Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-20 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IFJÚ KÖNYVBARÁTOK AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 23. SZÄM ARA 60 FILLÉR 1957. MÁRCIUS 20. SZERDA TANULJUNK 1919 EMLÉKÉBŐL A magyar történelemnek számos olyan jelentős ese­ménye van, amelyre mindig büszkén és csodálattal em­lékezik az utókor. Ilyen ese­ményre emlékezünk most is, a nagy évforduló napjaiban. A dátum: 1919. március 21. Születésnap. A Magyar Ta­nácsköztársaság születésnap­ja. 1919. március 22-én reg­gel már százezrek lobogtat­ták kezükben a győzelemtől boldogan és kissé mámoro­sán a Vörös Újság legfris­sebb számát, amely ,,Min­denkihez” című cikkében közölte a világ proletáriátusa által is kitörő örömmel foga­dott hírt. hogy „Magyaror­szág proletariátusa a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat”. Egy akarata ellen háború­ba sodort, kisemmizett, — agyongyötört nép rázta le urainak bilincseit ezen a napon magáról, hogy Szov- jetoroszország példáján meg­teremtse a nép államát. Vérben és vasban szüle­tett, vérben és vasban élt ez az állam 133 napon keresz­tül. 133 nap mily rövid idő egy nép történetében, s mé­gis mennyi minden történt e rövid néhány hónap alatt. Hány költő énekelte meg, hány író és történész írta meg a forradalom nehéz, de dicső napjait. S most, e könyveket lapozva, csodá­lattal szemléljük a magyar proletárok erejét, győzelem­be vetett hitét, s munkájuk sokoldalúságát A fiatal Ta­nácsköztársaság fennállásá­nak rövid ideje alatt is töb­bet tett a dolgozók jólétéért, művelődéséért, a proletár gyermekek emberibb életé­ért, mint a régi rendszer több év alatt. Igen, többet tett, pedig milyen nehéz helyzetben volt. Az antant hatalmak nem nézték tét­lenül, hogy a Lenin vezette orosz forradalom után alig két esztendővel ismét fel­lángoljon a forradalmi tűz, mégpedig közvetlen szom­szédságában. Magyarom szágon. Külső és belső ellen­ség egyaránt összefogott a Tanácsköztársaság ellen. s végül győzött a hatalmas túlerő. A Tanácsköztársaság bu­kása után Horthyék fehér- terroria 25 esztendőn ké­résziül akarta kiölni a nép leikéből a proletárforrada­lom dicső emlékét. Nem si­került. Nem sikerülhetett, mert a nép legjobbjai, a kommunisták őrizték és é- lesztették a forradalom tü- zét. Sokan áldozatul estek a harcoknak, a fehérterror rémtetteinek. Hála és ke­gyelet az elesett hősöknek, akik meghaltak a forradalo­mért, a nemzetközi munkás- mozgalom és a világ dolgo­zóinak emberibb jövőjéért. De hála és elismerés az élő hősöknek is, mert sokan él­nek még 1919 tavaszának hős vöröskatonái közül. És nagyon jó, hogy élnek! Hi­szen ők, a forradalomban megedződött 19-esek voltak a párt első katonái 1945-ben, amikor a Szovjetunió segít­ségével végérvényesen le­rázta magáról gyűlölt urait, a magyar nép. És ők voltak az elsők a pórt soraiban, — éppúgy mint a karhatalom­ban, amikor az elmúlt év őszén ismét a forradalomért kellett fegyvert fogni az el­lenforradalommal szemben. Igen, veszélyben volt a magyar forradalom, a szo­cializmus építése, mégpe­dig nagy veszélyben. Az el­múlt esztendőben a nemzet­közi imperializmus frontális támadásba kezdett a szocia­lista tábor ellen, éppúgy, mint azt 1918-ban a fiatal szovjet állam, majd a Ta­nácsköztársaság ellen. S mi­lyen sok a hasonlóság az 1919 augusztusában kezdődő és az 1956-cs események kö­zött. Ellenforradalom volt ez is, az is. S a módszer nem sokat változott. Kommunis­ták, haladó gondolkozású emberek üldözése, meggyil­kolása, 19-ben és 56-ban is. A sovinizmus, nacionalizmust, a faji gyűlölet felélesztése akkor is, most is. Eszmei zűrzavart kelteni a pártban, ez volt a kipróbált módszer az elmúlt év őszén is. És ahogy 1919-ben akadtak Peidl-ek és hozzá hasonló árulók, úgy akadtak most is Nagy Imrék és hozzá hason­ló társaik, akik előkészítet­ték a talajt és nyílt ellenfor­radalomba taszították az or­szágot. Nem rajtuk múlott, hogy nem sikerült. Nagyon sokat változott már a helyzet 1919 óta. Ak­kor a magyar proletároknak egyedül kellett vívni a har­cot a belső ellenforradalom és a külső intervenciósok el­len. A fiatal Szovjet állam nem tudott segíteni, hiszen ott is dúltak még a harcok, a fehérgárdisták ellen ép- penúgy, mint a külső betola­kodók ellen. Ez 1919-ben volt. 1956-ban már nem volt egyedül a munkáshajtalom hazánkban. Melletünk vottt az egész szocialista tábor. — sőt a kapitalista állam dol­gozóinak nagy része is együttérzéssel figyelte a ma­gyar nép legjobbjainak har­cát. A Szovjetúnió katonái pedig fegyverrel a kezükben segítették a magyar munkás- osztályt, a parasztságot az ellenforradalom leverésében. Ilyen körülmények között nem kerülhetett sor a külső fegyveres beavatkozásra, — mint ahogyan 1919-ben tör­tént. A fegyverek már elhallgat­tak. A rend, a munkáshata­lom államrendje egyre szi­lárdabb lesz. A földeken, gyárakban, a laboratóriu- umokban folyik a békés épí­tőmunka. S most, amikor a Tancsköztársaság kikiáltá­sának évfordulóját ünnepel­jük, emlékezzünk .. . Emlé­kezzünk a Tanácsköztársa­ság nagyszerű eredményeire, de tanuljunk hibáiból is. 38 év telt el azóta, de soha nem éreztük ilyen közeinek, mint éppen napjainkban. Forra­dalom — ellenforradalom? Hányán összecserélik még ma is ezt a két szót, s há­nyán nem akarják tudomá­sul venni e két fogalom kü­lönböző jelentését. A kom­munisták és munkájuk nyo­mán a magyar nép széles tömegei már meg tudják kü­lönböztetni e két fogalmat. Megkülönböztetik és harcol­nak az ellenforradalom minden megnyilvánulása el­len. 1919 emlékéből sokat kell tanulni, de tanulnunk kell az elmúlt hónapok esemé­nyeiből is. Sokkal jobbah kell vigyázni a párt egysé­gére, mint 1919-ben és sok­kal jobban kell őrködni a párt elvi tisztaságán, mint 1956-ban. Csak így ünnepel­hetjük méltóan a Tanácsköz­társaság évfordulóját, csak így tudjuk felhasználni ta­pasztalataikat, s csak így fejezhetjük be az 1919-ben elkezdett nagy munkát, a munkáshatalom megszilárdí­tását, a szocializmus felépí­tését. Széljegyzet Amiről az alábbiakban szó lesz, apróság és mindennapos lát vány. Es mégis beszélni kell ró­la, mert ezen is le lehet mérniJ bizony sok hiba van még a mii fiataljainknál. öreg anyóka baktat fel a Tün­dérparton, kezében két jókora csomag. Meggörnyed a súly\ alatt, időnként meg-meg pihen, aztán nehézkesen felemelve a csomagot megy tovább. Mellette vidáman, nevetve fiatalok sza-' ladnak el. Egyik-másik épp az utolsó pillanatban kerüli el. Kér-' getőznek fiatalos vidám kedve vei, s egyiküknek sem jut eszébe, hogy észrevegye a csomag alatt' roskadozó öreget, segítsen neki. Pedig olyan természetes volna, és annyira jellemző kifejezője annak, ami sajnos sokszor hiány­zik a mi fiataljainkból: az öre­gek megbecsülése. A pétervásári fiatalok is lelkes olvasói a meséskönyveknek és a kalandos regényeknek. Per­sze a kölcsönzés előtt belelapoznak a könyvekbe, hogy megnézzék jó-e, érdemes lesz-e el­olvasni. Nagy a keletje a földnek A föld tulajdonjogáról és hasz­nálati viszonyairól megjelent ren­deletek óta a gyöngyösi járásban 600 termelő adta be igényét föld- vásárlásra, ötszázan pedig régi sé­relmekre, panaszokra kértek or­voslást. Az ingatlanvásárlók igé­nyeinek nagy részét már ki is elégítették. Március 15-ig száz hold föld és ötven hold szőlő cseréli gazdát a járás területén. Ezzel egyidőben megkezdték a jogos pa­naszok és sérelmek orvoslását is. Sorozatos erdőtűz — szándékos gyújtogatás Ötvenezer mázsa zöldség A Hatvan környéki zöldövezet kertészeinek melegágyaiba bekö­szöntött a tavasz. A meleg napsü­tés hatására szépen kizöldeltek és gyors fejlődésnek indultak a pa­lánták. A legkedveltebb talajnövény a paprika és a paradicsom palántái a legtöbb helyen már négy-öl leve­let hajtottak. Boldogon a zöldövezet legnagyobb öntözőkultúrával ren­delkező községében kétezer ka- katasztrális hold konyhakerti nö­vény termeléséhez nevelik a pa­lántákat. Az öntözött területet az idén mintegy két-háromszáz hold­dal bővítik. A magas talajvízadott­ságokat kihasználva több mint ezer helyi kutat fúrtak és azok­ból mintegy 4000 hold konyha­kerti és szántóföldi növényt öntöz nek. A falu kertészeinek számi ása Az év első hónapjában a mátravidéki bányászok is túl drágán termelték a szenet. Ekkor a teljesítmények is igen alacsonyak voltak. Február­ban és márciusban már lénye­gesen változott a helyzet ezen a téren. A tröszt bányászai januárhoz viszonyítva szom­bat reggelig 20 százalékkal nö_velték a teljesítményeket, ezzel egyidőben pedig 10 szá­zalékkal csökkentették az egy tonnára eső termeilési költsé­geket. alapján öntözés révén holdanként hetven-nyolcvan mázsával tudják növelni a paprika, a paradicsom terméshozamát Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Boldogon az idén mintegy ötvenezer mázsával több zöldségfélét tudnak betakarí­tani, mint száraz termelés esetén. Ifjúsági hírek — A PART ideiglenes Köz­ponti Bizottsága határozata nyomán megalakult megyénk­ben a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség megyei ide­iglenes szervező bizottsága. Tagjai: Bári József, Gere Ist­ván, Dienes Tibor, Himmer József, Murdiczki János, Sza­bó Imre. — HATVAN városban mun­kás és értelmiségi fiatalok, kiknek többsége pártonkívüli — 47 taggal megalakították megyénk első KISZ alapszer­vezetét. Több nagyüzemben, elsősorban a MAFISZ vezetői szervező bizottságokat alakí­tanak a KISZ alapszervezet előkészítésére. Az elmúlt két hét alatt tíz esetben ütött ki erdőtűz a Mátra és a Bükk hegység er­deiben. Feltűnően sok volt a gyújtogatás március 15-re virradóra. Ezen a napon a Mátrában Sírok, Mátraháza, Istenmezeje és Mátraszentim- re környékén akadt dolguk a tűzoltóknak, akik rövid hősies küzdelem után megakadályoz­ták a pusztító lángok tovább­terjedését. Legnagyobb erdő­tűz azonban a Borsod megyei Járdánháza környékén volt, ahol mintegy 80—100 hold er­dő égett le. A tűz megfékezé­sére az egri tűzoltóság is ki­vonult. Az eddigi vizsgálatok megállapításai szerint a soro­zatos erdőtüzeket szándékos gyújtogatok okozták. Robinson az egri határban Negyedszázad óta él erdőszéli kunyhó­jában Majoros Sán­dor, közismert nevén „kis csonka“ egri föld­művesember. Amikor feleségét elveszítette elhatározta, hogy visz- szavonul az élettől és olyan helyre költözik, ahová emberek is ritkán járnak. A vá­rostól mintegy ötkilo­méterre lévő erdőszé­lén, az úgynevezett Almagyar-tetőn vá­lyogkunyhót épített magának és abba köl­tözött 25 évvel ez­előtt. Azóta télen, nyáron a kis kunyhó­ban éli remete életét. A létfenntartásához szükséges élelemre a pénzt, gomba, som, csiga és egyéb termé­szetadta növények gyűjtéséből és érté­kesítéséből fedezi. Az idős, de jó egészség­nek örvendő ember rendszerint csak ak­kor jön be a város­széli házakig, amikor megszomjazik, mert a bort a pálinkát és egyéb szeszesitalokat igen szereti. Főtt ételt, húsfélét huszonöt esz­tendő alatt csak egy­két esetben evett, mi­vel kunyhójában nincs lehetőség a főzésre. Véleménye szerint az elmúlt negyedszázad alatt úgy megedző­dött, hogy tizenöt-húsz évet még vígan elél­degél a magaépítette kunyhójában. Uimepségek a megyében március 15 alkalmából Csütörtökön délelőtt az 1848— 49-es szabadságharc évfordulóján Heves megye területén mindenütt ünnepélyesen koszorúzták meg a Petőfi szobrokat, valamint a ká­polnai 48-as hősi emlékművet. Egerben ezen a napon 10 órára a városi tanács épületében gyüle­keztek a párt- és tömegszerveze­tek, különböző iskolák és válla latok fiatal képviselői, akik a vá­ros egyik legszebb terén felállított Petőfi szoborhoz vonultak, és -i kegyelet koszorúival rakták körül a nagy magyar forradalmi költő emlékművét. Petőfibánya fiataljai a bányász művelődési ház mellett felállított Petőfi szobrot koszorúz­ták meg. Visszatérítés 5 millió forint Heve megye földművesszö­vetkezetei eredményesen te­vékenykednek a lakosság áru- ' ellátása és a mezőgazdasági „ÉLETMENTŐK“ Gőzgomolyagot fújva szuszogott be a vonatnak becézett megyei vicinális az egyik állomásra. Tolakodás lefelé — alulról szitkozódás, tolakodás felfelé — felülről szitkozódás. s néhány perc után a tökéletesen megtömött szerelvény ele­jén szuszogni kezdett a gőzmasina. Míg ez a mindennapi esemény történt, az állomáson a bámészkodók tömege egy zokogó nőt vett körül. Vigasztal­ták, nézték ki milyen közel került hozzá. Nyilvánvaló nagy bánata lehet, hogy egy állomásnyi nép sem tudja megvigasz­talni, de borzalom... — Segítség! A nő megőrült. Aláveti magát... Mentsék meg! — kiabálják összevissza. Mikor a vonat pöfögve elindul, a zokogó nő nekiveti magát a sokadalomnak, kitépi ruháját az utána kapkodó kezek kö­zül és hangos jajkiáltásokkal tarkítva zokogását, fut a sínpár felé, mely felett már ott robogott a vonat, s a kerekek vészt- jóslóan csattogtak... A szélen állók közül néhányan a zokogó nő után vetet­ték magukat, aki egyre közelebb került a vonathoz. Már csak két lépés... már csak egy... a gyengébb idegzetüek elta­karták arcukat, az életmentő gavallérok még egyszer két­ségbeesetten utánakaptak a zokogó nőnek... de elkéstek... A vonat kerekei kíméletlenül csattogtak a síneken és a zokogó nő... a lépcsőre fürgén felugorva épp akkor lépett be a kocsiba. Bántosan lengette zsebkendőjét férje felé — aki elmondta, temetésre igyekezett, ez volt az utolsó vonata. Az „életmentők” előtt csúfolódva csattogtak a kerekek... termelés elősegítése érdeké­ben. Az elkészült mérleg alap­ján a múlt esztendőt 19,298.000 forint tiszta nyereséggel zár­ták. A tervszerű okos gazdál­kodás a visszatérítendő része­sedés összegét is jelentősen növelte. Az 1955. évi két és félmillió forinttal szemben most csaknem ötmillió forintot fizetnek ki a múlt évi vásár­lás és értékesítési visszatérí­tés címén. Számos földműves­szövetkezet a múlt évi összeg több mint kétszeresét fizeti vissza a tagságnak. A gyön­gyösi földművesszövelkezet például 400.000, a gyöngyös­patai földművesszövetkezet 192.000, az erdőtelki földmű- messzövetkezet 148.000 forin­tot ad a részjegyeiket ponto­san befizető tagoknak. A földművesszövetkezetek ered­ményes munkája a kívülálló gazdák körében is nagy elis­merésre talált. A múlt év ha­sonló időszaka óta 12.000 te­kintélyes gazda lépett be és ezzel együtt 75 ezerre emelke­dett a megye földművesszö­vetkezeteinek a taglétszáma. Gyors ütemben folyik a szőlőkben is a tavaszi munka A hevesi szőlőkben Eger, Gyön­gyös, Heves környékén teljes erő­vel megindult a tavaszi munka, a nyitás és a metsszés A termelők megelégedéssel állapították meg, hogy a múlt évben jól gondozott és tökéletesen beérett szőlővesz- szők kedvezően teleltek. A szak­emberek véleménye szerint ez ar­ra enged következtetni, hogy az idén is a múlt évihez hasonló jó termésre van kilátás, amikor a megyei átlagban húsz mázsa sző­lőt szüreteltek le holdanként. A termelők igyekeznek, hogy a jó termést gondos munkával is előse­gítsék. Alig két hét alatt a szőlők nagyrészét kinyitották, és hétezer holdon mintegy húszmillió tőkét metszettek meg. Szakszerű, hozzá­értő mukával azt is el akarják ér­ni, hogy a megyében lévő mintegy 8-10 millió darab 50—60 éves öreg tőkék az idén is bőven te­remjenek

Next

/
Thumbnails
Contents