Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-08 / 36. szám

II. ÉVFOLYAM 36. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR 1957. MÁJUS 8. SZERDA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A KÖVETKEZŐ LÉPÉS Kém volt talán izgalmasabb „hétköznapi” esemény a kö­zelmúltban, mint napról-napra együtt számolni a rádió jelen­tésével... már 7 ezer, már 8 ezer... elértük a 10 ezret, már 11 ezer tonna a napi szénter­melés. Hideg szobában szén nélkül, az üzemekben a dol­gozni akaró munkások energia nélkül, a mozdonyvezetők, a fűtők szinte összekapart szén­porral lesték, figyelték a szá­mokat, azokat a számokat: hogyan emelkedik és emelke dik-e egyáltalán a szénterme lés. Vízbetörés és bányatűz, — bányaomlás és anyaghiány — úgy látszott, soha nem tudunk taloraállni és még optimista szakemberek is szeptember vé­gét jósolták a széntermelés talpraállásához. S május 1-re. a proletariá­tus nagy nemzetközi ünnepére túlhaladva az 1956-os szintet, majd 90 ezer tonna szén ke­rült ki egyetlen nap alatt az ország bányáiból. Egyetlen nao alatt annyi, mint decem­berben, január elején egy egész hét alatt. Hőskölteményt kellene, s minden bizonnyal fognak is írni arról a szinte emberfeletti munkáról, ame­lyet a kommunisták vezetésé­vel és példájával a műszaki kar. a törzsbánvászság, s nyo­mában minden becsületes bá­nyász csillés, fenntartó-váj ár végzett. Akkor azt mondtuk, hogy a bányászságon áll vagy bukik népünk sorsa, akkor azt mondtuk, hogy csak ő megfe­szített munkája ránthatja visz- sza elsősorban a nemzeti ka­tasztrófából az országot, akkor azt mondtuk, hogy nélkülük nem indulhat meg az élet az országban mert nem szólam, de igazság: szén az ipar ke­nyere. Most azt mondjuk: hogy mindez nem történt meg, hogy néoünk életszínvonala nem csökkent hogy járnak a vona­tok. hogy van ruha és élelem, hogy dolgoznak az üzemek, — hogy lényegében megszűnt a munkanélküliség, hogy sokat szenvedett hazánk ismét erő­teljes léptekkel halad barátai oldalán a szocializmus építé­sének útján — nos. mindezt elsősorban a bánvászságnak köszönhetjük. A mi megyénk bányászainak is. akik zömük­ben már március végére meg­termelték azt a mennyiséget, amit kért és elvárt tőlük a ha­za — tán későbbi időnontban. Az egercsehi, a gyöngyösi, a rózsái, oetőfi bányai. szűcsi bányászok — sokan talán nem is gondolnak erre — hősi munkát végeztek, s ezért cse­rébe az egész megve hálája és megbecsülése az övéké. S március óta a gyöngyösi­ek rózsaiak rendszeresen túl­teljesítik terveiket is, nap mint nat> több szenet adnak az országnak, az ioarnak, nem egyszer többet, mint a múlt év szeotemberében. Sokan voltak akik attól féltek — és tegyük hozzá, nem is alaptala­nul — akik attól féltek, hogy a bányász bérrendezés nyo­mán rendkívül magasra emel­kedik a szén önköltsége, a bé­rezés ilyen magas szintje nem ösztönző, — egyszóval sok fo­rintot kap a bányász, csak ol­csó és sok szenet nem ad érte. Az elmúlt hetek megcáfolták, — ha nem is teljes egészében — az effajta, akkor tán indo­koltnak látszó aggodalmakat. A legtöbb üzemünkben, így Gyöngyösön, s Rózsában, az egy főre eső teljesítmények is elérték az 1956-os szintet, s az elmúlt hetekhez képest min­den bányában számottevő mértékben csökkent az önkölt­ség, egy-két helyen sikerült már elérni a tavalyi — bár elég magas — összegeket is. Mégis, amikor köszönetét mondunk a bányászoknak, a- kik a maguktól szervezett má­jusi versenyben ilyen kima­gasló teljesítményeket értek el, újból kémünk kell őket, újból helytállásukra kell hi­vatkoznunk. A termelés mennyiségével valóban nincs már baj, de baj van még ál­talában az önköltséggel, a ta­karékossággal. Drágán termel­jük a szenet, sok a faanyag, a lőszerfelhasználás, oedig ez utóbbi kettőt külföldről kell behoznunk értékes valutáért, nem egyszer olyan cikkekért, amiben itthon sem dúskálko- dunk. A bányászság érdeke is az önköltség csökkentése Is­mét azt kell mondanunk hogy a szén mindennek az alapja. A kormány tovább akarja emelni a dolgozó nép életszín­vonalát, metssze magasabbra, mint a mostani. Az életszín­vonal eme'ősének alapja az ipar termelése, az ipar terme­lésének pedig a szénbányá­szat. Ahogv emelkedik a szén- termelés és csökken a szén előállítási költsége, úgv hat az ki az egész ipar termelésére, az ioari cikek árának csökke­nésére is. Világos összefüggés ez minden bizonnyal megérti őrt m;nden bányász q bánya­üzemek minden dolgozója. Talán furcsán hangzik, hogy örülünk: im már az önköltség a fő probléma, s nem maga a szén. kerüljön akármibe is. A széntelenség nehéz hetei már a múlté, ezen a rendkívül nehéz akadályon már győzte­sek vagyunk. De jó volna most már annak is örülni, ha túllennénk a másik nem ke­vésbé nehéz akadályon: az ön­költség csökkentésén. Úgy gondoljuk hogy ennek az akadálynak a vételében nagy segítsvet adhatnak elsősorban a munkástnácsok. és segíthe­tik őket eziránvú munkájuk­ban — rm'nden bizonnyal segí­tik is már — a nártszerveze- tek. a kommunisták. Az újjá­éledt szocialista munkaver- senv is hatalmas lendítő erő e feladat megoldásában. Arra van szükség bogv minden erőt mozgósítsunk, hogy csa­tasorba állianak a szakma leg­jobbjai p kommunisták. — a KISZ-fiatalok. hogv magukkal ragadják a bánvászság sokez­res megvei táborát e fontos cél elérésére. Széljegyzet Május első napjaiban Hi­rosimában meghalt Siuti Iki, — halálának oka fehér-I vérüség■ A fehérvérűség oka:', Hirosima. Ő már a nyolcadik halott ebben az évben, akit, az atombomba pusztított el. Münchenben rádióaktív esői esett, amelynek veszélyessé-l gi foka szerencsére, még nem érte az embert roncsoló\ szintet. Az Egyesült Allamok\ a Nevada sivatagban, Angliai a Csendes-Óceán egyik szi-l getén készül új hidrogén-i bomba robbantásra. Hírek...j hírek... megdöbbentő hírek!* Pedig az atomok erejével erőművet, hajót, vonatot le-j hét hajtani, pedig a rádióak-l tivitással életet lehet mente-j ni, pedig az atom az emberi szolgája lehetne, s nem gyilA kosa... ha nem gyilkosok ke-j zébe került volna. A. késselj kenyeret is lehet szelni, megj ölni is. A társadalom, az egész föld társadalmának kötelessége, hogy kiverje a gyilkosok kezéből a kést, hogy ne lehessen másra használni. mint kenyeret szelni! S ez nem is egyszerű­en csak kötelesség, ez önvé-i delem, az egész világ fcwZ-l túrájának. civilizáció jának\ az emberiségnek védelme. j Nagy népszerűségnek örvend Gyöngyösön a földművesszövetkezet újjáalakított főtéri ven­déglője. A népszerűségben na gy része van ennek a három tagú jazz zenekarnak is. I Az elmúlt öt esztendő alatt jelentősen fejlődött megyénk egészségügyi hálózata. Több, mint tíz korszerű orvosi ren­delőt, szülőotthont és egyéb egészségügyi intézményt állí­tottak a gyógyítás szolgáüatá- 5 ba. Nagy gondot fordít az ál- j lam a körzeti orvosok munka- [ körülményeinek a javítására is. Amióta a kormány határo­zata megjelent, huszonhat or- f vos vásárolt gépkocsit saját [ részére, amellyel elsősorban a falvak és a távolabb eső ta­nyavilág orvosi ellátását biz­tosítják. Az orvosok között többen vannak olyanok, akik a korszerű, kényelmes Wart­burg tulajdonosai. 40.000 fo­rintos új gépkocsit vásárolt többek között a füzesabonyi és az erdőtelki falusi orvos is. A gépkocsi vásárlás iránt tovább növekszik az érdeklődés a me­gyében. Uj műsorra készül a szlováknyelvű népi együttes Mátraszentimrén, a szlová­kok lakta anyanyelvű község­ben már az elmúlt évek­ben is igen jóhírű népi együt­tes működött. A csoport tag­jai az elmúlt napokban újra munkához láttak. Saját anya- nyelvükön régi hagyományos esküvőket, népi szokásokat elevenítenek fel, a tánc és énekkar pedig magyar és szlor- vák táncok, dalok betanulásá­hoz kezdett hozzá. Az együttes az új műsorral a nyári hónapokban a Mátra fensíkján lakó dolgozókat szó­rakoztatja majd. Jól dolgoznak Petőfibányán A petőfibányai altáró bá­nyászainak jó munkáját di­cséri az a tény, hogy május havi tervük teljesítése 104.5 százalékot mutat. Bár ez is komoly eredmény, de még elő­rébb volnának már, ha ünnep nem jön közbe. Május 4-én na­gyon biztatóan indult a ter­melés, az első műszak 111.1 százalékot, a második 129.3-at ért el. A harmadik műszak vi­szont lerontotta az átlagot, 48.4 százalékával és így nem születhetett kimagasló ered­mény. Ennek az a magyará­zata, hogy az éjszakai, azaz a harmadik műszaknál már leg­több fronton szerelnie kellett és így jóval kevesebb csille szén került a felszínre. Erről viszont nem tehetnek az altá- rói bányászok. Hétfőn már nem volt fenn­akadás, sehol sem kellett sze­relniük a frontokon, így mind­három műszakban zavartala­nul bányászhatták a szenet. Búcsúztatás Kedves ünnepség volt a napok­ban a Györgyényi utcai óvodá­ban. Molnár Károlynál, a gyer­mekek szeretett Veronka nénijét búcsúztatták az apróságok. Mol­náráé 37 esztendeje dolgozott az óvodában, 37 éve vigyáz a mun­kába járó mamák apróságaira — hogy nyugodtan dolgozhassanak. Most nyugalomba vonul, hogy egy munkában eltöltött élet után megérdemelt pihenését élvezze. Sokáig fog hiányozni még a ki­csiknek is, és munkatársainak is. Búcsúzóul sok száz édesanya kö­szönetét tolmácsoljuk, akiket éve­ken keresztül helyettesített s igaz anyai szeretettel gondozta gyer­mekeiket. Közlemény .4 megye szőlőtermelői köré­ben az utóbbi időben az a va­lótlan hír terjedt el, hogy a sző­lők permetezésére ebben az év­ben csak a most kiadott 15 15 kg/kh, illetve direkttermők- nél 8 kg/kh rézgálic lesz bizto­sítva. A Megyei Tanács VB. Mező- gazdasági Osztálya ezúton közli a szőlőtermelőkkel, hogy az el­terjedt hír nem fedi a valósá­got. A valóság az, hogy május végén, legkésőbb június elején egy újabb 10—15 kg/kh, direkt- termöknél 6-8 kg/kh rézgálic lesz minden egyes kát. hold szőlőre biztosítva. A rézgálic kiadásának megkö­tésére csupán azért volt szük­ség, hogy az első permetezések­hez minden szőlőtermelő időben megkaphassa a szükséges rézgá- licot a külföldi szállításoktól függetlenül. MEGYEI TANÁCS VB. MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLY 38 százalékkal csökkent a létszám, 10 százalékkal emelkedett a termelés az Egri Autó forgácsoló Gyárban MÁRKUSZ LÁSZLÓ KÉPES RIPORTJA Öte%er dísztávirat, — az édesanyáhnak Nagy volt a forgalom az el­múlt hét péntekén és szom­batján megyénk városainak és falvainak postahivatalaiban. E két napon, fiatalok és idő­sebbek egyaránt tömegesen adták fel a dísztáviratokat, hogy az anyák napja alkalmá­val így is köszöntsék szerető édesanyjukat. Szombaton a déli órákig már több, mint ötezer ilyen táviratot továbbí­tott a posta a megye és az or­szág különböző helyeire. 150—160 százalékra dolgozik Vajda Pál, az üzem egyik ma­rósa. A DT traktorokhoz készíti az olajteknőket. Századmil- limétemyi pontossággal kell elkészítenie minden munkada­rabot. A város központjától néhány kilométerre, a tihaméri ál­lomás mellett van az egri Autóforgácsológyár. Százhuszon­nyolcán dolgoznak ebben az üzemben. A gyár nagyon fontos munkát végez. Exportra gyártja az alkatrészeket. Főleg az Ikarusznak. a Csepel Autógyárnak és az Autóvillamossági Vállalatnak dolgozik és ezeken a vállalatokon keresztül jut ki külföldre a gyár terméke. Rövid, de sokatmondó hirt hallottunk a vállalatról: 38 százalékkal csökkentették a létszámot, a termelésük pedig 10 százalékkal emelkedett az 1956 harmadik negyedévihez képest. Ezért kerestük fel ezt az üzemet. Először bizony kis­sé hitetlenkedve fogadtuk ezt a hírt, de amikor szétnéztünk az üzemben, s beszélgettünk a dolgozókkal láttuk, hogy ez a hír bizony valóság. Sőt van még más dicsekednivalója is a vállalatnak. Az egy főre és egy hónapra eső termelési érték, amely októberben 4200 forint volt, januárra 5100 forintra, februárra 6500 forintra és márciusra 7000 forintra emelke­dett. Mi a forrása ennek az eredménynek? Természetesen sok múlik a vezetésen is, de ez elsősorban a jól kialakított darabbér-rendszerben van. Ennél az üzemnél minden munkás tudja, hogy naponta mennyit keres, sőt már a hónap közepe felé azt is számítgatja, hogy a munkatempója mellett meny­nyi lesz a havi jövedelme. Pontosan, bürokrácia mentesen intézik itt a darabbérezést, a dolgozók meg vannak vele elé­gedve (még az ellenforradalomnak sem sikerült eltörölni), s ez meglátszik az üzem termelési eredményén is. Most bemutatunk néhányat az üzem élenjáró dolgozói közül. A képesropirt folytatása a 3.olda!on. rf-fcíT-* ORVOS j£K> gépkocsi

Next

/
Thumbnails
Contents