Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-03 / 27. szám

2

0 J ÚTON

1957. április 3. szerda

A Hazafias Népfront Városi Elnöksége által létrehozott Kulturális Bizottság programtervezete a Városi Tanáes VB-nek és a Hazafias Népfront Városi Elnökségének

Javasoljuk, hogy a városi tanács minden rendelkezésre álló eszközzel harcoljon az Egri Tanítóképző Akadémia létesítéséért. Biztosítsa az elhelyezési és egyéb feltételeket ahhoz, hogy egy nagy fontosságú felsőfokú szakiskolával tovább bővülhessen városunk kulturális intézményeinek száma.

A városi tanács kezdeményezze, hogy a Művelődésügyi Minisztérium szervei vegyék át a Belügyminisztérium és Belkereskedelmi Minisztérium napközi otthonait, mert ezáltal az eddiginél nagyobb méretekben sikerülne biztosítani az arra rászorulók részére a napközi otthoni ellátást, illetve férőhelyet és gazdaságosabban lehetne működtetni a napközi otthonokat.

Több évtizedes hagyományai vannak az egri úszósportnak. Kívánatos, hogy a további fejlődés érdekében tíz esztendőn belül megépüljön a városi fedettuszoda.

A városi fürdőzési lehetőséget, de az idegenforgalmi nevezetességek számát is bővítené az egri törökfürdő beállítása. Javasoljuk, hogy a Dózsa György tér 1 sz. alatti törökfürdőt a városi tanács három éven belül tegye alkalmassá idegenforgalmi látcTgaEger város a külföldi turisták és a t)elföldi kirándulók szempontjából a Mátra és a Bükk bérceivel együtt az ország legvonzóbb területe. Éppen ezért kívánatos, hogy a városi tanács három éven belül biztosítsa azokat a legszükségesebb feltételeket, melyek Eger idegenforgalmának további fellendítéséhez égetően szükségesek. A kultúrált idegenforgalom egyik fő követelménye. hogy tudja fogadni a vendégeket és biztosítsa számukra a nyugodt pihenést is.

Szükséges, hogy még egy nagy befogadóképességű szálloda létesüljön a város területén, továbbá, hogy a 32. sz. Autóközlekedési Vállalat elköltözzék a Park Száílló mellől és a városnak egy kívül eső részén nyerjen elhelyezést.

Főleg az idegenforgalom, de i a helyi igények kielégítése érdekében is kemény kézzel kell fellépni a Vendégllátóipamál i

tásra és nyolc év alatt szép fürdővé fejlessze azt.

Be kell fejezni az egri stadion építkezéseit, a stadion gyepszőnyegének és futópályájának megóvása érdekében továbbra is sportolásra alkalmas állapotban kell tartani a mellette lévő gyakorlópályát.

A volt vasas sportköri pályát alkalmassá kell tenni arra, hogy ott évről-évre korcsolyapálya létesüljön.

Egy esztendőn belül biztosítani kell egy kosárlabda pálya megépítését.

Fel kell karolni és az utánpótlás kinevelésénél nagyobb gondot kell fordítani az iskolai sportra. B.ztosítani kell, hogy a járási tanács előtt lévő sportpálya két éven belül alkalmas legyen a különböző labdajátékok és atlétikai sportágak űzésére és hogy a sportpálya kifejezetten a diákok sportolási lehetőségeinek biztosítását szolgálja.

A város természeti adottságaiból és környezetéből következően nagyon népszerű a túrisztika. Javasoljuk, a városi tanács igyekezzék megszerezni a DISZ által építeni kezdett, de félbehagyott szilvásvárad! túristaház tulajdonjogát, három éven belül biztosítsa annak befejezését, rendszeres működtetését.

tapasztalható lazaságok, továbbá az ellátási zavarok ellen. Törekedni kell araa, hogy jól berendezett, tiszta szórakozóhelyeken, ízléses formában, művelt, inteligens felszolgálók elégítsék ki a városba érkező éhező és szomjazó kirándulókat.

Az idegenforgalom, a helyi lakosság egészségvédelmében nagyobb jelentőséget tulajdonítva kell foglalkozni a város tisztaságának biztosításával, további szépítésével és építésével

Különösen fontos a Deák Ferenc utcai, az Ifjúság Útja és a vár körüli részek, a Kossuth, Dobó, Szabadság tér és a Mártírok tere tisztántartása és az esztétikai követelményeknek megfelelő parkosítása, csinosítása.

A Széchenyi utcát, tekintve a rendkívüli nagy forgalomra, teljes egészében mentesítsék a teherforgalom alóL

I Hárem éven belül gondoskodni kell a parkok eredményesebb gondozásáról és további parkosításokat kell végezni az Ady Endre utcán és az Erdődi téren.

Kívánatos, hogy a városi tanács megkülönböztetett gondot fordítson a vár és a színház előtti parkok védelmére és helyezzen el szökőkutakat a parkokban.

Bővíteni kell a Deák Ferenc út és az Ifjúság útján a rózsaligetes parkosítást.

A nyári szünidőben helyi és más országrészből jövő úttörők, vagy diákfiatalok százai táboroznak városunk területén.

Javasoljuk, hogy a táborozások helye ezentúl a rossztemplom mögötti — jelenleg honvédség kezén lévő — park legyen, melyből társadalmi munka igénybevételével és szervezésével a városi tanács létesítsen ifjúsági parkot, a népkertet pedig elsősorban felnőtt dolgozók pihenésére biztosítsák.

Javasoljuk, hogy a városi tanács a Csiki Sándor utca és az Almagyar utca elnevezéseket állítsa vissza és törekedjék a történelmi utcanevek megőrzésére és a jövőben az utcák elnevezésének megvál- toztasánál kérje ki a Műemlékbizottság véleményét.

A Kültúrális Bizottság a fentiekben látja a város további fejlesztésének irányát, jóhírnevének megőrzését, kui- túrális, tudományos és sport- központtá való fejlődését, a város eredeti jellegének maradéktalan megtartását. Kérjük az összes állami, társadalmi szervek, valamint a város lakosságának áldozatkész támogatását szép terveink megvalósításához.

Szöllősi Gyula a bizottság elnöke Dr. Hevesi Sándor főmérnök Baké Ferenc múzeum igazgatója Dr. Szántó Imre főiskolai tanár Dr. Somos Lajos tanár

Dr. Soós Imre

áll. levéltár vezetője Kocsis Sándor

városi tanás művelődésügyi főfelügyelője

Idegenforgalom, Tárosszépítés:

Hű maradt a párthoz

„ ... Hát bizony, az értelmiség alaposan levizsgázott” — mondták és mondják ma is sokan, visszaemlékezve azokra a napokra, hetekre, amelyekre még a visszaemlékezés is fájdalmas. De mint minden általánosítás, úgy ez is sántít, annak ellenére, hogy. voltak valóban szép számmal olyan értelmiségiek, akik nyíltan is szembefordultak a népi demokráciával. De voltak, s nem is kevesen, akik ugyanilyen nyíltan fordultak szembe az ellenforradalommal, akik tehetségükhöz és lehetőségükhöz képest védték mindazt, amit április 4-e jelent, s adott népünk számára. Ezek közé tartozik Varga Lajos, Egercsehi bánya fiatal főmérnöke is.

Cseng a telefon megállás nélkül, s két telefonbeszélgetés közijén azokkal tárgyal a- kik személyesen keresik fel ügyes-bajos dolgaikkal. Nem régen van itt, alig két esztendeje. de megszerették, megtanulták becsülni ezt az alig 30 éves csupaszív, csupatűz fiatalembert a bánya dolgozói, s nem kis mértékben az elmúlt hónapokban tanúsított magatartása alatt.

Nehéz hónpok voltak azok, amikor sokan fordítottak hátat a pártnak, a népi hatalomnak és sokan olyanok, akikből éppen a párt nevelt embert. Mint Vargából is, aki erdőmérnökből, éppen a párt felhívására lett bányamérnök... s rögtön hozzátehetjük, igen jó mérnök. 1950-ben lépett a pártba — először. S 1956 november közepén az elsők között volt, aki felvételre jelentkezett az új pártba, miután maga hozta ki Egerből az MSZMP tagsági könyveit.

Már eddig is begyében volt jónéhány embernek, aki szította és szervezte az itteni sztrájkol, ellenforradalmat. De azt még lenyelték, hogy mint az ideiglenes munkás- tanács elnöke nem volt hajlandó semmiféle akasztgatásba belemenni, — hogy nem szűnt meg hangoztatni, hogy kommunista, — majd leszokik róla — vélték. Még azt is lenyelték, hogy járja a falvakat: „emberek, jöjjenek dolgozni”,

— hisz ők is járták, éppen az ellenkezőjéért. De a pártba való belépést? Nos, azt még a tröszt egyes „forradalmárai” is súlyosan elítélték, nem még itt. Nem panaszkodhatott Varga, rövid néhány hét alatt, annyi fenyegetést kapott, hogy egy életre elegendő. Kilátásba helyezték például, — hogy a „következő forradalomban tudjak már, kit kell kinyírni legelőször.”

Varga Lajosról mindez úgy pergett !e, mint olajos testről a víz. „Pofázzanak” — jegyezte meg, hogy úgymondjuk, nem éppen finoman, és dolgozott tovább rendületlenül, most már kétszeres erővel, hisz az új párt ezt a feladatot bízta rá. Természetesen nem volt könnyű.

— Ment volna itt a munka

— magyarázta — de mindig piszkított a tyúk közbe valamit. Nézze — vesz elő egy kimutatást — másfél hónap alatt ötször lendültünk neki, aztán jött valami rémhír, sztrájk- szervezés, vagy mit tudom én, micsoda, s kezdhettük elölről megint. November 14-én például 670 dolgozott, másnap már csak 128. De azért mindig dolgoztunk, ä mi bányánkban mindig folyt fenntartás

és nem is lett komolyabb baj...

Egy éve házas, de hiába fiatal férj, keveset látja otthon az asszony, van olyan, — hegy napi 12—14 órát is dolgozik. Nem sajnálja a fáradságot, hisz a fáradság bére: az egyre eredményesebb munka. Ismét kimutatást húz elő:

— Tíz napja 110 százalék felett termelünk. A hónap eleje még gyenge volt, de a március havi átlag meglett a 103 százalék.,..

S ezek a százalékok szenet jelentenek, sok vagon, értékes csehi szenet, amelyben benne van ennek a fiatal mérnöknek a munkája is, aki egyetlen pillanatra meg nem tántorodva dolgozott, harcolt a bányáért, a munkáért, az igazságért.

Köszöntjük őt április 4-én, azen a napon, amelynek szabad és vidám ünneplésében

neki is tevőleges része van.

(gy..ó)

Helyesbítés

„A hastífusz elleni küzdelem módjai és eredményei” című cikkből helytelen fogalmazás miatt kimaradt néhány szó. A helyes szöveg így hanzik: „az oltás csak a 3—60 éves ko- rúakra vonatkozik és ezek közül is csak azokra, akik teljesen egészségesek. Nem vonatkozik azokra, akik betegségüket (vagy terhességüket) az oltás helyén orvosi bizonyítvánnyal igazolják.”

dr, Kőrffy Loránd.

igazgató-főorvos

Visszahívták az ellenforradalmár tanácstagokat

Az egri járási tanács március 13-i ülésén hozott 11/1957. határozatával Csirmaz Árpád nagy- visnyói, Dorkó P. Gyula beköl- cei és Balázs Árpád noszvaji járási tanácstagok tanács tagságát —i ellenforradalmi tevékenységük miatt — összeférhetetlenség címén megszüntette.

Szovjet földgyaluk hevesi földön

A Mátra lábainál, Ecséd község Völgyében a kutatások során nemrégen, közel a föld felszínéhe', nagymennyiségű, több mint 8 millió tonna szénvagyonra bukkantak. A szakértők megállapították, hogy az itt húzódó széntelepeket külszíni fejtéssel sokkal gazdaságosabban lehet kitermelni A nagyarányú munkák már meg is kezdődtek. A feltárásokat hatalmas szovjet földgyaluk tucatjai végzik, melyek közül egy-egy 500 kubikus mukáját látja el. A gépel gombnyomásra, menetközben automatikusan rakodnak és önműködő- leg ugyancsak menetközben ürítik ki hatalmas tartályukat. Kezelésükhöz egy ember szükséges. E nagyszerű gépekkel több helyen már 5-6 méterre közelítették meg a széntelepeket. A szovjet gyalugépek ezután Abasár határába mennek, ahol mintegy 20 millió tonna szén külszíni fejtését készítik majd elő.

Gépesített

görkorcsolya

Mr. Smith Detriotban gépesített görkorcsolyákat szerkesztett. A benzin meghajtású motort a görkorcsolyázó hátán helyezik el, innen jut el az energia a görkorcsolya kerekeihez.

Április 4-től 8-ig Egerben a Vörös Csillag mozgóban is bemutatják Yves Montand budapesti szerepléséről készült kisfilmet, „Csupa napfény a szívem” címmel. A kisfilmet „A 306. számú ügy” című szovjet filmmel együtt vetítik kísérőműsorként.

Harcos, kommunista taggyűlés

az egri I-es körzetben

Április 4-től mutatja be a Vörös Csillag mozgó Yves Montand kisfilmjét

A barátság és segítség okmánya

Hazaérkezett Moszkvából a Kádár János vezette párt és kormányküldöttség, ahol világraszóló érdeklődés közepette írták alá a Kreml fehér szalonjában a magyarszovjet közös kormány és pártnyilatkozatot. Az óriási érdeklődés, amely világszerte kísérte nemcsak a nyolcnapos tanácskozást, de a tanácskozás záróakkordját is, jelzi, hogy a magyar és szovjet küldöttség tanácskozásainak jelentősége messze túlnő a két ország határain.

Kis ország és egy nagyhatalom tárgyalt egymással De ennek a kis országnak területén akarták bizonyos erők visszafordítani a történelem kerekét, elültetni egy új háború tűzfészkét, s felvonulási területté tenni éppen a másik fél, a nagyhatalom ellen. Teljesen érthető tehát a magyar-szovjet tárgyalások iránt megnyüvánult nagy nemzetközi érdeklődés. A földkerekség minden táján tudták, hogy a tárgyalások napirendje forma szerint ugyancsak a magyar-szovjet kapcsolatok alapvető kérdéseit öleli fel, ezen belül azonban levonja egy nagyszabású agressziós kaland kirobbantásának és visszaverésének tanulságait, s megformálja vonásait annak a politikának, amely lehetetlenné teszi az újabb hasonló kalandok megszervezését.

A közös kormánynyilatkozat két rendkívül fontos gyakorlati megállapodás csoportot tartalmaz: az egyik gazdasági, a másik pedig katonai jellegű. S e két megállapodás csoport szilárd elvi alapját az biztosítja, hogy mind a két szerződő fél azonosan értékeli a magyarországi ellenforradalom jellegét és általában a marxizmus- leninzmusnak olyan alapvető tényeit, mint a proletárdiktatúráról, a párt vezető szerepéről szóló tanítás. A magyar és szovjet áliamközti kapcsolatoknak a teljes egyenjogúságon és az önzetlen barátságon alapuló továbbfejlesztése csak azért lehetséges, mert mindkét ország vezető ereje, a munkásosztály parija, eusinen es leszögezi, hogy a szocializmus építése a fő kérdésekben közös úton halad a különböző országokban, amellett természetes, hogy minden ország nemzeti hagyományainak és sajátosságainak figyelembevételével megvannak a szocializmus építésének különböző formái és módszerei

Az ideológiai és államközi együttműködés szerves összefonódása teszi lehetővé azt a nagyarányú segítséget, amelynek adatait nyilván meglepődéssel olvassák a tőkés országokban is. Csak ebben az esztendőben 1010 millió rubel értékű árut szállít a Szovjetunió hazánknak, s ezek között egyedül búzát 450 ezer tonnát kapunk. Az 1.2 millió tonna szénből háztartásaink fűtését négy éven át láthatnánk el.

Külön kell szólnunk arról, hogy ebben az évben 875 millió rubel értékű árut és szabad devizát hitelbe kapunk igen kedvező feltételek mellett, amelynek törlesztését tíz év alatt, 1961-ben kezdve kell megoldanunk. Emellett a két fél megállapodott a műszaki és termelési tapasztalatok cseréjének, a kult5rális kapcsolatoknak fejlesztésében és számos más kérdésben. Külön tárgyaláson vitatják meg a még hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg létszámát, jogi stílusát is. Hisz teljesen érthető, hogy amíg a nemzetközi helyzet ilyen jellegű, mint napjainkban, a varsói szerződés értelmében szükséges és kívánatos a szovjet csapatok hazánkban való tartózkodása.

Már a közeljövő meg fogja mutatni, hogy a moszkvai tárgyalások eredménye nemcsak a tárgyaláskon képviselt két nép érdekeit fejezi ki hanem az európai béke és biztonság megerősítésének érdeke t is. A Szovjetunió által nyújtott segítség nagymértékben hozzájárni hogy kilábaljunk a bajokból, leküzdjük a nehézségeket. S a magyar- országi konszolidáció egyik, egyáltalán nem lebecsülendő része lehet az egész nemzetközi helyzet kedvező irányú fejlődésének.

Hétről-hétre erősödnek az MSZMP alapszervezetei Egerben is. Az egyes számú körzetben például a decemberi alig ötvenes létszámmal szemben csütörtökön este már több mint százan jöttek össze a taggyűlésre. Ilyen viharos, hosszú vitáktól hangos, a pattanásig feszült légkör még nem volt á körzetben a felszabadulás óta. A beszámoló mellett napirenden hét új tag felvétele szerepelt és ugyanannyi volt MDP tag kérte átigazolásának jóváhagyását.

A tagság minden új tag kérelmét hosszan vizsgálta, nagy viták folytak a belépni szándékozók magatartásáról az októberi események előtt, alatt és az ezt követő hónapokban. Végül mikor már mindenki tisztán látott ezekben a kérdésekben a tagság úgy határozott, hogy mind a hét új jelentkezőt felveszik a párt soraiba. Az új tagfelvételnek az volt az érdekessége, hogy a jelentkezők mind nők voltak.

Ezután az átigazolások jóváhagyására került sor. Ez már nem ment simán. Soha nem tapasztalt éles viták alakultak ki egy-egy. tag átigazolásának jóváhagyásánál. A legnagyobb és leghevesebb vita azonban Hangácsi András, a Heves megyei Nyomda Vállalat igazgatójának átigazolásánál kerekedett. Ekkor sorra álltak fel ismerősei, munkatársai, akik szépítés nélkül igazi kommunista szívvel olvasták a fejére, hogy az októberi események alatt egy követ fújt az ellenioradalmárokkal. Elmondták azt is, hogy Hangácsinak egy szava sem volt ahhoz, akkor amikor a nyomdában dolgozó kommunistákat üldözni kezdték és egyet agyon is akartak lőni közülük. Hosszú, kimerítő vita után az alapszervezet tagsága nem hagyta jóvá Hangácsi András átigazolási kérelmét és egyhangúan kizárták a párt sarai közül.

Az egri I. számú körzet kommunistái éberen őrködnek a párt tisztasága felett, nagyon vigyáznak arra, hogy közéjük se karrierista, se ellenforradalmár, sem pedig más I idegen elem be ne kerüljön..

„Lehet, hogy nem érem meg, de a kommunizmus egyszer győzni fog46

— A KISZ alakuló gyűlése Gyöngyösön

A városi kultúrházban gyű- I lekeztek a gyöngyösi fiatalok, akik a Kommunista Ifjúsági , Szövetség tagjai kívánnak j lenni. Az „öregek” is eljöt- ! tek. Idős, tapasztalt kommunisták, hogy ők is részesei legyenek annak a zászlóbontásnak, melyet valamikor ők kezdtek, vagy nagyon szeret- 1 ték volna fiatal éveiket a kommunista szövetségben tölteni.

A pártról, a proletár hatalomról, az ifjúság életéről beszélt Bagi István elvtárs, az | MSZMP intéző bizottságának 1 elnökhelyettese. „ A kommunista fiatalok az igazi örökö- ! sei március 15. és március 21. dicső napjainak. A KISZ tag- i jai legyenek szilárd, elvhű, a j munkáshatalomért mindent I vállaló ifjú harcosok. Legyenek bátor hirdetői a proletár nemzetköziség gondolatának”.

Az első felszólaló Miskei László elvtárs volt, aki a gyöngyösi XII-es akna kommunistáinak üdvözletét tolmácsolta. „A mi fiataljaink megfogadták, hogy túlteljesítik az október előtti termelési szintet, s ha a mi fiataljaink ezt vállalták, teljesítik is. Majd a saját sorsáról szólva mondotta: „régi kommunista családból származom, apám mindig azzal biztatott: lehet, hogy én nem érem meg, de a kommunizmus egyszer győzni fog.”

Tóth Péter elvtárs az ellenforradalomról, mások a szövetség új klubjáról beszéltek, ahol Csomós elvtárs szavait idézve, egy év múlva már televíziós adást szeretnének látni.

Nckánt Alajos