Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)
1957-06-29 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK GYÖNYÖRŰ A MÁTRA AZ MSZMP HEVES MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ? II. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR 1957. JUNIUS 29. SZOMBAT^ Győngyösoposzi réz: FEJLŐDŐ IPAR Hányszor találkoztunk már e fogalmakkal az emberiség történetével kapcsolatban: kőkorszak... bronzkorszak, rézkorszak... vaskorszak... S ma milyen büszkeséggel vegyes félelemmel mondjuk: az atomkorszakba léptünk. - Pedig a rézkorszak ma is tart, a réz, éppen az atomerő békés felhasználásának idején, amikor az egész világot olcsó, atomenergiából előállított villamosenergia látja majd el, talán nélkülözhetetlenebb alapanyag, mint volt bármikor. Értékét még csak emeli, hogy fontosságához mérten korántsem gazdag Földünk ebben a fémben, amely egy egész történelmi korszaknak adott nevet, s amely békében, háborúban egyaránt nélkülözhetetlen. A koreai háború idején például egyszerűen eltűnt a réz a világpiacról. Mi nem a háborúra, hanem a békére készülünk, s éppen ezért még nagyobb becsben tartjuk ezt a nem nemes, de nekünk mégis drága fémet. Érthető hát, hogy országszerte nagy megelégedést váltett ki: ásványi kincsekben gazdagnak nem mondható hazánkban újabb rézlelőhelyre bukkantak. Az örömben is külön öröm, hogy a rezet Heves megyében találták meg, s ráadásul ott, ahol ennek dúsításához megvan már a kellő alap: a gyöngyösoroszi ércbányában. A bányában talált ércet az Ércelőkészítőmű fogja dúsítani, hogy alkalmassá váljék a kohósításra. Üj kinccsel vágjunk tehát gazdagabbak, s ez a gazdagodás nem átmeneti jellegű, hanem — ha lehet ezt a szót használni — bővülő tendenciájú. Az ércbányában az ajtáró alatt 100 méterrel akadtak az első réztellérre, — de a kutatások azt igazolják, hogy újabb 100 méterrel lejjebb ismét réz van, s ahogy egyre mélyebbre haladnak az ’ ércbányászok, az ólom és a cink után, úgy találnak majd mind több és több rézre. Természetesen a réz előállítása, kivonása az anyakőzetből és dúsítása nem megy egyik napról a másikra. Ezen dolgoznak most a Bányászati Kutatóintézet, a Soproni Műegyetem, az ércbánya, a Fémipari Kutatóintézet szakemberei, de már annyi biztos, hogy nem kell sok idő, s a magyar réz megjelenik a piacon, hogy a hazai szükséglet egy bizonyos részét fedele, hogy segítse iparunk egészséges ütemű fejlődését A gyöngyösoroszi réz felfedezése és helyben történő dúsítása mindezeken túl jelentős mértékben hozzájárul a megye iparának fejlődéséhez, hozzájárul a megye gazdaságföldrajzi átalakulásához, s hozzá: a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőmű fejlődéséhez is. Az ércelő az elkövetkezendő három évben nem bővül számottevő mértékben, de az újabb ötéves terv keretében — erről beszélnek a tervek — mintegy kétszeresére növeli kapacitását. S ebben jelentős része lesz a réz dúsításának is, amely új cellasorok beállítását teszi majd szükségessé és növeli az üzem, az egész vállalat rentabilitását. A réz világpiaci ára ugyanis több mint kétszerese az óloménak, tehát ha ólom helyett állítanának elő rezet, már az is lényegesen jövedelmezőbb lenne. De itt nem helyett, hanem mellett, — az ólom és cink mellett kerül dúsításra majd a rézérc, s így nyilvánvaló, hogy a gazdaságosság foka csak tovább növekedik. Felmerülhet a kérdés, hogy az itt dolgozó ércbányászok, az ércelőmű dolgozói képesek lesznek-e a kétségkívül megtisztelő, de nem kis feladat megoldására, hisz nem egy újságjelentés közölte az elmúlt időkben, hogy a munka nem halad a legjobb ütemben. A helyzet azonban az, hogy az egész országban tapasztalható és örvendetes ipari termelés konszolidációja erre az üzemre is érvényes. Ez év februárjához képest a színporkihozatal megkétszereződött, s e mennyiség nagy részét Romániában dolgozzák fel. A vállalat, mire az újság megjelenik, minden bizonnyal teljesíti negyedéves tervét, havi tervében pedig jó 20 százalékos túlteljesítést ér el. Az üzem képe. a munkások javuló fegyelme, a még ugyan gyermekcipőben .járó, de jeleiben a fejlődést mutató munkaverseny-mozga- lom mind azt bizonyítják, hogy az itt dolgozók is felismerték szerepüket a szocialista ipar fejlődésében. Nem tudjuk, mert nem ismerjük az ország más, hasonló jellegű üzemeinek kapacitását, de azt tudjuk, hogy Gyöngyösoroszi előkelő helyet foglal el nemcsak a testvérüzemek sorában, de a magyar ipar egészét is tekintve. Az itt előállított, dúsított ólom és cinkszínpor iparunk fontos és nélkülözhetetlen alapanyaga és a Romániával kötött előnyös bérkohósítás után fedezni képes szükségletünk nem kis hányadát. Már csak az a két alapanyag is igazolja az itt dolgozók felelősségét, az üzem jelentőségét. S ha még ehhez hozzávesszük, hogy most kezdik meg a pirít dúsítását, s ezt követően sor kerül majd a Mátrában talált rézre is, — mindenki előtt nyilvánvalóvá válhat, hogy a Gyöngyösi Ércbánya Vállalat két üzeme — a bánya és az ércelőkészítő — jelentősége messze túl nő a megye, sőt az ország határain is. Méltán lehetünk hát büszkék, mi Heves megyeiek erre a korra még fiatal üzemre, amely létével és fejlődésével nemcsak megyénk iparának, hanem az egész ország ipari termelésének, az ipar technológiájának egészséges fejlődését példázza. Széljegyzet Három kisfiú látogatott el, a szerkesztőségbe az egri IV. számú iskola ötödikesei kö-'. zül. Nevük: Balázs Guszti,', Kerekes Gyuri és Kollmanni Gyuszi. Arról számoltak be hogy az idén tanultak Lenkey Jánosról, a 48-as szabadságharc hős mártírjáról és el-' határozták, vizsga után meg látogatják a házát, virágoú tesznek a sírjára. Gyermek-l lelkűk lobogó lelkesedéséveli magyarázták, hogy ők is sze-‘, retnének olyan egyenes, bá-', tor, hős emberek lenni, mint> Lenkey János volt. Aztán> felháborodva mesélték, mi-' lyen elhanyagolt a ház, hogy a síron csak gaz terem. A beszélgetés komoly elhatározással fejeződött be: vállalták, hogy ezentúl ők tartják rendben a Kisasszony-temetőben lévő sírt, s szólnak erről kis barátjaiknak is. Dicséretes, szép dolog. Mi lenne, ha középiskolás diákjaink, ifjú munkásaink követnék a példát, s védnökséget vállalva egy-egy műemlék fölött, gondoskodnának erejükhöz mérten annak rendbentartásáról? Virágzik a dinnye A káli, a hevesi és a Csány környéki homokon virágzik az országszerte híres hevesi dinnye. A megye termelőszövetkezetei és gazdái az idén mintegy 1500 holdon termelik a zamatos cukor- és görögdinnyét. A növény jelenlegi állapotáról ítélve az idei termés jónak ígérkezik. Számítani lehet arra, hogy ebben az évben már minőségi dinnyét tudnak majd szállítani exportra és belföldi fogyasztásra. KOMBÁJN DOLGOZIK a tarnaszentmiklósi Petőfi tsz földjén Megyénk déli részén Heves és Hatvan környékén sárguló gabonaföldeken megkezdődött a gépi aratás. A dúsan fejlődő, szép termést ígérő földeken kedden délelőtt elsőnek a tarnaszentmiklósi gépállomás kombájnja látott munkához a helyi Petőfi tsz 34 hloldas ősziárpa tábláján. A közel két méter magas árpában szép teljesítménnyel dolgozik a gép. A kora délutáni órákig már több, mint három holdat aratott le és csépelt el a kombájn. A gépállomás szakembereinek véleménye szerint a gabona érését tekintve ma már a gépállomás mind a hét kombájnja munkába állhat Előreláthatólag egy-egy gép, mintegy kétszáz mázsával több termést takarít be, mint az elmúlt esztendőben. (Képesriport az 5. oldalon.) AAAAWWVS Most volna a legnagyobb szükség rafiára! Mi, Eger szőlőtermelő gazdái nagy gondban vagyunk, ugyanis eddig csak három kiló rafiát kaptunk katasztrális holdanként. Ez a mennyiség az első kötésnél elfogyott. ^ A hirtelen meleg miatt túlságosan gyorsan fejlődik a szőlő, s mcst, mikor legnagyobb szükségünk volna kötöző anyagra, nem lehet kapni a városban. Érthetetlen, hogy Budapesten, Debrecenben és a többi nem szőlőtermelő városban árusítanak kötözőanyagot, csak itt Egerben, a szőlőtermelő v árosban nem lehet kapni. Az nem megoldás, hogy a szőlősgazdák a legnagyobb munkák idején Budapestre vagy Debrcenbe utazgassanak néhány kUóért, nemcsak az idő, de a költségek miatt is. Szeretnénk, ha minél előbb megoldódna a rafia-ellátás. KOCSIS ALBERT szőlőtermelő Tegyék rendbe Gárdonyi sírját Miskolci vendégek jártak az elmúlt napokban Egerben. Nagyon tetszett a város, megnézték a műemlékeket, ízlett a bikavér és a medoc. De sokminden szép mellett volt, ami nem tetszett, s erről írt levelében Kovács K. József miskolci bányász. Megnézték a Gárdonyi sírt és felháborodva tapasztalták, hogy egészen benőtte a gyom. Néhányan le is fényképezték. Arra kérik az illetékeseket — s ezzel egyet is lehet érteni mindenkinek, hogy hozzák rendbe, bizonyítsák be ezzel is, hogy megbecsülik, tiszteletben tartják a nagy egri írót. Érdekes kísérletek a szőlőben a szaporítóanyag pótlására Megyénk történelmi szőlővidékén a szaporítóanyag hiány nagy mértékben gátolja a szőlők felújítását, az elöregedett, kipusztult tőkék pótlását. A szaporítóanyag hiány enyhítésére Abasáron Tóth József dolgozó paraszt érdekes kísérleteket vezetett be. A kísérlet lényege, hogy az eddig öt-hat rügyes vessző helyett, egy- rügyes amerikai vesszőt dug- ványoznak. Ezt zöldoltással leoltják és a következő évben — BALETTVIZSGÁT rendezett megérdemelt sikerrel a gyöngyösi kultúrház a város szabadtéri színpadán. A vizsgán 45 növendék mutatta be tudását. — HIVATALOSAN is fürdővárossá nyílvánították Egert. Az új fürdőváros első reprezentatív eseménye, hogy július 7-én itt tartja első vidéki elnöki ülését a BIB, a Balatoni Intéző Bizottság. tőkepótlásra használják. A három éves kísérlet azt igazolja, hogy ezzel a módszerrel — lényegesen nagyobb mennyiségű amerikai vesszőt lehet előállí tani, mivel az eddig hulladéknak számító vesszőket is fel tudják használni, öt rügyes vesszőből pedig az eddigi egy helyett öt tőkét tudnak pótolni. Előnye még az egy rügyes szaporításnak, hogy a tőke hamar termőrefordul és mennyiségileg is bő termést ad. A megye szőlőtermelő szakemberei tervbe vették, hogy a jövő évben megyeszerte elterjesztik az egy rügyes amerikai vese- szők dugványozását. Az egri városi tanács mezőgazdasági osztályától és a megyei tanács mezőgazda- sági osztályától azt a választ kaptuk, hogy a kérdéses ügyben szinte naponként kérik a Minisztérium segítségét. Sajnos, ígéreten kívül mást nem tudtak elérni. A legutóbbi sürgetésre sem történt még semmi intézkedés, hogy más városokból Egerbe hoznák az ott feleslegesnek mutatkozó rafia-készletet. (Szerkesztőség.) GYEMANTLAKODALOM A „MENYASSZONY“ 82 je A „VŐ L EGÉN Y“ 84 CWS Ritka, szép jubileumot ünnepelt a napokban Horváth Károly, az Egri Megyei Kórház Célgazdaságának 84 éves kertésze és 82 éves felesége. Az idős házaspár gyémánt lakodalmat tartott, mivel hatvan esztendeje, hogy örök hűséget esküdtek egymásnak. A jó egészségnek örvendő hat évtizedes házastársakat, bár gyermekkel nem áldotta meg a sors — sok virággal, ajándékkal halmozták el a rokonok és ismerősök. Az idős házaspár a megható, kedves ünneplés után megfiatalodva lépte át a hetedik évtized küszöbét és megfogadta, hogy amíg erejük bírja, továbbra is szorgalmasan munkálkodnak a szívükhöz nőtt gazdaságban. TAVIKAT ÜJ ÚTON SZERKESZTŐSÉGE EGER A Parádsasvári Üveggyár dolgozói folyó hó 20-án teljesítették második negyedévi tervüket. A hónap hátralévő napjaiban még mintegy 200 ezer forint értékű üveget adnak át terven felül a belkereskedelemnek. Parádsasvári Üveggyár dolgozói. A múlt év szeptemberi szintjén termel a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt A mátravidéki szénmedence bányászai az elmúlt hónapiokban igen derekas munkát végeztek. Állandóan növelték a termelékenységet, melynek eredményeként az elmúlt napokban elérték a múlt év „Telt ház64 a Mátrában Az elmúlt héten minden üdülő megtelt a Mátrában. Az idény-üdülőkön kívül több, mint ötszázan vették igénybe a fizetővendég szolgálatot is, Ezekben a naplókban a Mátra legszebben berendezett üdülőiben 3000 dolgozó tölti jól megérdemelt szabadságát. A nyár végéig még tizenötezren kereshetik fel két hétre a SZOT' és a különböző üdülőket. szeptemberi szintet. A jó eredményekben igen nagy része van a Petőfi altáró bányászainak, akik a tavasz folyamán versenyre hívták az összes aknaüzemeket és mindvégig meg is tartották első helyüket. Ök Voltak az elsők abban is, hogy az aknaüzemek közül nemcsak elérték, hanem már túl is szárnyalták a régi termelési színvonalat. A mátravidéki szénbányászok most azt a célt tűzték maguk elé, hogy a következő hónapiokban az önköltség terén is elérik a múlt évi egy tonnára eső termelési költségeket.
