Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)
1957-08-25 / 67. szám
világ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM 67. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1957. AUG. 25. VASÁRNAP. Növekvő Augusztus 20-át, az alkotmány születésének évfordulóját országszerte nagy lelkesedéssel ünnepelte a magyar nép. Nem veit olyan hely az országban, ahol hitet ne tettek volna ezen a napon a munkás-paraszt hatalom, a néphatalom mellett. Csattanós válasz ez az egységes kiállás az ellenforradalom híveinek, de csattanós válasz ez Andersen úrnak is, a hírhedt ötös bizottság elnökének, aki jelentésében nem átallotta azt állítani, hogy a magyar nép nem ért egyet a jelenlegi rendszerrel, nem követi és támogatja a jelenlegi országvezetést... Augusztus 20-án a magyar nép találkozott vezetőivel. A párt és a kormány országos vezetői, a megyei, járási párt, tanács és tömegszervezeti vezetők gyűléseken, ünnepségeken beszélgettek a dolgozókkal, nagy egyetértésben. Kisújszálláson Kádár és Dobi elvtárs beszédét százezren hallgatták Megyénkben több tízezer volt azoknak a száma, akik ünnepeltek, akik kinyilvánították hovatartozásukat. Volt az ünneplők között természetesen sok olyan ember is, aki nem ért mindenben egyet a párt és az ország vezetésében, de az alapvető dolgokban ezekkel is megtalálták és találják a vezetők a közös hangot. Ezt a találkozást, ezt az egyetértést csak örömmel lehet üdvözölni, s ezt látva akaratlanul is november, december tolakszik az ember emlékezetébe. Ezekben a hónapokban az ellenforradalom ellene volt minden olyan vezetőnek, aki a rend, a nyugalom mellett emelt szót. Rákosistának, sztálinistának titulálták őket, rágalmakat szórtak rájuk, igyekeztek tömeghangulatot kelteni — nem egy helyen sikeresen — a néphatalom mellett gerincesen kiálló vezetők ellen. Hányszor, de hányszor elhangzott: „mit akarnak, a népnek nem kellenek, a nép nem támogatja őket.” Hangzatos, jól fogalmazott szavak ezek, csak éppen nem voltak igazak. S azt, hogy *zek a rágalmak, ezek a hangoztatások mennyire távolt vannak az igazságtól, a tények bizonyítják. Az elmúlt kilenc hónapban gyűléseken, pártnapokon, vagy éppen fogadónapokon és baráti találkozásokon százezrek beszélgettek a megye vezetőivel. Ezrek fordulnak naponta a megye párt- szervezeteihez, tanácsaihoz kérdéssel, javaslattal, tanácsért, vagy segítségért. A megyei pártbizottság az elmúlt hónapok alatt többszáz, szóban, vagy írásban beadott kérdésben döntött. Az egri városi pártbizottságon naponta 15-20 ember fordul meg, és így van ez a többi pártbizottságokon is. Szerkesztőségünkhöz havonta mintegy 350-400 levél érkezik, a tanácsoknál szinte percenként nyílik az ajtó — a dolgozók ezrei fordulnak nap, mint nap a párt és állam szerveihez. Nem mindig a köz érbisalom dekében, sokszor egyéni sérelmek, gondok orvoslásáért fordulnak a vezetőkhöz, vagy a vezető párt és állami szervekhez. de ez mit sem von le ennek a bizalomnak az értékéből. Hiszen az, hogy sokszor egészen bizalmas családi vagy egyéb ügyekben is kikérik a vezetők véleményét, azt bizonyítja, hogy becsülik, tisztelik, szeretik vezetőiket és bíznak bennük. Miért ez a megnövekedett bizalom? Mi táplálja ezt a tiszteletet, megbecsülést a vezetők iránt? Az, hogy mind többen látják: a párt és a kormány országos vagy helyi vezetői következetesen harcolnak az ország, a nép érdekeiért, Az, hogy a vezetők nem elefántcsonttoronyban élnek, nem függönyös autókon suhannak ide-oda, hanem ott vannak a dolgozók között, a bányában vagy éppen a búzatáblán beszélgetnek az ország, az egyén sorsáról. Az, hogy mindtöbben látják, hogy a vezetők is bíznak az egyszerű dolgozó emberekben, kikérik véleményüket, igénylik tanácsaikat. Nem volnánk őszinték, ha azt mondanánk, hogy megyénkben a bizalom már teljes, nincs semmi tennivaló e téren. Vannak még a dolgozók között sokan, akik nem szívesen fordulnak a vezetőkhöz, a felsőbb szervekhez mondván, „úgysem értenek meg, úgysem segítenek”. És akadnak még a vezetők között is, — ha elvétve is — akik úgy vélekednek, hogy ők egyedül, a maguk képességeivel is megbirkóznak a feladatokkal és nem igen törődnek azzal, hogyan vélekednek róla a vezetettek. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy mind a két vélemény helytelen. Szerencsére egyik sem általános. Számításba kell viszont venni, hogy vannak olyan erők, vagy jelenségek ma is, amelyek akadályozzák a bizalom erősödését. Az egyik: az ellenforradalmi elemek napjainkban is rágalmakkal, hazug híresztelésekkel támadnak egyes vezetőkre és vannak becsületes emberek is, akik hitelt adnak ezeknek. Segít az ellenforradalomnak ebben a munkájában az eléggé elharapódzott intrika is, amely egyes vezetők, egyes dolgozók tekintélyére, becsületére tör. A másik dolog: Akad még olyan vezető is a megyében, aki nem képes megfelelően dolgozni, lebecsüli a tömeg erejét, véleményét. A megyei pártbizottság intézkedik, hogy az ilyen vezetők, akik nem tudnak a tömegekkel együtt dolgozni, elkerüljenek vezető posztukról. A bizalom nagy dolog. Nehéz megszerezni, de könnyű elveszíteni. Éppen ezért vezetőnek és vezetettnek arra kell törekednie, hogy a jóirányban fejlődő kölcsönös bizalom tovább erősödjön, szilárduljon, hogy együttesen összefogva vezető és vezetett munkálkodhasson a közös célok megvalósításáért. Nem osztják ki házhelyeknek a Gárdonyi kertet Az elmúlt hetekben több olyan cikk és levél jelent meg a Népújságban, amely kifogásolta, hogy a Gárdonyi-kertben házhelyeket osztottak ki és ott lakásokat építenek. Eger város tanácsa ipari és műszáki osztálya közölte a szerkesztőséggel és ezen keresztül a város lakóival, hogy a Gárdonyi-kertben tervezett házhelyosztás nem valósul meg. A kert a továbbiakban, mint közpark a dolgozók rendelkezésére áll majd. A lenini külpolitika. — Kisújszállásról jelentjük. — A hét humora. — Kik mentek, kik jöttek az egri Gárdonyi Géza színházhoz. — Reggeltől estig a tarnabodi tanácsházán. — Az NB II. labdarúgó bajnokság állása. Ráfizettek a könyv égetésre Az ellenforradalom dúlása irején Heves megye területén garázdálkodó banditák a városi és falusi könyvtáraknak sem kegyelmeztek. Valameny- nyit feldúlták és rövid idő alatt 11.939 kötet értékes könyvet raktak máglyára, égettek el. Csupán a hatvani könyvtárból 4957 darabot semmisítettek meg. Több községben, közöttük Demj énben is az egész nöpkönyvtárat elégették. Jellemző e könyvégető huligánok műveltségére, hogy a legjobb magyar költők Petőfi, Ady és József Attila műveit sem kímélték. A felelőtlen könyvégetők most ráfizetnek tetteikre. A lakosság segítségével mindenütt előkerültek és mind egy fillérig meg kell fizetniük a könyvtárakban okozott károkat. 300.000 kg rizs Az eddigi becslések szerint a megye területén a rizs átlagtermése eléri a 14—15 mázsát, mely azt jelenti, hogy a hevesi rizstermelők mintegy 300.000 kiló rizzsel járulnak hozzá az ország ellátásához. Kutató-telep a „La-Adam“ barlangban A román barlangkutató intézet fiatal kutatókból álló munkaközössége a napokban megkezdte a Konstance tartományi Madgidia kerületben fekvő „La Adam” barlang tudományos feltárását. A barlangban értékes leleteket tártak fel, többek között negyedkori állatok — rénszarvasok, jegesmedvék, stb — csontjait, továbbá csökevényes szemű, hosszú csápú, színtelen testű rovarokat, amelyeknek egy részét még nem ismeri a tudomány. A leletek nagy tudományos értékére való tekintettel a barlangkutató intézet elhatározta, hogy kutatótelepet létesít a „La Adam” barlangban. A magyar-tenger partján \(Márkusz László képesriportja) Évente több százezren töltik szabadságukat, hétvégi pihenőjüket a Balaton partján. Az elmúlt hetekben, hónapokban megyénkből is sokan keresték fel a Balaton üdülőhelyeit, hogy felejthetetlen napokat töltsenek a magyar tenger partján. Erről szól képesriportunk: Indái a nagy vitorlás a siófoki kikötőből 20 boldog utasával. (A képesriport folytatása a 7. oldalon.) Mind nagyobb méreteket ölt megyénkben a tiltakozás hulláma az ötös bizottság jelentése és a „magyar kérdés” ENSZ elé citálása ellen. Megyénk dolgozói a belügyeinkbe való durva beleavatkozásnak tartják mind az ötös bizottság rágalomhalmazát, mind pedig az ENSZ közgyűlés összehívását a „magyar kérdésben”. Egyetért az ENSZ-ben működő szovjet képviselettel, amely határozottan ellenezte az ülésszak összehívását. Megyénk dolgozói szerint is törvénytelen és az ENSZ alapokmányával ellenkezik a magyarországi helyzetnek, valamint az úgynevezett magyar kérdéssel kapcsolatos jelentésnek megvitatása az ENSZ-ben. Ezt fejezik ki a forró hangulatú gyűlések, ezt fejezik ki a tiltakozó levelek, táviratok. Augusztus 20-án Heves megyében csaknem 100 ünnepi gyűlésen, mintegy 80 ezer ember emelte fel tiltakozó szavát, ítélte el a hazánk bel- ügyeibe való durva beavatkozást. Az Országos Béketanácshoz, a Külügyminisztériumhoz és közvetlenül Dag Hammarskjöld az ENSZ főtitkárához eddig több, mint 200 táviratban tiltakoztak a megye dolgozói. Tiltakoztak például a Mátravidéki Erőmű, Petőfi- bánya, Rózsaszentmárton, Bélapátfalva, Egercsehi dolgozói, Kerecsend, Tarnaőrs, Mikófal- va dolgozó parasztjai, a füzesabonyi Cipész KTSZ és a Nemzeti Bank hevesi fiókjának dolgozói, az egri Gárdonyi Gazdakör tagjai. Számos helyen a gyűléseken elmondták és táviratukban is kifejezték: Heves megye dolgozói, akik átélték az imperialista államok és belső ügynökei által felszított ellenfortus 14-ig a kérelmek háromnegyedrészét felülvizsgálták és 500 egyéni gazdának adták vissza régebbi jogos tulajdonát. A még hátralévő akták elintézése gyors ütemben halad és előreláthatólag még szeptember közepén valamennyi jogos panasz orvoslást fog nyerni. létszámuk összesen 320, havi megtakarításuk pedig 22.000 forint. Ezzel az eredménnyel azonban még nem lehet megelégedni, mert a lehetőségek, amelyeket helyes szervezési munkával ki lehet aknázni, sokkal nagyobbak. Erre mutat az a tény is, hogy már is 3 újabb Kölcsönös Segítő Takarékpénztár megalakítását készítik elő. radalom véres gaztetteit, nem engedjük, hogy újra megbolygassák egyre rendezendő békés életünket, visszautasítunk minden imperialista támadást, s kijelentjük, hegy a magunk által választott társadalmi formában, minden külső beavatkozás nélkül, békésen akarunk élni. íme egy levél a sok közül: „Az ENSZ ötös bizottságának jelentése jogtalan vádaskodást jelent a magyar kormánnyal szemben, melyet minden józan gondolkodású ember elítél. Az ötös bizottság jelentése szerint a magyar hatósági szervek szabadság- harcosokat vesznek őrizetbe és zárnak börtönbe. Hogyan lehet olyan személyeket (Dudás, Gyöngyösi Piri, Tóth Ilona) szabadságharcosoknak tekinti, akik nem riadtak visz- sza ártatlan emberek és közkatonák meggyilkolásától, lakások és üzletek kifosztásától. Jobb lenne, ha az ENSZ ötös bizottsága arról tenne jelentést, hogy az angol bombázók Ománban a békés lakosság ezreit gyilkolják le és teszik hajléktalanná, vagy a franciák Algériában véghez vitt középkori brutális kínzásaikról. Igaz, akik Ománban és Algériában fegyvert fogtak, azok a tőkések szerint lázadók és meg kell őket semmisíteni, fegyvert fogtak, mert megunták a kizsákmányolást és szabadságra szomjasak. Mondjuk meg őszintén, az nem tetszik uz uraknak, hogy nem sikerült a tervük, melyre oly sok dollárt áldoztak, nem sikerült gyengíteni a szocialista tábort, ellenkezőleg, még szorosabb lett kapcsolataik a szocialista országokkal és a Szovjetunióval, Határozottan tiltakozunk és belügyeinkbe való beleavatkozásnak tekintjük az ENSZ ötös bizottságának Magyarországról szóló jelentését.” BARTA JÓZSEF Pétervására. Minden jogos panasz orvoslást nyer a fold ügyben Heves megye városaiból és falvaiból a tavasz óta több, mint ezer kérelem érkezett a helyi járási és megyei tanácsokhoz, melyekben a gazdák a régebben elkövetett hibák miatt földkártalanítást kértek. Ezek az igények általában egy-két holdra terjednek ki. A tanácsok az erről szóló kormányrendelet alapján auguszBányásx KST-ék Heves meggyében A bányászok körében egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a KST mozgalom. Jelenleg 60 bányász Kölcsönös Segítő Takarékpénztár működik, amelynek mintegy 5000 tagja, havonta közel 400.000 forintot takarít meg ezen az úton. Heves megyében a Mátravidéki Szénbánya négy üzemének és gyöngyösi ércbányának a dolgozói alakítottak Kölcsönös Segítő Takarékpénztárat. Tag
