Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-13 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1957. ÁPRILIS 13. SZOMBAT Növekvő Nem sokkal kell visszafor­gatni az idő kerekét, hogy visszaidézzük az ellenforra- dalom eseményeit, amikor a községekben, éppúgy, mint a városokban a nép a szo­cializmus ellenségei, s az ál­taluk megtévesztett emberek vették kezükbe a hatalmat, ök mentek be a tanácsházá­ra. elzavarták a választott vezetőket. Azóta alig egy fél esztendő telt el, de ma már elmondhatjuk, újra rend van a faluban. Bent a tanácshá­zakon végzik a munkát, a megszokott mederben folyik az élet, — de mégsem egé­szen új, mintha nem történt volna semmi. Nehéz szavak­ba foglalni ezt a változást, hiszen egész apró jelekből lehet (lemérni. Olyanokból, hogy gyakrabban nyilik a tanácselnök ajtaja, olyan ré­gi sérelmekre kérésnek or­voslást a parasztok, amire egy évé még csak legyintet­tek egyet, s azt mondták, nem érdemes utána járni. Segítséget kérnek olyan ügyekben, ami nem a ta- nácsra tartozik, de idejön­nek. mert több bizalmuk van hozzájuk. Igém, ez jelenti a változást, sokkal nagyobb bizalommal fordulnak a dol­gozók a tanácshoz. S ez egy­úttal azt is jelenti, tisztul­nak a felfogások a falun, tudják, hogy igazságukat nem azoknál kell keresni, akik októberben ültek be a tanácsházára. Szívesebben mennek a tanácshoz, mint bármikor és éppen ezért úgy kell vigyázni a visszanyert bizalomra, mint valami drá­ga kincsre, mert elvesztésé­hez napok elegendők, de visszanyeréséhez hónapok, évek kellenek. Sok a munka a falun, s ebből igen sok a tanácsra hárul. Lépten-nyomon hall­juk, hogy soha még ilyen gyorsan, jól nem ment a ta­vaszi munka, mint az idén. De a rendet nemcsak ez je­lenti. A földből is csak hosz- szas, gondos munka után dugja elő fejét az apró nö­vény, s sok ápolást kíván, míg szárba szökken, termő­re fordul. És nem kevesebb munka kell ahhoz sem, hogy rendet teremtsünk az embe­rek gondolataiban. A biza­lom csírája megvan, S ma már egyre többen látják, mi is játszódott le októberben, novemberben. De ahhoz, hogy tisztán lássa mindenki, hogy nem a nép érdekében történtek a dolgok, ahhoz még sok munka kell. És eb­ből bőven hárul a tanácsok­ra is, ahol naponta megfor­dul a fél falu. A tanácsok dolgozóinak amellett, hogy elintézik az emberek ügyes­bajos dolgát, idejük és mód­bisalom juk van arra, hogy megbe­széljék az emberekkel mind­azt, amit még nem látnak tisztán. Persze szavuknak akkor lesz igazán foganatja, ha elintézik a dolgozó pa­rasztok ügyeit. Mert olyan ember szavának fognak hin­ni, akiről a mindennapi élet­ben is azt tapasztalják, munkája az emberek érde­keit szolgálja. Sok dolgot kell még tisz­tázni októberrel kapcsolat­ban és sokszor kell világosan bebizonyítani, hogy csak­ugyan ellenforradalom volt. De ahhoz, hogy soha többé vissza ne térhessen, ez még nem elég. A kommunisták­nak és a tanácstagoknak a szívükbe kell zárni ezeknek a napoknak tanúságait. Azt, hogy sokkal jobban kell vi­gyázni a nép bizalmára, hogy soha senki és semmi ne fordíthassa szembe az embereket a párttal, a ta­nácsokkal, lényegében saját hatalmukkal. De mikor fog­ja igazán megérteni és meg­érezni a dolgozó nép, hogy csakugyan ő van hatalmon? Akkor, ha az eddiginél is jobban és többször résztvesz saját ügyeinek intézésében. Volt már erre példa nem egy, hiszen éppen ezért nyerték vissza rövid idő alatt tanácsaink a dolgozók bizalmát, de még ennél többre van szükség. A ta­nácsülésekére ma már bát­rabban beszélnek, tesznek javaslatokat a tanácstagok, de sok ügy elintézéséhez még ennél sokkal több em­bert is be lehet vonni. Tanácsaink nagy munkája közé tartozik ezekben a hó­napokban a földrendezési kérelmek elintézése. Nehéz munka ez, hiszen minden ké­relmet nem tudnak elintéz­ni, mindere sérelmet nem tudnak orvosolni a föld hiá­nya miatt. Ahhoz, hogy a legigazságosabban ítéljék meg, ki a legjogosúltabb, kevés a vb. néhány tagja, de nem elég a tanácsülés sem. Akkor lesz igazán igaz­ságos, ha a falu dönt, ha se­gítségül hívják a falu köz­véleményét. Hiszen ki tud­na jobban dönteni egy-egy ember megítélésénél, mint azok, akik régtől ismerik. És az sem mellékes, hogy akkor fogja a falu magáénak érezni jobban a törvényeket, ha résztvesz végrehajtásuk­ban. Ehhez a földrendezésen kívül sok-sok lehetőség van még. S ha tanácsaink meg­szívlelve ezt minden módon tovább erősítik kapcsolatu­kat a faluval, az eredmény a bizalom tovább növekedé­se lesz. A tömegek bizalma nélkül pedig elképzelhetet­len a tanácsok munkája. Közlemény Közöljük kedves olvasóink­kal. hogy az ÜJ ÜTŐN szer­kesztősége április 10-én a Sza­badság tér 7. szám alól elköl­tözött a Györ<rvényi utca 2. szám alá. Leveleiket erre a címre várjuk és ugyancsak itt keressenek bennünket sze­mélyes ügyekben is. Az újság kiadóhivatalát — mely ugyancsak elköltözött — a Bajcsy Zsilinszki utca 1. szám alatt — a fodrászüzlet mellett — találják meg. Itt vesszük fel a hirdetéseket és az újságokat is itt lehet meg­rendelni . Több mint fél évszázada har­col már a munkásmozgalom­ban a spanyol polgárháború­ban is részt vett veterán har­cos, Szabó József elvtárs Pénz Dezső elvtárs, az öreg 19-ies kommunista az elsők kö­zött fogott fegyvert a párt hívó szavára Gondos munka a szőlőkben, a gyümölcsösökben A Mátra és a Bükk termé­keny lankáin lévő hevesi sző­lőkben és gyümölcsösökben több mint 5000 gazda szorgos­kodik ezekben a napokban. A korán beköszöntött tavaszi időjárás következtében az új gyümölcsösök telepítését már befejezték, a szőlők mintegy 70 százalékát pedig megmet­szették. A megye több mint százezer bőven termő gyü­mölcsfáját, mintegy 30 ezer fiatal, elsősorban szilva, ba­rack, cseresznye, és körtefa csemetékkel pótolták. A sző­lőtelepítés jelentős részével is végeztek már a termelőszö­vetkezetek és az egyéni gaz­dák. A fakadó szőlőkben egyébként nagy szorgalom­mal és igyekezettel megy a munka. A Gyöngyös és Eger- környéki gazdák a szőlőtőkék 90 százalékán elvégezték a szakszerű metszést. A terme­lők valamennyien felkészül­tek a védekezésre is. Szaksze­rű, jó ápolással' akarják biz­tosítani, hogy az idén is jó termés legyen, és minőségi­leg is első osztályú szőlőt szállítsanak a fogyasztóknak. S az öreg harcosok mellett ott vannak a fiatalok is. Fegyver­rel áll őrt a 20 éves Csetényi József is, a Babakocsigyár if­jú dolgozója (A képesriport folytatása a 3. oldalon) A MUNKÁSHATALOM VÉDELMEZŐI MARKUSZ LÁSZLÓ képes riportja A? ellenforradalom leverése után gyors ütemben alakultak meg megyénkben is a mun­kásőrségek. Az üzemek, vállalatok legjobb kommunistái jelentkeztek önkéntl, hogy fegyverrel védjék a nép hatalmát Egy megbecsülendő kezdeményezés Széljegyzet Titkos atomszerződést ki-j ván kötni az USA a bonnií kormánnyal, s e szerint aj nyugatnémet hadsereg isi atomfegyverrel lesz felsze-) reive. Hogy az ilyen titkod szerződések mennyire titkoi sak, azt ez a széljegyzet isi igazolja, s hogy az ilyen szer-l ződések hová vezethetnek,1 azt volt szerencséje megta-l nulni mind az öt világrész-1 nek az elmúlt világháború-I ban. Pedig akkor még szó' sem volt az úgynevezett ^tak­tikai atomfegyverekről;', „csak“ ágyúkról és tankok-' ról, ködvetőkről, s V 2-ről, s egyéb technikai vívmányróli amelyet oly sikeresen lehe-f tett felhasználni malthus ell méletének, a „túlnépesedés-] nek” megfékezésére. ) Julius Fucik, a haláláig,j helyesebben meggyilkolásáig5 következetes kommunistái csehszlovák újságíró ezt) üzente a börtönből: „Embe-j rek, legyetek éberek!“ S ezt) az üzenetet még a nem kom-) munisták, az egyszerűen él-\ ni akaró százmilliók is meg-j fogadták, s éberek. ÉberenI őrködnek a béke felett, s| éberen őrködnek, s nemcsakf ! őrködnek, küzdenek is az-\ ért, hogy ezek a taktikaií atomfegyverek váljanak vaÁ lóban taktikai atomfegyve-l rekké: az egészségért, az éle-í tért, a többért, a jobbért, azj emberiség életének védelmé-j ben. I S ezt a szerződést, ame-\ lyet aláírtak Stockholmban[ és Bécsben, Varsóban és> Helsinkiben, szóval ezt szív-} bői jövő szerződést egyálta-1 Ián nem tekintik titkosnak. Sőt... f Szép és igazán irodalmi ér­tékű szórakozást nyújtott a szakszervezeti kultúrház hét­fő esti programmja. Egymás­után jöttek színpadra az Egri Gárdonyi Géza Színház fiatal művészei, Rácz Mihály, Sár­közi Zoltán, Horváth Sándor, Kovács Emil, Fekete András, s az ő tolmácsolásukban egy­más után hangzottak el Cso- konay, Kölcsey, Vörösmarthy, Petőfi, Arany, Ábrányi Emil, Juhász Gyula, Ady Endre, Jó­zsef Attila és Radnóti Miklós legszebb versei. A jól összeállított összekötő szöveg Abkarovics Endre ta­nítóképző intézet tanárjának munkája volt. Kár, hogy ren- dezőileg nem valami szeren­csésen volt megoldva, az ösz- szekötő szöveg elmondása. Sokkal jobb lett volna a kö­zönségnek és a művészeknek egyaránt a függöny előtt, vagy esetleg kissé széthúzott füg­gönynél mondták volna el a verseket, s az összekötő szöve­get. Az ég áldjon öreg barátom, hűséges kísérőm, az idő le­telt, búcsúznunk kell. Kerek négy esztendeig kísértél hű­ségesen éjjel, nappal, mindig és mindenütt velem voltál, szerényen, némán, de kitar­tóan. Felnéztél rám, úgy, ahogy’ csak te tudsz felnézni az emberre, s cserébe én, a hűtlen, állandóan lenéztelek. Kezdetben volt bennem még egy kis büszkeség, mikor le­néztem rád, később — most már bevallhatom — mind ke­vesebb volt a büszkeség, s mind több az undor, igen... az undor. S még ezzel se tudtalak elűzni magamtól, jöttél velem árkon, bokron aszfalton, parketten át. Meg­tört téged a négy esztendő, egykor ruganyos és mégis feszes, sima, csillogó bőröd megrepedezett. elvesztetted alakod könnyed báját, olyan Illyés Ilona szép énekszá­maival érdekesebbé, színeseb­bé tette a műsort. A közönség hosszú tapssail jutalmazta az előadott verse* két, énekszámokat. A diákok nagyon hálás és lelkes közön­ségnek bizonyúltak. Igen, a diákok! Bizony csak diákokról írhatunk, mert felnőtt közön­ség nagyon kevés volt ezen az irodalmi esten. Pedig ilyen szép irodalmi estekre szükség van továbbra is a diákoknak, s a felnőtteknek egyaránt. Rendezni kell ilyen irodalmi esteket, különböző változatos témakörökkel: „Szerelem a költészetiben”, „A ('szabadság- harc költészete” címmel, vagy egy-egy század költészetéről. Szervezni, rendezni kell ilyen irodalmi értékű műsorokat, még ha kezdetben nehezen is mennek, vagy még ha ugyan­abban az időben az Állami Színház színpadán „Sambától a Rock and Rollig” — című produkciót tűzik műsorra. ormótlanná váltál, mint va­lami elhízott öregasszony. Nem mondhatod... elvittelek a kozmetikushoz, de már nincs mentség, nincs segít­ség. Lásd be öreg barátom, hogy így van, hogy el kell válnunk egymástól, s magam számára új, hűséges kísérőt kell kerítenem. Nem... ez nem hűtlenség, vagy, ha az, hát nem én találtam ki. Örök hűtlenség ez, tart mió­ta az ember ruhába, cipőbe bújt, s tart. ameddig ezt a jó szokását megőrzi. Nos, ne érzékenykedjünk ég áldjon, térj örök nyuga­lomra öreg, kitaposott, agyontalpalt és foltozott ci­pőm, itt, a hűs kamra mé­lyén.' Nyugodt álmot, szép pihenést neked... s egy pár új cipőt, szépet, elegánsát... Nekem! (egri) M. L. ÉRZÉKENY BŰCSÜ

Next

/
Thumbnails
Contents