Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)

1957-08-14 / 64. szám

1957. augusztus 14. szerda ncpűjsáo 3 MUNKÁSOK, BÁNYÁSZOK, VASUTASOK AUGUSZTUS 20 MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉÉRT Nehéz helyzetben a csehi bányászok Öt brigád holtversenyben Igen kedvezőtlen körülmé­nyek közt készülnek az eger­esein bányászok augusztus 20 méltó megünneplésére. Ku- rucz András, a bánya igazga­tója közölte, hogy nagy gond­ban vannak, mert a szénréteg Egerben a Lakatosáru gyár­ban a KISZ-szervezet által kezdeményezett munkaver­sennyel köszöntik az alkot­mány ünnepét. A munkaver­senyt, mely főleg az ifjak kö­zött népszerű, mindennap ér­tékelik. Érdeklődésünkre el­mondták, hogy a múlt hét vé­gén kik szereztek dicséretet az átlagosnál magasabb teljesít­elvékonyodott, s így sokkal ne­hezebb a feltételeket teljesí­teni. Még e nehéz körülmé­nyek közt is előreláthatólag 102-105 százalékra tudják havi tervüket teljesíteni. ményükkel. íme a legjobbak: Huszár Erzsébet ifjúmunkás 128, Bárdos Miklósné gép­munkás 127, Krajcsovics And- rásné 123 százalékos teljesít­ményével tűnt ki. A férfiak közül Farkas József ifjúmun­kás és Nyirecskó Gábor laka­tos 125 százalékos eredménye említésre méltó. Két hónapja már, hogy a gyöngyösi Váltó- és Kitérő­gyárban versenyre léptek a la­katosok, szerelők, betanított munkások. A verseny célja, a selejtnélküli termelés, a szer­szám- és géptörések csökken­tése, és természetesen a ter­melési tervek túlteljesítése. A tíz brigád közül, melyek Az egri vasútállomásról biz­tató hírek érkeznek augusztus 20-a tiszteletére indított mun­kaversennyel kapcsolatban. A vasútállomás dolgozóinak 70 százaléka vesz részt az Alkot­sz augusztus 20-i finisben erős versenytársnak bizonyul­tak, öt holtversenyben, most az utdlsó napokban akarja el­dönteni az elsőbbséget. Az al­kotmánynapi ünnepségen elő­reláthatólag a Haladás, Kos­suth, vagy a Beloiannisz kap­ják az első brigádnak járó elismerést és jutalmat. mány ünnepi munkaverseny­ben. Szeretnék megszerezni a „Vasútigazgatóság legjobb ál­lomása” címet és az ezzel járó tízezer forintos jutalmat. Sok sikert az igyekezetükhöz! h lahatosárugvári fiatalok dicsérete A „legjobb >Tasutállomásw-ér< . . . Döntsék el végre . (Piros vagy zöld?) DINNYE VÁSÁR as országú t mentén . A paradicsomtermelő gaz­dák jogos bosszúságára a fel­vásárló szervek csalóka játé­kot űznek velük. Az egyik nap kihirdetik, hogy zöldes paradicsomra van szükségük, s a gazdák ennek megfelelően szednek. Amikor az átvételre kerül sor, újabb ukáz érke­zik, amely közli, hogy inkább piros paradicsom kellene. S ilyenkor a félérettet nem ve­szik át. Előfordul ennek a for­dítottja is, hogy érettet kér­nek, s azután változtatják meg félérettre. Ilyen esetek voltak Nagyrédén is, de máshol is. Ezek a színváltoztatások ter­mészetesen kisebb-nagyobb ve­szekedésekkel járnak. Nem beszélve arról, hogy sok para­dicsom így nem kerül megfe­lelő értékesítésre. Sőt, sok kárba is vész. Feltétlenül lehetne — és kell is — javítani ezen a helyze­ten és döntsék el idejében, hogy egy-egy nap érett, vagy félérett paradicsomot akarnak- e felvásárolni. A gyöngyösi Dózsa tsz diny- nyése nagyon ötletesen oldotta meg a dinnye árusítását. Gyöngyös-Hort között az or­szágút mellett van a tsz dinnyeföldje, s a frissen sze­dett árut ott a helyszínen áru­sítják. A kis asztalka mögött a dinnyés kislánya, a 13 éves Margitka méri a dinnyét, ki­lónként