Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)
1957-03-27 / 25. szám
4 Ű J ÜTŐN 1957. március 27, szerda. A-HALHATATLAN GOETHE 125 éve halott a halhatatlan. 1832. március 22-én hunyt ki a világ egyik legsokoldalúbban gondolkodó, mélységesen emberi elméje s emelkedett egyszersmint a halhatatlanok Pantheonjába Johann Wolfgang von Goethe. A szocialista realista irodalomszemlélet, mely számontartja és kegyelettel őrzi a szellemtörténet értékeit Goethe személyében nem a weimari nagypolgár, az udvari tanácsos, királyok és hercegek előtt hajtja meg az elismerő emlékezés zászlaját, hanem a herderi népi kultúra felfedezője, a Faust hója, a francia és porosz szabadságmozgalmak érzékeny megfigyelője, az elmerevüll francia klasszicizmus szétzúzója, a modem társadalomregény megteremtője, a „Sturm und Drang"' legexpanzívabb erejű szelleme előtt. Nem feladatunk e helyütt ta- nulmányszerűen méltatni Goethe munkásságát: pár soros újságcikkben lehetetlen is lenne. Rá kell azonban mutatnunk, hogy Goethe — miként igazán nagy szellem — végigjárta a művészi látásmód és igazságkeresés teljes Canossáját: fiatalkorában elragadta a „Sturm und Drang“ reális vonásokkal át meg át szőtt, vórbő romantikája, később Herder folklórkutatásai, itáliai útjain a klasszicizmus Olympusi csúcsát járta (gondoljunk csak az Iphigenie auf Aulisra) mígnem Schillerrel való egyre elmélyültebb barátsága visszatérítette a.’ élet „bohókás apróságai“ a lírai költészet világába, ahol — Schillerrel versengve — a népköltészethez oly közelálló „balladákban“ (valójában költemény novellákban) halhatatlanított apró történeteket, mig végül — ugyancsak Schiller ösztönzésére — megírta a Faustot, vagy helyesebben: egységesítette a töredékesen meglévő művet: a Gret- chen ciklus után a Walpurgis éjszakájában és egyáltalán a Faust második részében szinte megtagadja a „Sturm imd drang“ lázadó Goethéjét: klasszikusan metafizikai tartalmat visz az emberi tragédia történetébe, hogy aztán Mefisztó közvetítésével szinte meghökkentő fordulattal vérbő polgári ideákat rajzoljon: Faust csatornák közé szorítja a tengert, hogy lakóhelyet készítsen elő az embernek. Goethe is, miként Dante és Shakespeare, két ko: határán áll: vele lezárul az udvari ember kora és megkezdődik a XIX. század szorgos, és nagyon is polgári élete. Goethe életműve, költészete, tudományos munkássága, matematikai bajmolódásai, színigazgatói tevékenysége, egyáltalán minden, amihez nyúlt hihetetlenül ösztönös és ugyanakkor fegyelmezett volt. Schiller írta róla oly találóan, hogy költészete „naiv“, azaz oly ösztönös, mint maga a természet. Azért tudott egy egész korszak összefoglalója, szellemi ómegája lenni, mert egyéniségében szinte antagonisz- tikus ellentmondások vegyültek, démonikus erők lappangtak. Ez a legemberibb ember az élet teljességre érve elvetett minden emberi kapcsolatot. Anyját 13 éven át nem látogatta meg, amikor felesége haldoklóit, beteget jelentett és nem kelt fel az ágyból, a romantikusok, Hölderlin barát magatartásával magára zú- és Kleist imádták és reszkedtek tőle, a nemzeti közösséget nem vállalta, a felszabadító hadjáratok alatt közömbös, sőt francia barát magatartásával magára zúdította a honfitársak haragját. Szerelmeinek története azt bizonyítja, hogy csak szerelmes tudott lenni, szeretni nem tudott és Schilleren kívül — akivel kapcsolata szinte