Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)
1957-04-03 / 27. szám
1937. április 3. szerda Ü J ÜTŐN 9z ellenforradalom és a nemzeti függetlenség KÉTSÉGTELEN, hogy az ellenforradalmi erők eme tevékenységét döntő mértékben ■elősegítette a Nagy Imre kormányának a nemzeti függetlenséggel Kapcsolatos állásfoglalása is. Gondoljunk például arra, hogy egyoldalúan és jogtalanul felbontották a varsói szerződést, kinyilvánították i Magyarország semlegességét, j sőt a nemzetközi burzsoázia fegyveres beavatkozását kérték : a szovjet csapatok ellen. Ezek az állásfoglalások - minden jó- j zanul gondolkodó ember be- I láthatja - a szocialista táborból való kivonulás nagyon határo- j zott lépései voltak s megváló- l sulásuk nyugati függőséghez, j s ezzel kapitalista restauráció- j hoz vezetett volna. A Nagy Imre kormány e határozatainak helyességéről, vagy helytelenségéről egyesek még ma is szeretnek vitatkozni. Persze e vitákat elsősorban az ellenforradalmi elemek szítják, hazafias szólamokkal leplezve valódi gondolataikat és szándékaikat. Gondolkozunk azonban józanul, igazi szocialista módjára: nem a szocializmus ügyének elárulása volt-e kapitalista országok hadseregét hívni „segítségül" egy, az ellenforradalom ■ellen Mlépő szocialista ország hadserege ellen? S vajon a varsói szerződésből való kilépés, s ezzel együtt a , semlegeség” kinyilatkoztatása, más- •szóval a szocialista táborból való kiszakadás nem volt-e szintén végzetes a szocializmus ügyére nézve? Vakság, vagy árulás ilyen lépéseket tenni éppen akkor, amikor a nemzetközi reakció minden 'eddiginél élesebb támadást indított szocialista vívmányaink «lien. MAGYARORSZÁGON az 1956. október 23-át követő napokban olyan volt a belső helyzet, hogy nem lehetett másként, mint szovjet segít- •séggel biztosítani a népi hatalom fennmaradását. Ekkor a belső kapitalista és fasiszta elemek, valamint a külső imperialisták kezében volt a kezdeményezés. A hadsereg a rendőrség lényegében demokratizálva volt: a párt, mely a legfőbb szervező és irányító erő a szocialista társadalomban — felbomlóban volt. A .»c *♦♦♦♦♦♦♦♦ • KÉT NAPPAL azután, hogy a bcrcgkeresztes zászlót felhúzták a szomszédos rendőr- kapitányság homlokzatára, estefelé csöngettek dir. Balázs András mérnök második emeleti lakásának ajtaján. Balázs papucsban és hálókabátban ült és Londont próbálta fogni a rádión, az asszony mellette kuporgott a heverőn, valami kötéssel, a gyerekek a másik szobában tanultak... csend volt a lakásban, feszült, ideges -csend. A csengetés olyan volt, mmtha valaki kést kapna hirtelen az oldalába: meghökkentő, lélegzetelállító... még nem fáj... az idegek még nem jeleztek az agynak, de a tapasztalat tudja, hogy rögtön, másodpercek múlva kibírhatatlan lesz... — Csöngettek — zárta el ■önkéntelenül! is a férfi a rádiót, s inkább kérdés volt ez, mint megállapítás. — Igen.. — csöngettek — ■ült fel az asszony, s egy pillanatig rábámúlt a férjére. — Kértek, nyiss te ajtót... ■bárki keres, nem vagyok itthon... Senkinek.. Az asszony bólintott, letette ,a kötést maga mellé... ebben .-a p li.anatban másodszer is, de most követelődzőén ismét »megszólalt a csengő. Balázs is felállt s úgy fülelt az asszony léptei után. Vájjon kik lehettek. Orsósék?. . Azok nem mernek az utcán járni ilyenkor... Akkor talán... AZ ASSZONY mögött két férfi állt az ajtóban. Mindkettőn kalap esőkabát, mindkettő zsebredugott kézzel. — Téged keresnek — hebegte sáppadtan Balázsné... — az urak — tette hozzá akaratla- muL — ön dr. Balázs András ■orvos? — lépett elő az egyik, félretolva az asszonyt. — Igen... azaz, hogy mérnök vagyok, nem orvos... Mi tetszik? — Velünk jön... most azon- enal! — De kérem ez biztos... szókormány . nem igyekezett a párttagságra, a népi demokráciához hű elemekre támaszkodni; úszott az árral, s ez feltartóztathatatlanul jobbfelé tolta az eseményeket. Egymást érték a fasiszta jellegű pogromok. Az utca Pesten az ellenforradalmárok propaganda és fegyveres befolyása alatt állott. Széles néptömegek vesztették el tájékozódó képességüket és az ellenforradalom eszmei hatása alá kerültek. A fasiszta pogromok után rohant az ország a kapitalista-földesúri restauráció felé. Megjelentek a volt tőkések és föld- birtokosok is és számos helyen vissza akarták követelni a nép tulajdonába került gyáraikat, földjeiket, stb. Ezek történelmi tények. Magyarországon, legalábbis átmenetileg, megbukott volna a népi hatalom, a szocializmus építésében elért. eredmények semmivé váltak volna. Mindez annak ellenére hogy a magyar dolgozó tömegek nem akarták a kapitalizmust visszaállítani: szocializmust akartak. Azonban ez, a november 4 előtti napokban már vagy csak propagandaszólam, vagy hiú ábránd volt. Az általános jobbra tolódást minden józan szemlélő előtt világossá tette, hogy ha valami fordulat nem következik be, rövidesen megbukik még az árral úszó Nagy Imre kormány is, s teljes lesz a kapitalista restauráció hazánkban. S a kapitalista-földesúri Magyarország szükségképpen a nyugati imperialista hatalmak járszalagjára kerülve, el- vesztéttte volna nemzeti függetlenségét. AZ AMERIKAI dollárokkal amerikai és más nyugati fegyverekkel ellátott, a tőkés és reakciós körök részéről lelkesen támogatott, a magvar emigráció által főként a Szabad Európa rádión keresztül irányított . fegyveres szabadságharc” győzelme esetén milyen szabadság és függetlenség jutott volna osztályrészül a magyar népnek? Miféle függetlenség és szabadság származott volna a , forradalom” hírére Magyarországra érkező herceg Eszterházy, gróf Ta- kách Tolvay és a többi tőkés, földbirtokos és fasiszta emigGYURKÓ GÉZA: j ráns kezéből: a legnagyobb né- j metországi emigráns gyűjtőtá- ! bor, a Walkai-tábor bevetésre ' kész SS és horthysta rohamzászlóaljai kezéből? Miféle szabadságot és függetlenséget , kapott volna a magyar nép a I fegyveres felkelésben résztve- ! vő fasiszta, deklasszált és közönséges bűnöző elemektől; a börtönökből kiszabadított politikai bűnözőktől, Meskó Zoltán hírhedt nyilas-vezértől, Szakvári Emil volt nyilas minisztertől, herceg Odescalchi Péter amerikai kémtől, Bakos Józseftől, az orgoványi hóhértól és atöbbiektőC; a közéleti posztokat nagyhirtelen elfoglaló horthysta szolgabíróktól, alispánoktól, csendőröktől; a társadalmi életet gombamódra ellepő jobboldali politikai pártoktól, például a Keresztény Magyar Párttól, a Kéthly vezette Szociáldemokrata Párttól, a Keresztény Ifjúság Szövetségétől; a politikai porondra lépő reakciós egyházi vezetőktől, Mindszenthytől és társaitól? Mindazoktól, akik évtizedek, vagy évszázadokig már uralmon voltak, sanyargatták kizsákmányolták és katasztrófákba sodorták a magyar népet. SAJNOS, sokan elhitték Magyarországon, hogy a nyu- " gáti kormánykörök komolyan a szívükön viselik Magyarország függetlenségének ügyét. De hogy lehet ezt elképzelni pl. arról a francia kormányról, mely gyarmatán, Algériában ma is halomra löveti a szabadságukért küzdő bennszülött hazafiakat; vagy arról az angol kormányról amely megtámadta a jogos nemzeti igényeiért harcoló Egyiptomot? Talán elképzelhető ez az Amerikai Egyesült Államokról, amelynek imperialista körei mindent megtesznek, hogy régi gyarmataik és befolyási övezetük mellé megszerezzék a j Közel- és Közép-Keleti területeket, ahol alaposan megin- I gott az angol és francia gyarmati úralom? Nem! A kapitalizmus, az imperializmus természete, hogy leigázza, gyarmati sorsba taszítsa a kis népeket — mondjon bár sajtójában, vagy rádiójában akármilyen tetszetős szólamokat is a kis népek védelmérőL (Folytatása következik) ■pn •• a r 1 r ~a "B rr A A &• Jhigy napsütéses delelotton a hatvani gimnázium Márkusa László képesriportja. í i í Talán még a tanulás is jobban megy a napsütéses udvaron, mint a négy fal között. Ezek a fiatal diáklányok úgy látszik. igen szorgalmasak, mert még a tízperceket is felhasználják, hegy gyorsan átnézzék a következő óra anyagát. Igazuk van! Tanulni kell, mert közeledik az év vége, s utánna az érettségi. % A lengyel filmstúdió és a Nyu | Igatnémet CCC filmvállalat közös j j filmet készít ebben az évben Yic- • Jtor Hugó A nevető ember című 1 • litres, könyvéből. Ugyanilyen pro-! Jdukcióban még két film készül ] JA hét-nvolc napja, és az Én és ’Te. J TE VÉDÉS val, mit akarnak tőlem az utak, s kik maguk? Az iménti férfi íéilszemmel a másik szoba ajtajára pillantva, ahol rémült arccal állt a két gyerek, kezükben a könyvvel, előbbrelépett, s megmutatta igazolványát. Balázs meghajolt, s csak annyit jegyzett meg. — Engedjék meg, hogy felöltözzem... flátják — mutatott papucsára és a hálókabátra... — itt! — vágta rá most az alacsonyabb, jelezve, hogy az átöltözés színhelye is csak ez a szoba lehet, s nem a másik... — De kérem... mit vétett az én uram... miért viszik el — állt a két férfi elé Balázsné kezét tördelve. — Nem tartozik ide, majd bont megtudja... — öltözzön gyorsan, mert így visszük — szólt oda ugyanaz Balázsné válla fölött a férfinek, aki már kabátját rángatta remegő ujjakkal magára. — Mehetünk uraim... te meg ne sírj... jogállamban vagyunk... benn majd tisztázódik hogy félreértés az egész... A timatartót csukd be, nehogy kiszáradjon a tinta — tette hozzá, s a két férfi előtt kilé- P’tt a folyosóra. Az utcán autó várta, beült hátra, s közben arra gondolt, hogy miért is mondta feleségének, hogy a tíntatartót csukja be? M ért? Meg se csókolta se a gyerekeket, se a feleségét', dehát minek.. biztos összetévesztették valakivel... hisz neki semmi vétke, semmi társadalmi szereplése... csak a munkája a gyárban .. Egész biztos tévedés .. s az ilyen búcsúcsókok, csak felesleges izgalmat okoznak... Vájjon vissza Is hozzák kocs val? Kérni fogja, igen megkéri őket, hogy ha már tévedésből elhozták hazulról, akkor vigyék is vissza... — HOVA MEGYÜNK kérem — fordult a mellette ülőhöz. Az nem válaszolt, mintha nem is hallotta volna a kérdést. Az utcák néptelenek voltak már, a lámpák is hidegen bámultak bele a sötétbe. Az autó fékezett. — Széfljon ki — szólalt meg az, aki a sofför mellett ült, hátra se nézve. Kinyitotta az ajtót, kilépett a kocs - bóL Első pillanatra nem tudta, hogy hol van... A város vége, azt mindjárt látta, távolabb néhány ház, még mesz- szebb egy kaszámyaszerü épület... a hepe-hupás út mentén agonizáló bokrok, néhány csupasz fa... — Hová visznek kérem... mit akarnak — öntötte el a rémület, s szembe fordúlt kísérőivel. Az autó közben meg- fordúlt, hogy a következő pillanatban eltűnjön a városvégi házak között. — Menjen előre, elég a fecsegésből — lökte meg egyik kísérője durván, hogy majd hanyatt esett. — De kérem... értsék meg.. itt vaflami tévedés van... hét nem értik... — próbált Balázs érvelni. Hatalmas ökölcsapás zúdúlt az arcába érezte, hogy arcát elönti a vér. — Menjen előre, s ha szökni próbál, golyót kap — s a rúgástól előrefiódúlt az úton a kaszámyaszerü épület felé. Mögötte hallotta két kísérője lépteinek ütemes, tompa neszét. Egyszerre lépnek, szinte ütemre.. ötlött agyába, miközben öklével a vért törölte ki a szeméből!... katonák... katonák civilben.. Szökni kéne, menekülni, amíg el nem érünk az épületbe.Itt ~ nem mernek lőni... mégis itt a város rögtön... az zajjal jár... Csak ütni mernek... De ha mégis lőnek... összetévesztettek V valakivel, ott benn mindent j tisztázunk.. Bár... sok embert ♦ elhurcolt a Gestapo, csak két J nap alatt is... a gyárból is... ♦ Menekülni kéne — nézett kő- ;; rül jobban, hogy szeme hozzászokott a sötétséghez. Fiatalabb korában jó futó volt, még most is menne... hisz ezek így is bele lőhetnek... csak azt várják, hogy addig a bokorig elérjenek ., s ott talán. ELHAGYTAK a bokrot, de Balázs térde megroggyant a félelemtől Érezte, m nt megy ki az erő izmaiból, mint lesi sorba a bokrokat... hogy na ennél... ennél... ennél... Már ki lehetett venni az épületet, valóban kaszárnya volt... de most sötét, csak mintha egyik emeleti ablakból szűrődne ki valami fény... S ekkor eszébe jutott a tintatartó, am't be kell fedni, hogy ki ne száradjon... Miért is mondta? Most se tudja... S a következő pillanatban futni kezdett... előre.. a kaszárnya felé, nehogy megöljék addig ezek itt, amíg nem tisztázza, hogy ez téve-; dés 6 voltaképpen... ; A dörrenést már nem hal-; lotta, csak érezte, hogvan zu- » ban. érthetetlen gyorsasággal * lefelé, valahová a sem- < m(be, s hiába kapaszkodik | görcsös ujjakkal, nincs mibe. » Aztán már semmit sem érzett. • — Vedd elő a lámpát... . szökni akart a disznó... Aa ♦ óráin most az envém. A lám-I pa felvillant, durva kéz először | az órát tépte le a halott csuk- * ió'á-ó1. aztán a be’ső zsebébe | nvfiít. Majd a fény megvilá-! gf tóttá az igazolványt: — Dr. Balázs András ve-1 gyészmérnök... Te... ez nem j az ez tényleg *em orvos — | jegyezte meg az egyik fél-} hangosan. A másik megrán- ] tóttá a vállát: j — TÉVEDTÜNK... de le- J hét hogy ez is kommunista ! volt. Eggyel kevesebb akta... j Előbb kapta meg, ami járt. .. ! Aztán kényelmes léptekkel j megindultak a kaszómyasze- { rű épület felé. ! Az igaz, begy ez nem valami szabályos, de nagyon kellemes. A Hatvani Bajza Gimnázium egyik osztálya az udvart» tartja a történelem érát. A felelő diák szépen mondja a leckét, de az egyik évszámnál úgy látszik, valami hiba van, mert egymás után lendülnek magasba a kezek, ami azt Jelenti. bogy a többiek tudják az évszámot. A hosszú té’ áónapok tói natermi fogla kezásai ntá bizony nagyc jól esik ism az udvarba megtartani tornaórát. fi napsütésben vidámabbak Fiatalok és : gyakorlatok ! tokkal, de so' ka! jobba mennek. Művelődési otthon — saját erőből Szűcsi községben évek óta művelődési otthon nélkül működött Heves megye egyik leghíresebb népi énekkara és színjátszó együttese. Az együttesnek tagjai nemrégiben elhatározták, hogy a falu fiataljaival karöltve öntevé- jkényen megoldják a művelődési {ház problémáját. A tanács a régi {iskolaépületet rendelkezésükre bo- Xcsájtotta, amelyet jórészt társadal- í-ú münkáVal alakítanak át Az Jú/ művelődési otthonban többek ' között 200 személyi befogadó dísztermet, korszerű színpadot, öltözői, sportszobát létesítenek. Itt helyezik el a helyi bányaüzem többszáz kötetes könyvtárát is A társadalmi munkában résztvevő fiatalok úgy tervezik, hogy az avató ünnepséget május elsején nagyszabású hangverseny és kultúrműsor keretében tartják meg. A sz-iiesiek művelődési otthona a huszadik lesz a megyében, amelyet társadalmi úton létesítettek.
