Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)
1957-05-19 / 39. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! LEGDRÁGÁBB KINCSŐNK AZ MSZMP HEVES MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA IL ÉVFOLYAM, 39. SZÁM. ARA 60 FILLER 1957. MÁJUS 19. VASÄRNAP Pártszerű bírálat, vagy intrika Harcos és nyílt viták színhelyei ma a pártszervezetek. Hol van már az ok panaszra: passzívak a taggyűlések; hol kell ma már biztatni a gyűlések résztvevőit: tessék hozzászólni? Nincs erre szükség! Az új párt levegője, a párttagság számbelileg megfogyatkozott, de minőségben megerősödött hadserege, a közélet demokratizálódása, s a pártonbelüli demokrácia mevalósulása valóban újuló életűnk központjaivá tették a pártszervezeteket. Ha más nem, akkor csak ez az egy tény is döntő biztosítékot jelentene további fejlődésünkhöz, a szocializmus építéséhez, az elkövetett hibák határozott és következetes felszámolásához. A taggyűlések éles, bátor, de őszinte és elvtársias hangjába azonban itt-ott diszonáns hang is keveredik, s tegyük hozzá rögtön, még ez volna a legkisebb baj, de ezek a hangok felütik fejüket másutt is, a taggyűlések után is. Az intrika, a felelőtlen fec.segés hangjai ezek, amelyeknek — éppen az elmúlt idők tanulságai miatt — nem örülhet egyetlen kommunista, de egyetlen becsületes ember sem, s amely ellen idejében és határozottan fel kell venni a. küzdelmet. Nem arról van szó, hogy ez most a mi pártéletünk jellemzője, sőt... De nem tűrhetjük meg a gazt. mégha csak néhány szál is mutatkozik a hatalmas táblában, mert az engedékenység, az e téren tanúsított liberalizmus már egyszer hozzájárúlt. — majdnem egy nemzet katasztrófájához. A Magyar Dolgozók Pártja — a Nagy Imre csoport „jóvoltából” is — a későbbi időkben már alig. vagy egyáltalán nem tudott gátat vetni a fecsegésnek, intrikának. A párt ügyeit nem is az utcán, hanem az eszpresszókban, kocsmákban tárgyalgatták azok. akiknek nem sok közük volt ezekhez az ügyekhez, véleményt alkottak, ítéltek, javasoltak. Szép dolog a párt népszerűsége, de az effajta úgynevezett népszerűség csak pusztító kór lehet, mint ahogy az is volt. Ezzel párhuzamosan a párton belül pe- lig frakciók alakultak ki. búrjánzott az intrika, a vádaskodás, s a bírálat örve alatt ebben a légkörben megin- dúlhatctt a szellemi támadás először a párt, majd az egész társadalmi rend ellen. Vájjon azt jelenti-e, hogy most már a párt ügyét nem lehet, nem kell megtárgyalni, hogy most már nincs szükség a bírálatra, s általában gyanús mindenki, aki bírál? Nevetséges volna ezt állítani, s a párt egészséges belső élete világosan rácáfol erre. A demokratikus centralizmus lenini elve alapján minden párttagnak joga van pártszerű keretek között kifejteni véleményét, ezt a véleményt eljuttatni, akár a legfelsőbb pártszervig is. Minden párttagnak joga, sőt kötelessége az általa felfedett hibát feltárni, s a hibák kijavításáért szükség esetén akár a legfelsőbb pártszervekig appelálni. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A demokratikus centralizmus azt is jelenti, hogy az alulról felfelé megválasztott pártszervek határozatait mindenki köteles végrehajtani, még akkor is, ha őmaga nem ért egyet vele. Az utóbbit bejelentheti, megindokolhatja, de míg más döntés nincs, köteles a határozatért teljes becsülettel dolgozni, védeni, óvni a párt fegyelmét, egységét. A demokratikus centralizmus betartása és betartatása egyik legfontosabb alapja a pártegységnek. Csakis egységes párt képes egy országot vezetni, csakis olyan párt, amelyet nem szabdal át meg át a frakciózás, az intrika, az elvtelen megalkuvás. Már pedig mindez a pártfegyelmet lazítja, a párt egységét bontja meg, s — köszönjük, ebből már nem kérünk. Lehetséges-e ezekután egyetlen pillanatig is helyesnek tartani, hogy egyes taggyűléseken néhány felszólaló felelőtlenül és megalapozatlanul fecseg különböző területen dolgozó kommunistákról; hogy kinn az életben, kocsmákban, vagy vendégségben értékeli és elmarasztalja valamely pártszerv határozatát; hogy a bírálat örve alatt demagóg módon támadjon egyes intézkedéseket, vagy embereket; hogy általában csalhatatlan módon és lehetőleg a nagynyílvánosság előtt nyilatkoztassa ki véleményét ügyekről, határozatokról, emberekről? Nyilvánvalóan, hogy nem. Ez csak a frakciózáshoz vezetne, s a Magyar Szocialista Munkáspárt nem tűrheti meg soraiban a frakciózást, s annak szülőanyját, az intrikát. Minden ilyen jelenséggel szemben a leghatározottabban és a legkövetkezetesebben lép fel a párt, s adott esetben nem riad majd vissza a legkeményebb pártbüntetéstől sem. A kommunisták büszkék arra, ha ügyük a nép ügye, ha munkájukat, ténykedésüket az egész nép figyeli, értékeli és bírálja. De egy párt belső élete, az ott lezajlott viták. állásfoglalások, határozatok nem mindenkor, s nem teljes egészükben tartoznak a nagy nyilvánosság elé. Ez a párt belső ügye, vagy ha úgy tetszik, családi ügye. — s ezt minden józan gondolkodású ember megérti. A pártnak éppen akkor van meg a tekintélye, ha tagjai nem fecsegnek, nem „tájékoztatnak” kéretlenül, ha a pártonkívűliek látják és tapasztalják, hogy ez a párt egységes, fegyelmezett, a kommunisták — és bocsánat a szóért, — nem a vénasszonyok pártja. Csak helyeselni lehet, hogy néhány pártszervezetünkben már esett szó erről, hogy már — és idejében — állást foglaltak a kommunisták a demokratikus centralizmus lenini megfogalmazása, a párt egysége, fegyelme mellett. Ez is csak azt igazolja, hogy a széles párttagság is tisztában van mindennek jelentőségével, megtanúlt különbséget tenni a pártszerű bírálat és az intrika között. S ha ez így lesz mindenütt, ha már kezdeti megnyilvánulásainál fellépnek a kommunisták, mégpedig határozottan és következetesen az effajta jelenségekkel szemben, akkor a párton a „poklok kapui sem vehetnek erőt.” Széljegyzet Nemcsak bort és autóbuszt, zöldséget és hajót szállítunk mi külföldre■ Sok olyan áru is elhagyja az országot, nevet szerezve a magyar munkásnak, iparosnak, amelyre nem számítottunk, hogy felkerülhet az exportcikkek listájára. Czuczay József esztergomi kisiparos, kovácsoltvas függőlámpákat küld Ciprus szigetére, a tiszamen- ti Alpár község kosárfonói meg egyenest Angliába szállítanak bevásárló kosarat. Azt meg igazán nem gondolhatta volna senki, hogy éppen Békéscsabán szőtt szőnyegekkel díszítik majd Abbesszíniában a törzsfőnökök otthonait. Kis nemzet vagyunk, de megtanult megismerni bennünket a világ, — elsősorban munkánkon keresztül. S ez úgy gondoljuk, mégis csak előkelőbb névjegy, mint például egy október 23. DICSÉRET A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Heves megyei Bizottsága dicséretben részesíti a május elsejei felvonuláson résztvett KlSZ-tago- kat, akik a párt melletti harcos kiállásukkal, példás fegyelmükkel, lelkesedésükkel méltón képviselték Eger város KISZ-szervezeteit. Külön dicséretet érdemel az Egri Dohánygyár, a Dobó Gimnázium, a Kiskereskedelmi Vállalat, a Pedagógiai Főiskola KISZ- szervezete. A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA Közlemény A megyei tanács vb titkársága értesíti a megye dolgozóit, hogy a megyei tanács vb-elnöke és elnökhelyettesei, valamint titkára felváltva minden héten kedden fél 9 órától 12-ig, és du. 1 órától fél 5-ig fogadónapot tartanak. Kérjük a megye dolgozóit, hogy panaszaikkal, problémáikkal a fenti időpontban keressék fel a megyei tanács végrehajtóbizottságának vezetőit. Az utca nem versenypálya ... Szepesi Károly, az Egri Sütőipari Vállalt kocsisa ugyanis ezt nem vette figyelmbe, s április 10-én a vállalat kocsijával versenyre kelt a Kossuth téren, hogy megelőzzön egy másik fogatot. Már a Kossuth téren is szabálytalanul hajtott, s a hídon áttérve, nem tudta fékezni a versenylendületet, s nekihajtott egy álló kocsinak. Az összeütközés következtében Tóth János segédmunkás a kocsiról lebukott és nyolc napon túl gyógyuló sérülés volt az ára Szepesi versenyzési kedvének. Idei paprika, karalábé A hatvani Petőfi Termelő- szövetkezet több ezer négyzet- méteres melegágyi, üvegházi kertészetében megkezdődött a korai zöldségfélék szedése és szállítása. A nagy szakértelemmel rendelkező kertészek eddig 10 ezer darab kalarábét és 3000 darab paprikát szedtek le és szállítottak el a fővárosba. valamint a környező iparvidékre. A bőven termő paprikatövekről azonban fokozatosan megy a szüret. A közeli napokban újabb meny- nyiséget visznek majd értékesítésre. A kertészek számítása szerint néhány napon belül piacra kerül a hatvani paradicsom is. Jelenleg 2000 tőn pirosodnak a húsos termések. A termelőszövetkezet kimutatása alapján a korai üvegházi kertészet az idén is mintegy 100 ezer forinttal növeli a tsz be- I vételét. Új öntözési módszerek Heves megye déli részén a Tárná mentén és Boldog környékén évek óta kísérleteznek új öntözési módszerek bevezetésével. Azokan a helyeken, ahol a talajvíz adottságok megfelelőek, házilag készített fúrószerkezettel 25—30 centiméter átmérőjű kis kutakat fúrnak és ezenkívül szivaty- tyúmotor segítségével öntözik a növényeket. Az új módszer nagyszerűen bevált. A múlt esztendőben például több mint 500 hold zöldségfélét és szántóföldi növényt öntöztek ilyen módon. A sikeres öntözési módszereket a megye szakem(Márkusz László felvétele) Eger 'a műemlékek városa Előrebocsájtom, nagyon szeretem a műemlékeket. Még a Park szállóban elfogyasztott mindennapi betérő ebédemnél is jobban. Szenvedélyesen, egy- egy műemléknek kijáró tisztelettel nézegetem őket, dédelgetem magamban, simogatom érdes falukat, egyszóval szeretem. Mindezeket azért mondtam el elöljáróban, nehogy az a vád érjen, hogy én meg akarom fúrni ezeket az épületeket. Dehogy. De azért bocsásson meg a világ, az mégsem járja, hogy minden Egerben fellelhető pénzt csak ezekre fordítunk. Városunkban rengeteg idegen fordul meg. Mi azt sem bánnánk, ha még több fordulna meg. Tudom, ezeknek úgy kellenek a mi műemlékeink, mint egy Jalat kenyér. Az is igaz, hogy mindenfelé renoválunk, javítgatunk, csinosítunk, sőt az a hír is járja, hogy megbízták a Magasépítő Vállalatot, hogy építsen egy kétszázéves templomot. De ezeknek a nagyarányú építkezéseknek van egy árnyoldala is, hogy nemcsak lakásokat nem építünk, de még csak nem is tatarozunk. Valahogy az az előérzetem, hogy a jövőben az lesz a helyzet, hogy műemlékeink itt fognak állni ragyogóan, üdén, frissen feltálalva a bel- és külföldi kíváncsiaknak, ,,régiségeknek’1 viszont majd mutogatni fogják nekik a lakóházakat. Cserniczky Dénes — 1957 TANCZENÉJE címmel műsoros estet rendez a szakszervezeti kultúrház május 20-án este 7 órai kezdettel. A műsorban fellép László Anny rádió-énekes, Ötvös Marcel zongoraművész és a Honvéd zenekar 15-tagú tánc- együttese. béréi javaslatára az ország más hasonló adottságokkal rendelkező vidékén is bevezetik. Legújabban a Szabolcs megyei szövetkezeti központ rendelt ilyen kútfúró berendezést, amellyel a megye területén végeznek majd próbafúrásokat. A Heves megyei Mészöv igazgatósága a jó módszer széleskörű elterjesztésére ismeretterjesztő füzetet is ad ki, amelyekben Holló Géza főagronómus képek segítségével részletesen ismerteti a helyi kutakból való öntözést és a kútfúró berendezést. Előzetes védekezés a tiszai árvfz ellen Az elmúlt napokban lehullott bőséges csapadék következtében a Tisza Heves megyei szakaszán is jelentősen emelkedett a viz szintje. Sarud, Tiszanána és Poroszló környékének egyes szakaszain már veszélyezteti a víz az árterületen lévő vetéseket. A községi tanácsok máris megtették a szükséges intézkedéseket, hogy gátat vessenek a víz esetleges betörésének. Vasárnap és hétfőn mozgósították a lakosságot, s társadalmi munkával láttak hozzá a vízleeresztő gátak feltöltéséhez. Sarudon például több mint 200 ember munkálkodott a levezető nyílások eltorlaszolásán, hogy ezzel megvédjék a mintegy 2000 hold árterületen szépen fejlődő veteményt. A- mennyiben a viz szintje jelentősen nem emelkedik, tovább akkor a tiszamenti falvak lakói sikeresen el tudják hárítani a víz betörését. Húszezer forint forgalom 10 nap alatt a poroszlói Halászcsárdában Május 1-én halászcsárdát nyitott Poroszlón a helyi halászati termelőszövetkezet. — Minden nap — péntek kivételével — kora reggeltől késő estig főzi, süti a halakat a szakácsnő úgy, ahogy a vendég kívánja. Mert vendég az mindig van, maguk a falu lakói szívesen járnak ide, elfogyasztani egy finom halászlét, vagy éppen néhány ízletes sülthalat, s utána meginni egy pohár bort. Gyakran betérnek ide az idegenek is, akik csak jót tudnak mondani ételről— italról egyaránt. A halász- csárda gazdája — a Május 1 Tsz sem panaszkodik, sőt elégedett, mert 10 nap alatt 20 ezer forint volt az összforga- ! lom.
