Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-19 / 48. szám

1957. június 19. szerda 0 J ÜTŐN s — Két gyöngye volt a falu­nak — mondja a nóta, s kezd­jük mi is hasonlóképpen: két kincse van az egri tufának, a lankás egri tájnak. Az egyik, a külső ábrázat büszkesége (hasonlóan a szép lány arcán a pírhoz), a nemesvörös vagy aranysárga bor — ország—vi­lág híressége. Nap mint nap találkozunk az autóbuszvona­lon „különjáratokkal”, me­lyeknek utasai borvirágos képpel zengik a „Bikavér”, — vagy a „Leányka” dicséretét. Ez tehát az egyik kincs, s mi most a a másik kincs birodalmába látogatunk el. A kerecsendi műút mentén a város szélén igénytelen épület falán apró tábla áll: KŐOLAJ­IPARI TRÖSZT SZERKEZET­KUTATÓ ÉS SEKÉLYFŰRÖ VÁLLALATA. A hűvös szobá­ban fiatalemberek fogadnak: 35sóka István fúrósmémök, az egri telep vezetője, Kovács 2solt főgeológus, Litauszky La­jos és Király Mihály vegyé­szek. Egyik szobájuk iroda és rögtönzött laboratórium. — A többiek? — érdeklődöm, iro­dák tömkelegéhez szokott sze­mem ugyanis megszokta a nagy és méltóságteljes appará­tust. — „A terepen...” — nevet (Zsóka mérnök — „szedelőzköd- jünk mi is, falak között nem lehet riportot csinálni.” Fel­kapaszkodunk egy Wipponra, és száguldunk a közeli Demjén felé. Útközben megtudom, — hogy már az ötvenes évek elején találtak olajat ■az egri határban, miközben mangán után kutattak. A vé­letlenül felbukkant kincs fel­kutatására alakult aztán a „fú­rósoknak” becézett kutatóvál­lalat. Zsóka mérnök elmondja, hogy jónéhány meddő fúrás ■után sikerült tizenegynehány kutat termővé tenni s ezekét átadták a Nagyalföldi Kőolaj­termelő Vállalatnak. A „fúró­sok" szerepe ugyanis a kuta­tás. Eötvös-ingához hasonló műszerrel keresnek olajat a 'dimbes-dombcs vidéken, majd próbafúrásokat végeznek egy- vszerre négy helyen is. A fúrá­soknak 35—40 százaléka ered­ményes olaj hozam szempont­jából. De kísérleti fúrásról lé­vén szó, a többi sem haszonta­lan, hiszen olajra bukkanva sem állnak meg az első réteg­nél, hanem félkilóméternyi mélységben átfúrják a rétege­ket, s a fémcső béléssel ellátott ható emelkedés oldalában egyszercsak feltűnik egy ,villamos gémeskút“ — gondolom Petőfi így nevez­né — az olajtermelő vállalat már működő, valóban gémes- kútra emlékeztető himbáit, me­lyek emberi segítség nélkül napról napra végzik fáradha­tatlan szivattyús munkájukat az árpa és a kukorica táblák között. Stílusosan nyakig ola­jos gépecske csövön pumpálja a közeli tartályokba a kiszip­pantott „aranyat”. Egy-egy kút napi néhányezer liter ola­jat küld felszínre. Ez látszólag nem sok, de az ország szűkös helyzetében mégis nagy segít­ség. Gondoljunk csak a nagy nyugateurópai államokra, a- melyek csaknem teljesen im­portra vannak berendezkedve az olajat illetően, s az afrikai politikai válság idején bedu­gultak olajszállítmányaik. A civilizáció mai fokán az olaj nélkülözhetetlen nyersanyag, tehát az Eger környéki „né­hány csepp” is égetően fontos az ország vérkeringésében. Az olajkutak fúrásánál min­denki valamiféle gigászi alkotásokra gondol épp ezért meglepő, hogy egy- egy fúrótorony mindössze 20— 25 méter magas. Elsőnek a 17-es és DK 15-ös jelzésű fú­rásokhoz látogattunk el, mert hallottuk, hogy ez a két mun­kahely jóval túlteljesíti méte­rekben kifejezett munkatervét A tizenhetesek például május­ban havi 300 méter helyett 526 métert fúrtak. Meghökken­tünk, amikor a határ kellős közepén emelkedő alkotmány­hoz értünk: a közelben sehol egvetlen épület, lakás, s bizony a fúrás télen-nyáron, éjjel s nappal szakadatlanul folyik. Ráadásul a munkahelyek ide- oda vándorolnak a terepen. Egy-egy fúrásnál körülbelül 20-an dolgoznak, három mű­szakban. Sajnos, Egerben meg­oldhatatlan a lakásproblémá­juk, a munkások tehát a kör­nyező falvakban laknak, s egyesek kilométerekről verőd­nek össze műszakkezdésre. Ha szél fúj, vagy esik: nincs hová húzódni, de nem is lehet. A fúrógép karvastagságú rúdja, az aránylag kisméretű fúró ér­zékeny és törékeny, állandóan ügyelni kell, mialatt a Diesel­gép pörög Érdekes, hogy a fúrógép belsejében iszapáradat ömlik szakadatlanul a mély­ségbe, hogy törjön fel újra, — magával hozva a törmelékeket s hűtve egyrészt a fúrószerke­zet mélyben melegedő részét, másrészt megakadályozva a lyukakban geológiai vizsgála­tokat végeznek. De „erről ta­lán a geológus...” — húzódik vissza Zsóka szerényen. [Az Eger környéki olaj a felszínhez közel van — mondja Kovács Zsolt geológus. — Ha számításba vesszük, hogy világviszonylat­ában vannak helyek, ahol 5—6 ezer méteres mélységből hoz­zák felszínre az olajat, az itte- *i néhányszáz méteres mély­ség valóban közeli. A fúrással -áthatolt rétegek jórésze ho­mokkő, agyag és homok. Álta­lában a felszínhez közeli olaj- í élőhelyek történetileg ré­gebbiek, hiszen éppen a tek­tonikai mozgások, belső gyű­rődések hozzák őket a felszín irányába. Az olaj — mint a borvidékek termése is — lelő­helyenként nem azonos minő­ségű. Tudjuk, hogy a nyers­olaj finomítás után válik — különböző alkotórészeivel-együtt — célszerűen felhasz­nálhatóvá a közlekedésben, — vagy a vegyiiparban. A külön­böző olajokban más és más a lényeges alkotórészek ará­nya. Nos, az egri olaj — mond­ja Litauszky vegyész — egyi­ke az igen szerencsés összeté­telű nyersolajoknak és bár mennyiségileg nem veszi fel a versenyt a dunántúli termelés­sel, minősége a Lispeivel azo­nos, vagy talán jobb is annál. Közben autónk már a dem- jéni határ dombjain hullámva- sutazik, s az egyik kopár és ■kecskelegelőnek sem használ­többszáz méter mély, de arány­lag kis kerületű fúrás-nyílás belső összeomlását. Rendkívül elmés dolog ez s ahogyan a kút mentén lévő iszapgödör tartalmának állandó körforgá­sát néztem, önkéntelenül is a mesebeli Münchausen báró ju­tott eszembe, aki a pocsolyá­ból saját magát emelte ki a gallérjánál fogva. Szóval lai­kus szemmel nézve az iszap a fúró „kenőanyaga” de még így is előfordul, hogy a kő­zetbe beletörik a fúrósok fúró- rúdja. Képzeljék el: ott hever az eltöx-t rúd egy — mondjuk — 400 méter mély és közel 10 centiméter széles lyuk mélyén. Hogyan emeljék ki a töredé­ket? Itt is az elmés ötlet segít: menetvágót bocsátanak a mélybe, mely a fenéken heve­rő vasba külsőleg, vagy bel­sőleg csavarmenetet vág, s az­tán egyszerűen rácsavarják a rúd ép részét. Épp oly egysze­rű, mint amilyen — nehéz... Sajnos, a fúrósok anyagellátása az utóbbi években leromlott. — Szűcs László főfúrómester elmondta, hogy brigádja állan­dóan selejtrudakkal fúr, de tervét így is túlteljesíti. Per­sze sok találékonyságra van szüksége. Nagyobb baj, hogy a termelő vállalat is érzi az anyag- és géphiányt. Van egy fúrásuk, ahol elég olaj lenne, de a termelő vállalat egyelőre nem tudja üzemeltetni, mert nincs elég szivattyúja. Persze mindezek nehezítik a munkát, de szerencsére a bányaipar e A napköziben, ebéd után kutatási részlegében jól fize­tett dolgozók nagy kedvvel végzik munkájukat. Kár, hogy a premizálási rendszer meg­szervezése csigalassúsággal folyik, s így nincsenek eléggé érdekeltté téve a termelésben. Pedig a kísérleti fúrások elég­gé költségesek, s nem mindegy, hogy egy kút hány hét alatt készül el. És persze a felszínre kerülő olaj mennyisége sem közömbös... — A földgáz általában együtt lelhető az olajjal. Nem is lenne rossz, ha Egerben... — Zsóka mérnök azonban nevet­ve int le: Bár Nagykanizsán valóban sikerült a város teljes gázellátását biztosítani, az egri olajkutak gázszegények, s itt bizony erre nincs kilátás. Kár. Wipponunk valóságos túrisz- tikai bravúrokat mutat be: ak­kora emelkedőket mászik meg velünk, hogy egy zergének be­csületére válna. A DK 15-ös fúrásnál egy daloskedvű, fél­meztelen fiatalember úgy áll a gépnél, mint hajóparancsnoki hídon. Jó torka lehet, mert bár a gép zakatol, messziről hall­juk, hogy énekel. Vidám em­berrel nehéz beszélgetésbe nem elegyedni. — Hol lakik — kér­dezzük. Kacsint: „csőlakó“ vagyok azaz itt lakom a bokorban — és kezével széles mozdulattal a galagonyás felé mutat. Pecs- mán Károly, nőtlen, lakása nincs, Egerben nem kap, pedig a vezetők szerint kitűnő mun­kás és jól is keres. „Félnek az iszapos lábamtól” — mondja nevetve —, „amikor kiöltözve bemegyek a kiadó lakásba, — mindig szívesen fogadnak, de valahányszor megjelenek mun­ka után... rögtön elállnak az alkutól.” Vagy hatvanan van­nak így. Nem lehet ezen segí­teni? Zsóka mérnök tanácsta­lanul vonogatja a vállát. „Ben­nünket is ki akar tenni a MÁV, hiszen irodánk vasúti épületben van.” Igen, érződik, hogy ennek a kollektívának nincsen igazi otthona. Szeretik egymást, — dolgoznak, áznak, fáznak, de valahogyan „odafenn” nem tö­rődnek eléggé az igényekkel. S amint tépelődve ballagtam a kocsi felé, mintha választ akart volna adni valamire, az örökké vidám ember szájából felhangzott a fúrósnóta néhány sora: Haragszik a kisangyalom, mert nem járok a templomba vasárnap, Ne nézz, ne nézz pogány- nak, Hisz nincsen a mélyfúrósnak vasárnap: Délelőtt a toronyvizit Délután meg mindig iszik Vasárnap... Én úgy érzem, hogy a temp­lombaj árás és ivás közti inga­dozáson kívül másra, többre érdemesek ezek az emberek, akik izgalmas munkájukkal tárják fel azt a mesebeli kin­cset, mely nem szerepel ugyan az „Ezeregyéjszaka” szikla­kamrájában, számunkra azon­ban a drágakőnél is fontosabb: az olajat. PAGONY LAJOS Ebéd után al­vás, majd játék következik. A kislányok a lab­dát és a hinta­széket kedvelik legjobban... jl TECHNIKA, C7t TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Modern szívsebészeti készülékek A lengyelországi gruzlicai szívsebészeti osztályt nemrég szerelték fel, de már is sok beteget adtak vissza az élet­nek. Az orvosok nagy segítő­társa a precíziós szívröntgen készülék, melyet a svéd Elema cég gyártott. A készülék a ma­-o bíróság elótt ga nemében a> legjobb a oilá-* gon. Két egyenként 35, 31x35 cm nagyságú felvételből álló sorozatot készít a beteg szív­ről. Egy másodperc alatt 12 felvételt készít, (az eddig hasz­nált készülékek nyolcat). A bonyolult készülék adatokat szolgáltat ai vérnyomásról, a vér oocigén és más gáztartal­máról, a szív különböző részei­ben. Ezek az adatok nagy segít­séget nyújtanak a szívsebészet­hez. A készülék segítségével most már olyan operációkat is el tudnak végezni, amelyek­ért nem régen még külföldre kellett a betegeket küldeni. Rendbontók, rombolók Nagy András gyöngyöstarjá- ni lakes, a Hungarista Mozga­lom egyik résztvevője, Kiss Ferenc büntetett előéletű gyön- gyöstarjáni lakos, aki szintén részt vett a Hungarista Moz­galomban, és Pusoma András 1956. október 26-án Gyöngyös­tarján községben felkeresték Ladányi Lajos, Horváth Mi­hály és Illés János párt- és ta­nácsvezetőket és kényszerítet­ték a náluk lévő fegyverek át­adására. Ludányi Mihály, Dob- re István és az előbb felsorolt személyek 1956. október 27-én a tanácsházára betörtek, el­égették a begyűjtési iratokat, majd tüntetni vitték a töme­get. A tüntetés során Zavarkó József lakásberendezését össze­zúzták, Szabó Jánosné, Murá­nyi Lajos lakásának ablakát betörték, s ezenkívül még tu­catnyi házhoz mentek el, ahol ablakot törtek be, fenyegették a lakókat, akik főleg kommu­nisták voltak. Zavarkó József lakására Rúzsom András irá­nyította a tömeget. Ludányi Mihály baltával rombolt. Rú­zsom András ellopta a községi tanácstól a tőle elkobzott szeszfőző üstöt is. Az egri megyei bíróság megérdemelt büntetése Nagy Andrást magánlaksér­tésért három évi és 10 hónapi börtönbüntetésre, 800 forint vagyonelkobzásra ítélte, s egyes jogainak gyakorlásától három évre eltiltotta. Rúzsom Andrást izgatásért, magánlaksértésért, és lopásért négy évi börtönbüntetésre 800 forint értékű vagyonelkobzás­ra ítélte, s egyes jogaitól há­rom évre eltiltotta. Ludányi Mihályt izgatásért és magánlaksértésért két évi és 8 hónapi börtönbüntetésre, 500 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte, s egyes jogaitól két évre eltiltotta. Dobre Istvánt izgatásért, ma­gánlaksértésért egy évi és két hónapi börtönbüntetésre, 500 forint értékű vagyonelkobzás­ra ítélte s egyes jogaitól két évre eltiltotta. Háromévi börtön csalásért, lopásért Juhász László egri lakos, aki már háromszor volt büntetve, a múlt év tavaszától az ország különböző részén csavarogva, több lopást követett el Eger­ben, Mátrafüreden, és Gyön­gyösön összesen 7490 forint ér­tékben. Az egri járásbíróság csalá­sért és lopásért három évi bör­tönbüntetésre ítélte s a köz­ügyek gyakorlásától két évre eltiltotta. Kettősházasságért... Vida Gyula selypi lakos, nős, egy ellátatlan gyermek apja, — bár érvényes házassági köte­lékben volt, 1956. november 29-én Lőrinciben újabb há­zasságot kötött, melynek meg­kötésekor az anyakönyvvezető előtt büntetőjogi felelőssége mellett kijelentette, hogy nőt­len. A hatvani járásbíróság Vida Gyulát kettős házasságért és közokirat hamisításért nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. — FRITZ ERLER, a Német Szociáldemokra párt katonai szakértője Washingtoniban tisztázni kívánja, hogy az amerikaiak a londoni leszere­lési tárgyalások és az Angol átcsoportosítási törekvések után akarnak-e változtatni európai és németországi kato­nai politikájukon. Atomerő a gyógyítás szolgálatában A jugoszláv egészségügyi hatóságok mindent elkövetnek, hogy az atomerőt a gyógyítás szolgálatába állítsák. A közel­jövőben külön rendelőintézetet létesítenek Belgrádban, a rádióizottopokkal gyógyítandó betegek részére. A rádióaktiv izotópokat diagnosztikai, gyó­gyászati és tudományos célokra használják itt feL Rakéta a meteoroló­gia szolgálatában A légkör különböző magas­ságokban való megfigyelése nem csupán az égitestek meg­ismeréséhez fontos, hanem gyakorlati szempontból is. A felső légköri rétegek kutatásá­ra ma már felhasználják a rakéta-technikát is. A rakétán elhelyezett műszerek és készü­lékek lehetővé teszik, hogy méréseket végezzenek 200 kilo­méteres, sőt ennél nagyobb ma­gasságokban is. Ezek a méré­sek sok hasznos adatot szolgál­tatnak az atmoszféra legfel­sőbb rétegeinek tulajdonságai­ról­Igazi huza-vona a szarvaskői szénbánya megnyitása körül A múlt hónap közepére tűz­ték ki az illetékes szervek, hogy véglegesen döntenek a bánya sorsáról. Az előzmények biztatóak voltak, aki csak tu­dott a dologról, bizakodva várta a döntést, a bánya is fel­készült arra, hogy a döntés után két héttel hozzákezd a táró kihajtásához. Volt hozsan- názás, lelkendezés, de döntés nem lett, legalább is végleges nem. A szén azóta is háborí­tatlan pihen a föld mélyén és a bánya ügye talán rosszab­bul áll, mint a döntés előtt. Most következő a helyzet. Mikor már-már úgy lát­szott. megegyezésre jutottak a szállítás dolgában, a Tüzép egyik magas beosztású embere azt javasolta, hogy teherautó helyett kisvasúttal szállítsák a szenet Egerbe. Mindez az­után történt, hogy nagyjából már elkönyvelték, teherautóval szállítják a szenet, egyenesen a megrendelők lakására. Egercsehi bánya vezetői, akik­nek hatáskörébe tartozott az új bánya megnyitása, keserű­en vehették tudomásul, hogy mégsem kezdhetnek munká­hoz, mert a teherautó szállí­tást valószínű kisvasút fogja felváltani, amelynek megépíté­se hosszabb időre kitólhatja a bánya megnyitásának határ­idejét. Igaz, jó lenne, nagyon is jó a kisvasút. Biztonságosabb lenne a szállítás télen is, mi­kor a teherautóknak nehéz közlekedni a síkos, csúszós hegyi utakon. A kirándulókat is lehetne szállítaná a kisvas- útón, tehát kétszeresen is jó lenne, de... előbb meg kellene építeni. A szarvaskőtől Egerig közlekedő kisvasút építése sok pénzbe kerül, nehéz milliókba. Ki adja rá a pénzt? A kisvas- utat még kell tervezni, jönnek az értekezletek, terepszemle, költségvetés, viták, huza-vona s végül a tényleges munka, a vasútépítés. Mindez nemcsak sok pénzt emészt fel, de sok időt is vesz igénybe és a bánya addig nem kezdhet hozzá a feltáráshoz, mig a Tüzép nem ad végleges választ arra, hogy teherautóval, vagy kisvasúttal szállítja el a szenet. Ettől függ ugyanis, hogy a hegy melyik oldalán nyissák meg a bá­nyát. Már pedig, ha a nyáron nem születik döntés, az új bánya (legjobb esetben is csak egy évvel később adhat szenet, mert az őszi esőzések miatt nem tudnak „felvonulni” a bányamélyítők és a télen fa- gyoskodhatunk a jó olcsó szén tőszomszédságában. A bánya várja a választ, hogy munkába kezdhessen, a Tüzép azonban még legjobb akarata mellett sem tud nyi­latkozni. Nem tud választ ad­ni, mert két héten belül jön­nek csak ki terepszemlére a gazdasági kisvasútépítő válla­lattól, aztán elkészítik a költ­ségvetést — ahogy már ilyen­kor lenni szokott — beterjesz­tik és várják, hogy kapnak-e pénzt a vasút megépítésére. S ha nem kapnak? Akkor megint nem marad más hátra, mint rendbehozni az utat, télen egy­két munkást beállítani az út tisztántartására, s teherautó­val szállítani a szenet, mint ahogy már a múlt hónapban ebben meg is egyeztek. Mit lehet itt tenni? Min­denkiben megvan a jóakarat, mindenki segíteni akar, örül a jó lehetőségnek, az olcsó szénnek, csak éppen várni kell. Várni kell arra, hogy va­laki az illetékesek közül pon­tot tegyen az évek óta tartó huza-vona végére. Sürgető szóval fordulunk az érdekelt szervekhez, minél ke­vesebb komplikációval, minél gyorsabban döntsenek a kis­vasút sorsáról, hogy megkezd­hessék végre a bánya feltárá­sát. (kovács)

Next

/
Thumbnails
Contents