Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-17 / 30. szám

2 0 J ÜTŐN 1951. április 17. szerda. Eredményeink ösztönözzenek még jobb munkára — Aktiva ülést tartottak Eger kommunistái — Több mint 300 kommunista aktíva részvételével tartotta meg az MSZMP Eger városi intéző bizottsága — az októ­beri ellenforradalmi esemé­nyek óta harmadszor — szo­kásos aktíva ülését. Szolnoki János elvtárs üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Horváth Nándor elvtársat, a városi intéző bizottság referá­tumának ismertetésére. Hor­váth elvtárs Eger város kom­munistáinak feladatát ismer­tette, a Központi B'zottság 1957 február 26-i határozatá­nak végrehajtásában. Köszönetét mondott az el­lenforradalom elleni küzde­lem harcosainak, majd a párt- építési kérdésekkel foglalko­zott. „Határozottan elítéljük az egyes párttagjainknál még mindig megnyilvánuló el­zárkózást az értelmiségtől, a munkástanácsoktól, el­ítéljük azt a szektáns né­zetet is, mely szerint akik eddig nem léptek be a pártba, azokra már nincs is szükség. Az MDP-nek azokkal a volt tagjaival, akik nem léptek be a pártba, türelmes elvtársi és baráti viszonyt kell teremte­ni; az MSZMP.-t, az MDP volt tagságának túlnyomó részével, a szocializmus győzelméért ví­vott hosszú és eredményes harc kötelékei fűzik össze” — mondotta Horváth elvtárs, majd a szocialista erők össze­fogásának fontosságáról be­szélve részletesen foglalkozott Nagy Imre és klikkje gyaláza­tos árulásával. Szögezzük örökre szégyenfá­hoz a magyar történelem leg­alávalóbb árulóit, Nagy Imrét és társait, mert ők voltak azok, akik rútul becsapva fél­revezetve a tényleges hibák felett elkeseredett dolgozókat, — a népi hatalom megdönté­sére szervezték és biztatták, vállalva ezzel a tőkés földes­úri Magyarország visszaállítá­sának előőrsi szerepét. Véletlen dologról, egy nehéz helyzetben való megingásról volt-e csak szó nálunk? Egy­általán nem. Nagy Imre árulása törvényszerűen következett jellemének olyan alapvető fogyatékosságaiból is, mint beteges hiúsága, nagyravágyása, karrierizmusa Nagy Imre és társai példát­lan árulása jellemük alapvető gyengeségén túl abból követ­kezett, hogy egyre konokabbul és kiterjedtebben pártellenes, antimarxista, antileninista re­vizionista nézeteket hangoztat- tak, vallottak. Már az illega­litás éveiben is ahhoz a frak­cióhoz tartozott, amely a kér­lelhetetlen osztályharcot tom- pítóan értelmezte. Az 1930-as évek végén Révai elvtárs a „Marxizmus és népiesség” cí­mű művében leleplező kriti­kával illette Nagy Imrének a magyar agrárfejlődés dogmati­kus megítélésével kapcsolatos elméleti tevékenységét. Később megtérést színlelve a viszonylag hibákkal terhes 1950-es években visszakönyö- rögte magát a párt vezetésé­be és ezért haj’andó volt a szektáns magatartásra is. Gon­dolunk itt elsősorban a be­gyűjtési minisztersége alatt tanúsított magatartására. ami_ kcr pontosan az ellenkezőiét csinálta annak, amit a későb­biek folyamán hirdetett, cse­lekedeteit elhallgatva a pa­rasztság súlyos begvűitési ter­űéért csak n Rákosí-féle veze­tést. de saját magát egy sze­mernyit sem okolta. A továbbiak már ismerete­sek. Kihasználva a Sztálin ha- iála után a személyi kultusz felszámolásával kapcsolatos nehézségeket, élre ugrott és elkezdte azt az elméleti és po­litikai tevékenységet, melyet összefoglalóan úgy kell jelle­meznünk, mint a magyar el­lenforradalom bátorítását és előkészítését. A „kormányprogram", a népfront kongresszusi be­széd, az októberi Szabad Nép vezércikk, majd a pártból va­ló kizárása után az írószövet­ség, a Petőfi kör alattomos és népellenes tevékenységének hátulról való irányítása, íme tevékenységének néhány fő állomása, útjelző köve. Október 23-án végre kirob­bant a várva-várt. szerintük nemzeti demokratikus forrada­lom. Megkezdődött a végtele­nül nagyravágyó politikai ka­landor tiszavirág életű tün­döklése és megérdemelt bu­kása. A népünket ha’ állas vesze­delemmel fenyegető eTenfor- radalom katonai, de főképpen politikai szétzúzásában elért eredményeink egyik feltétele az volt, hogy pártunk, az újá- ■ született MSZMP tagsága egy-' re világosabban felismerte Nagy Imre és áruló csoportja szerepét. Nem lehet állítani, hogy egyes dolgozók, de különösen az értelmiségiek fejében ne lappanganának holmi legen­dák Nagy Imrének az ellen- forradalomban betöltött szere­pét, illetően nézeteinek „igaz­ságával” kapcsolatban. Marx­ista frázisokkal, Leninre a XX. kongreusszusra hivatkoz­va sok tényleges fogyatékos hibát kipecézve mértéktele­nül eltúlozva sikerült félreve­zetnie igen sok embert. De mondhatja-e valaki Nagy Imréék nem voltak rosszindulatuak, még ha oly súlyosan tévedtek? Való igaz, feltehetően nem úgy szü1 et­tek, mint árulók, s mi több, munkásmozgalmi tevékenysé­gük egy részében nem is vol­tak azok, de van erre egy jó közmondás: „A p|okol útja is jószándékkal van kiköveeve. A frakcióharc, a marxiz- mus-leninizmustól való huzamos eltérés, annak helytelen értelmezése clyan törvényszerűen ve­zet az áruláshoz, mint ahogy a nappalt éjszaka követi. A városfejlesztési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a dolgozók követeléseit, javaslatait valósítsa meg tési tervet, s abban első he­lyen a dclgczók jogos követe­lései, kérései szerepeljenek, illetve nyerjenek megvalósí­tást.” Az ifjúsági szervezetek ne csak papíron létezzenek A referátum egyik legfonto­sabb tennivalóként az ifjúság között végzendő nevelőmunkát határozta meg. Horváth elv­társ többek között ezeket mondta az ifjúság problémájá­ról: ,,A párt központi bizottsága elhatározta, hogy egy tényíle- ges kommunista ifjúsági moz­galmat hoz létre a magyar ifjúság nevelésére. Milyen visszhangot váltott ez ki Eger­ben? Még a határozat meg sem jelent, a Dobó gimná­ziumban már működött egy kommunista ifjúsági csoport. A határozat megjelenése után a Pedagógiai Főiskolán 40 taggal, a Közgazdasági Tech­nikumban, a Tanítóképző In­tézetben és a város legfonto­sabb üzemeiben egymásután alakultak meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszer- veretei. Ezek az ifjúsági szervezetek nemcsak papíron léteznek, az utóbbi hetekben végzett mun­kájuk egy-egy dicséretes állo­mása a város plakátokkal és jelszavakkal való elárasztása, a vidéki ifjúság között végzett szervező munka megindulása volt. A Közgazdasági Techni­kum kommunista ifjai és leá­nyai méltán keltettek komoly feltűnést az április 4-i ünnep­ségen való kitűnő szereplé­seikkel. Elvtársainknak meg kell ér­teni, hogy nincs erős, szilárd proletárdiktatúra kommunista ifjúsági mozgalom nélkül Ennek felismerése párttagsá­gunkban egyre inkább erősö­dik ugyan, de nem eléggé fe­jeződik ki a tettekben. Sokan még csak ott tartanak, hogy elkeseredetten szidalmazzák az ifjúságot, de semmit nem tesz­nek azért, hogy megváltozzék, fejlődjék. Sőt, ha ilyen ered­ményről hallanak, azt is a legnagyobb kétkedéssel, sőt cinizmussal fogadják és ellen- forradalmi cselvetést, ravasz­kodást sejtenek benne. Az ifjúság természeténél fogva fogékony az újra, a harcra, a küzdelmes, változa­tos, izgalmas feladatokra. Ilyeneket kell adnunk nekik. Talán áz ellenforradalom ma­radéktalan felszámolásért folytatott kemény küzdelmünk szűkölködik eféle lehetőségek­ben? A napnál is vi’ágosabb hogy nem így van. A Dobós fiatalok közül egyszeri felhí­vásra 30-an jelentkeztek éjsza­kai jelszó festésre, s ha visz­sza nem tartjuk őket, nem ma­rad egy tenyérnyi hely a vá­ros falain meszeletlenüL Sok-sok változatosság, iz­galom, érdekesség, semmi unalom, íme a fiatalok lei­kéhez vezető út. Ezt használta ki az ellenforra­dalom, amikor jelentős ifjúsá­gi csoportokat tudott magával ragadni és nem a tudatos po­litikai meggyőződéssel.’1 Hányszor beszéltünk arról, hogy a DISZ unalmas, száraz, öreges, nem vonza az ifjúsá­got, mégsem tettünk ellene semmit. Tett helyettünk az el­lenforradalom, amely már ok­tóber 23-a előtt remek mód­szerekkel fészkelte be magát, különösen értelmiségi fiatalsá­gunk köreiben szervezte, lel­kesítette alattomos céljai el­éréséhez. Alávaló rágalom az, hogy a kommunizmus fennséíges esz­méi, magasztos céljai nem len­nének képesek izzó lelkese­dést kiváltani forró szívű if­júságunkból. Az ifjúság akar is, tud is kommunizmust tanulni, de hogyan? Aki a fiatalokat akarja kom­munista szellemben nevelni, annak lobognia kell a lelkese­déstől, mentesnek kell llennie minden kincstári frázistól, szokványos szófordulatoktól, szikráznia kell a derűtől, har­sogni az élet szeretetétől, s a szívből fakadó ötletek olyan kincsestárával kell rendelkez­nie, hogy magával tudja ra­gadni a fiatalság minden ré­tegét. Elég kényes kérdés és erről nem is igen szoktak beszélni, különösen az érdekeltek nem. Akad még jónéhány kommu­nista, aki „foglalkozik az ifjú­ság kérdéseivel” csak... éppen saját gyermekét nem neveli kommumsta módra. Kommu­nista szülők gyermekei nem egyszer sodródtak az ellenfor­radálom szennyes áradatával, viselkedtek cinikusan, közön- bösen, a párt ifjúsági szerve­zeteivel. Aki magát kommu­nistának, a tömegek politikai vezérének és nevelőjének tart­ja, tudjon rendet teremteni sa­ját portáján, s ne igyekezzenek mások előtt söpörni. A párt alapszervezetei ad­janak meg minden támogatást a Kisz-nek, segítsék elő szer­vezeteik megalapítását, gon­doskodjanak arról, hogy az if­júsági munkára alkalmas, az ifjúsági mozgalomban jártas fiatal elvtársak tevékenyked­jenek ezekben a fontos szer­vezetekben. Horváth Nándor elvtárs az­zal a reménnyel fejezte be be­számolóját, hegy még e hónap­ban mozgósítani tudják a kommunistákat, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tag­jait, a Központi Bizottság február 26-i határozatának megvalósítására. „Ha elért eredményeink to­vábbi jobb munkára ösztönöz­nek, Egernek nemcsak szép történelmi múltja, hanem si­kerékben gazdag boldog jövő- je# is lesz — amely időszakban a legnagyobb elismeréssel fog­nak ránk gondolni, akik e ne­héz időszakban minden aka­dályt leküzdve kiállták a pró­bát.” Horváth elvtárs referátuma után vita következett, majd Putnoki László elvtárs ismer­tette az MSZMP Hevds me­gyei intéző bizottságának ja­vaslatát, melyet a városi in­téző bizottság és pártbizottság határozatban elfogadott, mely szerint az MSZMP Eger váro­si intéző bizottság új titkárá­nak Egri Gyula elvtársat vá­lasztották meg, Horváth Nán­dor elvtársat pedig más fon­tos funkcióba javasolták. Szerkesztői üzenetek A Sas Albin. Bélapátfalva: A vállalat járművét csak igen indokolt esetben lehet magáncélra használni. Hogy milyen esetben, arra egyetlen példát említünk: példáid, ha valakit betegsége mi­att sürgősen kórházba, vágj' or­voshoz kell szállítani és nem kapnak mentőt, vágj- más jármű­vet. Hogj- milyen bérezéssel, er­re nincs külön rendelet, viszont legtöbbször az üzemanj’agot kell megtéríteni. ösv. Zsiga Gyuláné, Eper: Éppen a napokban voltunk a Patyolatnál és megnéztük mun­kájukat. A mosás és vasalás ellen aligha lehet kifogása bárkinek, bár az árt a ruháknak, hogy nincs megfelelő tágas helj-ük, ahová a rendbetett holmikat gyű­rődésmentesen raktározhatnák. A jelzőszámokat újabban megváltoz­tatták, kisebbek, reméljük, ígj- nem ártanak a ruhának. És lehet, hogy néha elcserélték fehérnemű­jét, ez előfordulhat olyan helyen, ahol annyi ruhával bánnak, de reméljük, amikor szólt, még ide­jében intézkedtek. Kiss Sándor, Eger: Sokan panaszkodtak már ha­sonló okok miatt nemcsak a szerkesztőségnél, hanem az ital­boltok vezetőinél is. Sajnáljuk, hogy nem említette meg névsze- rint és konkrét példával, melyik üzletben és ki mért kevesebbet a kért mennjiségnél, mert ígj- álta­lánosságban hiába írunk róla. Kérjük, ha legközelebb is tapasz­tal ilyet, pontosan számoljon be róla. , Benei Márton, Atkár: Az öregségi járulékot a megyei SZTK-nál lehet elintézni, a kö­vetkező módon. Azok kaphatják akiknek nincs vagyonuk, vagy ha van is, nem elegendő megélhető- ségükhöz. Jövedelmükről mielőbb küldjenek be kimutatást a tanács útján az SZTK-hoz és csatolják kérelmüket megemlítve ott a havi nyugdíj összegét is. A kommunista példamutatásról Kevés szó hangzik el mos­tanában a kommunisták pél­damutatásáról Pedig ma is vannak — és nem is keve­sen — kommunisták, akik­nek tette, munkája követen­dő. Ott vannak a munkás­őrségekben, az üzemben, a termelőszövetkezetben, az ál_ lami és gazdasági vezetés­ben — mindenhol, ahol élet, ahol emberek vannak. Miért hallgatnak hát ró­luk. Azért, mert van, aki úgy gondolja, hogy az ellenforra­dalom vihara elavulttá tette a kommunisták példamutatá­sát. És ez nagy hiba! De nemcsak hiba, hanem elfer­dítése is az igazságnak, hi­szen az ellenforradalom nap­jaiban nagyon sok helyen a kommunisták példamutatá­sa, magatartása volt az, amely gátat állt az ellenfor­radalommal szemben. És most, amikor az ellenforradal­mat fegyveresen legyőztük, de a gazdasági helyzetünk igen nehéz, ismét szükség van, nagyon nagy szükség van olyan emberekre, akik többet vállalnak a nehézsé­gek leküzdéséből, mint má­sok. És ha ilyenek vannak, mert vannak, miért hallga­tunk róluk? Valamiféle ál- szerénység az. ami miatt nem kerülnek nyilvánosság elé a példamutatók? Van ilyen jelenség is. Egyesek úgy gondolják, szerény mun­kájukért nem kívánnak el­ismerést és nem szükséges „reklámozni“ őket. Van aztán másik oka is — és talán ez a legmérvadóbb — a dicsérő elismerő szó elhallgatásának. Sajnos, ok­tóber előtt a kommunista példamutatás emlegetése — de csak az emlegetése — tartalmatlanná, formálissá vált. Taggyűléseken, aktívá­kon, pártnapokon úgy hozzá­tartozott a beszámolóhoz, mint a „Kedves elvtársak'’ megszólítás. Nem, nem ez hiányzik! Arra semmi szük­ség nincs, hogy olyanokért is dicsőítsünk embereket — mert párttag — amit nagyon- nagyon sok pártonkívüli is természetesnek vesz és csi­nál, s amiért nem vár sem­miféle hálát, vállveregetési. És legtöbbször éppen annak volt legkellemetlenebb ez a nyilvános „kiemelés ’, akit dicsértek, aki éppen, mint „konkrétum” került a be­számolóba. Azt nem vitathatja senki, hogy a kommunisták példa- mutatására szükség volt és hogy ez ma szükségesebb, mint valaha. De ha erre szükség van — és ezt a szük­séget a kommunisták megér­tik, s sok helyen emberfelet­ti dolgokat hajtanak végre — akkor nem feledkezhe­tünk meg munkájuk elisme­réséről legalább — erkölcsi jutalmazásáról nem. Eiffel-torony magasságú televíziós tornyot építenek Brno melleit A csehszlovák televízió ro­hamos ütemben fejlődik Prá­ga és Bratislava után rövide­sen megkezdik a Brno mel­letti televíziós torony építését is. A brnoi televíziós torony körülbelül ugyanolyan magas­ságú lesz, mint az Eiffel to­rony. A brnoi 319 méter ma­gasságú tornyot a legkorsze­rűbb technikával építik. Ele­gendő megemlíteni, hogy a személyek szállítását a televí­ziós toronyban gyorsan közle­kedő felvonóval fogják lebo­nyolítani. A téli hónapok fo­lyamán úgynevezett villamos olvasztó berendezések segítsé­gével fogják megakadályozni a konstrukciók felesleges túl­terhelését. Az építési anyag helyes megválasztása révén a tervezőknek sikerült a torony súlyát 160 tonnára csökkente­niük. Ugyancsak újszerű eljá­rás segítségével oldják meg azt is, hogy az elkészült to­rony legmagasabb pontjának ingadozása minél kisebb le­gyen. Távfűtés Leningrádban Leningrádban serényen dolgoz­nak a város távfűtésének fejlesz­tésén. Jelenleg új kohóművet épí­tenek. A centrálé már az idén 120 lakóházat fűt. Ezenkívül szá­mos iskolát, kórházat és más köz­intézményt lát el meleggel. A ha­todik ötéves terv során a hőerőmű valamennyi leningrádi lakás és intézmény számára biztosítja majd a melegvizet. z Olaj a Kizilkum sivatagban Az ősi Buharától délkeletre nemrég nagy olaj lelőhelyet fedeztek fel. A Kizilkum siva­tagban felfedezett új olaj- és földgáz lelőhelyet könnyű lesz kiaknázni, mert a vasút­vonaltól mindössze néhány kilométerre terül el. A lelő­hely lehetővé teszi számos üz- bég város és falu gázellátását. A „Dzser-Kak” nevű lelő­hely közelében már egész kis város épült az olaj munkások számára. Kétszáz házból áll a lakótelep. Villanytelep, rádió­központ, klub, iskola, poly- klinika, étkezde, fürdő és több más kulturális és szoci­ális létesítmény épült itt. Űj cukorfínomítók Kínában Az idén hét nagy cukorfínomító kezdi meg működését Kínában, hogy 130.000 tonnával növelje a cukoripar évi kapcitását. Ezzel az új nagy finomítók száma az öt eves terv keretében húszra emel­kedik, összesen évi 428.000 tonna kapacitással. A legközelebbi öt­éves tervben ismét új nagy cu- korfinomítókat helyeznek üzembe. Az új üzemeket Dél-Kína szub­Vasmű épül Lhassza északi külvárosá­ban gyors ütemben épül egy korszerű vasmű. Fő- és mel­léképületei 3000 négyzet- méter területet foglalnak el. A vasmű júniusban készül el és a mezőgazdaság és a kéz­műipar számára állít majd tropikus vidékein helyezik el. ahol bőségesen terem a cukornád, va­lamint Északkelet Kínában, és Belső Mongóliában, ahol rendsze­rint gazdag cukorrépatermést takarítanak be. Kína cukortermelés* a tervek szerint ebben az évben eléri a 870 ezer tonnát, vagyis 2.5 száza­lékkal haladja meg a tavalyi ter­melési szintet. Lhasszában elő gépeket, munkaeszközöket és gépalkatrészeket. A vasmű üzembehelyezése fontos része annak a tervnek, amelyet az államtanács Lhassza gazda­sági és kulturális fejlesztése érdekében elfogadott. Növekszik a közszükségleti cikkek választéka 1957. a Bolgár Népköztársaság könnyűipara jelentősen növeli a közszükségleti cikkek választékát. Ebben az évben a vásárló közön­ség több mint 0 ezer új mintájú textílanyagban, cipőben, porcelán, és üveg háztartási cikkben, bőr és gumi divatcikkben válogathat. Új művelődési intézmény a román-magyar autonom tartományban A romániai magyar Autonóm Tartományban felavatták az Álla­mi Székely Színház Kanuiraszin- házát. As avató ünnepség után a színház tagjai bemutatták Szigli­geti Ede: „A cigány“ című szín­művét. I ga ismerve a város gazdasági I helyzetét és különösen ebben a gazdasági évben jelentkező nehézségeket, arra hívja fel a várcsi tanács figyelmét, hogy nagyon gondosan ké­szítse az 1957 évi városiéjlesz­Horváth eilvtárs ezután az államigazgatás és az államha­talmi szervek munkájával és más gazdasági kérdésekkel foglalkozott. „A Magyar Szocialista Mun­káspárt városi intézőbizottsá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents