Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)
1957-03-30 / 26. szám
1957. március 30. szombat ÚJ ÜTŐN 3 Feledték hivatásukat, elárulták a népet Elkészült a vádirat Joób László és Kádas Géza ügyében A horthysta katonatisztek, a régi rend levitézlett hatalmasságai uralmuk visszatérésének közeledtét érezték, s mohón ▼etették bele magukat az október 23-a utáni politikai harcba, régi hatalmuk visszaszerzéséért. Ez a „feléledés” igen sok emberben keltett megdöbbenést, — mert a régi rend képviselőinek visszatérését egyetlen becsületes ember sem kívánta. De megdöbbenéssel vegyes undort kelt az emberekben, mikor arról hallanak, hogy közmegbecsülésnek örvendő emberek is engedték magukat az ellenforradalmi árral sodortatni, elárulták hazájukat, hivatásukat, esküjüket és cinkosként szegődtek a sarkantyút pengető horthysta ezredesek mellé. Undort keltenek, mert eljátszották becsületüket a nép előtt, aki fizette és tisztelte őket. Törvényeink szerint rövidesen bíróság előtt felelnek majd tetteikért, a vádlottak padjáról hallhatjuk, mit vétettek és miért vétettek a nép ellen. EGY ESTE A BÁRBAN Márkusa László képesriportja. Bár... Grill, — milyen furcsa és mondjuk meg őszintén, milyen varázsa volt e két szónak még jónéhány esztendővel ezelőtt is. Az átlag halandó, az egyszerű dolgozó ember nem nagyon járt az ilyen helyre, hisz súlyos ezrek cseréitek itt „gazdát”, durrogtak a pezsgés üvegek, nem egyszer patakokban folyt a kimondhatatlan nevű százfajta italféleség. Mi maradt ebből a varázsból? Hangulat. A dolgozó ember kedves, vidám, kicsit „ltujonkodó” hangulata. Ebből a hangulatból adunk, ha csak képekben is egy kis ízelítőt. A nevek ismerősek . . . Joób László volt honvéd főhadnagy, az ellenforradalmi idők egri , hadügyminisztere”. Kádas Géza úszó, a politikai csoport vezetője és Joób „szárnysegéde”, Tompa András volt rendőrszázados, a „hadügyminiszter” helyettese és még néhányan, akiknek elsők között kellett volna szembeszállni az ellenforradalmi árral. A „Védelmi Bizottság“ célja Az október 23-a utón megalakult úgynevezett egri „forradalmi tanács” Jcób László volt honvéd főhadnagyot bízta meg a „védelmi bizottság” vezetésével. Ez a védelmi bizottság adta a fegyveres erőt az ellenforradalmi cselekmények végrehajtásához, biztosította az ellenforradalmi „vívmányok” megőrzését, sőt — ha idő lett volna rá — továbbfejlesztését is. Eger „hadügyminiszterének” egyik legnagyobb és igazi céljait legjobban leleplező haditénye a „nemzetőr zászlóalj” létrehozása volt, ahol a Holczer-féle tiszti különítmény tagjai horthysta katonatisztek kapták a parancsnoki beosztásokat. Felhívásukra tömörültek zászlójuk alá Tormási Tibor, Solcz József, Már- tonffy Dénes horthysta századosok, Bicskey Aladár horthysta őrnagy, Batá András, horthysta ezredes, s még néhányan a „régi jó urak” közül. Mi kell a hangulathoz? No persze egy kis ital is. De néha a dal, a tánc sem árt — mármint az a tánc amelyet nézni lehet, néhanap j jár; műsor is I * van az egri Tünde mulatóban és e műsor 4 keretében arat * megérdemelt si- 5 kert, különö- j sen a cigány- l tánccal Suba Mara. Kádas hiába kereste az ÁVH „emberdaráió gépét“ Kádas Géza úszó is felajánlotta szolgálatait Joóbnak. Visszaélve népszerűségével, előnyös helyzetével, mint a forradalmi tanács politikai csoportvezetője ténykedett az ellenforradalom idején. Bíró Lajos volt főiskolai tanár javasolta erre a posztra a „politizálni nem szerető” sportolót. Ténykedését az ÁVH „emberdaráló gépének” keresésé- ; vei kezdte — amit nem talált,; mert nem is volt —, majd az j ott található titkos iratok tanulmányozásával és feldolgo-; zásával folytatta. Belekezdett; egy ellenforradalmi újság' megteremtésébe és tüntető; módon az utcán égette az! MSZMP lapját. Irány a Bükk . . Érdemes bővebben foglalkozni a rendőri hivatásához hűtlenné vált Tompa András volt rendőrszázados és AKÖV- 5s csoportjának tevékenységével is. Mivel korábban is jó viszonyban volt a gépkocsivezetőkkel, segítségükkel akarta „átjátszani” magát egy esetleges új rendszerbe. Október 27-én Tompa már részt- vett az AKÖV munkástanácsának ülésén, ahol az ÁVH megtámadására buzdította a gépkocsivezetőket, később fel is fegyverezett egy csoportot, saját őrsének fegyvereiből, — majd szabályszerűen megszervezte az ÁVH megszállását A „győzelem” után bevonultak a Líceumban lévő főhadiszállásra. A fővezér utasítására a várat is átfésülték, majd párt- funkcionáriüsok. volt állam- védelmisták lakását járták és hordták be őket a Líceumba, majd onnan a börtönbe, hogy „törvényesen” bánjanak el velük. Tompa, vidéki tisztogató, rendcsináló portyára is kiküldte a fegyveres akövistá- kat, akiket Rózsa Kálmán, az » AKÖV „Napóleonja” vezetett és készségesen hajtotta végre Tompa utasításait, bármilyen ellenforradalmi cselekedetről volt szó. A szovjet csapatok közeledtének hírére a „tömeg kíván' ságára” Tompáék megkezdték az ellenállás megszervezését. Nagymennyiségű robbanóanyagot, kb. 100 benzines üveget készítettek elő, mikor a szovjet hadsereg egységei Eger felé közeledtek, a Bükk- be akartak kivonulni 160 főnyi csapattal, mely golyószóróval, gránátokkal, páncéltörő lövegekkel, tábori felszerelésekkel volt ellátva. A tettek mezejéről állítólagos lábsérülése miatt ódalgott el a fővezér és így a Bükkbe való kivonulásból nem lett semmi. Még néhányan az AKÖV csoportból Hozzátartozott a díszes ármádiához Kockás is, eredeti «evén Bartók László, aki elsőként jelentkezett Tompa rohamszakaszába, résztvett igen sok ellenforradalmi fegyvertényben, szovjet katonákra lövöldözött, feltörte a volt ÄVH alkalmazottak lakását, és Rózsához hasonlóan vidéken is segített „rendet” teremteni. Tompa csoportjának egyik erőssége volt Mata József gép- kocsrvezető, akinek bűnlajstro- mán igen sokirányú tevékenység szerepel, a bántalmazástól kezdve, az uszításig. Ez sokszorosan lerövidítve a hivatásukat eláruló és a tudatos e1 lenforradalmárok cselekménye. A többszáz oldalnyi terhelő bizonyíték majd a tárgyaláson válik ismeretessé, ahol érdemük szerint részesednek majd igazságos és kemény ítéletben azok, akik elfeledkeztek kötelességükről és a nép állama ellen törtek. (Bátori) "íisislif — A második negyedévben jelentősen javul a likőr és pálinka efllátás. Hétszázezer palackkal több likőr és pálinka kerül forgalomba, mint az első negyedévben. — Jelentős mennyiségben növekszik a második negyedévben a konzervgyártás. A következő három hónapban mintegy 210 millió forint értékű konzervet készítenek gyáraink. Két tagú zenekar. Egy zongora, egy dob. Akik a hangulatot száz tagú dzsesz zenekarra mérik, azok bizony kellemesen csalódnak. Ez a két fiatalember, aki több hangszeren játszik és énekel is, mozgásra lendíti a lábakat, s kicsit forróbb ölelésre a karokat. A bortól-e, rumtól-e, avagy a zenétől, vagy inkább mindkettőtől együtt — im ilyen jó a hangulat ebben a kis intim sarokban. Még egyet megsúghatunk, ehhez a hangulathoz hozzájárul a fiatalság is, a szív is, no meg a tavasz is. „TAGOSÍTÁS“ AZ IPÁKBAN (Egy gyöngyösi kisiparos kontra KTSZ) Nagyon tévednek mindazok, akik azt hiszik, hogy csak a mezőgazdaságban volt tagosítás. Akadt példa erre az iparban is. Még 1952-ben történt Gyöngyösön, amikor a fényképész szövetkezetei szervezték, hogy az egyik ismert kisiparos hosszabb agitációra sem lépett be a KTSZ-be, — mit lehet itt tenni? Gondoltak egyet a KTSZ vezetői. „Betagosít- juk” a műtermet és máns kiigényelték a kisiparos lakása mellett lévő műtermét. Gondolták, egy csapásra két legyet ütnek: helyiségük is lesz (bár az lehetett volna még sok helyen a városban) és a konkurencia is kisebb lesz. Vagy , pedig az illető meggondolja J magát és belép. I Igénylésükre a tanács 1952 I december 22-én kiutalta a kis* iparos helyiségét és pór nap I múlva a KTSZ be is költözött. • ♦ Bár a kisiparos hely ségét ! (mellékesen megjegyezzük, ’ hogy az egész házrészt 1946♦ ban saját költségén hozta | helyre a romokból) elvették a « tagosítás mégsem járt ered- | ménnyel mert a KTSZ-be | nem lépett be, hanem össze♦ húzódva, rossz körülmények ♦ között folytatta tovább a | munkát. Négy éve dolgozik | ilyen hátrányos — és mond- :? juk meg nyíltan — törvénvte- } len körülmények között. Megmaradt lakását átrendezte: szobájából! műtermet csinált, konyhájában rendezte be a szobát. Itt főznek és alszanak három gyerekkel, tehát összesen öten. (A gyerekek 9, 10 és 13 évesek.) Az éléskamrából sötétkamra lett, a fürdőszobából pedig éléskamra. Bútorainak nagy része a pincében megy tönkre, amiből többezer forint kára van. Az elmúlt év decemberében már úgy látszott, hogy megoldódik problémája. 1956 december 28-án a városi tanács törvénytelennek minősítette az 1952-es határozatot, visszautalta a k'siparosnak a jogtalanul elvett helyiséget és négyes helyiségcsere útján egy megfelelő műtermet utalt ki a KTSZ részére. Ezekután mindenki azt hiheti hogy az ügy le van zárva. Sajnos, nem így van A határozat ugyan megvan, de nincs végrehajtva. Decembertől március végéig tartott, míg sikerült beköltözhe- tővé tenni a KTSZ részére a helyiséget. Végre sikerült. De... Am'kor a kulcsok átadására került a sor, a KTSZ vezetői kijelentették, hogy a helyiség jó, de nekik víz is kell. Vezessék be a vizet és akkor beköltöznek. Igen ám, de ki fizesse a költségeket? Mert a KTSZ hallani sem akar róla. a tanácsnak nincs rá kerete, a kisiparosnak pedig nincs rá pénze. A vízre ped g szükség van, enélkül a laboratórium nem dolgozhat, ehhez szükség van a fényképészetben. Dehát szükség van nagyítógépre is, sőt fényképezőgépre is és ezt mégsem kérik a tanácstól, sem a kisiparostól. Miért kérik hát pont a viz bevezetését. amire nekik van szükségük? Az egyáltalán nem volna igazságos, hogy az az ember fizesse az átköltözéssé1! járó költségeket, akinek a rovására négy évvel ezelőtt elkövették a törvénytelenséget. Helyre kell hozni ezt az elkövetett jogtalanságot és nem újabbakkal tetézni. Ezt kell figyelembevenni a gyöngyösi Fényképész KTSZ vezetőinek is, mert az az 1952-es műterem „tagosítás” nem volt valami tiszta munka. A városi tanács nagy jóindulattal kezeli ezt az ügyet. De a jóindulat nem elég, ebhez még az is kell, hogy szerezzenek végre érvényt az 1956 december 28-án hozott határozatuknak és adják viaz- sza egy kisiparos négy évig jogtalanul elvett helyiségét, azért, mert ez a törvény, de ez az emberség is. Hárkusz László KÉTEZER MUNKÁS 40 EZER KÖBMÉTER FA A Nyugntbükki Erdőgazdaság mintegy 40 ezer hold kiterjedésű erdeiben november óta zavartalanul megy a fakitermelés A fa- munkások a korszerű fűrészgépek, szállító eszközök segítségével eddig mintegy 40 ezer köbméter fát tcimeltek ki. Jelenleg kétezer munkás dolgozik az erdők fakadó fái között, hogy március végére teljesítsék féléves előirányzatukat. A tűzi-, szer- és bányafa termelési tervük jelentékeny részit már eljuttatták rendeltetési helyére. Bányafából például 3.200 köbmétert. termeltek a környéki bányai üzemeinek. A korán beköszöntött tavaszi időjárás óta még nagyobb tempóval megy a munka. A szállítás és a döntögetés így nemssak gyorsabb, hanem lényegesen olcsóbb is. A szakemberek számítása szerint a kedvező termelési viszonyok több ezer forinttal tooóés olcsóbbá » I» te»«kelését és szállítását. A bárpult külön világ. Ami kívül rajta, az szórakozás, ami belül, az a munka. Itt készíti^ szívdebogtató feketét, keverik a bólét, vagy öntik ízléses talpas poharakba a rumot, konyakok.. ki mit szeret. Aztán ez a fia tál pincérfiú zsonglőröket i megszégyenítő ügyességgel egyensúlyozva szállítja az italt a rendelőhöz.
