Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)
1957-06-19 / 48. szám
1957. június 19. szerda 0 J ÜTŐN s — Két gyöngye volt a falunak — mondja a nóta, s kezdjük mi is hasonlóképpen: két kincse van az egri tufának, a lankás egri tájnak. Az egyik, a külső ábrázat büszkesége (hasonlóan a szép lány arcán a pírhoz), a nemesvörös vagy aranysárga bor — ország—világ híressége. Nap mint nap találkozunk az autóbuszvonalon „különjáratokkal”, melyeknek utasai borvirágos képpel zengik a „Bikavér”, — vagy a „Leányka” dicséretét. Ez tehát az egyik kincs, s mi most a a másik kincs birodalmába látogatunk el. A kerecsendi műút mentén a város szélén igénytelen épület falán apró tábla áll: KŐOLAJIPARI TRÖSZT SZERKEZETKUTATÓ ÉS SEKÉLYFŰRÖ VÁLLALATA. A hűvös szobában fiatalemberek fogadnak: 35sóka István fúrósmémök, az egri telep vezetője, Kovács 2solt főgeológus, Litauszky Lajos és Király Mihály vegyészek. Egyik szobájuk iroda és rögtönzött laboratórium. — A többiek? — érdeklődöm, irodák tömkelegéhez szokott szemem ugyanis megszokta a nagy és méltóságteljes apparátust. — „A terepen...” — nevet (Zsóka mérnök — „szedelőzköd- jünk mi is, falak között nem lehet riportot csinálni.” Felkapaszkodunk egy Wipponra, és száguldunk a közeli Demjén felé. Útközben megtudom, — hogy már az ötvenes évek elején találtak olajat ■az egri határban, miközben mangán után kutattak. A véletlenül felbukkant kincs felkutatására alakult aztán a „fúrósoknak” becézett kutatóvállalat. Zsóka mérnök elmondja, hogy jónéhány meddő fúrás ■után sikerült tizenegynehány kutat termővé tenni s ezekét átadták a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalatnak. A „fúrósok" szerepe ugyanis a kutatás. Eötvös-ingához hasonló műszerrel keresnek olajat a 'dimbes-dombcs vidéken, majd próbafúrásokat végeznek egy- vszerre négy helyen is. A fúrásoknak 35—40 százaléka eredményes olaj hozam szempontjából. De kísérleti fúrásról lévén szó, a többi sem haszontalan, hiszen olajra bukkanva sem állnak meg az első rétegnél, hanem félkilóméternyi mélységben átfúrják a rétegeket, s a fémcső béléssel ellátott ható emelkedés oldalában egyszercsak feltűnik egy ,villamos gémeskút“ — gondolom Petőfi így nevezné — az olajtermelő vállalat már működő, valóban gémes- kútra emlékeztető himbáit, melyek emberi segítség nélkül napról napra végzik fáradhatatlan szivattyús munkájukat az árpa és a kukorica táblák között. Stílusosan nyakig olajos gépecske csövön pumpálja a közeli tartályokba a kiszippantott „aranyat”. Egy-egy kút napi néhányezer liter olajat küld felszínre. Ez látszólag nem sok, de az ország szűkös helyzetében mégis nagy segítség. Gondoljunk csak a nagy nyugateurópai államokra, a- melyek csaknem teljesen importra vannak berendezkedve az olajat illetően, s az afrikai politikai válság idején bedugultak olajszállítmányaik. A civilizáció mai fokán az olaj nélkülözhetetlen nyersanyag, tehát az Eger környéki „néhány csepp” is égetően fontos az ország vérkeringésében. Az olajkutak fúrásánál mindenki valamiféle gigászi alkotásokra gondol épp ezért meglepő, hogy egy- egy fúrótorony mindössze 20— 25 méter magas. Elsőnek a 17-es és DK 15-ös jelzésű fúrásokhoz látogattunk el, mert hallottuk, hogy ez a két munkahely jóval túlteljesíti méterekben kifejezett munkatervét A tizenhetesek például májusban havi 300 méter helyett 526 métert fúrtak. Meghökkentünk, amikor a határ kellős közepén emelkedő alkotmányhoz értünk: a közelben sehol egvetlen épület, lakás, s bizony a fúrás télen-nyáron, éjjel s nappal szakadatlanul folyik. Ráadásul a munkahelyek ide- oda vándorolnak a terepen. Egy-egy fúrásnál körülbelül 20-an dolgoznak, három műszakban. Sajnos, Egerben megoldhatatlan a lakásproblémájuk, a munkások tehát a környező falvakban laknak, s egyesek kilométerekről verődnek össze műszakkezdésre. Ha szél fúj, vagy esik: nincs hová húzódni, de nem is lehet. A fúrógép karvastagságú rúdja, az aránylag kisméretű fúró érzékeny és törékeny, állandóan ügyelni kell, mialatt a Dieselgép pörög Érdekes, hogy a fúrógép belsejében iszapáradat ömlik szakadatlanul a mélységbe, hogy törjön fel újra, — magával hozva a törmelékeket s hűtve egyrészt a fúrószerkezet mélyben melegedő részét, másrészt megakadályozva a lyukakban geológiai vizsgálatokat végeznek. De „erről talán a geológus...” — húzódik vissza Zsóka szerényen. [Az Eger környéki olaj a felszínhez közel van — mondja Kovács Zsolt geológus. — Ha számításba vesszük, hogy világviszonylatában vannak helyek, ahol 5—6 ezer méteres mélységből hozzák felszínre az olajat, az itte- *i néhányszáz méteres mélység valóban közeli. A fúrással -áthatolt rétegek jórésze homokkő, agyag és homok. Általában a felszínhez közeli olaj- í élőhelyek történetileg régebbiek, hiszen éppen a tektonikai mozgások, belső gyűrődések hozzák őket a felszín irányába. Az olaj — mint a borvidékek termése is — lelőhelyenként nem azonos minőségű. Tudjuk, hogy a nyersolaj finomítás után válik — különböző alkotórészeivel-együtt — célszerűen felhasználhatóvá a közlekedésben, — vagy a vegyiiparban. A különböző olajokban más és más a lényeges alkotórészek aránya. Nos, az egri olaj — mondja Litauszky vegyész — egyike az igen szerencsés összetételű nyersolajoknak és bár mennyiségileg nem veszi fel a versenyt a dunántúli termeléssel, minősége a Lispeivel azonos, vagy talán jobb is annál. Közben autónk már a dem- jéni határ dombjain hullámva- sutazik, s az egyik kopár és ■kecskelegelőnek sem használtöbbszáz méter mély, de aránylag kis kerületű fúrás-nyílás belső összeomlását. Rendkívül elmés dolog ez s ahogyan a kút mentén lévő iszapgödör tartalmának állandó körforgását néztem, önkéntelenül is a mesebeli Münchausen báró jutott eszembe, aki a pocsolyából saját magát emelte ki a gallérjánál fogva. Szóval laikus szemmel nézve az iszap a fúró „kenőanyaga” de még így is előfordul, hogy a kőzetbe beletörik a fúrósok fúró- rúdja. Képzeljék el: ott hever az eltöx-t rúd egy — mondjuk — 400 méter mély és közel 10 centiméter széles lyuk mélyén. Hogyan emeljék ki a töredéket? Itt is az elmés ötlet segít: menetvágót bocsátanak a mélybe, mely a fenéken heverő vasba külsőleg, vagy belsőleg csavarmenetet vág, s aztán egyszerűen rácsavarják a rúd ép részét. Épp oly egyszerű, mint amilyen — nehéz... Sajnos, a fúrósok anyagellátása az utóbbi években leromlott. — Szűcs László főfúrómester elmondta, hogy brigádja állandóan selejtrudakkal fúr, de tervét így is túlteljesíti. Persze sok találékonyságra van szüksége. Nagyobb baj, hogy a termelő vállalat is érzi az anyag- és géphiányt. Van egy fúrásuk, ahol elég olaj lenne, de a termelő vállalat egyelőre nem tudja üzemeltetni, mert nincs elég szivattyúja. Persze mindezek nehezítik a munkát, de szerencsére a bányaipar e A napköziben, ebéd után kutatási részlegében jól fizetett dolgozók nagy kedvvel végzik munkájukat. Kár, hogy a premizálási rendszer megszervezése csigalassúsággal folyik, s így nincsenek eléggé érdekeltté téve a termelésben. Pedig a kísérleti fúrások eléggé költségesek, s nem mindegy, hogy egy kút hány hét alatt készül el. És persze a felszínre kerülő olaj mennyisége sem közömbös... — A földgáz általában együtt lelhető az olajjal. Nem is lenne rossz, ha Egerben... — Zsóka mérnök azonban nevetve int le: Bár Nagykanizsán valóban sikerült a város teljes gázellátását biztosítani, az egri olajkutak gázszegények, s itt bizony erre nincs kilátás. Kár. Wipponunk valóságos túrisz- tikai bravúrokat mutat be: akkora emelkedőket mászik meg velünk, hogy egy zergének becsületére válna. A DK 15-ös fúrásnál egy daloskedvű, félmeztelen fiatalember úgy áll a gépnél, mint hajóparancsnoki hídon. Jó torka lehet, mert bár a gép zakatol, messziről halljuk, hogy énekel. Vidám emberrel nehéz beszélgetésbe nem elegyedni. — Hol lakik — kérdezzük. Kacsint: „csőlakó“ vagyok azaz itt lakom a bokorban — és kezével széles mozdulattal a galagonyás felé mutat. Pecs- mán Károly, nőtlen, lakása nincs, Egerben nem kap, pedig a vezetők szerint kitűnő munkás és jól is keres. „Félnek az iszapos lábamtól” — mondja nevetve —, „amikor kiöltözve bemegyek a kiadó lakásba, — mindig szívesen fogadnak, de valahányszor megjelenek munka után... rögtön elállnak az alkutól.” Vagy hatvanan vannak így. Nem lehet ezen segíteni? Zsóka mérnök tanácstalanul vonogatja a vállát. „Bennünket is ki akar tenni a MÁV, hiszen irodánk vasúti épületben van.” Igen, érződik, hogy ennek a kollektívának nincsen igazi otthona. Szeretik egymást, — dolgoznak, áznak, fáznak, de valahogyan „odafenn” nem törődnek eléggé az igényekkel. S amint tépelődve ballagtam a kocsi felé, mintha választ akart volna adni valamire, az örökké vidám ember szájából felhangzott a fúrósnóta néhány sora: Haragszik a kisangyalom, mert nem járok a templomba vasárnap, Ne nézz, ne nézz pogány- nak, Hisz nincsen a mélyfúrósnak vasárnap: Délelőtt a toronyvizit Délután meg mindig iszik Vasárnap... Én úgy érzem, hogy a templombaj árás és ivás közti ingadozáson kívül másra, többre érdemesek ezek az emberek, akik izgalmas munkájukkal tárják fel azt a mesebeli kincset, mely nem szerepel ugyan az „Ezeregyéjszaka” sziklakamrájában, számunkra azonban a drágakőnél is fontosabb: az olajat. PAGONY LAJOS Ebéd után alvás, majd játék következik. A kislányok a labdát és a hintaszéket kedvelik legjobban... jl TECHNIKA, C7t TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Modern szívsebészeti készülékek A lengyelországi gruzlicai szívsebészeti osztályt nemrég szerelték fel, de már is sok beteget adtak vissza az életnek. Az orvosok nagy segítőtársa a precíziós szívröntgen készülék, melyet a svéd Elema cég gyártott. A készülék a ma-o bíróság elótt ga nemében a> legjobb a oilá-* gon. Két egyenként 35, 31x35 cm nagyságú felvételből álló sorozatot készít a beteg szívről. Egy másodperc alatt 12 felvételt készít, (az eddig használt készülékek nyolcat). A bonyolult készülék adatokat szolgáltat ai vérnyomásról, a vér oocigén és más gáztartalmáról, a szív különböző részeiben. Ezek az adatok nagy segítséget nyújtanak a szívsebészethez. A készülék segítségével most már olyan operációkat is el tudnak végezni, amelyekért nem régen még külföldre kellett a betegeket küldeni. Rendbontók, rombolók Nagy András gyöngyöstarjá- ni lakes, a Hungarista Mozgalom egyik résztvevője, Kiss Ferenc büntetett előéletű gyön- gyöstarjáni lakos, aki szintén részt vett a Hungarista Mozgalomban, és Pusoma András 1956. október 26-án Gyöngyöstarján községben felkeresték Ladányi Lajos, Horváth Mihály és Illés János párt- és tanácsvezetőket és kényszerítették a náluk lévő fegyverek átadására. Ludányi Mihály, Dob- re István és az előbb felsorolt személyek 1956. október 27-én a tanácsházára betörtek, elégették a begyűjtési iratokat, majd tüntetni vitték a tömeget. A tüntetés során Zavarkó József lakásberendezését összezúzták, Szabó Jánosné, Murányi Lajos lakásának ablakát betörték, s ezenkívül még tucatnyi házhoz mentek el, ahol ablakot törtek be, fenyegették a lakókat, akik főleg kommunisták voltak. Zavarkó József lakására Rúzsom András irányította a tömeget. Ludányi Mihály baltával rombolt. Rúzsom András ellopta a községi tanácstól a tőle elkobzott szeszfőző üstöt is. Az egri megyei bíróság megérdemelt büntetése Nagy Andrást magánlaksértésért három évi és 10 hónapi börtönbüntetésre, 800 forint vagyonelkobzásra ítélte, s egyes jogainak gyakorlásától három évre eltiltotta. Rúzsom Andrást izgatásért, magánlaksértésért, és lopásért négy évi börtönbüntetésre 800 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte, s egyes jogaitól három évre eltiltotta. Ludányi Mihályt izgatásért és magánlaksértésért két évi és 8 hónapi börtönbüntetésre, 500 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte, s egyes jogaitól két évre eltiltotta. Dobre Istvánt izgatásért, magánlaksértésért egy évi és két hónapi börtönbüntetésre, 500 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte s egyes jogaitól két évre eltiltotta. Háromévi börtön csalásért, lopásért Juhász László egri lakos, aki már háromszor volt büntetve, a múlt év tavaszától az ország különböző részén csavarogva, több lopást követett el Egerben, Mátrafüreden, és Gyöngyösön összesen 7490 forint értékben. Az egri járásbíróság csalásért és lopásért három évi börtönbüntetésre ítélte s a közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta. Kettősházasságért... Vida Gyula selypi lakos, nős, egy ellátatlan gyermek apja, — bár érvényes házassági kötelékben volt, 1956. november 29-én Lőrinciben újabb házasságot kötött, melynek megkötésekor az anyakönyvvezető előtt büntetőjogi felelőssége mellett kijelentette, hogy nőtlen. A hatvani járásbíróság Vida Gyulát kettős házasságért és közokirat hamisításért nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. — FRITZ ERLER, a Német Szociáldemokra párt katonai szakértője Washingtoniban tisztázni kívánja, hogy az amerikaiak a londoni leszerelési tárgyalások és az Angol átcsoportosítási törekvések után akarnak-e változtatni európai és németországi katonai politikájukon. Atomerő a gyógyítás szolgálatában A jugoszláv egészségügyi hatóságok mindent elkövetnek, hogy az atomerőt a gyógyítás szolgálatába állítsák. A közeljövőben külön rendelőintézetet létesítenek Belgrádban, a rádióizottopokkal gyógyítandó betegek részére. A rádióaktiv izotópokat diagnosztikai, gyógyászati és tudományos célokra használják itt feL Rakéta a meteorológia szolgálatában A légkör különböző magasságokban való megfigyelése nem csupán az égitestek megismeréséhez fontos, hanem gyakorlati szempontból is. A felső légköri rétegek kutatására ma már felhasználják a rakéta-technikát is. A rakétán elhelyezett műszerek és készülékek lehetővé