Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-15 / 47. szám

1957. június 15. szombat 0 J ÜTŐN 5 Ifjúsági t , a munkásőrség zászlóavatása Hatvanban Napsütéses, gyönyörű va­sárnap reggel köszönti a hat­vaniakat. Az előző napi kiadós záporéső nemcsak a Népkert és a város többi fáit frissítet­te fel, hanem úgy látszik, az ünnepelni vágyó fiatalokat is. Már a kora reggeli órákban autókon, szekereken, vonato­kon érkeznek a vendégek. Nyolc óra után a Petőfibányai bányászok és a honvédség fú­vószenekara szórakoztatja a piactéren gyülekezőket. Alig múlik el kilenc óra. tarka-so­kaság díszíti a teret A kék- inges diszisták, a vörös nyak- kendös úttörők, a népi ruhába öltözött fiúk, lányok, az ün­neplők néhány perc alatt vi­rágos rétté varázsolják a te­ret. Tíz órakor vonul a térre a munkásőrség zászlóalja. Pat­togó vezényszó hallatszik és a honvéd zenekar dallamainak ütemére elindul a zászlóalj és az utána felsorakozó ifjúság népes csapata a Népkert felé. Egyszerre dobbannak a lép­tek, az utca két olddláról a kí­váncsiak tömege nézi a lelkes felvonulókat. A dísztribünön az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács, a hatvani já­rás és a város vezetői fogad­ják a felvonulók köszöntését. Jönnek a munkásőrök: a Hat­vani Cukor- és Konzervgyár, a vasút, a város üzemeinek, az Erőmű, Petőfibánya, Rózsa- szentmárton, a Selypi Cukor- és a Konzervgyár munkásőrei. A munkásőrök után a bátrak sportjának hívei, az ejtőernyő­sök lépkednek. Aztán jönnek az Erőmű egyenruhás kiszistái, a cukorgyár táncegyüttese, út­törők, a rózsái ifjúság, a vá­járiskola egyenruhás tanulói, a boldogi. -a lőrinci, a selypi fia­talok, diákok, vasutasok, is­mét úttörők és parasztfiatalok. A felvonulást a nagy sikert arató herédi lakodalmas népi együttes zárja be. A Népkert lombos fái alatt épült színpaddal szemben áll már az ünneplő sereg. A KISZ járási bizottsága nevé­ben Sebestyén János köszönti a járási ifjúsági béketalálko­zót, majd Szabó Imre a KISZ Heves megyei bizottságának titkára mond üdvözlő beszédet. Deák Ferenc őrnagy, a mun­kásőrség megyei parancsnoka lép most a zászlóalj elé. A zászlóalj parancsnoka jelent, Deák őrnagy üdvözli a mun­kásőröket, majd ellép az egy­ség előtt. Zúg az „Erőt, egész­séget’ messzire hangzik a munkásőrök lelkes kiáltása: „Hajrá, hajrá, hajrá.“ Ezután Deák őrnagy a mik­rofonhoz lép, ismerteti az or­szágos munkásőrség parancs­nokának parancsát: A hatvani járási munkásőrségnek, Petőfi­bánya kommunistái zászlót adományoztak. Az országos parancsnokság engedélyezi a zászló használatát, s hozzájá­rul ahhoz, hogy a hatvani járá­si munkásőrség Zalka Máté nevét viselje. „Védjétek becsülettel a zász­lót — hangzik a parancs — mint ahogy példaképetek, névadótok Zalka Máté védte’1. Díszmenetben előrelépnek a zászlótartók, Baják István, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója és Martinko- vics József, az MSZMP petőfi­bányai bizottságának titkára átnyújtják a zászlót Papp Bé­lának, a munkásőr zászlóalj parancsnokának- Egymásután lépnek a zászlóhoz a járási és a városi pártbizottság a járási tanács, a honvédség, az Erő­mű, a cukorgyáriak, a vasút képviselői és elhelyezik szalag­jukat a zászlón. Meghatóan kedves, szép, része ez az ün­nepségnek. Erdélyi Ferenc elvtárs, az MSZMP hatvani járási intéző­bizottságának titkára lép a mikrofon elé, köszönti az ifjú­sági találkozót, az ünneplőket. — Azért, hogy most itt ünne­pelhetünk — mondja többek között — köszönet a Szovjet­uniónak, amelynek segítségé­vel levertük az ellenforradal­mat, köszönet a népnek, kö­szönet a kommunistáknak ál­dozatos munkájukért. Erdélyi elvtárs szavai után a munkásőr zászlóalj parancs­nokának vezényszava hangzik fel: Eskühöz! Vigyázba mered a zászlóalj, keményebben markolják a ke­zek a fegyvereket és a derült ég alatt a város felett áradnak az eskü szavai: Esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak, a mun­kásosztálynak hűséges tagja leszek. A Népköztársaság al­kotmányához, törvényeihez és törvényes rendeletéihez híven, becsülettel teljesítem köteles­ségem... Esküszöm, hogy hazá­mat, a Magyar Népköztársa­ságot, a munkásosztály hatal­mát, zászlónkat minden ellen­séggel szemben az életem fel­áldozásával is megvédem... Szállnak az eskü szavai. Ha­tározott, kemény hangon es­küszik a népköztársaság, a munkásosztály hatalma mel­lett Horváth Ferenc, 19-es vö­rös katona, a 69 éves nyugdí­jas vasutas, Urtz Pál, 20 éves petőfibányai villanyszerelő, Baranyi Károly, az erőmű 47 éves munkása, Derzsi István, a Selypi Cukorgyár 55 éves művezetője, Andó László pető­fibányai vájár, aki egy percig sem engedte ki a fegyvert a kezéből az ellenforradalom idején sem. Csizmadia Béla, a Pestről jött pártmunkás, a volt karhatalmista, Molnár Gusz­táváé, a munkásőrség törzs­tagja. Húsz János a Kiskeres­kedelmi Vállalat párttitkára, — de esküsznek sokan a né­zők közül is, az ifjúság közül is, akik most nem szorítanak fegyvert, akiken nem feszül a munkásőri egyenruha. Esküsz­nek, hogy nem felejtik októ­ber 23-át, esküsznek, hogy nem lesz mégegyszer október 23-a... Esküsznek és a mun­kásőrökkel együtt vallják: ha eskümet megszegem, sújtson a Népköztársaság törvénye, pár­tom, osztályom megvetése... Felcsendülnek a himnusz akkordjai és a zászlótartók lengetve hordozzák körül a zászlót, amely alatt hűséget esküdtek a népnek. Aztán fe­gyelmezett, kemény léptekkel elvonul a zászlóalj — s ezzel végétért az ünnepség első ré­Ebéd után mindenki meg­találja kedvenc szórakozását. Sokan tolonganak a szabadtéri színpad előtt, gyönyörködnek az ének és zenekarok, a tánc­csoportok számaibam. Mások a MÁV kultúrotthonban, az út­törő csoportok bemutatójának tapsolnak. A kultúrbemutatón legjob­ban szerepeltek és kiváló mi­nősítéseket kaptak: a herédi népi együttes, a petőfibányai zenekar, a boldogi szóló éneke­sek, a hatvani I. számú iskola énekkara, a hatvani II. és a csányi általános iskola zene­kara. Csuka László II. osztá­lyos tanuló harmonika szóló­val. A fiatalabbak a céllövölde és a motoros körhinta környé­kén. a legények és az időseb­bek a sörös sátrak előtt vertek tábort. Nótázó csoportok sétál­nak a fák alatt, aztán meg­szólal a tánczenekar és boldog jókedvvel táncol az ifjúság. Kedves egészségére! Egyenruhás hatvani diák lányok a felvonuláson Esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak, a mun­kásosztálynak hűséges tagja leszek. A Népköztársaság alkotmányához, törvényeihez és törvényes rendeletéi­hez híven, becsülettel teljesítem kötelességem... Eskü­szöm, hogy hazámat, a Magyar Népköztársaságot, a munkásosztály hatalmát, zászlónkat minden ellen­séggel szemben az életem feláldozásával is megvédem. * Jókedvű fiatalok csoportja a felvonuláson Fegyelmezetten, kemény léptekkel vonul a zászlóalj Horváth Ferenc ••atvani mun­kásőr, 19-es vö­rös katona, 69 íves nyugdíjas vasutas ■KBM 'W Deák Ferenc őrnagy a parancsot olvassa A felvonuláson díjat nyert herédi lakoda’mas együttes

Next

/
Thumbnails
Contents