Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-22 / 49. szám

1957. június 22 szombat 0 J ÚTON 7 Tő an if tfí / — luuuijeifii'Kj ••• OLVASÓINK KÖZÖTT bi zonyára sokan vannak olya­nok, akik látták a „Légből ka- ' pott zenekar” című csehszlo­vák filmet és még visszaemlé­keznek rá. Míg az említett film, a forgatókönyv írójának ötletéből született, addig ná­lunk Recsken a valóságban játszódik le egy zenekar, s te­gyük mindjárt hozzá — egy jó zenekar születése. Az igaz­ság kedvéért persze meg kell említenünk azt, hogy a szóban- forgó recski zenészeknek, ha fiatalok is — nem most van először hangszer a kezükben. A tizenkét-tagú zenekarban van jónéhány nagyon tehetséges A zenekar vezetője. ember, mint például ifj. Laka­tos Sándor klarinétos, de a csellós, a két prímás és a cim­balmos is. Ettől függetlenül Debreceni Kiss Józsefnek és Sárosi Bálintnak, akiket a Népművészeti Intézet küldött Recskre, hogy tanítsák a he­gedűmuzsika fiatal szerelme­seit, — legalább annyi nehéz és fáradságos napja van, mint az említett film zeneszerzőjé­nek. A készülődések, jobban mondva a próbák már két hó­napja tartanak, a zenészek pedig napról-napra bejárnak, reggel 8-tól este 10-ig tanul­nak, tanulnak, tanulnak... Csak ■ebédelni mennek haza rövid időre. Ez a példa is azt mutat­ja: nem minden a tehetség — akarat, szorgalmas munka és sok ismeret szükséges még töb­bek között hozzá. Jelen eset­ben ahhoz, hogy egy falusi ci­gányzenekar népi zenekar le­hessen és Moszkvában szép, tiszta hangon szólaljon meg a magyar népdal. Érthető, hogy ez a recskieknek sem mehet máról hónapra. Igaz ugyan, hogy eddig adtak már hang­versenyt Galyatetőn, Felsőtár- kányban, de emellett ezek az emberek lakodalmakban, és kocsmákban keresik a pénzt, ■ahol parancsra hegdülnek és isznak. Általában a csárdás, az érzelgős, szomorú hallgatók, meg a városból belopakodó né­hány táncszám volt a minden­napjuk — ezt írta elő nekik szükségszerűen a megélheté­sük. Érezték és érzik ma is ma­gukról, hogy tudnak — sokkal többet tudnának. De ehhez ta­nulni kell, hogy jó hírük le­gyen az országban, elismerjék őket, és rendes fizetést kapja­nak, mely lehetővé teszi szá­mukra az igazi népzene meg­ismerését és művészi tolmácso­lását, melyért Bartók és Ko­dály annyit fáradoztak. IGÉKET EZ A ZENEKAR, — annál is inkább, mert is­merve a cigányzenészek élet- körülményeit és természetét — ők különböznek tőlük. Ez ab­ban nyilvánul meg, hogy na­gyon szeretik egymást, pedig tizenketten vannak, nem for­mál sztár-jogot magának egyik sem, tehetségére hivatkozva, — van bennük akarat, kitartás, türelem és nagy-nagy tudás­szomj. Mert nem lehet mással magyarázni azt, hogy nem osz­lottak fel, pedig néhányat szer­ződtettek volna belőlük a Ba­laton mellé és a környékre is, elég jó fizetésért. Együtt ma­radtak! Inkább lakodalomban hegedülnek közülük néhányan, és szétosztják tizenkét részre a keresetet. Inkább koplalnak, Két hónap munkája nem műit el eredménytelenül, ezek a fiatalok a nagyon ócska és kopott hangszerekből meglepő tiszta és szép hangokat csalnak elő. Gulyás László széki mu­zsikáját játsszák, az előbb em­lített Debreceni Kiss feldolgo­zásában egy népdalcsokrot, és a pattantyús táncot. — Végül Berlioz: Rákóczi indulója Kö­vetkezik. A helyiség kicsi, nem hang­verseny-terem, a kultúrház egyik szobája, ahol gyakorol­nak. A „Mester” az asztal mellett áll, az ajtóban léleg­zet visszafojtva hallgatnak a kíváncsiskodók, benn a sarok­ban pedig egy öreg cigány sze­mei csillognak büszkén, de mé­gis kicsit szomorúan. Köztük van a fia is, a cimbalmos, de felette már elszállt az idő, és ő most már csak nézője lehet ennek az újjáalakulásnak. Szárnyal a dallam. Precíz gépként futkosnak a húrokon az ujjak, a prímás vonója már kirojtosodik. A termet pedig betölti a kuruc melódia dübör­és kiküldik gombát szedni az asszonyokat, de tanulnak, — s nem akarják egymást elhagy­ni. És kijutni oda, abba az ide­gen ország hatalmas fővárosá­ba, melyről keveset hallottak, s talán zavaros képeket alkot­tak róla maguknak. Érzik, hogy nagy dolog ez, a recski cigánysortól Moszkvá­ig! Nincs pihenés, bár sokszor már-már közel vannak a ki­merüléshez, de újra kezdik és ismét újra... „Vak” zenészek, alig van közöttök egy-két em­ber, aki valamennyire ismeri a kottát, nem volt alkalmuk megtanulni, most úgy tekinte­nek az öregedő Debreceni Kiss Józsefre, mint az apjukra, aki egyben barát és tanító. Nem ok nélkül, hisz ő már „befu­tott” ember, a Palaceban és az Astoriában hegedült, ezenkívül bejárta Németországot, Hollan­diát és Belgiumot — és most nem a hivatalos ízt, de a szí­vót, tudását és nagy tapasz­talatát hozta el egy falu ci­gányzenészeinek, mert azok te­hetségesek és megérdemlik. gő, szenvedélyes ritmusa. Ami­kor abbahagyják, az ember nem tud szólni, tapsolni is szégyel, — mert ez kevés. Mit lehet elmondani még ró­luk? Azt, hogy panaszkodnak, amiért kevés fizetést kapnak, a hangszereket a mai napig sem cserélték ki és hogy az öreg Debreceni Kiss Józsefet, a vezetőjüket nem akarják ki­vinni a VIT-re. Épp olyan ez, mintha megkötnék a kezüket. Hisz minden mozdulata, szem- villanása utasítás, melyet már nagyon megszoktak és amelyet nem tudnak nélkülözni. ÉS VÉGÜL MÉG EGYET: — Sárosi Bálint tréfásan meg­jegyzi: nem kell őket agyon- dicsémi, mert elbízzák magu­kat. Tudnak, nagyon tudnak hegedülni. Előttük áll a siker, de ki kell tartanick és nem szabad őket vezető nélkül hagyni, s főleg a VIT után is együtt kell maradniok. De nem maradhat el a támogatás sem! Ha ez így lesz, a moszk­vai út után is hallanak, hal­lunk még hírt — jó hirt róluk HANKÓCZI SÁNDOR Hallotta-e már 7 ...hogy az erős dohányosok nehezebben viselik el a műté­teket, gyakran lép fel bonyo­dalom a műtéti beavatkozás során és utána is. Ha valaki műtét előtt áll, helyesen teszi, ha hét nappal előbb beszünteti a dohányzást. ...hogy egyre több gyermek születik robogó gépkocsin az Egyesült Államokban. 1956-ban összesen 384 új amerikai ál­lampolgár látott napvilágot ro­bogó gépkocsin. ...hogy a párizsi divathóbort megkívánja, hogy a dámák ne pekingi pincsit sétáltassanak pórázon, hanem hiénát, annál is inkább, mert hiénát is ugyanolyan áron, 250.000 frankért lehet vásárolni, mint a pekingi pincsit. ...hogy az Egyesült Államok­ban valóságos járványként ter­jed a fogyókúra. A kövérség elleni harcban természetesen a nők járnak élen. A körülbelül tízmillió érdekelt hölgy révén — ha csak egy fontot veszíte­nek — az Egyesült Államok 5000 tonna zsiradékkal lesz könnyebb minden héten. ...hogy Mansbo nevű svéd városkában tíz esztendő óta nem születnek leánygyerme­kek. Az eddigi kutatások még nem tudták megállapítani e furcsa jelenség okát. ...hogy Amerika és Európa között a múlt év szeptemberé­ben helyezték üzembe az első közvetlen telefon összekötte­tést. A kábelek lerakása két esztendeig tartott. Azóta na­ponta 900 beszélgetést bonyo­lítanak le az óceánba süllyesz­tett telefonkábelen. ...hogy a németországi pro­testáns egyház közleménye szerint a bibliát teljesen, vagy egészben összesen 1108 nyelv­re fordították le. Legutoljára bemba, (Észak-Rhodézia) mim- biijo (Nigéria) és morov (Sala­mon szigetek) nyelven jelent meg a szentírás. ...hogy Ugandában beszün­tették a rádió időjárás jelen­tését, mert ha a jelzések téves­nek bizonyultak, a földműve­sek tiltakoztak és csodálkozá­suknak adtak kifejezést, hogy az időjárás nem olyan lett, amilyet a kormány rádiója ígért. ...hogy a burgonyának is emeltek már emlékművet. Egy németországi falucska Ober- hartz mellett emelkedik a ha­talmas gránit emlékmű a kö­vetkező felirattal: 1748-ban ezen a helyem ültettek kísér­letképpen első ízben burgo­nyát. ...hogy a reklám nem a mai kor találmánya, hanem már az ókorban is használatos volt. Az ősi Pompejiben képek és domborművek szolgáltak hir­detőtáblaként egy-egy épület homlokzatán. TRAGIKUS ÉVFORDULÓ Negyven évvel ezelőtt egy hétfői napon hatalmas erejű orkán süvített végig a Mátra felett■ Du. 4 óra múlt, mikor a Gyöngyösi nagytemplom tor­nyában félreverték a harango­kat. A hármas kongatás azt jelentette, hogy a város III. kerületében tűz ütött ki. A gyöngyösiek számára nem hozott nagy riadalmat, hi­szen hozzá voltak már szok­va a tűzesetekhez. Még élén­ken emlékeztek az 1904-es esztendőre, mikor a város féle leégett. Az első percben még nem is sejtették, hogy most nagyobb vész köszön­tött rájuk. A kórház mosó­konyhájából kipattant szik­rától tüzet fogott a környező házak zsuppfedele, s mire a Városi önkéntes Tűzoltók és a Mentőegyesület össze szede- lőzködött, s megtöltött lajtok- kal a helyszínre érkezett, már újabb tűzeseteket jelen­tettek a város távoli pont­jairól, ahová percek alatt szétvitte a zsarátnokot a vi­haros szél. Egy óra sem telt bele, s lángtengerben állt az egész város. Mire alkonyod- ni kezdett, már a nagyternp- lom tornyának ablakaiból csaptak élőt a lángnyelvek. Égett a város, s az éjszakai tűz úgy bevilágította az ég­boltot, hogy a budai hegyek­ről is látni lehetett. Három napig tartott a borzalmas katasztrófa, mely az élénk­forgalmú város nagy részét elpusztította- Az üszküs ro­mok alatt sokan lelték halá­lukat. A férfi lakosság nagy része frontokon volt, vagy hadifogságban sínylődött. A frontokról azonnali hatállyal szabadságolták a gyöngyösi katonákat, s a meggyötört város ellátására, kormány - biztost rendeltek ki. A ka­tasztrófa méreteire talán az volt a legjellemzőb, hogy a király különvonattal elláto­gatott oda. Az előkelő ven­dégek elvonultak, de a láto­gatás nem oldotta meg az égető problémákat. Királynői mosollyal nem lehet jólla­katni az éhezőket, nem le­het eltörölni a szenvedések nyomait- Országos gyűjtés indult társadalmi úton. ösz- sze is gyűlt, tálán pár millió korona, de bizony a gyön­gyösiek számára abból édes­kevés jutott. Hosszú, keserves eszten­dőkbe került, míg a város ki­heverte a csapást. Utólsó maradványát, a 40 év előtti nagy tűzvésznek, a Jókai ut­cai ..rossztemplomot” az el­múlt évben bontották le. VÉRTES GYULA Gyöngyös RÁDIÓ MŰSOR Szombat, június 22. 8.10: Zenekari hangverseny. *— 9: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Könnyű hegedűszólók. — 10.10: A Rádió operettjeiből. — 11: Harmatos rózsa. Móricz Zsig- mond regénye folytatásokban. — 11.20: Hangverseny. — 12.10: Népi zene. — 13: Mi van a köny­vesboltokban. — 13.10: Művész­lemezek. — 14.20: A Gyermekrá­dió műsora. — 14.40: Vidám fú­vószene. — 15: A Fővárosi népi zenekar játszik. — 15.25: Kóru­saink életéből. — 15.45: A nem­zetközi munkásmozgalom időszerű kérdések — 16.10: Ismertetjük mai és holnapi műsorunkat. — 16.15: Zenés hétvége. Közben: 17: Irodalmi műsor. — 17.15: A Ze­nés hétvége c. műsor folytatása. — 18.10: Szív küldi. — ' 18.45: Riportműsor. — 19: Hangverseny népszerű operákból és operettek­ből. — 20.27: Pesti paprika II. Politikai kabaré. — 22.15: Tán­coljunk. Vasárnap, június 23. 8.10: Műteremlátogatás. — 8.15: Magyar népdalok. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. — 9: Uj Zenei Újság. — 10: Vasárnapi versek. — Ápriíy Lajos verseiből. — 10.10: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 11: Helyszíni közvetítés Profenből. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13: Szív küldi. — 13.40: Az abc tör­ténete. — 14: Szimfonikus zene. — 15.15: Hét nap a külpolitiká­iban. — 15.30: A műsort össze­állította Bernáth Aurél. — 16.30: Yves Montand énekel. — 18: Közvetítés a Magyarország—Bul­gária világbajnoki selejtező lab­darúgó mérkőzésekről. — 18.50: Tánczene. — 20.10: Köznapi dol­gokról. — 20.25: Közvetítés a Jókai Színházból: Fekete bárány. — 22.30: Úgy szeress. Hangle­mezek. — 23: Népi zene. — 23.40: Kamarazene. Hétfő, június 24. 8.10: Zenekari hangverseny. — 9: A Gyermekrádió műsora. — 9.20: Filmzene. — 9.40: Dalok. — 10.10: Az óvodások műsora. — 10.30: Szívesen hallgattuk. — 12.10: Népi zene. — 13: Lányok, asszonyok. — 14.20: Hétfőtől— hétfőig. Mit hallunk az Ifjúsági Rádióban? — 14.30: Iskolások mikrofonja. — 14.50: Hajnaltól— éjszakáig. Kecskeméthy István verses, zenés összeállítása. — 15.30: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 15.40: Részletek az Arany­csillag című operettből. — 16.10: Kamarazene. — 16.50: „Közös ének — közös mulatság“. 17.15: Ifjúsági őrjárat- — 17.30: Tánc­zene. — 18.10: A Gyermekrádió műsora. —- 18.20: Magyar szerzők szórakoztató muzsikája. — 18.45: Baráti látogatás. Riport a Szov­jetunióban járt küldöttekkel. — 19: Verbunkosok és népdalok. — 20.30: írjunk Együtt! Budapesti Lányok. A Rádió folytatásos regé­nye. — 20.50: Tánczene. 21.05: Erik a búza. — 21.10: Prágai ta­vasz. — 23.10: Tánczene. — 9.10: Lukács István cimbalmozik. Nem pereskedem Makucza Lajosné gyanút­lanul menetelt pressója felé eleganciájának és szépségé­nek teljes tudatában, amikor is megszólította egyik isme­rőse és jóindulatúan közölte vele, hogy egy cikk jelent meg róla a „Helyi Harsona" 'című újságban. Makuczáné rettenetesen iz­gatott lett. — Mit írtak — tudalcolta kíváncsian. — Csak olvasd el— mosoly­gott titokzatosan a hírhozó. — De legalább azt mond meg, hogy ki írta — tudakol­ta tovább. — Igricz Péter — hangzott a felelet és a kedves ismerős tovább állt. Makuczáné egyre növekvő izgalommal sietett, hogy az újságot elolvassa és közben azon járt a feje, hogy ez a cikk már nagyon időszerű volt. írtak ugyanis már Eins­teinről, Thomas Mannról, Mi­csurinról és Marilin Monro- eról, akikről fogalma sem volt, hogy kicsodák, de egy sort sem írtak még róla. Nem akadt még költő, aki hervadhatatlan érdemeit rím­be szedje, nincs író, aki éle­te önfeláldozó munkájáról portrét írjon, pedig de sok­szor felhívta erre eme ócska firkászok figyelmét. — De most végre Igricz, ez az aranyos, drága, jó tehetsé­ges ember megkísérelte ho­norálni az emberiségért vég­zett önfeláldozó munkámat és írt rólam, azazhogy RÓ­LAM. Mert ez az Igricz egy okos ember, tudja, hogy ki érdemli meg, hogy az újság­ba kerüljön. Igricz ügyes fiú, aki a múltkor is olyan jól írta meg, hogy Polhanekné izé... szóval kicsit ledér, meg­írta, hogy Kaplinác lopja a vállalattól a fát. Csuda jól megírta, úgy kell a piszkok­nak. És most engem dícsér. Egyem meg a szívét — gon­dolta magában Makuczáné és közben vett egy újságot és olvasni kezdte a cik­ket. Egyszerre arca halálra vált, torkára akadt a levegő. — Micsoda? Hogy Maku­cza Lajosné rosszul viszo­nyul... Hogy én, Makucza La­josné nem tartom be a tör­vényeket... Disznóság... Égbe­kiáltó — toporzékolt paprika vörösen, aztán éktelenül kia­bálni kezdett: — Emberek! Ide mindenki, aki él és szuszog. Akinek szemei vannak hallják, aki­nek fülei vannak olvassák és akiben egy csepp jóérzés van, háborodjék fel azon, hogy mit tett velem ez a szél­hámos. Tisztességes nevem meghurcolta ország, világ előtt, jaj, elájulok... — sikí­totta Makuczáné. Valaki enyhe hangon meg­jegyezte, hogy a cikkben van valami igazság. — Na és ha igaz? — hábo­rodott fel a sértett. — de tudják maguk emberek, ked­ves testvéreim, felebarátaim, hogy ki írta ezt, hogy ki ez az Igricz? Ugye, hogy nem tudják! Hát majd én elmon­dom, elmondom mindenkinek, aki csak az utamba kerül, — sipította és nagy lendülettel kirohant a városba, megállí­tott minden embert és közöl­te velük, hogy Igricz Péter egy házasságszédelgő, akinek eddig nyolc felesége, 10 menyasszonya, 357 kedvese volt. Igricz Péter egy szélhá­mos, akinek a keze benne imn a Panama Csatorna bot­rányban, a frank hamisítás­ban a Montesi ügyben, aki felbújtatta Matuska Szilvesz­tert. hogy robbantsa fel a biatorbágyi viaduktot. — És ez a szélhámos, aki­nek bűnlajstromát még na­pokig tudnám folytatni, ez meri megírni rólam az igaz­at... azaz, hogy ez mer ha­zudni rólam, aki már csecse­mő koromban is szimpatizál­tam a haladó erőkkel, ami­kor is Lujza főhercegnő, az ölébe vett és én izé... össze- illetlenkedtem magam és így gyakoroltam kíméletlen bírá­latot a rothadt kapitalista tárasadalom felett, — mond­ta Makuczáné és máris to­vább állt, újabb kuncsaftot keresni, akinek elmondhatja, hogy Igriczet minden este ott látja a bárban. — De nem hagyom ennyi­ben. Felmegyek a tanácsra... Nem! Pestre utazom a köz­pontba és ott elmondok min­dent. Elmegyek az igazság­ügy miniszterhez, ha kell, a miniszterelnökhöz, vagy az ENSZ-hez. Pert indítok, de olyan pert, amelyet mégnem látott a világ. Igricznek pusz­tulnia kell és pusztulni is fog. Elmegyek a feleségéhez is. majd én megmondom ne­ki, hogy ki az ő férje. És közlöm mindenkivel, hogy Igricz egy becstelen alak. Elvégre a tisztességemről van szó. Vagy azt hiszi ez a szél­hámos, hogy lopom én a tisz­tességes asszonyi becsüle­tem — lihegte és tovább ro­hant. Magában azon gondol­kozott, hogy mégis tárgyalni kéne ezzel az Igricczel. írjon egy cikket az újságban, melyben legyen benne, hogy aljasul hazudott, hogy ő vi­lág legbecsületesebb embere és akkor rendben lesz min­den. Ebben az esetben meg- bocsájtok neki. Igricz, aki végeredmény­ben nagyon gyáva ember volt, az utóbbi megoldást vá­lasztotta és a másnapi újság­ban meg is jelent a helyesbí­tés a következőképpen: Amit Makucza Lajosnéról írtam, az első betűtől az utólsóig szemenszedett hazug­ság. A dolog pontosan for­dítva van és én csak azért láttam rosszul a dolgot, mert a cikk írásának pillanatában a fejemen álltam. Most ün­nepélyesen bocsánatot ké­rek, ne tessék haragudni, többet nem leszek rossz: Ig­ricz Péter. • • A fenti írás szatíra, mely­nek éle azok ellen irányul, akik a bírálatot akár újság­ban jelenik meg az, akár egy értekezleten hangzik el, ilyen, vagy ehhez hasonló módon próbálják elutasítani. Kitalált történet volt ez, melynek nincsennek élő sze­replői. És ha mégis valaki úgy érezné, hogy róla szól, kijelentem: úgy kell neki, de a cikkből következő pereske­dést nem vállalom. HERBST FERENC Kedd, június 25. 8.10: Az abonyi cigányzenekar játszik. — 8.40: Indulók és da- low. — 9: A Gyermekrádió mű­sora. — 10.10: Lányok, asszo­nyok. — 10.20: Szimfonikus tán­cok. — 11.20: Ajándékműsor a háziasszonyoknak és a nagyma­máknak. — 12.10: Vidám zene. ■— 13: Máthé György írása. — 13.10: Operarészletek. — 14: Ze­nei műszavak nyomában. A di­namika. — 14.40: A Gyermekrá­dió műsora. — 15: Sakk-matt. Fiatalok sakkiskolája. — 15.10: Népek zenéje. — 16.10: Gyermek­dalok. — 16.50: Egy népdalgyűjlő útinaplójából. Előadás. — Egy hónappal az országgyűlés után. — Beszélgetés képviselőkkel. 17.30: Szív küldi... — 18.10: Magyar nóták. — 18.45: Találkozunk 1960-ban. — 19: Szikrák a múlt­ból. Az idealizmus és a realiz­mus az irodalomban. Móricz Zsigmond 1936-os rádióelőadása. — 19.30: Operettrészletek. — 20.27: Kabaré. — 21.20: Nyilvá­nos kamarahangverseny. — 23.05: Verbunkosok, népdalok. — 0.10: Éji zene. | Szerkesztői üzenetek 0 > Cseh Antal, Eger. ? Levelével kapcsolatban az új­Í < ságban felhívással válaszolunk. — Amennyiben ezek után sem ért egyet a cikkben foglaltakkal, csu­pán azt javasolhatjuk, hogy fel­sőbb szerveihez forduljon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents