Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-05 / 44. szám

r()ii'miöt tejJÁk Kommunisták a termelés élére! Egyre javuló képet mutat Heves megye üzemeinek, bá­nyáinak termelése. Különö­sen akkor biztató ez a kép, ha visszatekintünk az év ele­jei hónapokra, amikor a der­mesztő sztrájk görcséből alig- alig oldódó élet nap mint nap újabb és újabb, szinte meg­oldhatatlannak látszó nehéz­ségeket dobott a felszínre. A termelés megindításának rendkívül bonyolult problé­máin már túl vagyunk, most a termelés minden téren való stabilizációja áll a megye dol­gozó népe előtt, s ezek a problémák — a biztató kép ellenére nem kevésbé nehe­zek és felelősségteljesek, — mint a megelőzőek voltak. Az 1957-es tervév feladatai­nak sikeres megoldásában rendkívül sok tennivalóik van­nak a kommunistáknak. Az el­múlt hat hónap nem tette lehetővé, hogy a pártszerve­zetek és pártszervek, a hozzá­juk tartozó kommunisták megfelelő súllyal és erővel foglalkozzanak a termelés va­lamennyi összetevőjével. Az elmúlt hat hónap elsősorban a nyílt ellenforradalom leve­résének, a hihetetlen gazdag­ságban burjánzó ellenforra­dalmi nézetek leleplezésének időszaka volt, amikor a ter­melés „hétköznapi” problémái csak másodsorban kerülhet­tek a tennivalók közé. Két­ségtelen, hogy ebben az idő­szakban is hatalmas erőfeszí­tést tett a párt, és tettek a kommunisták a termelés si­kerére, hisz éppen a munka megindítása volt az egyik leg­súlyosabb csapás az ellenfor­radalomra. Mégis az elmúlt hetekben, hónapokban nem foglalkoztak, mert nem is foglalkozhattak még megfe­lelően a pártszervezetek a termelés rendszeres ellenőrzé­sével, a kommunisták a ter­melés szervezésével, és irá­nyításával. Ma már azonban más a helyzet. Rövid fél esztendő alatt sikerült szétverni az el­lenforradalmat, s az alapvető kérdésekben meggyőzni né­pünk túlnyomó többségét, s felsorakoztatni a párt és a kormány mögé, a szocializ­mus építésének további fel­adataira, a néphatalom, a proletárdiktatúra védelmére. Ebben az új történelmi kö­rülményben a „mindennapi élet” szervezése és irányítása a kommunisták legdöntőbb feladata, természetszerűleg egyetlen pillanatra sem csök­kentve éberségüket az ellen- forradalom bármiféle próbál­kozásával szemben. S erre rendkívül nagy szük­ség is van. Vitathatatlanok azok az eredmények, amelye­ket elért megyénk ipara, de ahhoz sem férhet kétség, — hogy vitathatatlanok azok a gazdasági problémák is. ame­lyek rendkívül súlyos módon fékezik a további kibontako­zást, az életszínvonal megfe­lelő ütemben történő emelé­sét. Első és legdöntőbb ilyen probléma — ezt tárta fel a maga súlyával a megyei párt­aktíva is, — a kifizetett bé­rek és a termelési érték kö­zötti tűrhetetlen aránytalan­ság. Üzemeink nagy többségé­ben — a bányákban, a Hat­vani Konzervgyárban — ma a termelés szintje alacso­nyabb a tavalyi hasonló idő­szakánál, ugyanakkor a kifi­zetett bérek összege 20—40 százalékkal magasabb. Nem kell különösebb közgazdaság­tani szaktudás, hogy minden józanul gondolkozó ember megértse, hová vezetne ez az állapot. Mindenütt baj van a termékek önköltségével, az anyagfelhasználással, s külö­nösen baj a munkafegyelem­mel is. Az üzemek kommunistái ezt nem nézhetik tétlenül. A termelés élére kell állniok, ott kell külzdeniök minde­nütt az első sorban, mdnt- ahogy ott küzdöttek az ellen­forradalom szétverésének időszakában is. Semmikép­pen sem tartható fenn az az itt-ott még ma is uralkodó ál­láspont, hogy ne avatkozzunk bele a termelésbe, az a gaz­daságvezetés dolga. Kétségte­len, hogy a termelés megszer­vezése, irányítása, a munka feltételeinek biztosítása a gaz- daságvezetés dolga. De egy­részt a gazdaságvezetés ellen­őrzése, másrészt a megadott feladatok megoldásának segí­tése — ez sokkal inkább, mint valaha, a pártszervezetek, a kommunisták dolga. Nem vé­letlen, hogy a Mátravidéki Erőműben nemcsak megnyug­tató a termelés szintje, de az önköltség alakulása is biztató képet mutat. Az itt dolgozó kommunisták, a pártszervezet élére álltak a termelésnek, a párttagság személyes példa- mutatása magával ragadja az üzem többi, pártonkívüli dol­gozóját is. A példa is azt igazolja, — hogy minden üzemünkben, hasonlóan az Erőműhöz, fel­tétlen szükség van a kommu­nisták helytállására, a terme­lés pártellenőrzésének meg­valósítására. Szóval és tettel, példamutatással és határo­zottsággal, vegyenek részt a párt tagjai az ipar munkája minden problémájának meg­oldásában. Irányítsák dolgo­zótársaik figyelmét az illető üzem szűk keresztmetszeteire, indítsanak harcot a rejtett tartalékok feltárásáért, a szi­lárd fegyelemért, s szálljanak síkra a teljesítménybérek al­kalmazásáért, amely nélkül elképzelhetetlen a termelés megfelelő ütemű és arányú fejlesztése A munka, a termelés: ez a kommunisták egyik legfon­tosabb leiadata az elkövetke­zendő :dőszakban. Itt is győ­zelemre, teljes és nagy sike­reket hozó győzelemre van szükség, mert ez az egész nép érdeke, az életszínvonal fej­lesztésének alapja. A kom­munistáknak pedig köteles­ségük dolgozni, küzdeni a dolgozó nép érdekeiért. BACH-EST EGERBEN Az Egri Állami Zeneiskola tanárainak hangverseny soro­zata keretében június 3-án hétfőn este Johann Sebasti­an Bach estet rendeztek az Egri Pedagógiai Főiskola ze­netermében. Bach legszebb műveit Gergely Ferenc orgo­naművész, Dr. Bereczky Györgyné, Fógel Elememé, Hetényi Kálmán, Tari Lász­ló zeneiskolai tanárok inter- >retálták. Ismertetőt Gei- binger Sándor, zeneiskolai igazgató mondott. Szélesvásznú mozi', Egerben Az egri mozilátogató közön­ség igényeinek kielégítése ér- j dekében, a város egyik leg- J szebb helyén, 450.000 forintos < költséggel, modem, kinemasz- kóp, szélesvásznú szabadtéri j filmszínházat építenek, mely : ötszáz személy befogadására j lesz alkalmas. A szélesvásznú J filmek mellett azonban nor­mál filmek vetítésére is alkal- < masssá teszik. Az új szabadté­ri filmszínház — melynek már] a gépházát is majdnem elké­szítették — előreláthatólag jú-* liusban nyitja meg kapuit. *­Hevesi zöldborsó AUSZTRIÁBAN Megyénkből, az ország egyik legjelentősebb szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermelő vidé­kéről megkezdték a korai hü­velyesek exportálását A föld­művesszövetkezetek a Tama és a Zagyva folyó mentéről szedett izes cukorborsóból a napokban hét vagonnal indí­tottak útnak Ausztriába és az NDK-ba. Az első szállítmányt a termés fokozatos beérésével újak követik. Naponta átlag három-négy vagon cukorborsót irányítanak a külföldi orszá­gokba. A szakemberek vélemé­nye szerint, ha az idő kedvező? lesz a termésre, rövidesen aj ropogós hevesi cseresznye ist vagonokba kerül, melyet foko-t zatosan követnek a tájvidék $ legjellegzetesebb gyümölcsfaj-« tái. Szőlőből például mintegy* hatszázötven vagonnal — azt ország szőlőexportjának mint-2 egy nyolcvan százalékát — kül- ♦ denek külföldre az idén. Egyéb t gyümölcsfajtákból is több minti ezer , dinnyéből is több mints ezer vagon kerül a külföldi* országok piacára. Az alapszabály szerinti gazdálkodási = magasabb jövedelemi Az elmúlt hónapokban Heves megye legnagyobb és leggaz­dagabb mezőgazdasági terme­lőszövetkezetének, a kiskörei Dózsa tsz-nek tagjai is eltér­tek a mintaalapszabály sze­rinti gazdálkodástól. A tsz tag­jai azonban rövid idő alatt rá­jöttek, hogy így lényegesen kisebb lesz a jövedelmük és a közös gazdaság fejlődése is háttérbe szorul. A pártszerve­zet javaslatára a legutóbbi közgyűlésen elhatározták, hogy visszatérnek az alapszabály szerinti gazdálkodásra. A gaz­daság életéből vett számítások alapján ugyanis meggyőződ­tek arról, hogy a 12 millió fo­rint vagyonnal rendelkező tsz tavaly is veszteség nélkül zár­ta az évet és csaknem öt és fél millió forint jövedelmet bizto-: sított tagjainak. Egy-egy csa Iád jövedelme elérte, sőt, meg-! haladta a módosabb középpa­raszt évi tiszta bevételét. Át­lagban 33 ezer forint jutott családonként. Abban az eset­ben viszont, ha minden tag magának dolgozik, akkor leg­alább 2-3 ezer forinttal keve­sebb lett volna a jövedelmük, mivel a közös tartozások ki- egyenlítéséhez is hozzá kellett volna járulni. A tagok tehát célul tűzték ki, hogy közös alapon, az alapszabály előírá­sai szerint gazdálkodnak, mert így a jövedelmük is több lesz és a közös gazdaság is terv­szerűen erősödik. Reggelenként, de különösen a hetipiacokon nagy forgalom van a gyöngyösi piacon. Itt cserél gazdát a környező köz­ségek terménye Beérett a földi eper A tarka virágoktól pompázó Mátra és Bükk hegység déli oldalain érésnek indult, piros­uk már a földi eper is- A tisz­tás naposabb helyeken kisebb diónagyságúra is megnőttek ezek a csemegeszámba menő korai mezei gyümölcsök, lyen- kor a hegyvidékek lakói, kü­lönösen a fiatalok, a kirándu­lók és üdülők ezrei keresik fel és járják reggeltől estig a hegyvidéket, kis csokrokba kö­tik a frissen szedett epret, melyet pihenés közben jóízűen elfogyasztanak. A Mátra és a Bükk nagyki­terjedésű lankáin a most meg­kezdődött eperszüret előrelát­hatólag még két hétig tart. Több mint 70 tanú vallott szombat délig Joób és társai ellenforradalmi bűnügyében AZ MSZMP HEVES MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM. ÄRA «0 FILLÉR 1957. JUNIUS 5. SZERDA YILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Dolgoznak a fejtőgépek... Mafa, Kádas és Battha, a tanúk vallomásai ellenére is tagadnak A mátravidéki szénmedence aknaüzemében öt F 4-es fejtő- és rakodógép segíti az új vága­tok, frontok előkészítését. Ezek a gépek az elmúlt hónapokban hét-nyolc métert haladtak elő­re naponta, májusban pedig ez a szám már tíz méterre emel­kedett. így az öt F 4-es fejtő­gép jelenleg naponta 50 méter vágatot készít, ami azt jelenti, hogy májusban összesen 1.300 méter duplaszelvényű vágatot hajtottak ki a segítségükkel. A tanúvallomások során igen sok, érdekes részlete ke­rült napvilágra az ellenforra­dalmi erők tobzódásának. Az igaz, hogy a tanúk egy része vagy politikai meggyőződése, vagy a vádlottakkal való jóvi­szonya miatt nem tudott „sem­leges” lenni — de a tanúval­lomások így is közelebb hoz­ták az igazság felismeréséhez a bíróságot és a hallgatóságot. Amint mondották a szünetek­ben, ha ebben a perben sem (Folytatás a érvényesül az igazság, akkor soha, hisz minden lehetőséget megadnak a védekezésre. Ezt néhány vádlott úgy értelmezi, hogy kereken letagadja, hogy valaha is járt a tanúk által említett helyen, és időben. Ezt 7. oldalon.) a módszert főleg Mata József alkalmazza, aki a hallgatóság derülése közepette következe­tesen letagadja a tanúk által bizonyított cselekményekeit. A tanúvallomások azonban más érdekességet is hoztak nyilvá­nosságra. íme néhány belőle:

Next

/
Thumbnails
Contents