Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)

1957-08-14 / 64. szám

2

NEPÜJSÄG

1957. augusztus 14. szerda

A taggyűlések után

Megyénk pártszervezeteiben lezajlottak a taggyűlések, amelyeken az országos pártértekezlet anyagát vitatták meg a kommunisták. A taggyűlések beszámolói ismertették az országos pártértekezleten felmerült fő politikai és gazdasági kérdéseket és sok helyes elvi vita is alakult ki ezekről. Mindenütt megállapítható volt, hogy a párttagság egyetért az országos pártértekezlet irányvonalával és kész harcolni annak megvalósításáért.

A taggyűléseken az ellen- forradalom elleni harc kérdése még mindig jelentős helyet foglalt el. Az eddigi tapasztalatoktól eltérően több helyen konkrétabb formában határozták meg az ezzel kapcsolatos feladatokat.

A felszólaló kommunisták határozottan síkraszálltak a pártegység megőrzéséért. Elítélték az intrikát, mint olyan fekélyt a párt testén, amely belül bomlasztja a kommunisták egységét. Detken Kovács elvtárs a hozzászólását ezzel kezdte: „Bennem voltak kételyek egyes elvtársak magatartásával kapcsolatban, de én is csak a hátuk mögött vélekedtem eddig. Most itt a taggyűlésen mondom el mindenkiről amit tudok és kérem az elvtársakat, mondják el maguk is véleményüket rólam és azokról is, akikről szó lesz. Hogy megnyugtatóan zárhassunk le minden ilyen ügyet, mert az intrika nem válik javára egyetlen párttagnak és pártszervezetnek sem.”

Helyesen mutattak rá több helyen arra, hogy a pártegységet továbbra is erősíteni kell és kérlelhetetlenül harcolni kell a pártegységet jobbról és balról fenyegető veszéllyel, a revizionista és szektás megnyilvánulásokkal szemben; hogy a pártegységnek nemcsak eszmei és szervezeti egységnek kell lenni, hanem cselekvési egységnek is. Vagyis: nem elég csak egyetérteni a párt politikájával, küzdeni a különböző frakciós megnyilvánulásokkal szemben. hanem a kijelölt feladatok végrehajtásában is egységesen kell cselekedni. Megyénk párt- szervezeteiben ezen a téren számos biztató jeleket tapasztalhatunk, az eredményekkel azonban mégsem lehetünk megelégedve.

A taggyűléseken megfelelő súllyal beszéltek a párt tömegkapcsolatai megszilárdításának szükségességéről. Bélapátfalván, Domoszlón, Ludason, Markazon, de máshol is

konkrét formában vetették fel az elvtársak, hogy milyen feladatokat látnak megvalósíthatónak ezen a téren. Több párt- szervezet taggyűlésein megbíztak párttagokat a KISZ, a Nőtanács és a szakszervezet támogatásával. Más pártszervezetek taggyűlésein bírálat hangzott el a felsőbb párt és tanácsszervek felé, mert nem elég gyorsan reagálnak az általuk jelzett problémákra. Gyorsabb intézkedéseket kérnek az ilyen esetekben, mert a jelzett problémák mögött mindig emberek állnak.

örvendetes, hogy a gazdasági kérdések is megfelelő helyet kaptak a taggyűléseken. Az üzemi pártszervezetekben mindenütt követelték a társadalmi tulajdon hará- csolói, a lógósok és csellengők elleni határozott intézkedéseket. Sok helyen javaslatok hangzottak el a takarékosság további fokozására, az újítások és önköltség csökkentő intézkedésének bevezetésére, foganatosítására. Szinte minden helyen előtérbe kerül a teljesítménybérezés bevezetésének fontossága. Több párttag a felszólalásában hangoztatta, hogy a teljesítménybérezés bevezetése elősegíti a munkafegyelem megszilárdítását. A munkafegyelem jelenlegi lazasága nem kis-mértékben eddig az időbéres rendszerből adódott.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva a most lezajlott taggyűléseket alaposabb munka előzte meg és az alkotóbb vita jellemezte, mégis vannak megoldásra váró feladatok. Több taggyűlésen az országos pártértekezlet anyagának csak kis hányadát tudták megismertetni a tagsággal és még a leglényegesebb politikai kérdéseket sem vitatták meg megfelelően. Volt olyan hely is, ahol a beszámoló nagvon gyenge színvonalon mozgott, például Hal- majugrán és Visontán.

Pártszervezeteink taggyűlésein még nem alakult ki az az őszinte elvtársi légkör, amely az országos pártértekezleten a fontos politikai kérdések felelősségteljes megvitatásánál jellemző volt. A továbbiakban el kell érni, hogy minden kommunista őszintén kifejthesse véleményét, nézeteit a megfelelő pártfórumokon.

A legközelebbi időket fel kell használnunk arra, hogy a párttagsí- jobban megismerje az országos pártértekezlet anyagát, amelyet könyvalakban is megjelentettek és

eljuttattak minden pártszervezethez. Helyes, ha vitaesteken, pártnapokon, vagy pártcsoportok megbeszélésein az országos pártértekezlet anyagának egy-egy kérdését napirendre tűzik, ismertetik a tagsággal és vitát rendeznek arról. E tekintetben követendő a péter- vásári járási pártbizottság példája, akik még ebben a hónapban tájértekezleten fogják megbeszélni az alapszervezetek titkáraival és vezetőségi tagjaival mégegyszer az országos pártértekezlet anyagát és az abból adódó konkrét feladatokat.

Mindazokon a helyeken, ahol a taggyűlések nem tűztek ki konkrét feladatokat, az országos oártértekezlet határozatának megvalósítására, a pártszervezetek vezetőségi ülésén tűzzék napirendre a kérdést mégegyszer. Hozzanak határozatot, rögzítsék ezeket és azt sürgősen ismertessék a tagsággal.

A pártszervezetek előtt álló legfontosabb feladat a párt tömegkancsolatának erősítése. Számtalan mód és lehetőség kínálkozik ezen a téren: iis- gyűlések tartása, az augusztus 20-i ünnepségekre való készülés, a Népfront-bizottságok aktivizálása, a tömegszervezetek talpraállítása, megerősítése és segítése, hogy önállóan is tudjanak tevékenykedni. Ez kiváló alkalom arra is, hogy minden kommunistának konkrét pártmegbízatást adjunk.

Pártszervezeteinknek nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a munkában és az ellenforradalom elleni harcban kitűnt szilárd, politikailag tisztán látó pártonkívüliekkel, vagy volt MDP tagokkal erősíteni kell pártunkat. Ennek érdekében helyes, ha a pártszervezetek az elkövetkezendő időben egv-egy fontos kérdés tárgyalásánál, a taggyűlésekre meghívják azokat a volt MDP tagokat, akikre számítani lehet a feladatok megoldásánál.

Minden pártszervezetnek, minden kommunistának továbbra is úgy kell vigyázni a párt egységére, mint a szemünk fényére. Nem szabad engedni, hogy az ellenség rágalmakkal, vagy kívülről szított intrikával egymásra uszítsa a párttagokat és ezáltal veszélyeztesse a párt egységét.

Pártszervezeteinkben határozott és következetes harcot kell folytatni mind a jobboldali nézetek, mind a baloldali szektás vélemények ellen, nem szabad megengedni, hogy az országos pártértekezlet irányvonalától bármerre is eltérjünk.

Minden kommunista legyen tudatában annak, hogy a párt politikája helyes, a dolgozók érdekeit képviseli. Ezért bátran induljon harcba az országos pártértekezlet határozatának megvalósításáért.

HORVÁTH NÁNDOR

így ünnepeltek a vasutasak

— Halló, egri vasútállomás?

— Igen, itt a párttitkár beszél.

— A vasutasnap élményeiről szeretnénk valamit hallani.

— Szép ünnepség volt. Reggel 9-kor azzal kezdődött, — hogy a vasút dolgozói megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A vasutas napon 30- an kaptak pénzjutalmat, 40 vasutast soron kívül előléptettek. Jól érezték magukat az emberek, ettek, ittak, táncoltak, s ami lényeges, míg a többiek ünnepeltek, a szolgálatban lévő vasutasok egész nap biztosították a zavarmentes forgalmat.

***

A hatvaniak a következőképpen számoltak be a vasutasnapi ünnepségről:

Zenés ébresztővel kezdődött a nap. A MÁV kultúrotthon- ban gyülekeztek a vasutasok, kb. 500-an. Katona miniszter- helyettes tartott ünnepi beszédet, ő adta át a jutalmakat a legjobb vasutas dolgozóknak.

Megjutalmazták Tóth István forgalmi szolgálattevőt, Mozsár János kocsirendezőt, Tóth József váltóőrt, Medve Sándor térfelvigyázót, s rajtuk kívül közel száz vasutas dolgozót. A vatalos ünnepség után éjfélig szórakoztak a hatvani vasutasok.

szííkSMI™™

Kisteleki István, Gyöngyös:

Levelével részben egyet értünk, pontosabban azzal a résszel, melyben a Vörös Csillag szálló karbantartásával foglalkozik. Ezt közöljük is lapunkban.

Podszedhy Béla, Párád:

Keresse fel levélben, vagy személyesen a Megyei Tanács mező- gazdasági igazgatóságát. Kérésére ott kaphat felvilágosítást.

Bartók Zoltán, Bodony:

Észrevételeit köszönjük, az említett rész rajtunk kívül álló technikai okokból maradt ki. Kérjük, keressen fel berniünket máskor is soraival.

KÜLPOLITIKA

— KAROL POLACEK csehszlovák miniszterelnök-helyettes fogadást adott a Prágában tartózkodó szíriai kormányküldöttség tiszteletére.

— HO SI MINH elnök meghívta Titót, hogy tegyen látogatást a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Tito elfogadta a meghívást, a látogatás időpontját később állapítják meg.

— NEW-YORKBAN nagygyűlésen követelték az atomfegyverkísérletek beszüntetését.

— NAGASAKI lakossága békeünnepséget tartott az atombombázás 12. évfordulóján. A békeünnepségen nyilatkozatot fogadtak el, melyben hangsúlyozták a város eltökélt szándékát, hogy harcolni fognak a világ tartós békéjéért.

— A JAPÁN külügyminisztérium bejelentette, hogy Nehru indiai miniszterelnök októberben egy hetes hivatalos látogatásra Japánba érkezik.

— AZ OSZTRÁK BÉKETANÁCS közölte, hogy 6815 osztrák békeharcos táviratot kül— SOROKBAN

dött az atomveszély elleni világkongresszusnak, mely Tokióban tartja tanácskozásait.

— A KAMBODZSAI nemzetgyűlés törvényjavaslatot fogadott el Kambodzsa semleges politikájáról.

— JEMEN, az arab országok nevében a biztonsági tanács elé akarja terjeszteni az omani ügyet.

— MEGBESZÉLÉST tartott a londoni leszerelési értekezlet négy nyugati küldöttsége.

— OSZTRÁK tábornokká nevezték ki a német fasiszta hadsereg volt főszállásmeste- rét, Erwin Fusseneggert.

— NYUGAT-NÉMETOR- SZÁGBAN több hadihajó támaszpontot építenek a Keleti tenger partján.

— AZ INDONÉZIAI külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Sukarno elnök meghívást kapott Argentínába. A látogatás időpontjáról még nem döntöttek.

— EISENHOWER ELNÖK új vezetőt nevezett ki a nemzetközi együttműködési hivatal élére.

10 kilogramm búza

Az októberi ellenforradalom alatt Nagyrédén is felbomlottak a termelőszövetkezetek. A tsz tagok egy része azonban nem szakított a közös gazdálkodással, hanem Kossuth néven új termelőszövetkezetet szerveztek. Kevesen voltak, hajnaltól késő estig dolgoztak, még egyik másik vezető sem jósolt nekik sok sikert, de megbirkóztak a munkával. Olyan terméseredménnyel dicsekedhetnek, amilyenre még a hegyaljai kis községben nem volt példa. Átlagtermésük búzából 15, tavaszi árpából 16 mázsa lett. Jóval tűüszámyalT akarékszö vetkez

Xöbb minit két hónap telt el, hogy a Népszabadságban megjelent egy cikk, a falusi takarékszövetkezetekről. Sajnos azóta is hiába keressük, hogy Du- naföldvár község kezdeményezése követőkre talált-e Heves megyében. Pedig gazdag gyümölcs és bortermelő községeinkben a betakarítás után jelentős pénzösszeg halmozódik fel, s ugyanakkor másik gazda részéről meg hiteligény lép fel, hogy a gazdaságát bővíthesse.

munkaegységenként

ták a községi eredményt. A szövetkezet 200 mázsára kötött szerződést, de még 100 mázsát a tagok is adnak el egyénileg. Haza sem szállítják a részesedés fejadagon felüli részét. Van olyan tag, mint Erki László, akinek 45 mázsa búza jutott az osztozkodásnál.

Lesz mit aprítani a tejbe a Kossuth tsz tagjainak, s ezt látva többen készülődnek a belépésre, mert látják, a jó szövetkezet a legtöbbet biztosítja annak, aki becsületes és szereti a munkát.

Erki János, Gyöngyös

eteket a falvakba

A fölös tőke összegyűjtése, a a hiteligények gyors, bürokráciamentes kielégítése volna ezeknek a falusi takarékszövetkezeteknek feladata. A dolgozó parasztok rendelkeznek a betétállomány felett, döntenek abbani, hogy ki mikor kapjon belőle hitelt. Mindez ösztönző arra. hogy földművesszövetkezeteink kezdeményezésével itt a mi megyénkben is több takarékszövetkezetet szervezzenek.

dr. Altmann Béla, Eger

Augusztus 9-én, pénteken értekezletet tartottak Egerben a megye iparának kommunista vezetői.

Az értekezleten mintegy 170- en vettek részt, párttitkárok, igazgatók, ÜB elnökök és KISZ titkárok, hogy megvitassák azokat a legidőszerűbb gazdaságpolitikai feladatokat, amelyek a megyénk üzemei előtt állanak.

Az értekezleten Furucz János elvtárs, az SZMT elnöke, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja tartott beszámolót.

Furucz elvtárs bevezetőjében elmondotta, hogy az országos pártértekezlet határozata megjelölte azokat a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokat is, amelyek megvalósítása valamennyi kommunista gazdasági vezetőnek feladata. Ezután rátért a megye gazdasági helyzetének rövid ismertetésére. Elmondta, hogy annak ellenére, hogy mennyiségileg üzemeink többsége teljesítette első féléves tervét, a minőség javítása, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentés területén még mindig komoly hiányosságok vannakí

Különösen kedvezőtlenül alakult a bérek és a termelés viszonya. A minisztériumokhoz tartozó iparágaknál, például a második negyedévben az egy munkásra jutó termelés 1.2 százalékkal emelkedett. A kereset viszont 36.4 százalékkal volt magasabb, mint 15|56 azonos időszakában. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt csak 89.9 százalékai

Kommunista iparveietők tanácskozása Egerben

termeli az elmúlt év időszakának. Ezzel szemben több, mint 144 százalékos bért fizet ki. Hasonló a helyzet az egeresein szénbányánál is, ahol 94.1 százalékát termelik az elmúlt év azonos időszakának és több, mint 146 százalékos bért fizetnek ki.

Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Mert ha a kifizetett béreknek megfelelően nem emelkedik a termelés, nem fogjuk tudni biztosítani a zavartalan áruellátást.

Az áruellátás nehézségei a kereskedelemben már egyébként is mutatkoznak. Rendkívüli mértékben növekedett a felvásárlás a második negyedévben például a kiskereskedelem forgalma több, mint 21 százalékkal, a bolti kereskedelem, a ruházat és vegyesipari cikkek forgalma pedig 31-37 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Ezekből a számokból láthatjuk azt. hogyha a kifizetett bérek mögött nincs meg a megfelelő termelés, a boltokban nagyobb százalékban jelentkezik a felvásárlás. Ez viszont nehéz helyzetbe hozhatja a népgazdaságot.

Furucz elvtárs ezek után a bérek rendezéséről beszélt. Elmondotta, hogy a kormány rendeletének megfelelően mindenütt ellenőrizni kell az átlagbérek alakulását. S ahol annak feltételei megvannak, be kell vezetni a teljesítmég jobb lenne az, ha a szak- szervezeti funkcionáriusok is emelnék műszaki képzettségüket.

Molnár Gáspár elvtárs, a gyöngy ösoroszi ércelőkészítő párttitkára arról a segítségről beszélt, amelyet a Szovjetunió népgazdaságunk helyreállításához adott. Majd elmondta, hogy az üzemükben a dolgozók 75 százaléka ma is versenyen van.

Horváth Nándorné elvtársnő, a megyei pártbizottság politikai munkatársa felszólalásában az üzemi szervek helyes kooperációjának fontosságáról beszélt. Az üzemi demokrácia kiszélesítésével kapcsolatosan megemlítette, hogy helyes, ha a dolgozók véleményét még olyan aprónak látszó kérdéseken is kikérik, hogy ki menjen például az üzemei üdülni? A dolgozók véleményének megfelelő továbbítására rendkívül alkalmasak az üzemi bizalmiak. Éppen ezért az eddiginél sokkal töbet kell foglalkozni üzemeken a bizalmi rendszer irányításával és támogatásával.

Magyar István elvtárs, a Hatvani Cukorgyár igazgató- helyettese elmondotta, hogy még mindig megnehezíti az ellenség elleni harcot a különböző területen tapasztalható bürokrácia. Ezzel kapcsolatosan példákat is mondott el üzemük életéből.

Az értekezlet valamennyi hozzászólója egyetértett a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatok megoldásával.

(H. N.)

i adataira. Az a tervünk — mon- : dotta — hogy november 7-re,

• az Októberi Forradalom 40.

■ évfordulójára széleskörű mun- kavenseny mozgalmat bonta■ koztassunk ki. Erre két okból

• is szükség van. Az egyik ok,

: hogy az ellenforradalom által

a Szovjetunióra szórt rágalmakat ezzel is visszautasítsuk. A másik ok pedig az, hogy ezzel a versennyel adnánk lendületet a munkaverseny további kibontakozásához.

Mindezeket csak úgy tudjuk elérni, ha összefogunk és együttesen teszünk erőfeszítéseket a megoldásokra, — fejezte be beszédét Furucz elvtárs.

A beszámoló után hozzászólások következtek:

Zsilákó János elvtárs, az építők TB elnöke hozzászólásában elmondotta, hogy az átlagbér ellenőrzésére vonatkozó kormányrendelettel kapcsolatosan az a baj, hogy arról vitatkozunk, hogy hogyan nem lehet végrehajtani és nem arról, hogy hogyan lehet és miért szükséges.

Nagy István elvtárs, a bányászok TB elnöke elmondta, hogy a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt területén kibővítik a termelési tanácsot. Frontonként választanak abba dolgozókat. Ezzel a termelési tanáccsal ezután rendszeresen megtárgyalják a termeléssel kapcsolatos kérdéseket.

Az üzemi szervek kapcsolatáról a következőt mondta:

demokrácia kiszélesítése téréi az ellenforradalom óta csal nagyon keveset mentünk előre. Ezt az állapotot mi különböző módon, de az elvtársakkal együtt szeretnénk megváltoztatni. Az üzem termelő- munkája ellenőrzésének, bú üzemvezetés demokratizálásának egyik legjobban bevák módszere a rendszeresen megtartott termelési értekezlet Ahol az utóbbi időkben ilyen tanácskozást tartottunk, azt tapasztaltuk, hogy a dolgozók érdeklődése sokkal nagyobb volt, mint az ellenforradalom előtti időszakban. Rendkívül sok javaslat hangzott el ezeken az értekezleteken, amelyeknek megvalósítása feltétlen eredményekhez fog vezetni.

Furucz elvtárs a továbbiakban foglalkozott a munkafegyelem kérdésével. Véleményünk szerint — mondotta — komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fegyelmet minden területen megszilárdítsuk. Ennek viszont legalapvetőbb feltétele, a műszakiak munkafegyelmének megszilárdításában rejlik. Fel kell számolni a különböző lazaságokat, meg kell szüntetni a mindent elnéző bratyi szellemet.

Furucz elvtárs ezekután a különböző üzemi szervek helyes kapcsolatáról beszélt, majd rátért a munkaverseny lozgalom néhány időszerű felménybérrendszert. A kormány rendelkezése előírja azt is, hogy az üzemekben a béralapot túllépni nem lehet. Sőt, ahol a bérügyi intézkedéseknél a fizetések felemelésénél túllépés volt, ott vissza kell venni. Ez a rendelet plafont szab a teljesítményeknek is. Előírja, hogy a dolgozók a minőségre, az önköltségcsökkentésre, a takarékosságra irányítsák vállalásaikat. Ennek a rendelkezésnek alapján

augusztus végéig minden üzemben ki kell alakítani a megfelelő bérszíntet.

A rendelkezés komoly feladatok elé állítja a különböző szerveket. Az üzemi pártszervezetek és szakszervezeti csoportok magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy az ilyen intézkedések szükségesek és helyesek, mert jelenleg mást tenni nem tudunk.

Furucz elvtárs ezután az üzemi demokrácia kérdéseivel foglalkozott. Elmondotta, hogy a dolgozók egyrészét annak idején az ellenforradalom azért tudta befolyásolni, mert az üzemi demokrácia nem volt teljes és a dolgozók hiányolták, hogy nem szólhatnak bele megfelelően a termelés irányításába. A dolgozók egy- része azért is támogatta a munkástanácsok létrehozását, mert úgy gondolta, hogy az az üzemi demokrácia kiszélesítésének egyik eszköze lesz.

Mint ismeretes, az üzemin