Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)
1957-04-20 / 31. szám
1957. április 20. szombat Ü J ÜTŐN 5 Egy nap a munkaközvetítőnél (Folytatás az 1. oldalról). 1957 január 14-én szervezték meg az egri városi munkaközvetítő hivatalt, azóta 906 ember jelentkezett munkáért. Az elmúlt két és fél hónap alatt 505 embert közvetítettek ki munkára. Jelenleg 401 munkanélkülit tartanak nyilván, ebből 78 férfi, a többi niő. Jelenleg 80 munkást kérnek különböző helyekre, sajnos csak férfiakat, s alig egykét helyen nőt. A munkanélküli 78 férfinek tehát van helye, illetve volna, azonban nem fogadnak el válogatás nélkül minden helyet, van, aki például nem megy ki a Fi- nomszerdlvénygyárba, mert... A családfenntartó férfiak révbe jutottak. De nagy probléma van a nőknél. Igaz ugyan és ezt sem szabad elhallgatni, hogy családfenntartó nő ezek között mindössze vagy ötven van, de ha csupán egy volna, aki egyedül tartja el gyermekét, már azt is nagyon számba kell venni. A munkaerő gazdálkodásnál nincs is hiba. Igyekeznek azokat kiközvetíteni első sorban, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. De itt következik a munkaközvetítés egyik nagy problémája, az, hogy az üzemek, az esetek legnagyobb részében név szerint kérik ki a dolgozót. Érthető is, ha például egy-egy szakmunkásról van szó, akit ismernek az üzemben, tudják azt, hogy jól •dolgozik, gyakorlott. Tehát az üzem jól jár vele. De nem csupán szakmunkásokat kérnek ki így. Hadd mondjak el példának egyetlen esetet, ami ott játszódott le a szemem előtt. A Vendéglátóipari Vállalattól jött át egy nő, hogy közvetítsék ki, mert ő már megegyezett velük, hogy felveszik. Az illető, — nyilván szüksége van a pénzre, azért keresett munkát, — olyan családban él, ahol a hat családtag közül három keres. Ugyanakkor hónapok óta nem tud elhelyezkedni egy másik asszony, aki egyedül neveli három gyermekét, mert az ura elhagyta. Ugyebár, aki ismeri ezt a tényállást, azt mondja, természetes, hogy a három gyermekes asszonyt kell kiközvetíteni. Mindehhez még az is hozzátartozik, hogy abban a munkakörben, ahová kérték, egyformán nem dolgozott egyik sem. A hivatal vezetője, aki ismerte mind a két asszony helyzetét úgy döntött, hogy a három gyermekes anyát közvetíti ki. Egy fél óra múlva a munkahely vezetője maga jött el vitatkozni, hogy nekik az kell, akit kértek. Hosszú vita következett, aminek nem lett semmi eredménye. Azaz a véA SZIKKADT földúton szinte hintázni látszik a szekér. S hogy a hasonlatban lehet valami igazság is, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a szekérderékban hanyatfekve édes- deden szunyókál Bocsi Mihály. Lelógó; pipától sárga bajúsza úgy kandikál ki az arcára tolt kalap alól, mintha az volna a tiszte, hogy figyelje a lovakat, jó irányba kccognak-e. Dehát a bajusznak ezen a téren sincs most semmi dolga, a két ló tudja már az utat, akár egyenest a városból is, nemhogy ezen a földúton, amely a mű- úttól visz a faluba. Nem is kerülhetnének se jobbra, se balra, mindenütt zöldelő tavaszi vetések, friss szántás, amely féltve őrzi még és világért se mutatja meg a hajnali fagyoknak a sárgahátú kukoricát A szekér tehát, mint valami kis csónak, a szántóföldek tengerében viszi, libegteti Bocsi Mihályt hazafelé. A városban volt, süldőt adott el, a kapott pénz a zsebét, a megivott áldomás a gyomrát melengeti, azért is tán, hogy így elszunyókált. Végtelen csend van most a határban, a vetés mindenütt letudva, a kapálásnak nincs még itt az ideje, hát háborítatlan kószálhatnak a nyu- lak, a madarak a messze nyúló földeken. BOCSI NAGYOT horkan álmában, a két ló azonnal megáll. Várnak, hogy mi lesz. Hogy megszűnt a hintázás, — Becsi is felriad, egy pillanatig gén lett. Mind a két asszonyt kikérték. S ez még a jobbik eset, mert így legalább mind a kettő munkához jutott. De az esetek többségében, nem ilyen az elintézés. Egyes vállalatok addig kilincselnek, amig sikerül elérni, hogy az általuk kért embert küldjék hozzájuk, aki esetleg nem olyan munkás, mint a másik, de előnye, hogy ismerősei vannak a vállalatnál. Ezt látják az emberek, azok, akik odajárnak nap, mint nap és terjed a hír, mint a futótűz, hogy ma csak az dolgozhat, akinek van hozzá protekciója. Sajnos a híresztelésnek annyiban van is alapja, hogy egyes vezetők visszaélve hatalmukkal kikényszerítik, hogy ismerőseik jussanak előbb állásba, így esik aztán meg, hogy dolgozik már olyan házaspár régen, ahol nincs gyerek, s ahol a férj fizetése is elég volna a két embernek, s nem jutott még állásba olyan, akinek a férje kevesebbet keres jóval, s három-négy gyermek ellátásáról kell gondoskodni. De a hibák, a problémák ellenére is, bátran merem állítani, másabb most az egész munkanélküli probléma, mint 10, vagy ne is mondjuk. 15,-20 évvel ezelőtt. Mert akad azért egy-két furcsaság is. Jól emlékszem, hogy milyen örömmel fogadtuk mi azt a munkahelyet, ami éppen jött. S mi a helyzet ma? Bizony sok ember úgy gondolja, hogy nem is egész ember, ha nem íróasztal mellett fog ülni. Míg beszélgettünk, bejött egy asz- szony, vagy lány, nem tudom. Odahajol a munkaközvetítő elvtársnőhöz, s kéri, hogy javítsa ki nála a bejegyzést, mert ő mégsem akar gyárba menni. Kerítsenek adminisztrációs munkát. De a másik talán még furcsább volt. Közölték vele, hogy van egy gyors- és gépíróra szükség a Fimomszerelvénygyár szakszervezeti bizottságánál. — Berva — húzta el egy kicsit a száját. Majd holnapig gondolkozom... Furcsa talán, de én ezekből az apróságokból azt a következtetést vontam le, hogy jóval túl vagyunk már a mélyponton, s ha egy-egy családnál még ma is okoz nehézséget, nagyon komoly anyagi gondokat, azért jóval köny- nyebb, hiszen a munkát keresők nagyobbik fele most már dlyan, aki azelőtt nem dolgozott, vagy ha igen, egy-két ember már dolgozik a családból. S ha nélkülözik is az asz- szony, vagy a nagylány fizetését, a megélhetés biztosítva van. Egy félnapig voltam látogatója az egri munkaközvetítő hivatalnak, s könnyebb szívvel jöttem ki. Mert találkoztam ugyan munkát kereső emberekkel, hallottam panaszkodni assszonyokat, de mégis mennyivel más volt ez, mint a — ne is menjünk messzire — az 1947-ben munkáért sorban álló emberek tömege. DEÁK RÓZSI Három és félmillió előleg a tsz tagságnak Megyénk termelőszövetkezeti gazdaságaiban az idén már több ízben volt előlegcsz- tás. A tervszerűen és okosan gazdálkodó tsz-ek három hónap alatt három és félmillió forintot osztottak ki munkaegység arányában. A legtöbb előleget azok a gazdaságok adják, amelyek az elmúlt hónapok eseményei alatt is szilárdan kiállták a próbát, meg- védték a közös vagyont és most a tavaszi napokban is van miből segíteni a tagságot. A megye egyik legnagyobb társasgazdaságának, a poroszlói Béke Tsz-nek százegy tagja például két ízben kapott előleget. A szép törzskönyvezett tehénállomány bevételéből 132 ezer forintot osztottak ki a végzett munka arányában. Az ugyancsak állatállományból pénzelő felnémeti Petőfi Tsz-ben hat forintot kapott minden munkaegységre a tagság. Ebben az évben egyébként már kilencven termelőszövetkezetben osztottak kisebb, nagyobb összegű előleget. Bevezették a gyógy- és üdülőhelyi díjat A kormány határozatot hozott, melynek értelmében napi két forint gyógy- és üdülői díjat kell fizetniük mindazoknak, akik a kijelölt gyógy- és üdülőhelyeken nem állandó lakosok. Nem kell a díjat fizetniük a gyermekeknek, a kórházba utáltaknak, és azoknak, akiket állami vállalat, vagy költGYURKÖ GÉZA: (Iltkäizk ségvetési szerv valamilyen munka elvégzésére küld ki az illető helyre. A díj az illetékes községi (városi) tanácsok bevételeit képezik. Az e címen befolyt összegeket kizárólag a gyógy- és üdülőhelyek fejlesztésére és fenntartására lehet felhasználni. svéti kábán néz a semmibe, aztán ijedten a zsebéhez kap, majd megnyugodva, nagyot nyögve feltápászkodik... — No, hát ti meg mit álltok? — csodálkozik rá hangosan a két fülét billegtető lóra. — Gyerünk, komák, mert üres a tarisznya — inti húzásra kedvenceit, s a szekér tevább- döcög a dűlőúton. Bocsi pipát húz elő, gondosan megtölti, rágyújt. .. Most meg aztán valami gőzösnek néz ki a szekér messziről, mert még füstje is van, szép bodor. Ül kényelmesen, megelégedetten, el-eljár a szeme a táblákon, kívülről tudja, melyik kié.. . az ott, az a nagy darab szép búza, az a szövetkezeté, az a frissen szántott, biztos kukorica ment belé. .. az meg Gazda sógoré... Hű, hegy azt mennyit húzták a neve miatt! Olyan szegény volt, hogy még talicskát is a szomszédból kért kölcsön... aztán az osztáskor földet kapott, most meg valóban jómódú ember hírében áll. . . Nini, de szép árpa, mennyit nőtt egy hét alatt is. Hiába, kellett az eső, csak már melegebb lenne egy kicsit... Biztos örül neki Tor- da Jani... Hirtelen, akaratlanul is egy kicsit melegebb lesz a szíve, a nagy nézgelődésbe... Itt, a ke- resztút mentán, egy kicsit beljebb, itt van az ő búzája... — másfélhold egy tagban, jó földben... Szép magas, súlyos búza lesz abból, ha az Isten is élteti, mert ő aztán mindent megtett, amit csak lehet, hogy búza legyen és ne ocsú. — Hóba, álljatok csak meg komák — szól rá hirtelen a lovakra, aztán már ugrik is le a szekérről. A gyeplőt ráakasztja a lőcsre, nyújtózik egyet, aztán rálépked a ke- resztút porára. Csak nem megy talán így el, hogy nem nézi meg ezt a búzát, a saját búzáját. A lovak összedugott fejjel, kényelmesen álldogálnak a szekér előtt, Bocsi meg szétvetett lábbal, kicsit összehunyorított szemmel vizsgálgatja a vetést. — Szép ez no... ember legyen, aki kivetnivalót talál benne... Talán meglesz rajta a huszonkét mázsa is — töpreng, miközben feljebb tolja az öreg, zsíros kalapot a fején. Annyi meglesz, egészen biztos ... ilyen búzának adni kell annyit... nem igaz? — kérdezi hangosan, aztán hogy semmi válasz nem jön a kérdésre, saját maga bólint helyeslőleg. Szakbizottságokat alakítanak a tsz-ek állatállományának megvizsgálására Pest, Nógrád, Borsod és Heves megye állattenyésztő szakemberei két napos értekezleten beszélték meg Egerben a négy megye állattenyésztésének helyzetét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. A tanácskozáson, melyet Mát- hé János, a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főigazgatóságának a vezetője irányított, több értékes javasVARJÚ CSAPAT kóvályog? a levegőben... most azt kezdi? figyelni. Azok meg nyilván az? embert nézik ott maguk alatt,? aki ott áll, abban a szép zöld^ mezőben, szürkén, bajszosán, és nem mozdulna az egy vilá-2 gért sem. Melyik únja meg? elébb — Bocsi-e vagy a varjúd csapat? Mert igaz, hogy nem? búzával élnek ezek a mada-? rak, de csak kárt tehetnek féregkeresésükben, makacskcdikS Bocsi, s figyel merően, a madarak meg köröznek, kárognak,? s nem mennek az Istennek sem? odébb... Pedig nem is messze, igen, a madaraknak csak egy? huss... s ott a szövetkezeti? föld, vagy ötven hold búza egy? tágban... De ezeknek csak ez? a másfélhold kell, fene belé-? jük — mérgelődik magában? Bocsi, mert menne már... Vé-\ gül is megdühösödig, fogja a< kalapját, rikolt egy nagyot, s a< kalap felröppen a levegőbe, —< mintha maga is szárnyra kelne.j A varjak ijedt károgással rebbennek tova, a váratlan és ismeretlen ellenségtől. Bocsi? meg jóízűen elmosolyodik a? bajsza alatt... — No... hiába vagytok? olyan öregek csak túljártam? az eszeteken, — s megelége-j detten teszi vissza gyérülő hajára a levegőt járt kalapot... AZTÁN A SZEKÉR zörög? tovább az úton, a távolról inte-j gető falu felé s a végtelenbe-; nyúló földek felett ismét aj csend veszi át az uralmát. lat és határozat született. A résztvevők megállapították, hogy az elmúlt hetek eseményei alatt a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek szenvedtek legnagyobb kárt. Az állatállományuk például 50 százalékkal csökkent. A tsz-ek állatállományának a felülvizsgálására röviden szakbizottságokat hoznak létre. Ezek a bizottságok megvizsgálják majd, hogy milyen körülmények között csökkent a tsz-ek jószágállománya és ahol törvénysértéseket tapasztalnak, ott megteszik a szükséges intézkedéseket, azokban a tsz-ekben, ahol a tagság többségének az akaratára váltak meg a jószágoktól, ott javasolni fogjuk azok visszaállítását. Határozat született többek között arról is, hogy a minőségi tenyésztés érdekében a jövőben nagyobb feladatokat adnak a mesterséges megtermékenyítő állomásoknak. Az állatbetegségek leküzdése és megakadályozása érdekében is fokozottabb óvóintézkedéseket tesznek. Heves megyében például ebben az évben 700.000 forintot fordítanak a vizes legelők lecsapolására, mellyel a veszedelmes májmételykór terjedését akadályozzák meg. Hogyan lehet beszerezni rézgálicot A inegye, illetve községek réz- gálic ellátását a szőlő- és a gyümölcsterület arányában biztosítják, ezért lehetőleg minden termelő a helyi földművesszövetkezeti, vagy állami kiskereskedelmi boltban igyekezzék beszerezni a rézgálicot. A szőlő és gyümölcsös nagyságához a községi tanács igazolást vagy utalványt ad ki, a kiskereskedelem csak annak ellenében szolgáltathatja ki a rézgálicot. A háztáji gyümölcsfák és lugasszőlök permetezéséhez igazolás nélkül is adnak ki rézgálicot,--- ill H fé l kilótól, egy kilóig terjedő mennyiségben. Tekintettel az import rézgálic folyamatos érkezésére, a kiskereskedelem az egész rézgálic mennyiséget két, illetve három részletben bocsátja a gazdák rendelkezésére. Megyénkben az első rézgálic permetezéshez szükséges rézgálicot '23-án kezdik kiosztani. A gazdáknak kimutatást kell kérni a tanácstól a szőlőterület nagyságára vonatkozólag és oltvány szőlőre lő, direkt termőre 8 kiló rézgálicot adnak a Kisker boltok. „SZESZTESTVÉREKNEK“ •— Badacsonyban négyezer palackot töltenek meg, 1954-es évjáratú, 13 fokos olaszrizling- gel és 12 fokos furminttal. — Szöregen korszerű szeszfőző üzemet létesítenek. Az üzem 12 nagyteljesítményű le- párolóval dolgozik, két műszakban, napi 1000 liter szeszesitalt főznek. — A kecskeméti Borforgalmi Vállalat a jövőben palackozva hozza forgalomba a híres alföldi borukat. Tervek szerint negyedévenként 200 hektoliter bort palackoznak. — Az idén csaknem 20 ezer hektoliter tájjellegű fajbort palackoznak. Köztük édes szamorodni, bikavér, villányi vörös, ceglédi ezerjó, kikőrösi kadarkát és szemelt rizílinget. — Szolnok megyében évtizedek óta nem főztek annyi pálinkát, mint az idén. A főz- dék tavaly, június óta állandóan teljes kapacitással dolgoznak, mintegy 8200 hektóliter pálinkát főztek eddig.
