Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)
1957-06-12 / 46. szám
Ü J ÜTŐN 1957. június 12. szerda Eredményes munka, pezsgő élei a Gyöngyösi Xll-es akna MISZ szervezetében KÉT HÓNAPJA, hogy a mátra vidéki szénbányászati tröszthöz tartozó gyöngyösi XII-es aknában zászlót bontott a KISZ szervezet. A párt aranytartalékainak sorába tömörült fiatalok, hatvanötén, új erővel, friss lendülettel láttak hozzá, hogy a szervezetet olyanná fejlesszék, amilyenre mindenkor és bátran számíthat a párt. Két hónap viszonylag rövid idő, de tetteikkel ezalatt is ezer példáját adták a nép, a haza törhetetlen szereteté- nek. A tervek, az elgondolások tömkelegé születik, a fiatal, harcokban edzett bányászok a pártszervezet aktív, hathatós segítségével máris beírták nevüket a KISZ történelmének dicsőség könyvébe. Hogy mi a a gyöngyösi XII-es akna KISZ szervezetének a jellemző vonása, minek köszönhetik népszerűségüket? Erre egy mondatban lehet feleim: a párt állandó segítségének, támogatásának. Amikor megalakult a KISZ szervezet, a párt vezetősége már is határozatban rögzítette a fiatalokkal való foglalkozást. Elhatározta, hogy a párt huszonnyolc éven aluli tagjait a KISZ-hez irányítja, azonkívül két idősebb, barcedzett kommunistát megbízott a fiatalok patronálásával. A nagyszerű szülői gondoskodás tettekben bizonyítja kedvező hatását. A fiatal bányászok a Moszkvában megrendezendő Világifjúsági Találkozó tiszteletére megalakították az első KISZ frontot, amelyben 45 fiatal dolgozik vállvetve a több, és olcsóbb szén kitermeléséért. És hogy ezek a fiatalok hogyan állnak helyt, arról hű képet adnak az eredmények. Az aknaüzem január kivételével csaknem minden nap teljesíti az előirányzott száz tonna szén kitermelését. Ebben természetesen nem kis része van a KISZ frontnak, amely jelenleg is az első helyen áM a négy front versenyében. Az érdemeknek azonban ez csak a kisebbik része. A kiszisták most arról határoztak, hogy a jövő hónapban létrehoznak két elővájási csapatot is és harcot indítanak az új. a termelést megkönnyítő munka- módszerek kipróbálására és alkalmazására. A szóba kerülő új munkamódszereket először a saját frontjukon próbálják ki és azután terjesztik majd a többi frontokon. Ennyit a bányaüzem KISZ fiataljainak első tevékenységéről, amit a munka frontján értek el, de nézzük meg azt is, milyen a szervezeti élet, hogy abból a megye többi falusi és üzemi szervezetei is okulhassanak. EZT IS EGY mondatban lehet kifejezni: okosan, nagyszerűen dolgoznak a fiatalok. Első tevékenységük az volt, hogy helyiséget biztosítsanak maguknak, A városi tanács ez- elől nem is zárkózott el, hanem a város szívében egy helyiséget utalt ki számukra. Igaz, ez a helyiség nem a leg- kifcgástalanabb, de ezen is mint annyi máson, könnyedén segítenek. Hatezer forintot már szereztek részben az üzemtől, részben a tanácstól, amelyből szépen kicsinosítják és helyrehozzák, a tagok második otthonává teszik a helyiséget. De sorolhatjuk tovább. Az üzem területén lévő hangos híradó hosszú időn keresztül néma volt, illetve csak ritkán működött akkor is néhány elkoptatott lemezzel szórakoztatta a munkából feljövő, vagy siető bányászokat. A KISZ vezetőségének javaslatára a hangos híradót most birtokukba vették és azon a kinevezett szerkesztő bizottság rendszeres műsort: sugároz, dallail, szóval köszöntik a munkában, a termelésben legjobb eredményt elért, legderekabb bányászokat. A fiataloknak arra is van gondjuk, hogy munkahelyük környékét is szebbé, otthonossá tegyék. Vállalták, hogy az ak- naüzem környékét kicsinosítják azzal, hogy az arra alkalmas helyeken parkosítanak, szép illatos virágokkal ültetik tele. Végh Máté, a KISZ szervezet fiatal titkára és Királyházi Tibor, a fiatalok lelkes szervezője büszkén és örömmel számolt be arról, hegy tevékenységük a város más pontjára is kiterjed, arra törekednek, hegy munkájukkal elősegítsék a KISZ erősödését az egész városban. A megyében csaknem teljesen egyedülálló eset, hogy egy bányaüzemi KISZ szervezet védnökséget vállalt a gyöngyösi négyes számú általános iskola felett. Sokan feltehetnék a kérdést, milyen kapcsolata lehet egy bányaüzemnek az általános isBizakodó a hangulat kolásokkal? Erre is megvan a felelet. Tevékenységükkel elsősorban azt akarják elérni, hogy az iskola tanulóival beszélnek életükről, munkájukról, elmondják milyen egy bányász élete, hogy minél több végzős fiatallal megszerettessék a nehéz, de szép mesterséget. Ez az egyik ok, a másik pedig az, hogy közeli kapcsolatban legyenek, hogy a tanuló ifjúsággal is megértessék a KISZ szerepét, nagy jelentőségét és ha majd kikerülnek az életbe, mindegyik otthonra találjon a Kommunista Ifjúsági Szövetségben. röviden ennyit egy szárnyait most bontogató KISZ szervezetről. Bátran elmondhatjuk, a gyöngyösi XII- es akna fiataljai nagyszerű példáját adják a nép, a haza szeretetének és helyesen cselekedett a párt, amikor a Kommunista Ifjúsági Szövetséget látta hivatottnak, legmegfelelőbbnek az ifjúság aktív, harcos nevelésére. ENDRÉSZ SÁNDOR KÜLPOLITIKA — SOROKBAN az egercsehi bányában. Az elmúlt hét szombatján ugyan havi tervükkel még csak 96.9 százallékon álltak, de napi tervüket már túlteljesítették. Az üzemben a közelmúltban kezdtek új frontokat, emiatt van a kezdeti visszaesés, de bíznak benne, hogy június 17-re már a hard tervben is meglesz a 100 százalék és a hónap végére a múlt hónaphoz hasonlóan ismét jelentősen túlteljesítik előirányzott széntermelési tervüket. Felvétel az általános iskolák esti és levelező-íagozatára A művelődésügyi minisztérium biztosítja a következő tanévre is. hogy azok a dolgozók, akik betöltötték a 15. évet és még nem végezték el az általános iskola nyolc í cadik osztályát, vagy ennek megfelelő iskolát, hogy beiratkozhassanak a dolgozók általános iskolájába. Jelentkezés a városokban és az iparvidékeken június 30-ig, mezőgazdasági vidékeken szeptember 1-től október 1-ig. A tanítás a kora esti órákban történik. A felvételről tájékoztatást az iskolák igazgatói, a városi, járási, és megyei tanácsok művelődési osztályai adnak. A Mátravidéki Vendéglálóipari Vállalat Pályázatot hirdet főkönyvelői állásra Feltétel: mérlegképes könyvelői oklevél, vagy képesített könyvelői oklevél és mérlegképes könyvelői tanfolyam elvégzésének igazolása. Jelentkezni lehet a Heves megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztályán 1957. június hó 15- igHADIJÁTÉK Síkfő és a Várkát környékén vidám úttörők zajától zengett az erdő, a hadijátékok előkészítésén fáradoztak. Síkfőn a támadók, Vár kúton, a védők ütöttek tábort. Este a tábortűz után az őröket kivéve, pihenni térnek az úttörők, hiszen másnap komoly harc várt rájuk. Eldől, ki az erősebb. Az éjszaka folyamán a támadók több védőt foglyul ejtettek, ezzel gyengébb lett a védők tábora, de azért nem csüggedtek el- Erős küzdelem fejlődött ki, mert mind a kettő győzni akart. Mindegyik azon volt, hogy minél több számot leolvasson az ellenség csapatából. Olyan ügyesen másztak fel a sziklákra. hogy a túristáknak is becsületére vált volna. Az őrök nem hagyták el a helyüket, még a legnehezebb helyzetben sem. Juhász Imrét és társát például erősen kínozta a szomjúság, de nem mentek el a közeli patakhoz— A FRANCIA külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a francia és egyiptomi bankok érintkezésbe léptek egymással annak megállapítására, hogy a francia hajótulajdonosok milyen formában fizessék a Szuezi-csatorna használatáért járó illetéket. — SZAUD KIRÁLY, Szaud- Arábia uralkodója szombaton hivatalos látogatásra Amman- ba érkezett. A látogatás célja az, hogy megszilárdítsa Szaud- Arábia és Jordánia kapcsolatát. — MOHAMED ALI, Pakisztán washingtoni nagykövete kijelentette, megbeszéléseket folytatott az Egyesült Államok külügyminisztériumával a kasmiri vitás ügyben teendő legközelebbi lépésekről. Megvitatták, mikor vessék fel ismét a kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsában. — AZ ENSZ egyiptomi haderőinek keretében szolgálatot teljesítő jugoszláv egységek parancsnokává Bogdán Kori- csenin alezredest nevezték ki. — KUBA DÉLKELETI részén a hadsereg repülőgépei bombázták a felkelők állásait. — FRANCISCO Craveiro Lopez, Portugália elnöke június elején három hetes hivatalos látogatásra Rio de Janeiro- ba érkezett. — CSANG KAI SEK, japán parlamenti képviselők előtt kijelentette, hogy reméli, mihamarabb Japánba látogathat a közös „kommunista ellenes • ügy” érdekében. — SEWLYN LOYD, angol külügyminiszter a bagdadi paktum miniszteri tanácsának Karacsiban tartott értekezlete után kijelentette, hogy a közép-keleti viszonyok kissé jobbak és a jordándai fejlemények reményekre jogosítanak. — FRANCIAORSZÁG a Szuezi-csatorna használata mellett döntött. — NURI SZAID, iraki miniszterelnök szombaton benyújtotta lemondását. Illetékes forrásból jelentették, hogy Nuri Szaid hamarosan új kor-* mányt alakít. — LARBI BUHALI, az Algériai Kommunista Párt titkára nemzetközi vizsgálatot követelt az ENSZ-től pártja nevében a malouzai tömegmészárlások ügyében. Tanácstagi fogadóórák A harc délután ért véget, mind a. két fél jól harcolt. Ez a hadijáték bizonyság volt arra, hogy az újjászervezett úttörőmozgalom most már élményeket, romantikát is nyújt a gyerekeknek. Vannák Katalin Eger > Eger város tanácstagjainak i fogadóórái június hónapban. 71-es választókerületben SALI GYULA tanácstag 15-én du. 4 órától a Gárdonyi úti óvodában. 55-ös választókerületben SÁNDOR IMRE tanácstag 20- án du. 5 órától a Sertekapu úti iskolában. 85-ös választókerületben LO- VICZÁR ANTAL tanácstag 23-án du. 6 órától a Kertész úti malomban. 6-os választókerületben Dr. LÖBLOVICS IMRE tanácstag 27-én reggel 8 órától Eger város tanácsa VB Egészségügyi osztályán. 54-es választókerületben MIKÓ LÁSZLÓ tanácstag 28- án délután 6 órától a Sertekapu úti iskolában tart tanácstagi fogadóórát. Eger város tanácstagjainak beszámolói június hónapban. 36-os választókerületben SZILÁGYI LÁSZLÓ tanácstag 8-án du. 5 órától az Arany János úti óvodában. 105-ös választókerületben PÁRTOS SÁNDOR tanácstag 13-án du. 4 órától a Vár-laktanyában. 15-ös választókerületben BALÁZS SÁNDOR tanácstag 16-án du. 4 órától a Cifra téri iskolában. 6-os választókerületben Dr. LÖBLOVICS IMRE tanácstag 20-án du. 5 órától a Széchenyi utca 47. sz. alatt lévő Diákotthonban. 55-ös választókerületben SÁNDOR IMRE tanácstag 20- án du. 5 órától a Sertekapu úti iskolában tart tanácstagi beszámolót. Ifjúsági nap Jól sikerült ifjúsági napot rendezett a hatvani járási KISZ bizottság Hatvanban. Ugyanezen a napon adták át a Munkásőrségnek a Petőfibá- nyai dolgozók ajándékát, a csapatzászlót. Az eseményekről lapunk következő számában fényképes beszámolót közlünk. A Gyöngyösi Építőipari Ktsz azonnali belépésre felvesz kőműves szak- és segédmunkásokat Vidékieknek munkásszállást és az előírt szociális juttatásokat biztosítja. Jelentkezés a Szövetkezet központjában. — Gyöngyös, Batthyányi tér 2i. jó kereseti lehetőség! VWWVWN OJi-bmi. őm ö : IGAZSÁG Vasárnap délelőtt van. Kegyetlenül tűz a májusvégi nap. Annyira tűz, hogy a hőség megsűrűsödik és szapora rezgésbe fog a fialtató csattanópiros tetején. A „Petőfi” önálló szövetkezet udvarát, jobban- mondva az udvar farkát, patak szeli át. Terebélyes, fe- ketelombú szilfák nőnek a partján,. Ide húzódott a hőség elől öreg Csete István, ide hozta a süldőket is hűsölni, levegőzni. Úgy szemre ügyes ember, takaros ember, a haja se hullik, a bajszát sem hintette be hamuval az idő, s mégis mindenki csak öreg esetének hívja. Pedig váltig tiltakozik ellene, különösen akkor, ha vénítését asszonyoktól hallja. Ilyenkor pislant egy hamisat, meghúzogatja a bajsza végét és azt mondja: — Hallcd-e, nem öreg, idősebb Csete István vagyok én, mivel a fiam az ifjabb. Úgy ám, a „fiam”, az elsőszülött Pista gyerek, aki mostanában jött meg a bessnyői szövetkezeti elnökképző iskoláról! Nagy öröm az ilyesmi, hej, de nagy öröm. Mintha a saját fiatalságát látná megújulni az ember. A megújulás persze csak a testi állapotra értendő. A fejtartásra, a kemény, szépenlépő járásra, a szomszéd faluba is elhallatszó énekszóra, az éber, félszemmel való alvásra, mert ami az egyebeket illeti, hogy is lehetne összehasonlítani idősb. Csete János fiatalságát az ifj abbéval? Ki volt, mi volt idősb Csete István huszonnégy éves korában? Senki. Vagy még a senkinél is seríkibb! Kc.mmenciós a Baksa uraságnál. Az meg olyan ember volt, hogy a legszebb szava is „gazember” volt neki. Annyiba se vette a cselédeit, mint a marháit vagy a disznait. Mert ha azokba féreg esett, hívatta az állatorvost. De ha a cselédet betegség érte, és leesett a lábáról, még a gyógyítása is a községet terhelte. Szegényalapon. Ezzel szemben milyen ifjabb Csete fiatalsága? Mint a mesebeli királyfié! Hát hogyne! Alig huszonnégy esztendős, tán tíz napja, hogy az iskoláról visszajött és máris a „Petőfi” elnökének választották. S hozzá nem akárhogyan: egyhangúlag! Nagy szó az ilyesmi: a százegynéhány családfő bizalmának maradéktalan megnyilvánulása! Mikor a taggyűlésen magasba lendültek a kezek és a járási küldött Pista elnökségét egyhangúnak jelentette ki, öreg Csete István olyan boldognak és olyan büszkének érezte magát, mint még soha. Pedig az utolsó két esztendő alatt egy- szer-másszor kijutott már neki a boldogságból. Először is a járás vándcrzászlaját nyerte el, mint messze vidéken híres elletőkanász, aztán az egyik kandisznaja, a Berci első lett a megyei mezőgazdasági kiállításon, végül a tavasz derekán az a megtiszteltetés érte, hogy mellére tűzték a Munkaérdemrendet. Pénz is járt a medália mellé, valami 1500 forint, s em sokkal utóbb üdülés, egy földi paradicsomnak is beillő helyen, a Mátra erdőkoszorúz- ta tetején. Most meg Pista, az ő Pista fiának elnöksége! Hát ne legyen büszke, ne érezze magát vénen is fiatalnak, az ember, mikor az örömök ilyen szívet melegítő egymásutánja éri? Nem is lenne itt baj, úgyszólván túró meg tejfel lenne az élet, ha az adósság, a „Petőfi” tavalyról maradt adóssága nem nyomná Csete István lelkiismeretét. Nem mintha ő csinálta volna, szó se róla, az elnök se Pista volt, amikor felgyülemlett, csakhát... Hogy is mondta a gyerek, — alig egy héttel azután, hogy az elnökséget átvette? Vagy szö- vetkezetes ember az ember, vagy se! A tisztességhez az is hozzátartozik, hogv ami a miénk, azt megbecsüljük. Ne pazaroljunk, ne tékozoljunk, a tartozást pedig, mihelyt csak lehetséges, az államnak megfizessük. így mondta valahogy ifjú Csete István, s bár az elnökségben jószerint meg se melegedett még, mindjárt felsorolt néhány olyan tagot, akinek lyukas a marka és azokról se feledkezett meg, akik a vagyont, a szövetkezet vagyonát Csáki szalmájának nézik. Itt van példánák okáért a kovács, Gerse Imre tagtárs. Jó munkás, príma munkás, a gé- pészséget is kitanulta, az órákat is ő szokta reparálni, és mégis mit csinál? Még kimondani is iszonyú: csal, a közösség bőrére nyerészkedik. — A fenébe is — akad fönn a tűnődésben az öreg Csete, — lenn a patak-parton, a szilfák alatt. — Hát nem ott jön az ördög, ahol emlegetik? S csakugyan! A mezők felől Gerse Imre közeleg, s úgy el van gondolkodva, hogy a lábát csaknem összecseréli. Jön, jövöget, léptei már a patak hídján dobognak, s tán észre se venné a fák alatt heverésző Csetét, ha az öreg rá nem kiabálna: — Hé, te mátyásmadár! — évelődik. — Be hosszúra nőtt éccaka az orrod! Gerse megáll, ocsúdik, arcát elfutja az indulat pirosa. — Jobb lesz, ha fölhágy a macerálással — azt mondja. — Nem elég, hogy a fia belém- mart, csúffá tett a taggyűlésen este? — Netene! Tán biz nem volt igazsága néki? — Nem! — szorítja ökölbe roppant markát, a tuskóforma, vérmes kis kovács. Szuszog, nyeli a mérgét, s a végén mégis csak kifakad. Akkorát vág a híd korlátjára, hogy a pud- vás fából felhőzve füstöl a por. — Hogy lett volna igazsága neki? — kiáltja. — Én elvégzem a dolgom. Mindég időre végzem el. Patkolok, vasalok, a szerszámot is rendben tartom. Akkor meg mit akar? Mi köze hozzá, hogy mit hogyan csinálok?! Erre már az öreg is méregbe jön. Nem bírja elviselni a kovács megátalkodottságát. — Az, hogy seftelsz, a sínvassal üzletelsz. Kitudta, megnézte a számlákat Pista. Vado- nat újat kapsz, azt utalnak ki a járásnál, hogy mered eladni az ócskapiacon. Osztán ha eladtad, mért veszel helyette avittat? Hohó, barátom, azt is kitudta, annak is utánajárt, Pista! Hogy az avíttból való munkáért duplán számolhassad a munkaegységet! — Számolom is, mert jár! — Mert az egységszabályzatban is úgy áll! — Csak járna — nyomja meg a szót Csete. — Járna, ha nem adnád el az újat. Ha avíttból muszájna tenni a dolgod... Tudod mi vagy? Csaló! Másból élő! Egységharácsoló! — A maga vén feje, az a harácsoló! — köpködi, tüsszögi dühét a tettenért, jogosan megleckéztetett kovács. Szeme kerekre tágul, lángot vet, a háta meggörbül. Olyan most, mint valami óriási, emberformájú kandúr. — Tudja meg — hátrál visz- sza, a kertek alja felé — én kovács vagyok. Gépészkovács! Már a helyem is megvan! Ott majd becsülnek! Nem mint a fia... Az a taknyos! Az a tarisznyaszájú! Az a... Nem mondhatta tovább, — mert az öreg megzúgatja félelmetes ólmosbotját, melyet még a régi időkből őriz. A bot fütyülve repül ki s úgy puf- fantja hátba — szerencsére csak könnyebb végével — a gyalázkodót, hogy annak egyszeriben eláll a szava. — Disznó! A fiamat bántod? A „Fiam”, vagyis ifjú Csete István, az irodában vasárnapol. Derék, tagbaszakadt fiatalember. Többet mutat koránál. Ez valószínű (legalább is az öregasszonyok így mondják) a könyvektől, a nagy tudománytól van. Mert könyvet, az ifjú Csete annyit olvasott, — hogy tréfa szerint most már csak az apróbetűsöket bújja. (A nagybetűsből ugyanis kevesebb férne abba a sokat-tanult, sokat-olvasott fejébe.) (Folytatása következik.)