Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-30 / 26. szám

1957. március 30. szombat ÚJ ÜTŐN 3 Feledték hivatásukat, elárulták a népet Elkészült a vádirat Joób László és Kádas Géza ügyében A horthysta katonatisztek, a régi rend levitézlett hatalmas­ságai uralmuk visszatérésének közeledtét érezték, s mohón ▼etették bele magukat az ok­tóber 23-a utáni politikai harc­ba, régi hatalmuk visszaszer­zéséért. Ez a „feléledés” igen sok emberben keltett megdöbbe­nést, — mert a régi rend képviselőinek visszatérését egyetlen becsületes ember sem kívánta. De megdöbbenéssel vegyes undort kelt az embe­rekben, mikor arról hallanak, hogy közmegbecsülésnek ör­vendő emberek is engedték magukat az ellenforradalmi árral sodortatni, elárulták ha­zájukat, hivatásukat, esküjü­ket és cinkosként szegődtek a sarkantyút pengető horthysta ezredesek mellé. Undort kelte­nek, mert eljátszották becsüle­tüket a nép előtt, aki fizette és tisztelte őket. Törvényeink szerint rövide­sen bíróság előtt felelnek majd tetteikért, a vádlottak padjáról hallhatjuk, mit vé­tettek és miért vétettek a nép ellen. EGY ESTE A BÁRBAN Márkusa László képesriportja. Bár... Grill, — milyen furcsa és mondjuk meg őszintén, mi­lyen varázsa volt e két szónak még jónéhány esztendővel ez­előtt is. Az átlag halandó, az egyszerű dolgozó ember nem nagyon járt az ilyen helyre, hisz súlyos ezrek cseréitek itt „gazdát”, durrogtak a pezsgés üvegek, nem egyszer patakok­ban folyt a kimondhatatlan nevű százfajta italféleség. Mi maradt ebből a varázsból? Hangulat. A dolgozó ember ked­ves, vidám, kicsit „ltujonkodó” hangulata. Ebből a hangulat­ból adunk, ha csak képekben is egy kis ízelítőt. A nevek ismerősek . . . Joób László volt honvéd fő­hadnagy, az ellenforradalmi idők egri , hadügyminisztere”. Kádas Géza úszó, a politikai csoport vezetője és Joób „szárnysegéde”, Tompa András volt rendőrszázados, a „had­ügyminiszter” helyettese és még néhányan, akiknek elsők között kellett volna szembe­szállni az ellenforradalmi ár­ral. A „Védelmi Bizottság“ célja Az október 23-a utón meg­alakult úgynevezett egri „for­radalmi tanács” Jcób László volt honvéd főhadnagyot bíz­ta meg a „védelmi bizottság” vezetésével. Ez a védelmi bi­zottság adta a fegyveres erőt az ellenforradalmi cselekmé­nyek végrehajtásához, biztosí­totta az ellenforradalmi „vív­mányok” megőrzését, sőt — ha idő lett volna rá — tovább­fejlesztését is. Eger „hadügyminiszteré­nek” egyik legnagyobb és iga­zi céljait legjobban leleplező haditénye a „nemzetőr zász­lóalj” létrehozása volt, ahol a Holczer-féle tiszti különít­mény tagjai horthysta katona­tisztek kapták a parancsnoki beosztásokat. Felhívásukra tömörültek zászlójuk alá Tor­mási Tibor, Solcz József, Már- tonffy Dénes horthysta száza­dosok, Bicskey Aladár hor­thysta őrnagy, Batá András, horthysta ezredes, s még né­hányan a „régi jó urak” kö­zül. Mi kell a han­gulathoz? No persze egy kis ital is. De néha a dal, a tánc sem árt — már­mint az a tánc amelyet nézni lehet, néhanap j jár; műsor is I * van az egri Tünde mulató­ban és e műsor 4 keretében arat * megérdemelt si- 5 kert, különö- j sen a cigány- l tánccal Suba Mara. Kádas hiába kereste az ÁVH „emberdaráió gépét“ Kádas Géza úszó is felaján­lotta szolgálatait Joóbnak. Visszaélve népszerűségével, előnyös helyzetével, mint a forradalmi tanács politikai csoportvezetője ténykedett az ellenforradalom idején. Bíró Lajos volt főiskolai tanár ja­vasolta erre a posztra a „po­litizálni nem szerető” sporto­lót. Ténykedését az ÁVH „em­berdaráló gépének” keresésé- ; vei kezdte — amit nem talált,; mert nem is volt —, majd az j ott található titkos iratok ta­nulmányozásával és feldolgo-; zásával folytatta. Belekezdett; egy ellenforradalmi újság' megteremtésébe és tüntető; módon az utcán égette az! MSZMP lapját. Irány a Bükk . . Érdemes bővebben foglal­kozni a rendőri hivatásához hűtlenné vált Tompa András volt rendőrszázados és AKÖV- 5s csoportjának tevékenysé­gével is. Mivel korábban is jó viszonyban volt a gépko­csivezetőkkel, segítségükkel akarta „átjátszani” magát egy esetleges új rendszerbe. Októ­ber 27-én Tompa már részt- vett az AKÖV munkástaná­csának ülésén, ahol az ÁVH megtámadására buzdította a gépkocsivezetőket, később fel is fegyverezett egy csoportot, saját őrsének fegyvereiből, — majd szabályszerűen megszer­vezte az ÁVH megszállását A „győzelem” után bevonul­tak a Líceumban lévő főhadi­szállásra. A fővezér utasítására a vá­rat is átfésülték, majd párt- funkcionáriüsok. volt állam- védelmisták lakását járták és hordták be őket a Líceumba, majd onnan a börtönbe, hogy „törvényesen” bánjanak el ve­lük. Tompa, vidéki tisztogató, rendcsináló portyára is ki­küldte a fegyveres akövistá- kat, akiket Rózsa Kálmán, az » AKÖV „Napóleonja” vezetett és készségesen hajtotta végre Tompa utasításait, bármilyen ellenforradalmi cselekedetről volt szó. A szovjet csapatok közeled­tének hírére a „tömeg kíván' ságára” Tompáék megkezdték az ellenállás megszervezését. Nagymennyiségű robbanó­anyagot, kb. 100 benzines üve­get készítettek elő, mikor a szovjet hadsereg egységei Eger felé közeledtek, a Bükk- be akartak kivonulni 160 fő­nyi csapattal, mely golyószóró­val, gránátokkal, páncéltörő lövegekkel, tábori felszerelé­sekkel volt ellátva. A tettek mezejéről állítóla­gos lábsérülése miatt ódalgott el a fővezér és így a Bükkbe való kivonulásból nem lett semmi. Még néhányan az AKÖV csoportból Hozzátartozott a díszes ár­mádiához Kockás is, eredeti «evén Bartók László, aki el­sőként jelentkezett Tompa rohamszakaszába, résztvett igen sok ellenforradalmi fegy­vertényben, szovjet katonák­ra lövöldözött, feltörte a volt ÄVH alkalmazottak lakását, és Rózsához hasonlóan vidé­ken is segített „rendet” te­remteni. Tompa csoportjának egyik erőssége volt Mata József gép- kocsrvezető, akinek bűnlajstro- mán igen sokirányú tevékeny­ség szerepel, a bántalmazástól kezdve, az uszításig. Ez sokszorosan lerövidítve a hivatásukat eláruló és a tuda­tos e1 lenforradalmárok cse­lekménye. A többszáz oldalnyi terhelő bizonyíték majd a tár­gyaláson válik ismeretessé, ahol érdemük szerint része­sednek majd igazságos és ke­mény ítéletben azok, akik el­feledkeztek kötelességükről és a nép állama ellen törtek. (Bátori) "íisislif — A második negyedévben jelentősen javul a likőr és pálinka efllátás. Hétszázezer palackkal több likőr és pálin­ka kerül forgalomba, mint az első negyedévben. — Jelentős mennyiségben növekszik a második negyed­évben a konzervgyártás. A következő három hónapban mintegy 210 millió forint ér­tékű konzervet készítenek gyáraink. Két tagú zenekar. Egy zongora, egy dob. Akik a hangulatot száz tagú dzsesz zenekarra mérik, azok bizony kellemesen csalódnak. Ez a két fiatalember, aki több hangszeren játszik és énekel is, mozgásra lendíti a lábakat, s kicsit forróbb öle­lésre a karokat. A bortól-e, rumtól-e, avagy a zenétől, vagy inkább mindket­tőtől együtt — im ilyen jó a hangulat ebben a kis intim sa­rokban. Még egyet megsúghatunk, ehhez a hangulathoz hoz­zájárul a fiatalság is, a szív is, no meg a tavasz is. „TAGOSÍTÁS“ AZ IPÁKBAN (Egy gyöngyösi kisiparos kontra KTSZ) Nagyon tévednek mindazok, akik azt hiszik, hogy csak a mezőgazdaságban volt tagosí­tás. Akadt példa erre az ipar­ban is. Még 1952-ben történt Gyön­gyösön, amikor a fényképész szövetkezetei szervezték, hogy az egyik ismert kisiparos hosszabb agitációra sem lé­pett be a KTSZ-be, — mit lehet itt tenni? Gondoltak egy­et a KTSZ vezetői. „Betagosít- juk” a műtermet és máns ki­igényelték a kisiparos lakása mellett lévő műtermét. Gon­dolták, egy csapásra két le­gyet ütnek: helyiségük is lesz (bár az lehetett volna még sok helyen a városban) és a kon­kurencia is kisebb lesz. Vagy , pedig az illető meggondolja J magát és belép. I Igénylésükre a tanács 1952 I december 22-én kiutalta a kis­* iparos helyiségét és pór nap I múlva a KTSZ be is költözött. • ♦ Bár a kisiparos hely ségét ! (mellékesen megjegyezzük, ’ hogy az egész házrészt 1946­♦ ban saját költségén hozta | helyre a romokból) elvették a « tagosítás mégsem járt ered- | ménnyel mert a KTSZ-be | nem lépett be, hanem össze­♦ húzódva, rossz körülmények ♦ között folytatta tovább a | munkát. Négy éve dolgozik | ilyen hátrányos — és mond- :? juk meg nyíltan — törvénvte- } len körülmények között. Meg­maradt lakását átrendezte: szobájából! műtermet csinált, konyhájában rendezte be a szobát. Itt főznek és alszanak három gyerekkel, tehát össze­sen öten. (A gyerekek 9, 10 és 13 évesek.) Az éléskamrából sötétkamra lett, a fürdőszobá­ból pedig éléskamra. Bútorai­nak nagy része a pincében megy tönkre, amiből többezer forint kára van. Az elmúlt év decemberében már úgy látszott, hogy meg­oldódik problémája. 1956 de­cember 28-án a városi tanács törvénytelennek minősítette az 1952-es határozatot, visszautal­ta a k'siparosnak a jogtalanul elvett helyiséget és négyes helyiségcsere útján egy meg­felelő műtermet utalt ki a KTSZ részére. Ezekután min­denki azt hiheti hogy az ügy le van zárva. Sajnos, nem így van A határozat ugyan meg­van, de nincs végrehajtva. De­cembertől március végéig tar­tott, míg sikerült beköltözhe- tővé tenni a KTSZ részére a helyiséget. Végre sikerült. De... Am'kor a kulcsok átadásá­ra került a sor, a KTSZ veze­tői kijelentették, hogy a he­lyiség jó, de nekik víz is kell. Vezessék be a vizet és akkor beköltöznek. Igen ám, de ki fizesse a költségeket? Mert a KTSZ hallani sem akar róla. a tanácsnak nincs rá kerete, a kisiparosnak pedig nincs rá pénze. A vízre ped g szükség van, enélkül a laboratórium nem dolgozhat, ehhez szükség van a fényképészetben. Dehát szükség van nagyítógépre is, sőt fényképezőgépre is és ezt mégsem kérik a tanácstól, sem a kisiparostól. Miért ké­rik hát pont a viz bevezeté­sét. amire nekik van szüksé­gük? Az egyáltalán nem volna igazságos, hogy az az ember fizesse az átköltözéssé1! járó költségeket, akinek a rovására négy évvel ezelőtt elkövették a törvénytelenséget. Helyre kell hozni ezt az elkövetett jogtalanságot és nem újabbak­kal tetézni. Ezt kell figyelem­bevenni a gyöngyösi Fényké­pész KTSZ vezetőinek is, mert az az 1952-es műterem „tagosítás” nem volt valami tiszta munka. A városi tanács nagy jóin­dulattal kezeli ezt az ügyet. De a jóindulat nem elég, eb­hez még az is kell, hogy sze­rezzenek végre érvényt az 1956 december 28-án hozott határozatuknak és adják viaz- sza egy kisiparos négy évig jogtalanul elvett helyiségét, azért, mert ez a törvény, de ez az emberség is. Hárkusz László KÉTEZER MUNKÁS 40 EZER KÖBMÉTER FA A Nyugntbükki Erdőgazdaság mintegy 40 ezer hold kiterjedésű erdeiben november óta zavartala­nul megy a fakitermelés A fa- munkások a korszerű fűrészgépek, szállító eszközök segítségével ed­dig mintegy 40 ezer köbméter fát tcimeltek ki. Jelenleg kétezer mun­kás dolgozik az erdők fakadó fái között, hogy március végére tel­jesítsék féléves előirányzatukat. A tűzi-, szer- és bányafa terme­lési tervük jelentékeny részit már eljuttatták rendeltetési helyére. Bányafából például 3.200 köbmé­tert. termeltek a környéki bányai üzemeinek. A korán beköszöntött tavaszi időjárás óta még nagyobb tempóval megy a munka. A szál­lítás és a döntögetés így nemssak gyorsabb, hanem lényegesen ol­csóbb is. A szakemberek számítá­sa szerint a kedvező termelési vi­szonyok több ezer forinttal tooóés olcsóbbá » I» te»«kelését és szál­lítását. A bárpult külön világ. Ami kívül rajta, az szórakozás, ami belül, az a munka. Itt készíti^ szívdebogtató feketét, keverik a bólét, vagy öntik ízléses talpas poharakba a rumot, konya­kok.. ki mit szeret. Aztán ez a fia tál pincérfiú zsonglőröket i megszégyenítő ügyességgel egyensúlyozva szállítja az italt a rendelőhöz.

Next

/
Thumbnails
Contents