Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)

1957-06-15 / 47. szám

4

0 1 ÜTŐN

1957. június 15. szombat

Költészet, vagy valóság

(Jegyzetek egy könyv margójára)

veszi a versenyt, de a vasrúd- szerkezet művészi átformálásában egyedülálló Európában.

A Lyceumnak, illetve a Pedagógiai Főiskolának csupán 10 sort szentel, nem említve, hogy épülete a maga korában páratlan Közép-Európában. Ha már a freskók művészi értékéről nem emlékezik meg, annyit mindenesetre megemlíthetett volna, hogy méretre páratlan hazánkban, mindegyike cca 230 négyzetméter.

Könyvtárát meg sem említi,

mely 34 nyelvet képvisel, s melynek anyagát London, Lipcse, Róma, Brüsszel, s a francia forradalom előtti Párizs szolgáltatta. Nagy értékei közül csak kettőt említsek: A Dante irodalom egyik nagy ritkaságát, Quinto Seravalle olasz püspök Zsigmond magyar király — később nyugatrómai császár — részére készített Di- vina Comedia latin fordítását, valamint minket magyarokat érintő Miskolczi László Missale-* ját 1390-ből, benne magyar földön készült egyik legrégibb magyar festménnyel.

Csillagvizsgálóját lényegtelen módon ismerteti. Holott meg kellett volna említeni, — hogy a Lyceum csillagásztornya első volt Magyarországon. Közel száz éven át működött. Műszerei Hell Miksa útmutatása nyomán Bécsből, Londonból valók. Kiváló csillagásza, Tittel Pál, a világhíres Gauss Frigyes tanítványa, később a budai csillagvizsgáló igazgatója, egyetemi tanár, kiről halálakor Vörösmarty versben emlékezik.

A Székesegyháznak nem az a

lényege, ami a könyvben van, hanem az, hogy Hild „legma- gyarabb” alkotása, mely ku- bisztikus megjelenésével építésének korában minden európai államot megelőz, s alaprajza a keresztházak lekapcsolása után a velencei San Marco-ra emlékeztet.

A vár történelmi szerepe és

leírása pedig komolyabb elmélyülést kívánó írást érdemelne. Hol van a könyvben kidomborítva az 1552. évi egri győzelem európai visszahangja és jelentősége?

Eger a jövő, a távlatok városa, melynek műemléki értékeit, főleg az illyen Útikönyv^ szerű ismertetések alapján maguk a vezető körök sem ismerhetik. Vezetőink Egert legfeljebb, mint „Szép város”-t, a „Bikavér hazájá”-t, esetleg az „Egri csillagok”-at, és az „Egri nők”-et emlegetik. Pedig Eger ennél sokkal több. Eger európa szinten álló műemléki város, s mint ilyen, íróinktól körültekintőbb, komolyabb, igazabb ismertetést vár.

Egert úgylátszik a külföldnek kell felfedezni,

Mondanivalóm így hirtelené- ben talán túl hosszúra nyúlt, de tettem ezt városom szerete- te mellett, az emberiséget szolgáló magyaroknak kijáró tiszteletből, s főleg azért, hogy a jövőben szellemiekben is ne csak mennyiséget, hanem minőséget is adjunk az olvasóknak.

DK. MAJTHÉNYI JÓZSEF

Haliotta-e már 7

... hogy az UNESCO statisztikája szerint a világ legnagyobb könyvtára a 15 millió kötettel rendelkező Moszkvai Állami könyvtár. A második helyen állnak a leningrádi és washingtoni könyvtárak, 10—10 millió kötettel. A párizsi és a new-yorki hat-hat millió könyvvel rendelkezik.

... hogy a XI. nemzetközi kozmetikai kongresszuson kijelentették, hogy a sertéshús és a disznózsír túlzott fogyasztása elősegíti a kopaszodást. A túlzott húsfogyasztás árt a női nzépségnek, különösen a bőrt teszi tönkre.

... hogy Amerikában már a rock and roll is elavult tánc. Helyét a calypso foglalta el. A calypso lemezek száma már jóval túlhaladta a rock and roll lemezekét, s nagyon keresettek a Szovjetunióban is.

... hogy Reginaid Hohnan car- diffi egyetemi tanár ivókúrával próbálta gyógyítani a rákot. Megvonta a betegektől a rendes ivóvizet és 0.45 százalékos hidrogén- peroxid oldatot adott. Hetvenkét kísérleti egyén teljesen meggyó gyűlt és a rendes ivóvíz fogyasztásra visszatérve, sem mutatott rákos jelenséget.

Hatvan város anyakönyvezi

Születtek: Zilahi János, Lipták Katalin, Zsámboki Sándor, Fülöp Zsolt Károly, Hamar Sándor, Sebestyén József, Veréb Sándor, Csámpai Magdolna.

Házasságot kötöttek: Baranyi

Géza és Baranyi Ilona, Barak Dénes és Oroszi Ilona, Kovács József és Besenyi Irén, Fórizs Imre és Hódy Mária, Wagner Tibor és Tudvig Valéria, Vasas András és Baranyi Anna.

Meghalt: özv. Csépe Jánosné.

w'ellem egy napszemüvegei

Egri Vörös Csillag:

13—19: Hajnalodik.

Matiné:

16: Zűrzavar a cirkuszban.

Egri Bródy:

13-19: Olmer bűne.

Gyöngyösi Szabadság:

13—17: Yvett milliói.

18—19: Egy szép lány férjet keres.

Matiné:

16: Elveszett melódiák.

Matiné:

17— 19: Elveszett nyom. Gyöngyösi Petőfi:

13—16: Tavasz a kisvárosban. Matiné:

16: Kaland Marienstadtban. Hatvani Vörös Csillag:

13—17: Az örök éjszaka titka.

18— 19: Papa, mama, ő meg én. Matiné:

16: A mi utcánk csapata. Pétervására:

15—16: Véres út.

18—19: Boldogság madara. Heves:

15—17: Bakaruhában.

18—20: Egy pikoló világos.

Színház

műsora

Június 15. szombat:

Egerben, este fél 8-kor:

Néma levente (Katona-bérlet).

Június 16. vasárnap:

Egerben, este fél 8-kor:

Néma levente (Bérletszünet).

Június 17. hétfő:

Nincs előadás.

Június 18. kedd:

Egerben, este fél 8-kor:

A diadalmas asszony. (Bérletszünet).

©

Filmhíre k

Egy tünemény jön velem szemben az utcán. TJgy jön, ahogyan csak az ilyen tünemények tudnak jönni, lába alig éri a forró aszfaltot, teste úgy himbál, mind a nádszál, ha madárka szállót rá. dereka... nos a derekáról ódákat lehetne zengedezni. Fürtjei, mint Madonnát a glória, úgy fonják körül remekbeívelt fejét, húsos, vérpiros szája, mint a földieper sok... sok tejszínhabbal. A szeme éget, a lehelete egész biztos perzsel, a csókja... jxíj... de jó volna elégni. Egyszóval nemének, a női nemnek csodálatos példánya ez a tünemény, aki még mindig jön, velem, csak velem szembe jön. Ha most észrevenném, hogy még valaki mással szembe is jönni merészel, én megölném őt is, azt a valakit is, aztán magam is, mert aljasul megcsalna, ismeretségünk előtt már megcsalna, s mi lenne akkor ismeretségünk után...

És mosolyog, ó igen, ajka megnyílt és sejtetni engedi fogsorát, mosolyog, mintha körülsimogatná a világot, s benne engem... engem, aki itt csodálom őt az aszfalton, kábán a révülettől és a vágytól, hogy birtokolhassam.

Igen, elválok, nem érdekel semmi és senki. Tudom, becstelenség lesz otthagyni házastársam, családomat, de ezért, ezért a nőért még az üdvösségemet is kölcsönadnám, ezért a nőért elmennék gyalog Mekkába és vissza, ezért a nőért mindenre képes vagyok. Te jó ég! Istenek és emberek, ez idejön hozzám, látom, hogy szóra nyílik ajka, s megszólít, engem, szürke férget, aki boldog lehet, hogy egy utcában járhat vele, aki boldog lehet, hogy egyáltalán ilyen nő jöhet vele szembe az utcán.

— Vettem egy neylonszatyort fiam... mit szólsz hozzá?

Földbegyökeredzik a lábam... atyaúristen, de ismerős ez a hang. Jaj, hol is hallottam? Leveszem a napszemüveget és...

— ...Örülök neki kisfiam — motyogom vissza feleségemnek, s közben a hét átkot szórom a látszerészre, aki ezt a gyalázatosán sötét napszemüveget rámsózta. Majdnem megcsaltam miatta a feleségem, — saját magával.

(egri)

Kellemes kirándulás:

„DONGÓ“ segédmotor

Hétvégi sportolás :

„DONGÓ“ segédmotor

Nyári öröm :

„DONGÓ“ segédmotor

Vásárolható:

Gyöngyös és Környéke Kiskereskedelmi V. KERAVILL szaküzleteiben

59-ßS

áruda

Gyöngyös

KossutSi-u 4110-es

áruda

HATVAN

lenin-tér 11,

ÉRTESÍTJÜK a kiskereskedelmi vállalatokat és boltvezetőket, hogy a lerakatunk 1957. június 24-től június 29-ig leltározás miatt az áru kiszolgáltatását szünetelteti. Rendeléseket ezen idő alatt is felveszünk.

ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÖVID- ÉS KÖTÖTTÁRU NAGYKERESKEDELMI VÁLL. EGRI LERAKATA, EGER

— Megkezdték a Bárányfelhők című film műtermi felvételeit. Az új filmet Fábri Zoltán rendezi.

— A Hunnia Filmstúdió augusztusi terveiben szerepel Fehér Imre új filmje, az Égi madár, amelynek szereplőit most válogatja ki a fiatal rendező.

— Boldizsár Iván forgató- könyvet ír Holnap ilyenkor címmel. A film, melyet Révész György rendez, egy fiatal művészházaspár családi életének felbomlását mutatja be. A táncosnő feleség csak külföldön látja elérhetőnek az őt megillető sikert, a férj azonban nem akar elszakadni hazájától.

— Uj film készül Csendes otthon címmel. írója Szántó Armand, rendezője Bán Frigyes. A vidám film a társbérlet fonákságairól szól.

— Elkészült a Nehéz kesztyű című játékfilm forgatókönyve. A felvételeket Papp László olimpiai bajnokunk hazatérte után kezdik meg. Az emlékezetes lengyelországi ökölvívó mérkőzéseket valószínűleg a helyszínen, Varsóban rekonstruálják.

— A mi Budapestünk címmel főleg fiatalokból álló alkotócsoport filmet készít, amelyet a VIT-en mutatnak be Moszkvában. * 1

— EGYIPTOM BELEEGYEZETT, hogy francia hajók használják a Szuezi-csatornát, ha betartják a hajózási szabályzatot és megfizetik a használati illetéket.

KERESZTREJTVÉNY

HOSSZÚ IDEIG vajúdott idén a nyár, de most aztán hirtelen berobbant a kánikula, és úgy látszik, hogy hamarosan behozza a lemaradást, legalább is erre a szándékra lehet következtetni a napokban uralkodó pokoli hőségből. Azok, akik nem is olyan régen vágyakozva hallgatták a . rádió prognózisát, várva a meleg időt. most már örülhetnek.

örülnek is. Körübelül így:

— Bele kell őrülni ebbe a hőségbe!

És aki csak teheti, rohan a strandra, türelmetlenül tépi le magáról az átizzadt ruhát, — hogy minél előbb bevethesse magát a vízbe. Ilyenkor ugrásszerűen megnövekednek az irodákban a „kiszállások” számai, gyakran mennek az osztályvezetőhöz a tisztviselők azzal, — hogy ezt, vagy azt a részleget le kellene ellenőrizni. Mondanom sem kell, hogy az ellenőrzés a standon történik és az osztályvezető, aki csak azért ült be a vízbe, hogy megfigyelje, ki az, aki munkaidő alatt kiszökik egy órácskára a strandra, hogy hőség okozta szenvedését némiképpen enyhítse, megdöbbenve tapasztalhatja, hogy itt van a fél vállalat.

Az első ilyen kánikulai napon azt a feladatot kaptam, —

Villám riport az egri strandröl

hogy írjak egy riportot az országos hírű egri strandról.

Olvasóim remélem tudják, hogy az újságíró, ha a bányáról ír, lemegy a tárnába, ha egy üzemről számol be, — végigjárja a műhelyeket. Ebből természetesen következik, hogy ha a strandról ír, bemegy a vízbe. Nem azért, mint mások, csupán szakmai érdeklődésből. így tettem én is, s innen a vízből jelenthetem első tapasztalatom:

A víz remek, kellemesen langyos, olyan jó, hogy az ember alig tud kijönni belőle.

MINDENBEN fejlődött idén a strand. Az állandó fejlődés meglátszik abban is, hogy míg tavaly 26 C fok volt a víz hőfoka, idén e számot túlteljesítve, 31 fokos vízben fürödhe- tünk, hála a Népkertben talált meleg gyógyforrásnak. És ha a fejlődés ilyen ütemben halad tovább, 10 év múlva a strand tisztelt látogató közönsége tojást főzhet a medencében.

Kijőve a vízből, szétnéztem a parton is. Szép virágágyakat láttam, melyeket jól megnéztem, mert félő, hegy mire beáll a szezon, a labdázó és szaladgáló gyerekek (néha felnőttek is), közreműködése következtében e kertészeti költeménynek csak romjai maradnak. Itt-ott még szemétkupacok, díszelegnek, rozsdás vasdarabok hevernek szanaszét, de Szabó elvtárs, a fürdő igazgatója közölte, hogy ezek hamarosan eltűnnek innen.

Napozópad fronton a helyzet változatlan. Sajnos, a pad kevés és egyelőre kerethiány miatt számuk nem növelhető. — Ameddig a várt keret megérkezik, szíveskedjék a fűben napozni. Tornaszer sincs elég. De ez a honvédség segítségével megoldódik, ők adnak ugyanis kölcsön nyújtót és korlátot. A kabinok viszont szaporodnak az idén. A meglévő 275 kabin mellé a strand hátsó részében újabb 43 kabint építenek, mely hamarosan készen várja a für- dőzőket.

Mint érdekességet megkérdeztem Szabó elvtársat, hogy mennyi volt eddig a fürdő rekord forgalma. Tavaly, egy meleg júniusi vasárnap 7000 ember kereste fel az egri strand hűs vizét. A legkevesebben az idén január 3-án voltak, amikor egy lélek sem járt a stranden.

A JÓ FÜRDŐZÉSHEZ, a kellemes vízen, napfényen és a már fentebb felsoroltakon kívül másra is van szükség. — Örömmel jelenthetem, hogy itt sem lesz baj az idén. A strandbüfében már az első napon bő választékban voltak találhatók a meleg és hideg ételek, a töltöttkáposztától a bécsiszeletig. A jó ebéd után jól esik a finom, hideg sör, amely ezen a napon szintén korlátlan mennyiségben veit kapható. És hogy teljes legyen az öröm, egy zenekar is verbuválódott valahonnan, mely arra volt jó, hogy az ember kellemesen megkönnyebbül — amikor nem játszanak.

És a legnagyobb örömhír: minden fürdőző állampolgár legádázabb ellensége, idegeink gyötrője, dobhártyáink szaggatója, a hangszóró hallgatott. Bár félek, hogy elkiabáltam a dolgot.

MIT MONDJAK MÉG? Azt hiszem, mindent leírtam, legalább is nem jut más az eszembe. Majd elfelejtettem: nők csinosak, mi férfiak izmosak vagyunk, mindenki barna és láttam egy-két igen eredeti női fürdőruha modellt, de azért nem kellett külön fizetnem.

HERBST FERENC

1

2

3

4

5

6

7

8

9

nn

10

Ül

11

12

m

13

fű

14

15

16

11

17

ü

18

19

ü

20

21

ül

22

23

Él

24

25

jjiW

m

26

m

3

26/a

a

27

sn

28

29

30

B

31

32

■

33

a

34

35

36

a

37

m

38

i

39

■

■

40

iái

Vízszintes:

1. Neves szórakoztató angol író. T0. Skandináv félszigetről való. •11. Vissza: az ellenállás mértékegysége fon. 13. Általános, teljes, közismert idegen szóval. 14. Gyó- igyító anyag régiesen. 15. Pongyola helyeslés. 17. Vissza: U-belű- vel orosz hegység. 18. Kétszer véve: primitívebb népek híradó eszköze. 19. Szláv kisebbségeink köznyelvében a fakutya neve. 20. ;Nem előtte. 21. A társadalom éle- Itét szabályozó elvek és törvények ’összessége. 22. Déleurópai folyó. Í24. Ókori nép. 25. Német tojás. •27. Német rendcsináló osztag volt ■a fasizmus idejében. 28. Francia •költő. 31. Tiltószó. 33. Csattanó 'közismert francia szóval. 34. E ^rejtvény megfejtésének napján.

;35. Beszéd része. 37. A halotti 'beszéd egyik szava. 38........föld,

hátsóindiai politikai terület. 39. Azonos mássalhangzók. 40. Tágas terület.

Függőleges:

1. Híres angol csillagász. 2. MÉ. 3. Napszak. 4. Ógörög bölcseid.

5. Erlich japán tudóstársa volt.

6. Túl nagyravágyó görög ifjonc volt, pórul is járt miatta. 7. Idegen női név. 8. Virág része. 9. f rancia partvidékről való. 12. Híres amerkai folyó vidékéről való. 14. Kétarcú isten volt. 16. Szűk németül. 18. Létfenntartó anyag jelzője. 25. Kocsonyás hideg étel. 26. Játékvezető fontos eszköze. 26a. Vízlelőhely. 29. Francia személyes névmás. 30. Görög fosztóképző. 32. Mutatószó. 34. Fogaival roncsol. 36. Varaso- dás népies neve. 38. Mássalhangzó kiejtve.

Tavaly zajlott le a hetilapok hasábjain Győr és Sopron vá- rosok közötti sajtóviadal. A páston az idén máris új küzdelem áll.

A bajnokok egyike a törökverő Eger. A hős város fegyverforgatásban gyakorlott vitéz. Bátor, kimért, csapása sokszor halálos, mint azt nem egyszer a történelem is igazolta.

A másik a Magyarországi Útikönyv, mely jó öltözött, fölényes kiállítású, mely az elmúlt ősszel elfogyott 50.000-es példányszám után — angol és német nyelven külföldi útra indult.

A bonyoladom ott kezdődött, hogy az egri Dobó István Múzeumban — melynek épülete valamikor Mikszáth Kálmán „Különös házasság” című regényéből jól ismert Buttler gróf tulajdona volt — az egyik pesti látogató az Útikönyv alapján azt a régi barokk kályhát kereste, amely mellett valamikor Dőry Anna melegedett. A kályha sajnos a múzeumban nem található, az csupán az Útikönyvben szerepel. A fantázia által szült sorokból így olyan parázs vita kerekedett, melynek eredményeként az eddig türelmes Eger úgy döntött, hogy az idegenforgalom megindulásával kiteregeti az Útikönyv Egerre vonatkozó adatainak fogyatékosságait, — melyet nemcsak helyi, de országos viszonylatban sem lehet, sőt nem szabad elhallgatni.

Eltekintve a 421—425. oldalon 11 esetben előforduló adatoknak néha a tájékozatlanságot, igen sokszor felületességet eláruló közlésétől, a mű szerkesztési módja is kifogásolható. Ha a könyv, mint ahogyan azt a 6. oldalon olvassuk, a honismeretnek és a szülőföld szeretetének kézikönyve, akkor meg kell mondanunk azt, nem ártana művészeti kincseinket hasonló európai műkincsekkel párhuzamba állítani. Hiszen nemcsak szórakoztatni, de tanítani is akarunk. Az új világ új emberének kultúrní- vóját emelni akarjuk. A munkában kifáradt ember nem ér rá könyvtárakra menő Szakirodalmat átolvasni, sőt a külföldinek sem árt megmutatni, mink van. Éppen ezért, fel kell hívni a közönség figyelmét, mi a látottban a láthatóban a rendkívüli, mi az érdekes, — vagy miért érdemes megnézni, vele foglalkozni.

Nem elég az egri Megyei Tanácsház gyönyörű kovácsolt vaskapujára azt mondani: „A magyarországi vasművesség legszebb barokk emléke”. De a magyarországi vasművesség olyan rokokó emléke, mely a hasonló műfajban dolgozó francia Jean Lamournak és a német Johann George Oegg mesterműveivel nemcsak fel-