Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-17 / 30. szám

6 0 .1 ÜTŐN 1S57- április 17. szerda. MI AZ ESZPERANTÓ NYELV? ÜSTÖKÖS KÖZELEDIK Sokakat érdekel ez a kérdés az utóbbi időben, hiszen egy­re többet haillunk erről a nyelvről, amelyet jelenleg mintegy 16 millió ember is­mer és beszél. Az eszperantó nemzetközi segédnyelv, me­lyet Dr. Zamenhcf Lajos len­gyel szemorvos állított össze 1887,-ben. Gyorsan elsajátítha­tó nyeilvtanával egyszerű sza­vaival nagyon népszerűvé vált az új nemzetközi nyelv. Gya­korlati előnyeit sok nemzeti és nemzetközi szervezet elis­merte és munkájában jelenleg is felhasználja. Itt kell meg­említeni az UNESCO (ENSZ kultúrális és tudományos szer­vezete) 1954 évi montevideoi közgyűlésének határozatát, amely elismeri, hogy „az esz­perantó nyelv az eddigi gya­korlati használatával a nem­zetközi kultúrális kapcsolatok és a népek egymáshoz való közelebbvitele terén komoly sikereket ért el és így ez meg­felel az UNESCO célkitűzései­nek.” Az irodalmi életben is fel­használják az eszperantó nyel­vet. Számos irodalmi alkotást fordítottak le erre a nyelvre, így megemlítjük Madách: Az ember tragédiája c. drámáját, Petőfi költeményeit, vagy a világirodalom alkotásai közül Dante: Isteni színjáték-át, Miczkievicz: Pan Tadeusát stb. Az 1955 évi varsói VIT-en jól sikerült eszperantó talál­kozót rendeztek az eszperantó nyelvet beszélő fiatalok szá­mára. A Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban, köztük hazánkban is az el­múlt év óta nagy az érdeklő­dés e nemzetközi nyelv iránt. Sok kultúrotthonban, iskolá­ban tanulják ezt a nyelvet. Budapesten az egyes kerületi kultúrotthoniokban eszperantó szakkörök működnek. Az esz­perantó munka egységes irá­nyítását hazánkban az Orszá­gos Eszperantó Tanács végzi. Feladata: az eszperantó nem­zetközi segédnyelv felhaszná­lása és fokozott szolgálatba állítása a nemzetközi kapcso­KERESZTREJTVÉNY l 2 3 4 5 1 6 7 Ü 8 10 11 12 13 14 11 15 16 0 17 18 19 • ■ 20 21 22 m 23 24 ■ 25 ü 26 27 B 28 29 30 m SwB 31 32 H 33 34 m 35 36 B 37 38 ■ 39 wt 40 41 ■ 12 43 ■ 44 m 45 m 46 47 48 m 49 •Mi D 50 am 51 52 53 m 54 55 m 56 b 57 58 59 m 60 61 ■ 62 63 64 ü 65 m 66 1 1 68 VÍZSZINTES: 1. Közhasználatú idegen szó a csalafinta csapdábaesésre, bukás­ira, olykor nyereségre is. 6. Indu­latszó. 8. Város a Duna kijáratá­nál. 14. Híres matematikus és fi­zikus volt az újkorban. 15. Kiin­dulási pont. 17. Férfinév. 19. Visz- szu: helyét változtató. 21. Török csemege. 23. Alap idegen szóval. 24. Nem egészen csont. 25. övé latinul. 26. Vissza: répaféle vég nélkül. 28. Távolkeleti munkás. 29. Vissza: sporegyesület. 30. Sz. Z. 31. Vissza: labdajáték. 33. Tisztítószer. 34. Hangtalan cet. 35. Sándorka oroszul. 37. Válaszol va­lamire. 39. Nagybecsű. 40. Néve­lővel afrikai tűzhányó. 42. T. M. 44. Halétel. 45. Lant húrja. 46. Nemes Róza. 47. Elnyújtott bosz­szús felkiáltás. 49. Verébfajta visz- szafelé. 50. Már keverve. 51. Női név becézve. 52. Egy betű híján a köznép latin elnevezése. 54. Ke­leti férfinév ékezetcserével. 56. Mázol. 57. Ch.... piramis. 58. Igyekszik szépíteni a hibát. 60. Nagyon-nagyon régi. (ék. hiány). 62. Ékszer, utolsó kockába kettős­betű. 63. Vissza: nincs magánál (első kockában két betű). 65. Mert keverve. 66. Kis európai köztár­saság. 67. Krátertó a Hawai szige­ten. 68. Amerikai vulkán. FÜGGŐLEGES: 1. Fúvós hangszer. 2. Vissza női név. 3. Becézett malac visszafelé. 4. Az amerikai nagybácsi „Uncle ...“ 5. Kel mássalhangzói. 6. Egykori török férfinév. 7. Jó füle van. 9. R. F. 10. Heg. 11. Ady Endre szerint élet helyett jöttek. 12. Tűzhányó Dél-Európában. 13. Festék. 14. Középamerika tűzhá­nyója (utolsó kockában két betű). 15. Egyik szülő. 16. Kuruc-labanc csata színhelye. 18. Vulkán Dél- amerikában. 20. Keletázsiai tűz­hányó. 22. Igazságosan oszd el. 25. Futó. 27. Gazdasági egyesü­lés. 30. Magyar Írónő. 32. Európai főáros. 37. Sok keverék. 36. Aida apja. 37. ü. N. 38. Érték-e? 41. Római pénznem. 43. Egész közel hozzám. 46. Kicsi gyerek biztatja így a lovát. 48. Tűzhányó Izland- ban. 51. Tisztítószer. 53. Szép franciául. 55 ........jana, az indusok eg yik mitikus irodalmi műve. 50. Női becenév. 57. Vulkán Déleuró- pában. 59. N. L. 61. Vissza: tengeri emlős. 62. Sopron fele. 64. Latin személyes névmás. 66. Homokban van. latok, kultúrális élet, tudo­mány területén. Ezenkívül feladata még: hazánk kultúrá­jának ismertetése külfölld fe­lé, a világ népeivel való bará­ti kapcsolatok megerősítése és elmélyítése. Az OET közvetlen feladata: a nyelv tanításának és felhasználásának megszer­vezése. Egyezteti a szakkörök munkaterveit, értékeli az eredményeket, szakmailag irá­nyítja és összehangolja az esz­perantó munkát, elősegíti a szakkörök tagjainak elméleti és szakmai továbbképzését. Az OET munkáját a Művelődés- ügyi Minisztérium ellenőrzi. Az Országos Eszperantó Ta­nács az idén is képviselteti magát nagy nemzetközi kong­resszusokon és találkozókon. Az OET küldöttei az elmúlt évben Szófiában, Koppenhágá­ban, Belgrádban és Prágában képviselték a magyar eszpei- rantistákat. Az idén Marseil- ilesben rendezik meg a 42,-ik Eszperantó Világkongresszust. Moszkvában az idén scrrake- rülő VIT eszperantó összejö­vetelére is küld képviselőket az Országos Eszperantó Ta­nács. A moszkvai és leningrá- di fiatalok szorgalmasan ta­nulják e nyelvet, hogy minél eredményesebb legyen a ta­lálkozó a külföldi fiatalokkal és hogy tolmács segítsége nél­kül érthessék majd meg egy­mást. Minden bizonnyal az eszperantó nemzetközi segéd- ryelv ez évben is újabb sike­reket fog elérni, s népszerűsé­ge nagyobb lesz. Rövidesen kapható lesz a könyvesboltok­ban az új eszperantó nyelv­könyv és szótár. Sajnos jelen­leg csak régi kiadású tan­könyvek vannak forgalomban egyes antikváriumokban el­vétve. Tehát az érdeklődők rövidesen hozzáfoghatnak e nyelv tanulásához, s a tapasz­talatok szerint néhány hónap alatt jól el fcgiák sajátítani. Ferenczy Imre Haris nyaszem- felszedőket — géppel és kézzel — és kézi horgolókat felveszünk. Egri Kötő-Háziipari Szövetkezet, Irgalmas utca 6. Jelentkezés: délelőtt 8~9 óra között. Oxigén felhasználók figyelem! Mindennap reggel 7 órától déli 12 óráig vállalatok és magánosok részére is kiszolgál oxigént j az egri LAKATOSÁRUGYÁK Égi vándor tűnik szemünk elé e hó vége felé az égbol­ton. Eddig nem ismert új üs­tököst pillantottak meg a csillagos ég kutatói, melyet a felfedezőkről, Arend-Roland- üstökösnek neveztek. Április 8-án került napközeibe. Hoz­zánk április 20-án lesz legkö­zelebb, mindössze 85 millió kilométerre. (Alig valamivel messzebb, mint ősszel volt a Mars). Szeptemberben a Mars hozta lázba a kutatókat, most a Naprendszer egyik csodája, egy üstökös jelenik meg. A ma élő emberek közül az idő­sebbek 1910-ben a Halley-üs- tökös csóvájában szabad szem­mel is gyönyörködhettek. Az­óta is évente fedeztek fel ilyen csóvás csillagvándorokait, csak éppen nem voltak láthatók műszer nélkül. Izgatottan nézünk az ese­mény elébe. Valószínű, elő­ször gyenge fényű, ködszerű felt jelenik meg, ami távcsővel is nehezen vehető észre, ha a figyelő tudja helyét. A kis folt napról, napra fényesebb lesz, ugyanakkor hosszú, kiáradó csóvát fejleszt, melyet uszály­ként húz maga után, illetve tói maga előtt. Jó, jó, de mi történik a föl­di halandókkal? Semmi! Pe­dig nemrégen a megtévesztett emberek babonás félelemmel kísérték a megjelenését és égi „jeladásnak” tekintették. Fennmaradt krónikák bizo­nyítják, hogy jóslatokat fűz­tek az ártatlan égitesthez. Jövendöltek különféle kataszt­rófát, vagy egyenesen a világ végét. Máskor ráfogták, hogy megmérgezi a Föld légkörét, illetve különböző járványos betegségeket okoz. A feltevők szerint, ha az üstökös a Föld­del találkozó, az összeütközés következtében Földünk elpusz­tul. Akkor pedig, itt az utolsó óra. Az igazság az, hogy nincs mitől tartani. Ma már nem rettegünk a közeledésétől, egyenesen várjuk, hogy kelet­kezésük és életpályájuk rej- I telmébe mind jobban behatol­hassunk. 1910 május havában a Föld keresztülhaladt a Hal­lév-üstökös „csóváján” és eb­ből kifolyólag senkinek sem lett bántódása. Sőt az lenne tanulságos, ha Földünk egye­nesen az üstökös „üstökével”, vagy a magjával találkozna. Ez az eset sem okozna a Föl­dön különösebb változást. Annyit sokan tudunk, hogy az üstökösök a Naprendszer tagjai. Visszatérő pályán ke­ringenek ezek is a Nap körül. Anyaguk jóval ritkább egyéb égitestek anyagánál. A Nap közelében erősödő csóvát bo- csájtanak ki magukból. Ez te­szi alakjukat feltűnővé. Eze­ket az égitesteket valamikor fényes szálló felhőknek tartot­ták. Tycho Brahe dán csilla­gász oldotta meg e rejtélyt 1577-ben, amikor azokat égi­testeknek nyilvánította. Egy­szerű volt a megoldás nyitja, a felhőnek vélt tüneményt Prágában és a Balti tenger mellékén ugyanazon csillag' közelében látták. Nyilván az felhő nem lehetett. A TTIT csillagászati szak­osztálya e hó 27-ével kezdő­dően néhány napon át elő­adással egybekötött távcsöves, bemutatót rendez a Főiskola toronyépületében. Az előadók többek között a következő problémával fognak foglalkoz­ni: Milyen az üstökösök szer­kezete, tömege, méretei. Kitű­nik majd, hegy a modern fi­zika a színképelemzéssel, a Franchoffer féle vonalak se­gítségével helyesen következ­tet az összetételére. Nagy ér­deklődésre tarthat számot a csóvaképződés problémája, mely a Nap hőhatásával és sugárnyomásával kapcsolatos. Valamint az is, hogy az üstö­kösök hogyan „seprik fel” a bolygók közti térből a ritka gázokat. A vizsgálódók előtt érdekes lenre az a tény, — ha erre ma véletlen alkalmat ad­na, — hogy a csóva mögött lévő csillagok akadály nélkül átragyognak rajta, ez a csóva ritka voltát b;zonyítja. Ezért mondják tréfásan a csillagá­szok, hogy az üstökös tulaj­donképpen „látható semmi”. Előadásainkon fejtegettünk néhány elméletet az üstökösök keletkezéséről is. Ezek kap­csán mindjobban megerősít bennünket az a tudat, hegy a természet fizikai törvénysze­rűségei ezek kialakulásánál is­érvényesülnek. Az üstökösök Naprendszerünk nagy család­jához tartoznak. De igazi ván­dorok. Egyesek IC—20 éves periódussal térnek vissza, míg mások (az üstökösök 80 száza­léka) keringési ideje 1000 év­nél is hosszabb. Érdekes, szá­mukra a Nap közelsége jelen­ti a fényt, a feltűnést, de ugyanaz a közelség okozhatja pusztulásukat, bomlásukat. 1889-ben az un. Brooks-üstö- kös esett szét öt darabra. Por- lik a Hallej-üstökös is, belő­le a májusi meteoresők szár­maznak. Nincs állandóság a természetben minden mozgás­ban. fejlődésben van a termé­szeti erők vas törvényszerűsé­ge szerint. ZÉTÉNYI ENDRE a TTIT csillagászati szakosz­tály tagja. REJTŐ JENŐ: (P. HOWARD) — Hm... Eredetileg is úgy volt... hogy csak idáig. >. a holmija miatt,.. és... — A holmimat azonban önök otthagyták a bőröndben az autó roncsaival. Elég nem szép! Felfért volna a konflis­ra.:. Most egy szál fésülőkö­penyben, egyedül, itthagyna ezen a sötét rablótanyán... — Kérem... Én azt hiszem, ha seregem elhagyta az oázist, ez nagyon biztonságos, ren­des hely lesz. — Egy szál fésülőköpeny­ben, egy nőnek? Mindegy. Tegye azt, amit egy dzsentl- men tesz ilyenkor. . . Csakugyan nem lehet így itthagyni, minden nélkül... — És .. Hová rendelte .a holmiját? — Ebben a levélben azt ír­ja apám, hogy a garázsból el­hozatta a bőröndömet és utá­nam küldte, Ideleszbe. Intéz­kedett, hogy a sivatagi gyors- áruszolgálat gépe ejtőernyővel ledobja. — Kedves atyja közben ki­szabadult a beduinok fogságá­ból és hazatért? De hát akkor ön hová igyekszik? — Megrezdültek a pillái, de nyomban felelt: — Mi? Hát nem mondtam önnek, hogy anyám másod­szor is férjhez ment? — És melyik atyját sanyar­gatják a sivatagi hordák? — Az édesapámat. A mos­tohaapám neve Elsworth, az édesapám Lórién... Lórién tizenöt évvel ezelőtt adoptált. — Saját édesapja adoptál­ta.?. .. — Nem! Mondottam, hogy Lórién a mostohaapám! Iste­nem, hogy lehet ezt nem ér­teni! És ez az Elsworth adop­tált, most pedig fogságban van és az apám írt, hogy sza­badítsam ki, a poggyász út­ban van... A gróf fáradtan simogatta a homlokát, mert zúgni kez­dett a feje. Kint zörgött a pa­tent ajtókopogtató és belé­pett a fehérfogú, vidám autós ember, Mr. Wilkievel. A leány villogó szemmel nézte. — Foglaljon helyet — mondta a gróf, de a leány gyorsan leült az egyetlen sza­bad székre. — Köszönöm — felete Gu- liver. Azt hiszem, hogy így is jól megértjük egymást. — Ha megenged egy kér­dést: mi az ön foglalkozása, uram? — Festőművész vagyok. Si­vatagi tájakat festek. — Úgy hallom, hogy haj­landó lenne segítségünkre lenni. — Szívesen. Érdekel a ka­land, és gazdag sem vagyok. Szívesen jutnék nagyobb pénzösszeghez. — Szegény ember?... Ér­dekes. .. — mondta Anette és idegesen topogott a lábával. — Ehhez képest szép autót tart. — Nem vagyok szegény Most különösen nem. Kiállí­tásom volt Párizsban, annak a jövedelméből vettem az autót és maradt még annyi, hogy festegesek a sivatag­ban. Nyugodtan nézett a leány szemébe. — Amint látom. .. — je­gyezte meg a gróf — ért a katonai dolgokhoz. — A szpáhiknál szolgáltam, tartalékos tiszt vagyok. — És csakugyan Guliver- nek hívják — jegyezte meg most a leány. — Ugyanis a tárcájában J. D. monogram- mot láttam. • — Jules Daumier festőmű­vész ajándéka... — Igen? — kérdezte gúnyo­san elnyújtva. — Érdekes, én azt hittem, hogy álnevet hasz­nál és figyelmeztetem önt, sir, hogy hamis nevet hasz­nál. attól óvakodni kell... Ne vegye rossz néven, de ami a szívemen, az a számon... Az autós ember mosolygott. — Kérem. Nagy tisztelője vagyok az őszinteségnek... Miss Lórién... — Esetleg megpróbálhatjuk — tűnődött a gróf. — Isme­rek eseteket, amikor a hamis névhasználat dacára igen hat­hatós segítséget nyújtott vala­ki. Nálan; jó ajánlás az ál­név. .. — Én nem megyek tovább a csapattal! — kiáltotta a le­ány és lelugrott. — Oh! Bár­csak itt volna a holmim! Ak­kor egy pillanatig sem kellene együtt maradnom önnel... — Nem érte önt szerencsét­lenség egy vörös kiskocsival az országúton? — kérdezte Guliver. — De igen. És „a bőröndö­met a helyszínén hagyták lo- vagias kísérőim... — Igazán ritka szerencse ... — mondta udvarias lelkese­déssel az autós — én arra jöt­tem el és gondoltam rá, hogy a szerencsétlenül járt utas nyomában vagyok, ezért fel­szedtem a bőröndjét! Itt van nálam minden holmija, a poggyásztartóra erősítve... 4 Ez knockaut volt. A leány csak most ébredt rá, hogy veszélyes ellenféllel került szembe. Ez precízen hazudik, mint egy gép, pon­tosan üt és talál, ha szembe- állnak vele. — Köszönöm! — felelte rö­viden és a grófhoz fordult. — Sir. Én nem megyek tovább önnel együtt. Figyelmeztetem azonban, hogy Biszkra rabló­vezér főcinkosa egy úribetörő, bizonyos Szokoloff az ön nyo­mában van. Ez ebben a levél­ben áll, amit ma kaptam és Isten engem úgy segéljen, — hogy most nem hazudtam. Elővette a levelet és olva­sott: — „Szokoloff, egy méter nyolcvan magas, feltűnően fehér, egészséges fogsora van. fekete haja, kissé sűrű, hosszas ívelt szemöldöke, pi­ros autót vezetett, amikor utoljára üldözték, és elősze­retettel mondja magát tarta­lékos szpáhi tisztnek ” — Ajánlom magamat’ Bumm! A knockautolt visszaütött, és egyetlen csapással kiütöt­te győztesnek látszó ellenfe­lét. De ő már nem győzhetett. Aztán felvetett fejjel, nagy­képűen kilibegett. Ä gróf ránézett az autós emberre. Körülbelül egy mé­ter nyolcvan magas volt, fe­kete, kissé sűrű, de hosszú szemöldökű, feltűnően egész­séges fogú és éppen az imént előszeretettel mondta magát szpáhi tisztnek... — Mr. Guliver — szólt csendesen sir Yolland, — pil­lanatnyilag azt hiszem, nem vehetem igénybe szíves ajánl- kozását. Elhatározott szándé­kom, hogy magam állok a csapat élére. Az autós ember mosolyogva biccentett és szintén távozott. Este volt. Az oázis néhány fája alig frissítette az elhasz­nált levegőt, amihez hozzájá­rult a kecskék és egyéb házi­állatok szaga is. Guliver egyenesen a posta- hivatalhoz ment. Ott találta a mezítlábas küldönc atyját, a postamestert. Félméteres új- ságmakulaturán aludt. Fel. keltette. — Akar húsz frankot kap­ni?-.. Az arab legyintett. — Professzor Olivia Holland sürgönyéről van szó? Most vitte el egy hölgy a másola­tot. Harminc frankot adott. Külön tízet azért, hogy mond­jam meg önnek ha jön: a sür­gönyben nincs semmi fontos és t'sztelteti... A fiatalember dühösen csap­ta a földhöK a cigarettáját. * A sürgönyben különben ez állt: „Ha Kirlow beteg, Jácin­tot Epsomban nem nevez­zük, Johnson rossz zsoké: gróf Yolland TIZENEGYEDIK FEJEZET 1 Reggel már a „tábori csen­dőrség” intézkedett az indu­lásnál. így valahogy hama­rabb és rendesebben készül­tek eL Sir Yolland megjelöl­te a térképen az utat. A mű­ét még tovább megy a siva­tagban, és a legközelebbi oá­zis előtt véget ér. De a tér­kép alján az a megjegyzés áll, hogy az utat kétezer kilomé­teres vonalon kijelölték cölö­pökkel, így tehát hosszú ideig elég, ha egyszerűen a cölöpök után haladnak. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents