Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-03 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! i HEVESI HOMOKOTS AZ MSZMP HEVES MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1957. JŰLIUS 3, SZERDA Beszélgetés a faluval A párt munkájában mindig komoly, megtisztelő he­lyet foglalt el az agitáció. A jó agitáció, a helyes felvilá­gosító munka, a párt és a tömegek közötti eredményes kapcsolatot jelenti, amely nélkül a kommunisták pártja nem töltheti be feladatát. Az elmúlt időszakban ezen a téren is voltak hibák. Hányszor agitáltunk akkor is, amikor nem kellett volna. Zaklattuk az embereket. Mindent, mi akartunk megma­gyarázni, — a bonyolult nemzetközi kérdéseket éppen úgy, mint azt, hogy mikor vessenek, kapáljanak, vagy éppen arassanak. Pedig a jó gazda nagyon is tudta és tud­ja ma is, hogy mikor, mit kell tennie. Az őszinteséggel is volt egy kis hiba. Sokszor szépítettük a dolgot, nem tártuk fel elég nyíltan hibáinkat, nehéz gazdasági helyzetünket a falu előtt. Ennek a hibának komoly következményei voltak. Beszélgessünk a faluval okos, őszinte, meggyőző szó­val. Soha ilyen szükség nem volt erre a beszélgetésre, mint most, az ellenforradalom után, amely bizony nagy vihart keltett a lelkekben is. Beszélgessünk, vitatkozzunk a faluval is: az eszmei és politikai meggyőzés eszközével. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értkezletének határozata külön foglalkozik a párt és a tömegek kapcso­latával. „A párt és a tömegek kapcsolatának kérdése, a proletárdiktatúra viszonyai között, a proletárdiktatúra erejének legfontosabb kérdése. Ha a párt és a tömegek kapcsolata gyengül, gyengül a proletárdiktatúra ereje is.” Már pedig mi erősíteni akarjuk a proletárdiktatúrát. Tehát ápolnunk, erősítenünk kell a párt és a tömegek kapcso­latát. Hiszen komoly feladatok állnak előttünk. A nagy gazdasági csatát még nem nyertük meg teljesen. Az ipari munkásság megtette a magáét. A nehéz na­pokban adott szenet, amellyel biztosították a termelés megindítását, hogy minél előbb legyen áru a falu számára is akkor, amikor veszélyben volt a forint. Az ipar dolgo­zói a munkás-paraszt szövetségben vállalt kötelezettségeit ! teljesítették és teljesítik ma is a parasztsággal szemben. Most a falun, a parasztságon a sor. A párt és a kormány, a parasztság érdekében eltörölte a kötelező beevőitősi rend szert De a város dolgozóit to­vábbra is el kell látni kenyérrel. S ezt csak úgy lehet megoldani, ha a falu lakossága megérti és segíti ezt a munkát. Megérti és seffiti elsősorban úgy, hogy a gabona feleslegét eladja az államnak. Most ismét csatasorba állnak a városi és a falusi nép­nevelők. Nehéz, de szép feladat áll előttük. A városi la­kosság. az ipari munkásság kenvér ellátásáról, a munkás- nara.szt szövetségről van szó. Vegyék hát igénybe az agi­táció minden formáját, az előadásokat, krsgyöléseket ép­pen úgy. mint a legjobban bevált egvéni agitációt. Tárják fel őszintén a parasztság előtt a való helyzetet. Mondják cl. bogv a termelőnek is előnyös állami felvásárlásra — amely leküzdi ?. spekulációt — feltétlenül szükség van a dolgozó nép élelmiszerellátása érdekében. Parasztságunk, amely az októberi napokban oly szén példáját adta a rendszer melletti kiállásának Tudia feladatát. Tudia főleg akkor, ha megismertetiiik. sőt megértetiiik velük a nárt politikáját, ha agitációnk őszin­te, türelmes és meggyőző lesz. Meggyőző agitációra van szükség El kell mondani, hogy a munkásosztálynak az ellátásáról van szó. amely az októberi és novemberi napokban vérével védte a nép hatalmát. = egvben a falut, s a parasztság földjét. Az az inari munkásság kér most a falutól amelv 1945-ben k!ve- rpkedte a. földosztást, s azóta is védi a naraszt«ág törvény­be iktatott jogait Hol lettek volna már a kiosztott földek, a virágzásnak indult szövetkezetek, vagv a szénen feiiődő közénnara.szti kishirtekok. ha novemberben nem győz a forradalom az ellenforradalom felett. Tod iák ezt nagyon jól a. faluban de azért nem árt em­lékeztetni, nem árt beszélni róla. meri az emberek gyor­san feleitenek. Beszélni, kell a népnevelőknek arról is, hogy milyen komoly problémát ad a kormánynak, s az egész népgazda­ságnak a mezőgazdaság lassú fejlődése. Bár a kormány minden segítséget megad, a kis- és középparasztoknak, de legfontosabb feladatának a tsz mozgalom fejlesztését te­kinti. mert a nagyobb terméseredmények, elsősorban a nagyüzemi gazdálkodásnál valósíthatók meg. A falunak több gépre, ruhára, s egyéb iparcikkre van szüksége, a városnak élelemre. Egymást kölcsönösen se­gítve, így halad az ország szekere a helyes úton. S a jó népnevelő ezt nagyon ügyesen meg tudja magyarázni. Ha több az élelem, jobban élnek a munkások, s bővebben jut exportra is. Több export, több nyersanyagot jelent, abból pedig iparcikk lesz, Iparcikk a falunak is. Ha eredményes munkát akarunk, akkor beszélgetnünk kell a faluval rendszeresen, nemcsak az úgynevezett kam­pányok idején. A párt és a tömegek kapcsolata nem szo­rítkozhat csak egyes időszakokra. Folyamatos a falu éle­tével. kultúrájával, terveivel, s kívánságaival foglalkozó népnevelő munkára van szükség, feladataink megoldásá­hoz. A további feladatainkat az országos pártértekezlet megszabta. Most a népnevelőkön a sor. Ismertessék meg a falu dolgozóival a határozatot. Vigyék el a pártonkívüli- eknek a nárt szavát, a munkásosztály üzenetét. De hozzák is el a pártonkíviiliek véleményét, kívánságát, a falu sza­vát a párthoz, mert ez a további jó munka egyik feltétele. Széljegyzet Alexander Oszipovszkij, aj \a Moszkvai Orvostudományi i.Főiskola docense kísérleteket1, 'végez, hogy megállapítsa, mi-\ lyen hatással van az állatokra] jés utódjaikra a rádióaktív su-, ;gárzás. Megdöbbentőek már a; első eredmények is. Az álla-í tok egyrésze meddő marad,] másoknál normálisan folyt le a szülés, de az utód nem fej­lődött rendesen. A harmadik nemzedék már torzszülött volt. Előfordult, hogy az utód­nak csak három lába nőtt, vagy teljesen elfajult az ideg- rendszere. s volt olyan egyed,] amelyiknél például olyan gyors< ütemben nőtt a fog, hogy szét­feszítette az álkapcsot. A kísérlet bebizonyította már |mosí a kezdeti stádiumában is,] hogy nem pusztán agyrém a\ I rádióaktív sugárzások ember-', felen hatása. Megdöbbentő és\ Imegrázó bizonyíték, de egybenI 'figyelmeztető riadó is: fogjuk le idejében az atomgyilkosok |kezét, mert nemcsak mi, ha­nem a jövő nemzedék is ve-\ \szélyben van. Nőnek, terebélyesednek a szőlőtőkék a hevesi állami gazdaságban is. Már korán reggel munkához látnak a gazdaság dolgozói, hogy minél előbb végezzenek a fontos munkával. vVWvVvVWvVWV WvVWvWMVV < A VIT FILMHÉT keretében^ Egerben bemutatják a „Karne-5 váli éjszaka” című színes, lát-3 ványos szovjet filmet. Tájékoztató a járványos gyermek­bénulással kapcsolatos csoportos gyermeküdültetési korlátozásokról A különböző elterjedt hamis híresztelések megcáfolására, s a lakosság helyes tájékozta­tására a Megyei Járványügyi Állomás a következőket közli: A gyermekbénulás tovább­terjedésének megakadályozá­sáért a hatósági szervek Heves megyében a következő terüle­teken rendeltek el csoportos gyermeküdültetési zárlatot: Eger város, egri járás, füzes­abonyi járás és Hatvan város. Ez azt jelenti, hogy 0—14 éves korú gyermekeket ezeken a területeken csoportosan üdül- tetni, vagy innen máshová el­vinni nem lehet. A zárlat kizárólag csak cső- ' portos gyermeküdültetésre vo- > natkozik, de ajánlatos, hogyj azonos korú gyermekeket óv­juk az idegen társaságba ke­rüléstől és általában olyan he­lyek látogatásától, ahol sok gyermek megfordul. Az egri uszodába és strandra 0—3 éves korig tilos gyereket vinni, de ajánlatos egészen 14 éves ko­rig bezárólag. 800 Tagon csemegeszőlő ennyire kötöttek értékesítésifszerződést a megyében Gyöngyös és Eger környé­kén az ország legnagyobb cse­megeszőlő termő körzetében befejeződtek a szerződésköté­sek. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák a dúsan vi­rágzó tőkéken mutatkozó jő termést figyelembe véve a ter­vezett 630 vagon helyett, nyolcszáz vagon csemegeszőlő értékesítésére kötöttek megál­lapodást a földművesszövetke­zetekkel. A vulkánikus hegy­oldalakon termő zamatos cse­megeszőlő iránt a külföldi or­szágok is melegen érdeklőnek. Többek között Csehszlovákiá­nak, Svájcnak. Németország­nak szállítanak majd a saszlá- ból, a Csabagyöngyéből és a többi nemes csemegeszőlő-faj­tából. Az eddigi megállapítá­sok alapján augusztus végétől kezdődően hatszáz vagon sző­lőt indítanak gondosan cso­magolva az ország határain túlra. Befejeződött a fűmagaratás Megyénkben a szokatlan meleg június miatt korábban értek kasza alá a maghozó fü­vek. Június 23-ra az egész me­gye területén befejezték ara­tásukat. A kömlői Szabadság tse-ben kombájnnal végezték el az aratást, így a szemveszte­séget minimálisra csökkentet­ték- Megkezdték a cséplést is, az eredmény előreláthatólag közepes lesz. Elsőnek a besse nyőtelki termelőszövetkezetben végezték el a cséplést, holdan­ként 3 mázsás termést hozott a fűmag, ez 4000 forint holdan­ként! jövedelmet jelent. Több szénnel köszöntötték a pártértekezletet a mátravidéki szénbányászok Ügyesek, szorgalmasak az asszonyok, nem egy közülük egyet­len nap alatt 1000 tőkét „kötöz” meg Pedagógus konferencia voít Egerben A Hazafias Népfront neve­lésügyi bizottsága, a pedagó­gus szakszervezet, valamint a Heves megyei tanács művelő­désügyi osztálya, konferenciára hívta össze a megye legjobb pedagógusait, akik a sízocia- lista köznevelés problémáit vi­tatták meg. A megnyitó el- hagzása és egyéb szervezési kérdések megbeszélése után Dr. Berencz János tanár, a pe­dagógiai tanszék vezetője mon­dott vitaindító előadást, Kul­túrpolitikánk és nevelés­ügyünk időszerű problémáiról és a megoldandó feladatokról'’ — címmel. Ezután vita követ­kezett, melyben sok pedagógus szólalt fel. Felhívás A megyei tanács vb. mező- gazdasági osztálya felhívja azon községekben lakó dol­gozó parasztokat, amelyeknek határában a vaddisznók, és szarvasok kárt okoznak, hogy a 138/1950. MT. sz. határozat­nak megfelelően a tulajdono­sok első fokon a kötelező óv­intézkedést tegyék meg. Ter- melvényeik megóvása érdeké­ben az alacsony-szárú növé­nyeknél különböző lengő bá­buk kirakását, kátrány, karbit szagosítást eszközöljönek. A magasszárú növényeknél a föld felett egy méter magas­ságban drótot húzzanak ki, amelyekre konzervesdobozok, csengők, kolompok elhelyezé­sével eredményesen védekez­hetnek. Második fokon a va­dásztársaságok kötelesek a szükséges óvintézkedéseket megtenni. Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya Somogyi Berta iőzsef elvtárs Egerben A Nagy-Budapesti pártház ostromának egyik hős védője, Somogyi Berta József elvtárs pénteken este Egerben, a hely­őrségi tisztiklubban előadást tartott. Ismertette a budapesti ellenforradalmi napok esemé­nyeit s főleg á Nagy-Budapesti pártház ostromának részleteit. Az előadáson mintegy 120-an vettek részt. Az országos pártértekezlet alkalmával a mátravidéki szén­bányászok is többtermeléssel juttatják kifejezésre, hogy tá­mogatják a munkás—paraszt­kormányt, a párt politikáját. Ennek bizonyításául csütörtö­kön reggeltől péntek reggelig — a pártértekezlet első nap­ján — 464 tonna szenet küld­tek a felszínre terven felül. — Eredményeiket megtartva, a hó végéig, első féléves tervü­kön felül 6000 tonna szénnel gazdagítják az országot. Bronzkori sírok Szihalom határában A szihalmi állami gazdaság határában, munka közben ti­zenhat régi sírra bukkanták, melyekben a csontvázakon kí­vül több edényt is találtak. A régészek megállapították, hogy a feltárt sírok a bronzkorszak­ból valók és ezen a helyen ab­ban az időben egy temető volt­Aratják a borsót Megyeszerte megkezdődött a borsó aratása. Négyezer holdnyi vetésterületen 6—7 mázsás átlagtermésre számít­hatunk, de van olyan község a Tama mentén, ahol 10 mázsa felett van az átlagtermés. Jók a terméseredmények az állami gazdaságoknál, ahonnan expor­táljuk a borsót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents