Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-13 / 55. szám

„MADE IN HUNGARY” ä pártértekezlet határozatai a szakszervezetekben is megvalósításra várnak Számos hír látott már napvilágot lapunkban is, mely­ben beszámoltunk egy-egy üzem munkájának eredményé­ről, külön is hivatkozva: hogy az eredmény elérésében nagy része van az újra kibontakozó munkaversenynek. Valóban, annak ellenére, hogy az ellenforradalom szinte minden erejét mozgósította a versenymozgalom lejára­tására, a kétségkívül elkövetett hibák felnagyítására és általánosítására, mégis a szocializmus építésének ez a módszere közel állt a dolgozók szívéhez, és számos he­lyen spontán, maguk kezdeményezték az új versenyt, — kerestek új formát ehhez. Ilyen volt például a Mátra- vidéki Erőmű, ahol a munkaverseny talán először indult meg a megyében, s ahol ma is talán a legjobban halad, módszerei a legmegfelelőbbek. Mégis, ha alaposabban megvizsgáljuk a munkaver­seny helyzetét megyénk ipari üzemeiben, meg kell álla­pítani, hegy bár hónapok óta beszélünk erről, hogy bár néhány helyen van eredmény ezen a téren, amely oly­annyira jellemző politikai és gazdasági életünk más terü­letére. Számos üzemben ugyan megszervezték a munka­versenyt, mint például a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőmű­ben, de ez a verseny formális, csak a neve van meg, nem értékeli senki Más üzemekben, így a Gyöngyösi AKÖV- nél csak most, ezekben a napokban lépnek lényegében versenyre egymással a dolgozók, ismét más üzemben még ezekben a napokban sem. Ha az okot kutatjuk, elsősorban nyilvánvalóan a szakszervezeti bizottságok munkájába ütközünk. Az el­lenforradalom kétségkívül nemcsak általában a munka­verseny lejáratását tűzte zászlajára, de igyekezett a szak- szervezet sorait is szétzilálni, az egyébként helyes szak- szervezeti munkával szembeállítani a dolgozókat. Nem véletlenül került napirendre a „független és szabad szak- szervezet” fogalma, s nem véletlen az sem, hogy az ellen- forradalom támasztotta ideológiai zűrzavarból számos üzemben még ma sem tudott egészen kllábolni egy-egy üzemi bizottság. Az építőiparban, a Bélapátfalvi Cementgyárban mind­össze odáig jutottak el az év derekáig, hogy beszélnek a munkaversenyről, beszélnek, de cselekedni nem csele­kednek, mondván: óvatosan kell hozzányúlni ehhez a kérdéshez. S az „óvatosság” örve alatt, lényegében a szakszervezeti bizottság nem csinált semmit, pusztán ér­dekvédelmi szerv, de mint itt, úgy másutt is e feladatát sem látja el megfelelően. Kétségtelen, hogy az üzemi bi­zottságok bizonytalanságába belejátszik: nem találták meg a kellő módszert a verseny újszerű, bürokratikus ki­lengésektől mentes szervezéséhez, és értékeléséhez, s eh­hez a felsőbb szakszervezeti szervek sem adtak meg­felelő segítséget. Kétségtelen, messzebb járnánk már ezen a téren, sok kételyt eloszlattunk volna az üzemi bizottságok és tag­jaikban, ha a pártszervezetek, pártbizottságok az eddig sok helyen tapasztalható sommás foglalkozás helyett alaposan és rendszeresen törődnének ezekkel a szervek­kel, ha valóban számítanának a dolgozók legnagyobb tö­megszervezetére. Minderről azonban csak keveset beszél­hetünk. Egyrészt nem bírálják megfelelően a szakszer­vezeti szerveket, az ott dolgozó kommunistákat, elnézik például, hogy nincsenek, vagy ha vannak, formálisak a termelési értekezletek; másrészt — például a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban — az üzemi bizottságok kommunista vezetőit meg sem hívják a vezetőségi, vagy pártbizottsági ülésre. Emiatt azután a bizottságok nem éreznek szilárd talajt maguk alatt, nem mernek például szembe helyezkedni a gazdaságvezetés egy-egy önkényes, vagy kimondottan törvényellenes intézkedésével szemben és feladatuk a munkaruha beszerzésére, lakáskiutalásra, üdültetésre stb. korlátozódik, — amely ugyan nem le­becsülendő feladat, de csak részfeladat. Az 1957-es év, s az előttünk álló további két esztendő gazdasági életünk teljes helyreállításának, népgazdasá­gunk „önállósításának” időszaka. Alapvető feltétel ehhez, hogy a legmesszebbmenő takarékosság mellett elérjük, sőt ha lehet, túlhaladjuk az 1956-os termelési szintet, — hogy alapvetően leszállítsuk az önköltséget, hogy fejlőd­jön a technológia, hogy jó minőségű árut állítsanak elő az ipari üzemek. Ezeknek elérésében felbecsülhetetlen szerepe van a szocialista munkaversenynek, amely ösz­tönzi a munkásokat, egyrészt a szakmai becsület, más­részt a magasabb kereset szempontjából Éppen ezért fontos, hogy szakszervezeti szerveink végre valóban a munkaverseny igazi gazdáivá váljanak, hogy félretéve az elmúlt évek száraz versenyszellemét, segítsék hazánkat nagy feladatunk megoldására. Egymaguk azonban nem lesznek képesek e feladat megoldására. Nem véletlenül hangsúlyozta ki az országos pártértekezlet határozata, a tömegszervezetekben, ezen belül is elsősorban a szakszervezetben végzett pártpoli­tikai munka fontosságát, nem véletlenül mutatott rá e határozat, hogy a pártszervek, a pártbizottságok foglal­kozzanak az eddiginél sokkal behatóbban, alaposabban a szakszervezetekkel, az ott dolgozó kommunisták munká­jával. A pártértekezlet határozata megvalósításra vár; megvalósítássra vár tehát ez a feladat is, mint ahogy megvalósításra vár mindaz a tennivaló, amelyet a hatá­rozat, elsősorban a kommunisták, de egész dolgozó né­pünk számára megszabott. A régi jó tapasztalatok felhasználásával, a dolgo­zók helyes kezdeményezésének felhasználásával a párt­szervek és pártbizottságok segítségével kell tehát tovább haladni azon az úton, amelyen még csak az első lépéseket tettük meg eddig: lelkes, eredményt hozó, szocialista munka versenyt megyénk minden üzemében! PARTÉRTEKEZLET ★ KORLÁTOZZÁK a fö-utca^ forgalmat ★ PFÜ, DE MELEG VAN ★ BATA TERÉZ, MIHÄLYFI ÉS MACSAR MAR SZÓFIÁBAN VANNAK ★ NEM ÉRTÜNK EGYET... ★ HARMAN A HÚSZÉVESEK^ KÖZÜL Közlemény Az Állami Operaház és a? Fővárosi Operettszinház ven-? dégszerepjésével bemutatásra? kerülő SYBILL előadásra ve natkozólag közöljük hogy£ rossz idő esetén két előadást? tartunk a Szakszervezeti? Székház nagytermében, hét­főn este 6 és 9 órai kezdettel.; A baloldali jegyek a 6 órai,' a jobboldali jegyek a 9 órai| előadásra érvényesek. Egyéb-? ként — megfelelő idő esetén? — az előadást a Kossuth La-? jós u. 4. szám alatt, az MSZT.J MSZMSZ udvarán lévő sza­badtéri színpadon tartjuk^ meg. VÁROSI KULTÜRHAZ EGER A Gyöngyösi Váltó- és Kitérő gyár gyármányai igen keresettek külföldön is, számottevő váltót és kitérőt exportál az üzem. Ez a munka döntő módon minőségi munkát követel. Oláh Mihály 1952 óta dolgozik az üzemben. A képen légköszörűvel éppen mangáncsúcs­betétet köszörül — A BRIT FILMINTÉZET íz? idén is megrendezte szokásos? filmfesztiválját, amely elsősorban? kereskedelmi jellegű. Az üzletem-? berek néhány magyar filmet is? megnéztek, amelyek közül az Egy? pikoló világos-t igen kedvezően? fogadták és sikert aratott a Kör-? hinta is. Az angol üzletemberek? mindkét film iránt érdeklődést? mutatnak. Hlavács Lajos marós mangáncsúcsívet munkál meg. öt esz­dolgozik már a gyárban Nem, ezt a darab szalonnát nem exportálják. De aki kemény és jó munkát végez annak jól esik a „házon” belüli csurdítás, mégha gally helyett a kovácstűzhely szolgáltatja is a lángot -------->­Márkusz László képesriportja Műszaki kísérleti csoport az új munkamódszerek elterjesztésére A széntermelés korszerűsíté­se, az új munkamódszerek el­terjesztése érdekében a leg­jobb dolgozókból egy műszaki kísérleti csoport alakult a Mátra vidéki Szénbányászati Trösztnél. A csoport tagjai je­lenleg az acélpajzsos biztosí­tás, a bányafanélküli szénfej­tés meghonosításával és az F-4-es fejtőgépek teljesítőké­pességének növelésével foglal­koznak. A Petőfi-altáró után a gyöngyösi XII-es aknaüzem­ben próbálják ki az acélpaj­zsot, egyelőre 30 méteres frontszakaszon. Ezenkívül a következő hónapokban akar­ják elérni, hogy valamennyi F-4-es fejtő és rakodógép az elővájásokon egy hónap alatt 200 métert haladjon előre. Az elmúlt 30 nap az egyik gép, — mely a szűcsi aknaüzemben dolgozik, 306 métert vágatot hajtott ki. A kísérleti csoport egyik főfeladata még, hogy fel­karolja a bányászok újításait, azokat elősegítse és gondos­kodjék elterjesztésükről. (MTI) 21 mázsás árpa, 18 mázsás búzatermés a tarnaszentmiklósi Petőfi Tsz-ben A tarnaszentmiklósi határ szikes talajain néhány évvel ezelőtt a hét-nyolc mázsás holdankénti gabonatermés már rekordnak számított. A helyi Petőfi Tsz tagjai azóta több Tízezer adag fagylalt A szokatlan kánikula az el­múlt vasárnap a gyöngyösi Vendéglátóipari dolgozókat is nagy feladat elé állította. A cukrászdái elárusítók és csapo­sok ezen a napon emberfeletti munkát végeztek. Gyöngyösön, Mátrafüreden, a város kedvelt kirándulóhelyén, soha nem lá­tott mennyiségben fogyott a fagylalt, sör és hűsítő italok. Különösen a gyöngyösi 201-es cukrászda végzett eredményes munkát. 235 kiló fagylalt fo­gyott el. Ilyen mennyiségű fagylalt eladásához a fagylalt­kanállal 9400-szor kell a té­gelybe nyúlni és ötezerszer a fogyasztók elé nyújtani a fagy­lalttal telt tölcsért. Ugyanilyen magas követelményeknek tet­tek eleget a csaposok is, mert egy-egy üzletben húsz-huszon­öt kg szörpöt adtak el, két-há- rom centiliterenként. Oroszi Gáborné hasznos kísérletet végeztek. — Vizsgálgatták a talaj kémiai összetételét, tápanyagtartal­mát és azt, hogy a műtrágya milyen hatással van a termés­hozam fokozására. Tudomá­nyos kísérletekkel megállapí­tották, hogy megfelelő trágyá­zással, alapos talajmunkával meg lehet dönteni a szikesk alacsony rekordját. A gyakor­lat az idén igazolta legjobban a tsz-tagok feltevését. Har­mincnégy katasztrális holdról, átlag huszonegy mázsás őszi­árpa termést takarítottak be. Szokatlanul jó termést igér a búza is a Petőfi Tsz határá­ban. Előzetes becslések szerint holdanként meg lesz a 17—18 mázsás termés. (MTI) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1957. JÚLIUS 13. SZOMBAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents