Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-30 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KÜLFÖLD ELISMERÉSE B szülők felelősségéről Kém tudom, mi van ezzel a gyerekkel... nem tanul... •savarog ... nem őszinte... tiszteletlen — hallhatjuk ma­napság elég sűrűn a szülők panaszkodását. Baj van a gyerekekkel, baj van a mai fiatalsággal — állapítjuk meg lépten-nyomon. s keres­sük is a hibát az iskolában, a pedagógusokban, a napkö­zi otthon-rendszerben, csak éppen egyről hallgatunk: a szülők felelősségéről. Ha fia­tal, 12—14 éves gyermekek disszidálásáról hallunk, elő­szeretettel emlegetjük, hogy a kalandvágy vitte el a gyer­meket, hiszen az úttörő moz­galomban nem volt lehetősé­ge, hogy kiélje ezeket a vá­gyakat, s közben igen keve­set gondolunk arra, talán éppen az adta a gyermeknek az ötletet a kalandvágy mel­lett, hogy ezerszer hallotta a szülőtől: nem érdemes itt él­ni. Ha nem tanul a gyerek, akkor sokszor csak a peda­gógus igazságtalanságát ke­ressük, s hajlamosak va­gyunk áthárítani mindent a helytelen iskolapolitikára, a sokszor valóból indokolatlan megterhelést jelentő tanter­vekre. s még magunknak is ritkán valljuk be. a rossz ta­nulásnak legalább annyira oka. hogy esténként kevés szülő vesz magának fáradsá­got arra, hogy érdeklődjön a gyermek iskolai dolgai iránt, fel kérdezze, ellenőrizze a leckét. Nehéz dolog ma szülőnek lenni, siető, rohanó életünk­ben csakugyan kevés idő jut az otthonnak, mégis gyorsan változtatni kell ezen a gya­korlaton, mert ha a gyerme­kek. a fiatalok ügyét nézzük, nem túlzás azt mondani, — igazán a tizenkettedig órá­ban vagyunk. Igaz az, hogy az édesanyák többsége dolgo­zik. kénytelen, mert nehéz egy családot egy fizetésből eltartani. Az is igaz. hogy az iskolai napközi otthonok rendszere még nem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket, hiszen nem rit­ka, hogy egy-egy pedagógus­ra 30—40, vagy ennél is több gyermek felügyelete van bízva. Ennyi gyermek­kel pedig lehetetlen alapo­san foglalkozni, s az is igaz, hogy ezeken a tényeken ha­marosan nem tudunk változ­tatni. S ha változtatunk is. a várt eredményt csak az hozhatja meg, ha a szülők többet, sokkal többet foglal­koznak majd a gyermekek­kel, ha a mindennapi fárasz­tó munka után, bármennyi­re nehéz is. de szakítanak időt arra, hogy ellenőrizzék a gyermek munkáját. Esztendők óta sok szó esik arról, hogy éppen azért, mert a szülők többsége munkában van,' sokkal jobb kapcsolatot kell kiépíteni az iskola és az otthon között. Kétségtelen hogy vannak eredmények, nő a szülői értekezletek lá­togatottsága, egyes helyeken a tanárok is egyre gyak­rabban felkeresik otthonuk­ban a tanulókat, még sem értünk el igazán számotevő eredményt, mert általában éppen azok a szülők hiányoz­nak az ilyen megbeszélések­ről, akiknek gyermeke a leg­többet mulaszt, vagy a leg­rosszabbul tanul. Pedig sok bukást, sok igazgatói figyel­meztetést el lehetne kerülni, ha a szülők hamarább ven­nék észre, valami hiba van a gyermek körül. Ha összevetjük gyermek­korunkat a mai gyermeké­vel, össze sem lehet hasonlí­tani, mennyivel szélesebb a mai gyerek látóköre, jobban érdeklik a körülötte történő események, s hamarabb rea­gálnak minden nagyobb vál­tozásra. De éppen ez a fej­lettség teszi indokolttá azt, hogy sokkal jobban vigyáz­zunk szavainkra a gyermek előtt, sokkal határozottabban viselkedjünk. Amikor vissza­emlékezünk az októberi ese­ményekre, sokszor szóba jön, hogy 12—14 éves gyer­mekek jártak-keltek gép­pisztollyal a kezükben, s mi­vel a golyó vakon repül, nem egyszer váltak ezek a gyer­mekek ártatalan emberek halálának okozójává. Megüt­közve állunk az eset előtt, s ha vannak is olyanok, akik 12 éves gyermekek ön­tudatos szabadságharcáról akarnak beszélni, lelkünk mélyén érezzük, hogy ez nem igaz. Bármennyire is oko­sak a mi gyermekeink, szó sincs politikai meggyőződés­ről. De arról viszont van, hogy a gyermek mit lát, hall a környezetében. S ha oda­haza apja, anyja tétovázását látja, gyakori kifakadásait hallja anélkül, hogy megér­tené annak valódi okát, ak­kor nem véletlenül hajlik .arra. hogy fegyvert fogjon a kezébe és ne szépítsük a dolgot — embert öljön. Nem csupán a kalandvágy viszi erre, hanem az is, hogy ígv akar szülei baján segíteni. P az is bizonyos, hogy ha ezt végig gondolják a szü­lők kevesebbszer fordúl maid elő. hogy a gyerekek értelmét meghaladó politikai aggodalmukat elkénzelése'- ket a gyermekek előtt fej­tegessék. Szeretiük sűrűn felemle­getni azt. hogv az atomkor­ban élünk, sietős mindenki útia, idegesek, elfoglaltak az emberek, nem érnek rá egy­mással törődni. Baj ez, s még nagyobb az. ha nem ér­nek rá a szülők még a gvor- mekekkel sem törődni Ké- é'-'k‘«,7orosí3n fi/'otíí vilr rr> orm TP g-*""rey ri7­ért mert ha megöregszünk, honnan várhatunk türelmet a felnövő nemzedékitől mi­kor nem láttak tőlünk ívet. Es milyen lesz az úi nemze­dék akiket azok a felnőttek­ké cseperedő gyermekek ne­velnek. akik nem érz'k a család, az otthon védelmét, ennek a legkisebb, de leg­szebb emberi közösségnek ereiét Es mit adhat ember­társainak az aki nem hozott magával szeretetet a mások dolga iránti érdeklődést, me- , legséget a családi otthonból. Baj van a gyerekkel — ál­lapítjuk meg ahelyett, hogy azt mondanánk, baj van a szülőkkel mert elfelejtkez­nek szülői kötelességükről, arról, hogy bármennyire is nehéz az élet és bármekko­ra elfoglaltságot jelent a mindennapi munka, felelősek a következő nemzedékért, a gyermekekért, S hiába adna bárki ezer féle javaslatot ar­ra. hogyan változtassanak a szülők időbeosztásukon, hogy több idejük maradjon a gyermek számára, igazi vál­tozást csak az hozhat, hogy ha minden szülő felismeri: nemcsak a gyermek ruhá- zásáért. ellátásáért, hanem neveléséért, fejlődéséért is felelős. Érvényesítik a személyi igazolványokai: ♦ A belügyminiszter rendeletét • adott ki amely szerint valamenv-* nyi magyar állampolgár, állandó* vagy ideiglenes személyi igazol-* ványát, — tekintet nélkül kiállttá-* sának időpontjára — érvényesíteni* kell. Az érvényesítés az igazol-* vány tulajdonosának állandó lak-J helye szerint illetékes járási (vá-J rosi) rendőrkapitányság feladata. J Az igazolvány tulajdonosa a ren-J dőrkapitányság által megállapított ~ időpontban köteles — városokban és járási székhelyeken a rendőr- kapitányságon, községekben a já­rási rendőrkapitányság által meg­határozott helyen — megj elenni és személyi igazolványát érvénye­sítés végett bemutatni. Az érvényesítéskor a 18—60. életév közötti tartalékos hadköte­leseknek, katonai igazolványát (tartalékos, tiszti, legénységi, alkalmatlansági, összeírási, vagy sorozási igazolványát) is be kell mutatni. A személyi igazolványok érvé­nyesítését az ország egész terüle­tén 1957. szeptember 30-ig kell befejezni. Az eddig az időpontig nem érvényesített semélyi igazol­ványok érvényüket vesztik. Kiállítást rendeznek külföldön Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Meggyes! és más híres magyar szobrászművészek legkiválóbb alkotásaiból. A képen a kiállítás előkészületei láthatók. Feléledt a „balett“ Hétfőn és kedden az a hír terjedt el Egerben, hogy a törvényszékkel szemben hol­tan találtak egy embert. A hír téves volt, mert azóta az illetékesek megá’’>nítetí.ik. hegy nem halott feküdt ott, hanem L. Z éjjeliőr, aki berú­gott. A dolognak az az érde­kessége. hogv amikor k;húz- ták a kertből és kijózanodott, elment a kocsmába berúgni és vissza feküdi kedvelt helyé- I re. Óvjuk erdőinket a fűztől 1957. március hó 20-án 13 órakor Novaj község tanácsa telefonon jelentette az Állami Tűzoltóságnak, hogy a szomo- lyai erdőrészen nagykiterjedé­sű erdőtűz van. A tűzesethez kivonult a me­zőkövesdi és az egri tűzoltó­ság. továbbá a egri honvéd­ségtől 30 fő. A keletkezett tüzet négy órai megfeszített munkával si­került megfékezni. A tűz keletkezésnek oka: gondatlanság. Az erdőrészen ismeretlen egyének tüzet raktak. A tűz következtében kelet­kezett kárérték 8000 forint Az 1935/IV. te. előírja, hogy az erdőben, erdőhöz tartozó egyéb területeken az erdőtől számított 100 méter távolságon belül égő gyufát, cigarettát, vagy más égő, vagy tűzveszé­lyes tárgyat eldobni, vagy kel­lően nem védett világító esz­közt használni szigorúan tilos. Az Állami Tűzoltóság és az Kétszáz gyermek a Mátrában Az elmúlt hét végén két napra elcsendesedett a parádi és parádsasvári úttörő tábor és környéke. Közel 200 buda­pesti iskolás gy erek: fiú és lány vett három hét után bú­csút a Mátrától és fájó szív­vel tért vissza otthonába. Hét. főn reggel azonban ismét be­népesedtek a táborok. Vidám gyermekkacagás, ének és já­ték zaja váltotta fel a. kétna­pos csendet. Megérkeztek az új vendégek, akik elsőnek a szép festői környezettel ismer­kedtek és frissen szívták a tiszta, üdítő mátrai levegőt. Ök is majdnem kétszázan vannak, szintén a fővárosból érkeztek. Ugyancsak három hetet töltenek a táborokban és a napi négy órás tanulás mellett lesz idejük megismer­kedni a környékkel is. mely­nél szebbet kevés helyen lát­hatnak az országban. Erdői gazgatóság együttes in­tézkedése alapján az erdő közlekedési útjain dohányzási, nyíltláng és tűzrakási tilalmi táblák vannak elhelyezve. Tüzet rakni, dohányozni csak az erre kijelölt helyeken lehet. Felhívja az Állami Tűzoltó­ság a kirándulók és lakosság figyelmét, hogy aki a fenti szabályokat nem tartja be, il­letve azt megszegi, szabálysér­tést követ el és 500 Ft pénz­bírságra bírságolható. A gondatlanságból eredő tűzesetek pedig büntető eljá­rást vonnak maguk után. Marcis János I. fokú tűzrendészed hatóság vezetője NAPONTA A Bélapátfalvi Cement és Mész- művekben, ahogy fejeződik be a téli nagy-javítás, úgy- gyújtják be egyenként a mész és klinkerégető kemencéket, indítják meg a ce­mentőrlő malmokat. Hétfőn reggel már három forgókemence és két cementörlő malom állt üzembe. A mészégető kemencék közül 170 tonna mész 400 tonna cement jelenleg csak egyen folyik a javí­tás. Az eddig üzembeállított be­rendezésekkel a cement és raész- mű dolgozói naponta már 170 tonna mésszel és 400 tonna ce­menttel látják el az országot. Ter­vek szerint a jövő hónap elején a gyár teljes kapacitással dolgozik. Inflációra spekuláltak ... Országos vásárok Erdőtelek április 14.. Füzes­abony április I.. Gyöngyös április 5. és 21., Hal van április 21., He­ves április 28., Kál április 25., Ti­szafüred április 4. Tiszanána ápri­lis 23 . Verprlét április 8. Disznóhús is lesz április 4-re Április 4-re dupla tételt kapnak hentes üzleteink húsféleségekből. Eger városban körülbelül 70—80 mázsa hús kerül árusításra. lehet kapni majd sertés- és marhahúst, valószínű, — bár még nem biztos — borjúhús is lesz. Ma is, és az ünnep előtt is bőségben árulnak karajt, tarjái és más fiistölthást. Ezenkívül nagyobb mennyiségben virslit és debrecenit is készítenek. Bűnszövetkezetben elköve­tett sikkasztás miatt indult eljárás Cseh János és Nagy G. Matild nagyvisnyói lakosok ellen, akik a helybeli Uj Élet Tsz vagyonából 25 ezer forin­tot elsikkasztottak. Cseh János az Uj Élet Tsz volt elnöke, akit az ellenforradalmi esemé­nyek alatt választotak meg és „élharcosa” volt a szövet­kezet feloszlatásának, azzal indokolja a sikkasztást, hogy abban az időben úgy értesül­tek, hogy 89 ezer forintig nyu­godtan sikkaszthatnak, nem vonja őket senki felelősségre. el lehet számolni „forradalmi kiadásokra”. Később azzal ál­tatták magukat, hogy úgyis infláció lesz és ha rájönnek is a sikkasztásra, egy tyúk árá­ból könnyen kifizetik az el­emeit pénzösszeget. Nagy G. Matild, a Tsz pénztárosa osz­tozott a 25 ezer forinton. Az üggyel kapcsolatban el­járás indult Kelemen József- né, a járási tanács volt köny­velője ellen is, aki ajándéko­kat fogadott el Cseh Jánosék- tól, s valószínűleg tudott a sikkasztásról is. Ami késik nem múlik A múlt évben elkövetett társadalmi tulajdon elleni sikkasztásért kerül bíróság elé Csutor Árpádné, a Baba­kocsigyár volt pénztárosa. — Csutomé, mikor a gyár dolgo­zói a múlt év elején össze­gyűjtötték megtakarított pén­züket az árvízkárosultak meg­segítésére. ahelyett, hogy a pénzt elküldte volna a rendel­tetési helyére, saját céljaira használta fel. Ilymódon 1700 forintot vont el a rászoruló árvízkárosult családoktól. Az EPOSZ leány koszorú vezetőinek értekezlete Egerben Az elmúlt szombaton tartot­ta meg az EPOSZ Egerben, a Szakszervezeti Székházban a járási és alapszervi leányko­szorúk vezetőinek első érte­kezletét. Az értekezleten 35-en vettek részt. Bukucs Ibolya előadását élénk vita követte. Az értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy helyes volt az 1948-ban országosan megszer­vezett leánykoszorúkat ismét feleleveníteni és az EPOSZ te­kintse fontos feladatának a megyében is a leánykoszorúk szervezését és gondoskodjon részükre megfelelő szórakozá­si és tanulási lehetőségekről. — Az édesipari igazgatóság közlése szerint a gyárak el tudják készíteni a húsvétra tervezett édességeket, mert a vártnál több nyersanyag ér­kezett. Huszonöt vagon kakaó­bab feldolgozását már meg­kezdték. Az első félévben ösz- szesen 106 vagon kakóbabot kapunk külföldről. Munkához látott a gyöngyösi népfrontbizottság A Hazafias Népfront Bizottság gyöngyösi bizottsága új­ra megKezdte munkáját. Legfőbb feladatuknak most azt te­kintik, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány ’ nyilat­kozata alapján az MSZMP vezetésével képviseljék a város minden becsületes dolgozóját. Együtt akarnak dolgozni min­denkivélt a szocializmus építéséért, a népjólét emeléséért, alti az alapvető kérdésekben egyetért ezekkel a célkitűzések­kel. Az első lépés a népfront bizottság munkájában most, a város hároméves fejlesztési tervének elkészítése. Vissza akarják állítani a város régi szőlőkultúráját, borának hírne­vét. Feladatúi tűzték ki a város kulturális és sportéletének fejlesztését. Hozzá akarnak járúlni az ifjúság hazaszeretetre, munkaszeretetre való neveléséhez. Napirenden tartják a vá­ros építésének, szépítésének kérdését, a nemzeti hagyomá­nyok ápolását. Ezek megvalósítása természetesen csak akkor lesz sike­res, ha a város minden) becsületes dolgozó lakosa, világné­zetre való tekintet nélkül segíti ezt a munkát. AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA n. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA 60 FILLÉR 1957. MÁRCIUS 30. SZOMBAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents