Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-17 / 30. szám

1957. április 17. szerda.

0 J Ű T O N

3

A.. MÁTRÁM" CM LAP FEJFAJARA

Talán elég idő telt már el ahhoz, hogy — ha nem is történelmi — de megfelelő távlatból vizsgáljunk egyes eseményeket. Arra gondolunk, — hogy mind kevesebb ember fejében él már a forradalom illúziója, mind többen döbbennek rá, hogy itt Egerben is, (nemcsak Budapesten) ellenforradalom volt. S talán ma már sokan szégyenük és bánják azt, amit akkor tettek, vagy éreztek. Nem azokra gondolunk, akik tetteiket szégyenérzettel, és még olyan nagy bánattal sem tudják feledtetni, de azokra, akiket félrevezettek, akik — esetleg

— hangosan is kiálltak nagyon rossz ügy mellett, s nem egyszer ádáz politikai csatákat vívtak, azt gondolva, hogy a munkásosztály érdekében szólnak.

S talán éppen az eltelt idő, a megfelelőbb emberi hangulat lesz most szövetségesünk ahhoz, hogy tisztázzunk, talán ma már k ősinek tűnő, akkor

— s valójában !— fontos politikai ügyet.

A „Mátravidék” című lap megjelenésérő!, illetve betiltásáról van szó. Bizony, abban az időben ez nagy port vert fel.

Hogyan is történt? Hogyan került egy kis gyöngyösi újság, mely összesen kétszer látta meg. a napvilágot, az egriek érdeklődésének középpontjába? Ebben az esetben is — mint mindig — legjobb, ha az elején kezdjük.

A múlt év novemberében Gyöngyösön, a járási pártbizottság és a járási tanács két vállalkozó szellemű ember javaslatára engedélyt kért és kapott egy újság kiadására. Keresztapa a Mátra lett, s tőle kapva nevét elindult útjára a „Mátravidék”. Szerkesztői az egri nyomdában nyomatták a lapot, lévén itt jobb a technika — vagy ki tudja, miért?

Két szám annak rendje és módja szerint meg is jelent. Nem: volt ezekben sem jó, sem rossz, — sem pbütikai- lag, sem irodalmilag nem ütötték meg a kívánt mértéket.

Ez időtájt vívta meglehetősen hangos harcát a Budapesti Központi Munkástanács a kormánnyal — a sajtóért.

Ami ott — az itt is! A megyei Forradalmi Munkástanács többízben is tárgyalta a sajtó ügyét, csűrte-csavarta, ismét, és ismét a Heves megyei Népújságért nyújtogatta a kezét. (Október 27-én az ellenforradalom körbevette a lapot. A kommunista szerkesztőbizottságot leváltotta, s ezek egy részét elküldte a laptól. Csak- hát október 23-ra november 4 volt a válasz, s a lap ismét a párté lett.)

Ami Budapesten, az itthon is — de a mi részünkről is. Pesten sem kapott újságot az ellenforradalom — Egerben sem.

Közben á párt lapjánál, a

Népújságnál két táborra szakadtak az erők. Az a rész, amely írásaival kiszolgálta az ellanfcrradalmat (félelemtől vezérelt talpnyalással, mert mi másnak nevezhetnénk azt a cikket, amelyben egy zsidó- származású, állítólagosán már illegalitásban is dolgozó „kommunista újságírónő”, az első „szabad” mindenszentek napját üdvözli, megmagyarázva a kedves olvasóknak, hogy a Rákosi-önkény alatt — természetesen — senki sem gyújthatott gyertyát elhunyt hozzátartozói lelki üdvéért), olyan mélyre sülyedt már a posványba, hogy nem veit képes a hibáit kijavítani, ök maguk is érezték, hogy elárulták a pártot, a munkáshatalmat, de az akkori politikai közhangulat, meg néhány száz hőbörgő ellenforradalmár tükrébe nézve azt gondolták, hogy Magyarországon sohasem lesz k nszolidáció, nem lesz kommunista párt, és munkáshatalom. S ha már egy hétig nyalták az ellenforradalom talpát

— megszokva annak ízét — . következetesek” maradtak. A pártlapnál dolgoztak, de a Forradalmi Tanács vezetői o’c. í.1 csúszkáltak hason, gondolván: némi érdemeket szereznek á közelgő „szép napsütéses” polgári demokráciába

— belépőül.

