Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-03 / 18. szám

2 ÜJ ÜTŐN 1957. március 3. vasárnap MAKLÁRI FIATALOK ÉS AZ EPOSZ A MAKLÁRI FIATALOK között egyre több szó esik a helybeli EPOSZ-ról, mely 98 taggal alakult meg, s amelyről még senki sem tudja itt pon­tosan, milyen is lesz. Egy biztos: akarják, bíznak benne a fiatalok és sokat várnak tő­le. Ezt figyelembe kell ven­ni, nem szabad visszaélni vele, mert ha újra „elszervezzük” az ifjúságot, akkor igaza lesz Hídvégi elvtárs, a makiári szervezet ideiglenes elnökének: „ha az EPOSZ a DISZ-hez ha­sonlóan működik, akkor még egyszer nem lehet a fiatalsá­got megfogni”. Bár a DISZ állandó szapulása nem adhat megoldást, sem elégtételt, azt mégsem árt megjegyezni: a fiatalok szervezése olyan le­gyen, melyhez ragaszkodnak, és szeretik is. Bár sok szervezeti tag van itt egyesek szerint jól is dol­goznak, a valóságos tények mégis azt mutatják, darabos és általános a programtervezet, kiegészítésre szorul. Mert néz­zük csak, mit terveznek Mak­iáron? Húsvétkor a Mágnás Miskát akarják előadni a színjátszók. Most a sportkör foglalkoztatta őket elsősorban, a labdarúgás, melyet mostohagyermekként kezeltek az elmúlt időben. Egyesülni akar a két szervezet, hogy a játékosoknak legyen felszerelése és pénz az uta­zásra. Ezenkívül röplabda- és asztalitenisz csapatokat akar­nak létrehozni. A közeljövő­ben összehívnak egy taggyű­lést, melyen megvitatják mind­ezt, vezetőséget választanak és megállapítják a tagdíjakat. Március 15-ét méltóképpen akarják megünnepelni. Szó van arról, a későbbiek során, hogy kézimunka tanfolyamot indí­tanak a lányok részére. A könyvtárak kis gondozással hozzáférhetővé teszik, hogy a falusiak idejüktől függően, ol­vashassanak. Az EPOSZ helyi­ségbe kellene egy lemezjátszó rádió hétköznapon esténkint szeretnének zenét hallgatni, és ha úgy tetszik, néha táncolni is az EPOSZ-isták. Egyik fő dolognak ma is a bálok jó szervezését tartják. Eddig gyakran előfordult az, hogy vasárnaponkint egy har- monikás beállt a terem sarká­ba és kimerülésig játszott. Az egytagú „zenekar”, minden igyekezete ellenére sem tudta a táncolok igényelt kielégí­teni. Pedig ez így volt. majd­nem minden vasárnap. Ma a vezetőségnek az a véleménye, hogy inkább ritkábban legyen tánc, de jó és rendes zenekar játsszon. Igazuk van! TERMÉSZETESEN ezek csak még tervek, holnapi próbál­kozások. A fiatalok is így ér­zik, akik megosztó kívánság­gal keresik a maguk elképze­léseit a szervezetben. A kis szőke Légrádi Kati röplabdáz- ni szeretne, meg táncolni. Ne­ki ez elég — hangoztatja, de arcán látszik, hogy nem mond­ta a teljes igazságot. Takargat valamit ő is, vidámabb, eleve­nebb és bátrabb barátnője is, de a fiúk is. Félősen szégyen­kezve és gyanakvón beszélik el, mi az igazság a mai Makiá­ron. Szórakozásra nincs sok le­hetőség, egyetlen állandó vala­mi a mozi és a kocsma, az utóbbi borral és biliárddal. Tavasszal, nyáron, kora ősszel, a fő út megtelik sétálókkal, lá­nyok fiúk egy-egy beszélgető, nevető csoportja itt is, ott is. Ha eljön az est... hazamennek. Most télen néhol összejön néhány lány és fiú, kártyázni, beszélgetni, udvarolni. A filkó- zások időszaka ez. És a falu tele van a régi hagyományos rcssz szokások­kal. Makiáron nagy divat a „kinézés”, két fiatal eljövendő életébe döntően beleszól a csa­lád, vétójogot fprmál magá­nak a szülői „eleve elrende­lés”. Számít az, mennyi föld­je, milyen háza van valakinek. Ha kevesebb, mint az „érdek­lődőé”, visszakozót rendel a család. Még mindig kevés azoknak a száma, akik kisza­badítják magukat a rossz elő­ítélet és megszokás bilincsei­ből és „kettőnk érdeke” elvet vallják. Ezt biznyítja az is, hogy sok fiatal a kényszerhá­zasság után elválik. Van még egy másik nyug­talanító dolog is. Nagy családi viharokat okoz a vegyesházas­ság. Mindenki ragaszkodik a maga vallásához és a leggya­koribb áldozat a fiatal pár. Ez akkor is bonyodalmas csa­ládi tragédiákhoz vezet, ha összeházasodnak, s akkor is, ha nem. ÉS A FIATALOK, általában az emberek nem nyugodnak bele, a „látszatért” való kö­nyörtelenségbe. Keresik a ki­utat és a megoldást egyéni ba­jaikra. Azzal nincs még min­den elintézve, hogy néhányan szembefordulnak a szerelem jogán a szülőkkel. A falu éle­tét úgy kell megváltoztatni, hogy igazságot találjon az egyén, az újfajta szokásban, megítélésben, és gondolkozás­ban. Találja meg a fiatalság is! Úgy gondoljuk, ebben se­gíthet sokat segíthet az újjá­születő szervezet, s ha így lesz, magukénak érzik a fiatalokat. Hankóczi Sándor szocialista országon életéből Az O. T. P. hírei Az OTP megyei fiókja félmillió forintot kapott arra a célra, hogy a racionalizálások során elbocsáj- tott dolgozók önállósítási kölcsön kérelmeit kielégítse. A jelentke­zők között van asztalos, villany szerelő, lakatos, cipész, műszerész. A OTP, a KIOSZ és a KISOSZ. illetve a tanács javaslata alapján dönt. Kölcsönt természetesen az kaphat, akinek iparigazolványo már megvan, s megfelelő műhely áll rendelkezésére. Tavaly, mintegy 40 KST mű­ködött a megyében 3000 taggal, s mintegy félmillió forintot taka' rítottak meg. Az újjáalakult KST-k tagjai eddig 70 ezer forin­tot takarítottak meg. Megyénk erdőgazdasági dolgo­zói 40 ezer forint méhészeti köl­csönt kapnak az idén. A kölcsönt az OTP folyósítja. Az igénylők 3000 forintig terjedő kölcsön-: kaphatnak, háromévi visszafize­tés mellett Tavaly közel 20 millió fo­rintot őrzött az O. T, P., amely a munkások, parasztok, értelmiségiek, diákok össze­gyűjtött pénze volt. Az októ­beri események utáni napok­ban, a rémhírekre hallgatva sokan kiváltották pénzüket. Most ismét fellendült a ta­karékbetét. December 31-e óta mintegy két és félmillió fo­rinttal emelkedett a megyei betétállomány. Sok njdonsá<;gal késatfil az NDK a lipcsei -vásárra A tavaszi lipcsei vásáron sok újdonságot mutat be az NDK is. Nemcsak a nagy üzemek, a kisipar is készül, Suhl kerület kisiparát például 190 cég kép­viseli a vásáron. A berlini Német Tudomá­nyos Akadémia készülékgyártó ipari intézete például a többi között egy dózismérőt mutat be, sugárvédelmi mérésekhez, Az intézet egy olyan mikrotó- mot is bemutat, mellyel lehető­vé válik az elektron mikrosz­kópiában, hogy 5/100.000-től 2/100.000 miliméteres részecs­kéket vágjanak ki a megvizs- I gálandó anyagból. A mimóza Kínai tehergépkocsik a lipcsei vásáron Kína az idei lipcsei vásáron mint egy nyolcvan százalékkal több kiállítási tárggyal szere­pel, mint tavaly, bemutatnak egész sor olyan szerszámgépet, amit az idén készítenek elő­ször Kínában. Bemutatják a „Csieng Fan” (Felszabadulás) elnevezésű négytonnás teher­gépkocsijukat is. Az új kocsi­ból 400 darabot gyártottak ja­nuárban, a csangcsumi autómű­vekben. Ennek a gyárnak a kapacitása a teljes felépülés után évi 30 ezer darab gépko­csi lesz. Kukoricából — orvosság Epekiválasztási zavarokkal kísért máj betegségek gyógyítá­sához új gyógyszert készítet­tek a szovjet központi gyógy­szerészeti tudományos kutató intézetben. A kukorica bibé­ből készült kivonatot 70 száza­lékos szeszben oldják fel, s epehajtóként alkalmazzák. Adatok vannak arra is, hogy az új készítmény oldja az epe­követ. Alkalmazása után meg­figyelték, hogy szűnnek a máj és epehólyag-táji fájások, az émelygés, a hányás és a bőr sárgás színeződése. M. G. Szeldjukov professzor sikersen alkalmazta a kukori­cabibét vérzések megállítására is. Több selyemhernyót tenyésztenek J énában A jénai selyemhernyó te­nyésztő telepen kísérletek foly­nak, hogy keresztezéssel ellen- {állóbb és több selymet adó •hernyókat tenyésszenek ki. A •kísérleteknél hasznosítják a J _________ Kí nában és Bulgáriában szer­zett tapasztalatokat Ugyan­csak ebben az intézetben foly­nak kísérletek dúsabb lombo­zató eperfák kinemesítésére is. Évente 8 millió diafilm A szovjet diafilmek ige* népszerűek az ország határai* túl is. Az elmúlt esztendőbe* 8 millió filmet — köztük 3 millió színest — készítettek. A filmek tárgyköre sokféle, szí­nes filmek a távoli Óceánia szigeteiről, a laoszi dzsunge- lekről, Izland vulkánjairól. A szovjet diafilmek csaknem minden ország fővárosába el­kalauzolják a nézőket. Sok dia- film foglalkozik irodalmi nagy­ságok életével. i kínai filmipar sikerei A kínai Népművelési mi­nisztériumokhoz tartozó film­stúdiók 1956-ban 40 játékfil­met, 89 híradót és 39 népszeri tudományos filmet készítettek. A sangháji stúdióban nyolc trükkfilm készült és összesen 118 külföldi filmet szinkroni­záltak a Kínai Népköztársa­ságban. i Fejlődik a kínai könnyűipar A kínai sajtó nap mint nap közöl híreket olyan könnyű­ipari cikkek gyártásának meg­kezdéséről, amelyet azelőtt soha sem gyártották Kínában. Sangháj könnyű ipara például az idén 400 új cikk gyártását kezdi meg. Többek között fél­vezető-hőmérőket, hallókészü­lékeket, ultrahangterápiás-ké- szülékeket fognak gyártani. ■ Negyvenöt éves volt, még lány és mindig | szerelmes dalokat énekelt. Ilyenkor lehúny- | ta — tényleg — seprű pilláit, fejét kissé hát- | rahaj tóttá, s úgy törtek fel belsejéből a ! dallamok, hogy senkinek nem jutott eszébe • hasonlat, hogy honnan is jönnek ki ezek a ! hangok. Ezekután lehet-e csodálkozni, hogy ’ szerelmes dalainak állandó ihletője — a sze- | relem volt. Sok „e”-vel, s kevés férfivel. | Olyan kevéssel, hogy az már a semmivel I egyenlő, de rengeteg vággyal, amely ilyenkor, i dalospacsirta perceiben úgy rázta nirnfa- | sággal nem vádolható testét, mintha gyomor- ! görcsei lettek volna. > Mimóza — mert ezt ő mondta leikéről, e­> gyéniségéről —, az ilyen szerelmes, dalos I ölelkezések után néhány pillanatig elemyed­> ve ült a féltő gonddal kefélt, mindig tiszta > huzatú karosszékben, aztán nagyot sóhajtott, »— így: áhhh! — s könyvet vett elő. Detek­> tívregényt, ahol sok a hulla, a vér, a rémü­> let, ahol a végén egymásé lesznek a gyilkos­> sággal gyanúsított szűz, amely úgy hasonlít hozzá, s a detektív, amely ugyancsak úgy ha­sonlít HOZZÁ. Akkor is hasonlít, ha ala­csony és barna, akkor is, ha magas és sző­ke, mert férfi. S ez elég. Nagyobb hasonló­ságra igazán nem tartott igényt. Mimóza lassan negyedszázada énekel és olvas, igazán boldogan telnek estéi, még bol­dogabban éjszakái, s nem kevésbé boldogan napjai. Általában boldog az egész élete, — mert mint mondani szokta, aggódó ismerősei finom kérdéseire: Tudod (vagy tudja)... gyűlölöm a férfiakat, mert azokkal csak baj van és keserűség. Ne­kem nyugodt élet kell, nem holmi fruskás szerelem... Bizony. S az ismerősök csodálattal figyelik ki­egyensúlyozott életét és Kovácsné, amint a szomszédban veszekszik a fizetés miatt, Mi­mózára gondol, hogy annak mennyire, de mennyire igaza van. Bizony... (egri) iBÉRCES alezredes és RRCZ százados I elvtársaknak — LEVÉL ­* Kedves Elvtársak! Én Önöket | vánosság előtt megbántottam I február 21-én a nagy nyilvá- önöket, a nagy nyilvánosság jnossag előtt megbántottam, a- előtt ké hogy mind ket_ •mit nagyon megbántam, de én . bocsássanakmen mert én ezt nem így akartam, de a tör- ,le °ocsassanak meg, mert én J téritekkel kapcsolatban már az neni önöket akartam megser­• idegesség erősebb volt nálam, * De úgy, ahogy a nagy nyíl-1 Bíró Józsefné, Gyöngyös : l SZÖLÖTELEPÍTÖ gazdák fi-1 HATVANBAN megnyül a rá- ! gyelem! Akinek ládás, friss olt. dió javító service. Vállal: rádió. 1 vanyra van szüksége I. osztály - „ . ., . . , , , • vadalanyon 1.20 fillérért, minden er0Slt0- 1<'mezJatS7'° javításokat és • fajtában megrendelhető bizalom- karbantartásokat. Basa István, I mai Misi Kálmán termelőnél, Hatvan, Iskola-u. 4. Búzapiac té­* Abasár, Fő-út 175. | ren. REJTŐ JENO (P. HOWARD): Ugyanis King Roswang neje, Izabella őrvezető, mint súly­emelő működött a társulatnál. Miután hárem katona lakik egy sátorban, az asszony nem vétett a puritán erkölcsi szabá­lyok ellen, mert férjével és fiá­val hált együtt, csakúgy, mint eddig. Ami pedig a katonák beszédmódját illeti, az egy ki­sebb vándorcirkusznál szoká­sos hangnemnek még mindig messze előtte jár finomság dol­gában. A kis cirkusz azért me­nekült a „légióba”, mert Pipi­ké, a berber oroszlán egy őrízet­len pillanatban kiszabadult a ketrecéből és elfogyasztott né­hány nézőt. A rendőrség elől égy Cavelotti nevű barátjának az írásával jelentkezett Bayon­ne őrmesternél aki Durien és Podvinecz megbízásából tobor­zott. Felvették családostul. Mivel a hajózási szezon vé­gén állították össze a kis csa­patot, a sereg zömét mégi3 matrózok, orvhalászok, csem­pészek és a Lucretia shooner teljes legénysége