Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-29 / 51. szám

6 O J 0 T O N 1957. június 29. szombat FAZEKAS ISTVÁN: FÜGGÖNY MÖGÖTT Forró a délután. A sárga ablak előtt, mint vaskos oszlop állna, gomolyog a füst. Ijedten meglódult a fekete festmény, és már önmagába kavarja a pajzán szellő a nyughatatlan fürtös füstcsomót. Félig megszaladt rollón áttűz a délutáni nap Ásít a lusta macska, üres és csendet parancsol az elhagyatott, kihalt, befüggönyzött szoba. Bent az alvadt vér színű fogas csupa hallgatás, villog a tarka, magas, pókhálós mennyezet, és szunnyad a rekedt rádió. Fentről tétova állással bukik le a csillár, a falakról kigyöngyöznek a minták, és megbújnak a szekrény rejtett kincsei. A rámában megszokott mosollyal alszik a kép, ijeszt a néma vicsorgás, a hosszú, fekete bajusz. Fürge napcsíkok csókolódzva ugrálnak bohoznak a pajkos asztal pácolt lapján, s a pohárban szivárványt vibrál a felpezsdült, táncot lejtő levegő. Hátradőlve sóhajt a szeneskanna, míg az ócska széken magába szállva nyugszik egy kabát, foltját őrzi és dühösen gondolatába mered! Mezei pillanat Kiérve a kapahasított sorokból a meztelen rögekre pihenni leülünk. A verejték gyöngyözik fáradt ráncainkon A karunkat lelógatjuk, — pihenünk. Néma modulatokkal nagyapám két cigaretta véget kotor elő. Fojtó füstje izzadó arcomba áradt A nap, a nap tavaszi és nevető. Kesernyés illat, fojtás, verejték Nem tudom, vajon mi a nehezebb: Nagyapám öreg, nehéz hallgatása, vagy az idő, melyet vele együtt tervezek. ANTALFY ISTVÁN műfordításai: Eaküazó ön tudja jól, hogy férjhezmentem. Mégis volt annyi bátorsága, hogy nekem emlékbe még két drágagyöngyöt adjon. Én hű leszek férjemhez, esküszómhoz, mit tettem azokon a perceken, engedje hát most önnek visszaadnom... Nos, fogja hát! Ne lássa folyni könnyem, az Ön gyöngyei fölött... Vétkezem, mert fáj... Kívánom, ön boldog maradjon! (Saig-Jo verse) CSERESZNYEVIRÁG A cseresznyevirágnak is van egy nagy-nagy hibája: hogy mikor nyűik, a tömeg rohan, hogy megcsodálja. (Csang-Csi verse) FERENCZY JÓZSEF: AZ EST ■ Egy barna ölyv simán siklik, A súlyos keresztek felett. S a forró határ frissen megtelik, Hűvös alkonyattal melyet, Az éj küldött az erdőn túlról. A csomók alatt kövér egerek Cincognak hangosan, gondtalanul. S egy-két kalász meg megremeg, Az alkonyi szélben, s félőn lapul Társaihoz, sárgán szorosan. Aztán valamit súgnak össze, A nádak a szelíd folyó partján, S a szúnyoghad dalt zenél fölötte Halkan szelíden, s egyszer aztán Lassan ők is leszállnak csendben. Egy vidra bajúszos barna fejét, Vigyázva, némán dugja elő. Egy habfodor és csak a helyét, Láthatja, már hogyha erre jő, A vadász a puha estben. S még később, mikor a sötétség Kibontja puha szép haját, És az álom szelíd szava A vén fűzfák lombsátorát Is átszövi, már itt az éj. MOLNÁR BÉLA: A kétkedők kérdezgetik: hová tartok, merre, meddig? Üstökösök, hatalmasok is lehulltak, mint csillagok: Szajna partján, vagy Szegeden bukdácsolnak halál-lesen, vagy lent Szárszón, sínek alatt egyengették a rög-utat... Hová tartok? Megyek váltig, a nagy, örök állomásig.. Erdőn jöttem, hűs mezőkön, rögös úton, mint sok ősöm, s elindultam, úgy is vélem, megérkezek észrevétlen, ahogy jöttem... Lábam porban, homlokomon csillagokkal, még dadogva, magyarázva, — szavam hű népem vigyázza... ... Ki ott áll a bükköny szélén, szól majd értem Kovács néném, ki gyűjtéskor egy merészet mondott és a fűbe nézett... S ott lesznek majd mindahányan, kik szerettek itt a Mában, s ott látom majd tömött 6orban, kikre egyszer mosolyogtam... Hosszú lesz az út odáig megérkezem tán halálig... KERESZTREJTVÉNY! INDIA Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. 66. függőleges 20. és 22. sz. sorok. rí 2 3 4 5 6 7 8 9 10 n 14 t— 14 15 16 GS 17 18 19 m 20 m 21 m 22 23 24 25 26 m 27 28 m 29 30 m 31 m 32 33 34 m 35 m 3-> m 37 .38 © 39 m 40 41 m 42 m m 43 m 44 45 m m 46 m 47 m-.8 m 49 |50 51 m 52 m 53 m 54 m 55 56 57 m m 58 159 m m 60 | 51 62 m 63 164 m 65 66 |67 | Vízszintes: Sihfőkúton a tó közelében 196 négyszögöl telek eladó Érdeklődni lehet Egri Finommechanikai Vállalat Day ka Gábor-ntca 1. Sz. Telefon: 15-61. Kovács szakmunkást, aki a lópatkolásban, az igás- és féderes kocsi vasalásban önálló szakember, tagnak felvesz az Egri Mezőgazdasági Felszereié seket Gyártó Ktsz. — Fizetés a termelés arányában. — Egei, Dobó tér 5. ELADÓ egy komplett szeszfőzde berendezés óra kivételével Érdeklődni lehet a kápol­nai Földművesszövetke­zetnél Eladó egy tengeralattjáró A svédországi Karlskrona hadikikötőben kiállítottak egy 67 méter hosszú és 6.5 méter széles tengeralattjárót. A bú­várhajót a svéd haditengeré­szet el akarja adni, mert már nem felel meg a modern had­viselés követelményeinek. A tengeralattjárót bárki megvá­sárolhatja. Egyelőre még nem jelentkezett vevő. — A MAGYAR HIDROLÓ­GIAI Társaság július 5-6-án tartja vándorgyűlését Eger­ben. A vándorgyűlésen részt­vevő mintegy másfélszáz tudós megvitatja többek között az egri melegvíz felhasználásának és gyógyhatásának problémáit. 1. India nagy költője. 16. Az öltözet. 17. Névelővel: testi-lelki tökéletességre törekvő szent ember Indiában. 18. Szemfényvesztő (ugyanott). 19. Készült, gyártot­ták idegen szóval. 21. Udvözlégy. 23. G-vel a végén csúnya. 24. Nyújtsd! 25. Kettőzve néger dob. 27. Nagy ember Indiában! 29. Keresztfelirat. 31. Sponyol ur. 32. .... sera! Jónapot! 33. Ásványnév végződés. 35. A. T. 36. ZS. H. 37. Kívánság németül. 39. Társa, angol rövidítéssel. 40. Vágyai. 42. Viszi az irháját. 43. A függ. 26. sz. alatti próféta hite. 44. Kancza keverve. 46. N-nel a végén angol fró. 47. Hin ikerszava a német­ben. 48. Japán város, hadikikötő. 49. 998 római számmal. 51. Mó­don németül. 52. Kultúrálatlan. 54. NIY. 55. Nád keverve. 56. Latin köszöntés. 58. Kevert tél. 60. Francia női név. 61. Szezon. 63. Sértőn lekicsinylő, önérzetben megbántó. 65. Mezőgazdasági munkás. 66. A Függ. 20. építtető­je. 67. Kettősbetű. Függőleges: 1. Hindu isten. (A megteste­sült.) 2. Vértanúk a szabadságharc után. 3. Ez a próféta is tért hó­dított Indiában. 4. IHE. 5. Indu­latszó. 6. Helyhatározórag. 7. ... Szófia. Konstantinápoly világhírű temploma. 8 ........Szád (Újvidék). 9. A G. E. 10. Angol számvégző­dés. Első kockában két betű. 11. Vissza: növény. 12. Egy magyar nádor. 13. Régi vizlelőhelyről va­ló. 14. Ütem. 15. Vérzéscsillapító. 20. Gyönyörű, világhírű műem­lék indiában. 22. Általánosan használt indiai nyelv. 26. Egy másik próféta, kinek sok követője van Indiában. 27. Indiai „tél“. 28. London egyik északkeleti ke­rülete. 30. Korntessz a „Csárdás- királynő“-ben. 32. Autómárka. 34. Ilona becézve. 39. HOA. 41. Azo­nos mássalhangzók. 43. Vissza: magyar író (Jenő). 45. May Ká­roly egyik főhőse, kimondva. 46. Az operaház volt balettmestere. 49. Köztiszteletben álló indiai po­litikus volt. Visszafele. 50. Elken. 51. Fordítva: a pusztító és meg­újító hindu isten. 53. A Szénhydé rogén orozat második tagja. 57. Vég angolul. 58. Visszaáll! 59. Néz keverve. 60. Szellemi munkás. 62. Szovjet autómárka. 63. Költői fel­kiáltás. 64. Róla magánhangzói. 65. Német prepozíció. IC ét Németország GYURKÓ GÉZA: r()eréb a pávkátufön 1,6 MILLIÓ DM AZ AMMEN- DQRFI VAGONGYÄR POLI- KLINIKAJÁRA Az NDK kormánya az am- mensdorfi Vagongyár pólykli­nikájának fenntartására 1,6 millió DM-et fordított. Egyedül a klinika építése 450.000 DM- be került. Betegápolásra az el­múlt évben 330.000 DM-et for­dítottak. 448 UJ LAKÁS Karl Marx-Stadtban 44S új lakást építenek előregyártott elemekből. Mivel az első házak építésénél igen jól bevált ez a módszer, most újabb lakások építkezéseinél is használják. Ebben az évben ilyen módon 156 új lakás épül. Hogy ezt el érhessék, három műszakot ve­zettek be, az éjszakai műszakot arra használják fel, hogy az anyagokat az építkezés szín­helyére szállítsák. LERAKTAK AZ UJ INTRON GYÁR ALAPKÖVÉT LIPCSÉBEN Rudolf MüUer gépipari mi- mszterelnökhelyettes jelenlé­tében rakták le a lipcsei lat­ron Ipari Elektronika Gyár alapköveit. A gyár, melyet 11 hónappal ezelőtt alapítottak, még csak néhány kisegítő épü­letből áll Elsősorban elektro­mos hajtószabályozókat gyárt. Az első építési szakaszra 550 ezer Márkát irányoztak elő. Az üzem teljes egészében 1960-ra készül el TÖBB, MINT 300 MILLIÓ DEVIZA MARKA KÜLFÖLDI: FEGYVEREKRE A nyugatnémet tartományi bank május első felében 300 millió DM devizát adott kül­földi fegyvervásárlásokra. A nyugatnémet kormány az el­múlt év novembere óta 800 millió DM devizát adott ki fegyverekére. KEVÉS LAKÁS, NÖVEKVŐ LAKBÉR Nyugat-Németországban ál­landóan emelkednek az árak. Az élelmiszerek közül a tojás, a gyümölcs és a zöldség lett drágább. Állandóan emelked­nek a lakbérek is. Nyugat- Németországban 3 millió la­kás hiányzik, s ez is egyik oka a lakbér emelkedésnek. Alsó- Szászországban 70 ezer ember lakik barakokban. Ez az átme­neti megoldás már tíz éve tart. CSÖKKENŐ TERMELÉS AZ ÉPÍTŐIPARBAN A konjunktúra visszaesése megmutatkozik az építőipar­ban is. Pfalzban májusban 2400 munkanélküli építő mun­kást tartottak nyílván. Coburg- ban is emelkedik a munkanél­küliek száma. Májusban itt 4700 munkanélküli volt. Szo­katlanul nagyarányú elbocsáj- tás volt szezon elején a jock- grimmi Téglagyárban. Meg­rendelések hiányára hivatkoz­va 400 téglagyári munkást bo- csájtottak el. inden reggel munkábame- net találkozom egy szürke hasú verébbel amely ott bil­legeti magát az egyik ház díszpárkányán, mintha divat- bemutatón volna. Hosszú ideig nem figyeltem fel rá, hisz manapság nincs időnk észre­venni az apró dolgokat, s egy ilyen kis maroknyi madárka, mégha egy egész élet is szorul szürketollas testébe, igazán nem alkalmas arra, hogy fel­ébressze az emberben az ér­deklődést. Szürke kis veréb volt, egy a sokezer, vagy tálán millió közül — hisz még senki sem tartott népszámlálást a verébnemzetség tagjai között — amely a nappal kél és fek­szik, közben alkotásnak aligha nevezhető munkát végez, rova­rokat pusztít, magvakat keres­és ez így megy tavasztól őszig, ősztől tavaszig, míg egy reggel a párkány alatt találom majd szemére borított szárnyaival. Mondom, hosszú ideig nem figyeltem fel rá, de apró, iz­gága lénye, amely telecsivitelte a reggeli utcát, s amely kitar­tóan és következetesen mindig ugyanazt a helyet választotta meg a reggeli koncert színpa­dának, végülis személyes is­merősömmé, barátommá tette a verébkisasszonyt. Kisasz- szonyt mondtam és nem vélet­lenül. Felületes szemlélő, aki csak úgy eliramlik az életbe sodródó emberek mellett, va­lóban azt sem tudja lány-e, vagy fiú, akivel találkozott, még kevésbé tudhatja hát, hogy mi rejtőzik a ruha alatt, milyen gondolatok, vágyak ve­zetik embertársait, melyek azok az eszközök, amelyeket nem rest céljai elérésére fel­használni. A gyakori találko­zás sajátos egyéniséget fedez­tetett fel bennem a kis veréb­ben, s ebből az egyéniségből következtettem kisasszony mi- voltjára is. Az a következetesség, amely- lyel a reggeli koncert helye és idejének megválasztását ille­tően rendelkezett, valamint az a tény, hogy e koncert meg­kezdése szorosan összefügött azzal, hogy valaki, jelen eset­ben én, halljam és lássam, — már eleve gyanússá tette férfi jellegét Ha elbújtam egy ka­pu alatt, s figyelni kezdtem a szürke tolcsomót, mindig el­hallgatott. Fejét úgy forgatta a nagy keresésben, hogy ko­molyan aggódni kezdtem nya­ka épségéért, aztán gyors kis köröket írt le a párkány körül, hogy meggyőződjön, valóban elmentem-e már?... s ha to­vább is kitartottam a kapualj mélyén, akkor kicsit rezingál- tan visszaereszkedett a pár­kányra, rátotyant pelyhes ha­sára, s olyan unott egykedvű­séggel nézett a világba, mint valami filozófus. Másnak nem énekelt, csak engem tüntetett ki művészetével, s én, aki bí­zom és hiszek a női hűségben, ebből levonhattam a végleges tanulságot: kisasszony veréb­bel állok szemben. Kisasszony verébbel, de nem akármilyen egyéniséggel. Mor­zsát vittem a zsebemben, s jól láthatóan elszórtam előtte a földön... Nem érdekelte. Nem árulta morzsáért magát, mint ezt oly annyira megismertük most az embernek nevezett világban- Elkezdte őszintén és szívből a nekem szánt éneket, s azt tele torokkal, körömfej- tüdeje minden erejével oszto­gatta számomra, bízva, högy ezzel örömet okoz nekem, aki itt állok a párkány alatt, s megértőén figyelem produkció­ját. Máskor, ügyesen, kocka­cukrot dobtam fel a párkány­ra... Nem... nem ijedt meg, de pillantásra sem méltatta, csak... igen... megvetően elhall­gatott és még hátat is fordí­tott, ezzel is jelezve, hogy mé­lyen megsértettem benne a művészt és a verebet. Levontam a kellő konzek­venciákat, többet nem kísérle­teztem és jó barátok marad­tunk, önzetlen barátok: én ad­tam a hallgatóságot, ő adta dalát, amely ugyan a madár­szakértők szerint lehet dallam­talan, a fülnek kellemetlen, de amely a számomra mégis ked­ves, szívmelegítő volt, hisz ne­kem szánták, őszinte szívvel adták. Tegnap reggel megint ott álltam a párkánynál az esőt ígérő júniusi ég alatt és zseb- redugott kézzel hallgattam szürketollas barátnőmet. S ek­kor a párkány másik oldalán, a ház falától még eltakarva egy nyúlt testtel lopakodó macskát vettem észre. Töké­letes egyensúly érzékkel, lágy, puha, szinte kígyózó mozgás­sal óvakodott előre, mágnes­ként vonzotta a verébesirip. A kis dalosom pedig mit sem sejtve a közelgő gyilkosról, fújta teli tüdővel, fújta a bol­dogság, az élet dalát. Rákiál­tottam a macskára, az meg­torpant egy pillanatra, a ma­gasból rámszegezte összeszű­kült pupilláit, kettőt-hármat csavarintott kígyószerű farká­val, de hogy felmérte: itt ® földi ember mit sem tehet — látni véltem még vállrándítá­sát is — tovább lépegetett a párkányon. Hessegetni próbál­tam a verebet, de az rám se hederített a dal extázisában, csak fújta, felhők felé tartott csőrrel fújta együgyű csirip- jét... Néhányan megálltak mö­göttem, volt aki sajnálta a ve­rebet, volt, aki titkon azon re­megett, hogy csak sikerüljön ffi macskának, volt. aki egyked­vűen tovább ment... csak én álltam vad tehetetlenségemben a párkány előtt, egy eljövendő véres tragédia tanújaként, akt nem tud semmit, de az égvilá­gon semmit se tenni... Hirtelen lehajoltam, s egy pillanatnyi célzás után elhají­tottam a követ. A kő a macska és a veréb között vert le egy maroknyi vakolatot a falról, nem nagyobbat, mint a kicsi szürke veréb. A macska meg­hökkent egy pillanatra, kis. barátnőm meg ijedten röppent fel a magasba, mit sem értve az egészből. Ma hiába álltam a párkány- alatt, nem jelentkezett egy- ügyü, de a szívemhez nőtt da­locskájával.. s ahogy ismerem, ahogy megismertem egyénisé­gét, határozottságát, holnap se jön majd, többé sohasem... Nem énekel majd másnak sem, csalódott bennem, rajtam keresztül az emberekben, pe­dig nem is tudja, hogy a kö­vet nem neki szánták, hogy a kő az életét, dalát mentette meg... Miért is nem tudok a vere­bek nyelvén, hogy mindezt megmagyarázzam I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents