Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-30 / 26. szám

2

C J ÜTŐN

195". március 30. szombat

Hogy egyetlen kommunistának se lehessen

lelkiismeretfupdalása

EGY RE gyakrabban nyílnak a pártszervezetek ajtói, sűrűbbek — és főleg hasznosabbak — a késő estébe nyúló beszélgetések, melyek a párt, a falu, az üzem gondjainak enyhítését célozzák. Vélemények, nem egyszer nézetek csapnak össze a dohányfüstös párthelyiségekben, a kommunisták bátran, felszabadúltan mondják el véleményüket az ország, a párt dolgáról. A párt él, erősödik.

De ezeknél az esti találkozásoknál és különösen a taggyűléseken hiányérzete van az embernek. S ez a h ányérzet szószerint értendő. Kevesebben vannak a kommunisták, jóval kevesebben, mint vcfi- tak október előtt. Sok ismert megszokott arcot nem látná a kommunisták tanácskozásán, sokan október 23. óta még nem lépték át a pártszervezet küszöbét. Foghíjasok a sorok, üresen hagyott székek várják . gazdáikat.” Az MDP-nek megyénkben 17 ezer tagja volt, s a most szerveződő pártnak, az MSZMP-nek nyolcezer tagja van. Nem kevés ez és nem sok. Nem kevés, mert immár nyolcezer ember tömörül újból a párt, a munkásmozgalom alá, nem kevés, hisz nem is az a cél, hogy egy „tömegében nagy” pártot építsünk, hogy válogatós nélküli emberek válthassák magukat kommunistának, — mert párttagok. De nem is sok, mert számos olyan volt MDP tag van a megyében, akinek az MSZMP-ben a helye, akivel nem veszít, de nyer a párt...

A KÖZPONTI Bizottság februári határozata lehetőséget nyújt az MDP volt tagjainak, hogy május 1-ig átjelentkezzenek a Magyar Szocialista Munkáspártba. S mivel ez a határidő egyre közeledik, szükséges egy-két gondolatot elmondani egyrészt azoknak, akik már a pártban dolgoznak, másrészt azoknak, akik még bátortalanul botorkálnak, nem találták meg az utat a párthoz.

MI A HELYZET ma? Többezer ember, aki azelőtt büszkén vallotta párttagságát, aki áldozatot hozott, nehézségeket vállalt és küzdött a pártért, ma távol van a párttól. Egyetlen példát csak: Vámosgyőr- kön 80 körüli (létszáma volt az MDP községi szervezetének. Külön volt alapstzervezet a vasútnál, a tsz-nél. Ma ösz- szesen 26-an vannak, s a 80 volt párttag közül alig egy páran. (Most közös pártszervezete van a rendőrségnek, a községnek, a tsz-nek és a vasútnak). Bűn és nagy felelőtlenség lenne azt állítani Vá- mosgy örkön és mindenhol, hogy azok az MDP tagok, akik még nem igazolták át magukat az MSZMP-be, mind törtető, karieristának, s most azért nem ..kommunisták”, mert az új pártban nincs lehetőség törtet,ésre. Ebben csak annyi az igaz, hogy a törtetőknek, karrieristáknak valóban semmi helye a pártban. De bűn lenne azt is állítani, hogy ezek a volt párttagok azért nem lépnek az MSZMP-be, mert „most nem kényszerítik'’ őket. mint kényszerítették az MDP- be.

(Ennek a feltevésére az ad okot. hogy néhány „kommunista” úgy próbálta magát átmenteni októberben „az új időkre”, hogy hazudva rágalmazta a pártot, árulta efvét, „igazolta”, hogy őt bekénysze- rítették a pártba, s ennek bizonyságául együtt menetelt az ellenforradalommal. Ezek árulók, o. munkásmozgalom salakjai, akikre semmi, de semmi szükség nincs az új pártban.) Tagadhatatlan, hogy voltak ilyenek is és karrieristák is az MDP-ben és az MSZMP levonta a kellő tanulságot ebből.

AZOK TÖBBSÉGE azonban, aki MDP tag volt és ma még nem MSZMP tag, nem karrierista, nem áruló és nem el- lenforradalmár! Ezek a volt párttagok mertévedí emberek, akikben az októberi hetekben megdőlt a hit a párt iránt. De csak a párt iránt — amely hibákat követett el, amely sokszor helytelen módszerekkel dolgozott és amelyik (nem kevesen mondják ezt) nem szállt szembe az ellenforradalommai! — és nem a marxizmus- leninizmus, a szocializmus ügye iránt. Sok emberrel beszéltem, aki azt mondta: „Csalódtam a pártban”, de eggyel sem, aki azt mondta volna: „Csalódtam a leninizmusban”. Lehetséges — nem tudom — hogy azért ilyen is akadt.

AZÖK AZ EMBEREK, akik Csalódtak az MDP-ben, idegenkedve fogadták az MSZMP-t is. De az idő, az elmúlt hónapok eseményei sok embert meggyőztek arról, hogy a párt helyes úton jár, olyan úton, amelyen ő is szívesen menetelne vofe. Legtöbbjük vívód k ma, gátlásaik vannak és nem mernek közeledni a párthoz. Úgy gondolják, nem jó szemmel nézik azok. akik már bent vannak a pártban, hegy a borús napokban cserbenhagyták a pártot és most a napsütötte időben ismét a párt mellé állnak. Van, aki

úgy gondolja, karrieristának

érdekhajhászonak tartják, mert eddig távol maradt, s csak most, mikor már túl van a párt a krízisen — elmúílt a MŰK veszély is — közeledik a párthoz. S van olyan> aki még nem ért egyet m ndenben velük, vannak akiknek egyes személyek nem tetszenek a pártban és sok-sok különböző gondolat lappang még a fejekben, marja a szíveket.

Mi a megoldás, hogyan mehetünk előbbre, hogyan nyugtathatjuk meg ezeket az embereket, hogyan segíthetünk? Úgy, ha valamennyivel beszélünk — természetesen csak azokkail, akik nem váltak árulóvá, becstelenné, a párttal, a szocializmus eszméjével szemben — ha kell, vitatkozunk is. meghallgatjuk a véleményüket és elmondjuk a magunkét is. Senkit nem kényszeríthet senki a pártba. Erre

semmi szükség. A párttagság önkéntes. De a kommunisták nem engedhet k, nem nézhetik közömbös arccal, hogy elvtársaik egyedül vívódjanak, nem vehetik lelkiismeretükre, hegy magára hagynak, elhanyagolnak olyan embereket, akik értékes tagjai lehetnének a pártnak, s akik később jogosan kérdezhetnék: „miért nem segítettél dönteni, határozni”.

IDŐ — MÁJUS 1-ig — ha

nem is sok, még van. Keressünk meg minden volt MDP tagot, beszéljünk velük és ha ők is úgy akarják, jöjjön közénk az, aki úgy érzi, hogy az alapvető kérdésekben egyetért a párt politikájával, szilárd az elvében, bátran, őszintén, áldozatkészen és fegyel' mezet- ten képes megvalósítani a párt célkitűzéseit.

PAPP JÁNOS

í) szocialista országon életéből

Rövid beszélgetés

egy egri pedagógussal

má is hallani: „pedagógusok, | azok ellenforradalmárok...” i Én, kérem, egy tüntetésen részt nem vettem, egy gyűlésre el nem mentem... mégis sokszor úgy érzem, hogy ferde szemmel tekintenek rám is.

— AZT ÉN IS tudom, hogy milyen nagy a mi felelősségünk, még ha ma sem érezzük e felelősséghez mérhető megbecsülést a társadalom részéről. Igaz, hogy azelőtt (.alán még kevesebbre tartották a nevelőt mint most. De az azelőtt volt. A nagy felelősséghez komoly és megfeszített munka, különösen megbecsült munka szükséges S itt még akad egy s más javítanivaló, én úgy vélem. Azt rendkívül örömmel vettük, hogy iskola- politikánk milyen nagyot változott máris. Azelőtt bizony a rendelitek tömegébe gyömöszölték bele a tanár egyéniségét, tudását, szinte pontról- pontra megszabták, miből, mennyit, és hogyan tanítsunk. Ma az anyag beosztása, megtanításának módszere a mi feladatunk, s ez rendkívül jó dolog. De arra is szükség van hogy a gyerekek szülei is megértsék a tanárok munkáját. Általános jelenség, hogy még ellenforradalmár titulust is megkap az a tanár, akinek valamelyik diákja nem ér el olyan jegyet, mint amilyet a szülők szeretnének. Hibás a tanár, hibás mindenki, csak a szülő nem, akivel gyakran

még megbeszélni sem lehet gyermeke dolgát, mert nem jön el például a szülői értekezletre sem...

Szó esett még arról is, hogy milyen tanácstalan most a tanári kar, mert semmiféle értesítés nincs még az egyetemi felvételeket illetően, pedig már március is elmúlt, mind közelebb van az érettségi napja. A gyerekek kérdeznek, s a tanár nem tud mit válaszolni 1

RÖVID VOLT az idő, amit beszélgetéssel tölthettünk, — szólt a csengő a következő órára, matematikára. De a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy a cikken keresztül is elmondhassa néhány kérdésről véleményét V. A. egri matematikai tanár.

GYURKÖ GÉZA

Épül

a Jenyiszej vizieiM

A tervek szerint a jenyiszszei vízierőművet az Angara torkolatától 27 kilométerre építik fel. Kapacitása 6 millió kilowatt lesz, háromszor akkora, mint a volgai kujbisevi erőmű teljesítménye. Húsz, — egyenként 300 ezer kilowattom hidroagregáttal látják el, s mellette mintegy 350 kilométer hosszú vízgyűjtő medencét létesítenek.

Milliárdos beruházások

Szlovákiában szinte gombamódra szaporodnak az új gyárak. 1954-ben megkezdte termelését a Szlovákiai Nemzeti Felkelésről elnevezett ziacai kohó kombinát, és a lupcei pe- nicilingyár. Ipari üzemek, közlekedési és mezőgazdasági objektumok, iskolák, lakások építésére, illetve korszerűsítésére az elmúlt esztendőben két és félmillió koronát fordítottak. 3811 lakást építettek állami költségen és ezenkívül sok száz új családi ház épült állami támogatással.

Újfajta

ultrahang hibakereső

Szovjet szakértők az ultrahang hibakeresés új módját találták meg. Az új hibakereső nem a hangjelek visszaverésén, hanem a hang átszűrő- désén alapul. Az új ellenőrzési módszer lehetővé teszi a durván megmunkált és rozsdás alkatrészek megvizsgálását. A vizsgálat eredményét oscillograffal rögzítik. Az új hibakereső igen érzékeny, egy óra alatt 35 négyzetméter felületien biztosan állapít *ieg bármilyen hibát.

kolhoz klinika

Krasznodár határterület Lenin kolhoza egy 30 ágyas kórházat létesített, melyhez rendelőintézet, szülőotthon és egy 50 férőhelyes bölcsőde csatlakozik. A klinikának saját raktára, mosodája, konyhája van, bevezették a villanyt és a vizet is.

A világ leggazdagabb magnéziumlelö helye

Csehszlovákiában a gyémánton és platinán kívül valamennyi ásványi kincs megtalálható. Néhány évvel ezelőtt hatalmas vasérctelepet fedeztek fel, a Jeseni hegységben a közelmúltban pedig új színesfém lelőhelyre bukkantak. Legjelentősebb közülük a rézlelőhely. Szlovákia terülei- tén most fedezték fel a világ egyik leggazdagabb magnézium lelőhelyét

Jugoszlávia résztvesz a newyorki vásáron

New Yorkba április 14—26. között nemzetközi vásárt rea- deznek. A 200 négyzetméternyi jugoszláv kiállítási területen elsősorban olyan áruikat mutatnak be, melyek kelendőségére számíthatnak an amerikai piacon.

Nagyobb választékot

A CIPŐSZAKÜZLETEKBE

Ha az ember egy szép lábast akar venni, elmegy a vasüzletbe. Kedvére való étkészletet elsősorban a porcelán boltban keres, műszaki cikkekért meg a Keravillba

Hazánk felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából április 3-án díszünnepség lesz központi előadóval a Gárdonyi Géza Színházban. Az ünnepségen résztvesznek a párt, állami, tömegszervezetek, üzemek vezetői és legjobb dolgozói. A koszorúzás 4-én délelőtt 10 órakor lesz.

Április 4. tiszteletére több

üzemben és hivatalban rendeznek ünnepségeket, röviden méltatják az évforduló jelentőségét, majd kultúrműsor szórakoztatja a jelenlévőket.

A város készül az ünnepre. Rendbehozzák a parkokat, ízlésesen feldíszítik a kirakatokat és az üzemeket. A lakosság pedig zászlódíszbe Öltözteti a várost.

A* ellenforradalom és a nemzeti függetlenség

NÉPÜNK történelme a függetlenségi mozgalmak és a szabadságharcok történelme. A magyar nép évszázadokon át pircsló arccal és piros zászlókkal és a zászlókon eme szent jelszóval: v lágszabad- ság” vívta rendíthetetlen küzdelmét a nemzeti függetlenségért és felemelkedésért Mindenki előtt ismeretes, hogy e harcok rendre másra kudarcot szenvedtek, s ebbe mindig döntő szerepet játszott a nemzetközi reakció összefogott ereje. így vált a kis magyar nemzet hosszú-hosszú időkön keresztüli idegen államok gyarmatává, a magyar nemzeti érdekektől idegen érdekek kiszolgálójává.

1945 jelentette elsőízben a döntő fordulatot nemzetünk e több évszádos tragédiájában. A szovjet nép győzelme a hitleri fasizmus felett kivívta nemzeti függetlenségünket és megteremtette a magyar nép igazi felszabadulásának lehetőségeit is. A magyar nép talpra is állít, ugyanazzal a harcos lendülettel, kemény akarattal és elszántsággal, mint szabadságharcos előde;, Dózsa parasztjai. Petőfi ifjúsága, 1919 hős munkásai. Talpraállt a magyar kommunisták pártjának vezetésével, annak a pártnak a vezetésével mely a fef szabadulás előtt éppúgy, mint a fe'szaba- dulást követő időszakban a függetlenség és a szabadság az igazi nemzeti érd°kek zászlaját emelte a. magasba.

A KÜLSŐ és a belső reakció természetesen 1945 után sem tagadta meg önmagát. Miként előző történelmünk folyamán, most is latba vetette teljes erejét, hogy a függetlenség és a felemelkedés útján haladó magyar nép szent célja t és törekvéseit semmivé tegye. Igen sok példát hozhatnánk fel a múltból ennek bizonyítására. Ki ne tudna például az amerikai kölcsönös biztonsági törvény 1951-ben jóváhagyott módosításáról, amely szerint százmillió doll’ár fordítható olyan „válogatott személyek ’ tevékenységének pénzelésére ak’k J Kereten, a módosítás előterjesztésének szavai szerint a kommunista országok illegál's „felszabadító” mozgalmában résztvesz- nek azaz fegyveres felkelést készítenek elő, kémkednek szabotázs akciókat szerveznek, terror akciókat készítenek elő és igy tovább. Ennek a törvénynek a felidézése önmagában is dokumentális: milyen politikát követett és követ a nemzetközi reakció a függetlenség és a demokrácia országaival szemben.

KELL-E azonban a múltba nyúlnunk példákért 1956 október 23-a után? Nem. Az 1956 október 23-át követő események mindennél ékesebben bí- zonvítiák, hogy a nemzetközi reakció sohasem tett le arról a tervércT, hogy a magvar függetlenséget és szabadságot megsemmisítse, hogy a magyar népet ismét igája alá

hajtsa.

Lássunk tisztán és világosan nemzeti szuverenitásunk kérdésében: mi is történt tulajdonképpen 1958 október 23-át megelőzően és 23-a után? Erre a tisztánlátásra annál is inkább szükségünk van, mert hisz aligha akadt olyan kérdés, amellyel kapcsolatban annyi zavar lett volna mint éppen nemzeti szuverenitásunk problémája.

Ma már a hitetlenkedők számára is bőséges dokumentumokkal szolgálhatunk: milyen szívós és szervezett előkészületeket tett a nemzetközi és a belső reakció (1956 október 23-át megelőzően) a Magyar Nénköztársasáp sz^-'i-lis- ta léte és nemzeti független- lensége elleni ál taláros támadás megindítására. Nem tagadhatjuk: abban hogy e támadás terve konkrét formában egyáltalán felmerülhetett, s hogy a támadást az ellenforradalmi erők meg is indították, a múlt vezetése is nagyban bűnös. Bűnös azért, mert elkövetett súlyos hibáival jogos népi elégedetfenséget váltott ki, s így a reakciónak kedvező alkalmat teremtett arra hogy megsüthesse, vagy legalább is megpróbálja megsütni saját pecsenyéjét a szocializmusért folyó harc tisztító tüzénél.

Nem akarunk e cikkben minden hibára utalni csupán azokra melyek a magyar és szovjet kapcsolatokban jelentkeztek, s joggal keltettek elégedetlenséget a dolgozókban. Magyarország és a Szovjetunió viszonya alapjaiban a proletárinternacionalizmus követelménye nek megfelelően alakult. Véget nem érően sorolhatnánk a szovjet segítség tényeit a felszabadulás pillanatától kezdve egészen napjainkig, mely alapvető jelentőséggel bírt fejlődésünk minden fázisában. De sajnos előfordultak kapcsolatainkban hibák, elvsértések is, melyeket a Szovjetunió kormányának 1956 október 30-i nyilatkozata is megemlít. E hibák káros hatását csak fokozta a Rákos ’-Gerő féle vezetés.

A DOLGOZÓ tömegek ezen hibák miatti elégedetlenségét használta ki a reakció a maga céljaira. Eltúlozta a hibákat, szemérmetlen rágalomhadjáratba kezdett és így igyekezett a hangulatot a szovjetel- lenesség, a durva nacionalizmus és sovinizmus irányába terelni. Jól tudta, hogy a szov- jetellenesség és a nac onaS izmus mérgével , beoltott” tömegek könnyebben játékszerévé válhatnak abban a harcban amelyet restaurációs törekvései megvalósításáért vív. Jól látta, hegy a magyar nép leválasztása a Szovjetuniótól és a szocialista tábortól meg- j . teremtheti az ellenforradalmi I restauráció győzelmének. a j magyar nemzeti függetlenség j : megsemmisítésének legfonto- ) sabb feltételeit.

’ (Folytatjuk).

veszi az irányt, azon elv alapján, hogy az a szaküzlet, nyilván ott van a legnagyobb választék. Ebből az következik, ha szép, divatos cipőt akar, akkor meg a cipőboltba indul, teszem fel, az egri 53-as cipőboltba. De míg a fenntebb említett üzleteknél indokolt is a jóhiszeműsége, itt már csődöt mond a „szaküzletben vásároljon elv. S tegyük hozzá gyorsan, minden félreértés elkerülése végett, hogy nem az üzlet dolgozóinak a hibájából.

Jön a tavasz és érkeztek szép, saíkas szandálok, sajnos azonban a cipőüzletben nem lehet kapni. Hírt kaptak a divatot figyelemmel kísérő nők arról is, hogy lí dekás mokkasszin formájú cipők kerültek forgalomba, de ha valaki venni akar, ne is keresse a cipőboltokban — legalább is egyelőre —, mert azok nem kaptak belő'e. Ami szép, keresett, úgynevezett „kurrens” árú, az sajnos, elsősorban és másodsorban is, csupán az Állami Áruházban kapható. Félreértés ne essék, az ellen senkinek nincs és nem is lehet kifogása, hogy az Állami Áruház szép divatos cipőket árul, de az ellen már igen és joggal, hogy ugyanazt nem kaphatja meg a cipő szaküzletben. Mert mi a helyzet? Az Állami Áruház abban a szerencsés helyzetben van, hogy közvetlenül a fővárosból kapja áruit, a szaküzletek pedig a Nagykereskedelmi Vállalaton keresztül. Az pedig hiába szeretné a hozzátartozó üzletekbe is elhozni mindig a legújabb divatú szandálokat, cipőket, nem teheti, mert maga sem jut hozzá. Az Állami Áruházak központja ugyanis — meglehetősen élelmesen — már a gyárban leköti a cipőket, s így egyes fajták csupán az Állami Áruházakba kerülnek is.

Hogyan lehetne ezen változtatni — annak eldöntésére a kereskedelem irányítói bizonyára tudnak helyettünk is életrevaló javaslatot adni, s talán adnak is, mert úgy gondoljuk, a vásárlók érdeke is úgy kívánja: egy-egy új cikket ne csupán egy, vagy két üzletben lehessen kapni, hanem mindenütt.

—békési—

V. A. EGRI TANÁR végigjárta már a nevelés iskolájának nem kis darabját. Most 38 éves és 20 éve tanít. Kezdte 19 éves korában, mint kis tanyai tanító, folytatta 1945 után, a pedogógiai főiskolát elvégezve, mint általános iskolai tanár, aztán elvégezte az egyetemet is, s most egy éve, hogy középiskolai tanár. Matematikus, de egyáltalán nem száraz ember, kerekképű, mosolygós, piros csokomyakkendője úgy virít az ingén, mint egy csokor vidámság. Kedélyes ember, pedig húsz évig tanult, mint „érettségizett” ember, húsz évig tanított közben s ennek több mint felét családos emberként dolgozta végig.

Beszélgetésünk nem VQlt különösebben hosszú, sem különösebben mély, de mondott néhány elgondolkoztató mondatot, amely papírra és a nagy nyilvánosság elé kívánkozik.

— A pedagógusok zömükben sohasem politizáltak, mindenük a munka, amely szinte kitölti egész életüket. S mivel nem szeretnek, nem is tudnak. .. Hogy ez helyes? Vitatkozni lehet rajta, de ez a tény. S az is tény, hogy ebből fakadt általában a pedagógus társadalmi bizonytalansága, tétovázása a nehéz napok alatt Az azonban sehogysem helyes, hogy itt egy kalap alá vesznek mindenkit, hogy még

Április 4-i ünnepség Egerben