adta ki, Fle­ur de Bac „sorhajóhadnagy” vezetésével. Igen! Ez volt. Fleur de Bac rangja: „Sorhajó­hadnagy”. A Lucretia shoonnar Port Said és Port Szudán ki­kötőkből angol sört csempé­szett Oranba, tehát joggal ne­vezték „sörhajónak”, és pa­rancsnokát „sorhajóhadnagy­nak”. Hogy a Lucretia sörhajó ho­gyan pusztult el, ez nem tarto­zik a regényre. Hullámsír, — gyilkos vihar ott leselkedik naponta az óceán valamennyi gőzösére. Lucrétia sorsát is egy viharos éjszaka pecsételte meg. Elkártyázták! ... A Vörös-tenger felett tom­boló fergeteg visszaszorította a déli áramlást és megduzzadt a csatorna, Fleur Bac sorhajó­hadnagy nem indult útnak a- hogy tervezte és legénysége társaságában felkereste a „Hét apagyilkos” nevű varietét, a- hol heves kártyacsatába bo­nyolódtak egy csempészkollé­gájukkal, a Vad Tülökkel. A kártyacsata hajnalban elfajult, a Lucrétia tulajdonosa elve­szített mindent, hajót, rako­mányt, sőt Tuotain, a kormá­nyos, még a fél arcát is elve­szítette a kártyacsatát követő verekedésben. A többi is nagyjából hasonló legény volt, kivéve talán Kra- tochvillt, a kárpitost aki regé­nyén dolgozott és azért állt a csapatba, hogy nyugta legyen a főbérlő gyermekeitől, akik olyan elevenek és pajkosak voltak, hogy a legidősebbet két alkalommal ítélte el egy év javító-intézetre a fiatalkorúak bírósága. A hatalmas hangárban ott feküdt felhalmozva minden. Wilkie úr (aki változatlanul civilben járt), Podvinecz és Durien derekas munkát vé­geztek. Csak a hétszáz darab gumikesztyű okozott némi gondot. A lakktáskákat és a napszemüvegeket valahogy el­hordja majd a legénység, de a gumikesztyűt mire használják? Teniszütőből hála Istennek, csak negyvenet kellett venni. A katonák felszerelését Duri­en írta elő. De nem kívánta meg a sereg számára a gumi­kesztyűt, a teniszütőt és azt a hetven tucat „Macwaif- Gruber” patent biztosítótűt, ami utoljára került elő a cso­magokból. Ez rejtélyes ügy volt és nem firtatták. Ö csak összeírta egy listán, ami a lé­gióban elengedhetetlenül szük­séges. így festett a dolog: LELTÁR, a csapat számára beszerzendő elengedhetetlen felszerelési tárgyakról: 1. Minden ember számára egy teljes öltözet egyenruha, a hozzátartozó lábszárvédőkkel és hatlövetű pisztolyokkal. 2. A sivatagban előforduló heves napsütésre való tekin­tettel egy-egy napszemüveg, kulacs, sapka, és aprópénz-tár­ca, továbbá oldalfegyver. 8. Minden közlegény számá­ra önborotvakészletet, két pót­szappannal, hogy a másodna­ponként kötelező borotválko­zás a Szaharában ne okozzon fejtörést. Egy csajka, egy ivó­pohár, egy kulacs, hat zsebken­dő és a szükséges lövedékek (revolver, puskagolyó, stb., stb). 4. Három fehérnemű készlet, fél tucat harisnya, egy francia zászló, egy csomag kötszer (fe­jenként). Utóbb kiderült, hogy néhány nem túl jelentős felszerelési tárgy kimaradt a leltárból, — például minden ember számá­ra legalább egy pár cipő, de ettől eltekintve pompás volt a felszerelés. A csempésztől vásárolt hadifelszerelés teljes volt. Gépfegyverek, puskák, pisztolyok, megfelelő muníció­val. Ehhez csak öszvéreket kel­lett szereznie. Egy összerakha­tó páncélkocsi, aminek kis gyorstüzelő ágyúja volt, csak jól jöhet háború esetén. Ehhez szerződtetett egy soffőrt és egy mechanikust. A kocsi belsejé­ben sok hely volt a szükséges legénység számára, itt raktá­rozták el a boros, rumos-hor­dót, az üvegeket romlandó hús­árut és egy hűtőkészüléket al­kalmaztak a motorhoz kap­csolva. Mondom, pompás volt a felszerelés, csak a kereske­dők nem akarták elég drágán számítani a dolgokat. Márpedig Wilkie úr keresni akart. Ezért aztán engedmé­nyeket kellett tenni. így pél­dául a piperekereskedő hajlan­dó volt magasan számlázni a borotvakészleteket, de csak akkor, ha Wilkie úr megveszi a raktárban száradó hétszáz gumikesztyűt, amit egy forró napon pillanatnyi önkívületé­ben rendelt meg. A sportfel­szerelési üzlet tulajdonosa csak úgy ment bele a kulacsok és túristapoharakkal történő ma­nipulációba, ha negyven te­niszütőt is eladhat. Podvinecz marsall ismerőse, egy cipőgyá­ros szerezte be a bakancsokat, de isten tudja, miért, és ho­gyan, a cipőkkel együtt hetven tucat „Macwuif-Grúber” pa­tent biztosítótűt is szállítottak. A marsall szerint a sivatagban ilyesminek, nagy hasznát ve­heti és mikor Wilkie közeleb­bi felvilágosítást követelt, azt mondta, hogy a tűkkel alkal­milag odatűzhetik a gumikesz­tyűket a teniszütőkhöz, ha úgy adódik majd egyszer, hogy fel­merül a biztosítótűk használa­tának kérdése. Nem merült fel többé. A ruhák kissé elütöttek a lé­gió uniformisától. Messziről nem különbözött élénken, mert a szabás, az összeállítás, a gomb és a századié'zés töké’e- tes volt. De a szövet színe... Hát igen... ennek némi előzmé­nye volt. Durien százdos hozta a szövetet. Egy jó ismerőse, aki temetkezési vállalkozó volt, átköltözött üzletével egy másik gyarmatra, és ott a gyász színe kék volt. Arra kényszerült tehát, hogy a sötét anyaggal felszerelt áruraktá­rától megszabaduljon és a természetes halandóság nem adott elég gyors módot a ki­árusításhoz. így aztán Durien- nek (ahogy mondta) megesett a szíve a szegény nagykereske­dőn és gondolta, a légionista katonák végtére járhatnak sö­tét kabátban is. A szudáni gya­logosok is sötét szövetet hordanak. A díszdrapé­riák, halotti leplek, koporsóta­karók, sőt a lovakra szabott fekete terítő is Dubois úrhoz került, aki véletlenül Wilkie úrnak távoli rokona volt és hajlandónak mutatkozott a fe­kete posztóból kabátok és kö­penyek készítésére, de csak ak­kor, ha ibolyaszín nadrágot csináltatnak. Ugyanis egy re- vűtársulat csődtömegében, a- mit adósság fejében kapott meg, ilyen ruhadarabok nagy számmal voltak. Végre is az ibolya és a fekete elég impo­záns összhatás. Sapkát nagyon olcsón kaptak, csak ehhez egy lakktáskát kellett venniök, — hogy simán menjen az ügy. így a hátizsák helyett mindé* katona majd egv aoart kis táskát visz a bal kezében. Jobb vállán a puska. Egész kényel­mes, harcias és mégis divatos viselet. Hol áll az márványba vésve, hogy a hátizsák elen­gedhetetlen? Lehet, hogy utá­nozni fogja őket az egész vi­lág mert rájönnek, hogy a ka­tonaság kofferrel sokkal moz­gékonyabb. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents