Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-11 / 37. szám

6

Ü J ÚTON

1957. május 11. szombat

Dr. Majthényi József

AZ Rí J^ÖK

Az egri nők vitézsége, melynek eredete Philippus Callimachus feljegyzése szerint I. Ulászló korára esik, s melynek költői feldolgozását Arany János „Egri lány” című balladájában adja, az 1552. évi várostrom idején országos hírre emelkedett. Az egri nők vitézsége fogalommá vált, komoly történelmi alapja van, melyet nemcsak történetírók örökítettek meg, de az irodalom egyéb útjait járóknak is kedvenc témája lett. A történelmi igazság mellőzésével — sajnos — jutott ebből a dicsőségből azoknak is, kiket egyáltalán nem illet meg, sőt kaptak ebből a dicsőségből azok is, kiket a költői fantázia szült.

Ezek között az első helyen áll „Dobó Ka- tica”, Tóth Kálmán szülötte, ki történeti színművében — ahogyan ő művét a Nemzeti Színház könyvtárában őrzött súgópéldányon nevezi — operettszínvonalra sülyeszti ezt a vérrel szerzett dicsőséget. Tóth Kálmán színművét — a magyar történelem örömére — elfújta a szél, de Dobó Katicája még mindig él, s nevét hallhatod, valahányszor Eger nevét kiejted, vagy, ha Dobó városában, Dobó István — Stróbl Alajos által alkotott — szoborkompozíciójának női mellékalakját említed. Reméljük azonban, hogy a történelem színteréről Dobó Katica 1955-ben végkép letűnt. Ráth-Végh István tette rá ország-világ előtt a koporsó fedelet, mikor „Magyar Kuriózumok” c. munkájában nyilvánosan elparen- tálja: „A sokat idézett Dobó Katica egyáltalán nem volt a világon. Katicát Tóth Kálmán találta ki, mikor történeti népszínművének ezt a címet adta: „Dobó Katica, vagy az egri szép napok.”

A történeti meseköltés másik, de szebb példáját éppen a történeti igazságra törekvő Ráth-Végh István követte el, mikor a fent idézett munkája „Kardforgató magyar asszonyok” c. fejezetben Dobó Klárát, s a vele egy csatasorba állított lányok és asszonyok egri szerepléséről így ír:

„Ismerjük 1552. október 12. napjának történetét. Ahmed pasa nekivadult dühvei vetette seregeit döntő rohamra Eger városa ellen. Minden férfi a falakon volt, de úgylátszott, kevés lesz a férfikar a köröskörül feltörő áradat visszaszorítására. Ekkor Dobó Klára, a kapitány nagyobbik lánya, a végveszedelem vérpiros lobogójával, kirohant a várudvarra és csengő szóval riadózta maga köré a vár asszonyait. Elsőnek sietett mellé kivont karddal kezében az aznap elesett Pak- sy Jób özvegye, Homonnay Margit, őt követte Hornonnay Györgyné: Gyulaffy Eufrozina két lányával, Klárával és Krisztinával. Majd odagyűlt, odatódult Eger minden épkézláb asszonya.”

Az idézett történet szép, de meg kell mondanunk, hogy az elmondottak valódiságát a történelem megcáfolja.

Menjünk vissza az egri ostrom leghitelesebb leírójához, Tinódihoz, ki az ostrom minden részletére vonatkozó adatát az ostrom után pár hétre Egerben, a helyszínen, közvetlen a Dobó és vitézei előadása után jegyezte fel.

Tinódi „Eger vár diadaljáród való ének”- e Ráth-Végh István által említett nők egyikéről sem emlékezik meg, hanem a várban lévő, s így nyílván a védelemben is résztvett asszonyokat és lányokat, valamint a gyermekeket csupán számszerint tünteti fel:

„Sütő asszon-népek es tizennégyen

Egyéb asszonyok, gyermekük negyvenötén.”

Dobó Klára léte egyébként is, ugyanúgy mint Tóth Kálmán „Dobó Katicája”, minden történeti alapot nélkülöz. Ha megnézzük Dobó István nemzedék rendjét, első pillanatra megállapíthatjuk, hogy az egri hősnek 3 gyermeke volt: Ferenc, Damian, Krisztina, ki később Balassi Bálint felesége lett. Klára a nemzedékrenden egyáltalán nem szerepel. De ha feltételezzük, hogy mégis élt, a várvédelemben részt nem vehetett, mert a várostrom idején legfeljebb 13-15 hónapos lehetett. A következtetés helyességét igazolja Dobó István házasságkötésének ideje, ki a nemzedékrend szerint csak egyszer kötött házasságot. Esküvőjét Sulyok Sárával Eger várában 1550. október 17- én tartotta. A házasság időpontját viszont igazolja a vár számadáskönyve, melynek tanúsága szerint ez alkalommal a vár pincéjéből 75 V

2 kisköblös hordó bort hozatott ki és fogyasztott el, melyet a várszámadást átvizsgáló kamarai bizottság a kiadásból törölt, s azt Dobó István terhére, mint személyes kiadást előírta.

Hogy a várban Tinódi által említett asz- szonyok nem Dobó, vagy tiszttársai, sőt nem is a környékbeli nemesek, de a várjobbágyok hozzátartozói voltak, bizonyítják Tinódi verssorai :

„Egör maradiéért sokan imádkoznak,

Jámbor házasok, özvegyek, sok árvák

(1372-1373 sor)

Édes hazájokban egri hősöknek

Jelesben Dobónak, és Mekcseynek

Jó Gergely deáknak és az Petőnek

Szép asszon-feleségök keseregnek”.

(1376-1379 sor)

Tinódi-t viszont igazolja Dobó Istvánnak

1552 augusztus 21-én Ferenc és Domokos testvéreihez írt levelének azon kitételei: „Sárát (feleségét érti) a nekem való szolgálat miatt, ne hadjátok el, és remélem ezt meg is fogjátok tenni.” De igazolja Tinódi-t Mekcsey István ostrom utáni első levele is, mely 1552 október 19-i keltezéssel, a következő címzéssel van ellátva: „Ez a levél adassék Zynog Hesz- ter (Szunyogh Eszter) asszonynak, nekem szerelmetes feleségemnek Ungvárba.”

A fenti levelekből nyilvánvaló, hogy a várnagyok, a hadnagyok, a nemesek, de még a vitézek is féleségeiket, leányaikat idejére biztosabb helyre küldték.

Viszont az a körülmény, hogy a környék nemesei női hozzátartozóikkal jöttek volna a várba, bizonyítva nincs.

De minden vitát /lezár Dobó Istvánnak

1553 január 8-án kelt a királyhoz tett előterjesztése, melyhez Dobó a várvédelemben elesetteknek és az ostrom súlyos sebesültjeinek névsorát is csatolta. Ebben a névsorban csak két nő szerepel, Margit asszony = Kocsis Gáspámé, ki a várvédelemben súlyosan megsebesült és Vas Ferenc anyósa, ki az ostrom alkalmával elesett. A többi hős asz- szony és leány neve mai nap is ismeretlen.

A fentiek ismeretében elmondhatjuk, hogy a várvédelem névtelen hős asszonyainak és leányainak megszemélyesítői nem Dobó Katica, nem Dobó Klára, de nem is a történelmi nevet viselő Homonnay Györgyné: Gyulaffy Eufrozina, de a várjobbágyok hős feleségei, asszonyai, leányai, többek között: Margit asszony = Kocsis Gáspámé és Vas Ferenc anyósa, kik saját vérükkel öntözték azt a drága egri földet, kik ezt a vitézséggel és elszántsággal kiverekedett hímevet és dicsőséget az érdemteleneknek, még kevésbé az írói fantázia szülötteinek nem hajlandók átengedni.

Rövidesen bíróság elé kerülnek • • •

Az egri megyei bíróság május 13-án tárgyalja Kiss Sándor selypi lakos bűnügyét, aki kormányellenes izgatás miatt kerül a vádlottak padjára. — Ugyancsak az egri megyei bíróság dönt Hingyi Pál MÁV

fűtőházi munkás, füzesabonyi lakos ügyében, aki tevékeny részese volt a Füzesabonyban lezajlott ellenforradalmi cselekményeknek.

A füzesabonyi járásbíróság előtt felelnek tetteikért Kassai

László és társa mező tárkán yi lakosok, akik a termelőszövetkezeti izgatás, társadalmi tulajdon elleni lopás és közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt kerülnek a bíróság elé.

... s akik már megkapták méltó büntetésüket

A hatvani járásbíróság Vajas Imre herédi lakost lőfegyver és lőszerrel való visszaélés, valamint robbanóanyaggal történő viszaélés miatt egy évi börtön- büntetésre ítélte.

Vajas Imre a múlt év utolsó hónapjában egy nyeles kézigránátot, egy pisztolyt és 9 töltényt szerzett, s ezeket 1957. február 9-ig birtokában tartotta.

Kovács Miklós, 18 éves bányász az apci kőbányában egy pisztolyt és 70 töltényt talált, azt az erdőben eldugta, majd másnap az egyik barátjával több lövést adott le. A fegyvert április 17-én a nyomozás során megtalálták.

A hatvani járásbírósg Kovács Miklóst lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettében állapította meg bűnösnek, és három hónapi börtön- büntetésre ítélte.

— Ifj. Holecz Sándor bányagépkezelő ittas állapotban verekedést kezdett Orosz Béla rendőrtizedessel. A hatvani járásbíróság ifj. Holecz Sándort hatósági közeg elleni erőszakért és könnyű testi sértésért három hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Shauber János gépkocsivezető, szekszárdi lakos 1957. január 29-én Gyöngyösön gépkocsiját meg nem engedett sebességgel vezette, s nem engedett elsőbbséget a magasabbrendű útvonalon közlekedő autóbusznak, melynek következtében a két gépkocsi ösz- szeütközött és 11 ezer forint kár keletkezett.

A gyöngyösi járásbíróság élet és testi épség veszélyeztetésének bűntette miatt hat hónapi javító-nevelő munkára ítélte, 20 százalékos bércsökkentés mellett.

MÉHÉSZETI SZAKÜZLET EGER, DOBÓ TÉR 3.

Méhészeti eszközök, és felszerelések jó minőségben, nagy választékban !

Termelői méz felvásárlása és eladása. Méhviasz azonnali cseréje, fertőtlenített műlépre! Sonkoly és sonkolysalak vásárlás!

Előzékeny kiszolgálás, ingyen szaktanácsadás!

Eger és Vidéke Méhészszövetkezet.

Hallotta-e már ?---------- ■

PA

GONY LAJOS:

Szütéifí (mmlßni aíbumábsj

Lámpák lángjában fáradt arca fényes míg lenn bomolva záporoz a taps négy óra múlt el, súlyos, beszédes s a hátunk is görnyedt tán egy araszt

a fények, árnyak játékán lapúlva a ruhatárba botorkálunk át mint hóldkórosok, kik az égre nyúlva kerülgetik a mélység mocsarát.

Itt künn az utca józan, füttyös szóval csittít, az újra megtalált vidék minden élménye egy-egy altatódal s az emlék tompa ködbe hullik szét

es majd csak évek megkopasztott szárnyán tér vissza újra: ottfelejteti foszlány a cifrálkodó reklámoszlopon

napszítta arc egy régi hirdetésen: a város lomha, hüllő tömegében szemvillanásként, halkan átoson.

CSAK ÖT HÉT A VILÁG

...hogy a zsebórát 1500-ban, 457 évvel ezelőtt találta fel egy Heinlein Péter nevű nühr- bergi lakatos.

„.hogy az egyik lepkefajta, a halálfejü lepke fütyülni is tud. Ha valaki, vagy valami ingerli, parányi szívókáján keresztül levegőt fúj ki és ez okozza a fütyülő hangot.

...hogy régen a paradicsomot mérges növénynek tartották Európában, csak a XIX. század utólsó harmadában: jöttek rá, hogy fogyasztásra alkalmas tápláló növény.

...hogy ha az állatok között magasugrási versenyt rendeznének, az Ausztráliában élő kenguru vinné el a pálmát, ugyanis három és fél méter magas akadályt is könnyedén átugrik.

...hogy a korcsolyát, mint sporteszközt a XVII. században Hollandiában használták először.

...hogy a fényképezést 1839- ben Daguerre francia festő találta fel.

...hogy a világ leghosszabb hídja az amerikai New Orleans városában a Pontonorten tónál épült. 24 mérföld hosszú, 2246 talpazat tartja, készítése 46 millió dollárba került.

.. hogy a Föld sarkkörein belül minden évben van egy olyan nap, amikor a nap nem nyugszik le és van egy olyan, amikor nem kel fel. A Déli Sarkvidéken december 21-én van a leghosszabb nappal, az Északi Sarkvidéken az éjszaka nélküli nap június 21-re esik.

...hogy tudományos kutatások bebizonyították, hogy az atomsugárzás képes az éretlen gyümölcsben lévő savakat cukorrá és zamatanyaggá alakítani. A folyamat gyorsabban játszódik le, mint a természetes érés és közben a gyümölcs zöld színe is megváltozik.

—A Hunnia filmstúdióban folynak az előkészítő munkái Fábri Zoltán új filmjének, a Bárányfelhőknek és a Szivárvány Angyalföldön című Má- riássy filmnek. Rövidesen megkezdik mindkét film forgatását.

Azok a kommunisták, akik éjt nappala téve fáradoznak a párt erősítésén, az ország gazdasági helyzetének megjavításán, nem is sejtik talán, hogy milyen kevés idejük van hátra. Talán nem is sejtik a nagy „vihar” szelét, mely öt hét — nem sajtóhiba — tehát öt hét múlva halálba söpri őket. Én sem tudtam, míg halvány borgőzzel a fejében dicsekvően, reménykedve el nem rebegte egy „nagy magyar”, ahogy hasonszőrű barátai egymás között szólíthanák. Nem üstökös ront forrongó sártekénkre, nem is a végítélet harsonája szólal meg a kommunisták felett, nem. öt hét múlva majd meglátják...

Két kezét az ég felé dobva, így folytatta látnoki beszédét: „Lobog még magyar zászló a fejünk felett", —

amiben csak igazat tudtam még neki adni, mert ennyi magyar zászló még ritkán lobogott a fejünk fölött, mint az utóbbi hetekben. Nem azért, hogy a „nagy magyar” honpolgárunknak igaza legyen, hanem egyszerűen azért, mert a kommunisták, hai nagy szavakban nem is, de tettekben magyarabbak a szájhős „nagymagyaroknáV’, vagy „mélymagyaroknáV

Dehát ugye mégis kíváncsiak a halál nemére. Mert nem mindegy, miként hal meg az ember. Tehát öt hét múlván — ne felejtse el senki e dátumot — „szél fog fújni a talpunk alatt.” Ezért akiben van egy tapintat ffl fentnevezett ,,nagymagyar■” ezen a napon úgy választja meg testhelyzetét, hogy az a bizonyos szellő elfujhasson a talpa alatt, nehogy szavának be nem teljesülése miatt csa_ lódás ■ érje őmélymagyarsá- gát.

Szózatából, ha jól értettem azt is ki lehetett venni, hogy rövidesen eljön az az idő, hogy keblére borulhat egyik „államellenes szervezkedésért életfogytiglanra ítélt'1' barátjának.

Ebben aztán teljes igazságot adtam neki... Rövidesen keblére borulhat — ott a rácsok mögött...

(bátorig * 6 * 8

O

KERESZTREJTVÉNY

Rejtvényünkben világhírű slágerek szerepelnek. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., 32., függőleges 1, 9.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

■

11

a

12

13

ESI

Esős

14

15

m

16

17

m

18

19

m

20

n

21

ü

a

22

23

H

24

25

26

■

27

■

28

29

a

30

31

32

n

33

■

34

m

35

Sf

36

M

37

M

38

39

m

40

41

42

VÍZSZINTES:

1. Ez a világhírű francia sláger Tinó Rossi előadásában vált közismertté. 10. Nem fő! 11. Ókori eposz. 12. Nyíró híres regényének főhőse. 13. Villa. 14. D-vel régi cipőmárka (az utolsó kockában két betű!). 16. Neo betűi keverve. 17. Cselekvés rúgó- ja. 18. Nagy orosz folyó vidékéről való! 20. Állati lak. 21. Létezik. 22. Vissza: helyhatározó rag. 24. Szóösszetételben színjátszó, változékony jelzője ismert idegen szóval. 27. Kegyes németül a végén fölös e betűvel. 28.. Déli aszaltszőlő. 30. Kutya. 32. Kozmetikai cikkmárka. 33. Erdei vad. 34. Tátongó hiányosság. 35. MLE. 36. Kötőszó. 37. Véredény. 38. Modern francia zeneszerző. 40 . Vissza: zamat.

FÜGGŐLEGES:

1. Világhírű francia sláger, címe is közismert! 2. Forma. 3, Többes személyes névmás. 4. Egyszerű test. 5. Afrikai folyók

6. Északafrikai kikötőváros (harmadik kockában két betű). 7. RS,

8. Római istennő. 9. Közismert magyar sláger. 18. B-vel a nagy francia realizmus írója. 19. Visz- sza: a lóversenypálya környékéről való. 21. ÉNM. 23. Harag latinuL 26. Modem tánc. 27. Exotikus származázú modern tánc, mely ma már minden szórakozóhelyem dívik! 31. Iroda — idegen szóval* 33. Nyárutáni. 37. Egész. 38: Vissza: mint a függőleges 3. 39.

Tisztelt cím! 41. Kötőszó.

c4 pötfou, mint é latuftj aí

A mellékutcából hatalmas ívben kanyarodik ki kerékpárjával egy srác, beledűlve a ! kanyarba, mint valami profi versenyző. A motorkerékpárosnak kézzel-lábbal kell fékez- ni — még szerencse, hogy lassan haladt — hogy ne élete utolsó ilyen szemtelen kanyarját vegye versenybringájával ifjú ismerősünk. A gyerek így is elcsúszik jobbra, a kerékpár bálra, csak a motoros marad meg nagy ügygyei, bajjal egyensúlyi helyzetében. A gyerek felugrik, sáppadt, mintha mésszel öntötték •volna le, látszik, hogy most futott végig rajta: szerencse, hogy épen maradt. A motoros otthagyja a Csepelt, odaugrik a sráchoz.

— Történt valami bajod? — kérdi aggódva.

— Nem... semmi... igazán semmi — hebegi a gyerek, ruháját porolva.

— Mutasd! — tapogatja végig csontjait al férfi, s aztán, hogy látja, csadák csodája még\ horzsolás sincs a gyereken, nagyot sóhajt. Del a következő percben elönti arcát a verest, szín...

— Hogy az anyád csibész jóistenfáját —f káromkodik egy éktelent és a következő pillanatban olyan pofon csattan a srác képén,l hogy felér az egy karambollal...

Mert, ha már csontja nem törött az érettlennek, legalább ez a menykő nagy pofon\ emléke őrizze, hogy ne is törjön ezután sem.f Nem igaz?

(egri)