Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-20 / 31. szám

4

C J ÜTŐN

1957. április 20. szombat

A BOLYGÓK KIALAKULÁSA

A Földünkhöz közeledő távoli égi vándor, az üstökös sok ember tekintetét vonza e napokban az ég felé. A csillagok fénylő pontjainak szemlélése közben sok embernek nem jut eszébe, hogy azok mind-mind óriási izzó gömbök, oilyanok, mint a mi napunk. Csak nagy távolságuk m.att látjuk picinek és halvány fényűnek őket. Sok közülük jóval nagyobb és jóval tüzesebb a Napnál is.

De vannak olyan „csillagok” is, melyek egyáltalán nem izzók, sőt egészen hasonlóak Földünkhöz, mint például a Mars és a Vénusz — gondolják egyesek.

Ezek azonban nem is igazi csillagok, hanem a Nap körül keringő, nála jóval kisebb és hideg ég'testek: bolygók.

(Ezek sorrendben: Merkur,

Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz. Uránusz, Neptunusz és Plútó.) A Nap fénye 300 ezer km-es másodpercenkénti sebességgell, már né- hány óra alatt elérkezik a legtávolabbi bolygóhoz is, de több, mint 4 évig tartó szakadatlan rohanással jut el a legközelebbi „naptársig”, azaz igazi csillagig.

Hogyan keletkezett a Nap körül a bolygórendszer, s van- e ilyen más csillag körül is? Az előbbi kérdésre először Kant német és Laplace francia tudós próbált felelni. Szerintük a mai naprendszer helyén óriási izzó gáztömeg volt először, mely lassan forgott. Fokozatos lehűlése miatt ösz- szezsugorodctt, de ennek következtében forgása egyre gyorsabb lett. (Próbáljuk k;: dldalra kinyújtott kézzel fo>- rogjunk sarkunkon, s kezünket hirtelen húzzuk be. Forgásunk meggycrsúl.) A gyors forgás következtében a centrifugális erő kisebb-nagyobb részeket szakított ki a nagy gáz- görrb széléről. Ezek tovább hűlve összesűrűsödtek, megszilárdultak, így hozták létre a bolygókat. A központi tömb Ősszesűrűsödve a Napot alkotja, mely még ma sem hült ki teljesen.

Ez az elmélet még néhány éve is szerepelt tankönyvekben, noha a fizikusok már régebben kimutatták lehetetlenségét. A mechanika törvényeiből le lehet vezetni, hogy ilyen kialakulás esetén a Nap közelében lévő bolygóknak kellene a nagyobbaknak ílenniök, holott a valóságban fordítva van. A Napnak pedig sokszorosan nagyobb sebességgel kellene forognia, mint ahogy valójában forog. Mégis tanítottuk ezt az elméletet, mert a legutóbbi idők.g nem sikerült jobb magyarázatot találni a bolygók kialakulására. A későbbi próbálkozások (Hoyle, Jeans és mások) inkább különlegesek, mint észszerüek voltak.

Végre 1951-ben, majdnem egy évtizedes kutatás után O. J. Smidt szovjet akadémikus nyilvánosságra hozta kozmo- góniai elméletét, amely mai tudásunk szerint a legjobban írja le a bolygók kialakulását.

Ö abból a —I csillagászok által ismert — tényből indul ki, hogy a csillagok közötti térben sok helyen óriási kiterjedésű sötét anyagtömegek helyezkednek el. Bebizonyosodott, hogy ezek sok-sok apró, porszem, gombostűfej, borsószem nagyságú részecskékből állnak, melyek rendszertelen mozgással kavarognak.

Valamikor régen a Nap egy ilyen sötét , köd” szélén rohant el, s vonzóerejével nagy mennyiségű részecskét ragadott el, melyek mint millió pici bolygó keringtek teljes összevisszaságban a Nap körül. A részecskék között is működött a tömegvonzás, így fokozatosan nagyobb és nagyobb gömbökké tömörültek össze. E gömbök nagyobb vonzóereje „összesöpörte” a még egyedül kóborló részecskéket. Az így kialakult nagy gömbök a bolygók, s ezek egyike Földünk.

Ezt az elméletet matematikailag kidolgozva, jó magyarázatot kapunk a naprendszer főbb jellegzetességeire: a bolygók nagyjából azonos keringési síkjára, az azonos keringési irányra, a külső bolygók nagyobb méreteire stb.

De ez az elmélet nem magyarázza meg, honnan van a Föld belső melege — mondhatják egyesek. A felelet könnyű: a részecskék összetö- mörülése ütközésekkel jár, a „kész” Föld pedig saját tömegeinek nyomása alatt ösz- szezsugorodott. Ez i mindkettő hőfejlődéssel jár. De ma már tudjuk, hogy a belső meleg legnagyobb része a földben elég nagy mennyiségben található rádióaktív elemek bomlásából származik.

A Föld ismert rétegződése, tudniillik, hogy a középpont felé haladva egyre nehezebb elemeket találunk többségben, csak később fokozatosan alakult ki. Hasonlóan ahhoz, mintha egy pohárban olajat és vizet keverünk össze, azaz különböző nehézségű cseppek keverékét hozzuk létre, egy idő múlva a könnyebb olaj összefüggő rétegben helyezkedik el a víz színén.

A Snvdt-féle elmélet tehát jól egyezik a bolygók megfigyelt külső és belső sajátosságaival, s ma már a haladó tudósok legnagyobb része elfogadja.

A bolygók keletkezésének problémája még sok megoldatlan részletkérdést tartalmaz, de a kutatók egyre pontosabb leírását adják ennek a senki által nem észlelt folyamatnak. Ez újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a tudományos megismerés lehetőségei határtalanok.

VINNAY ISTVÁN, a TTTT fizikai szakoszt. tag<a.

Egri Vörös Csillag:

Április 20—24: Don Juan.

Egri Bródy:

Április 20—24: Dr. Danwitz házassága.

Gyöngyösi Szabadság:

Április 20—24: Jelentéktelen

emberek.

Gyöngyösi Petőfi:

Április 20—24: Eltüsszentett birodalom.

Hatvani Vörös Csillag:

Április 20—22: Az én felelősségemre.

Április 23—24: Vízkereszl. Füzesabony:

Április 20—22: Azokban a napokban.

Április 23—24: Párizs és a tavasz.

Sxínhás műsora

Április 20. szombat:

Egerben, este 7 órakor:

A mosoly országa (bérletszünet). Füzesabonyban: este 7 órakor: A kaméliás hölgy.

Április 21, vasárnap:

Egerben, este 7 órakor:

A mosoly országa (bérletszünet).

Poroszló, este 7 órakor:

A kaméliás hölgy.

Április 22, hétfő:

Egerben, este 7 órakor:

A mosoly országa (bérletszünet).

Április 23, kedd:

Nincs előadás.

FILM:

Hl A VILÁGON MINDENKI ILTEN VOLNA

— Az idén két és félmillió hektoliter sört gyártanak. Az aüapanyag kellő mennyiségben rendelkezésre áll. A felszabadulás óta az idén először megkezdték a nagyobb szesztartalmú Dorter sör gyártását.

— Évről-évre nagyobb tért hódít a vegyszeres gyomirtás. A megye tsz-i és egyéni gazdái eddig majd 8000 holdra kötöttek szerződést, a gnön- gyösi Növényvédő Állomással■ A tervek szerint ezévben körülbelül 10 ezer holdon végeznek vegyszeres gyomirtást.

— A boripar régóta hiányzó borfajtával bővíti a választékot. Húsvétra forgalomba, kerül hétdecis üvegekben a kitűnő zamatu tokai édes furmint.

—■ Az Unicum Likőrgyár egydecis üvegekben italkülönlegességeket cherryt, bonbon meggyet, barackpálinkát hoz forgalomba.

— Fehérkönyvet ad ki a közeli napokban az MSZMP Heves megyei intéző bizottsága és a megyei tanács. A könyv ismerteti majd az ellenforradalmi csoportok garázdálkodásait. az egri. a kápolnai, a recski, füzesabonyi eseményeket.

— KIÁLLÍTÁS nyílt a Pedagógiai Főiskola dísztermében április 17-én, Jean Effel rajzaiból. A kiállítás megtekinthető április 29-ig mindennap de. 10—1, és du. 4—7 óra között.

— Mégegyszer annyi gyógyhatású Parádi víz kerül forgalomba ezévben, mint 1956- ban. A parádi forrás mellett ugyanis újat találtak, vizét ugyancsak fél és egy literes üvegekben palackozzák.

— KLUBESTET tartottak április 17-én este 8 órakor a

TTIT-klubban Hanglemezekkel, sakkal, kártyával és folyóiratokkal szórakoztak a vendégek.

— Czóbel Béla festőművész

műveiből kiállítást nyílt a párizsi Galéria Zak termeiben. A magyar művész képei iránt igen nagy az érdeklődés a francia főváros művészeti és műkedvelő körében.

— A baráti látogatásra Kár- pát-Ukrajnába utazott magyar ifjúsági küldöttség visszaérkezett hazánkban. A küldöttség több ipari vállalatot, üzemet látogatott meg, mindenütt nagy szeretettel fogadták őket.

Ha valaki részéről nem várt emberséget, becsületességet, segíteni akarást tapasztalunk, sokszor még magunk is megjegyezzük: jó lenne, ha mindenki ilyen volna. Bizony, a XX. század rohanó embere, a világháborúkat átéltek hozzászoktak már a közömbösséghez, nemtörődömséghez. És milyen örvendetes azt hallani, hogy különböző országok, sőt világrészek lakói, másmás foglalkozásúak, világné- zetüek fognak össze, bajbajutott embertársaik megmentésére. Ilyen esetről szól a „Ha a világon mindenki ilyen volna“’ című francia film.

Nyílt tengeren, egy francia halászhajó legénységét betegség támadja meg. Orvos sincs velük. Hosszas próbálgatás után a kapitánynak sikerül összeköttetést teremteni egy afrikai helységgel, melynek orvosa a rádión közölt adatok alapján húsmérgezést állapít meg. A betegeket csak az idejében beadott szérumoltás mentheti meg. Megkezdődik

az izgalmas mentési akció, a fél világon át, hogy a Párizsban szerzett szérumot mielőbb eljuttathassák a halálveszedelembe. Segít a bánatos fiatal párizsi özvegy, a szinte még gyermek technikus, a háborús vak. a trópusi orvos, a szovjet hadsereg tisztje és az amerikai pilóta. Sok akadály és nehézség után mégis sikerült a szinte már lehetetlennek látszó, — hogy a gyógyszer időben megérkezik.

A „Félelem bére" című filmből ismert Henri — Georges Clouzot írta a film forgatókönyvét. Szereplői között nincs ismertebb sztár, de minden alakítója igaz, hű. Kicsit sok a véletlen, a nem várt akadály, de a film utolsó kockájáig érezzük azt a törekvést, amely bizalmat ad a nézőnek, hogy vannak még ilyen emberek és mindenkinek ilyennek kéne lennie.

Bemutatja a Gyöngyösi Szabadság filmszínház április 25. május 1. között.

Házy Erzsébet,

Fekete Pál,

Farkas Anna,

Göndöcs József,

Madarassi Albert

operaházi művészek

opera és operett ária és dalestje

Húsvét vasárnap este 7 órakor a Szakszervezeti Kultúrotthonban

KAVICS A FUTBALL-BÍRŰ... ími FÖLDI KALAND

(RÉGI DlAKTÖRTÉNETEK)

Besenyőfalva után Tápióha- lom volt útjuk következő állomása, ahol a jómódú Cserepeséknél szálltak meg. A kastélyszerű lakásban — mondanom sem kell — igen jól érezték magukat.

A napok ott is úgy teltek- múltak, mint Besenyőfalván, csak az arcok, az ételek íze, a borok zamata változott és —■ Cserepes Karcsi szüleit nem sikerült „megvigasztalni”. Hiába vette elő Kavics legékesebb szólását, az öreg Cserepes e szavakkal intette le:

— Ugyan fiam, ismerem én már az ilyen figurákat, én is voltam diák.

Cserepes Karcsi egyébként vezetőségi tagja volt a TFK- nak. azaz a Tápióhalmi Futball Körnek, mely futball kör mindig nagy csatákat vívott riválisával, a Tápiógerezdi SC csapatával. Karcsi elhatározta, hogy barátai tiszteletére vasárnapra is meghívják a tápióge- rezdieket, hadd lássák Tepsiék, hogy milyen fejlett sportélet folyik Tápióhalmon.

S mivel Cserepes Karcsi is meg volt kenve minden hájjal és kész volt minden huncutságra, a TFK vezetődnek, játékosainak elhíresztelte: egy vizsgázott futballbíró tartózkodik náluk. Persze a lépre ment tápióhalmiak nagyon megörültek e rendkívüli hímek és elhatározták: felkérik Kavics

János bíró urat (mert őt pé- cézte ki Cserepes) a vasárnapi mérkőzés levezetésére.

Este a korcsmában gyülekezett Tápióhalom színe-virága és hát ugye Kavicsék sem hiányozhattak, előkelőén üldögéltek egy asztalnál.

Egyszer csak eléjük lépett három férfi. Illedelmesen köszöntötték a „városi” urakat, jó szórakozást kívántak, majd az egyikük igen komolyan megszólalt:

— Kavics János urat keresnénk:

Kavics meglepetten figyelt fel és csodálkozva válaszolt:

— Én volnék az, mivel szolgálhatnék az uraknak?

— Hát, — húzakodtak elő a sportvezetők — nagyon szeretnénk, ha vasárnap levezetné a TKF—TSC mérkőzést. Legalább egyszer már igazságos és mintaszerű bíráskodást látnának Tápióhalmon — fűzték hozzá a kérelemhez és Kavics — bár életében sem volt bírói síp a szájában* .meccset is alig látott egyet-kettőt, hiúságától vezérelve, vállalta a bíráskodást.

— Aztán nem sajnálnánk Mikor pedig a hazai csatáéin egy kis hordó sört a bíró rok véletlenül eljutottak a ven- úrtól, ha legyőznénk a TSC-t— dégek kapujáig, —■ habozás mondták a sportvezetők, és nélkül 11-est ítélt, hunyorítottak egyet a szemük- No, ezt már nem tudták tokéi, mivel látták, hogy Kavics vább nézni a gerezdiek, be romilyen előzékeny, no meg lát-hantak a pályára és űzőbe vetták Kavics előtt a kiürült poharak sokaságát is.

Vasárnap délutánra Kavics felvette Cserepes klottnadrág- ját, fehér ingét, nyakába akasztotta a cserkészsípot és Sarkantyúséktól követve, kivonult a közeli pályára.

— Éljen a bíró — hangzott innen is, onnan is a két csapat szurkolóinak a szájából és Kavicsnak dagadni kezdet melle.

Sorsoltak, éljeneztek, majd Kavics jelt adott a mérkőzés megkezdésére.

Az első gólhelyzet mindjárt a tápióhalmiak kapuja elölt adódott, de Kavics lefújta az akciót.

— Opszid — jelentette ki fölényesen és a játék tovább folytatódott.

A sokkal jobban játszó tá- piógerezdieknek már gólokkal kellett volna vezetniök, de Kavicson megtört minden próbálkozásuk. A gerezdi drukkerek ordítoztak, szidták a bírót, mint a bokrot, a játékosok? idegesen reklamáltak, az „opszid”-dal operáló Kavicsnál (ezt az egy futball műszót ismerte), de hasztalan.

ték a sípját eldobva menekülő Kavicsot.

Cserepesék egymást támogatták a nevetéstől, miközben Kavics eltűnt üldözői elől.

A mérkőzés után aztán minden jóra fordult. Kavics bíró megkapta a kis hordó sört, — amit a társaság jó egészséggel

— no meg egy kis segédlettel

— egy cseppig elfogyasztott.

Akkor határozták el, hogy

Tápióhalomról Pestre utaznak és ezzel befejezik kőrútjukat.

Úgy is történt. Másnap reggel felültek a vonatra, és a kora délután már a budai kiskocsmákban találta Kavicsékat, a- k;k estére jól elázva — néhány fillérrel a zsebükben — kezdtek csak tanakodni: mi tévők legyenek? Hol töltsék az éjszakát?

Végül is Sarkantyús mentette meg a helyzetet, mondván: neki Angyalföldön lakik egy agglegény nagybátyja, aki termény kereskedő, és biztosan lesz hely nála alvásra.

Felszálltak a villamosra és elmentek a Lehel útig, onnan gyalog folytatták útjukat Angyalföld belseje felé. Mivel egy kük sem tudta, merre van a Szent László utca — igyekeztek ezt a kései járókelőktől megtudni. Persze csak igyekeztek mert a járókelők tisztában voltak azzal, hogy éjszaka Angyalföldön 5 fiatalemberrel ta- ’álkozni álmoskönyv szerint is rosszat jelent és gyorsan kikerülték őket.

Azért valahogy mégis adataiéi tak és miután félórai dö- römbölés és kapu-rugdosásra sem nyitottak kaput — egyenkint átmásztak a kerítésen, — majd belefúrták magukat a raktárban talált illatos szénába és elaludtak.

Hajnalban arra ébredtek, hogy fáznak, mire az udvaron hatalmas tüzet raktak szénából és amellett melegedtek.

Ekkor váratlanul kinyílt a kapu és belépett rajta a nagybácsi. Az első pillanatban föld- begyökeredzett a lába, a másodikban nagyon ordított:

— A vakapátokat, kölykök, eltüzelitek, amiből élek?!

Majd megenyhülten folytatta:

— No, azért kerüljetek beljebb. Éppen most érkeztem meg Besenyőfal várói, van ám a csomagban jóféle enni és innivaló!

Hát lehetett ellentállni ilyen csábításnak? Nem Kavicsék bevonultak a konyhába kortyolgattak a kisüsti pálinkából, majd nekikezdtek az evésnek.

Utána átvonultak a szomszédban lévő zöldkerítéses kocsmába, ahol kugli-pálya is volt és néhány pohár sör után már vígan gurult a golyó könyörtelenül leütve lábukról a bábukat. : 1

A kuglizó közben benépesedett, s a tudásukról híres angyalföldi kuglisok fitymáló megjegyzésekkel kísérték Sarkantyús dobásait (ő volt a társaság legjobb kuglizója), mire ő hirtelen felajánlott egy pénzes partit.

Az angyalföldiek kaptak az alkalmon és elkezdődött a nemes vetélkedés. Sankantyús eleinte „vándlikat” dobott, később azonban — mikor az angyalföldiek vérszemet kaptak

és emelték a tételt — ragyogó „zsinór-dobásokat” mutatott be és tekintélyes összeget nyert. Meg volt hát az útiköltség hazáig.

Négyen haza is utaztak. Kavics azonban ottmaradt és egész éjszaka csavargóit, ivott, majd reggel telefonon találkozót beszélt meg Erzsébeten lakó sógorával.

A sógor meg is jelent, Kavics rendelkezésére bocsátotta a ,.becsszó”-ra kölcsönkért pénz (mert erről volt szó), aztán elbúcsúztak egymástól.

Kavics, zsebében a pengőkkel — remekül érezte magát, kitűnő hangulatban járt-kelt és ez a hangulata egészen az utolsó fillérig tartott, de ekkor már ismét hajnalodott...

Reggel újból felhívta hát a sógort, hogy azonnal jöjjön, — mert nagyon rosszul van, nem tudott haza sem utazni.

És jött a sógor. Nem szólt az egy szót sem. csak galléron ragadta az áf.tala nagyon Is jól ismert Kavicsot, felugrott vele egy villamosra, amely egészen a Keleti pályaudvarig járt. Ott leszálltak, a sógor megváltotta a jegyet Egerig, majd e szavakkal fordult Kavicshoz:

— Itt. a jegyed, gyönyörűség, mars haza, mert ha mégegyszer Pesten talállak, cipóra verem a képedet!

Kav'cs — mit volt mit tenni — felült a vonatra, hazabum- lizott és ezzel véget ért a közel két hetes körutazás.

SOMODY JÓZSEF