvasztani a drága rumhoz. Megesett, hogy a fele­fele arány helyett mindössze 35 százaléknyi rum volt a kevert- ben, persze ugyanolyan áron, A vendég így nehezebben rúgott be, de a kereskedelmi felügyelőség nem méltányolta az italmérések emberbaráti szándékait, könyör­telenül befizettette velük a szesz­fokonkénti különbözetet. A mát­ravidéki Vendéglátó 90 liter 34 fokos kommcrszlikőrt árusított 301-es üzletében 114 forintos áron. Most 1977 forintot fizetett az államnak. A vizezés sokba kerül mert nemcsak büntetés jár érte, de az ellenőrző szervek elrende­lik a talált szesz feljavítását is, ez pedig Pesten történik, mégpe­dig jó drágán. Sőt van egy újabb „figura“ is a megrögzött vizezők megfékezésére: a legújabb rendel­kezések szerint egv-két visszaesés után örökre el kell tiltani a ven­déglátó szakmától az olyat, aki felelőtlenül él vissza a vásárlók jóhiszeműségével. A spekuláció hétfejű sárkánya bizony sok gondol ad az állami felügyeleti szerveknek, de az eddigi sikerek azt bizonyítják, hogy a dolgozók érdekei, a vásár­lók ügye jó kezekben van. pagony A Népújság egyik régebbi számában „pontosabban kér­jük a postát” címmel Daragó István novaji levele alapján egy cikk jelent meg. Ezzel kapcsolatban értesítem a szerkesztőséget, hogy az ügyet még annak idején megvizsgál­tam és megállapítottam, hogy a 4.340/669 számú vona­tot késése miatt nem várta be. Az egri MÁVAUT közlése szerint ugyanis a 639 számú járatnak nem volt megálla­pítva várakozási idő. Szórvá­nyosan előfordul, hogy a zár­lat visszamarad és csak más­nap kerül továbbításra. De szeptember végén, amikor megváltozott a menetrend, a 857. számú újonnan beállított járattal Mezőkövesd fő-térről 7.38 órakor indul és 8 órakor Novajra érkezik: Fehér István Postaigazgatóság, Miskolc. OOO Mintegy 150—160 horgász kérelmét tolmácsolta Sós Sán­dor I. aki személyesen járt bent szerkesztőségünknél. Ö a Forgácsológyár dolgozója és egyben szenvedélyes horgász is, s arról panaszkodott, hogy ez évben már legalább öt al­kalommal volt mérgezett az Eger patak vize. Mivel a ha­lászat nagy szerepet játszik a lakosság húsellátásában, te­hát gazdasági érdek, emellett sok embernek kenyérkeresete is, kérjük az illetékeseket, vizsgálják ki, melyik üzemből került ki a mérgező víz a pa­takba, s ha lehetséges, segít­senek azon. Annál is inkább, mert más gazdasági kárt is okozhat, hiszen helyenként kü­lönféle állatok is hozzájuthat­nak a vízhez. OOO Október 5-én foglalkoztunk a Kis ügyek rovatunkban Dani Mihály hevesi lakos panaszá­val. Nyugdíj ügyében a követ­kező választ küldte az SZTK megyei alközpontja: „A pana­szos állítólagos munkaviszo­nyának kivizsgálására az al­központunk minden lehetőt megtett, azonban csak a Cse­peli Vas- és Fémműveknél, 1943-44. -vés, továbbá a hevesi gépállomásnál 1949-56-ig meg­szakításokkal fennáló mun­kaviszonyai igazolódtak be. így összesen 8 év 14 napot nyert. Az öregségi nyugdíjhoz legalább 10 évi munkaviszony kell. A panaszos azt állította, hogy a hevesi Fékosznál volt kézbesítő 1946—49-ig, azonban a Fékosz az SZTK egri alköz­pontjánál, illetve akkor még az OTI-nál nem jelentette be őt. A községi tanács nem volt munkáltatója a panaszosnak, így az nem szolgálati bizonyít­vány, amit onnan kapott. A nyugdíjjogosultsághoz szük­séges munkaviszonyok igazo­lása pedig elsősorban a beje­lentés, azután az okirati bizo­nyítékok, munkakönyv, szol­gálati bizonyítvány alapján fo­gadhatók el. A FÉKOSZ mun­kaviszonyra vonatkazólag al­központunk megkérdezte a bu dapesti alközpontot arra gon­dolva, hogy esetleg központi­lag nem jelentették-e be. En­nek megérkezte után a Társa­dalom biztosítási Bizottság foglalkozik majd az üggyel. Határozata ellen a hevesi já­rásbírósághoz fellebbezhet.” Szavalóvergeny Eperben A Szakszervezetek Kultúrolt- hona 13-án, vasárnap 11 órai kezdettel ARANY JÁNOS sza­való versenyt rendez a székház nagytermében. A nagy író halá­lának 75. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekhez csatla­kozik a verseny, amelyen üzemi, dolgozó, általános- és középiskolá­sok egyaránt résztvehetnek. A versenyt 200, 150 és 100 forintos díjakkal jutalmazzák. A Heves megyei MEK ol­csón ad el túrósdézsákat 80, 50, 30, 10 literes nagy­ságban. Érdeklődni lehet a MEK, Alkotmány utca 14. szám alatti helyiségében. Két kép — két hír Több, harminc tönyre anyag vár el­készítésre a gyöngyösi sza­bó ktsz. rendelt részlegénél. Bartha János és Csomós La­jos nagy szak­értelemmel készítik a ru­hákat. Esténként 25— 30-an gyűlnek össze a Gyön­gyösi Kiskeres­kedelmi Válla­lat klubhelyi­ségében, hogy megnézzék a televízió adá­sait. Cserép- és vaskályhák javítását. Lakatos és bádogos munkákat, mindennemű építési és épületjavítási munkát, festé-t, címfestést és mázolást vállal és megbízhatóan elkészít: EGRI VEGYESIPARI VÁLLALAT Eger, Kertész u. 11. Tel.: 20-61. EPULO HAZAK KOZOTT Q-jtfesa döntés A nyár folyamán Egerese­kében száz modern, tágas bá­nyászlakás építéséhez fogtak hozzá. Ebből közel 90 lakás már el is készült, de mellék- helyiségek hiányában ezeket használni nem lehet. Varga Lajos, a bányaüzem főmérnöke elmondotta, hogy az új lakásokhoz felsőbb ille­tékes szervek nem engedé­lyezik a szükséges mellék- helyiségek megépítését. E furcsa döntésüket a takaré­kossággal akarják igazolni. — Mi — mondotta Varga Lajos —, tisztában vagyunk az or­szág gazdasági helyzetével, teherbírásával, épp azért el­álltunk attól, hogy az új há­zak mellé tervezett kerítése­ket, valamint a járdákat és utakat most építsék meg. — Ezenkívül beleegyeztünk ab­ba is, hogy a drága parkett helyett hajópadlót rakjanak le a lakószobákba. Ezzel 400 ezer forintot takarítottunk meg. A mellékhelyiségek fel­építésére pedig mindössze 60 ezer forint kellene. A dön­téssel nem tudunk egyérteni és kérjük az illetékeseket, — még a tél beállta előtt enge­délyezzék az elengedhetetle­nül szükséges mellékhelyisé­gek felhúzását, mert ennek nem teljesítése igen rossz hangulatot teremt a bányá­szok körében. AZ EV ELEJÉN MEG vidám gyermeksereg építette ahóembert, s nagy hócsaták színtere volt ez a hely, most pedig háromemele­tes épületek emelkednek ki a földből, s benne 108 lakás vár boldog lakójára. Alig 300 méterrel arrébb, ahol még júniusban zöldült a kuko­rica, most 25 bányászlakáson végzik az utolsó simitásokal. Nemsokára beköltözhetnek a bá­nyászcsaládok ezekbe a kis csa­ládi házakba, s 25 év alatt ké­nyelmesen ki is fizethetik azt. Gyöngyösön vagyunk a Pesti úton, a régi vásártéren, ahol egy egész új városnegyed épül. Épül már egy néhány éve és épülni is fog évekig. Lesz itt majd üz­letház, mozi, vendéglő, s minden ami kell. Talán még sporttelep is. így mondja Tóth László a gyöngyösi Magasépítő Vállalat (teljes nevén; E. M. Heves me­gyei Állami Építőipari Vállalati műszaki osztályának vezetője. S ő csak tudja, hiszen a vállalat végzi a nagyobb építkezéseket Gyöngyösön, sőt az egész me­gyében. Hány ember, hány család nézi, figyeli, szorongó érzéssel, lelkese­déssel a vállalat munkáját, S az épülő otthonok láttán az emberek tervezgetnek. — Vajon jut-e ne­kem is? — Még soknak nem jut, de azért minden felépülő házzal közelebb kerülnek lakásproblé­májuk megoldásához azok is, akiknek még nem jut lakás, egy- egy most elkészült épületben. Kö­zelebb kerülnek, mert látják az építkezéseket, ahol felelősségük és fontosságuk tudatában szor­goskodnak a magasépítő dolgo­zói. HÉT SZÁZ EMBER dolgozik a vállalatnál. Hetenként öt napot dolgoznak, péntek este a válla­lat autói haza szállítják lakóhe­lyükre a munkásokat. A hétszáz ember munkájától sokat vár a megye lakossága. A gyöngyösiek várják, hogy a most megkezdett 150 lakás építését határidőre, te­hát 11 hónap múlva befejezzék. A bányászok az ezer személyes fürdő felépítését várják, A petőfi- bányai iskolás gyermekek az új nyolc tantermes, modem iskolá­jukba szeretnének már járni. Ott szeretnének már tanulni a frissen meszelt falak között, a tágas, nagyablakos tantermekben. Nem sokára rá kerül a sor. így ígéri a vállalat. Sokat gondol a magasépítőre az a 36 petőfibányai bányász- család is, akiknek most épül családi otthonuk. Recsken is gon­dolnak a vállalat építőire, hiszen 54 lakás épül ebben a községben. Apcon, a Fémtermia Vállalatnál, a termelés javulását várják az épülő kísérleti magnézium kohó­tól. S a felsoroltakon kívül sok helyen ismerik még a megyében a vállalat munkáját, hiszen ezek az emberek, kiknek keze nyomán megfiatalodnak az öreg épületek, s újak nőnek ki a földből, sokfelé megfordulnak. Ecséden bányász- fürdőt, Füzesabonyban iskolát, Bélapátfalván lakást, Mátraházán túristaházat építenek, Egerben pedig éppen a főiskolát fiatalít­ják. Építkezés. Az első szóra az ember csak a kőművesekre gon­dol, pedig hányféle mesterség munkája kell, hogy egy épület­be beköltözhessenek a családok. Asztalosok, lakatosok, vasbeton- szerelők, festők és villanyszere­lők, üvegesek és bádogosok, kő­faragók és burkolok, no és persze a kőművesek meg a gépek, együttes munkája nyomán épül­nek fel az üzemek, lakóházak. S mintegy karmester a hangszere­ket, úgy dirigálja a sokféle mes­terséget az építésvezető. GYORSAN, OLCSON és jól építeni. Ez a vállalat jelszava. S ez főleg rajtuk múlik. Bár össze­köttetésben vannak még vagy 25 —30 vállalattal, s ezektől is függ az ő munkájúit. Kapcsolataik jók. Az utóbbi időben már ritkák a kötbérek, a peres ügyek, s így főleg a vállalat emberein múlik egy-cgy épület sorsa. Ilyen nagy építkezések el sem képzelhetők gépek nélkül. A tar­gonca helyett itt vannak a szállí­tószalagok, a liftek, melyek pilla­natok alatt szállítják az anyago­kat a munkahelyekre. Itt dolgoznak a hatalmas da­ruk, s egy ember egyetlen moz­dulatára sok mázsás terhet emel­nek a magasba. S milyen sok munkától kíméli meg az építőket a betonkeverőgép, a habarcske­verő, a szivattyúk és a légkala­pács. Még a vakolásnál is ígénybeve- szik a gépet, habarcskompresszor segítségével, gépi vakolással dol­goznak. Több gép; gyorsabb és olcsóbb munka. S ez nagyon fontos. Fon­tos, hiszen az emberek teljesít­ménybérben dolgoznak és jól akarnak keresni, fontos, mert az állam sem fizethet rá a vállalat munkájára. Ebben pillanatnyilag nincs is hiba. Egy kőműves szak­munkás Í.800—2.000 forintot ke­res, a segédmunkás keresete pe­dig 1.200 forint körül van. S e mellett emelkedik az egy főre eső termelési érték is. 1956 második negyedében 11.900 fo­rint volt az egy főre eső terme­lési érték, míg ez év második negyedében 13.790 forint így van ez rendjén, napról- napra javulni kell a munkának, emelkedni kell a termelésnek, mert építeni akarunk mi az elkö­vetkezendő években is. Sőt, még többet az ideinél! A vállalatnak már nagy vona­lakban készen vannak a jövő évi tervei. Ez a terv kétszerese az ideinek. Az elkövetkezendő években épül fel az új gyöngyösi autóbusz megálló, a füzesabonyi hibrid kukoricateiep, s ugyanott 103 férőhelyes tehénistálló. Épül­ni fog az egri gépkocsiforgalmi telep, a hatvani autóbusz állo­más, a siroki 24, az egri 48 la­kás, és a többi épületek, ame­lyeknek még most készítik a ter­veit. Mikor e sorokat olvassák, már beköltöztek a boldog családok azokba a lakásokba, amelyeknek utolsó simításainál jelen voltam. Amikor ott jártam, szerelték a villanyt, meg a vizet. Azóta már elönti a fény a szobát, s a csap­ból is folyik a friss víz. Azóta már meleg otthont kap­tak a beköltözött családok, s a meleg otthon nem csak jelkép, mert bizonyára lobog már a láng a kályhában, sőt sül már a ka­lács is annál a tűzhelynél, ame­lyet akkor samottoztak, mikor e riport készült. 28 CSALÁD ÍZLELI MOST ezekben a napokban az új ott­hon örömét, ismerkednek a szomszédokkal, hogy majd októ­ber 15-én, november 1-én és a többi új határidőnapokon, ami­kor ismét új lakók költöznek az elkészült épületekbe, ők már mint régi, öreg lakók üdvözöljék az új szomszédokat, az új ott­honba költözött embereket. MÄRKUSZ LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents