Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-31 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! \Bátufa cl (ehzuiMh WF .­* 11 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1957. JÚLIUS 31. SZERDA $ Képviselő a választók között —dr Molnár Erik Egerben Vasárnap, július 28-án dr. Molnár Erik elvtárs Eger vá­ros országgyűlési képviselője beszámolót tartott a Városi Tanács nagytermében az egri dolgozó parasztok részére. A rövid vitaindító beszédet több, mint kétszázötven ember hall­gatta végig, meylben dr. Mol­nár Erik elvtárs a magyar me­zőgazdaság helyzetéről és problémáiról szólt. Elmondta, hogy az október előtti gazda­ságpolitika hibái sok embert, köztük paraszt emberek érde­keit sértették. A szorzókulcs bevezetésével több középpa­raszt került kuláklistára, akik gazdaságilag nagyon legyen­gültek. Sokaknak csökkent a munkakedve, s túlhajszolt be­adási rendszer és az erőszakos tsz fejlesztés miatt. A munkás­paraszt kormány orvosolta a hibákat, melynek erkölcsileg, de számszerűen is már most komoly eredményeket hoznak. A beszámoló után kötetlen ba­ráti hangú beszélgetés során mintegy húsz felszólaló szőlős­gazda mondta el az egri dol­gozó parasztok problémáit. A termelők közül többen ar­ra kérték képviselőjüket, jár­jon el illetékes szerveknél, hogy az egri történelmi bor­vidék felújításához, fejlesztésé­hez nagyobb segítséget, támo­gatást nyújtsanak. Elsősorban elegendő szőlőkarót és szaporí­tóanyagot kértek. Többen pa­naszkodtak a raffia és rézgálic ellátásról is. Elmondották, hogy ennek elosztása rossz volt, mert Debrecenben és környékén feketén annyit le­hetett venni, amennyi kel­lett, de az egri borvidékre ke­veset küldtek. így a gazdák kénytelenek voltak ezért az üzérkedőknek dupla árat fi­zetni. A beszélgetések során az is kiderült, hogy több egri gazda már régóta levelezésben áll a város képviselőivel. Ezek kö­zül néhányan nyilvánosan mondtak köszönetét Molnár Eriknek, hogy levelükre min­dig válaszolt és jogos pana­szaikat orvosolta, vagy eljárt az orvoslás érdekében. A beszélgetés ideje alatt Molnár Erik ez alkalommal is feljegyezte a panaszokat és végül ígéretet tett arra, min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy az gyorsan és sike­Gyarapodik a termelőszövetkezetek állatállománya Heves megye területén az elmúlt hónapokban igen meg­növekedett az állattenyésztési kedv. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák elhatá­rozták, hogy rövid idő alatt pótolják az ellenforradalom okozta kiesést. Ebben a törek­vésben a termelőszövetkezetek mutatnak igen jó példát Az atkári Micsurin tsz az elmúlt napokban harminc, a Petőfi pedig tizenhét tehenet vásá­rolt. A megyében összesen ezen idő alatt százhússzal nö­vekedett a szarvasmarhaállo­mány. Befejezéshez közeledik a termelőszövetkezetekből jog­talanul elhurcolt állatok fel­mérése is. Eddig ezekből negy­ven került vissza eredeti gaz­dájához. A megye területén gondos­kodnak a legelők javításáról is. Erre a célra félmillió forin­tot kaptak államunktól. A le­geltetési bizottságok első fel­adatuknak jelölték meg. hogy a mocsaras legelőket víztelení­tik és ezzel megszüntetik a májmételykórt előidézett törpe iszapcsigák „világát.” Tama- mérán, Zaránkon. Teriken és Boconádon legnagyobb állatte­nyésztő falvak határaiban mintegy tizenöt kilométer hosszúságban megtisztítják a vízlevezető árkokat, melyek a felszabadulás óta igen betel­tek hordalékkal. A legelők ja­vítása terén igen példamutató munkát végeztek az elmúlt hónapokban Maklártálya köz­ségben, ahol nagyrészt társa­dalmi munkával kettőszázötven hold rétet tettek öntözhetővé. Ezért a község most jutalom­ként huszonötezer forint pénz­jutalmat kap. Tiltakozik a megye Hétfőtől szombatig a Haza­fias Népfront Heves megyei bizottságai, a békebizottságok több, mint kétszáz kisgyűlést tartottak a megye területén, melyeken az ENSZ ötös bi­zottságának nemrégiben ki­adott Magyarországról szóló .ielentését beszélték meg. Eze­ken a gyűléseken több, mint húszezer ember vett részt, akik egyöntetűen elítélték a bizott­ság hamis tanuk és hazaáru­lók vallomásai által összetá­kolt vaskos jelentést. A fel­szólalók mindenütt hangsú­lyozták, vegyék le végre napi­A/WWVWWVWVWWWW/vVWWV Megifjodik az Két évvel ezelőtt fogtak hoz­zá az egri Dobó István gimná­zium renoválásához. Nagy szükség volt rá, hisz az omla­dozó vakolat, a rozoga torna­terem, s a mellékhelyiségek szánalmas volta egy cseppet sem volt méltó névadója és a gimnázium hírnevéhez. A munka a befejezés felé köze­ledik. A gimnáziumban azt sze­retnék, ha a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnak a tanév kezdetére már nem lenne dolga náluk és így két év után rendes körülmények rendről az úgynevezett magyar kérdést, mert ennek elintézé­se nem az ENSZ-re, nem az ötös bizottságra, hanem csu­pán a magyar népre tartozik. Tiltakoztak az ellen, hogy ez­ért összehívják az ENSZ rend­kívüli ülését, mert ezzel a nyugati imperialisták csak a világ közvéleményét akarják megtéveszteni, el akarják te­relni a figyelmet a gyarmati országokban általuk véghez­vitt szörnyű pusztításokról és vandál elnyomásról, melyet a szabadságukért harcoló népek ellen követnek el. AVyAMAAAW^WWWNAAAAAéAWVN „öreg Dobó“ között kezdhetnék a tanítást. Most a villamos külsővezetéket szereli át az ÁVESZ, csupán az utcai vezeték korszerűsíté­se húszezer forintba kerül. Az épület belső részei szépek, a modern új tornatermet most parkettázzák. Még a külső rész renoválása van hátra és az udvaron akarnak építeni egy kézilabda pályát. A gim­názium javítási költségeit, mely hétszázötvenezer forintot tesz ki, a városi tanács bizto­sította költségvetéséből. résén fejlődjön az egri borvi-* dék, minél több és jobb bi-j kavérnek valót termelhesse- ♦ nek. ♦ BANYA ÖRÖMÖK GONDOK kompolton ★ . BOLDOGSÁG titka ★ J $ MINDENNEK A BOR AZ OKA{ * 1 A MEGYEI PEDAGÓGUS KONFERENCIA NYILATKO­ZATA Boga Péter, az ecsédi külszíni szénbánya feltárásának vezet 5 mérnöke, aki már ott dolgo­zott a Keleti Főcsatorna építésénél is. (A képesriport folytatása a 3. oldalon). 17 vagon ...gabonát csépelt már el a boldogi cséplőcsapat, mely ver­senyre hívta a megyében dol­gozó brigádokat. Az esős na­pok akadályozták a cséplést, de száraz napokon kipótolták az elmulasztott munkaidőt. 180—200 mázsát csépeltek egy- egy nap. Petrovics József a cséplőcsapat vezetője. Tízezer mázsa paradicsom KÜLFÖLDNEK A hatvani járásban igen nagy hagyományai vannak a kertészetnek, ezen belül a pa­radicsom termesztésnek. Az idén közel kétezer holdat ül­tettek be ezen a vidéken, melynek termése iránt külföl­dön is igen nagy az érdeklő­dés. Bizonyítja ezt, hogy az első szedés óta — beleszá­mítva a csütörtöki szállítást is — kerek tízezer mázsa para­dicsom hagyta el az ország ha­tárait, melyeket igen ízlésesen, szép ládákba csomagoltak. Tervek szerint a szezon végé­ig még ötven-hatvanezer má­zsa paradicsomot szállítanak el a környező országok fogyasz­tói részére. A paradicsom mellett négy­ezer mázsa barackot is útnak indítottak a megye területéről. Rövidesen megindul a hevesi dinnye exportálása is. Fehér cementet gyártanak a jövőben Selypen A Selypi Cementgyár nem­rég fejezte be a fehércement kísérleti gyártását. Magyaror­szágon csak a felszabadulás előtt gyártották ezt a cement­fajtát, a Bélapátfalvi Cement­gyárban, később abbamaradt. Előállítása igen költséges, — mert a nyersanyagot olajtüze­Hallottuk... és nem tetszett elvitte, de úgy gondoljuk, akad azért olyan beruházás, ami he­lyett fontosabb volna egy falu egészséges vízellátása. Kcmpolti panasz a másik is. Pontosabban meghatározva, a kompolti tanácsdolgozók pa­nasza. Probléma volt az egyik cséplőgép körül, s ennek az lett a következménye, hogy egy kicsit feszültté vált a ta­nács és a gépállomás viszonya. Azóta már van gép, de a két szerv, „kutya-macska barátsá­ga” maradt. A napokban arra járt a füzesabonyi gépállomás főagronómusa, s a községi ta­nácson szerettek volna vele beszélni. Igen ám, de csak sza­ladva érték utói, s mikor meg­kérdezték, miért kerüli el őket, kereken kijelentette, hogy semmi közük egymáshoz. Neki semmi keresnivalója nincs a községi tanácson, a cséplési munka idején sem. Furcsa vélemény, a kompol­tiak nem is értettek vele egyet, nem is tetszik nekik. ... nekünk sem! —békési— léssel kell kiégetni. Felhaszná­lása nem nagy méretű, szobor­díszítő munkáknál, műkőipar­ban, csempe-lapok megkötésé­nél és fugázáshoz használják. Sok színt lehet előállítani be­lőle és így épületek díszítésére is kiválóan alkalmas. A kísér­leti gyártás azt mutatja, hogy megfelelő a fehérsége és szi­lárdsága. Gyártásához a mi­nisztérium engedélye szüksé­ges már csak. A gyár nagyobb megrendelésekre számít, mert fehér cementet egyetlen népi demokratikus országban sem gyártanak. Nagyüzemi gyártá­sa igen gazdaságos, ára előre­láthatóan háromszorosa lesz a rendes cementnek. Egymásután alakulnak a takarékszövetkezetek Heves megyében Heves megye területén a földművesszövetkezeti tagság körében igen népszerűek a ta­karékszövetkezetek. Ennek eredményeként a falvakban és városokban egymásután ala­kítják meg őket, melyekben a tagok megtakarított pénzüket helyezik el. Ilyen takarékszö­vetkezet alakult az elmúlt na­pokban Füzesabonyban száz taggal, Csányban ötven, Kis­körén Pélyen és Nagyrédén ugyancsak több, mint ötven taggal. Közel húsz községben most vannak alakulóban ezek a takarékszövetkezetek. Százezer dinár jutalom A szabadkai járási népi bi­zottság százezer dinárral jutal­mazta Mika Pandurov minta­gazdasági igazgatót, aki egy öthektáros parcellán hektáron­ként hetvenmázsás búzater­mést ért el. A kitűnő termés­hozamú Fortunata olasz búza- fajta nedvességtartalma mind­össze 13.5 százalék, — a nor­mális 14 százalékos nedves­ségtartalomhoz képest. Szak­értők véleménye szerint ilyen kitűnő minőségű és mennyi­ségű búzatermést eddig még senki sem ért el Jugoszláviá­ban. Munkásőr zászlóátadás Hevesen Zászlót avatott vasárnap a hevesi járási munkásőrség. A Kállai-kertben felsorakozott század előtt Deák Ferenc őr­nagy, a megyei munkásőrség parancsnoka ismertette a pa­rancsot mely szerint a kiskö­rei és hevesi állami gazdaság, valamint a hevesi tangazdaság zászlót adományozhat a járási munkásőrségnek. A zászlót — az ünneplők nagy tapsa köze­pette — Vaskó Mihály, a he­vesi állami gazdaság igazga­tója adta át. A zászló-átadáson ünnepi beszédet mondott Sallós Gyula elvtárs, az MSZMP hevesi já­rási bizottságának titkára. Az ünnepséget közös ebéd, egész napos szórakozás követ­te. Kerti mulatságot rendezett a megyei kórház igazgatósága az elmúlt szomba­ton a kórház egri Szépasszony- völgyi II. számú gazdaságában. A jó vacsora, a kitűnő borok nyomán magasra csapott a hangulat, amelyet csak foko­zott a honvédzenekar, vala­mint a Suha-Cserniczki együt­tes muzsikája. A mulatság este kezdődött, s fényes nappal vég­ződött. Nagy volt az örömük öt év­vel ezelőtt a kompoltiaknak. Artézi-kút fúrását kezdték meg a községebn, végre lesz jó ivóvíz. Az öröm azonban korai volt, hogy a pénz fogyott e el, vagy az artézi kút fúrók türelme, azt ma már senki sem tudja megmondani, elég annyi, hogy tizenöt méteren »megálltak, s a nagy lendület, : felkészülés után — eggyel sza­porodott az ásott kutak száma. : Azzal az eltéréssel, hogy ezt nem ásták tizenöt méter mély- >re, hanem fúrták. De hát ettől »sajnos, nem lett ihatóbb a víz, »mint a többi. A kompoltiak- >nak nem tetszik, hogy eszten- ;dők óta senki sem segít prob­lémájukon, a szabadon futó jcsatornák melletti kutak fertő­zött vizét kell inniuk, s csoda, |hogy nem üt ki évente egy-egy ;tífusz-járvány ennek nyomán. lElégedetlenségük jogos, ezért Itesszük szóvá. Tudjuk mi is, la kompoltiak is, hogy kevés Imost a pénz, hogy az ellenfor- I radalom sok beruházás árát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents