Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-20 / 31. szám

1957. április 20. szombat Ü J ÜTŐN 5 Egy nap a munkaközvetítőnél (Folytatás az 1. oldalról). 1957 január 14-én szervez­ték meg az egri városi mun­kaközvetítő hivatalt, azóta 906 ember jelentkezett munkáért. Az elmúlt két és fél hónap alatt 505 embert közvetítettek ki munkára. Jelenleg 401 munkanélkülit tartanak nyil­ván, ebből 78 férfi, a többi niő. Jelenleg 80 munkást kér­nek különböző helyekre, saj­nos csak férfiakat, s alig egy­két helyen nőt. A munkanél­küli 78 férfinek tehát van he­lye, illetve volna, azonban nem fogadnak el válogatás nélkül minden helyet, van, aki például nem megy ki a Fi- nomszerdlvénygyárba, mert... A családfenntartó férfiak révbe jutottak. De nagy prob­léma van a nőknél. Igaz ugyan és ezt sem szabad el­hallgatni, hogy családfenntar­tó nő ezek között mindössze vagy ötven van, de ha csu­pán egy volna, aki egyedül tartja el gyermekét, már azt is nagyon számba kell venni. A munkaerő gazdálkodásnál nincs is hiba. Igyekeznek azo­kat kiközvetíteni első sorban, akiknek a legnagyobb szüksé­gük van rá. De itt következik a munkaközvetítés egyik nagy problémája, az, hogy az üze­mek, az esetek legnagyobb ré­szében név szerint kérik ki a dolgozót. Érthető is, ha pél­dául egy-egy szakmunkásról van szó, akit ismernek az üzemben, tudják azt, hogy jól •dolgozik, gyakorlott. Tehát az üzem jól jár vele. De nem csu­pán szakmunkásokat kérnek ki így. Hadd mondjak el pél­dának egyetlen esetet, ami ott játszódott le a szemem előtt. A Vendéglátóipari Vállalattól jött át egy nő, hogy közvetít­sék ki, mert ő már megegye­zett velük, hogy felveszik. Az illető, — nyilván szüksége van a pénzre, azért keresett mun­kát, — olyan családban él, ahol a hat családtag közül há­rom keres. Ugyanakkor hóna­pok óta nem tud elhelyezked­ni egy másik asszony, aki egyedül neveli három gyerme­két, mert az ura elhagyta. Ugyebár, aki ismeri ezt a tényállást, azt mondja, termé­szetes, hogy a három gyerme­kes asszonyt kell kiközvetíte­ni. Mindehhez még az is hozzá­tartozik, hogy abban a mun­kakörben, ahová kérték, egy­formán nem dolgozott egyik sem. A hivatal vezetője, aki ismerte mind a két asszony helyzetét úgy döntött, hogy a három gyermekes anyát köz­vetíti ki. Egy fél óra múlva a munkahely vezetője maga jött el vitatkozni, hogy nekik az kell, akit kértek. Hosszú vita következett, aminek nem lett semmi eredménye. Azaz a vé­A SZIKKADT földúton szin­te hintázni látszik a szekér. S hogy a hasonlatban lehet valami igazság is, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a sze­kérderékban hanyatfekve édes- deden szunyókál Bocsi Mihály. Lelógó; pipától sárga bajúsza úgy kandikál ki az arcára tolt kalap alól, mintha az volna a tiszte, hogy figyelje a lovakat, jó irányba kccognak-e. Dehát a bajusznak ezen a téren sincs most semmi dolga, a két ló tudja már az utat, akár egye­nest a városból is, nemhogy ezen a földúton, amely a mű- úttól visz a faluba. Nem is ke­rülhetnének se jobbra, se bal­ra, mindenütt zöldelő tavaszi vetések, friss szántás, amely féltve őrzi még és világért se mutatja meg a hajnali fagyok­nak a sárgahátú kukoricát A szekér tehát, mint valami kis csónak, a szántóföldek ten­gerében viszi, libegteti Bocsi Mihályt hazafelé. A városban volt, süldőt adott el, a kapott pénz a zsebét, a megivott ál­domás a gyomrát melengeti, azért is tán, hogy így elszu­nyókált. Végtelen csend van most a határban, a vetés min­denütt letudva, a kapálásnak nincs még itt az ideje, hát há­borítatlan kószálhatnak a nyu- lak, a madarak a messze nyú­ló földeken. BOCSI NAGYOT horkan ál­mában, a két ló azonnal meg­áll. Várnak, hogy mi lesz. Hogy megszűnt a hintázás, — Becsi is felriad, egy pillanatig gén lett. Mind a két asszonyt kikérték. S ez még a jobbik eset, mert így legalább mind a kettő munkához jutott. De az esetek többségében, nem ilyen az elintézés. Egyes vállalatok addig ki­lincselnek, amig sikerül elérni, hogy az általuk kért embert küldjék hozzájuk, aki esetleg nem olyan munkás, mint a másik, de előnye, hogy isme­rősei vannak a vállalatnál. Ezt látják az emberek, azok, akik odajárnak nap, mint nap és terjed a hír, mint a futótűz, hogy ma csak az dolgozhat, akinek van hozzá protekciója. Sajnos a híresztelésnek annyi­ban van is alapja, hogy egyes vezetők visszaélve hatalmuk­kal kikényszerítik, hogy isme­rőseik jussanak előbb állásba, így esik aztán meg, hogy dol­gozik már olyan házaspár ré­gen, ahol nincs gyerek, s ahol a férj fizetése is elég volna a két embernek, s nem jutott még állásba olyan, akinek a férje kevesebbet keres jóval, s három-négy gyermek ellátásá­ról kell gondoskodni. De a hibák, a problémák el­lenére is, bátran merem állíta­ni, másabb most az egész munkanélküli probléma, mint 10, vagy ne is mondjuk. 15,-20 évvel ezelőtt. Mert akad az­ért egy-két furcsaság is. Jól emlékszem, hogy milyen örömmel fogadtuk mi azt a munkahelyet, ami éppen jött. S mi a helyzet ma? Bizony sok ember úgy gondolja, hogy nem is egész ember, ha nem íróasztal mellett fog ülni. Míg beszélgettünk, bejött egy asz- szony, vagy lány, nem tudom. Odahajol a munkaközvetítő elvtársnőhöz, s kéri, hogy ja­vítsa ki nála a bejegyzést, mert ő mégsem akar gyárba menni. Kerítsenek adminiszt­rációs munkát. De a másik talán még furcsább volt. Kö­zölték vele, hogy van egy gyors- és gépíróra szükség a Fimomszerelvénygyár szakszer­vezeti bizottságánál. — Berva — húzta el egy ki­csit a száját. Majd holnapig gondolkozom... Furcsa talán, de én ezekből az apróságokból azt a követ­keztetést vontam le, hogy jó­val túl vagyunk már a mély­ponton, s ha egy-egy család­nál még ma is okoz nehézsé­get, nagyon komoly anyagi gondokat, azért jóval köny- nyebb, hiszen a munkát kere­sők nagyobbik fele most már dlyan, aki azelőtt nem dolgo­zott, vagy ha igen, egy-két ember már dolgozik a család­ból. S ha nélkülözik is az asz- szony, vagy a nagylány fizeté­sét, a megélhetés biztosítva van. Egy félnapig voltam látoga­tója az egri munkaközvetítő hivatalnak, s könnyebb szív­vel jöttem ki. Mert találkoz­tam ugyan munkát kereső em­berekkel, hallottam panasz­kodni assszonyokat, de mégis mennyivel más volt ez, mint a — ne is menjünk messzire — az 1947-ben munkáért sorban álló emberek tömege. DEÁK RÓZSI Három és félmillió előleg a tsz tagságnak Megyénk termelőszövetke­zeti gazdaságaiban az idén már több ízben volt előlegcsz- tás. A tervszerűen és okosan gazdálkodó tsz-ek három hó­nap alatt három és félmillió forintot osztottak ki munka­egység arányában. A legtöbb előleget azok a gazdaságok adják, amelyek az elmúlt hó­napok eseményei alatt is szi­lárdan kiállták a próbát, meg- védték a közös vagyont és most a tavaszi napokban is van miből segíteni a tagságot. A megye egyik legnagyobb társasgazdaságának, a porosz­lói Béke Tsz-nek százegy tag­ja például két ízben kapott előleget. A szép törzskönyve­zett tehénállomány bevételé­ből 132 ezer forintot osztottak ki a végzett munka arányá­ban. Az ugyancsak állatállo­mányból pénzelő felnémeti Petőfi Tsz-ben hat forintot kapott minden munkaegység­re a tagság. Ebben az évben egyébként már kilencven ter­melőszövetkezetben osztottak kisebb, nagyobb összegű előle­get. Bevezették a gyógy- és üdülőhelyi díjat A kormány határozatot hozott, melynek értelmében napi két fo­rint gyógy- és üdülői díjat kell fizetniük mindazoknak, akik a ki­jelölt gyógy- és üdülőhelyeken nem állandó lakosok. Nem kell a díjat fizetniük a gyermekeknek, a kórházba utáltaknak, és azoknak, akiket állami vállalat, vagy költ­GYURKÖ GÉZA: (Iltkäizk ségvetési szerv valamilyen munka elvégzésére küld ki az illető hely­re. A díj az illetékes községi (vá­rosi) tanácsok bevételeit képezik. Az e címen befolyt összegeket ki­zárólag a gyógy- és üdülőhelyek fejlesztésére és fenntartására le­het felhasználni. svéti kábán néz a semmibe, aztán ijedten a zsebéhez kap, majd megnyugodva, nagyot nyögve feltápászkodik... — No, hát ti meg mit áll­tok? — csodálkozik rá hango­san a két fülét billegtető lóra. — Gyerünk, komák, mert üres a tarisznya — inti húzásra kedvenceit, s a szekér tevább- döcög a dűlőúton. Bocsi pipát húz elő, gondosan megtölti, rá­gyújt. .. Most meg aztán vala­mi gőzösnek néz ki a szekér messziről, mert még füstje is van, szép bodor. Ül kényelme­sen, megelégedetten, el-eljár a szeme a táblákon, kívülről tudja, melyik kié.. . az ott, az a nagy darab szép búza, az a szövetkezeté, az a frissen szán­tott, biztos kukorica ment be­lé. .. az meg Gazda sógoré... Hű, hegy azt mennyit húzták a neve miatt! Olyan szegény volt, hogy még talicskát is a szomszédból kért kölcsön... az­tán az osztáskor földet kapott, most meg valóban jómódú em­ber hírében áll. . . Nini, de szép árpa, mennyit nőtt egy hét alatt is. Hiába, kellett az eső, csak már melegebb lenne egy kicsit... Biztos örül neki Tor- da Jani... Hirtelen, akaratlanul is egy kicsit melegebb lesz a szíve, a nagy nézgelődésbe... Itt, a ke- resztút mentán, egy kicsit bel­jebb, itt van az ő búzája... — másfélhold egy tagban, jó földben... Szép magas, súlyos búza lesz abból, ha az Isten is élteti, mert ő aztán mindent megtett, amit csak lehet, hogy búza legyen és ne ocsú. — Hóba, álljatok csak meg komák — szól rá hirtelen a lovakra, aztán már ugrik is le a szekérről. A gyeplőt rá­akasztja a lőcsre, nyújtózik egyet, aztán rálépked a ke- resztút porára. Csak nem megy talán így el, hogy nem nézi meg ezt a búzát, a saját búzá­ját. A lovak összedugott fej­jel, kényelmesen álldogálnak a szekér előtt, Bocsi meg szétve­tett lábbal, kicsit összehunyo­rított szemmel vizsgálgatja a vetést. — Szép ez no... ember le­gyen, aki kivetnivalót talál benne... Talán meglesz rajta a huszonkét mázsa is — töp­reng, miközben feljebb tolja az öreg, zsíros kalapot a fején. Annyi meglesz, egészen biztos ... ilyen búzának adni kell annyit... nem igaz? — kérde­zi hangosan, aztán hogy sem­mi válasz nem jön a kérdésre, saját maga bólint helyeslőleg. Szakbizottságokat alakítanak a tsz-ek állatállományának megvizsgálására Pest, Nógrád, Borsod és He­ves megye állattenyésztő szakemberei két napos érte­kezleten beszélték meg Eger­ben a négy megye állatte­nyésztésének helyzetét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. A tanácskozáson, melyet Mát- hé János, a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főigazgatóságának a vezetője irányított, több értékes javas­VARJÚ CSAPAT kóvályog? a levegőben... most azt kezdi? figyelni. Azok meg nyilván az? embert nézik ott maguk alatt,? aki ott áll, abban a szép zöld^ mezőben, szürkén, bajszosán, és nem mozdulna az egy vilá-2 gért sem. Melyik únja meg? elébb — Bocsi-e vagy a varjúd csapat? Mert igaz, hogy nem? búzával élnek ezek a mada-? rak, de csak kárt tehetnek fé­regkeresésükben, makacskcdikS Bocsi, s figyel merően, a ma­darak meg köröznek, kárognak,? s nem mennek az Istennek sem? odébb... Pedig nem is messze, igen, a madaraknak csak egy? huss... s ott a szövetkezeti? föld, vagy ötven hold búza egy? tágban... De ezeknek csak ez? a másfélhold kell, fene belé-? jük — mérgelődik magában? Bocsi, mert menne már... Vé-\ gül is megdühösödig, fogja a< kalapját, rikolt egy nagyot, s a< kalap felröppen a levegőbe, —< mintha maga is szárnyra kelne.j A varjak ijedt károgással reb­bennek tova, a váratlan és is­meretlen ellenségtől. Bocsi? meg jóízűen elmosolyodik a? bajsza alatt... — No... hiába vagytok? olyan öregek csak túljártam? az eszeteken, — s megelége-j detten teszi vissza gyérülő ha­jára a levegőt járt kalapot... AZTÁN A SZEKÉR zörög? tovább az úton, a távolról inte-j gető falu felé s a végtelenbe-; nyúló földek felett ismét aj csend veszi át az uralmát. lat és határozat született. A résztvevők megállapították, hogy az elmúlt hetek esemé­nyei alatt a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek szen­vedtek legnagyobb kárt. Az állatállományuk például 50 százalékkal csökkent. A tsz-ek állatállományának a felülvizs­gálására röviden szakbizottsá­gokat hoznak létre. Ezek a bi­zottságok megvizsgálják majd, hogy milyen körülmények kö­zött csökkent a tsz-ek jószág­állománya és ahol törvénysér­téseket tapasztalnak, ott meg­teszik a szükséges intézkedé­seket, azokban a tsz-ekben, ahol a tagság többségének az akaratára váltak meg a jószá­goktól, ott javasolni fogjuk azok visszaállítását. Határozat született többek között arról is, hogy a minő­ségi tenyésztés érdekében a jövőben nagyobb feladatokat adnak a mesterséges megter­mékenyítő állomásoknak. Az állatbetegségek leküzdése és megakadályozása érdekében is fokozottabb óvóintézkedéseket tesznek. Heves megyében pél­dául ebben az évben 700.000 forintot fordítanak a vizes le­gelők lecsapolására, mellyel a veszedelmes májmételykór terjedését akadályozzák meg. Hogyan lehet beszerezni rézgálicot A inegye, illetve községek réz- gálic ellátását a szőlő- és a gyü­mölcsterület arányában biztosít­ják, ezért lehetőleg minden ter­melő a helyi földművesszövetkeze­ti, vagy állami kiskereskedelmi boltban igyekezzék beszerezni a rézgálicot. A szőlő és gyümöl­csös nagyságához a községi tanács igazolást vagy utalványt ad ki, a kiskereskedelem csak annak elle­nében szolgáltathatja ki a rézgá­licot. A háztáji gyümölcsfák és lugasszőlök permetezéséhez igazo­lás nélkül is adnak ki rézgálicot,--- ill H fé l kilótól, egy kilóig terjedő mennyiségben. Tekintettel az import rézgálic folyamatos érkezésére, a kiskeres­kedelem az egész rézgálic mennyi­séget két, illetve három részletben bocsátja a gazdák rendelkezésére. Megyénkben az első rézgálic per­metezéshez szükséges rézgálicot '23-án kezdik kiosztani. A gazdák­nak kimutatást kell kérni a ta­nácstól a szőlőterület nagyságára vonatkozólag és oltvány szőlőre lő, direkt termőre 8 kiló rézgálicot adnak a Kisker boltok. „SZESZTESTVÉREKNEK“ •— Badacsonyban négyezer palackot töltenek meg, 1954-es évjáratú, 13 fokos olaszrizling- gel és 12 fokos furminttal. — Szöregen korszerű szesz­főző üzemet létesítenek. Az üzem 12 nagyteljesítményű le- párolóval dolgozik, két mű­szakban, napi 1000 liter sze­szesitalt főznek. — A kecskeméti Borforgal­mi Vállalat a jövőben palac­kozva hozza forgalomba a hí­res alföldi borukat. Tervek szerint negyedévenként 200 hektoliter bort palackoznak. — Az idén csaknem 20 ezer hektoliter tájjellegű fajbort palackoznak. Köztük édes sza­morodni, bikavér, villányi vö­rös, ceglédi ezerjó, kikőrösi kadarkát és szemelt rizílinget. — Szolnok megyében évti­zedek óta nem főztek annyi pálinkát, mint az idén. A főz- dék tavaly, június óta állan­dóan teljes kapacitással dol­goznak, mintegy 8200 hektóli­ter pálinkát főztek eddig.

Next

/
Thumbnails
Contents