Népújság, 1957. szeptember (12. évfolyam, 70-77. szám)

1957-09-28 / 77. szám

2 NÉPÚJSÁG 1957. szeptember 28. szombat. A propagandisták felkészítése az 1957-58-as évben az egri járásban PÁRTSZERVEZETEINK életében a pártoktatási év megszervezése mindig fontos esemény. Pártunk mindig nagy gondot fordított arra, hogy a marxizmus-leninizmus elméletével és egyéb idősze-* rű politikai, gazdasági kérdé­sekkel felvértezze a párt tag­jait. Az illegalitás éveiben elvtársaink életük kockáztatá­sával, titokban tanulmányoz­ták a marxizmus-leninizmus forradalmi elméletét. A fel- szabadulás után nagyobb lehe­tőségeink nyíltak a forradal­mi elmélet tanulmányozására. Éltünk is ezzel a lehetőséggel. Az egri járásban az elmúlt évek során munkások, parasz­tok és értelmiségi párttagok tanulmányozták a maxizmus- leninizmus kérdését, amelynek folytán emelkedett eszmei, po­litikai tudásuk. Bizonyítéka ennek az, hogy járásunk üze­meiben, tsz-eiben és községei­ben az ellenforradalom alatt és az azt követő zűrzavaros időkben a párttagok többsége hűen kiállt a párt mellett. A marxizmus-leninizmus ismere­tében helyesen tudták megítél­ni a helyzetet és a nehéz na­pokban, elsőként álltak a harc élére. Igazuk biztos tudatában szervezték a pártot, tudták, hogy a párt vezetése, irányí­tása nélkül ebben az ország­ban nem lehet beszélni népha­talomról. Az országos pártértekezlet határozata a pártszervezetek előtt alapvető feladatként je­löli meg a párt ideológiai és szervezeti egységének megszi­lárdítását. Ennek a határozat­nak megfelelően kezdtük meg az egri járásban a pártoktatás előkészítését. Az előző évek­től eltérően nem a magas szá­mokra helyeztük a gondot, ha­nem a minőségre, hisz a párt- határozat alapjában alapvető feladatunk, hogy annyi iskolát és olyan fokon indítsunk be, ahány elvileg szilárd és jól képzett propagandistánk van az üzemi és községi pártszerve­zeteknél. Mert a propaganda munka kellő színvonalát is elsősorban ez biztosítja. PROPAGANDAMUNKÁNK csak akkor lesz eredményes, ha le tudjuk küzdeni a reví- zíonizmust, dogmatizmust, az elméleti tanítások különvá­lasztását a gyakorlatitól, a szocializmus építésének a min­dennapi kérdéseitől. A párt- határozat megállapítja, hogy ez az előző években párt pro­pagandánk egyik legsúlyosabb hibája volt. Pártszervezeteink megér­tették, hogy az új pártoktatási év az előző évekhez viszonyít­va nagyobb feladat elé állítja a kommunistákat. Az ellenfor­radalom, mely anti-marxista jelszavak alatt tévesztette meg a párttagokat és becsüle­tes embereket, igen sok kárt okozott. Még párttagjaink kö­zött is van olyan, aki egyes kérdésekben nem lát tisztán, amit még teljesen felszámolni nem tudtunk. Erre csakis ak­kor leszünk képesek, ha mi magunk is tisztán látunk az alapvető kérdésekben. Az el­lenforradalom megtanított ar­ra, hogy ha nem akarunk le­térni a helyes útról, hűen kell követni mindig a marxizmus- leninizmus útmutatásait. De hogy követni tudjuk, minde­nek előtt ismerni kell azokat. A pártoktatási határozat meg­valósításához pártszervezete­ink idejében és felelősségtel­jesen fogtak hozzá. A járási pártbizottságon az egész kol­lektíva ügye lett a pártoktatási határozat megvalósítása, min­den elvtárs, foglalkozik ezzel a munkával. A pártszerveze­teknek tájékoztatót küldtünk, amit az augusztusi vezetőségi üléseken majd azt követően taggyűléseken tárgyaltak meg. A propagandisták kiváloga­tását is nagy körültekintéssel végezték el a pártszervezetek vezetőségei, s minden propa­gandistát taggyűléseken hagy­tak jóvá. Ezt a munkát alap­szervezeteink többségükben határidőre elvégezték. Ez is Igazolja, hogy érzik a felelős­séget a párthatározat megva­lósításáért és azon elv alapján dolgoznak, hogy a megindulás­tól sok függ, a jó kezdet a si­keres folytatás alapja. Propagandistáknak a legjobb 1 pártiskolát végzett elvtársakat, j kommunista igazgatókat, mű­szaki vezetőket, járási funk­cionáriusokat, a községek leg­jobb kommunista vezetőit és legjobb kommunista pedagó­gusait jelölték ki. A propagan­disták kiválogatása után párt- szervezeteinkben, a párttagok­kal való beszélgetés kezdődött meg, melyet szeptember 15-ig a partszervezetek többségében befejeztek. A beszélgetéseken a legtöbb pártszervezetben a propagandisták is résztvettek. A felvilágosító munka ered­ményessége az, hogy ma már a párttagok nem értelmezik helytelenül az önkéntességet, abba az oktatási formába je­lentkeztek, amely képzettsé­güknek a legjobban megfelel. A felvilágosító munka nyomán több pártszervezet taggyűlésén a párttagok önként jelentkez­tek, hogy részt akarnak venni pártoktatásban. Például: No- vajon, Kerecsenden, Gyön- gyös-Egervidéki Borforgalmi Vállalat pártszervezeténél, — de más pártszervezeteknél is egységesen foglaltak állást a tanulás mellett. Az egri járásban — többsé­gükben — pártszervezeteink az időszerű kérdések tanfolya­mát választották, mert ennek a keretén belül van a legna­gyobb lehetőség arra, hogy I A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány június végén rendeletet hozott az erdőbirtokossági társulati er­dők államerdészeti kezelésé­nek rendezésére. A rendelet megszünteti azokat a sérelme­ket, melyek éveken keresztül érték a társulatok tagjait, fő­leg a kisparasztokat. Módot ad arra, hogy közgyűléseken a tagság döntse el, kiterjed­tebb, vagy egyszerű államer­dészeti kezelésbe adja-e erde­jét. A Nyugat-bükki Erdőgazda­ság kezeléséhez tartozó erdő­birtokossági társulatok mun­kájának ellenőrzésére egy bi­zottság alakult, melynek töb­bek között tagja Barta Gyula, a Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője, Bo- ér Ferenc, az erdőgazdaság igazgatója, Bortnyák István erdőmérnök és Garami Árpád közbirtokossági előadó. Ez a bizottság segíti a társulatokat Minden úgy maradt, ahogy Lenin életében volt. A kis, mind­össze 35 négyzetméteres szobá­ban egy íróasztal és karosszék áll. A sarokban egy másik asztal látható, amelyet négy szék vesz körül. Itt fogadta Lenin a láto­gatókat, Asztalán egyszerű lámpa és telefonkészülék fekszik. Az egyik falon könyvszekrényt talá­lunk, mely mintegy kétezer könyvet tartalmaz. Marx és En­gels művei, Plehanov könyve Csernyisevszkij és Herzen alkotá­sai és még sok más idegennyelvű könyv sorakozik egymás mellett. A nagyalakú bolgár-francia szó­tárt 1921 március 5-én kapta Le­nin a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságától. A szótár első lapján Dimitrov kézírása lát­ható. Lenin több, mint négy és fél évig — 1918 március 12-től 1922 december 12-ig — dolgozott eb­ben a szobában. E falak között született meg Oroszország villa­mosításának zseniális elképzelése, ez asztal fölé hajolva írta meg: ..A proletárforradalom és a rene­gát Kautsky“, .. A szovjet ha­talom soronlevö feladatai“ és sok más művét. i .ciiiri gyakran fogadott külföl­di vendégeket. E falak tanúi voltak az 1920-as évek nagy ta­lálkozásainak. Ide látogatott a német küldöttség élén Ernst j azok az elvtársak, akik már j valamilyen fokon tanultak, vagy tagjelöltek és még nem vettek részt elméleti oktatás­ban, tanuljanak. AZ ORSZÁGOS pártérte­kezlet határozata fontos fel­adatként állítja a pártszerveze­tek elé az ifjúság nevelését is, hiszen az ellenforradalom nagy eszmei rombolást végzett az ifjúság körében, s ennek felszámolása az egész párt fel­adata. Az egri járásban a KISZ fiatalok politikai tudásának emelése érdekében pártszer­vezeteink úgy segítettek, hogy a KISZ vezetők oktatását a párton belül biztosítják, más­részt jó propagandistákat ad­nak a KISZ oktatáshoz. Ez a munka most még felelősségtel­jesebb, mint bármikor, mert az ellenforradalmi zűrzavar az if­júság söraiban még most sem szűnt meg teljesen. Sok a tisz­tázásra való kérdés. Ezen a téren üzemünk pártszervezete végzett komoly munkát. Sajnos a községi pártszervezeteinknél még nem mindenütt törődnek megfelelően a ifjúság nevelé­sével. A propagandamunka sikerét az előadók felkészültsége dönti el. Éppen ezért a közeljövőben a propagandistákat összehív­juk tanácskozásra, itt megbe­széljük, hogyan készüljenek fel az oktatásra. abban, hogy erejüknek megfe­lelően szerződést köthessenek a Nyugat-bükki erdőgazdaság­nál. Erről tartottak megbeszé­lést a társulatok elnökei és a bizottságok tagjai a közel­múltban és elhatározták a rendelkezések betartását, a társulatok jobb viszonyainak tisztázását és egy közgyűlés összehívását. A bizottság még a tél beáll­ta előtt befejezi munkáját, hogy a télen többezer köbmé­ter szerfát és tűzifát termel­jenek ki. Boér Ferenc igazgató. Jóminőségű kádak, cefrés- és barell hordók kaphatók az Egri Földműves­szövetkezetnél, Eger, Ar- nyékszala u. 2. sz. alatt. Thelmann is. Sokszor beszélge­tett Lenin a városok és a falvak egyszerű küldötteivel is. Ezt ta­lán legjobban érzékelteti A. R. Villiams haladó nyugati hú, aki 1921-ben látogatott el Leninhez. „Sokat kellett várnunk so­runkra. Ez szokatlan volt, mert Lenin mindig pontosan érkezett, ebből arra következtettünk, hogy biztos fontos személyiség­gel, valamilyen különösen lénye­ges állami ügyről tárgyal. Félóra, óra, másfélóra, de még mindig a váróteremben ültünk, s már kissé türelmetlenkedtünk, a dolgozószo­bából pedig kihallatszott a bent- levők beszélgetésének zaja. Ki lehetett ez a fontos vendég,akit ilyen hosszan fogadott Lenin? Végül kinyílt az ajtó és legna­gyobb meglepetésünkre a dolgo­zószobából nem tábornok, vagy diplomata lépett ki, hanem egy egyszerű paraszt, szegényes öltö­zékben. akivel milliószámra ta­lálkozhatunk Oroszországban. — Bocsássanak meg — mon­dotta Lenin, amikor beléptünk. — Egy tanbovi paraszt járt ná­lam és meghallgattam. Mi a vé­leménye a villamosításról és a kollektivizálásról. Olyan érdekes dolgokat mondott, hogy teljesen elfeledkeztem az időről“. Ez mindennél jobban bizo- nyitja Lenin megkülömbözte'-ett figyelmét a dolgozók véleménye és hangulata iránt. Ezenkívül elősegítjük a pro­pagandisták munkáját azzal is, hogy egynapos propagan­dista tanfolyamot tartunk, ahol módszertani kérdésekben se­gítünk. A propagandista tan­folyamok az előző években félévenként három naposak voltak, most a propagandisták javaslata alapján egy naposat J tartunk és gyakrabban, így több, frissebb időszerű kérdés­ről kapnak tájékoztatást és bármilyen vitatott, esetleg tisztázatlan kérdés felmerül, mindig idejében megtudjuk beszélni és tisztázni. A propagandista tanfolya­mok vezetésével olyan elvtár­sakat bízunk meg, akiknek az iskola mellett nagy gyakorlati tapasztalatuk is van ehhez a munkához. AZ AZ IGYEKEZET, amely- lyel a pártszervezeteink tagjai indulnak, az új oktatási évnek politikai felvilágosító munkánk eredményeit is mutatja. De en­nek a meggyőző munkának az oktatás megkezdése után sem szabad alábbhagyni. Ne feled­je el egyetlen párttag sem, hogy csak akkor állhatja meg helyét a munkában, csak úgy lehet a párt a nép ügyének öntudatos harcosa, ha elsajá­títja a marxizmus-leninizmus tanításait és a gyakorlatban helyesen valósítja meg azt. Jezoviczki Vine éné egri járási pártbizottság mun­katársa. Gyors ütemben fejlődik a lengyel energetikai ipar Lengyelországban a felsza­badulás óta számos kohót, bá­nyát, ipari üzemet és sok fon­tos létesítményt építettek. Jelentős eredmények szület­tek a falu, a vasúti közleke­dés világításában is. Hat év leforgása alatt 15 kilométer magasfeszültségű és 4500 kilo­méter alacsony feszültségű ve­zetéket fektettek le. Gazdagvíílés az egri lll-as körzetben Az MSZMP egri III. körze­tének vezetősége október 6-án délelőtt 10 órai kezdettel tájé­koztató értekezletet tart. Az érekezleten megvitatásra ke­rülnek az időszerű politikai kérdések mellett a parasztsá­got érdeklő szakproblémák is. A dolgozószobái egy Marx-ot ábrázoló festmény, egyszerű ko­vácsoltvas tárgyak és fafaragások díszítik. Mindez a nép egyszerű ajándéka, szereteti vezetőjüknek. Az egyiken ezt olvashatjuk: „Ajándék Lenin elvtársnak, a szocialista munkás-paraszt forra­dalom vezérének, a kuszini gyár forradalmi munkásaitól“. A dolgozószoba mellett az ülés­termet találjuk. A Népbiztosok Tanácsa és a párt központi bi­zottsága számos fontos határoza­tot hozott ebben a teremben. Az asztalfőn egy karosszék áll, me­lyen a következőket olvashatjuk: „Ezen a széken ült Lenin, a Politikai Iroda és a Népbiztosok Tanácsa 1918 és 1922 közötti ülésén“. A dolgozó szobából egyi kis fo­lyosó vezetett Lenin lakásához. Lenin és családjának szerénysé­gét hirdetik a lakószobák is. Egy­szerű bútordarabok mindenütt. 1923 májusában Lenin Gorkij­ba utazott. Néhány hónap múlva, október 19-én visszaérke­zett Moszkvába és végigjárta dol­gozószobáját, az üléstermei és lakását. Ez volt utolsó látogatása a fővárosban. Lenin dolgozószobáját és laká­sát úgy őrzik a Kremlben, mint Vlagyimir Iljics nagyságát és egyszerűségét hirdető emlékmű­vet. Megkezdődött az erdőbirtokossági társulati erdők kezelésének rendezése A i\agy Október emlékezetes helyein — AHOL LENIN DOLGOZOTT V. Drobisevszkij riportja Kommunista munkásör tragikus halála Kovács Kálmán 60 éves kommunista munkásőr, a po­roszlói Haladás tsz tagja szeptember 12-én este munkából hazafelé menet a vihar által leszakított villanyvezetéket puszta kézzel akarta a járdáról eltávolítani és az áram agyonütötte. A vele együtt lévő Tóth János segíteni akart társán, az áram azonban őt is úgy megütötte, hogy fél testrésze azóta is béna. A Haladás tsz. segítségére volt az özvegynek a teme­tési költség viselésében és a temetésen a tsz tagjai, a falu kommunistái és munkásőrei vettek méltó búcsút régi har­cos elvtársuktól. FEMEK ISTVÁN VB. elnök Lmlékírat A vámosgyörki Haladás tsz vezetősége és tagsága belső emberi érzéstől áthatva elhatározta, hogy az elhunyt Szed- mák Lajos volt tsz-tag iránt érzett tiszteletük tanujeleként nagyrabecsülésüket egy memorandum szerkesztésével jut­tatják kifejezésre. A tagság egyöntetűen elfogdta a javaslatot, amely sze­rint Szedmák Lajos özvegye élete végéig tartó járadékot Kap a csoporttól. Ez egy hold háztáji foldoől, egy választást malacból és száz munkaegységből áll évenként. így fejezik ki tiszteletüket Szedmák Lajos iránt, aki mint községi vég­rehajtó bizottsági és tanácstag is kiváló munkát végzett. Még élete utolsó idején, az októberi napokban is védte, óvta a tsz gazdaság kis vagyonát. Ezzel az emlékirattal és a ben­ne foglaltak megvalósításával akarnak eleget tenni Szed­mák Lajos emlékének. A tsz-tagság nevében: Bolya János elnök. Badacsonyi látogatás Még szeptember közepénél tartottunk, amikor az egri Gárdonyi Géza Gazdakör 35 szőlőtermelője egy kezdménye- zés alapján ellátogatott az or­szág egyik leghíresebb borvi­dékére, Badacsony—Balaton­íüred—Csopak tájára. Ez a lá­togatásunk természetesen ta­nulmányi út volt. Betértünk a badacsonyi állami pincegazda­ságba, Balatonfüreden meg­néztük az ország egyik legmo­dernebb, a 15 ezer hektoliter befogadóképességű borpincéjét, majd a badacsonyi szőlészeti kutatóintézet szőlőterületét. Tanultunk az oltványiskolák­ból, a telepítések munkájábóL Az egri szőlőtermelők vélemé­nye az volt, hogy Balaton kör­Mezogazdasági ki A járásban első, a megyében második díjat nyert mezőgaz­dasági kiállítást gondos elő­készület előzte meg. A tsz ta­gok és egyénileg dolgozók szí­vesen segítettek megrendezésé­ben. A Vörös Csillag és Petőfi tsz-en kívül több, mint 20 egyéni mutatta be szép termé­nyeit. A látogatók tetszését megnyerte és hasznosnak talál­ták a kiállítást, mert nemcsak az eredményeket (láthatták, de arról is beszélgethettek, ho­nyékén újból virágzik a szőlő­termelés. A legjobb szőlők megtekin­tése mellett megizleltük a ki­váló balatonfüredi és badacso­nyi borokat is. A gazdáknak főleg az utóbbi ízlett. Szeptem­ber 15-én pedig résztvettünk Ualatonföldváron egy szőlé­szeti-borászati ankéton, ahol a gazdák, a tsz-ek, az egész Dél-dunántúl szőlőfejlesztésé­nek lehetőségét tárgyalták meg. A látogatás sokat jelent jö­vő évi munkánkban, mert so­kat tanultunk és legnagyobb eredménye az, hogy valameny- nyien újból megértettük, mi­lyen fontos a szőlőtermelés to­vábbfejlesztése. Koos Viktor, Eger. illítás Tiszanánán gyan érték el azt gazdáik. Sin- ka Béla kiváló dohánytermésé­vel, Gőz Gyula az óriásfej vö­röshagymákkal, Fejes Károly kiváló búzatermésével, Tar Sándor és Gőz Pál pedig a rizs termelésével remekelt. Az állatállomány ugyancsak nagy tetszésre talált Mindannyian sokat tanultunk a kiállításon látottak, tapasztaltak alapján. Erdélyi Béla Tiszanána SZOCIALISTA OBSZBBOH n, l^ffTO ÉLETÉBŐL Kulturális fejlődés a Szovjetunióban A forradalom előtt mintegy 9 millióan tanultak a külön­féle orosz iskolákban, míg az I956-57-es tanévben a tanulók száma elérte a 30 milliót. A cári Oroszországban a falusi iskolákban hat millió gyermek tanult, számuk jelenleg 16 mil­lióra tehető. Még nagyobb a fejlődés a nemzetiségi köztár­saságokban. 1917 előtt mind­össze 400 tadzsik gyerek járt iskolába, a szovjet Tádzsikisz­tánban most 331 ezer diák ül az iskola padokban. Emelkedik asanghaji munkások keresete A városi statisztikai hivatal jelentése szerint a sanghaji munkáscsaládok keresete a múlt évben 10.46 százalékkal nőtt. Az adatok szerint egy munkáscsalád átlagos havi ke­resete az év második negyedé­ben 127.1 jüan volt, vagyis 12 jüannal több, mint a múlt év hasonló időszakában. Élő történelem A Munka Vöröszászló rend­jével és a Lenin renddel két­szer kitüntetett moszkvai „Li- hacsov” autógyár dolgozói el­határozták, hogy a Nagy Ok­tóberi Forradalom 40. évfordu­lójának tiszteletére könyvet ír­nak a gyár történetéről. Ebben a könyvben beszámolnak az üzem múltjáról, fejlődéséről, dolgozóiról, az üzemben szüle­tett nagyszerű újításokról, egyszóval az üzem életéről. Új kórházat kapott Prága Prága egyik legnagyobb te­rülete a Zizkov. amelynek kö­rülbelül 100 ezer lakosa van, a közelmúltban több, mint há­rom millió koronás beruhá­zással új kórházat kapott. A hat emeletes épületben 122 férőhely van. Az új kórházat a legkorszerűbb berendezéssel látták el. Az Albán Népköztársaság három nemzetközi vásáron vesz részt Augusztus végén Gaty Tas- ko földművelésügyi miniszter vezetésével albán küldöttség utazott a Bariban megrende­zett nemzetközi vásárra. Egy másik albán küldöttség a lip­csei vásárra utazott, ezenkívül az Albán Népköztársaság részt- vesz még a damaszkuszi nem­zetközi vásáron is.

Next

/
Thumbnails
Contents