Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)
1957-08-14 / 64. szám
1957. augusztus 14. szerda ncpűjsáo 3 MUNKÁSOK, BÁNYÁSZOK, VASUTASOK AUGUSZTUS 20 MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉÉRT Nehéz helyzetben a csehi bányászok Öt brigád holtversenyben Igen kedvezőtlen körülmények közt készülnek az egeresein bányászok augusztus 20 méltó megünneplésére. Ku- rucz András, a bánya igazgatója közölte, hogy nagy gondban vannak, mert a szénréteg Egerben a Lakatosáru gyárban a KISZ-szervezet által kezdeményezett munkaversennyel köszöntik az alkotmány ünnepét. A munkaversenyt, mely főleg az ifjak között népszerű, mindennap értékelik. Érdeklődésünkre elmondták, hogy a múlt hét végén kik szereztek dicséretet az átlagosnál magasabb teljesítelvékonyodott, s így sokkal nehezebb a feltételeket teljesíteni. Még e nehéz körülmények közt is előreláthatólag 102-105 százalékra tudják havi tervüket teljesíteni. ményükkel. íme a legjobbak: Huszár Erzsébet ifjúmunkás 128, Bárdos Miklósné gépmunkás 127, Krajcsovics And- rásné 123 százalékos teljesítményével tűnt ki. A férfiak közül Farkas József ifjúmunkás és Nyirecskó Gábor lakatos 125 százalékos eredménye említésre méltó. Két hónapja már, hogy a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban versenyre léptek a lakatosok, szerelők, betanított munkások. A verseny célja, a selejtnélküli termelés, a szerszám- és géptörések csökkentése, és természetesen a termelési tervek túlteljesítése. A tíz brigád közül, melyek Az egri vasútállomásról biztató hírek érkeznek augusztus 20-a tiszteletére indított munkaversennyel kapcsolatban. A vasútállomás dolgozóinak 70 százaléka vesz részt az Alkotsz augusztus 20-i finisben erős versenytársnak bizonyultak, öt holtversenyben, most az utdlsó napokban akarja eldönteni az elsőbbséget. Az alkotmánynapi ünnepségen előreláthatólag a Haladás, Kossuth, vagy a Beloiannisz kapják az első brigádnak járó elismerést és jutalmat. mány ünnepi munkaversenyben. Szeretnék megszerezni a „Vasútigazgatóság legjobb állomása” címet és az ezzel járó tízezer forintos jutalmat. Sok sikert az igyekezetükhöz! h lahatosárugvári fiatalok dicsérete A „legjobb >Tasutállomásw-ér< . . . Döntsék el végre . (Piros vagy zöld?) DINNYE VÁSÁR as országú t mentén . A paradicsomtermelő gazdák jogos bosszúságára a felvásárló szervek csalóka játékot űznek velük. Az egyik nap kihirdetik, hogy zöldes paradicsomra van szükségük, s a gazdák ennek megfelelően szednek. Amikor az átvételre kerül sor, újabb ukáz érkezik, amely közli, hogy inkább piros paradicsom kellene. S ilyenkor a félérettet nem veszik át. Előfordul ennek a fordítottja is, hogy érettet kérnek, s azután változtatják meg félérettre. Ilyen esetek voltak Nagyrédén is, de máshol is. Ezek a színváltoztatások természetesen kisebb-nagyobb veszekedésekkel járnak. Nem beszélve arról, hogy sok paradicsom így nem kerül megfelelő értékesítésre. Sőt, sok kárba is vész. Feltétlenül lehetne — és kell is — javítani ezen a helyzeten és döntsék el idejében, hogy egy-egy nap érett, vagy félérett paradicsomot akarnak- e felvásárolni. A gyöngyösi Dózsa tsz diny- nyése nagyon ötletesen oldotta meg a dinnye árusítását. Gyöngyös-Hort között az országút mellett van a tsz dinnyeföldje, s a frissen szedett árut ott a helyszínen árusítják. A kis asztalka mögött a dinnyés kislánya, a 13 éves Margitka méri a dinnyét, kilónként két forintért. Egyetlen autó sem megy el anélkül, hogy meg ne álljon és ne vásároljon a jóízű dinnyéből. Ezt a jó módszert be lehetne vezetni a szőlőnél is és így sok szállítási költséget meg lehet takarítani. De az sem utolsó dolog, hogy ilyen körülmények között az autók nem állnak meg az esti szürkületben és nem dézsmálják meg a dinnye- földeket, vagy esetleg a szőlőtőkéket. Mert ilyesmi még előfordul... Kevesebbet keresnek-e a teljesítmény béreséssel a gyöngyösi Váltógyár dolgosói? GAZDASÁGI szempontból rendkívül sok kárt okozott a népgazdaságnak az, hogy az októberi eüenforradalom hazánkban minden üzemben megszüntette a telj esi tménybé“ rezést. Ennek tudható be, hogy többmillió s talán milliárd forintot fizettünk ki olyan munkabérekre, melyeit mögött nem volt teljesítményérték. De a munkásság jórésze kardoskodott az órabér mellett, mert megtévesztette őket a hazug hírverés, mely annak a látszatát keltette, hogy kevés kényelmes munkával is sok pénzt lehet keresni. A múlt év október-november hónapjaiban rengeteg ajándékpénzt osztottak ki vállalataink kasz- száiból, melyet csak felvenni és elkölteni kellett, de dolgozni érte nem. Ezt az összeget növelte még az országos méretekben elburjánzó órabérdivat, melynek helyes vagy helytelen voltáról még hosszú ideig, sőt napjainkban is vitatkoznak a dolgozók. Tény, hogy október után elliberalizálódott a termelés, de az is tény, hogy az utóbbi hónapokban már egyre többen látják világosan: „az anyagi ösztönzés mellőzése a munkában a legtöbb helyen hátránnyal jár! Mind az egyéni, mind a népgazdaság érdeke teljesítménybérezést követel — ez is egyik alapjául szolgál a termelés fejlődésének. Nemrég jelent meg a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány rendelete, mely kimondja, hogy a teljesítménybérezést kell alkalmazni a munka minden olyan területén, ahol az a népgazdaság és a munkások számára egyaránt előnyökkel jár. A rendeletet az üzemekben augusztus harmincegyedikéig kell végrehajtani. A Gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyár Vállalat technológiai osztályának dolgozói már több, mint egy hónapja munkálkodnak azon, hogy biztosítani tudják az igazságos teljesítménybérezés alap- feltételeit. 18 munkaterületen dolgoznak a gyár munkásai, akik közül csak a váltó és kitérőszerelőket fogják továbbra is időbérben fizetni, mert anyagellátásuk nem alkalmas arra, hogy teljesítményüket pontosan és megbízhatóan lehessen mérni. Ebből az okból kifolyólag csúnya százalékaránytalanság mutatkozna a hónap két első és két utolsó hete között. Kis elvtársnak, a technológiai osztály vezetőjének az a véleménye, ho ’y a szerelésnél csak akkor lehet bevezetni, ha ezt a munkát szalagrendszerben végzik és megjavul az anyagellátás is. AZ EDDIGI előkészületi munkák azt mutatják, hogy legtöbb esetben nem volt alaptalan a munkások idegenkedése a normarendszertől. A régebbi előírások szerint megtörtént az, hogy százszázalékkal 26 forintot keresett a szakmunkás és a dupláját kellett dolgoznia a normális fizetésért. Az 1955-ös norma- rendezés nem javított, de rontott ezen az állapoton. Ez szülte aztán a hajszát, mely sok ellenségeskedéshez, veszekedéshez, géprongáláshoz vezetett. Kis elvtársék nem egyszer tiltakoztak az igazságtalan „normázás” ellen, annak idején Budapesten egy szak- szervezeti kongresszuson is, de a pártszervek figyelmét is felhívták erre. Ma is azt vallják, hogy a régi normák zömmel jók voltak, néhánynak az idejét nagyon is lazán állapi tották meg. De a kategóriabérek alacsonyak voltak és így történhetett meg az, hogy magas teljesítési százalékok Bárdos Miklós Eger, Vörösmarty utca 37. szám alatti lakos az Aveszre panaszkodik. — Házhelyet kapott a Mindszen- ty Gedeon utca 23. szám alatt, hozzá is fogott a ház építéséhez, annak rendje és módja szerint mérnök jelölte ki a helyet, mérnök készítete a tervet. Az építkezés egy idő óta megakadt, mert az Ávesz minden kérés ellenére még most sem vitte el azt a villanyoszlopot, ami a szoba közepére esik. Tovább építeni nem tudnak, s félő, ha nem intézkednek sürgősen az Ávesznél, — nem tudja tető alá hozni őszre a házat. Ez pedig tetemes kárt okozhat. De kára van belőle most is, mert a kőművesek után is alacsony bér jutott. Ez a „vékonypénzűség” az oka a munkások normaellenszenvének. Az új teljesítmény bérezés más lesz, jobb lesz és főleg reális lesz. A Gyöngyösi MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál azon dolgoznak, hogy az új követelmények megállapítása minden esetben pontos műszaki felmérések alapján történjék. Szó sincs az esztelen mennyiség hajszolásról, de a termelékenységnek az adott körülményektől függően emelkednie kell, gyártmányaink minősége javításra szorul, ugyanakkor minden erővel törekedni kell a gazdaságos munkára, ez az új teljesítménybérezés egyik legfőbb követelménye. A másik pedig az, hogy a dolgozók munkájukhoz mérten megkapják a fizetésüket. így akarják ezt Gyöngyösön a Váltógyárban is. Eddig még egyetlen üzemrész dolgozik csak teljesítménybérben. A geo-üzem munkásait május elsejéig fizették órabérben. Azóta több, mint két hónap telt el, amelynek tapasztalatai azt mutatják, azt a villanyoszlopot, mert ez nem volt betervezve az épülő házba. özv. Albertiny Mátyásné, — mátraballai lakos az Egri Vas és Fém Kisipari Termelőszövetkezet munkájával nincs megelégedve. Kerítést rendelt a szövetkezetnél, június 3(J-ra meg is ígérték az elkészítését. Akkorra kőműveseket fogadott, kiásatta a gödröket, homokot fuvaroztatott, de sajnos a kerítést nem szállították le. Azóta a nagy esőzések elhordták a homokot, bemosták a gödröket, ő már érdeklődött levélben a kerítés sorsa felől, de választ sem kapott rá. öthogy helyesen lehet összehangolni a munkások és a népgazdaság érdekeit. Nagy József, Katona Jenő, Juhász Imre és ennek az üzemrésznek majdnem minden munkása így vélekedik: „így sokkal jobban megtudjuk keresni a pénzünket. Többet dolgozunk, de többet is kapunk. Ha valaki dolgozni és keresni akar, nem lehet az új teljesítménybérrendszer ellen.” De erről beszélnek a számadatok is: régi normában 240 db után 1285 Ft, órabérben 180 db után 1318 Ft, új teljesítménybérben 270 db után 1414 Ft átlagbért fizettek ki a munkásoknak. A TÖBBI üzemrészben még jónéhányan idegenkednek a teljesítménybér bevezetésétől. Attól félnek, hogy kevesebbet keresnek, mint most és lényegesen többet kell dolgozni. „Ugyanaz, mint a régi” — hangoztatják csökönyösen egyesek, pedig már a helyi tapasztalatok is arról tanúskodnak, hogy reálisabb és igazságosabb alapon történik a jövőben a munkások bérezése a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál is. Fémipari Ktsz-t, értesítsék, — mi lett a megrendelés sorsa, de annak még jobban örülne, ha a kerítést szállítanák le mielőbb. *** Két-három hete tisztították ki a Kertész utcai árkokat. A lakosok örültek neki, de az öröm hamarosan bosszanko- dásra változott. Az utca egynegyedrészét még ma is törmelék borítja, ami ott maradt az árokpucolástól, sem gyalog, sem járművel nem biztonságos a közlekedés. Úgy gondolják az utca lakói, talán elfelejtették az illetékesek, hogy el kellene onnan szállítani, ezért az újságot kérték meg, közöljük panaszukat. Kérésüknek eleget tettünk, reméljük, eleget tesznek mielőbb az illetékesek is. nem tudnak dolgozni, az órabért meg fizetni kell. Kéri az Áveszt, vigyék már el onnan száz forint előleget adott, a megrendelés hivatkozási száma 1081. Kéri az Egri Vas és HÁLÁTLAN „CSEMETÉK“ Évekkel ezelőtt egy idős, sokgyermekes néninél jártam. Arról kellett volna írnom, hogyan nevelt embert kilenc csemetéjéből. Az írás sohasem született meg, mert szomorú dolgot mesélt. Egyedül éldegélt parányi szoba-konyhás lakásában, a férje után kapott csekélyke nyugdíjból, mely az éhenhaláshoz sok volt, a megélhetéshez kevés. Míg erősebb volt, pótolgatta varrással, hímzéssel, aztán a sok sírástól meggyengült szem felmondta a szolgálatot. Nehéz napok köszöntöttek rá. A gyermekei, akiket annyi nélkülözés árán felnevelt s kenyeret adott a kezükbe, elfelejtkeztek róla. Néha napján kopog be egyik, vagy a másik, kis csomagocskával a kezében, apróbb-nagyobb szívességet kér, aztán elköszön, mert sok a dolga. Van olyan, akit már esztendők óta nem látott. Az ilyen esetekre szokás mondani, hogy egy anyának nem sok a kilenc gyerek, de kilenc nem tud gondoskodni egy anyáról. A történet a napokban jutott eszembe, — s előre bo- csájtom, mint minden hasonlat nagyon sántít, talán jobban, mint az átlagos, de mégis csak erre emlékeztet. Kint jártam az egyik járásban, érdeklődtem mennyi felesleges gabonát adnak el a termelőszövetkezetek az államnak. Ott hallottam, hogy az egyik — a járás legnagyobb termelőszövetkeztei közé tartozik — nem ad el az államnak a fölöslegből, mindent kiosztanak. Nem érdekli őket a 20 forint többlet, azt mondják örülnek, hogy végre nincs beadás, ők kiosztják a tagoknak, ha azok eladnak a részesedésből, az az ő dolguk. A közősből nem megy el egy deka sem. Meghökkentem egy kicsit. Ismerem a szövetkezel történetét, tudom, hogy mikor összeálltak, a két dolgos kezükön, meg a földön kívül semmijük sem volt. Állami hitelből építették a magtárat, ahol most a gabonát tartják, állami hitelből vették a jószágot, mely a rendszeres pénzelőleg osztást biztosítja, állami segítséggel vették a háztáji teheneket, állami beruházás a gépállomás, mely a szántást, a vetést, a betakarítást végzi náluk... és sorolhatnám tovább. Ez az állami segítség milliónyi ember filléreiből, munkájából tevődött össze, s mikor arról van szó, hogy adjanak is érte — nem is ingyen, hanem jó áron — akkor csak magukra gondolnak. Félreértés ne essék, nem pont ennek a tsz-nek a felesleges búzája hiányzik az ellátáshoz. Kötelezni senki sem fogja őket, mert önkéntes az üzletkötés. Meglesz az ország kenyere nélkülük is, hiszen nagyrészt már bent van a gabona, amire szükség van, s még nem fejeződött be a felvásárlás. Vontatók, fogatok sokasága áll meg naponta a terményforgalmi raktárai előtt, hozzák * gabonát, mert jó árat kapnak érte. És mégis furcsán esik egy kicsit, hogy lám a szövetkezet — s van a megyében jónéhány társa — mely végső soron az államnak köszönheti létezését, a tagok a jobb életmódot, a milliót megközelítő közös vagyont, embertársai filléréi is segítették, hogy talpra álljanak, s most csak saját magukat nézik. Megfeledkeznek az államról, az egész állam közösségéről, — míg nem lesz szükségük újabb hitelre. Mert akkor megtalálják, s követelni fogják a segítséget azon a címen, hogy a termelőszövetkezet mégis csak édesgyermek... Megismétlem, az elején idézett példa erősen sántít, de nem tehetek róla, nekem erről a szövetkezetről azok a gyerekek jutnak eszembe, akik mindent megkaptak — el is vártak édesanyjuktól — aztán felcseperedve, csak akkor jut eszükbe, ha valami apró dologban segíteni tud. /S TECHNIKA, C7Í TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL ÖSSZKOMFORTOS MESEAUTÚ Az egyik angol gépkocsigyár megkezdte a legújabb összkomfortos gépkocsi modell árusítását. Az autó üléseit egyetlen gombnyomással kényelmes fekhellyé lehet alakítani, a csomagtartó pedig két gyermek elhelyezésére alkalmas. Az autó utasainak tehát utazás közben sem szállóra, sem sátorra nincs szüksé- I gük. ÚJFAJTA FOGFÜRÖGÉP Az Egyesült Államokban újfajta fúrógépet alkalmaznak a fogászok. A fúrógépet sűrített levegő hajtja, fordulatszáma 150—200 ezer percenként. Ez a roppant gyors forgás megakadályozza a fúró átmelegedé- sét, s így a páciens fúrás közben semmi fájdalmat nem érez. MESTERSÉGES ESŐ Ausztráliai tudósok azt javasolják, hogy idézzenek elő mesterségesen elektromos kisülést több mint 10 ezer méter magasságban. Azt remélik, hogy ezzel sikerül esőt előidézni az ország aszályos vidékein. Ezt az eljárást a világon először itt alkalmazzák. A repülőgépre szerelt készülék lényegében két 100—100 méter hosszú kábelből áll, melyek között 50 ezer wattos kisülést idéznek elé. Tulajdonképpen ezzel utánozzák a természetben végbemenő folyamatokat. BANKJEGYSZÁMLÁLÓ KÉSZÜLÉK Egy londoni kiállításon bankjegyszámláló készüléket mutattak be. Az önműködő készülék hat másodperc alatt hibátlanul számol át 100 bankjegyet. Az automata titka öt csövecskében rejlik. A köteg- be odahelyezett bankjegyet a készülék szívóberendezése egyenként elkülöníti, és megszámolja. A találmány nagy örömet keltett a pénztárosok körében. A FÖLD MÁGNESES PÓLUSAI A szovjet tudósokat igen élénken foglalkoztatja a földáram problémája. A földáram olyan gyönge elektromos áram, amely a föld kérgében jelentkezik és a Nap-aktivitás ingadozása szerint állandóan változtatja feszültségét. A föld- áramkutatás lehetővé teszi, — hogy olyan új jelenségekre figyeljenek fel, melyek rendkí vül fontosak a mágneses és ionoszférai viharok prognózisa és nagytávolságú rádióadások szempontjából. A szovjet tudósok most végeztek első ízben ilyen földáram méréseket az Északi és Déli Sarkvidéken. ATOM M EG HAJTÁS Ü TENGERJÁRÓ A John Brown angol hajóépítő konszern és a Hawker Siddeley repülőgépgyártó cég társult egy 65 ezer tonnás atommeghajtású teherhajó építésére. Az angol szakértők szerint Anglia messze túlszárnyalja az Egyesült Államokat az atommmeghajtású kereskedelmi hajók tervezésében 14,750 FOKOS HÓ A csikágói egyetem Midway- Iaboratóriumában körülbelül 14,750 fokos hőmérsékletet állítanak elő fényívvel. Ez két és félszerese a napfelület hőmérsékletének, pedig nem is ez a legmagasabb laboratóriumban előállított hő. Németországban már 35 ezer fokos bpt is előállítottak, de csak egészen rövid időre. A csikágói 3000 kilowattos fényív viszont három percig ég egyfolytában.