talány lélektanilag — senkivel sem tartott kapcsolatot — senkije sem volt. A mai kor eszményei mások mint Goethe koráé s Goethe sem jelent már annyit nekünk, mint korának. De művei és szellemi tevékenysége a halhatatlanok sorába emelte, azok közé, akiknek vállán úgy nyugszik az emberi civilizáció és kultúra fel építménye, mint a mitológiai Atlas vállán a földgolyó. (P. 1 Mit hozhat a húsvéti nyuszi? Igazi Lassan mellett, szép, tavaszi este. — lépegetnek egymás- válluk összesimul, s néha bátortalanul megfogják egymás kezét. Nincs is talán semmi, ami ennyire bizonyítaná, hogy valóban itt a tavasz, vele együtt egy nagy gond is. Közeledik a húsvét, melyik ifjú, vagy idősebb „lovag” ne szeretné meglepni szíve választottját valami szép ajándékkal. Elhatároztuk, segítünk a választásnál, s megérdeklődtük, mi kapható. AZ ÓRA-ÉSEKSZERBOLT tartogatja talán a legnagyobb meglepetéseket. Az eljegyzésre készülőket megnyugtatjuk, hogy húsvétra lesz elegendő jegygyűrű, s mellé szép eljegyzési ajándéknak való pecsét- és kövesgyűrűk, gyönyörű alpakka ajándékok, kristályvázák, amik majd ifjú házas korukban a lakás szép díszei lehetnek. De felkészült az üzlet, hogy ellássa azokat is, ahol még nem készülnek eljegyzésre. Tavaszi bizsu-áruk érkeztek nagy választékban. A tavaly már megkedvelt fatűk mellett I. felvonás. Szín: Eger, Széchenyi utca. Szereplők: Laci, Manci és még sokan mások. Gyönyörű tavaszi vasárnap délután . volt, az emberek úgy meglepték az utcát, mint a legyek a napra tett húst (költői hasonlat) A nők egy része csinos volt, a többi meg azt hitte magáról. A férfiakból áradt a brillantin szag és ők tudták, hogy csinosak. A sarkon egy izgatott fiatalember ácsorgott, akinek a neve mondjuk Tóth Laci, mert végeredményben nem a név fontos, hanem az, hogy Laci halálosan szerelmes volt Mancikába, ahol szintén nem a név a lényeg, hanem az, hogy Mancika is viszonozta a fiú lángoló érzelmeit. Laci nagyon izgatott volt, mert hosz- szas vívódás és néhány álmatlan éjszaka után elhatározta, hogy ma végre elmondja a lánynak, hogy nem tud nélküle élni és e célból megkéri a kezét, meg miegymást. Sőt azt is elhatározta, hogy a Várban költői vallomása után megcsókolja. Végre feltűnt Manci, frissen bodorított hajjal, magával hozva 18 éves fiatalságának minden báját, szinte átforrósodott körülötte a levegő. Laci örömmel sietett elé, gyorsan leadott három betanult bókot, amit Mancika szendén, szerényen visszautasított, de látszott, hogy nagyon jól esik neki. — Mancika, én ma valami nagyon fontosat akarok magának mondani. — Mondja Laci — csicseregte a lány, bár úgy is tudta, hogy miről lesz szó, hisz a nők az ilyet előre megérzik. — Mondom, de nem itt. Menjünk ebből a tömegből, talán megnézhetnénk a Várat. csehszlovák strassz karkötők, nyakláncok, kis tűk érkeztek, kb. 30-tól 70—80 forintig. Nagyon ízlésesek az aranyszínű fémláncok, 37—45 forintos árban. S végül hadd adjunk tanácsot a „fiataloknak”, akik szintén szeretnék meglepni a kislányt, de sajnos, szűkre- mért zsebpénzükből nem tudják megvásárolni az egész Óra- és Ékszerboltot. Nagyon kedves, ízléses kis bakelit tojások, nyuszikák érkeztek 4—6 forintos áron. A könyv szerelmeseire is gondoltunk. Ismét nagy választék áll rendelkezésükre a KÖNYVTERJESZTŐNÉL. — Kapható Hugo Viktor: Nyomorultak című könyve, Karinthy Frigyes: Cirkusz címmel összegyűjtött válogatott munkái, Jókai kisregényeinek I-II. kötete. ízléses szép kötésben a Háború és béke, és a Csendes Don, Déri Befejezetlen mondata, Kodolányi Boldog békeévek című könyve és Fehér Klára Tenger című könyvei ismét kapható. Kosztolányi Aranysárkány c. könyve az Ifjúsági Kiadó kiadásában jelent meg. A férjek „örömére” közölhetjük, hogy ha mindez nem elégíti ki ajándékozó kedvüket, az 52-ES CIPÖBOLTBAN csinos, színes szandálok kaphatók. Csau, szürke, drapp, piros színben, 155—196 forintos áron. Nagyon szép papucscipők is érkeztek 210—222 forintos áron. Van tehát bőven választék most már cipőben is. Csak dönteni kell. litnsjT Bemutatták Lehár: A mosoly országa című operettjét Egerben az Egri Gárdonyi Géza színházban, márc. 22-én, 19 órai kezdettel A darab méltatására következő lapszámunkban visszatérünk. Sok szép kötöttáru érkezett az Állami Áruházba. Mint egyik legszebb darabot említjük meg a férfi mintás pullo- vert, melynek ára 320 Ft. és a 3-as nagyságnak megfelelő méretig kapható. 70 ezer suhángot és körül- > belül 30 ezer csemetét vittek > el március 15-ig az Egri Erdő- gazdaságtól. Jelenleg az ingyen csemeték minden fajtájából van még, de főként akác és nyár. Legutóbb Tiszafüred környéke igényelt 20 ezer darabot. 165 esetben cserélte ki a viL lanyórát az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat az első negyedévben. A hibabejelentéseket, vagy a gazda tette meg, vagy a villany- díj löolvasó. > Vámos Ágnest, az Operaház > tagját öt előadásra szerződtet- ^ te az Egri Gárdonyi Géza > színtársulat. A Mosoly orszá- > gában Lizát énekli. \ FILM: KÉT VALLOMÁS fiki szeret táncolni — olvassa el Március 30-án, szombaton este 6 órai kezdettel a Park Szálló termeiben nagyszabású tavaszi ibolyabált" rendez. Változatos, szórakoztató műsor: étel és ital különlegességek (halászlé. túróscsusza, gyöngyvirág bólé). A zenét a Suha—Csemiczki művészegyüttes és a kultúrház zenekara Szálkái László vezetésével szolgáltatja. Belépődíj: 6 forint. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. Hallatta-e már ......hogy a kígyóknak nincsen fülük, mégis nagyon jól hallanak. A mellizomzatuk ugyanis olyan érzékeny, hogy felfogja még az egészen pará- £ nyi rezgéseket, hangokat is. > ......hogy a tölgyfa átlagos í él etkora 500 év, de különleges 5 életfeltételek mellett 1000 y évig is él. ......hogy a kutyák alvás kö zben azért tekerődznek össze, mert ezáltal legérzékenyebb testrészüket, az crrukat védik. ......hogy az uborka a Himalája déli lejtőjéről került hazánkba a XVII. század körül. Termesztésével az indiánok kezdtek foglalkozni 3500 évvel időszámításunk előtt. ......hogy hátra kötöm a sárka dat — mondás sok száz év- < vei ezelőtt komoly fenyeger tésnek és büntetésnek számított. Ezt a fenyegetést úgy váltották be, hogy a bűnösnek a sarkát hozzákötötték a felső lábszárhoz és órákig úgy hagyták. Érdekes sokszálu történet a Két vallomás. Írója Hámos György, jól ismeri a film hőseinek világát. Az utóbbi időben több olyan külföldi filmet mutattak be nálunk, amelyek a züllés útjára tévedi gyermekek problémáját tárgyalták. A Két vallomás azonban sajátosan magyal, sőt pesti film, hősei felnőttek és gyermekek egyaránt közel állnak hozzánk. Alakítói mind jól játszanak. Erzsi szerepében Tőröcsik Mari természetes, közvetlen, jól formálja meg a magával vívódó tanácstalan lánykát. Krencsei Mariann Ibit, a szép, de hideg, kacér és romlott lányt játszó. Es eddigi filmszerepei közül talán csak még egyszer nyújtott ilyen tökéletes alakítást. A Szakadékból ismert Csögör Tibor most is szivhezszóló és Marci szerepében könnyeket csal £* nézők szemébe. A film új felfedezettje a fiatal öze Lajos, aki a banda vezérét személyesíti meg. Bár először áll felvevő gép előtt, nem látszik rajta elfogódottság, valószínűleg még sok magyar filmben fogjuk őt látni. A filmet az egri Vörös Csillag filmszínház március 21— 27-ig mutatta be nagy sikerrel, április 4—10-ig pedig a gyöngyösi Szabadság mozi tűzi műsorára. ELVESZETT NYOM Hatalmas hegyek között játszódik le egy határőrségen az Elveszett nyom című színes csehszlovák film. Egy fiatal határőrnek és okos kutyájának történetét meséli el, igen izgalmasan. Bemutatja a Gyöngyösi Petőfi mozi március 28 és április 3 között. S/WW// Szerelmes taeaszi dráma négy felgo násban — Hát, ha nagyon akarja.. — mondta Manci olyan hangsúllyal, hogy éreztesse, hogy neki nem túlzottan fontos a dolog, de azért magában rettenetesen izgult, hogy a fiú nagyon akarja. És Laci persze nagyon akarta. Aztán elindultak. II. felvonyítás. Szín: Egy kutya, személyek: egy bolha nő és egy bolha férfi. A bolha házaspárnál nagy családi botrány tört ki. Valamin összevesztek és az ügy odáig fajult, hogy a felbőszült férfi kidobta nejét összkomfortos lakásukból, mely a kutya füle tövénél volt berendezve. Az elkeseredett bolha nő céltalanul csatangolt a kutya hátán lévő őserdőben, majd nagy bánatában elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Kimászott a kutya farkának a legvégére, még egyszer visszanézett az erdőre, ahol valaha olyan boldog volt, elénekelte Muszorszkij bolhadalát, mely náluk körülbelül olyan szerepet tölt be, mint a finneknél a Kalevala, aztán egy hirtelen mozdulattal a mélybe vetette magát. Valami fényes barnaságra esett, amely szabályos időközönként a földre kop- pant. Aztán megpillantott egy rit- kás növényzettel borított póznát, mely valami lengő szövetben tunt el. Félve ura bosszújától megindult felfedezni az új világot. III. felvonás. Szín: Laci lába, hasa és háta közepe. Szereplő: a bolha nő. A szerencsétlen bolha némber búsan barangolt az új terepen, maid elhatározta, hogy bánatában leissza magát. E célból próbafúrásokat eszközölt Laci lábszárán, ha sán, majd átkutyagolt a hálára, s miután megállapította, hogy ezen új állatnak sokkal puhább a bőre és sokkal ízletesebb a vére. búját baját felejtve lakmározni kezdett. ÍV. felvonás. Szín: A természet lágy öle. Szereplők: Laci és Manci. Laci — ezt azt hiszem mondani sem kell — útközben a poklok minden kínját kiállta. Ügy érezte mintha testét sósavval locsolgat- nák, de tűrte rendületlenül, hisz a lány előtt ilyen ünnepi alkalomkor vakarózni illetlenség lett volna. No meg aztán a technika mai állása mellett, minden segédeszköz nélkül az ember nem is tudja meg- vakami a hátát. Közben felértek a várba és a lány várakozóan csüg- gesztette két ragyogó szemét a fiúra. — Megérkeztünk, most már be szélgethetünk . Laci úgy érezte, hogy- tíz évre levezekelte minden bűnét, szemei könnybe lábadtak. Állt szemben a lánnyal, szótlanul nézte és minden vágya az volt, hogy jó volna meghemperegni egy halom rajzszögben. — Miért oly ideges — tudakolta kedvesen Manci. — Ha maga tudná, hogy én mit érzek drága Mancika... mondta a fiú reszkető hangon. — A lány hátán kellemes bizsergés futott át: — Beszéljen... én megértem.. bigvje el én is hasonlóképpen ér zek. Vallotta Mancika lágyan. X — Nem tud maga így érezni, X — gagyogta lemondóan Laci. j — Dehogynem Lacikám... higy- J je el én is... liigyje el nekem is... X Laci szeme felcsillant: X — Magának is? Nem, az, nem X lehet. t — Dehogynem lehet... minden » lehet... turbékolta szerelemittasan t Mancika. t Mancika én kérnék valamit — j suttogta Laci. X — Kérjen Laci és én teljesíteni » fogom. — Röppent a lány- piros * ajkáró] a válasz. Mosolyogva, bíz- j tatóan nézett a fiúra, félig nyitott, puha, kicsi szája észrevehetően remegett. — Mancikám édes, szeret? — Nagyon — lehelte a lány. — Ha szeret akkor megért... — Persze hogy megértem, kis csacsi. Beszéljen. — Mancika én megkérem... — hebegte izgatottan Laci. — Megkéri?... sürgette a lánv, de ebben a hangban a belegyezés is megvolt már. Közelebb húzódott a fiúhoz és megfogta a kezét. — Megkérem... — Megkéri? — Mancika, én megkérem, hogy vakarja meg a hátam közepét. * Mondanom sem kell, hogy Mancika pirosló arccal és pirosló fű - lekkel elrohant. Laci ottmaradt egyedül és bármennyire fájl neki, hogy ezen a szerelmes szép tavaszi napon elvesztette szívének legdrágább kincsét, nem tudott bánkódni, mert örült, hogy végre nekidőlhet egy fának, s jól megvakarhatja a hátát Mert néha olyan kevés kell a boldogsághoz. Herlrst Ferenc a Egri Vörös Csillag március 26—27. Két vallomás, március 28—29. Halló itt Gabriella. Egri Bródy Mozi: március 26. Azokban a napokban. március 29. Londonban jártunk. Pázmán Lovag, Komikusok albuma. Gyöngyösi Szabadság: március 26—27. Dr. Danwitz házassága. március 28—29. Don Juan. Gyöngyösi Petőfi: március 26—27. Törvényen kívüli lovag. március 28—29. Elveszett nyom. Hatvani Kossuth: március 26—27. Don Juan. március 28—29. Forró mezők. Füzesabony: március 26—28. léha asszony. Pétervására: március 26—27. Asszony sorsok. Heves: március 26—28. Örökség a ket- recbeeu. Színház* manóra MÁRCIUS 27., SZERDA: Egerben 15 órakor A mosoly országa (középiskolás bérlet) 19 órakor A mosoly országa (főiskolás bérlet) MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK: Egerben 19 órakor A mosoly országa (Kisfaludy bérlet) Mezőkövesden 17 órakor A ka- méliás hölgy. MÁRCIUS 29., PÉNTEK: Egerben 19 órakor A mosoly országa (Vörösmarty bérlet) Sírokon 19 órakor A kaméliát hölgy. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Fischer József, Kristóf Tibor, Tóth Anna, Beleznai József. Baranyi József, Bérezel László. Házasságot kötöttek: Horváth István—György Erzsébet. Meghaltak: Fehér Sándor, Heufr- schy József, Pjeméthy Gyula,. An- i tál Józseíné, Balog Rozália. ÉRTESÍTÉS dő úttörő csapatokkal. Felhívja mindazokat, akik az úttörő csapatok munkájában tevékenykedni kívánnak, hogy kérdéseikkel, problémáikkal, javaslataikkal forduljanak a Magyar Úttörők Szövetsége Heves megyei Elnökségéhez. MAGYAR ÚTTÖRŐK SZÖVETSÉGE HEVES megyei elnöksége A Magyar Úttörők Szövetsége Heves megyei Elnöksége megkezdte működését. Az elnökség tagjai: Bérezés László, Darvas Andor, Király Gyula, Kovács András, Lénárt János, Mikus László, Musinsz- ki Pál, Vladár Mihály, Papp Ernőné, Papp Sáadomé. Az elnökség címe: Eger Úttörőhöz. A megyei elnökség közvetlen kapcsolatot kíván tartani megye területén szervezen-