teszik, hogy méréseket végezzenek 200 kilométeres, sőt ennél nagyobb magasságokban is. Ezek a mérések sok hasznos adatot szolgáltatnak az atmoszféra legfelsőbb rétegeinek tulajdonságairólIgazi huza-vona a szarvaskői szénbánya megnyitása körül A múlt hónap közepére tűzték ki az illetékes szervek, hogy véglegesen döntenek a bánya sorsáról. Az előzmények biztatóak voltak, aki csak tudott a dologról, bizakodva várta a döntést, a bánya is felkészült arra, hogy a döntés után két héttel hozzákezd a táró kihajtásához. Volt hozsan- názás, lelkendezés, de döntés nem lett, legalább is végleges nem. A szén azóta is háborítatlan pihen a föld mélyén és a bánya ügye talán rosszabbul áll, mint a döntés előtt. Most következő a helyzet. Mikor már-már úgy látszott. megegyezésre jutottak a szállítás dolgában, a Tüzép egyik magas beosztású embere azt javasolta, hogy teherautó helyett kisvasúttal szállítsák a szenet Egerbe. Mindez azután történt, hogy nagyjából már elkönyvelték, teherautóval szállítják a szenet, egyenesen a megrendelők lakására. Egercsehi bánya vezetői, akiknek hatáskörébe tartozott az új bánya megnyitása, keserűen vehették tudomásul, hogy mégsem kezdhetnek munkához, mert a teherautó szállítást valószínű kisvasút fogja felváltani, amelynek megépítése hosszabb időre kitólhatja a bánya megnyitásának határidejét. Igaz, jó lenne, nagyon is jó a kisvasút. Biztonságosabb lenne a szállítás télen is, mikor a teherautóknak nehéz közlekedni a síkos, csúszós hegyi utakon. A kirándulókat is lehetne szállítaná a kisvas- útón, tehát kétszeresen is jó lenne, de... előbb meg kellene építeni. A szarvaskőtől Egerig közlekedő kisvasút építése sok pénzbe kerül, nehéz milliókba. Ki adja rá a pénzt? A kisvas- utat még kell tervezni, jönnek az értekezletek, terepszemle, költségvetés, viták, huza-vona s végül a tényleges munka, a vasútépítés. Mindez nemcsak sok pénzt emészt fel, de sok időt is vesz igénybe és a bánya addig nem kezdhet hozzá a feltáráshoz, mig a Tüzép nem ad végleges választ arra, hogy teherautóval, vagy kisvasúttal szállítja el a szenet. Ettől függ ugyanis, hogy a hegy melyik oldalán nyissák meg a bányát. Már pedig, ha a nyáron nem születik döntés, az új bánya (legjobb esetben is csak egy évvel később adhat szenet, mert az őszi esőzések miatt nem tudnak „felvonulni” a bányamélyítők és a télen fa- gyoskodhatunk a jó olcsó szén tőszomszédságában. A bánya várja a választ, hogy munkába kezdhessen, a Tüzép azonban még legjobb akarata mellett sem tud nyilatkozni. Nem tud választ adni, mert két héten belül jönnek csak ki terepszemlére a gazdasági kisvasútépítő vállalattól, aztán elkészítik a költségvetést — ahogy már ilyenkor lenni szokott — beterjesztik és várják, hogy kapnak-e pénzt a vasút megépítésére. S ha nem kapnak? Akkor megint nem marad más hátra, mint rendbehozni az utat, télen egykét munkást beállítani az út tisztántartására, s teherautóval szállítani a szenet, mint ahogy már a múlt hónapban ebben meg is egyeztek. Mit lehet itt tenni? Mindenkiben megvan a jóakarat, mindenki segíteni akar, örül a jó lehetőségnek, az olcsó szénnek, csak éppen várni kell. Várni kell arra, hogy valaki az illetékesek közül pontot tegyen az évek óta tartó huza-vona végére. Sürgető szóval fordulunk az érdekelt szervekhez, minél kevesebb komplikációval, minél gyorsabban döntsenek a kisvasút sorsáról, hogy megkezdhessék végre a bánya feltárását. (kovács)