Dehát ha lúd, legyen kövér, ha érdem, akkor legyen maradandó! Loptak már a világon két tengert összekötő csatorna árát, de hogy ne menjünk szomszédba példáért —, loptak már vízesést a Szalajká völgyében, s miután loptak már egyebeket is, miért ne lehetne újságot is lopni.

A szerény újszülött kis gyöngyösi lapot, a Mátrav-' dákét szemelték ki, s tűzték rá a zászlót. Sajnos, ennek egyik vezetője, Márkus János, buta modem — (hogy túlzásokba ne essünk), belement a játékba..

Az ötlet remek volt! Adva van egy hivatalosan is engedélyezett újság, gyöngyösi fejléccel, de Egerben nyomják. Tehát itt Egerben azt írunk a türelmes papírra, a- mit akarunk. A politikai helyzet rendkívül zavaros, az ellenforradalom, ha terror eszközökkel is, de még uralja az üzemeket — és a zavarosban könnyű halászni. (A történelmi hűség kedvéért, meg kell említenünk, hogy az akkori gyöngyösi párt és tanács vezetői sem sokat törődtek a lappal.)

Éppen ülést tartott a megyei Forradalmi Tanács, amikor a Népújság szerkesztőségéből aznap eltávolított hat újságíró Bíró „polgártársat”, az említett szerv főideológusát kereste. Kijött az ülésről. Rövid megbeszélés, újra tárul az ajtó:

— Polgártársaim, végre ö- lünkbe hullott a szerencse, megszerettük az újságot, és íme a teljes szerkesztői gárda

— mutatott az ajtóban állókra.

lavitják Heves megye útjait

— rájuk is fér!

Az Egri Útfenntartó Vállalat dolgozói ebben az évben több millió forintos költséggel javítják, portalanítják Heves megye közútjait. Többek között a Budapest—Miskolci főútvonal gyöngyösi szakaszán 10 kilométeres hosszúságban felújítják az aszfaltszőnyeget, másutt pedig korszerűsítik az utat. A megye területén az egyéb aszfaltburkolatú utakon összesen hárcmmill!ó három- százezer forint értékű munkát végeznek. Korszerűsítik a Kápolna—Sircki utat, melyet ugyancsak tíz kilométer hosz- szúságban aszfaltos hengerléssel látnak el. Ezenkívül befejezik az Ózd—Salgótarjáni

útnak Pétervására—Ki serénye közti szakaszát, és portanítják a mátrai utat Gyöngyös és Mátraháza között, valamint Hatvan—Salgótarján és Hatvan.— Lőrinci között.

Az Útfenntartó Vállalat dolgozói, mindezeken kívül még számos más Észak-Magyarországi utat hoznak rendbe, melyeken megkönnyítik a közlekedést. Korszerűsítik a bányavidék felé vezető utakat is, — hogy a jövőben kényelmesebben és gyorsabban juthassanak a bányászok munkahelyükre és vissza.

ELADÓK

Uj te-jcsárda nyí't Gyöngyct- sön. Eereznay Éva szorgalmasan méri a tejet, kaséi és a kakaót a munkába síelőknek

A jelenlévők, ha életüket és vérüket nem is, de a vállalatok pénzét azonnal felajánlották a lap finanszírozására.

— Talált kincs, valósággal talált kincs ez az újság, — mondogatták egymásnak. Nem is vesztegették az időt, visz- szasiettek üzemeikbe és gyűléseket hívtak össze. Ezeken bejelentették: megszületett a munkásosztály „igazi lapja!” Ebben írják meg majd a mi igazságunkat stb. stb. Az új lap szorgafmas dolgozói pedig lázasan munkához láttak. Hogy mit írtak? Arra kár volna időt vesztegetni. Képzelhető, hogy a nagy és kisbetűket nem a szocializmus szolgálatába állították.

