Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-27 / 25. szám

1937. március 27, szerda ÚJ ÜTŐN Magánpolgáritól — tanácselnökségig TIarminc éves, középtermetű, szőke em­” " beír, mozgásában, modorában' be­szédében nincs semmi mesterkéltség. Hal­kan beszél, megfontoltan, határozottan. Nyílt természet, őszinteség —ez az, amit az ember rövid ismeretség után meg tud állapí­tani, Hatvani Györgyről, a tanács elnökéről. Megszólítom a folyóson várakozó fejken­dős nénit. Elmondom neki, hogy engem „hi­vattak ide” és szeretném tudni, milyen, em­berrel állok majd szemben. Gyanútlanul vá­laszol, megnyugtat, mert ő tudja, ő már gyak­ran megfordult itt. — Ne féljen attól fiatal­úr, jó ember az, megismeri a maga fajtáját. Mert vasutas volt ám az apja itt az állomá­son. Csak hát kommunista... teszi hozzá olyan pletykás restelkedéssel. Egy ember áll még közvetlen mellettiünk, hallja a beszédet és ő is hozzáfűz egyet, s mást. — Kemény gyerek, annyi biztos. Jobb ne­ki megmondani őszintén, hogy mi az igazság, mert ha rájön a hazugságra, akkor nincs pardon... a rendeleteket meg rettenetesen tudja. Ezt hallottam ott a szobája előtt a folyó­són. Az ú'ete nem rejteget szenzációs dolgokat, annyiban különös, am nnyib°n műi­den emberé, aki józan, nyugtalan, látni, is­merni akar és elégedetlen önmagával. Az ap­ja nyugdíjas, fékes volt a hatvani pályaud­varon. A kilenc tagú család hajdan tele gonddal, állandó rohanással holnapi „nincs miből’-lel. Az első gyermek meghal a 19-es forradalomban, utána gyász, kenyérharc, bi­zonytalanság. És mégis a harmadik fiút Györgyöt be­íratják a magánpolgáriba és hét pengős tan­díj mellett tanul. Elvégzi az iskolát, aztán jön a világháború. 1945-ben már katona, a dé­li és a nyugati határőrségnél szolgál, sorolja ■a neveket, hogy hol. Sokféle emberreíl talál­kozik, szeme előtt zajlik le az akkori idők kisebb fajta népvándorlása. Görög, jugosz- szláv francia, osztrák, zsidó, román, török és magyar embereket fognak el a határon, akik ide vagy oda akarnak menni. Szolgálati ide­je alatt jóformán az egész országot bejárja. Leszerelése után Hatvan MSÉT titkára. Jó­részt az ő munkájának köszönhető, hogy a szervezet élete és munkája országos hírűvé válik. Hatvani Györgyöt a Népköztársaság Érdeméremmel tüntetik ki és megkapja az MSZT aranykoszorúját. 1951-igvan itt, majd újra a szakmába kerül’., először ellenőrzési csoport, később kirendeltségvezető. Közben tagja a párt végrehajtó bizottságának, négy évig fegyelmi referens, a börtönből is kihozza azokat, akiket igazságtalanul tartóztattak le. Semmit sem szavaz meg, ismerés és meggyő­ződés nélkül. És 1955-ben tanácselnöknek választják Hat­vanban. Nem a leghálásabb tisztség ez ma sem. de akkor még úgy sem. Előtte szinte hó­napról-hónapra jöttek-mentek a tanácselnö­kök, egy ember tudta csak „kihúzni” egy évig ebben a pozícióban, s még ma is úgy emáékez- nek meg róla „kegyetlen ember” volt. A ta­nácsról az a hír járta, hogy bürokrata fészek, a húzás-halasztás netovábbja és durván bán­nak az emberekkel. Hatvani György sem jött ide csupa illúzióval. Akkor úgy gondolta, el kell bocsájtania egy pár embert, mert más­kép nem lehet rendet teremteni. Ezt támasz­totta alá a llátszat és a hírverést. De a „pár ember” elbocsájtásából nem lett semmi és mégis megszületett a rend a városi tanácson. Hatvani eivtárs ugyanis rájött valamire, amit elődei nem vettek észre: érezte, hogy hiány­zik az erő, mely az itt dolgozó embereket összefogja — hiányzik a barátság. A kezdeti szakasz nagyon nehéz volt. Sok mindennel kellett megismerkednie, hogy lelkiismeret- i'urdalás nélkül kiadhassa az utasításokat, il­letve tanácsaival segíthessen. Újra könyvek és újra tanulás. Nem volt egy percnyi vissza­koz sem, fogaskerék módra ízekről, ízekre előre és megszületett az eredmény: a hatvani tanácsnál jó koTektíva kcvácsolódott össze, ma elég gyorsan és pontosan végzik a mun­kát, mert az az erő segíti őket, mely előbb még hiányzott. Hatvani elvtárs pedig irányít, de nem parancsolgat: fegyelmet tart, de nem mega­láz; keresi, meg is találja a rer.deletekben az embert és az igazságot. Nem, nem keresi a kibúvókat, de nem is engedi meg másoknak sem. Az „okcskcdók” még a földrendezési sietségnél sem értek célt nála. Csak akkor keseredik el. kicsit, ha nem tud igazságot ten­ni olyan esetekben, melyek a múltban tör­vénysértésből fakadtak és mai jóvátételük újabbakhoz vezetne. Nem játsza „a behívató” főnököt, maga megy el munkatársaihoz, érdeklődik, kérdez, segít, ellenőriz. De van úgy, hogy reggeltől délig ki sem tud mozdulni szobájából, jönnek az ügyintézők: „Gyurikám az volna a kéré­sem... Hatvani elvtárs házat szeretnék építe­ni... elnök úr bejöttem már megint...” Amin lehet, személyesen segít, de válasz nélkül nem csukja be rá senki az ajtót. Csendes óráiban szeret elbeszélgetni. (Na­gyon ritka az ilyen óra). A múlt hibáira ke­veset hivatkozik, csak annyit mond — több kommunistának vélt emberben csalódtam. Jó családapa, most szavai szerint „majd megőrül” mi lesz a kislánnyal, nagyon beteg, ideggyulladásról beszél az orvos de pontos diagnózist sem lehet megállapítani. Addig nem nyugszik, míg Pestre nem viszi gyógyít- tatni. Hivatal után, ha már nincs dolga, siet haza. Szívesen és nagy szeretettel bajoskodik otthoni virágjaival, vagy olvas. Reggel, mun­ka alőtt átnézi az újságot, aztán elindul a ta­nácsházára, ahol az emberek lelkiismeretes munkát és igazságos döntéseket várnak. Hankóczi Sándor Szerkesztői üzenetek | Máriusz Ferenc, Eger. Nagy megkönnyebbüléssel olvastuk le­velében, hogy az egri természet- járó társadalmi szövetség idénye | nyitó kirándulást tervez Almár- völgybe. Kérését teljesítettük volna — azt, hogy közöljük az indulási időt és az egész nap ese­ményeit, de levelét későn kap­tuk meg. Arra kérjük, legköze­lebb egy héttel az esemény előtt értesítsen bennünket. Mukics Lajos, Eger. Tökélete- j sen egyetértünk abban, bogi7 Eger nehéz lakásproblémái szük­ségessé tennék a lakásépítést, abban is, hogy a város létszá­mához képest kevés a mozi, na­gyon elférne még egy. Azonban azt is figyelembe kell vennünk, j hogy Eger város nemcsak borá- ^ ról, hanem sok szép régi és ér- tékes épületéről is híres, ame­lyek közül néhány az idők folya­mán megrongálódott, javításra szőrül és nagy7 kár lenne, a ja­vítást elhanyagolni. Különsenö áll ez az egri lyceumra. Re­méljük, hogy a lyceum javítási munkálatai mellett a városi ta­nács időben gondolt ezévre is lakásépítésekre. Szigeti Lajos, Eger. Tekintettel, hogy7 levele lapzárta után érke­zett, sajnos nem tudtuk közölni. Szeretnénk, ha az előadásokról mielőbb küldene be tudósítást és arra kérjük, hogy máskor so­rait az események előtt legalább egy héttel küldje el. Bírásági hírek A megyei bíróság március 22-én ! az alábbi ügyekben hozott ítéletet: j GYULAI SÁNDOR üvegcsiszoló | segédmunkás egri lakos, — aki j február 9-én a Kossuth-téren lévő I italmérő helyiségben kormány7- és szovjet ellenes kijelentéseket tett — bűnösnek találta és izgatásért i két évi börtönbüntetésre ítélte. | FEHÉR FERENC segédmunkás,' karácsondi lakos tízhónapi börtön- büntetést kapott izgatás miatt, mert ittas állapotban a kormány vezetőit ocsmány szavakkal sérte­gette. Csínom Palkó és Bob herceg Csányban Csány községben — amíg a fővárosban és a vidéki váro­sokban az ellenforradalom bé­nította meg a kultúrmunkát — parasztfiataljaink egy új darab, a „Csínom Palkó” cí­mű operett előadására készül­tek. Nagy gondot jelentett az akkori körülmények között ruhát szerezni, hiszen gondol­ni sem mertünk arra, hogy ilyen kéréssel a budapesti jelmezkölcsönzőhöz fordul­junk. A Népszabadság egyik cikke nyomán mégis ezt lát­tuk legcélszerűbbnek, és a megkapott ruhákkal bemutat­tuk az előadást. Fiataljaink később még háromszor adták elő, mindannyiszor nagy si­kerrel. Ugyancsak bemutatta kul­Lesz megfelelő túrcsoportunk a környező köz­ségekben és idehaza február végén a „Bob herceg” című 3 felvonásos zenés operettet. Olyan nagy sikere volt, hogy később újabb községek kér­tek bennünket bemutatására. Ha már írunk színjátszó cso­portunk lelkes, szép munká­járól, említsük meg azt is, hogy a két előadás betanulá­sához és előadásához nagy se­gítséget kaptunk Juhász Mik­lós tanácselnöktől és Gállsz Jenő igazgatótól. Ugyancsak sokat fáradozott az előadást betanító Mészáros Jőzsefné, Bánki Ed éné és Tangó Zol­tán. Palkovics Géza, kultúrotthon igazgató kulfúrhózunk Csak néhány hete adták át Szűcsiben a volt régi iskola- épületet művelődési otthon céljára. A X. és Xl-es akna- üzem szakszervezeti bizottsági hosszúlejáratú szerződést kö­tött az épület használatára és máris megkezdték az átalakí­tási munkákat. Tervek szerint az előadóterem mintegy 150— 200 néző befogadására lesz al­kalmas, nagyméretű színpad­dal. Otthont kap falai között a bányák szakszervezeti, kö­zel 7000 forint értékű könyv­tára, természetesen a nép­könyvtár is, az ifjúság pedig ping-pong asztalt, billiárdasz- talt és néhány sakk-készletet, ezenkívül mozi is lesz, remél­jük, jobbnál jobb filmekkel. Végül, de nem utolsósorban: itt készülhet majd fel a ma már országszerte ismert, szép sikerekkel szereplő szűcsi énekkar is, — mely hosszú szünet után újból munkához ; kezd Május 1 lenne az ünne­pélyes megnyitás napja, erre már készül a színjátszó cso- j port. Elevenné, érdekessé akarjuk tenni a művelődési ! otthont, hogy mindenki jól érezze magát benne, aki szó­rakozást. művelődést keres — mondja Tclmácsi János, a bá­nya kulturális ügyeinek meg­bízottja. Reméljük, tervük si­kerülni fog. Uracs István, ált. isk. igazgató. Szűcsi u fRDESSEN az ÜJ ÜTON-han m Búcsú — 40 év után A tavaszi rügyfakadáskor vett búcsút több mint négy évtizeden végzett fáradhatat­lan munkásság után Magyar Rezső, a Nyugat-Bükki Álla­mi Erdőgazdaság erdésze. A természetkedvelő erdész 41 éves működése alatt nagy sze­retettel, odaadással gondozta a Bükk-hegység fiatal csemeté­it, a nagy számban tanyázó erdei vadakat. A körzethez tartozó felsőtárkányi, lillafü­redi erdőkben több mint 50 ezer csemetét nevelt, amelyek jórésze azóta terebélyes fává növekedett. Magyar Rezső munkásságát az állam is meg­becsülte. Több mint tíz alka­lommal részesült jutalmazás­ban, az elmúlt esztendőben pedig elnyerte az „Erdőgazda­ság kiváló dolgozója” kitünte­tést. Az idős erdész nyugdíja­zása után sem lett hűtlen a szívéhez nőtt erdőhöz. Heten­ként meglátogatja a csemete­kerteket. az erdei famunkáso­kat, szaktanácsokkal, évtize­deken át szerzett gazdag ta­pasztalataival látja el őket, — hogy belőlük is természetked­velő emberek legyenek. „OKOS INTÉZKEDÉS“ potom: másfélmillió foriotért Egercsehí bányászainak még ebben az évben száz lakást építenek. A munkákat az épí­tésügyi minisztérium először a Heves megyei Építőipari Vállalat a múlt évről áthúzó­dott beruházásokkal úgy le volt kötve, hogy csak 50 lakás felépítését tudta elvállalni. Közben ezeket az áthúzódó építkezéseket leállították, köz­tük Egerben a Csecsemőott­hont, a szemcséző üzemet, a Stadion befejezését, a gépállo­mási építkezéseket, és máso­kat. így a helyi építőipari vál­lalatnak 200 embere szabadult fel, akik azonnal hozzá tudná­nak fogni a bányászlakások építéséhei De mégsem foghatnak hoz­zá, mert míg az egri építkezé­seket leállították, ugyanaz a minisztérium, az egercsehi la­kások építkezéseit a Hajdú megyei Építőipari Vállalatnak adta ki. Ezek az építőmunká­sok most közel 200 kilométer távolságból az eddigi számítá­sok szerint nem kevesebb, mint másfélmillió forint több­letköltséggel vonulnak majd fel a helyszínre. Ugyanekkor pedig a Heves megyei válla­latnál 200 építőmunkás az előtt áll, hagy a jövő hónap­ban nem lesz munkájuk. A Heves megyei Építőipari Vállalat dolgozói kérik az il­letékeseket, hogy adják nekik az egercsehi lakásépítkezése­ket, melyeket gyorsabban és olcsóbban el tudnak végezni, hisz mindössze húsz kilomé­terre van tőlük a bányatelep. Reklám Amerikaiak százezrei követ­ték feszült izgalommal a töbt estén át közölt „Gyilkosság a toaletben” című televíziós mű­sorszámot. A hallgatók már- már azt várták, hogy megtud­ják végre, ki a gyilkos, amikor ! egyszercsak megszakadt a közvetítés és a bemondó így izctlt: — És ezzel hölgyeim és ura­im, befejeztük az adást. Azt pedig, hogy kiveflt a tíz közül a gyilkos, holnaptól kezdve megtudhatják minden tizedik , Siesk” mosópor csomagjában. BÁNYÁSZOK Márkusz László képesriportja, o » A TH-gyűrűk elhelyezése komoly faanyag megtakarítást je­lent a bányákban, és ezenkívül biztonságosabb is. Turgonyi Géza és Hanák Tibor a TH biztosítást csinálják a gyöngyösi XII-es aknánál. o • Ezen a helyen viszonylag könnyebb a munka, hiszen álló­helyzetben is tudnak dolgozni. De vannak a bányának olyan részei is, ahol szűk helyen, nehéz körülmények között kell kibányászni a szenet Dudás István szakvezető aknász rendszeresen ellenőrzi és segíti a bányászok munkáját. Naponta többször végigjárja a frontokat és munkahelyeket Gumiszalaggal továbbítják a szenet az aknából a külszínre. Ha a gumiszalag elromlik, akkor bizony leáll a szállítás. — Ezért fontos a gumiszalag rendszeres karbantartása. A képen: a gumiszalag elkopott görgőit cserélik ki Az öreg bányászok mellé állandóan új, fiatal bányászok je­lentkeznek a XII-es aknánál is. Fodor József, aki már 44 éve dolgozik a bányában, nagy szakértelemmel oktatja Sípos Gusztávot és Tóth Bélát, mint Ifjúbányászokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents