Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-05 / 35. szám

6 C J ÜTŐN 1957. május 5. vasárnap Ab életről — sBerelemről ANTALFY ISTVÁN: Hajnali utazás Az út kérdezte: „Hová mentek?" A fák kérdezték: „Mit kerestek?” „Jóreggelt! Jóreggelt! köszöntek a jámbor útszéli keresztek. Vígan futott az út alattunk. A Nap pirospozsgásan ébredt. Táviró póznák kérdezgették, „Mi hír, mi újság van felétek?“ A szakadékok oldalában fehér kőoszlopok vigyáztak. A kis patak titkát csobogta: „Ne mondjátok el senki másnak...” Virágfűzérek muzsikáltak, kicsi falusi udvarokban. Én integettem, válaszoltam, ‘ i s ujjongtam a kocsisarokban. „Jóreggelt!" köszöngettem én is, jobbra és balra, útnak, fáknak, ..Megyek haza! Jöjjetek vélem! , Oda, ahová hazavárnak ...“ HANKÖCZI SÁNDOR: YÄRLAK Egész nap mily egyedül vagyok Sápadt fényben, éledező fagyban; Helyet kaptál minden-életemben S te lüktetsz a legszebb gondolatban, 1 ... csak messze vagy ... Napok múlnak, üldözöm az órát. A perceket gyilkolnám halomra; De nagy erő lobog az időben S fáradt fejem lehajtom karomra. A lelkemben álmodik a vágyam, Zúg bennem az egyetlen óhajtás: Nálad lenni, nálad lenni — nálad! Várlak ma és holnap újra várlak, Eljön a nap és láthatlak téged; Ne csodáld, ha addig mar a kétség S a kínoknak parázsában égek. És vádollak, hogy már nem szeretsz. De A leveled engem is így vádol: ... Nem érzem a két karod varázsát, Fázom nagyon s te is nagyon fázol lev egyedül. Várj te is, Ha nyílik majd az ajtó És belépek — csendesen fogadj: S úgy. ahogyan a levélben írtad: Add meg nekem — Tartozásodat, De jaj. én most egyedül vagyok Meg az üres, kínzó akarat: Szerencsétlen, tollnélküli páva. ... Hold suhog a hideg ég alatt S ráfolyik a havas éjszakára. LÖRINCZI GÉZÁNÉ: EGYÜTT Haliga, hallga, jó est Est Csendnek puha köntösében Jár a művész, aki fest: Cifra csillag képeket, Kandi képű holdvilágot. Táncos, karcsú fényeket. Vele lépdel a Sötét, Cirógatja ecsetjét, az Est kezét, szép tétele a tété... ANTALFY ISTVÁN VERSEI: Utcaseprő Amerre jár, a levegő is szürke, mint az arca, ruhája, mint maga... Ahová nyúl, ott por, szemét kavarszik, és mindennek van bűze, és szaga. A kocsija is szürke, és a seprő, amellyel végigsöpri az utat. Szeme nem a jövőbe révedez, nem, lótrágya, és szemét után kutat. Pipája füstje is szürkén kereng el, ő nem beszélget mással, csak a csenddel, s unottan tolja kocsiját tovább. Az autók éppencsak, hogy elkerülik, ki veszi észre, ha jön, vagy, ha tűnik? és ki látta már csöndes mosolyát? Nézd! Új tavasz jött! Nézd! Egyre tisztább kékje már az égnek, s ahol még nemrég csúf reménytelenség és fénytelenség nézett ránk lemondón, ott most a vidám fény, derű, s a nemrég kihalt erdőn most új tavasz dalával indul hajnaltájt száz és száz madárka, és nézd a zöldet! Mintha észrevétlen lábujjhegyen jött volna a határba... Zsongás a légben, hol még lehelletnyi tüVF-felh&pára úszik át a fényen, hogy ott legyen a zsongó, nagy. parádés tavaszköszöntő, vidám ünnepélyen... Nézd! Uj tavasz köszöntött már a kertre, hol frissen ásott föld rögét kutatva tyúkhad kapargál vidám kotyogással, férget, gilisztát, remélve alatta . ■. Nézd! Mintha újraéledve a kis ház, a dombtetőn, és tágranyílt szemekkel vidáman néz a környező világra, kúttal szemez, mely vidáman nevet fel, jókedve egyre nő a kertnek, fának, az égnek, felhőknek, s a madaraknak, a hallgató fűz is felsusog halkan, vidám a kedve a földnek, a napnak ... És nézd, az ember ássa már a kertjét. Karján megcsillan mosolya a napnak, és nézd, ahol már új tavasz jöttével új alapokra új falakat raknak, lendül az élet. eke vasa csillog, a határ csendjét felveri a traktor, mert új tavasz jött, várt vendég, ma reggel, vagy tegnap tán ... egy új, szép pitymallatkar ... PAGONY LAJOS: Májuti merengés Mondd, honnan jöttél felhő? Végtelenből a semmiből támadtál vattás ködkép? Hisz szertelen mozgással olykor erről másszor arról támadsz, pedig nemrég még lappangtál csak: settenkedő árnyék vak prédája voltál. Ma már tüsződben boldog dalokat tartogatsz a mának s bár a szív nemrég még dermedten döbbent ez illatterhes kék és kemény reggel úgy fut a bánat mint kuvasz a görcsös bottól. Mi készülődünk lobbal — sebbel, mert miénk már a pompás, dús gyümölcsös hol szemnek, szívnek jó! Bár bajjal — harccal s nem nyálasán, vagy nyeglén pöffeszkedve kezünk még gyilkos dudvát s gyomot szabdal — telik már szívünk békés, édes kedvvel... HA VALAKI AZT HISZI, hogy az idealizmus és materia­lizmus nagy szellemi mérkő­zése világrengetően izgalmas kérdéseken áll, vagy bukik, — téved. A materialista tudomány oly egyszerűnek és hétközna­pinak látszó kérdés megoldá­sával húzta ki a gyékényt vég­legesen a „teremtésről”, a „te­remtés koronájáról” papoló re­akciós tudomány alól, mint a- milyen a szerves élet keletke­zésének problémája, illetve a probléma megoldása. A szovjet kémikusok és bio­lógusok ma már elég tisztán látják annak a folyamatnak a lényegét, melynek scrán a szer­vetlen anyagból szerves kelet­kezett. J. E. Favorszkij akadé­mikusnak és N. D. Zelinszkjj- nek, kik mindketten a Szocia­lista Munka Hősei, sikerült fel­vázolni azt a történelmi sor­rendet, nelynek lényege a szén­vegyületeknek magasabbrendű szerves anyaggá történő fejlő­dése. JÓL TUDJUK, HOGY A METINT, mely a legegysze­rűbb szénvegyület, hiszen mindössze egy szénatomból és egy hidrogénatomból áll, csak azokon a csillagokon találhat­juk meg, melynek hőmérsék­lete nem több, 12.000 Celziusz- nál. A Nap felületén — mely­nek hőmérséklete csak cca. 6000 fok, már több szénvegyü­letet figyeltek meg: a metint, a ciánt, és a dikarbcnt. Vala­mikor régesrégen, a föld lég­edz élei köre is tartalmazott gáznemű nitrogén és hidrogénvegyületet — vagyis ammóniát, továbbá szénhidrogént. Ma már tudjuk, mekkora lehetőségek rejlenek a szénhidrogénekben új vegyü- letek kialakulását illetően. A szovjet vegyészet kimutatta, — hogy magas hőmérsékleten (ilyen hőmérséklet uralkodott hajdan a Föld felszínén is) a szénhidrogének vízzel reakció­ba lépnek és számos új szerves vegyületet: aldehideket, sava­kat, alkoholokat hoznak létre. Az egyszerű aldehid moleku­la igen hajlamos összetettebb molekulává átalakulni! A for­maldehid — köznyelven han­gyasav — pl. meszes vízben cu- korjellegű anyaggá alakul át, ha pedig kalciumcianiddal ve­gyül, olyan anyag képződik, — mely a fehérjéhez hasonló tu­lajdonságokkal rendelkezik. A FEHÉRJEMOLEKULA A SZOVJET TUDOMÁNY állás­pontja szerint a következőkép­pen alakult ki: Amikor a szer­ves savakhoz hasonló típusú vegyületek létrejöttek, akkor ezek ammóniával több tucat szén-, hidrogén-, oxigén-, és nitrogénatomból álló aminosa- vakat képeztek. Ezek voltak az első építőkövek. Ma már isme­retes. hogy az ammónia megfe­lelő szerves savak reakciójával könnyen aszparginsavat „te­remt”, mely a fehérjemolekula fontos alkotórészét jelentő kü­lönböző aminósavakká alakul át. enődáfa Az aminosavak az élő anyag mesterséges építőkövei. A fe­hérjének a természetben elő­forduló számtalan változatai tulajdonképpen az aminosavak kombinációi. Három aminosav- molekula vegyülete hat külön­féle kombinációt ad. Annak a molekulának pedig, amely olyan 50 aminosavból áll, ame­lyek közül csak 19 különböző undecillió (egy egyes és 48 nul­lából álló szám!) változata le­het, s ezek mind csak annyiban különböznek egymástól, hogy bennük az aminosavak külön­böző kombinációban vannak jelen. Ha pedig arra gondo­lunk, hogy nem ötven, hanem száz sőt ezer aminosav mole­kulából áll egy fehérjemoleku­la, akkor a kb. 30 aminosav összes kombinációinak száma gyakorlatilag végtelenül sok. Az aminosavban lévő savas és bázisos (lúgos) csoportok se­gítik elő a nagyméretű fehérje­molekulákká alakulást. A szén­hidrogénmolekulákban elhe­lyezkedő különféle szénatom- csoportok többek között a mo­lekula vízfelvevő (hirdofil), vagy víztaszító (hidrofób) ké­pességére utalhatnak. MÁRMOST KÉPZELJÜK EL, hogy az őstengerben ilyen fehérjemolekulák keletkeztek. Egyrészük a víz felé, másré­szük ellenkező irányba tör. — Ennek következtében a mole­kulák begörbültek úgy, hogy a vizet kedvelő részük kívül, a vizet taszító részük belül he­lyezkedett el. Az addig oldat­ban lévő aminosav molekulák most lassan elkülönültek az ol­dattól, a fehérjeanyaghoz ha­sonló önálló cseppekké alakul­tak. Belső részének aktív cso­portjai csakhamar reakcióba léptek mindazokkal a sokféle anyagokkal, amelyek az ősten­gerben óriási mennyiségben voltak feloldva. A „csepp” új anyagok molekuláinak csatla­kozása útján nagyobbodott, — fejlődött, esetleg szétbomlott, ha az újonnan befogadott anyagok megbontották halmaz- állapotát. Az első fehérjemolekulák — bár igen hajlamosak voltak arra, hogy reakcióba lépjenek a mélytenger vizében oldott anyagokkal. — mégis igen las­san fejlődtek. A kémiai reak­ciósebessége ugyanis lassú volt. Csak a vízben oldott vas- és rézsók katalikus hatása gyor­sította kissé e folyamatot. A későbbi, összetettebb anyag a környezet hatására érzéke­nyebbé vált a változásokkal szemben és egyre fejlődött, — majd évezredek során szervült is. Már nem kellett sok idő, s megjelent az igazi, bár egy­szerű élőlény, a Föld összes élőlényeinek előfutárja... E fejlődési rendszer felisme­résével a szovjet tudomány végérvényes csapást mért mindazokra, akik az élet kelet­kezésében transzcedens erők megnyilvánulását látták. —pagonv— KERESZTREJTVÉNY i 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 m 13 Y 14 SS 15­□ 16 17 m 18 19 Bt 20 21 ■ ü 22 23 m 24 I 1 25 ■ 26 27 H 28 . m 29 ■ 30 31 ■ 32 ■ 33 34 35 SB 36 m 37 38 39 m 40 . ■ 41 42 43 sm «SS 44 45 46 m 47 48 L— Megfejtésül beküldendő a vízisí VÍZSZINTES: 1. Petőfi legszebb időmértékes versének első sora, mely a vízszin­tes 32-ben folytatódik. 12. Csillag, franciául. 13. Temet. 14. A sym- bolista francia költészet nagy alakja volt (fonetikusan). 16. Men­ni, angolul. 17. h-val — gyógytea. 18. A Volokalamszki országút író­ja. 20. összeesik. 21. SEA. 22. Vonalzó, régiesen. 24. A bőrön keletkezett folytonosági hiány. 25. Kiss Nándor. 26. Angol miniszter- elnök volt. 28. Helyhatározó. 29. öreg katonák. 30. Megy, franciául. 32. Az idézet folytatása. 33. Felté­teles kötőszó. 34. Vissza: zenei hang. 36. Nem kicsi? 37. Pénzát­utaló — franciául. 38. Romániai folyó. 40. ...peráció — együttmű­ködés. 41. Cigánypénz! 42. Ké­mény, szláv nyelven. 44. Szöget jobb belátásra bír. (!!) 45. A föld­közi tenger egyik félszigete. 47. Gyors mozdulattal előragad. 48. A szabadságharc két ifjú harcosa az irodalom és tudomány területé­ről. nfes 1., 32. és függőleges 15. FÜGGŐLEGES: 1. A múlt század polgári Orosz- országának kedvenc írója volt, 2. A köznyelv szerint ezen terjednek a rádióhullámok. 3. ízes húspótló. 4. Vissza: sz-el ókori itáliai nép» volt. 5. Vissza: becézett női név. 6. IÉ. 7. Nagy Ferenc. 8. AÖC. 9. Halogén elem. 10. Spanyol Is- tenhozzád. 11. Magyar — oroszul. 15. A Rózsakereszt „őse“ egyben Szerb Antal híres regényének fő­hőse. 18. Megtölt. 19. A szabadba áhítozó. 22. Holt nyelv. 23. Idő­sebb nővér franciául, negyedik betűje é helyett o. 26. Bevezetés rövidítése. 27. NŐK. 31. Névelő­vel: női gallérdísz. 33. Gyorslefo­lyású — orvosi nyelven. 35. Visz: sza: Vegytan. 37. A zongorape­dagógia híres magyar mesteré volt (első kockában ketősbetű). 39. Igen régi hangszer neve volt. 41.. Mesziről látszik. 43. NIL 44. Ha­talmában van. 46. Az é betű latin írásmódja. 47. Kovács János. Egri Vörös Csillag: Május 4—8: Babaruhában. Egri Bródy: Május 4: Útban a karaván. Május 7—8: Kisdobos. Gyöngyösi Szabadság: Május 4—5: Útban a karaván Május 6—7: Az éjszaka lányai. Gyöngyösi Petőfi: Május 4—5: Halálugrás. Május 6—8: Az éjszaka lányai. Hatvani Vörös Csillag: Május 4—8: Egymillió-fontos bankjegy. '< Hatvani Kossuth: Május 4—8: Római lányok. ;; F üzesabony: Május 4—6: Eh'. Danwitz há­zassága. Május 7—8: Eltűnnek a kísér­tetek. Pétervására: Május 4—5: Utak és sorsok. Május 7—8: Scuderi kis­asszony. Heves: Május 4—6: Ha a világon min­denki ilyen volna. Május 7—8: Elárult szerelem. Sx ínháx műsora. Szombat, május 4. Egerben, este 7 órakor: öt perc boldogság. Vasárnap, május 5: Egerben, este 7 órakor: öt perc boldogság. Hétfő, május 6: Nincs előadás. Kedd, május 7: Egerben, este 7 órakor: öt perc boldogság (Arany-béri.).. Heves, este fél 8-kor: A mosoly országa. FizetGsendégszolgálat MÍTRÜFÖREBSIf A Heves megyei Idegenfor­galmi Hivatal az elmúflt na­pokban Mátrafüreden szállo­dát rendezett be, melyet a fi­zetővendégek rendelkezésére bocsájt. A most létrehozott szállodával a Mátrában is. megkezdődik a fizetővendég- szclgálat, ahol a jövő héten már megérkeznek az első ven­dégek. Befejezés előtt a dohánypalántálás A füzesabonyi járás dohány- termelő körzeteiben Besenyő- telken és Poroszló környékén több, mint négyszáz katasztrá- lis holdon ültetnek dohányt a [termo'.őszövetkezetek és az »egyéni gazdák. A gondosan el- «készített szabadföldben már ♦ járásszerte ültetik a gyepkoc- jkákban nevelt palántákat. A kedvezően jól megázott föl­dekben eddig több, mint egy­millió palántát ültettek ki. A járás gazdái az idén ugyan né­hány holddal kevesebb do­hányt termelnek, mint tavaly, de a müßt évi terméshozamot így is biztosítani akarják. A füzesabonyi Szabad Nép Tsz tagjai tizenkét mázsás holdan- kénti termésre kezdeményez­tek mozgalmat, mely már is nagy visszhangra talált. A be­senyőtelki Béke útja tsz, mely öt hold dohányra szerződött, elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez. A poroszlót Haladás tsz tagjai három holdról legalább harmincöt mázsa dohányt akarnak elér­ni. A nagy szakértelemmel rendelkező dohánykertészek most minden alkalmat megra­gadnak, hogy a melegágyak­ban nevelt szép palántákat mi­előbb kiültessék a szabadba és tizenkettedikére befejezzék a palántálást. Varrni-tudó háziasszonyokat BEDOLGOZÁSRA (vidékieket is) magasabb munkabér mellett felveszünk. Jelentkezés: Eger, Irgalmas-u. 6. Kötő-Háziipari Szövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents