Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-19 / 48. szám

1957. június 19. szerda C J ÜTŐN 3 MEZŐGAZDASÁG: FEGYVERBE! Újból az Egri Bútorgyárban Amit a május elvesztegetett, azt a június úgy látszik teljes gőzzel igyekszik behozni: olyan melegek járnak, hogy a szöcske is tikkadtan bújik meg egy-egy fűszál árnyékában. A határ meg olyan az áldott napsütéstől, mint a kamaszgyerek: egyik napról a másikra lemérhető, hogy szinte centimétereket nő minden nap. A tegnap még arasznyi kukorica ma már vagy két arasz, a déli része­ken majdhogynem sárgul már az ősziárpa, sőt az őszibúza is — egy­szóval itt a nyár minden szépségével, de minden munkájával is. A határ olyan mint a megbolygatott méhkas, van dolga a kapának, hogy csak győzze a derék, — a kaszának, fogatnak, hogy a takar­mány is bekerüljön a határból. S még nyújtózkodni se lesz idő, hisz egykettőre ott a falu nyakán az aratás: az év legnagyobb ün­nepe, amit szószerint munkával ünnepel a paraszt. Erre az „ünnepre” méltó­képpen készül a tarnaszenmik- lósi gépállomás is. A kiskörei brigádszálláson ott sorakoznak a kijavított erőgépek, cséplők, kévekötő aratógépek, de ott, a többi brigádszálláson is, a kombájnokkal együtt, most vizsgálják felül azokat, — akad-e valami hiba a javítás után, mert az aratás idején úgy kell menni a munkának, mint a karikacsapás. Lesz dol­ga gépállomásnak is bőven. Több mint ezer holdon hat kombájn (a hetedik tartalék­nak és az egyénieknek lesz fenntartva) 1509 holdon pedig 18 aratógép takarítja majd be a kenyeret a termelőszövetke­zetek földjein. Megszokták, megszerették a gépek munkáját a termelőszö­vetkezetek, de az egyéni gaz­daságok parasztjai is. S ez nagy szó. Hisz néhány évvel ezelőtt a gépesített betakarítás nálunk Magyarországon nem sok hívet mondhatott magáé­nak, pedig más országokban, a Szovjetunióban, a nyugati ál­lamokban ez olyan természetes mint, teszem azt, nálunk a cséplés géppel. De az évek és az érvek sok embert meg­győztek, hogy a gép nemcsak gyorsabb, de gazdaságosabb is. Nem akarok én itt most bű­vészkedni a számokkal, de ér­dekesség kedvéért, meg aztán indoklásul is, hogy miért olyan nagy a keletje a gépállomási munkának elmondok néhány adatot. Egy hold kézierővel való be­takarításához 50—60 munka­óra szükséges. A kombájn mintegy három óra alatt vé­gez ezzel a munkával, s amíg a kézi aratásnál a szemvesz­teség elérheti a 15 százalékot, addig az arató-cséplőgépnél még a másfél százalékot sem. Hogy ez mit jelent ma, amikor országosan mintegy 450 ezer holddal kevesebb a kenyérga­bona vetésterülete? Csak egyetlen százalék szemveszte­ség 300 ezer mázsa gabona, — Miskolc egész évi kenyere. — Természetesen kombájn nem juthat még mindenhova, de a kévekötő aratógépek is sokszo­rosan gyorsabb a munka, s a felénél is kevesebb a szem­veszteség, mint a kézi aratás­nál. Ha nem is ilyen pontosan, de megközelítőleg ismertek ezek a számok a termelőszövetke­zeti gazdaságokban, de még az egyéni gazdáknál is. Nem vé­letlen tehát, hogy például a tiszanánai Vörös Csillag 300, a pélyi Tiszavirág Termelőszö­vetkezet 400 hold kalászosának betakarítására szerződött a tar- naszentmiklósi gépállomással, s e szerződés értelmében két- kombájn dolgozik majd ebben a két nagy termelőszövetkezet­ben. Az egyik gépet Törőcsik Gábor, a másikat Pálai Ferenc vezeti majd, mindkettő — ha­zai viszonylatban — öreg kom- bájnosnak számít, s amellett mindkettő kitüntetést kapott az elmúlt években végzett jó munkájáért. Lesz tehát bőven tennivaló­ja a gépállomásnak, hisz ösz- szességében 10 ezer normál­hold munkát kell végeznie rö­vid két hónap alatt a területé­hez tartozó szövetkezetekben és egyéni gazdáknál. Nehezíti a munkát, hogy az idei ter­més, — bár öröm ez a gond — magasabb lesz a tavalyinál, a mezőgazdász szerint mintegy 12 százalékkal, ugyanakkor mags- sabbnövésű a szalma is. A traktoristák, a gépállomás ve­zetői azonban felkészültek er­re a nagy munkára, ezt rész utánpótlással. A Zetorok- hoz nincs gumi, nincs utánpót­lás a kombájnok motorikus részeihez, most is áll egy DT traktorunk, mert az indítómo­torhoz nem kapnak alkatrészt. Előfordul, hogy egy 15 forintos alkatrészt két napig fuserál­nak a gépállomáson, vagy ép­pen napokig jár utána az or­szág minden részében az anyagbeszerző. A gépállomás vezetői bíznak benne, hogy ezen a téren lesz javulás az el­következendő hetekben. A másik ilyen probléma, amely nehezíti a betakarítást, a kömlői termelőszövetkezetek újszerű elgondolása. E szerint az idén ők bizony nem közös szérűn csépelik el a szövetke­zeti gabonát, hanem a tagok házánál. Minden tagnál any- nyit, amennyi gabona jár neki. Úgymond: így nem kell a kö­zös szérűről széthordani az ugyancsak a tagoknak járó töreket és szalmát. Hát ez ÍGY KÉSZÜL AZ ASZTAL elég furcsa elgondolás Nincs jogom beleszólni a termelőszövetkezetek belső ügyeibe, de ahhoz igen, hogy kifejtsem — s ez nemcsak a cikkíró véleménye! — hogy nem okos dolog. Nem egysze­rűen arról van szó, hogy így lényegesen drágább a cséplés, a Haladás termelőszövetkezet­nek például majd 9 ezer fo­rinttal, mert ilyenformán csak „kisüzemi” díjtételekkel szá­molhat el a gépállomás. Mon­dom, nem is erről van csak szó, bár 9 ezer forint nem kis summa, hanem sokkal inkább arról, hogy elhúzódik a csép­lés, bejön egy esős időszak, s nézheti a szövetkezet, hol a termés... Bár igaz, hogy a szalma, meg a törek háznál lesz. S ehhez jön még, hogy Szilágyi József a csiszolást végzi a bútorokon, Ezt sikerült megtudnom igazolja a megtartott szemle is, ahol néhány kisebb hibán kí­vül mindent rendben találtak a kijavított gépeken. Elkészült a gépek elosztása, s valameny- nyi ott van már a brigádszál­lásokon, a községekben két szerelővel javító állomásokat szerveztek, s van vagy 100 ezer kiló üzemanyagjuk is. Baj van azonban az alkat­a tarnaszentmiklósi gépállo­máson az új kenyér sorsát il­letően. Remélem, mikor leg­közelebb hírt adhat lapunk er­ről a gépállomásról, már arról is beszámolhatok, milyen ered­ményt hozott a felkészülés, vastagabb karéjjal szelhetünk; az új kenyérből, mint az idén.; A tarnaszentmiklósiak bíznak; benne, mi is. Hát ennyi bizo-; dalom csak meghozza tán aí bő aratást. GYTJRKÓ GÉZA Új szőlőfeldolgozási kísérletek az épülő egri borkombinátban A Gyöngyös és Eger vidéki pincegazdaság épülő egri bor­kombinátjában az idén telje­sen gépesítik a szőlő feldolgo­zását. Az új, korszerű üzemben nagyteljesítményű villanyerő­vel működő hidraulikus bor- sajtolók, bogyozógépek, szőlő- zúzók segítik, hogy mielőbb hordókba kerüljön a termés. Az új gépek nagy része, ame­lyeket külföldről szállítanak, már megérkezett a gazdaságba. A napokban az óránként 40 mázsa szőlőt préselő sajtoló ér­kezett meg, és a közeljövőben újabb szállítmányokat várnak. A pincegazdaságban az idén új módszerekkel kísérleteznek, i hogy a nagymennyiségű szőlő erjesztését meggyorsítsák. A < bikavért adó szőlőfajtákat ed-< dig ugyanis 8—12 napig kellett S a kádakban erjeszteni, míg as kívánt színt, ízt és zamatot el-> nyerte. Ez az eljárás viszont; igen meglassította a termés; feldolgozását. Az idén gőzölé-< ses eljárást vezetnek be, amellyel felhevítik az erjesz- < tésre váró színes szőlőfajtá­kat és így néhány óra alatt a; legjobb minőségben biztosítják; a bikavérhez szükséges ízt, í színt és zamatot. A gyorsított; eljárással az idén több tízezer; mázsa szőlőt tudnak majd fel-< dolgozni az új borkombinát- | ban. ✓ wwvw < KIS ÜGYEK Kis ügyekről írunk most, Nem országos, vagy legalább is megyei érdeklődésre számottartó kérdésekről lesz szó. Né­hány ember mindennapi kis problémájának megoldása ér­dekében emeljük fel szavunkat. Néhány embernek szeret­nénk segíteni és kérjük azokat, akik az alant felsorolt kér­désben segíteni tudnak, — menjenek és tegyenek, ne többet, csak ami emberi kötelességük. Kis ügyek ezek. — Nekünk, kívülállóknak igen kis ügyek. De nekik, akiket ezek a kis ügyek foglalkoztatnak, igen ko­moly sokszor életbevágó dolgok. És végeredményben nin­csenek kis ügyek. Az emberek apró-cseprő bajai, problémái, panaszai egy vékába öntve adják az országos problémákat. Birincsik István, Eger, Ifjú­ság útja 1. szám alatti lakos, fiatal házas, s körülbelül 2-3 hónap múlva megérkezik az ifjú házaspárhoz a gólya is. összesen egy szobájuk van, s a szoba mellett egy nyitott W C, mely különösen ilyenkor nyáron igen kellemetlen, nem is beszélve arról, hogy nagy mértékben veszélyezteti a szü­letendő csöppség egészségét. Ezt a tényt a tisztiorvas már több ízben megállapította, kint volt egy mérnök is, aki közölte, hogy a mellékhelyisé­get az udvar hátsó részébe te­lepítik át, azonban a felsorol­takon kívül egyéb intézkedés nem történt. Reméljük azon­ban, hogy ezek után nem so­káig kell várni már Birincsik Istvánéknak. O O Albert József egerszalóki Iokos, rokkant, nehéz testi munkára kép­telen. Két gyermeke és felesé­ge van, akiket el kell tartani. A tanács 1955-ben kerékpár megőrzési iparengedélyt adott számára és munkahelyéül az egri piacot jelölte meg. A ta­nácsnak ez az intézkedése, ha nem is nagy jövedelemhez jut­tatta Albert Józsefet, de kb 700 forintot meg tudott keres­ni. A városi tanács ez év már­ciusában iparengedélyét visz- szavonta azzal, hogy azt nála is rászorultabbnak kell kiadni. A kerékpár megőrző standot egy Kovács Aladár nevű rok­kant kapta meg, akinek rászo­rultságát egy pillanatra sem vitatjuk. De helytelen az a se­gítség, amikor ezzel egy másik rászorult szájából vesszük ki a kenyeret. Látta ezt a tanács is és május 28-án visszaadta Albert József iparát és így most egy standra két iparen­gedély van kiadva. Nehéz len­ne most állást foglalni, hogy melyik rokkant kapja meg a standot. De kérjük a városi tanácsot, próbáljon olyan meg­oldást találni, amely mindkét embernek munkát és kenye­ret ad. O O Füzesabony szélén ezelőtt 3-5 évvel új házsort építettek. A házakba beszerelték a vil­lanyt, az itt lakó 40 család kö­zül a legtöbbnek rád;ója van és évek óta kilincselnek a szervekhez, hogy végre kössék is be lakásukba a villanyt. Különösebb probléma nincs, mert egyrészt a gépállomáson is van trafóház és egy másik trafó a házsortól mintegy 20 méterre van. Néhány oszlop, párszáz méter vezeték és egy kis jóindulat kellene ahhoz, hogy végre a füzesabonyi új házakba is kigyuljon a villany és megszólaljon a rádió. O O Több éhes vándor panaszát továbbítjuk a pétervásárai földművesszövetkezethez. Ha az utas délután fél háromkor éhesen bemegy a pétervásárai földművesszövetkezetbe, köz­ük vele. hogy semmi ennivaló nincs. Az étteremben mind­össze 10-12 ebédet főznek, de nem gondolnak arra, hogy ilyenkor egy járási székhelyen sok idegen fordul meg, nem beszélve arról, hogy Pétervá- sára a Salgótarján-Úzd össze­kötő útvonalon fekszik. Ha főttételt nem is tudnak bizto­sítani, legalább annyit tegye­nek meg, hogy az átutazók néhány tojásból rántottét kap­hassanak. Annál is inkább, mert Ilyenkor délidében az összes boltok zárva tartanak, így tehát még arra sincs mód, hogy valami hideget ve­gyenek maguknak. És ha már itt tartunk, továbbítjuk a pé­tervásárai dolgozók jogos pa­naszát is, akik hiányolják, hogy a földművesszövetkeze­tek zöldséges boltjában né­hány tojáson és egy pár elszá­radt zöldségen kívül semmi sem kapható. Ha az egri piaci elárusítóknak megéri, hogy Egerből Pétervásárára menje-' nek a zöldséggel és gyümölcs-^ csel, valószínű, hogy kifizető-? dő lenne ez a földművesszö-? vetkezetnek is, nem is beszél-? ve arról, hogy legalább olyan? súllyal esik a nyomatékba az? is, hogy a földművesszövetke-? zetnek kötelessége a dolgozók? jó áruellátásáról gondoskodni.? O O { Barta István Vécsei utca 11? szám alatti lakos arról panasz-? kodik, hogy utcájukban rette-s netesen nagy a por. A vidék-S ről jövő és menő lovaskocsik,? a téglagyárból rendszeresen? téglát szállító gépkocsik, az? állami gazdaságok vontatói és? motorkerékpárok sokasága? olyan port ver az utcában.? hogy teljesen lehetetlen a la-? kások szellőztetése Több ízben? kértek már segítséget, de ők? is csak ígéretet kaptak. He-? lyesnek tartanák, hogy ameny-£ nyiben mód van, az ilyen for-? galmú utakat az Útfenntartó; leolajoztatná, de ha erre? egyenlőre nincs lehetőség, a? Városgondozási Vállalat gon- doskodnék arról, hogy a lo-^ csolóautó rendszeresen felke­resse a Vécsey utcát. O O A Kis ügyek rovatban to-? vábbra is közöljük dolgozóink? észrevételeit és panaszait.? Kérjük, hogy aki úgy érzi,? hogy a Kis ügyek rovat segít-? ségére lehet, írja ezt meg a> szerkesztőségnek. A borítékon? feltűnő helyen tüntesse fel? „Kis ügyek” rovat. Balázs István szerelő az utolsó simításokat végzi. Utána már csak a minőségi ellenőrzés következik, s útjára indul­hatnak az Egri Bútorgyár keresett gyártmányai. (Fotó: Márkusz) Balázs Sándor egy ügyesen megszerkesztett gép segítségé­vel fényezi az elkészült aszta­lokat. nyilvánvalóan a szemveszte­ség is nagyobb, az ellenőrzés is nehezebb, sok vitára is okot adhat az efféle módszer. Semmiképpen sem lehet ezt helyeselni, s igaza van a gép­állomásnak, am'kor tiltakozik az újfajta módszer ellen és ki­jelenti, hogy akkor bizony ezekhez a tsz-ekhez megy utoljára csépelni, mert először a közös szérűkön végez. Úgy gondolom, bármennyire is kö­zeleg az aratás, annyi idő még van, hogy alaposan megfon­tolják ezt a tervet a komlói: termelőszövetkezetek, s ha ala-: posan meggondolják, minden; bizonnyal elállnak szerencsés-; nek aligha nevezhető szándé-: kuktól. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents