Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)
1957-05-29 / 42. szám
4 0 J C T O N 1957. május 29. szerda. Rajtunk a sor, a magunk lábára állva tegyünk rendet gazdasági életünkben Külön említésre méltó és örömmel kell üdvözölni, hogy a legnagyobb üzemekben, a Mátravidéki Szénbányászati Trösztben a megye üzemei közül először, újra felelevenítették a szocialista munkaversenyt. A tröszt példáját ma már több üzem munkásai követik. A megyei intézőbizottság javaslata alapján a legfontosabb üzemekben visszaállították a teljesítménybért és ma már a munkások túlnyomó többsége teljesítménybérben dolgozik. Megyénk üzemeit összevetve az elmúlt hónapokhoz viszonyítva kb. 4.5 százalékkal nőtt a termelékenység. Mindezek azonban csak kezdeti lépései annak, amit üzemeink termelésében előre kell lépnünk. Nem értenénk meg a I termelés fontosságát, ha nem vázolnánk, ha csak néhány mondatban is, az ország gazdasági helyzetét. Másrészt nem tudjuk ‘leküzdeni meglévő bajainkat, ha ezeket nem tudatjuk, nem ismertetjük a dolgozó tömegekkel. Ezt szükségessé teszi az is, hogy a dolgozókban bizonyos illúziók élnek az ország gazdasági helyzetét illetően. Sokakat megzavar az az elismerésre méltó eredmény, hogy gazdasági helyzetünk a vártnál gyorsabban konszolidálódott. Viszont kevesen tudják, hogy a jelenlegi termelés a múlt év szentemberi termeléséhez viszonyítva csak 87 százalék. Ezzel szemben a kifizetett bérek jóval meghaladják a 100 százalékot. A gazdasági konszolidációhoz jelentősen hozzájárult a népi demokratikus országok, mindenekelőtt a Szovjetunió nyújtotta segítség, és kölcsön is, ■>— ami több száz millió devizaforinttal csökkentette a tőkés országok felé meglévő adósságainkat. Most tehát rajtunk a sor. hogy magunk lábán állva tegyünk rendet gazdasági életünk frontján. Bajaink nem kicsik. Ezek előidézői a múltban elkövetett helytelen gazdaságpolitika, az ellenforradalom okozta mérhetetlen károk és az indokolatlanul magas béremelésekben keresendők Meglévő bajainkat még csak fokozza a tőkés országok külkereskedelmünket akadályozó politikája. Ezen nehézségek leküzdésében minden üzemnek, megyénkben is megvan a maga tennivalója. Tömegmozgalommá kell fejleszteni a takarékosságot Megyénk üzemeinek termelése komoly kívánnivalókat hagy maga után. Ha csak a megye legfontosabb üzemeinek számait nézzük, akkor is kiderül, hogy ott komoly bajok és problémák vannak. Vegyük a Mátravidéki Szénbányászati Trösztöt. Az 1957-es évi első negyedéves termelése alapján a Mátravidéki Szénbányászati Trtöszt teljes termelése 956-hoz viszonyítva 88.7 százalék, — ugyanakkor a teljes béralap azonos időszakához viszonyítva 153.9 százalék. Ez a szám az egercsehi szénbányászatnál a következőképpen alakul: A termelt érték a tavalyinak 70.7 százaléka, a teljes béralap pedig 150.6 százaléka. A Selypi Cementműnél a termelt érték 44.7 százalék, a béralap viszont 126 százalék. Még rosz- szabb ez a szám, ha az egy főre jutó termelés és a kifizetett bér százalékos arányát vizsgáljuk. A hatvani konzervgyárban 1956-hoz viszonyítva az egy főre eső termelés 20.4 százalék a kifizetett bér vi- I szont 133 százalék. Úgy gondolom, nem kell tovább sorolni az üzemeket, a tények meggyőznek bennünket arról, hogy van mit tennünk saját üzemeinkben. Ha ehhez hozzávesz- szük még azt, hogy a megtermelt áruk értéke jóval magasabb, mint 1956. azonos időszakában volt, az anyaghányad százalékos fel- használásával sincs dicsekedni valónk. Ezt még csak tetőzi az az egyre veszélyesebb jelenség, hogy a mezőgazdasági munkák megindulásával naponta több száz műszak kiesik a termelésből azért, mert egyesek, valamiféle betegséget kreálva, odahaza mezőgazdasági munkát végeznek magasösszegü táppénzért. Jó volna, ha ezek megszüntetésében orvosaink is segítséget nyújtanának. — Nem csökkenti bajainkat az sem, hegy sok üzemben érthetetlen módon idegenkednek a teljesítménybérek bevezetésétől. így van ez a hatvani Konzervgyárban, az egri La- katosárugyárban és a Bútor- ■ gyárban is. Ez az igazságtalan bérezési rendszer, amelynek kifizetése mögött nincs termelés, nem szolgálja a munkásosztály érdekét, sőt annak kárát jelenti. Másrészt feszültséget idéz elő mindenekelőtt a kvalifikáltabb szakmunkások rovására. Véleményünk szerint sok még üzemeink improduktív létszáma ami szintén drágítja üzemeink termelését. Ma üzemeink legfontosabb feladata, hogy mindenekelőtt megszüntessük ezt a rendkívül nagy aránytalanságot a kifizetett bérek és a termelési érték között. Helyre kell állítani az üzemeink munkamorálját, meg kell szüntetni a lógást, az álbetegek számát, növelni az egv főre jutó termelési értéket. Ezért nem szabad félnünk a munkások önkéntességén alapuló szocialista munkaverseny feleleveni- tésétől. Tömegmozgalommá kell fejleszteni az anyaggal, mindenekelőtt az import anyaggal való takarékosságot. Egyszóval kevesebb emberrel, magasabb termelékenységgel, olcsóbban és többet termelni, ez ma üzemeink legfontosabb feladata. Ezért kell harcba indulni párt- szervezeteinkkel együtt minden kommunistának, meggyőzni a dolgozókat, bo • úrrá tudjunk lenni nehézségeinken. Mezőgazdaságunk jó termésbetekarítás elé tekinthet Mezőgazdaságunk, kivéve a tsz-eket, viszonylag könnyebben vészelte át az ellenforradalmat. Dolgozó parasztságunk a munkás-paraszt forradalmi kormány intézkedése nyomán nagyobb kedvvel fogott hozzá a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Az őszi kenyérgabona vetéstervét mintegy 85— 87 százalékban teljesítettük. A kormány intézkedései meg- nyugtatólag hatottak a megye dolgozó parasztságára. Ezt mutatja az a tény, hogy az eddigi évek tapasztalataitól eltérően többet ruháztak be a mező- gazdaságba és hosszabb időre számító gazdálkodásra rendezkedtek be. Megyénkben a szőlő és a zöldségtermelés együttes területe mintegy 3000 kh-val növekedett. Mintegy 8-10 ezer holddal nőtt a pillangósok vetésterülete. Az egyéni dolgozó parasztság mellett tsz-ink hosszabb perspektívára való berendezkedését mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az év 5 hónapjában közel 280 vetőgépet, 250 ekét, 300 permetezőgépet, 638 szőlőprést, 180 lókapát vásároltak, mintegy 4 millió forint értékben, a mezőgazdaságban, örvendetes jelenség, hogy megyénkben ez év tavaszán dolgozó parasztságunk mintegy 300 holdon végzett új szőlőtelepítést. Jelentős javuilás tapasztalható a talajerő utánpótlás biztosítását szolgáló mű- és szervestrágya felhasználásában. Az elmúlt évi 110 vagon nitrogén műtrágyával szemben az év tavaszán 400 vagon műtrágyát használtak fell a mezőgazdaságban tsz- ink és egyénileg dolgozó parasztjaink. Az egyéni parasztgazdaságok mellett örvendetes jelenség, hogy tsz-ink többsége kiállta az ellenforradalom minden próbáját, tovább szilárdul. Falvainkban az ellenforradalom össztüze elsősorban a tsz- ek ellen irányult. Mégis, számtalan tsz dacolva ezekkel a nehézségekkel, együtt maradt és folytatja tovább a közös gazdálkodást. Az októberi ellenforradalom következtében 143 mezőgazdasági termelőszövetkezetből 75 feloszlott. Ezek nagyrészt az ellenforradalom hatására bomlottak fel. Ezek erőszakos feloszlatását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy azóta már 32 tsz újjáalakult és jelenleg 105 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik. Ezek közül a tsz-ek közül többségük egészségesen fejlődik. Vannak olyan tsz- ek, mint a pélyi Tiszavirág, a hatvani Petőfi, a viszneki Béke és sorolhatnánk tovább, amely szövetkezetekben az egy munkaegységre tervezett érték 50—60 Ft-ot tesz ki. Tsz-eink általában eredményesen végezték el az ősziek betakarítását, a vetési munkálatokat is, melynek eredményeként isseink vetései 10—20 százalékkal jobbak, mint az egyéni dolgozó parasztoké. Mindezek mellett azonban az ellenforradalom anyagiakban is komolyan megviselte termelőszövetkezeteinket. Megyénk tsz-einek elhurcolt vagyontárgyai mintegy másfél millió forintot tesznek ki. Emellett elhurcoltak a tsz- ekből egy tehergépkocsit, 39 növendék szarvasmarhát és így sorolhatnánk tovább a rablások egész sorát, amelyet a magukat hazafiaknak valló ellenforradalmárok hajtottak végre. E károk ellenére azonban szövetkezeteink és egész mező- gazdaságunk a terméskilátásokat figyelembe véve ió termésbetakarítás elé tekinthetnek. A mezőgazdaságban dolgozó kommimisíák feladata: jövedelmezőbbé tenni a mezőgazdaságot Mezőgazdaságunk egészséges fejlődésének van néhány nyugtalanító tünete. Mindenek alőtt az, hogy amig egyik oldalról a gyümölcs- és a zöldség vetésterület növekedése a belterjesség felé tendál, addig a mezőgazdaság belterjességének alapját szolgáltató állat- tenyésztés csökkenő tendenciát mutat. A megye összes szarvas- marha állománya a tavaly március 1-i állapotot száznak véve, az idén azonos időszakban csak 92,8 százalék. Ezen belül különösen súlyos a termelőszövetkezetek szarvasmarha állományának csökkenése. Termelőszövetkezeteink szarvas vasmarha állományának jelenleg csak 42,8, tehénállományának pedig csak 50,1 százaléka van a közös állományban. Emellett komoly, figyelemre méltó jelenség, hogy csökken a közszükséglet; számára olyan fontos cukorrépa vetésterülete is megyénkben, s ez a megyében mintegy 100 vagonra tehető cukormennyiség kiesését fogja jelenteni ebben az évben. Nem megnyugtató egész mezőgazdaságunkat illetően, hogy csökkent a kenyérgabona vetésterülete. Mindezek a kcjzszükséglet számára fontos mezőgazdasági cikkek csökkenése, hogy ha időben nem figyelünk fel, komoly zavarokat idézhetnek elő. A mezőgazdaság összeségén belül érdemes néhány szóval beszélni termelőszövetkezeteink külön fogyatékosságairól. Tsz-ink egészségesebb fejlődését nagyban gátolja, hogy megyénkben egy sor tsz nem dolgozik alapszabály szerint. Sok helyen a termelőszövetkezet rátért valami gyorsan jövedelmező és egy kicsit a kapitalista gazdaságot előre vetítő gazdálkodásra. Ugyanis arra, hogy egyes termelőszövetkezetek részesművelésre adják ki földjeiket, mások erőgépek vásárlásán keresztül fuvarozásra és nem a mezőgazdasági áru termelésre akarnak berendezkedni. Továbbá nem a legszerencsésebb jelenségek közé tartozik az sem, hogy hovatovább a szövetkezetek háztáji állománya erősebb lesz, mint a közös állomány. Mindezeknek a hibáknak gyorsan végét kell vetni. Ez a szövetkezetek saját érdeke, ezek a szövetkezeti tagok kárát jeilentik. A dolgozó parasztság termelési kedvének növekedése, a kötelező állami begyűjtés megszüntetése maga után von olyan problémát, hogy az államnak bizonyos tartalékok felvásárlására továbbra is szüksége van. Ezt most már nem begyűjtéssel, hanem szerződéses áron kell felvásárolni. Másrészt pedig a mezőgazda- sági termékek várható növekedése e termékek értékesítési problémáit is jelenti. Ezért mindkettőben: az állami tartalékok felvásárlásában, a mező- gazdasági termékek értékesítésében rendkívül nagy szerepet játszanak földművesszövetkezeteink. Ezért a jövőben pártszervezeteinknek ezzel a fontos szervezettel is többet és behatóbban kell foglalkoztok. A mezőgazdaságban dolgozó kommunisták előtt ma olyan feladatok állnak, hogy jobbá kell tenni a mezőgazdasági dolgozók életét, jövedelmezőbbé az egész mezőgazdaságot. Ennek az útja a mezőgazdaság több árutermelésén alapszik. Az egész mezőgazdaságra vonatkozóan azt kell tennünk, hogy mezőgazdaságunkat ténylegesen a belterjesség felé fordítsuk, aminek alapja az állattenyésztés. Tehát fontos dolog, hogy politikai felvilágosító munkával meggyőzzük a mezőgazdaság dolgozóit az állattenyésztés jelentőségéről. Másrészt mező- gazdaságunk árutermelésének hozzá kell járulnia népgazdaságunk egész problémájának enyhítéséhez. Elsősorban arról van szó, hogy a jövőben is több takarmányféleséget, minidének előtt kukoricát kell termelni. A megye sajátosságából fakadóan nagyobb gondot kell fordítani a szőlőkultúrára, ezért még ebben az évben rendezni kell egy szőlészeti és egy borászati tanácskozást, a dolgozó parasztok és a szőlő- termelés szakembereinek széleskörű bevonásával. Komolyan irányt kell vennünk arra, hogy minél több fajtiszta szőlőféleséget telepítsenek. A tsz-einkben dolgozó kommunisták tartsák fontos feladatuknak a szövetkezet alapszabály szerinti működését. Biztosítani kell szövetkezeteink intenzív, belterjes gazdálkodását. Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy nagyobb legyen a háztáji állatállomány, mint a közös. Termelőszövetkezeteinknek elsősorban mezőgazdasági árutermeléssel kell foglalkozniuk. És mint ahogy ez közhasználatban is forog, ezután keld melléküzemágakat létesíteni. Tanácsi szerveinknek gondoskodniuk kell arról, hogy a szövetkezeteinket ért ellenforradalmi károk megtérüljenek. Most mindenek előtt gépádlo- másaink, tanácsaink legfontosabb feladata a növényápolás időbeni elvégzése és a nagy nyári mezőgazdasági munkák, az ősziek betakarításának gondosabb előkészítése. E nem rózsás gazdasági helyzetben ma dolgozó népünk nagy várakozással tekint a falu felé. Onnan várja meglévő problémái, nehézségeink enyhülésének egyik forrását. Ezt pedig csak a föld, jó gazda gondosságával való művelése, a termények időben való betakarítása útján tudja biztosítani mező- gazdaságunk. Tömegszervezeteink tevékenységéről Az általános politikai és gazdasági kérdések mellett kell szólni néhány szót tömegszervezeteink tevékenységéről is. Mindenek előtt a párt ifjúsági szervezetéről, a KISZ-ről. Túlzás nélkül elmondhatjuk. hogy néhány hónap telt el azóta, .mióta megkezdődött a párt ifjúsági szervezetének megalakítása, mégis a jelek, sőt a számok azt mutatják hogy ezalatt a néhány hónap alatt 71 alapszervezet közei! 2000 taggal működik. Jeléül annak, hogy a megye ifjúsága között termékeny talajra talált ennek az ifjúsági szervezetnek a gondolata. Sokat mondani munkájukról még nem lehet, ahhoz ez a szervezet még túl fiatal. De következtetni lehet arra, hogy programmja alapján sakkal inkább az ifjúság igényeit kielégítő szervezetté akarnak válni, mint bármelyik eddig fennálló ifjúsági szervezet. Az ifjúság igényeinek kielégítéséhez viszont megfelelő eszközökre, főleg sportolási és kulturális lehetőségekre volna szükség. Úgy látjuk, hogy helyi szerveink ezt nem mindenhol veszik figyelembe. Még kevésbé az országos szervek, különösen a sport jelenlegi vezetői. Úgy látjuk, hogy a jelenlegi sportvezetési formák nem fognak ezeknek az igényeknek eleget tenni. Szeretnénk, ha a megye nevelő', kulturális életünk vezetői jobban bekapcsolódnának az ifjúsági munka talpraállításába. Nem tapasztalunk elég nagy igyekezetei azon a téren, hogy kultúrális szerveink megfelelő kontaktust keresnének a falun működő akár KISZ, akár EPOSZ képviselőivel. Mi úgy látnánk helyesnek, ha ezekkel az ifjúsági szervekkel a kultúrális élet vezető együtt működnének, együtt dolgoznának. Sőt, nagyon szeretnénk, ha al tudnánk érni, hogy a járási és városi kultúrházak műsorpolitikába és programjának összeállításába lenne beleszólásuk ezeknek az ifjúsági szervezeteknek. Ifjúsági szervezeteink vezetőinek fontos feladata kell, hogy legyen az ifjúság problémáival való törődés. Nagy felelősség most annak a várakozásnak és b’zalomnak eleget tenni, mellyel a fiatalok a KISZ felé fordulnak. Ezért állandóan új és új módon gondoskodni kell a fiatalok igényeinek kielégítéséről, másrészt bátran hozzá kell nyúlnia a szövetségen belül is a termelést érintő kérdésekhez. Hiba volna kötelezettségek teljesítése nélkül, elvtelen szólamokkal és szellemben nevelni ifjúságunkat. ; Előttük sem lehet és nem szabad rózsásabbá festeni az életet. mint amilyen Őket is meg kell ismertetni gondjainkkal ás bajainkkal és ők is az idősebbekkel együtt csatasorba görgessék fejlődésünk akadályának köveit. A világ legtermészetesebb dolga, hogy a feladatok megoldása csak a párt mindennapi támogatása alapján jöhet létre. Ezért tekintsék fontos feladatuknak pártszervezeteink e most születő ifjúsági szervezet egészséges nevelését. Válljunk e születendő ifjúsági szövetség bábájává és ha csak mi leszünk egyes-egyedül a bábák, akkor a gyermek nem vész el, hanem egészségesen, erőteljesen fejlődik. Másik fontos szervezetünk, mely elég nagy tömeget foglal magában, ez a szakszervezeti mozgalom. Szakszervezeti mozgalmunk kezdeti bizonytalansága és zürzavarossága után egyre tisztábban, józanabbal cselekszik. Lassan teljesen felszámolódik a párttól független szak- szervezeti gondolat. Ez így is van rendjén, mert ostoba gondolat az, hogy a munkásosztály vezető pártjától, annak transzmisszióját betöltő mozgalom teljesen független legyen az őt hajtó lendkeréktől, örülnénk azonban, ha erről a szakszervezeti vezetők maguk is nyilatkoznának gyűléseken a dolgozók előtt. Pozitív előrehaladásként kell elkönyvelni azt is, hogy szűnőber. van a kívánság listák szériagyártása. Egyre jobban előtérbe kerül a termelés egyik, vagy másik ágával való foglalkozás. A TB. elnököknek, az SZMT. vezetőinek azt javasoljuk, hogy minden huzavona dacára segítsenek és cselekedjenek bátran a teljesítménybérezésért folytatott meggyőző munkában. Ez később becsületére lesz írva ennek a mozgalomnak. Komoly segítséget várnánk a szakszervezetektől a szocialista munka versenyt felelevenítő munkában. Nekik ebben sok jó tapasztalatuk van. értenek hozzá és tudnának bennünket segíteni. Nagyon fontosnak tartanánk, hogy a mozgalom vezetői is segítsenek a dolgozók tisztánlátásában. Ezért ne tűrjék, hogy valaki állandóan csak az élet napsütötte oldalát magyarázza. Mindazok a vezetők, akik nem mondják el a dolgozóknak a bajokat, a nehézségeket, becsapják a dolgozókat. A dolgozók csak olyan vezetőt tisztelnek és becsülnek és rajtuk keresztül úgy fogják becsülni az egész mozgalmat, ha felelőtlen ígérgetés helyett nyílt, őszinte beszéddel fordulunk hozzájuk. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak legfontosabb feladatuk, hegy biztosítsák a párt politikájának érvényesülését. Emellett legyen a dolgozók érdek- védelméért folytatott harc első embere. De ne tűrjék az elvtelen udvarlást, a nehézségek elkenését. Mi rajta -leszünk, hogy a szakszervezetekben dolgozó elvtársaknak a legmesszebbmenő támogatást megadjuk. Az előttünk álló feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha párttagjaink munkaterületükön felvilágosító, meggyőző munkával pártunk és kormányunk politikája mellé állítják megyénk dolgozó népét. kérik és igénylik a dolgozók segítségét az előttünk álló feladatok megoldásában^ Mint ahogy úrrá lettünk az ellenforradalom után már jó egynéhány nehézségen, most is a kommunisták, aktív tevékenysége, felvilágosító, meggyőző munkája nyomán a párt és a kormány mögé tömörült dolgozók segítségével le fogjuk győzni nehézségeinket — fejezte be beszédét Putnoki elvtárs. A beszámolót élénk vita követte, amelynek ismertetésére még visszatérünk. Majd az aktíva második napirendi pontjaként megválasztották azokat a küldötteket, akik Heves megyét képviselik majd az országos pártértekezleten. A küldöttek Szurdi István, a Központi Bizottság tagja, Antal Jázsef, a komlói Kossuth tsz elnöke, Boros Vinczc, a Gyöngyösi Váltó és Kitérőgyár párt intéző bizottságának titkára, Csetei Károly, a Mátravidéki Fémművek párt intéző bizottságának titkára, Egri Gyula, Eger városi pártbizottság titkára, Gubán Dezső, az egri járási pártbizottság titkára, Dan- cza János, karhataimista őrnagy, Molnár György, a domoszlói állami gazdaság párt- szervezetének titkára, Martin- kovics József, Petőfibánya pártbizottságának titkára. Put- noki László, a megyei pártbizottság titkára, Tóth Miklós, poroszlói községi pártszervezet titkára, Varga Lajos, Egercsehi bánya főmérnöke, Lendvai V.lmos, a megyei tanács elnöke. remtett a termelt érték és i kifizetett bérek között. gyösi Valtogyar teljesíti tervet és egészséges arányokat tenos időszakában volt. A GyönŰj, nagy feladatok előtt Heves megye kommunistái
