Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-29 / 51. szám

0 J 0 X O N 5 1957. Június 29. szombat 0 gyöngyös-visontai borvidék szőlőtermelőinek feladatairól tárgyaltak a Hazafias Népfront ankétiának résztvevői Az Eger-Gyöngyős-vidéki ál­lami pincegazdaság Ilona-te- íepi üzemegységében az elmúlt szombation mintegy száz szőlő­termelő gazda szakember jött össze, hogy megvitassa Heves megye legnagyobb körzetének, a gyöngyös-visontai borvi­dék tizennyolcezer katasztrális hold szőlőjének jelenlegi álla­potát és a szőlőkultúra fej­lesztésének jövőbeni feladata­it. A Hazafias Népfront és a járási mezőgazdasági osztály által rendezett ankét fényt de­rített arra, hogy mik a szőlő- termelő gazdák gondjai, mit kell tenni azért, hogy az évti­zedekkel ezelőtt messzeföldön híres gyöngyösi bortermelés visszanyerje jó hírnevét. Az Ilona-telep öreg fái alatt Koós Viktor megyei szőlészeti felügyelő tartott vitaindító előadást. Sok fontos megálla­pításában többek között arról beszélt, hogy a nemzetgazdasá­gi érdek, a termelők egyéni ér­deke szükségszerűvé teszi, hogy a járás elhanyagolt sző­lőit felújítsák és a kiöregedett, vagy a régebben telepített di- rekttermő szőlőket új telepíté­sekkel pótolják. Ez annál is inkább szükségszerű, mivel a járásban jelenleg mindössze 3800 hold olyan szőlő van, amely jó termőerőben van és több, mint 4000 hold az olyan szőlőterület, amely meglehető­sen kevés termést ad. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy a kiöre­gedett tőkék helyére nem ke­vesebb, mint húsz-huszonöt­millió tőkét kell pótjolni A megállapítások alapján tehát a feladat adva van. Mindenek­előtt biztosítani kell a meg­lévő jó állapotban lévő szőlők termőre való fordítósát, eső­sorban az okszerű talajerő visszapótlással, valamint a faj­tánként való szakszerű met­széssel és a helyes védekezés­sel. Pótolni kell a kipusztult kiöregedett tőkéket és nem «tolsó sorban növelni kell az •áj telepítéseket, elősorban a hegyvidékeken, a Mátra arra alkalmas és eddig hasznosí- tatlan hegyoldalaiban. A másik fontos tennivalóról, a szaporítóanyagok előállítá­sáról szólva hangsúlyozta, hogy jelenleg a járás gazdái nem rendelkeznek elegendő •szaporító anyaggal. Éppen ez­ért az elkövetkező években biztosítani kell a járás terüle­tén lévő állami, eél- és tan­gazdaságoknál, nem utolsó •sorban a termelőszövetkeze­teknél és az7 egyéni szőlőter­melőknél az 1960 utáni évek­ben végzendő nagyobb telepí­tések alapját: mintegy ötven ■hold amerikai anyatelep léte­sítését. Továbbá ki kell szé­lesíteni az oltványtermelést és az alanyvesszők gyökerezteté- -sét. Ezenkívül fontos feladat, hogy az állami gazdaságok leg­alább ötven-hatvan hold sze­lektált európai törzs-amyatele- pét létesítsenek. A nagy cél megvalósítása érdekében a termelőszövetkezetek és az ■egyéni termelők is lássanak hozzá a jó tulajdonságokkal rendelkező szőlőtőkék kijelölé- «éhez, hogy ezeket a fajtákat a jövőben szaporítani tudjuk. Ennek különösen nagy jelen­tősége van a csemegefajták fejlesztése szempontjából Ad­dig is azonban, amíg a létesí­tendő anyatelepekről szaporí­tásra alkalmas vesszőt nye­rünk, meg kell kezdeni a tőke­hiányok pótlását. Fontos feltétele, a helyes és okszerű szőlőművelésnek a rendszeres, alapos trágyázás. Mi itt a tennivaló? Istállótrá­gyával a Viszonylag kevés jó­szágállomány miatt nem tud­ják pótolni a szükséges talaj­erőt. Ezért a gazdák a józan eszükkel használjanak fel minden trágyázásra alkalmas szerves anyagot és vezessék be a komposzt készítést. Lé­nyeges dolog, hogy a rendel­kezésre álló kevés trágyát min­denütt a leggazdaságosabban használják fel. Fontos szere­pet játszik a talajerő vissza­pótlásában a műtrágya hasz­nálata is. Sajnos, azonban a gyakorlat azt igazolja, hogy a termelők mindent a pétisóval akarnak megoldani, holott ■a szőlőnek a foszforra legalább olyan szüksége van, mint a pé­tisóra. Az új telepítésekkel kap­csolatban, amelyből évről-év- re egyre több van a járásban — több fontos feladatot kell a termelőknek látni. Mindenek­előtt tisztázzák, hova telepít­senek, milyen fajtákkal, mi­lyen legyen a sor és tő-távol­ság? A helyes és szakszerű munka érdekében feltétlen meg kell szüntetni a rendszer­telen telepítéseket. Arra kell a gazdáknak törekedni, hogy a szőlőterületeket a lehetőségek szerint a jó minőségű termést adó hegyoldalakra telepítsék. Miért szükséges ez? Azért, hogy meggátolják a hegyi sző­lők talajerózióját és a szántó­földi növények termesztésére alkalmas síkvidék helyett, az igazi szőlőtermő hegyoldalakba kerüljenek a minőségi szőlő­fajták. Az előadást követő vitában több szőlőtermelő gazda és szakember mondotta el véle­ményét a szőlőtermelésük je­lenlegi helyzetéről. Többen érintették azt a kérdést, hogy a megye oltványtermelő gpz- dái, elősorban az abasáriak drága pénzért, minőségileg ki­fogásolható, sőt sok esetben szemétnek való szaporítóanya­gokat adnak el Ennek az a következménye, hogy az új te­lepítések, vagy a pótlások nem válnak be és ezzel mind a ter­melőknek, mind az államnak tetemes kárt okoznak. Többen hangsúlyozták, hogy az állam • -Q -----------­a h elyes árpolitika kialakítá­sával is segítse a szőlőtermelő gazdákat. Kérték, hogy több szőlőkarót, kötözőanyagot, réz- gálicot és egyéb védekező sze­reket biztosítsanak. Azonkívül szükségesnek látnák, hogy az állam hitelekkel is segítse a telepíteni akaró kisgazdákat, mivel a maguk erejéből sok­szor képtelenek a költségeket elviselni. Az ankéton részvevő termelők végül megtekintették a célgazdaság üzemegységében alkalmazott korszerű szőlőmű­velő gépeket, a gépi porozó- kat, permetezőket, valamint megnézték az idei telepítésű szépen fejlődő szőlőket. Endrész Sándor Alapszervi titkári értekezlet Pétervásárán Alapszervi titkári értekezle­tet tartott kedden az MSZMP pétervásári járási intéző bi­zottsága. Az értekezleten a párt előtt álló legfontosabb feladatokat beszélték meg. Legtöbb szó a párttagság további aktivizá­lódásáról esett. A titkárok egymásután számoltak be, hogy az alapszervezetekben milyen eredmények születtek e téren. Hegedűs József elvtárs például, Recsk község alap­szervezeti titkára, alapszerve­zetének szinte minden tagjá­WWWv\A^^AÖAAWv\A^WWA/WS/WVV\l\\AAévVWvVW\AőAVVVVWW Egy harmadosztály08 tanuló nehezebb az anyjánál, sőt azapjánál is Radomir Ralovics titográdi 9 éves „óriásgyermek”, a helyi általános iskola harmadik osz­tályának tanulója 82 kilo­gramm súlyú. A kis Radomir nehezebb az anyjánál, sőt az apjánál is. Testsúlya a negye­dik életévében kezdett roha­mosan gyarapodni, de kövér­sége nem jelent számára kü­lönösebb akadályt. Igen fürge, mozgékony, sőt az iskola leg­jobb tanulóinak egyike. A méhek „bezárták“ a newyorki tőpostát A new-yorki főpostán várat­lanul kinyílt egy doboz, amely­ből egy méhraj repült ki. A feldühödött méhek nyomban megtámadták a postaalkalma­zottakat és az ott tartózkodó feleket. A new-yorki főposta nagyterme pillanatok alatt ki­ürült és a munkát csak azután folytathatták, miután műkö­désbe léptek a rovarirtó ké­szülékek. AHOGY AN MI LÁTJUK A tolvaj kiált fogdmeget A magyarországi ellenforradalom elbukott, de a bukás ** felett érzett külföldi fájdalomkiáltások korántsem értek véget. E jajorgia egyik harsány sikolya a most el­készült ENSZ jelentés a magyarországi szabadságharcról, amely „hiteles” szemtanuk jelentései alapján állítódott össze. Hiteles, hisz a nép és a munkásmozgalom veterán árulói, Kéthly Anna és társai mondták el véleményüket, szabadon, szavanként egy dollálért, bár lehet, hogy több­ért. A posta díjszabását ismerjük, az amerikai kémügynök­ségét nem. Az egész dologban az a legérdekesebb, hogy az úgynevezett „magyar ügyet" akkor akarják ismét elő­venni az ENSZ-ben, amikor mind határozottabbá és nyíl­tabbá válik az amerikai behatolás a középkeletre. A tol­vaj kiált fogdmeget! Csakhogy középkeleten és szerte a világon egyre többen ismerik fel, hogy ki a „tolvaj", s ,ezen nem segíthet semmiféle összetákolt jelentés, nem a magyar ügy az ügy. ahol nyugalom van, ahol békés építő­munka folyik, hanem Libanon és Jordánia, Izrael és Szí­ria ügye az igazi ügy, ahol se nyugalom, se békés építő­munka nincs, csak dollár. Az van: a hazaárulóknak. Nem mi válaszolunk A BBC. az angol rádió magyarnyelvű adásában felhá- ** borodottan kommentálja, hogy halálra ítélték Böjti rendörőmagy gyilkosait, mondván: ez is igazolja, hogy milyen kegyetlen és zsarnoki a Kádár kormány. Nem mi válaszolunk erre, hanem a Daily Worker, amelynek idéz­zük megállapítását. „Magyarország ismét szerepel a hírekben, de ez nem mentség a BBC magyarnyelvű hírszolgálata számára... Lehet, hogy a BBC tud olyan országról, amelyben bárki­nek megengedik, hogy büntetlenül gyilkoljon rendőröket, de ha három angol alattvaló januárban rendőrt gyilkolt volna, már régen kivégezték volna őket... Ezt talán még a BBC is tudja..." Mi is csak ennyit mondunk: ezt talán még a BBC is tudja. Képességvizsgálat A nyugatnémet hadügyminisztérium szóvivője beje- ■'* lentette, hogy három hadosztályt július 1-én „had­művelet-képesnek" nyílvánítanak. Megnyugtató a hír, fe­lettébb megnyugtató- Adva van ugyebár három hadmű­velet képes hadosztály és nincs hadművelet, hogy az erre való képességét bebizonyítsa. Mire van tehát szükség: hadműveletre és mégegyszer hadműveletre, de ha lehet, többször is hadműveletre... Hogy nincs? Ugyan kérem, atomfegyvere se volt a nyugat-német hadseregnek, dol­lárja se és ím most van: adtak az amerikaiak. Csak bízni kell. s akkor alkalom nyílik majd a képesség bebizonyí­tására. Hiszen, ha csak az amerikai kardcsörtetőkön múlna! De a világ népeinek szerencséjére nemcsak rajtuk, hanem elsősorban éppen a világ népein múlik. Emiatt aztán erős a gyanúnk, hogy kénytelen-kelletlen, de elmarad e három hadosztály képesség-vizsgája. (látó) ról elmondta ki, hol dolgozik. — A KISZ-ben hét, a tanács­ban 19, a Hazafias Népfrontnál 10, a nőmozgalbmban 15 párt­tag tevékenykedik. Ezenkívül 25 elvtársnak az a pártmegbí­zatása, hogy az agitációs fel­adatok megoldásában segítsen. Van aki beszélgetéseket, kis- gyűléseket tart a dolgozóknak, van, aki a faliújságot szer­keszti. De van felelőse a han­goshíradónak is, — mondotta Hegedűs elvtárs. Hasonló részletességgel mondta el a többi titkár is, hogy alapszervezetenként hány elvtársnak van már konkrét pártmegbízatása. A titkárok beszámolói, illet­ve Hozzászólásai után Iglódi Ferenc elvtárs, a járási intéző bizottság titkára tett néhány fontos megállapítást — örvendetes, hogy az alap­szervezetek egyre inkább kez­dik megérteni, milyen fontos­sággal bír a párttagság aktivi­zálása. Minden túlzás nélkül í megállapítható, hogy jelenleg { a járás tagságának 55-60 szá­zaléka már pártmunkás. Ez komoly eredmény, mert nem kevesebbet jelent, mint 750 párttag napi támogatását Ezzel kapcsolatosan a továb­biakban az a legfontosabb fel­adat, hogy állandóan figye­lemmel kísérjük a pártmegbí­zatások sorsát, hogyan hajtják azt végre egyes elvtársak. Tö­rődni kell minden pártmegbí­zatással, ha az jelentőségében kicsi is. Felszólalt az értekezleten Tóth Sándor elvtárs is, az MSZMP megyei intéző bizott­ságának tagia^ Bevezetőben el­ismerését fejezte ki a járási intéző bizottságnak és az alap­szervezetek titkárainak az el­ért eredményekért. Majd arról beszélt — továbbra is fontos a párttagság számszerű növe­lése, de ez nem mehet a minő­ség rovására. Olyan elvtánsak- kal kell erősíteni pártunk so­rait, akik mindenben egyetér­tenek a párt politikájával és velünk akarnak lenni és dol­gozni. Tovább kell javítani a pártszervezeteknek a politikai felvilágosító munka színvona­lát és egyre többet kell fog­lalkozni a gazdasági feladatok megoldásával is. Egyik legfon­tosabb feladat páldául most, hogy a felvásárlás szerződéses rendszerének jelentőségéről fel­világosítsuk a dolgozókat Ipa­ri üzemeinkben viszont az 1957-es népgazdasági terv ma­radéktalan végrehajtását kell biztosítani. A kommunistáknak kezdeményezni kell a munka­verseny és a különböző moz­galmak felújítását, ezeknek a feladatoknak a megoldásához viszont szükség van minden kommunista aktív támogatásá­ra. Közös erővel többre le­szünk képesek. Az értekezleten ezután a já­rási intéző bizottság ismertette a központi intéző bizottság ha­tározatát az 1957-58-as párt­oktatási év előkészítésével kapcsolatosan és megállapodás történt arra, hogy még e héten az alapszervezetek ágit- prop. felelőseivel közösen a járási intéző bizottság kidolgozza a pártoktatás jövőévi tervét, ami­nek alapján e téren is megkez­dik a munkát a pétervgsárai járás kommunistái. (hodor) GYÖNYÖRŰ A MÁTRA Befutott az autóbusz az üdülő­vendégekkel Parádfürdőre. Ebédutáni tár­salgás a júniusi kék ég alatt. ...és most hová? Talán ide a gyönyörűen berendezett esz­presszóba egy fagylaltra, vagy egy feketére. Az állami felvásárlás: az egész nép érdeke Kormányunk a parasztság régi kívánságának tett eleget, amikor megszüntette a köte­lező begyűjtés rendszerét. Igen nagy segítséget adott ezzel a parasztság életszín­vonalának növeléséhez. De mi az egész dolgozó nép életszínvonalát akarjuk nö­velni, s ehhez az is hozzátar­tozik, hogy biztosítsuk az élelmiszereket, elősorban az egyik legalapvetőbbet, — a kenyeret. Sokan tették fel a kérdést — nem egyszer a dol­gozó parasztok közül, — ho­gyan akarja államunk az el­látatlanok kenyerét biztosíta­ni. A begyűjtés megszünteté­se után ennek egyetlen, a parasztok és az állam érde­keit egyaránt figyelembe ve­vő módja: az állami felvá­sárlás. Államunk rendes árat fizet cséplés után a felaján­lott gabonáért, többet, mint amennyiért import gabonát kapna. Mindezt azért, mert figyelembe veszi a dolgozó parasztok érdekeit, joggal várhatja el tehát, hogy a dol­gozó parasztok eladják az ál­lamnak a tisztességes árért a gabonájukat. Felvetődik sokakban a kér­dés, hogy miért nem vonnak be a felvásárlásba maszek gabonakereskedőket. A fele­let egyszerű, az állam nem akarja a dolgozó parasztokat a maszek felvásárlók kénye- kedvére bízni, mert azok csupán saját hasznukat néz­ve az idei jó termés után sokkal kevesebbet fizetnének a dolgozó parasztoknak, s ugyanakkor a spekulációk miatt egyáltalán nem lenne biztosítva az ellátatlanok ke­nyere. Bizonyos, hogy dolgozó pa­rasztságunk, mely felelőssé­get érez az ország ellátásá­ért, a kormány felhívására, a gyakorlatban a felesleges ga­bonakészletek felajánlásával fog válaszolni. S ezzel is ki­fejezésre juttatja: egyetért a kormány intézkedéseivel, mely ebben az esetben is az egész ország javát szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents