Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)

1957-08-31 / 69. szám

6 NÉPÚJSÁG 1957. augusztus 31. szombat. TUDOMÁNY * MŰVÉSZET • KÖNYVEK Mire képes az elektromos agy? Az elektromos számológépek alkalmazása az egyre differen­ciáltabb technika világában korszakalkotó jelentőségű. Nem csupán csillagászati ér­tékek és mozgáspályák kiszá­mításánál nyújt felbecsülhe­tetlen segítséget (a Hold pá­lyájának egyenlete például 50 nyomtatott oldalon férne csak el) de a legmodernebb és leg­nagyobb gépek „beleavatkoz­nak” az élet legkülönbözőbb területeibe. A stockholmi számolóköz­pontban dolgozó BESZ-gép például időjárásjelentést ad. Hogyan? A várható időjárás kiszámítása azon múlik, hogy mintegy 64 millió részművele­tet kell az adódó értékek fi­gyelembevételével elvégezni. Erre emberi agy záros időn belül képtelen lenne, de a szá­mológép 6 óra alatt pontos munkát nyújt. A londoni Ly­ons vendéglátóipari vállalat Leo nevű számológépe, mely 5000 elektroncsövet „foglalkoz­tat” bérelszámolási, könyvelé­si munkákat végez. A cég ki­terjedt fiókhálózatából napon­ta 45.000 rendelés fut be kü­lönféle árucikkekre. Ezeket szortírozza, utasításokat ad az érintett üzemágaknak a szál­lításra, számláz és a rendelő­ket megterheli. Ha e napi munkával kész, „unalomból” kalkulációs teendőket végez, sőt idegen vállalatoknak bér­munkát is. Az Európában felállított leg­újabb ' elektronikus számoló­gép, az UNIVAC Fac—Tronic II. másodpercenként a követ­kező feladatokat tudja elvé­gezni: 5000 összeadás, vagy kivonás 11 jegyű számokkal, vagy 525 szorzás (11 jegyű szá­mot 11 jegyűvel) vagy 270 osztást (ugyancsak 11 jegyűt 11 jegyűvel). A számolás ered­ményét működés közben el­lenőrzi. Elektronikus számológép működteti a repülőgépek ma­gassági és oldalkormányát a pilóta nélküli repülőgépeknél Itt a vízszintest és függőle­gest jelző műszerek által nyújtott értékeket számoljak! és tartja egyensúlyban a szá­mológép s azoknak megfelelő­en ad „utasítást” a kormány- szerkezetek felé. Más számo­lógépek — például a moszkvai BESZM számolóóriás angolból oroszra fordít. Egyenlőre per­sze nyers fordításokat készít, melyeket lektorálni kell. Az IBM nevű amerikai elektro­mos agy gyógyszer elnevezése­ket készít. Az ABC betűit a kombinatorika matematikai törvényszerűségei alapján úgy csoportosította, hogy ezrével keletkeztek az új és új gyógy­szernevek. A legeslegújabb számológé­pek pedig — házasságközvetí­téssel foglalkoznak. A jelent­kezők legapróbb tulajdonsága­it és igényeit összevetve mate­matikai úton számítják ki a „kedvező” élettársat s a hírek szerint nem is rosszul. Érdekes, hogy az elektroni­kus agy sakkozni tanul meg legnehezebben, holott a sakk nagyrészt matematikai prob­lémák szövevénye. Sajnos azonban a lépések számának növekedése során a sakkjátsz­ma hadállása egyre több lehe­tőség megvizsgálását teszi szükségessé. Egy partiban 40 lépés után a gépnek 10102 hely­zetet kellene megvizsgálni. Ha a számológép egy másodperc alatt egymillió helyzetet vizs­gál felül, akkor is 10175 évez­redbe telne, míg ezt a munkát elvégezné. Ez azért van, mert a gép — minden lehető és le­hetetlen lépést megvizsgál, olyanokat is, aminőket az em­ber a maga értelmével meg sem kísérel. Ennek ellenére vannak már lejegyzett játsz­mák elektromos agy és ember között, a gép azonban elég gyönge ellenfélnek bizonyult s egy tehetségesebb kezdő könnyen megverte. Hétmérföldes csizmában Mesterséges elmebajt sike­rült előidézni a Chlorproma- zin, a Reserpin s az LSD nevű gyógyszerekkel. Ezek az anya­gok a szervezetben ugyanolyan lelki és tudatbeli elváltozáso­kat okoznak hosszabb-rövidebb ideig, mint a schizofrénia. A velük kezelt beteg agyában kényszerképzetek keletkez­nek, énje kettéhasad, s míg egyik része kisgyermeknek, uralkodónak, vagy más kép­zelt személynek hiszi magát, másik része szinte kívülről szemléli ezt az állapotot. E szerek segítségével sikerült beleélni magukat a kutatók­nak s orvosoknak a súlyos el­mebeteg tudat-állapotába és segítségükkel hatásosan gyó­gyítani és megszüntetni a tév­eszmék, szorongások nagy ré­szét. E szerek egyrésze a pri­mitív népek varázslataiban szereplő segédlet, melyre a tu­domány mindezideig alig fi­gyelt fel. Az Atlantis létezéséről folyó vita még nem ült el. Újabb adatok szólnak e földrész egy­kori létezése mellett. Atlantis fővárosát elsőnek Pláton írta le az ókorban tüzetesen. Leírá­sa szinte mindenben egyezik az amerikai azték állam fővá­rosának, Tenonchtitlannak ké­pével. A Borostyánkövek, melynek a földön mindössze egyetlen lelőhelye van: a Balti tenger vidéke, egyaránt meg­találták a fáraók sírjában s az amerikai ősi sírokban. A leg­ősibb görög istenek között ta­láljuk Pánt, feleségét Mayá­nak nevezték. Ez az isten-pár ott szerepel egész Középame- rika és Mexikó őslakosságának istenvilágában. Mindezek a példák erőteljesen utalnak ar­ra, hogy az ókori Európa és Amerika között valamiféle kapcsolatnak kellett lennie. Mesterséges esőt hoztak lét­re úgy, hogy ezüstjodidot jut­tattak a magasan szálló fel­hők tömegébe. Ez az anyag ki­csapódásra késztette a felhők vizét s Ausztráliában másfél órán át negyven négyzet mér- földnyi terület került csapa­dék alá. A rákellenes gyógyszerek közül az M. 39., melyet Do- magk, a híres német kutató ál­lított elő laboratóriumában keltette fel az orvosok figyel­mét. Az M. 39. milliószoros hígításban a kísérleti állatok legsúlyosabb daganatait is megszüntette s az emberen történt kísérletek is biztatóak. A himlőoltás eredete több­ezer éves. Bebizonyosodott, hogy a hinduk, perzsák és kí­naiak néhányezer évvel ez­előtt a feketehimlős beteg vá­ladékát hegyes tárgy segítsé­gével juttatták az egészséges emberek szervezetébe, hogy így a kór enyhébb lefolyását idézzék elő. A reuma sem a civilizáció betegsége. Többezeréves állati és emberi csontok deformált ízületei tanúskodnak az egész­ségtelen barlanglakások „bar­langi köszvénynek” nevezett nyavalyáiról. Az ultrahang a legtökélete­sebb tisztítószer. Angol klini­kákon bevezették a precíziós műszerek és eszközök ultra­hanggal való tisztítását, mert bebizonyosodott, hogy segítsé­gével a tisztogatás igen ered­ményes. Lesz-e egri szimfonikus zenekar? Néhány hete írtunk arról, hogy kész feltételek vannak az egri szimfonikus zenekar lét­rejöttéhez. Sajnos az illetéke­sek — köztük a megyei nép­művelési osztály — a fülük bojtját (vagy botját!!?) sem mozdították azóta. Most a színházi zenekar régi és kitű­nő új tagjai ismét szorgalmaz­zák: szervezzék meg végre a honvédzenekar, a színházi és zeneiskolai erők segítségé­vel az egri szimfonikusokat. Egészen közvetlen tervük Gershwin: Rapsody in Blue- jának előadása s Künnecke Táncszvitje. Az egri közönség bizonyára örülne e vállalkozás sikerének. Megkezdte tájelőadásait a Gárdonyi Színház A már két szezon óta úgy­látszik elnyűhetetlen Nebánts- virággal indult útjára a Gár­donyi színház tájtársulata, hogy hivatalosan is megkezdje az 1957—58-as idényt. Könyvekről Bébel: A nő és a szocializ­mus. (Kossuth kiadás). A szer­ző a szocializmus elméletének egyik legkiválóbb fejlesztője és írója volt. E könyvében nem a téma meglehetősen szűk mo­nográfiáját írja meg, hanem széles és átfogó képet ad a szocializmus gazdasági és tár­sadalmi összefüggéseiről, a tu­domány és kultúra kérdései­ről, egyszóval mindarról, ami problémaként jelentkezik a szocialista építés közben. Ép­pen ezért Bébel műve nélkü­lözhetetlen a magát politikai­lag továbbfejlesztő, elméleti oktatásban résztvevő, vagy a szocializmus mélyebb társa­dalmi és gazdasági problémái iránt érdeklődő számára. Mit láttunk a moziban? Augusztus 20-án nyitott me­gyénk első szélesvásznú film­színháza az Egészségház utcai Kertmozi. A Vasárnap gyilko­sai c. film kissé szokványos hatásokra épült története a francia filmek technikás gör- dülékenysége folytán jól érvé­nyesült a szemnek eleinte szo­katlan széles mozivásznon. Maga a film tipikusan nyári szórakozás: egy kormánycsa­var mesterségesen felfújt iz­galmai mögött jó rendezés és őszintén emberi színészi ala­kítások szórakoztatják a kis­sé didergő nézőt. A „Benderathi eset” c. ke­letnémet film immáron a má­sodik néhány héten belül, mely a háborúra készülődő bonni állam polgárainak éle­tét karikírozza. Mert belső tra­gikuma ellenére is karikatúra ez a film s benne a szokvá­nyos tanár — diák ellentét mélyebb politikai értelmet kap. Päker tanár az éledő fa­sizmus maga, s ma már nem is túlságosan titkolt eszközei beárnyékolják nem csupán az iskola, de a szülők, az egész nép életét. A film kissé von­tatott és ismétlésekbe bocsát­kozó technikája ellenére érté­kes és szórakoztató. Egy gondozatlan sírnál KIsügyEK Panasz a Vadászkürt Étte­remre. Nem is apró panasz. Lenhard Józsefné pénteken (augusztus 23-án) sertéssültet rendelt rizzsel, de elfogyasz­tására már nem kerülhetett sor, mert a rizs nem éppen be­levaló dolgokkal volt szeny- nyezve, ugyanis egérpiszkot talált a rizsben. Reklamáció­ját nem fogadta el sem a pin­cér, sem a szakács, s mindent a kereskedőre hárították, akik ilyen rizst szállítottak az ét­teremnek. Nem tudjuk mit szólna a pincér és a szakács, ha odahaza felesége azon mód tálalná neki a rizst és a gyü­mölcsöt, ahogy azt az üzletből megveszi? Nem hisszük, hogy a kereskedőt szidná érte... O Az augusztus 14-i lapszám „Kis ügyek” rovatában Bárdos Miklós egri lakos panaszát is­mertettük. A napokban meg­érkezett a válasz: „Bárdos Miklós panaszával még július közepén jelentkezett üzemve­zetőségünknél, — mondva — hogy villanyoszlopunk az újonnan épülő házának útjá­ban van. Kérte, helyezzük el onnan. Mi nyomban a városi tanács műszaki osztályához küldtük, hogy a munkát ott rendelje meg, mivel itt nem­csak az oszlop áthelyezéséről van szó, hanem egy egész sor­ról. Ugyanebben az időben mi is szóltunk a műszaki osztály­nak, hogy küldjenek át hoz­zánk az újonnan kiosztott ház­helyekről megfelelő léptékű térképet, így megtudjuk, hogy az új villanyoszlopokat hová helyezzük el. Többszöri sürge­tésünkre a városi tanácstól csak agusztus 17-én érkezett meg a megrendelés. Tehát látható, hogy nem annyira az ÉMÁSZ hibás eb­ben az ügyben, mert az ilyen hibák elkerülhetők lennének, ha az illetékes szervek a ház­hely kiosztásokra az Áram­szolgáltatót is meghívnák. Ezt a munkát egyik hétről a má­sikra már nem tudjuk elvé­gezni, mivel 800 munkaórát és 12.000 forintos költséget vesz igénybe.” O Aki ismeri a Mátra-környé- ki utakat, vagy legalább is né­ha meleg nyári napokon arra jár, aligha hiszi elazújságban nemrégen megjelent cikknek, hogy a Mátra útjain már por nélkül lehet közlekedni. A lap tudósítóját rosszul informál­ták, vagy nem nézte meg még a legforgalmasabb utakat sem. Bárki meggyőződhet arról, hogy a 217. számú megyei út­nak, főleg a Párád és Parád- sasvár közötti szakaszán mi­lyen szörnyű a por. Pedig ezen az úton nagy a forgalom. Tu­risták, kirándulók, a fürdőre érkezett vendégek, autók ál­landóan látogatják Parádfür- dőt és Parádsasvárt. Egyik va­sárnap is 43 autóbusz érkezett, rengeteg gépkocsi, motorke­rékpár és egyéb jármű és bi­zony sokan szidták a nagy port. Szeretném ezt az utat az Út­fenntartó Vállalat figyelmébe ajánlani, mert nemcsak, hogy poros, de nagyon rossz is. Sür­gősen javításra szorulna. Kovács Béla, Párád Eladó a Pétervásárai Földmű­vesszövetkezetnél jó állapot­ban lévő 500-as 1 drb. csibe keltetőgép, 1 drb 100 literes és 50 literes burgonyafüllesz- tő, 3 drb 25 literes tejeskan­na, 1 drb fejővödör és 1 drb úszós tejmérő edény. A napokban a temetőben járkálásom közben feltűnt egy háromszögletű hamuszürke színű fejfa. Miután nem min­dennapi formájú, úgy gondol­tam, megnézem kit takar ez a szépen gondozott sírhant. Nagy Endre, élt kilenc hóna­pot. Kár volt születnie. To­vább menve bejártam az egész temetőt és még egy ugyan­olyan formájú, színű fejfára bukkantam, amely csak annyi­ban különbözött az előbbi sír­hanttól, hogy ez teljesen elha­nyagolt. Odamenve olvasom a következőt: Kolacskovszky La­jos, élt 62 évet. Megdöbbentett a név! Vájjon az én kedves jóbarátom? A drága Kola bácsit takarja e sírhant? Megálltam és szinte megelevenedett előt­tem szél szál termete, nyílt, becsületes, két jóságos szeme. Most visszafordítottam az élet kerekét huszonöt évvel. Ülünk a Telekesi menedékház előtti pádon. Férjem, ki neki régi harcostársa volt, e szavak­kal mutatta be: Kolacsovszky, kedves jóbarátom, az élő lex­ikon. És valóban az volt. El­merengve a természet szépsé­gében jól beuzsonnáztunk, egy-két pohár friss forrásvizet elfogyasztva így szóltam: drá­ga Kola-bácsi, meséljen ne­kem valamit. Rám emelte nagy kék sze­meit és így szólt: Mi olyan vá­rosban lakunk, melynek min­den köve régmúlt időről be­szél. Szóval visszavezetett en­gem a 15. századtól egészen a 17. századig, ennek kimagasló eseményeihez. Én csak hallgattam, ittam nyugodt, regélő szavát és észre sem vettük, hogy már éjfél is elmúlt felettünk. Később még sokszor találkoztunk. Legutóbb Még csak augusztus vége van de a szüret láza már előreve­títi árnyékát Heves megye másik legnagyobb és legneve­sebb szőlőtermő vidékén: Gyöngyösön és környékén. A városban ugyan csak kétezer hold a szőlő területe, de a gyöngyösi gazdák a környező községek határában jó két­ezer holdat mondhatnak ma­gukénak. így hát vagy négy­ezer hold az, amelynek ter­mése kenyeret és hírnevet ad a városnak, a város dolgozó parasztjainak. Ami a hírnevet, meg a ke­nyeret illeti, — nem lesz baj. Sőt! Általában mintegy 25 má­zsás szőlőtermést várnak, de van olyan határrész, ahol eléri a 30 mázsát is a szőlő hoza­ma. A mennyiség lényegesen nem magasabb, mint a tava­lyi volt, de magasabb a must cukorfoka, s így jobb lesz a bor, mint tavaly volt. Ahogy számolgatják, mintegy 45 ezer Az elmúlt hat hónap alatt megnövekedett a hevesi föl­dek, szőlők és gyümölcsösök forgalma, értéke. Ez idő alatt a illetékes megyei szervek 1890 adás-vételi szerződést hagytak jóvá, mely közel 2000 kataszt- rális hold területet érintett, illetve e rövid idő alatt ennyi föld került más tulajdonosok­hoz. Az adás-vételi szerződé­sekben bevallott összegek sze­rint az eddig eladott földek értéke 12,500.000 forintot tesz ki. Az ingatlanforgalom azt bi­zonyítja, hogy a föld az egri járásban a legdrágább. Ezen a vidéken egy hold szántóért, a csendes, magányos emeleti szabájában, ahol nagy szorga­lommal dolgozott. Úgy serce- gett munkájában megedzett becsületes kezében a toll, mint régen, szavai peregtek a Telkesi éjszakában. Azóta el­röppent egy pár év. És most itt, a csendes, illatos, napfé­nyes sírkertben, elgondolkoz­va nagyságán, újságcikkein, mit az íróasztalom fiókjában őrzök, mint kedves emléket, íme néhánynak a címe: Mi­lyen is a pokol? A hadak útja, A kun palócok megtérítése; A Fekete kutya. Leültem egy padra és amint szemléltem fűvel teljesen benőtt sírhant­ját, a következők jutottak eszembe: Keresek valakit! Hol van hát? Mentem a tudóshoz, Mentem a művészhez, Náluk van bizonnyal, isten- leg érez. Istenileg érez. Magasztos költő, lénye csupac eszmény. Szüntelen a szépet, nagyot keresvén. Megkondul a kápolna kis- harangja és eltűnt szemeim elől a regélő költő, a régi har­cos, az igazság katonája. És nem látom magam előtt mást, csak egy elfeledett, árván ha- gyatt füves, gondozatlan sír­hantot. Fályi Józsefné Eger, Kohári u. 46. sz. * A szerkesztőbizottság meg­jegyzése: A Népújság munka­társai ígérik, gondoskodnak arról, hogy barátunk és elv­társunk sírhantja méltó le­gyen ahhoz, akit takar. hektoliter bor lesz az idei ter­més, — 5 ezer hektóval több az elmúlt esztendeinél — s átlagban 11—12 lesz a bor maligánfoka. Az imént azt mondtuk, hogy a szüret láza már előreveti árnyékát Gyöngyösön. Helyes­bíteni kell a dolgot, mert a szüret voltaképpen már meg is kezdődött. Szedik és szállít­ják a világhírű gyöngyösi saszla szőlőt. Naponta mint­egy 8—10 csemegeszőlővel megrakott vagon indul el a gyöngyösi állomásról, — ex­portra. Szeretik, ismerik és várják a gyöngyösi szőlőt Lengyelországban, mind a két Németországban, Angliában, sőt még Olaszországban is. S be sem fejeződik a csemege- szőilő szedése, amikor a jövő- hónap végén aztán teljes erő­vel megindul majd a borsző­lők szüretelése is. A gyöngyö­si gazdák készülnek a máso­dik aratásra. vagy legelőért 18.000 forintot kérnek, a szőlőnek és gyü­mölcsösnek holdja pedig 28.000 forintért kel el. Gyöngyösön már olyan pél­da is volt, hogy egy hold sző­lőt 45.000 forintért adtak el. A megye területén legolcsób­ban a füzesabonyi járásban lehet földet vásárolni. Ezen a környéken nincs szőlő és itt egy hold szántót, vagy legelőt három és fél — négyezer fo- rontért adnak. A mellette lé­vő hevesi járásban már ismét drágább. Itt egy hold rét, vagy szántó 5000 forintba, egy hold szőlő pedig 12.000 forintba ke­rül. ■■■■» • t — — Szedik a csemegeszőlőt, jő lesz a bortermés Gyöngyösön ——►*<— Növekedett a szántóföldek és szőlők forgalma és ára WW^AA^íVWWVW'AAV^A^Vv^Vv^^Wv^^^VvVvWWWWsAAŐAVWVVVVsAA✓VVWVV^^AA^WVV^A^/VWWW^AAVWWWWWv^AA/V^^ A KIS SZENDE

Next

/
Thumbnails
Contents