két forintért. Egyet­len autó sem megy el anélkül, hogy meg ne álljon és ne vá­sároljon a jóízű dinnyéből. Ezt a jó módszert be lehetne vezetni a szőlőnél is és így sok szállítási költséget meg lehet takarítani. De az sem utolsó dolog, hogy ilyen körülmények között az autók nem állnak meg az esti szürkületben és nem dézsmálják meg a dinnye- földeket, vagy esetleg a sző­lőtőkéket. Mert ilyesmi még előfordul... Kevesebbet keresnek-e a teljesítmény béreséssel a gyöngyösi Váltógyár dolgosói? GAZDASÁGI szempontból rendkívül sok kárt okozott a népgazdaságnak az, hogy az októberi eüenforradalom ha­zánkban minden üzemben megszüntette a telj esi tménybé“ rezést. Ennek tudható be, hogy többmillió s talán milliárd fo­rintot fizettünk ki olyan mun­kabérekre, melyeit mögött nem volt teljesítményérték. De a munkásság jórésze kar­doskodott az órabér mellett, mert megtévesztette őket a hazug hírverés, mely annak a látszatát keltette, hogy kevés kényelmes munkával is sok pénzt lehet keresni. A múlt év október-november hónap­jaiban rengeteg ajándékpénzt osztottak ki vállalataink kasz- száiból, melyet csak felvenni és elkölteni kellett, de dolgoz­ni érte nem. Ezt az összeget növelte még az országos mé­retekben elburjánzó órabér­divat, melynek helyes vagy helytelen voltáról még hosszú ideig, sőt napjainkban is vitat­koznak a dolgozók. Tény, hogy október után elliberali­zálódott a termelés, de az is tény, hogy az utóbbi hónapok­ban már egyre többen látják világosan: „az anyagi ösztön­zés mellőzése a munkában a legtöbb helyen hátránnyal jár! Mind az egyéni, mind a népgazdaság érdeke teljesít­ménybérezést követel — ez is egyik alapjául szolgál a ter­melés fejlődésének. Nemrég jelent meg a Forra­dalmi Munkás-Paraszt kor­mány rendelete, mely kimond­ja, hogy a teljesítménybére­zést kell alkalmazni a munka minden olyan területén, ahol az a népgazdaság és a mun­kások számára egyaránt elő­nyökkel jár. A rendeletet az üzemekben augusztus har­mincegyedikéig kell végrehaj­tani. A Gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyár Vállalat techno­lógiai osztályának dolgozói már több, mint egy hónapja munkálkodnak azon, hogy biztosítani tudják az igazsá­gos teljesítménybérezés alap- feltételeit. 18 munkaterületen dolgoznak a gyár munkásai, akik közül csak a váltó és ki­térőszerelőket fogják továbbra is időbérben fizetni, mert anyagellátásuk nem alkalmas arra, hogy teljesítményüket pontosan és megbízhatóan le­hessen mérni. Ebből az okból kifolyólag csúnya százalék­aránytalanság mutatkozna a hónap két első és két utolsó hete között. Kis elvtársnak, a technológiai osztály vezetőjé­nek az a véleménye, ho ’y a szerelésnél csak akkor lehet bevezetni, ha ezt a munkát szalagrendszerben végzik és megjavul az anyagellátás is. AZ EDDIGI előkészületi munkák azt mutatják, hogy legtöbb esetben nem volt alap­talan a munkások idegenke­dése a normarendszertől. A régebbi előírások szerint meg­történt az, hogy százszázalék­kal 26 forintot keresett a szakmunkás és a dupláját kel­lett dolgoznia a normális fi­zetésért. Az 1955-ös norma- rendezés nem javított, de ron­tott ezen az állapoton. Ez szülte aztán a hajszát, mely sok ellenségeskedéshez, vesze­kedéshez, géprongáláshoz ve­zetett. Kis elvtársék nem egy­szer tiltakoztak az igazságta­lan „normázás” ellen, annak idején Budapesten egy szak- szervezeti kongresszuson is, de a pártszervek figyelmét is felhívták erre. Ma is azt vall­ják, hogy a régi normák zöm­mel jók voltak, néhánynak az idejét nagyon is lazán állapi tották meg. De a kategória­bérek alacsonyak voltak és így történhetett meg az, hogy magas teljesítési százalékok Bárdos Miklós Eger, Vörös­marty utca 37. szám alatti la­kos az Aveszre panaszkodik. — Házhelyet kapott a Mindszen- ty Gedeon utca 23. szám alatt, hozzá is fogott a ház építésé­hez, annak rendje és módja szerint mérnök jelölte ki a he­lyet, mérnök készítete a ter­vet. Az építkezés egy idő óta megakadt, mert az Ávesz min­den kérés ellenére még most sem vitte el azt a villanyosz­lopot, ami a szoba közepére esik. Tovább építeni nem tud­nak, s félő, ha nem intézked­nek sürgősen az Ávesznél, — nem tudja tető alá hozni őszre a házat. Ez pedig tetemes kárt okozhat. De kára van belőle most is, mert a kőművesek után is alacsony bér jutott. Ez a „vékonypénzűség” az oka a munkások normaellenszen­vének. Az új teljesítmény bérezés más lesz, jobb lesz és főleg reális lesz. A Gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál azon dolgoznak, hogy az új követelmények megállapítása minden esetben pontos műszaki felmérések alapján történjék. Szó sincs az esztelen mennyiség hajszolás­ról, de a termelékenységnek az adott körülményektől füg­gően emelkednie kell, gyárt­mányaink minősége javításra szorul, ugyanakkor minden erővel törekedni kell a gazda­ságos munkára, ez az új tel­jesítménybérezés egyik legfőbb követelménye. A másik pedig az, hogy a dolgozók munká­jukhoz mérten megkapják a fizetésüket. így akarják ezt Gyöngyösön a Váltógyárban is. Eddig még egyetlen üzem­rész dolgozik csak teljesít­ménybérben. A geo-üzem mun­kásait május elsejéig fizették órabérben. Azóta több, mint két hónap telt el, amelynek tapasztalatai azt mutatják, azt a villanyoszlopot, mert ez nem volt betervezve az épülő házba. özv. Albertiny Mátyásné, — mátraballai lakos az Egri Vas és Fém Kisipari Termelőszö­vetkezet munkájával nincs megelégedve. Kerítést rendelt a szövetkezetnél, június 3(J-ra meg is ígérték az elkészítését. Akkorra kőműveseket foga­dott, kiásatta a gödröket, ho­mokot fuvaroztatott, de sajnos a kerítést nem szállították le. Azóta a nagy esőzések elhord­ták a homokot, bemosták a gödröket, ő már érdeklődött levélben a kerítés sorsa felől, de választ sem kapott rá. öt­hogy helyesen lehet összehan­golni a munkások és a nép­gazdaság érdekeit. Nagy Jó­zsef, Katona Jenő, Juhász Imre és ennek az üzemrésznek majdnem minden munkása így vélekedik: „így sokkal jobban megtudjuk keresni a pénzün­ket. Többet dolgozunk, de többet is kapunk. Ha valaki dolgozni és keresni akar, nem lehet az új teljesítménybér­rendszer ellen.” De erről be­szélnek a számadatok is: régi normában 240 db után 1285 Ft, órabérben 180 db után 1318 Ft, új teljesítménybérben 270 db után 1414 Ft átlagbért fizettek ki a munkásoknak. A TÖBBI üzemrészben még jónéhányan idegenkednek a teljesítménybér bevezetésétől. Attól félnek, hogy kevesebbet keresnek, mint most és lénye­gesen többet kell dolgozni. „Ugyanaz, mint a régi” — hangoztatják csökönyösen egyesek, pedig már a helyi ta­pasztalatok is arról tanúskod­nak, hogy reálisabb és igaz­ságosabb alapon történik a jövőben a munkások bérezése a gyöngyösi MÁV Kitérőgyár­tó Üzemi Vállalatnál is. Fémipari Ktsz-t, értesítsék, — mi lett a megrendelés sorsa, de annak még jobban örülne, ha a kerítést szállítanák le mi­előbb. *** Két-három hete tisztították ki a Kertész utcai árkokat. A lakosok örültek neki, de az öröm hamarosan bosszanko- dásra változott. Az utca egy­negyedrészét még ma is tör­melék borítja, ami ott maradt az árokpucolástól, sem gyalog, sem járművel nem biztonságos a közlekedés. Úgy gondolják az utca lakói, talán elfelej­tették az illetékesek, hogy el kellene onnan szállítani, ezért az újságot kérték meg, közöl­jük panaszukat. Kérésüknek eleget tettünk, reméljük, ele­get tesznek mielőbb az illeté­kesek is. nem tudnak dolgozni, az óra­bért meg fizetni kell. Kéri az Áveszt, vigyék már el onnan száz forint előleget adott, a megrendelés hivatkozási szá­ma 1081. Kéri az Egri Vas és HÁLÁTLAN „CSEMETÉK“ Évekkel ezelőtt egy idős, sokgyermekes néninél jár­tam. Arról kellett volna írnom, hogyan nevelt embert kilenc csemetéjéből. Az írás sohasem született meg, mert szomorú dolgot mesélt. Egyedül éldegélt parányi szoba-konyhás la­kásában, a férje után kapott csekélyke nyugdíjból, mely az éhenhaláshoz sok volt, a megélhetéshez kevés. Míg erősebb volt, pótolgatta varrással, hímzéssel, aztán a sok sírástól meggyengült szem felmondta a szolgálatot. Nehéz napok kö­szöntöttek rá. A gyermekei, akiket annyi nélkülözés árán felnevelt s kenyeret adott a kezükbe, elfelejtkeztek róla. Néha napján kopog be egyik, vagy a másik, kis csomagocs­kával a kezében, apróbb-nagyobb szívességet kér, aztán el­köszön, mert sok a dolga. Van olyan, akit már esztendők óta nem látott. Az ilyen esetekre szokás mondani, hogy egy anyának nem sok a kilenc gyerek, de kilenc nem tud gon­doskodni egy anyáról. A történet a napokban jutott eszembe, — s előre bo- csájtom, mint minden hasonlat nagyon sántít, talán jobban, mint az átlagos, de mégis csak erre emlékeztet. Kint jártam az egyik járásban, érdeklődtem mennyi felesleges gabonát adnak el a termelőszövetkezetek az államnak. Ott hallottam, hogy az egyik — a járás legnagyobb termelőszövetkeztei kö­zé tartozik — nem ad el az államnak a fölöslegből, mindent kiosztanak. Nem érdekli őket a 20 forint többlet, azt mond­ják örülnek, hogy végre nincs beadás, ők kiosztják a tagok­nak, ha azok eladnak a részesedésből, az az ő dolguk. A kö­zősből nem megy el egy deka sem. Meghökkentem egy kicsit. Ismerem a szövetkezel tör­ténetét, tudom, hogy mikor összeálltak, a két dolgos kezükön, meg a földön kívül semmijük sem volt. Állami hitelből épí­tették a magtárat, ahol most a gabonát tartják, állami hitel­ből vették a jószágot, mely a rendszeres pénzelőleg osztást biztosítja, állami segítséggel vették a háztáji teheneket, ál­lami beruházás a gépállomás, mely a szántást, a vetést, a be­takarítást végzi náluk... és sorolhatnám tovább. Ez az álla­mi segítség milliónyi ember filléreiből, munkájából tevődött össze, s mikor arról van szó, hogy adjanak is érte — nem is ingyen, hanem jó áron — akkor csak magukra gondolnak. Félreértés ne essék, nem pont ennek a tsz-nek a felesleges búzája hiányzik az ellátáshoz. Kötelezni senki sem fogja őket, mert önkéntes az üzletkötés. Meglesz az ország kenye­re nélkülük is, hiszen nagyrészt már bent van a gabona, amire szükség van, s még nem fejeződött be a felvásárlás. Vontatók, fogatok sokasága áll meg naponta a terményfor­galmi raktárai előtt, hozzák * gabonát, mert jó árat kapnak érte. És mégis furcsán esik egy kicsit, hogy lám a szövetke­zet — s van a megyében jónéhány társa — mely végső soron az államnak köszönheti létezését, a tagok a jobb életmódot, a milliót megközelítő közös vagyont, embertársai filléréi is segítették, hogy talpra álljanak, s most csak saját magukat nézik. Megfeledkeznek az államról, az egész állam közössé­géről, — míg nem lesz szükségük újabb hitelre. Mert akkor megtalálják, s követelni fogják a segítséget azon a címen, hogy a termelőszövetkezet mégis csak édesgyermek... Megismétlem, az elején idézett példa erősen sántít, de nem tehetek róla, nekem erről a szövetkezetről azok a gye­rekek jutnak eszembe, akik mindent megkaptak — el is vártak édesanyjuktól — aztán felcseperedve, csak akkor jut eszükbe, ha valami apró dologban segíteni tud. /S TECHNIKA, C7Í TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL ÖSSZKOMFORTOS MESEAUTÚ Az egyik angol gépkocsigyár megkezdte a legújabb össz­komfortos gépkocsi modell árusítását. Az autó üléseit egyetlen gombnyomással ké­nyelmes fekhellyé lehet ala­kítani, a csomagtartó pedig két gyermek elhelyezésére al­kalmas. Az autó utasainak te­hát utazás közben sem szálló­ra, sem sátorra nincs szüksé- I gük. ÚJFAJTA FOGFÜRÖGÉP Az Egyesült Államokban új­fajta fúrógépet alkalmaznak a fogászok. A fúrógépet sűrített levegő hajtja, fordulatszáma 150—200 ezer percenként. Ez a roppant gyors forgás megaka­dályozza a fúró átmelegedé- sét, s így a páciens fúrás köz­ben semmi fájdalmat nem érez. MESTERSÉGES ESŐ Ausztráliai tudósok azt java­solják, hogy idézzenek elő mesterségesen elektromos ki­sülést több mint 10 ezer mé­ter magasságban. Azt remé­lik, hogy ezzel sikerül esőt elő­idézni az ország aszályos vi­dékein. Ezt az eljárást a vilá­gon először itt alkalmazzák. A repülőgépre szerelt készülék lényegében két 100—100 méter hosszú kábelből áll, melyek között 50 ezer wattos kisülést idéznek elé. Tulajdonképpen ezzel utánozzák a természet­ben végbemenő folyamatokat. BANKJEGYSZÁMLÁLÓ KÉSZÜLÉK Egy londoni kiállításon bankjegyszámláló készüléket mutattak be. Az önműködő készülék hat másodperc alatt hibátlanul számol át 100 bank­jegyet. Az automata titka öt csövecskében rejlik. A köteg- be odahelyezett bankjegyet a készülék szívóberendezése egyenként elkülöníti, és meg­számolja. A találmány nagy örömet keltett a pénztárosok körében. A FÖLD MÁGNESES PÓLUSAI A szovjet tudósokat igen élénken foglalkoztatja a föld­áram problémája. A földáram olyan gyönge elektromos áram, amely a föld kérgében jelent­kezik és a Nap-aktivitás inga­dozása szerint állandóan vál­toztatja feszültségét. A föld- áramkutatás lehetővé teszi, — hogy olyan új jelenségekre fi­gyeljenek fel, melyek rendkí vül fontosak a mágneses és ionoszférai viharok prognózisa és nagytávolságú rádióadások szempontjából. A szovjet tudó­sok most végeztek első ízben ilyen földáram méréseket az Északi és Déli Sarkvidéken. ATOM M EG HAJTÁS Ü TENGERJÁRÓ A John Brown angol hajó­építő konszern és a Hawker Siddeley repülőgépgyártó cég társult egy 65 ezer tonnás atommeghajtású teherhajó építésére. Az angol szakértők szerint Anglia messze túlszár­nyalja az Egyesült Államokat az atommmeghajtású kereske­delmi hajók tervezésében 14,750 FOKOS HÓ A csikágói egyetem Midway- Iaboratóriumában körülbelül 14,750 fokos hőmérsékletet ál­lítanak elő fényívvel. Ez két és félszerese a napfelület hő­mérsékletének, pedig nem is ez a legmagasabb laboratórium­ban előállított hő. Németor­szágban már 35 ezer fokos bpt is előállítottak, de csak egészen rövid időre. A csikágói 3000 kilowattos fényív viszont há­rom percig ég egyfolytában.

Next

/
Thumbnails
Contents