De a Forradalmi Tanács és az áruló újságírók frigyén nem volt áldás. A Mátravidék elvetélt gyermekük lett. Igaz, megírták és a nyomdában az ellenforradalom által felszínre segített vezetők - s ne tagadjuk egy-két nyomdász is nagy-nagy szeretettel készít- gették. Dehát a Panama csatorna ügyét is leleplezték, miért pont ez maradt volna suba alatt. A hivatalos hatóságok idejében betiltották a lapot, abból egy példány sem jelent meg az utcán.

Sajnos még a gyöngyösi elvtársak közül is nem egy akkortájt megint valami egri turpisságot vélt a lap betiltásában. Nehezen értették meg hogy itt nem a városok közötti hiúsági villongásról, hanem a szocializmus erői és ellenségei közti harcról van szó. Adalékképen meg kell mondani, hogy a harc, mint általában lenni szokott, nem ment simán. A nyomdában is megszervezték a sztrájkot, s nem nyomták ki a párt lapját. Plakátragaszok jelentek meg az utcán, a kommunista újságírók ellen, betörték a szerkesztőség ablakát. Az a bizor.vos négv-ötszáz ember, akinek kenyerévé vált a tüntetés, égette a pártlapot, s kötelet ígért az íróinak. Még az újságárusítókat is megfélemlítették, nem volt szabad nekik az Uj Utón című lapot árulniok. Természetesen mindebben élenjártak a meg nem született újság munkatársai.

*

Jói tudom: a fent említett események az ellenforradalom tevékenységének csupán kis részét teszik Sőt, talán mondhatnánk, utolsó hangos rugda- lódzásuk veit. Mindez talán , papírra sem kívánkozott vol- ! na, ha a napokban nem üti meg a fülemet két dolog.

Nevezetesen: egyik elvtárs megkérdezte tőlem, miért tiltották be a gyöngyösi újságot? — a másik: az egri városi pártbizottságon hallottam, ho^ Bódi János a párt lapjának áruló munkatársa felvételét kérte a pártba, s ezt elutasították.

Hogy miért?

Gondolom, mindkdttőre sikerült válaszolnom.

SUHA ANDOR

Három éve dolgozik a keres* kcdelemben Márkus Tibomé. Jelenleg a hatvani 90-es számú árudában szeleteli a téliszalámit, mint ahogy a képen is látható.

Pa'ásíi Erika ugyancsak Hatvanban dolgozik a 138-as számú vasüzletben.

Virágzik a vízi tündérrózsa

— a* egri melegvízben

A bő forrású egri melegvizekben hazánkban ritkaság- számba-menő trópusi vízinövények díszlenek. A strandfürdő területén lévő harminckét fokos melegvizü tóban csütörtökre kivirágzik* t a trópusi víz* tündérrózsa amely gyönyörű látványt nyújt a látogatóknak. A víz felületén nyíló aranysárga virág több napig pompázik és zöld levelei a nyáron is kellemes árnyékot biztosítanak a tóban tenyésző trópusi díszhalaknak.

Háziasszonyok figyelem! 1100 vagon konzervet készít a Hatvani Konzervgyár

Könnyű dolguk lesz az idén a háziasszonyoknak. Erről a hatvani új konzervgyárban gondoskodnak, ahol az idén 1100 vagon különböző főzelékfélét tartósítanák fél és egy kilós csomagolásban. Az új gyár dolgozóinak tervei szerint ebben az évben már teljes kapacitással dolgoznak. Az eddigi borsó és paradicsom konzerválása mellett a szezon kezdetétől mindenféle

főzelékfélét készítenek. Köztük zöldbabot, lecsót, paprikát, céklát, uborkát valamint más főzelékfélét és savanyúságot.

A gyár dolgozói máris megkezdték az előkészületeket a közelgő szezonra. Szerelik és javítják az automata gépsorokat, melyek segítségével finom, ízletes készételeket állítanak elő és hoznak forgalomba a háziasszonyok örömére.

n gázoló meghalt, a gázolt elhajtott

Nem mindennapi közúti baleseti ügyben indultak helyszínre a közlekedési rendőrök. 1957. április 8-án este 9 órakor Csivincsik Vincze nagy- tályai lakos motorkerékpárjával nekiszaladt ifj. Hadházi Lajsonak, aki az úton áll va motorkerékpárját javította. A gázoló Csivincsik elesett a motorral és súlyosan megsérült. Hadházi nem részesítette elsősegélyben az őt elgázoüó Csivincsiket, hanem sorsára hagyta. Később Nagyváradi Antal találta meg a szerencsétlenül járt motorost, aki reggelre sérüléseibe belehalt. Hadházit a baleset áldozatának cserbenhagyása miatt tartóztatta le a rendőr- j ség.

Milyen legyen az igazságos bérezés?- erről nyilatkozik a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke

Üzemeinkben sokat vitatott kérdés, milyen legyen a bérezés. A dolgozók többsége látja, hogy az időbér a termelés csökkenéséhez vezet és oda, hogy a gyengébb teljesítményű munkások is annyit keresnek, mint a legjobbak- A vita még nem dőlt el, ezért felkerestük Furucz János elvtársat, a SZMT megyei elnökét, mondja el véleményét a bérezésekről:

Mik voltak a nermarendszer hibái?

Meg kell mondani őszintén, hogy az elmúlt időkben bérrendszerünknek nagyon komoly fogyatékosságai voltak. Az alapvető hiányosság az volt, hogy nem vette eléggé figyelembe, megvannak-e

minden területen a teljesítménybérrendszer bevezetésének feltételei. Sok esetben figyelmen kívül hagyta a gazdaságos termelést. A karbantartóknál például sok területen sem a bérezés, sem a gazdaságosság szempontjából nem helyes a teljesítménybérezés bevezetése. Nagyon kirívó az erdőgazdaságok esete. Itt is erőltetett volt a teljesítménybér bevezetése, hiszen a teljesítménybért a facsemeték kiadásához kötötték Ilyen területeken nincrennek meg a teljesítménybérezési formák bevezetésének feltételei.

Hiba volt az is, hogy bérrendszerünk nem tartott lépést a orgazdaság fejlődésével. Addig, amíg a hároméves terv ideje alatt a célkitűzés a többtermelés volt, adjig az ötéves tervünk fő célkitűzései között: a minőség megjavítá- 1 sa foglalta el az első helyet.

| A mi bérezési formánk csak ' a többtermelésre ösztönözted dolgozókat, s nem segítette elő a minőség megjavítását.

Nagyon komoly hiba volt az is, hogy a normarendszerünk az utóbbi időben túlságosan bonyolulttá vált, sokszor érthetetlen volt a munkások többsége előtt. Elsősorban ezért nem szerették és nem azért, mert igazságtalannak tartották. Nem tudták kiszámítani, hogy az elvégzett munka után ténylegesen megkapták-e a bért. Nem tudták ellenőrizni az elszámc lá- i sokat, s ezért sok esetben bi- ! zalmatlanok* voltak. A bizal- i matiansághoz hozzájárult az ! is, hogy a normák gyakran leitek változtatva-. Sokszor ésszerűtlen szigorítások voltak és így a dolgozók nem tudtak előre tervezni a keresetükre. mert az állandóan j változott.

I Ezek a hibák bizony nagy- | jából hozzájárultak ahhoz, —

• hogy az ellenforradalomnak I sikerült zűrzavart kelteni az üzemekben és a munkástanácsok első ténykedésként eltörölték a 'teljesítménybér- rendszert.

Hogyan néz ki jelenleg a bérezés a megye üzemeiben?

A normarendszernek sok hibája volt, de ezek nem a teljesítményen alapuló bérrendszer alapjaiból adódtak. Alapjában helyes volt bérrendszerünk a túlkapások ellenére is és a dolgozók többsége helyeselte a teljesítményen alapuló bérrendszert. A bányászatban ezért fogadták örömmel a dolgozók a szakmánybér bevezetését. A Fínomszerelvény- gyárban és a megye több üzemében pedig már kérik a dolgozók az ilyen bérezés be- ; vezetését, természetesen a régi hibák felszámolása, mellett. A bérezés területén azonban még komoly hiányoságok vannak. Az ellenforradalom igyekezett lejáratni a teljesítményen alapuló bérezést. Ök tudták, hogy ez a szocialista termelésnek egyik igen fontos emelője. Nekik ugyan nem volt céljuk a szocialista ipar gazdaságos továbbfejlesztése, ezért is indítottak hajszát a teljesítményen alapuló bérezés ellen és igyekeztek bevezetni az egyenlősdit megvalósító időbéreket. Ez odavezetett például a Bélapátfalvai Cementgyárban, hogy 1956. áprilisában 15 és félezer tonna künkért és több mint 16 és félezer tonna cementet termeltek, most pedig 12—13 ezer tonnát termelnek ugyanolyan munkáslétszámmal, több mint 250 forintos átlagos fizetés- emelés mellett. Három-négyezer tonnával kevesebbet termel és jelentősen több bért fizet ki az üzem. Példának hozhatjuk az egercsehi bányaüzemet is, ahol ugyan a szénfal mellett dolgozók szak- mánybérben dolgoznak, de a kisegítőszemélyze't zöme időbérben dolgozik. Itt jelenleg az a helyzet, hogy azt a szenet, amelyet a TÜZÉP 22 forintért juttat a dolgozóknak, a bánya több mint 60 forintért állítja elő. Számos ilyen példa van. Nyíltan meg kell mondani, hogy az clyan bérezés, amely ilyen hatást gyakorol a. termelésre, — csak inflációhoz, gazdasági életünk leromlásához vezethet. Nem beszélve arról, hogy az időbér nem ad többet annak a dolgozónak sem, aki szorgalmasan dolgozik, nem tesz különbséget azokkal szemben, akik hanyagok, nem törődnek a holnappal, csak azt nézik, hogyan lehet a dolgozók államát zsarolni, hogyan lehet nagyobb összeget felvenni. Ezt a helyzetet a szakszervezetek sem nézhetik tétlenül, ezen gyorsan és feltétlenül javítani kell.

Mi a véleménye, milyen legyen az igazságos bérezés?

A dolgozók mind világosabban látják, hogy az ellenforradalom által a teljesítményen alapuló bérrendszer eltörlése helytelen volt. Igazságos, szocialista bérezés csak a teljesítményen alapul? bérezés lehet. Hívják azt normának, szakmánybérnek, vagy darabbérnek. Csak így érvényesülhet az a szocialista elven alapuló elosztás, hogy mindenki képességei szerint dolgozik, és a végzett munka arányában részesül a megtermelt javak elosztásában. Ezt a munkások mindinkább látják és el is mondják, hogy az időbér egyenlősdit teremt az üzemekben és nem veszi figyelembe a képességeket, — sőt tág teret ad a protekciónak.

A dolgozók helytelennek tartják ezeket és ezért is mondják, hogy ezen a helytelen és igazságtalan bérezésen változtatni kell és be kell vezetni a teljesítményen alapuló bérezést mindazokon a területeken, ahol ennek megvannak a feltételei. A szak- szervezeteknek az a feladata, hogy segítse ezeknek a feladatoknak a megoldását. Az időbér nem lehet a szocializmus építésének, a szocialista népgazdaságnak mozgató ereje, a szakszervezetek, akik a nemzeti jövedelemnek nemcsak a szétosztásában, hanem annak tervezésében, és megteremtésének elősegítésében is részt akarnak venni, nem támogathatják az időbérezést. Mi támogatjuk az ol^an helyes kezdeményezést, mint amelyet a Szerszám- és Készülékgyár indított el, akik a fizikai, műszaki és egyéb szervek bevonásával átvizsgálták áz elmúlt bérezési formák hibáit, afat- posan megvitatták, hogy hol volt rossz a teljesítményen alapuló bérezés, ahol szoros volt a norma, ott könnyítettek. ahol laza volt, ott szorítottak. És így, a legjobb fizikai dolgozók bevonásával eredményesen bevezették a helyes bérezési formát. A dolgozók ezt elfogadták, mert resztvettek a kidolgozásában, és helyesnek, igazságosnak tartották.

Feltétlenül helyes és szükséges, hogy kikérjék a dolgozók véleményét az üzemeket érintő problémák megoldásához, de különösen nagy szükség van arra. hogy a bérezést — mely a dolgozókat legközvetlenebbül érinti — véleményük meghallgatásával alakítsák ki és minél előbb bevezessék megyénk üzemeiben a te'jesítményen alapuló igazságos, szocialista bérezési formát.