Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)
1957-06-12 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! PILLftNflíKfPfX a SfíHííOSi VllTÚSttMil (Márkusz László képesriportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR 1957. június 12. szerda A nép képviselőinek okos gyülekezete Befejezte tanácskozását az országgyűlés júniusi ülésszaka, amely jóváhagyta a nép- gazdasági tervet és költség- vetést, törvényt alkotott az államigazgatási eljárásról és az állampolgársági ügyekről, valamint három új parlamenti bizottságot választott. Már ennyiből, a puszta felsorolásból is lemérhető: komoly munkát végzett az országgyűlés, a júniusi időszak ismét újabb és jelentős lépéssel vitte előbbre az ország sorsát. Nyilvánvaló, hogy a képviselők mostani parlamenti munkája nem volt olyan horderejű, mint a történelmi jelentőséggel bíró legutóbbi országgyűlés. Ha helyes a hasonlat, a mostani ülésszak a munka „szürke” hétköznapja veit, s mint ilyen — s ebben van mégis nagy jelentősége — életünk konszolidálásának volt mesz- sze előre mutató mérföldköve. Ha figyelemmel kísértük a beterjesztéseket, az elhangzott interpellációkat, megállapíthattuk. hogy a júniusi időszak döntő módon a jövővel foglalkozott, előre nézett, nem bocsátkozott felesleges ismétlésekbe, mintegy ezzel is, utólag is szentesítve a legutóbbi ülésszak döntéseit, megállapításait. Különös pozitív vonás volt, hogy rendkívül alaposan, és elmélyülten tanulmányozták a képviselők az előterjesztett 1957. évi népgazdasági tervet és költségvetést, amint ez a háromnapos vita során kitűnt. — • Mindez azt igazolja, hogy az országgyűlés tagjai látják és megfelelően ismerik az ország nehéz gazdasági helyzetét, érzik felelősségüket a haza sorsáért, ugyanakkor bíznak dolgozó népünk alkotó készségében és meggyőződésük, — mint ezt Apró Antal, az Minisztertanács elnök- helyettese is hangoztatta —, hogy még ebben az esztendőben helyrehozzuk az ellen- forradalom okozta károkat. Általánosságban is ez a bizalom, optimizmus volt a jellemzője a mostani ülésszaknak is, amely ugyanakkor mentes volt mindenféle hurrá-hangulattól, túlzástól. Az országgyűlés tagjai nem távoli perspektívát rajzoltak -felszólalásaikban a dolgozó nép elé, nem úgy beszéltek a feladatok megoldásáról, hogy azok majd meghozzák a jólétet, az életszínvonal emelését. „ügy kell a szocializmust építeni, hogy a mai nemzedék is élvezze előnyeit” — mondották ki a képviselők, s e megállapítás alátámasztását ott a helyszínen is igazolta több más bejelentés. Igazolta: nem lesz infláció, a kormány nem tűri a burkolt áremelésket, több mint tizenkét százalékkal emelkednek a szociális kiadások, tartani kívánjuk az elért életszínvonalat.... hogy csak néhányat említsünk az elhangzottak közül. Mindemellett éppen a feladatok megoldása miatt igen élesen és határozottan vetették fel azokat a politikai, gazdasági problémákat is, a- melyek jelenleg fékezik a továbbhaladást, akadályai a szocializmus sikeres építésének. Balogh Lajos például azt hangoztatta, hogy az új bérrendszer ösztönözzön a takarékosságra, a jobb minőségre, Varga Károly kemény, következetes és hozzáértő iparvezetést követelt. Petro- vics Józsefné arról beszélt, hogy az eddigi utasítgató módszerek helyett fokozottabb ellenőrzésre és helyszíni segítségnyújtásra van szükség az állami és gazdasági élet minden területén. Apró Antal hatékony munkásparaszt társadalmi ellenőrzés szükségességét hangoztatta felszólalásában és egy olyan törvény körvonalait vázolta az országgyűlés előtt, amely visszatükrözi az ellenőrzés társadalmi, demokratikus jel-) legét. Sok szó esett, és nem vé- j letlenül az ipari termelés so- ' ronkövetkező feladatairól is.[ Ennek kapcsán beszélt Ku- kucska János arról, hogy lazaságok tapasztalhatók az anyag- és pénzgazdálkodásban, Gácsi Miklós meg arról, hogy élesszék fel mindenütt a helyi adottságok figyelembe vételével, bürokráciamentesen, a szocialista munkaversenyt. Nem könnyű feladat a júniusi ülésszak még legfontosabb momentumait is ismertetni még kevésbé teljes jelentőségét felmérni és értékelni. Friss és eleven, harcos és sokoldalú volt a vita, nem riadtak vissza a képviselők nyíltan feltárni politikai, gazdasági életünk nehézségeit, de éppen mert a hibák feltárásán túl mindenkinek ésszerű javaslat is volt a tarsolyában a további tennivalókat illetően, biztató és megnyugtató volt a mostani országgyűlés. A választók érezhették, hogy képviselőik felelősségük teljes tudatában, megfelelve a választók bizalmának, intézik az ország sorsát. Erezhették és hallhatták, hogy nem fejbólogató jáno- sok gyűlése volt ez, ahol üres frázisokat puffogtatnak, nagy hangon vitáznak, és végül egy jottányit sem jutnak előre. A nép képviselőinek okos gyülekezete — ez a mi országgyűlésünk, ahol a nép nevében és érdekében, a proletárdiktatúra védelmében mély felelősségérzettel döntenek — mintahogy döntöttek most is, az ország további dolgában, __________ Sz éljegyzet Az elmúlt vasárnap majdhogynem több volt a vendég, mint a „benszülött“ Egerben- Szép idő, a város és környéke szépsége, a jó borok híre, mint méheket a méz, úgy csalja Dobó városába az ország legtávolabbi részéből is az embereket. Minden bizonnyal szép emlékeket is visznek magukkal! De minden bizonnyal mást is. Legalább is a Széchenyi utca képét feltétlenül. Ez is egri specialitás. Nem hisszük, hogy akadna az országban még egy város, amelynek főutcáján, mondjuk vasárnap délután, centiméter magasan állna a por, a piszok! Ha van, Egertől tanulta. Lehet, hogy egyeseknek unalmas: immár megint a város tisztaságát firtatják... Mi is únjuk: a piszkot. Bár már az illetékesek is ezt unnák, s ne a firtatást. Figyelem! Csütörtökön este fél 6 órakor a TTIT és az Űj Ütőn szerkesztősége rendezésében a TTIT klubban „Beszéljünk a gyermekparalizisről” címmel ankét lesz, A feltett kérdésekre dr. Gyarmati Mihály, dr. Körffy Loránd és a Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának kiküldötte válaszol. Az érdeklődőket várjuk. iiiamji — TÜZET OKOZOTT egy eldobott cigarettavég a gyöngyösi cipész KTSZ-ben. A biztosító társaság 86.300 forint kártérítést utalt ki a biztosított raktár után. — MEGALAKULT újra Hevesen is a Magyar — Szovjet Társaság. Az ideiglenes szervező-bizottság elnökévé Mátyás Ferenc elvtársat választották meg. A RENDŐRSÉG JELENTI Több ország vasúti hálózatának fejlesztését segíti elő exporttervének te}jesítésével a 'Gyöngyösi MÁV Kilérőgyártó Vállalat. Nagyon pontos és lelkiismeretes munkát igényel a vasúti váltóberendezések elkészítése. A nehéz váltókat daruval szállítják egyik géptől a másikig, míg el nem készül, majd vagonokba rakják és úgy szállítják el a megremlelő országoknak — BICSKEI ÖDÖN egri lakos ellen őrízetbevétel mellett indított eljárást a rendőrség, mert lakásán, majd később az udvaron elásva egy TT pisztolyt és 46 darab töltényt rejtegetett. A fegyver és a lőszer üzemképes állapotban, bezsírozva, becsomagolva került elő rejtekhelyéről. — ANTAL GÉZA szilvásvárad! lakos elleni eljárást indított a rendőrség, mert a Heves megyei Kórház célgazdaságából egy lópokrócot ellopott. A pokróclopáson kívül kerékpár- tolvajlás, s más bűncselekmény is Van Antal Géza számláján. Vigyázat! Indul a daru! (A képesriport folytatása a 3. oldalon.) Dolgozik a Hatvani Konzervgyár Ha egyenlőre még féttüzem- mel is, de megkezdődött a munka a Hatvani Konzervgyárban. Most a borsót dolgozzák fel és aztán az érés ütemének megfelelően zöldbabot, uborkát, sok-sok savanyúságot — a gyümölcs- és hús kivételével — minden olyan termelvényt, ami csak konzerválható. A konzervgyár idei terve jelentősen nagyobb, mint a tavalyi és termékeinek jelentős része exportra kerül, hogy tovább öregbítse a magyar konzervipar jó hírnevét. Megleckéztetik a Mátra és a Bükk kártevő vaddisznóit Az elmúlt években a Mátrában és Bükkben tanyázó vaddisznók több mint húszezer forint értékű kárt okoztak a környéken lakó gazdák kapásaiban, szántóföldjein. Az idén még nagyobb a veszély, mert az állatállomány ezen a vidéken is igen megszaporodott. A nagyobb vadkárok megelőzése érdekében a vadásztársaságok úgy határoztak hogy — különösen éjszaka — járőrszolgálatot létesítenek a veszélyeztetett területen és megleckéztetik azokat a vaddisznókat, — melyeknek szántóföldi növényekre fáj a foguk. A hét elejétől kezdve esténkint mintegy tizenöt—húsz vadász indul az erdőkbe lesre, hogy elriasszák a kártevő vadállatokat. Miol teljesítménybérben dolgoznak, növekszik a termelékenység, csökken az önköltség Heves megye ipari üzemei- | ul három hónap alatt harminc nek dolgozói, elsősorban a bányászok gyorsan felismerték, hogy a teljesítménybérezés a legigazságosabb, mely nélkül nem lehet az ország gazdasági helyzetét megszilárdítani. Felismerték azt is, hogy az időbérben sokan egész nap a napot lopják, és ugyanannyi bért kapnak, mint azok a dolgozók, akik becsülettel megfogták a munka végét. A bányászok példát is mutatnak ezen a téren is, a megye többi ipari üzemeinek. Növelik a termelékenységet és fokozatosan csökkentik az önköltséget. A mát- ravidéki szénbányászok példáforinttal csökkentették az egy tonnára eső termelési költségeket. Most azt tűzték ki célul, hogy a következő három hónapban elérik a múlt év szeptemberi önköltségi szintet. Egercsehiben a termelékenység fokozása mellett, az elmúlt hónapokban egyharmadával csökkentették a termelési költségeket. A recski ércbányászok pedig az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, már tíz százalékkal növelték az egy főre eső teljesítményeket. Azonban nem minden gyár jó példáját. A Gyöngyösi MÁV Kitérőgyár Üzemi Vállalatnál a munkások nagy része még mindig időbérben dolgozik, és elvetik a darabbérek újbóli bevezetését, nem veszik figyelembe, hogy ezzel nem csak saját magukat, hanem az egész országot károsítják meg. Ebben a gyárban éppen ezért a a megtermelt készáruk értéke igen alatta van a kifizetett béreknek. Hasonló a helyzet az egri Babakocsi és a Lakatos- árugyárban is, ahol a dolgozók egy része — kivéve a kommunistákat és a józan gandolko- dású munkásokat — nem akar és üzem követik a bányászok j visszatérni a darabbérezésr
