Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-11 / 37. szám

1957. május 11. szombat 0 J ÜTŐN 7 Megvédtek a magukét — a földet Szabad a jegyeket! . . AZ OKTÓBERI és novem­beri napokban az ellenforra­dalmi támadás mezőgazdasági viszonylatban a termelőszö­vetkezetek feloszlatására és megsemmisítésére irányúit. Az akkori úgynevezett „Szabad Kossuth Rádió” naponként diadaljelentésnek szánta, ami­kor beszámolt arról: hány ter­melőcsoport osztott fel és mennyi van még Magyarorszá­gon. A beszámoló alapján ar­ra a következtetésre juthatott a jámbor hallgató, hogy alig van már létező tsz az ország­ban, s ami van is, hamarosan feloszlik. Azok a „tények” amelyeket az említett rádió felsorakoztatott annak bizo­nyítására, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás idegen a magyar parasztság számára — kiagyalt, hamis, hazug té­nyek voltak. A valósághoz hozzátartozik, hogy több ter­melőszövetkezetünk, köztük néhány erősebb, híresebb szö­vetkezet is feloszlott, vagy ép­pen feloszlatták. De Magyar- országon a tsz-ek túlnyomó többsége megmaradt, sok az­óta újáalakult és ma a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás erősebb, mint valaha. Október után a valóságban az történt, hogy tsz parasztsá­gunk egy részét megtévesztet­te és megfélemlítette az ellen­forradalom hírverése és fe-: nyegetése — és kilépett. Ide tartoznak azok az emberek is, akiket az agyonadminisztrált fesz^szervezés „győzött” meg a nagyüzem ténylegesen meglé­vő előnyeiről, melyet az emlí­tett módszerek miatt felemás módon tudott elfogadni és érezni. De a tsz-tagokr.ak az a része — a jóval nagyobb ré­sze — meíly a múlt zsellér és kisparaszti világából került a termelőszövetkezetbe — ra­gaszkodott hozzá, kiállt mel­lette, harcolt érte, bármennyi­re is támadta, rágalmazta az ■ellenforradalom. Ezek az em­berek tudták, hogy nekik nem az Apponyiak adtak földet 1945-ben és ezek most sem ad­hatnak a magyar parasztság­nak mást, mint nagybirtokot, zselílérséget, hajlongó megalá- zottságot és „méltóságos uramat.” Ezt pedig nem akar­ták. így volt ez a vámosgyörki Haladás tsz esetében is. Szin­te meglepte, kellemesen lepte meg az embert, mikor jött a hír: „A vámosgyörkiek meg­maradtak, egy-két kilépő volt csupán, néhányat kizártak és 24 tagot vettek fel.” Pusztán maga a felsorolt tény is sokat mond, mert megsejteti azt az életet, ami mögötte meghúzó­dik. A termelőszövetkezet tör­ténete sok mindent igazai és sok mindent megmagyaráz. A VÁMOSGYÖRKI Haladás még a közelmúltban sem tar­tozott azok közé a termelőcso­portok közé, amelyeket híres­ségként emlegetettek a járási, a megyei szervek, az újság és a rádió. Úgy beszéltek róla, hogy nem túlságosan jó, mert dolgoznak ugyan, igyekeznek, de ez nem látszik meg az eredményen — tele vannak adóssággal. Ezt mutatta a lát­szat, mely megtévesztő és ha­mis volt, mert nem mutathat­ta meg azokat az erőket, me­lyek visszahúzták és előre len­dítették a Haladás tsz „szeke­rének kerekét.” A bajoknak, melyek nem is voltak olyan nagyok, mint amilyennek látszottak és ami­lyeneknek beszélték őket — megvfoltak a maga okai. A termelőcsoport tagjainak majd­nem teljes egészét, volt nap­számos, summás, cseléd és zselléremberek alkotják, akik a környék, vagy messzibb vi­dékek földbirtokain mezítláb taposva aratták a búzát, meg­döbbentően kevéske fizetésért. „Summáért”, melyet télen munkanélkül „foghoz verve” fogyasztott el az egy szobában húzódó nagy-létszámú család, hogy kitartson a következő újig. Ezeknek az embereknek nem volt sem vetőmagja, sem ekéje, sem kocsija, sem lova, tehene is nagy ritkán — így nem vihettek sokat a megala­kuló tsz-be sem. Birtokuk a többszáz holdas Rédei kulák és a község földjéből adódott és így van ez ma is. A földet művelni kellett. Igaerő és gaz­dasági felszerelés hiányában kénytelenek voitak hiteleket felvenni, melyeket ilyen eset­ben nem (lehet csak úgy máról- holnapra kifizetni. így aztán megnövekedett az adósság a Nemzeti Bankban. De megnö­vekedett a tsz gazdasági ere­je, életképessége, a tagok hi­te, akarata, bizalma is és nem utolsó sorban ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy á vámosgyör­ki Haladás tsz nem oszlott fel 1656 októberében. A KEZDETI BAJOK egyik okozója a gazdasági vezetés­ből hiányzó szakértelem volt. Az első elnökük nem nagyon értette a „mesterséget”. Le­váltották, akkor lett a tsz új elnöke Csonka Lajos, akit itt majdnem mindenki Lajos bá­csinak szólít, mert jóval túl van már az ötvenen. Pestről került a vámosgyörki Haladás­hoz, a minisztériumban dolgo­zott a kereskedelmi osztályon. Eleinte szokatlan volt neki a mezőgazdaság gondja, baja, de hallatlan nagy akaratereje és meggyőződése diadalmas­kodott. Többek és a tények bi­zonyítása szerint, vele kezdő­dött a fordulat a tsz életében. Lajos bácsi jól irányított, min­dent megtett a holnapi jobb­ért és „kijárta azt, amit tu­dott.” Erős kezű, határozott ember volt, nem tűrte a fe­gyelmezetlenséget, lazaságot, ennek tudható be az, hogy a tagok túlnyomó többsége sze­rette őt, egyesek viszont hara­gudtak rá. Tény az, hogy jól csinálta. Októberben nem ingott meg egy pillanatra sem, de a tag­ság is kitartott mellette. Amig Vámosgyörkön a vasutasok egy része a vasárnaponként hazajövő, iparban dolgozó, is­kolában tanuló fiatalokkal, „csillaghullást” csinált a falu­ban, égetve a vörös zászló­kat és politikai könyveket — ők őrködtek. Csonka bácsi nem volt egyedül, ott állt mellette Szedniük Lajos és Gedei Bol­dizsár is, akiket a cseléd múlt megalázó emléke kötelezett az új megvédésére. És hiábavaló volt egy-két árokszállási tsz- tag raktárkulcs kérő kísérle­te, a vámosgyörki Haladásban nem osztottak szét semmit: megmaradt a jószgállomány, a takarmány, a termény és a tagság hite a nagyüzemi gaz­dálkodásban. Csonka Lajos már nem a tsz elnöke és nincs Vámosgyör­kön. A téli hidegben őr­ködve megfázott, reumát ka­pott és tönkrement mindkét Iába. Most Pesten dolgozik, újra a minisztériumban, de nem felejtették el a Haladás tagjai. Szeretik most is, mert tudják — sokat köszönhetnek neki. Most Bolya János az új el­nök. Az adácsi feloszlott tsz- ből került ide októberben és magával hozta azokat, akik nem álltak el a szocialista me­zőgazdasági termelés mellől. Nemrég van még itt, de máris szeretik ezt a 30 év körüli em­bert harcos kiállásáért, vilá­gos gondolkodásáért, gerinces­ségéért és szókimondásáért. A mai Haladásról pedig a következőket lehet elmondani. Háromszáztizenöt hold földön gazdálkodik, 45 szövetkezeti taggal. A vetésük olyan, hogy a környéken senki sem idcsa- kedhet ilyen széppel, hisz nemsokára előbújik a most még „hasban” lévő kalász. A kukoricájuk már négy levél­lel zöldéi; tíz hold dinnyéjük lesz és öt hold földön kertész­kednek, ahol paprikát, paradi­csomot, kelkáposztát, sárgaré­pát és „gyökeret” termelnek. Az idén Vámosgyörkön nyit­nak egy üzletet, mely a falut és a környéket ellátja zöldség­gel. Van tíz katasztrális hold gyümölcsösük, három éves te­lepítés, az idén még nem sokat „várnak tőle”, de hamarosan ez is jelentős összeggel fogja gazdagítani a szövetkezet jö­vedelmét. De szép a jószágál­lományuk is. EL KELL MONDANI még, hogy a Haladásból nyolc ta­got kizártak, de egyiket sem ellenforradalmi tevékenységük miatt. Itt nem nagyon volt „ilyesmi”. Például Barna Já­nost, a tsz első elnökét a rossz vezetéséért nem fogadják be a tagok. Nagyon szigorúan ve­szik a munkafegyelmet. Nem tűrik a lógást, a „ráérünk”- séget, a munkamegtagadást. Simon János vejét is azért akarják kizárná, mert már két­szer nem telesítette feladatát. Egyik esetben vörösherét kel­lett volna vetni vasárnap, mert az idő megengedte ezt — ak­kor ő nem jelent meg. Az utóbbi időben pedig akkor ma­radt odahaza, amikor fagyás elleni füstöléshez kellett töre- ket hordani a kertészetbe. „A közös vagyont, az évi kenyeret nem lehet felelőtlenül veszé­lyeztetni” — ez a véleménye az embereknek. A vámosgyörki Haladás tsz tagjai helytálltak, megvédték azt, mely hajdani zsellérségük idején is az övék volt, melyet 1945-ben hivatalosan is ők kaptak meg birtokul és ame­lyet októberben a visszaszivár- gó „méltóságok” ki akartak venni a kezükből — a földet. Megvédték a tsz-t, mellyel be­bizonyították Vámosgyörkön, hogy van értelme a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. A tények és a mai eredmények igazolják őket. HANKÓCZY SÁNDOR Bátor emberek Vagy csak egy­szerűen nagyon szeretnek strandra járni és így nincs türelmük ki­várni az igazi jó időt. Áz azonban biztos, hogy a levegő még hideg, de a víz az na­gyon, de na­gyon kellemes. — Szemes Marienn és Sze­mes Mihály Vád címmel új filmet írtak, amelyet Szemes Mihály rendez. A napjainkban lejátszódó történet egy tör­vénytelen gyermekről szól, akit elhagy az édesanyja, s csak véletlen folytán kerül vissza tíz év múlva az édes­anyjához. Bánya 3200 méter magasságban Az északkaukázusi Bakszan hegységet gyakran járják ex­pedíciók, amelyek a hegy tit­kait kutatják; A szovjet geoló­gusok munkáját nemrégiben siker koronázta. A tenger 3200 méter magasban felfedez­ték, hogy a hegy kőzete főkép­pen molibdént, de ezenkívül wolframot, ónt, ólmot, aranyat és más, színes, valamint ritka­fémet tartalmaz. Az új lelő­hely felfedezése nemcsak örö­met, hanem gondot is okozott a tudósoknak. Hogyan szerel­jék fel e szédítő magasságban a bányát? Hogyan szállítsák le a feltárt ércet? A szovjet ipar segítette e nagy problémák megoldásá­ban. Rövid idő alatt a hegy lá­bától a csúcsig autóutat építet­tek. A gépkocsi karavánok egymásután szállították a ma­gasba a korszerű bányaberen­dezést. Futballbíró leszek ÁLLANDÓ újságolvasó va­gyok és az utóbbi időben gyak­ran olvasom a sportsajtéban, hogy a futballbírók nincsennek a legjobb formában, seholsem ta­lálkoztam azonban azzal a témá­val: hogyan lehetne ezen miha­marabb segíteni? Szerintem a leg­jobb megoldás: friss erők bevoná­sa a bíráskodásba. Helytelennek tartanám azon­ban azt, hogy ha én, mint javas- lattevő egyszerűen félreállnék. Nem. Ehelyett elhatároztam: fut­ballbíró leszek! Közel 20 éve já­rom a pályákat mint szurkoló, kölyök koromban sokat kerget­tem a grundon a rongylabdát, az iskolai szünetben gorabfociztam, melleslegpedig a IV. b-nek én vol­tam a balbekkje. Az alap tehát adva van. Persze azért meggondolandó, mert ugye oda a vasárnap dél­után, sok a szidás a pályán, ál­landó a csuklás odahaza a család­ban. Én azonban ettől nem tor­tok, mert jó játékvezető leszek! Tudom, hogy ilyen még nem volt, de tisztában lévén azzal, hogy többnyire a vesztes csapat szurkolói szidják a játékvezetőt, hát nálam ilyen nem lesz. Az én meccsemen csak döntetlen ered­mény születhet. Egyszerű nemde? És hogy fognak örülni a totozók, ha olvassák a sportújságban, hogy a Vasasok—Tollasok rang­adót Kiss L. vezeti. Egyszerű lesz a dolguk, beírják az x-et, mert tudják: nálam csak ilyen eredmény lehetséges. HAT IGEN, Kiss L. Már régen figyelem a keresztnevek rövidíté­sét és ezt helyesnek is tartom. Mert mi lenne például, ha kiírnák Menyhárt J. keresztnevét, áld tör­ténetesen Joachim. A nézők egy­két helytelen ítélete után képesek lennének szavalókórust alakítani és ordítani: Meny-liárt, Joác-him, téged látni, de nagy kín! De, ez még liagyján. A rosszabbik eset az volna, ha a Horváth G-nek, — aki mellesleg Góliát — azt üvöl- tenék: Góliát te nagyobb marha vagy, mint a neved. Igaz, ez nem rímel, de nem lehet követelni a szurkolótól, hogy költői lélekkel menjenek ki a focimeccsre és minden bemondásukat rímbe szedjék. Egy szónak is száz a vége, bíró leszek és kész. Azaz, hogy akkor leszek kész, ha a szurkolók a döntetlen eredmény ellenére „készre csinálnak“ a meccs végén Persze vannak bírók, akik direkt rosszul vezetik a játékot, hogy a végén, vagy éppenséggel a kö­zepén jól összeverjék őket, utá­na pedig legalább 2—3 hétig „lébuskáznak“ a táppénzből. — Ezek az úgynevezett „mestertáp- pénzcsalók.“ Sajnos, van egy kellemetlen epizód is, ami zavarja, de nem törheti meg elhatározásomat. — Mégpedig az, amiben most törik a fejüket a „foci-fejesek“. Tudni­illik külföldi bírókat akarnak be­hozatni a fontosabb meccsekre. Hát nem veszik észre, hogy nem­csak engem zavart meg ez a hír, hanem a gondolat felvetődése annyira tönkretette régi bíróink idegeit is, hogy hónapok óta nem lehet jó mérkőzésvezetési látni a hazai pályákon?! DE NÉZZÜK csak a dolog anyagi részéti. A külföldi bíró „tiszteletdíjából“ bármelyik hazai játékvezető hetekig nyugodtan élhetne és készülhetne a mérkő­zéseire. Az utolsó napokban ter­mészetesen rejtekhelyen és kisé­tálna a pályára a meccs előtt tíz perccel. Hogy miért éppen csak tíz perccel előtte, az szintén egy „mesterfogás“ lenne. Képzeljük el: a Dorogi—Fradi meccs előtt elterjedne a nézőtéren, hogy el­marad a találkozó, mivel a bíró nem érkezett meg. Mikor aztán jól elkésve besétálna, a szurko­lók, felsóhajtanának: hála az egeknek, megjött a bíró úr. — Mennyivel szebb az ilyen fogad­tatás, mint amikor rendes időben érkezik a pályára és hallja innen is, onnan is: már megint ez a hü­lye vezeti a meccset?! MINDENT egybevetve: én már nem változtatom meg elhatározá­somat, futballbíró leszek! (K. I.) — Szabad a jegyeket? — S az utas kezelésre átadja a me­netjegyet. Örvendetes, hogy mind kevesebb a vonatok ké­sése, mind pontosabb a közlekedés és igen... mind udvaria­sabbak a vasút dolgozói 300 hold gazdát cserél A tavaszi napokban. Heves megyében is megnövekedett a földvásárlási kedv. Naponta sokan keresik fel a községi ta­nácsokat, hogy földvásárlási igényeiket bejelentsék. Eddig több, mint 300 katasztrális hold föld és szőlő cserélt gaz­dát a megyében. Az eladásra kerülő ingatlan ára — bár ma­gasabb, mint az elmúlt évek­ben volt, — közepesnek mondható. A jó talajú szántó­földek katasztrális holdjáért 8-9 ezer forintot kémek. A nemes-fajta homoki szőlők egy holdja 19-20 ezer forint körül alakult. Ennél lényegesen ma­gasabb árakat kémek a hegy­vidéki nemes-fajtákkal telepí­tett szőlőkért. Eger és Gyön­gyös környékén például álta­lában 40 ezer forint a jobb szőlők egy holdja. A direktter- mő és a vegyes szőlők ára 12 ezertől 25 ezer forintig terjed. Mivel a föld és a szőlővásár­lási kedv növekszik, az eladó ingatlanok száma pedig kevés, számítani lehet arra, hogy a föld és a szőlő ára emelkedni fog a közeli napokban. RÁDIÓ MŰSOR SZOMBAT, MÁJUS 11: 8.10: Balettzene. — 9: Iskolások mikrofonja. — 9.20: Énekóra. — 9.40: Vidám hangszerek. — 10.10: Operettrészletek. — 11: A Gyer­mekrádió műsora. — 11.20: A Zeneművészeti Főiskola hallgatói­nak hangversenye. 12.10: Népdal­csokor. 13: Mi van a könyvesbol­tokban. 13.10: Művészlemezek. — 14.20: A Gyermekrádió műsora. — 14.40: Fúvós népzene. 15: Dankó- dalok. — 15.25: Kórusaink életé­ből. — 15.45: A nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kérdései. — 16.15: Zenés hétvége. Közben: Ki a szabadba! Irodalmi műsor. — 18.10: Szív küldi. — 18.45: Acél születik. Riportok, jegyzetek Dunapenteléről. — 18: Részletek Verdi Traviata című operájából. — 20.20: Vidám zenés műsor. — 21.40: Sporthíradó. — 22.15: Hanglemezek. VASÁRNAP, MÁJUS 12: 8.10: Műteremlátogatás. — 8.15: Magyar nóták. 8.55: Édes anya­nyelvűnk. 9: Uj Zenei Újság. — 10: Vasárnapi versek. 10.10: Nép­szerű operettek. — 10.45: Ifjúsági világhíradó. — 11.15: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának nyilvános hangversenye a stúdió­ból. 12.10: Hétvégi jegyzetek. — 13.20: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.40: Hangos naptár. — 14: Szív küldi. — 14.45: Az üstökös. Em­lékműsor Vajda János halálának 60. évfordulóján. — 15.15: Hét nap a külpolitikában. — 15.30: A műsort összeállította Poór Ber­talan. — 16.30: Könnyű zene. — 17.10: Kincses Kalendárium. — 18: Tánczene. — 18.30: II. félidő. Közvetítés bajnoki labdarúgó mér­kőzésekről. — 19.20: Népi zene. — 20.10: Köznapi dolgokról. 20.20: Közvetítés t Nemzeti Színházból. Vémász. Színmű 3 felvonásban. — 22.10: Helyszíni közvetítés a Kerékpáros Béke-versenyről. Utá­na: A vasárnap sportja. Totó. — 23.50: Könyű zene. HÉTFŐ, MÁJUS 13: 8.10: Zenekari hangverseny. — 9: A Gyermekrádió műsora. — 9.20: Filmzene. — 9.40: Fiocco: I. szvit, zongora. — 10.10: Az óvodások műsora. — 10.30: Nem mindenki Romeo. Vidám történet. — 12.10: Népi zene. — 13: Lá­nyok, asszonyok. — 14.20: Mit hallunk az Ifjúsági Rádióban? — — 14.30: Iskolások mikrofonja. — 14.50: A Magyar Rádió gyermek- kórusának műsora. — 15.30: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 15.40: Részletek Gyöngy Pál Muzsikáló kastély c. rádióoperettjéből. — 16.10: Kamarazene. — 16.40: Vár­nai Zseni versei. — 16.50: Kóru­sok. — 17.15: Ifjúsági őrjárat. — 17.30: Tánczene. — 18.10: A gyermekrádió műsora. — 18.20: Én és a holdvilág... — 18.45: A „tisztes“ ipar. Riport. — 19: Bé­csi operett-est. — 20.25: Buda­pesti lányok. A Rádió folytatásos regénye. — 20.45: Magyar nép­dalok. — 21.10: Zongoraest köz­vetítése Moszkvából. — 23.15: Tánczene. KEDD, MÁJUS 14. 8.10: Keleti népek dalai. — 8.40: Indulók és dalok. ■— 9: A Gyermekrádió műsora. — 9.20: Iskolások mikrofonja. — 9.40: A Gyermekrádió műsora. — 10.10: Lányok, asszonyok. — 10.20: Szimfonikus táncok. — 11: Ifjúsá­gi műsor. — 11.20: Ajándékmű­sor. — 12.10: Szórakoztató zene. — 13: író a mikrofon előtt. Szabó Pál. — 13.10: Operarészletek. — 14: Történetek nagy karmesterek­ről. — 14.40: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15.10: Színes népi mu­zsika. — 16.10: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16.50: Brazil dalok és népdalok. — 17.15: Akikről nem mondhatunk le. Beszélgetés öreg kommunistákkal. — 17.30: Szív küldi. — 18.10: Emil Stern zene­kara játszik. — 18.45: Alberttelepi esték... — 19: Közvetítés a Ma­gyar Néphadsereg Színházából: Esperansa. Dráma 3 felvonásban. — 22.20: Tánczene. — 23.40: Ze­nekari hangverseny.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents